Békétlenül kötelékben - egy polgárőrvezető morfológiája ( - szövetségben a vezetéssel)

 Itt van nekünk ez a magából kifordult, gyűlölködő polgárőr, aki nem békül. 

Nem békül a hetero Borkaival, mert nőkkel pajzánkodott. 

Nem békül a másik szexpartin résztvevő Szájerrel sem, pedig ő nem is nőkkel bulizott.

Aztán baja van még a házassággal, úgy mint a Mészárossal és Várkonyival.

Kritizálás helyett gyűlölködve gúnyolódik  Varga Juditon...

és elégedetlenül karikírozva kritizálja Novák Katalint is.

Aztán baja van a fideszes nőkkel, mások feleségével és a házelnökkel is. 

 És a cigánysággal ...

... csak úgy mint általában mindenkivel, aki nem az ő értékítélete szerint él, dolgozik vagy alkot.

Beszéltünk, és napló(blog)bejegyzést is tettünk már erről, ezekről. Mégis foglalkoztatja a közvélemény a polgárőri gondolkodásmód. A filozófia, amit oszt.

Mi lehet a baja annak a polgárőrnek, aki otthonától távol, szabadidejében egy hideg kőszobrot ölelget?

Érthetetlen, amikor a társutasként Erdélybe, Székelyföldre viszik vendégségbe, ahol magyarokkal, (szerinte csak magyarul beszélő románokkal) találkozik. Megnézi a havasokat, majd hazajön és azt propagálja, hogy, "ha valaki Romániában él, Romániában dolgozik, Romániában fizet adót" ..., stb, "az Román! ... még akkor is román, ha történetesen beszél magyarul és Erdélyben él". Mindezt a helyesírási hibákkal terhelten úgy írja, hogy Romániát végig kisbetűvel teszi közlésre. 

 De mit is várhatunk attól az embertől, akinek sem a hetero, sem a más szexuális beállítottságú nem jó, csak a maga kőbe faragott fagyos nőképébe ölelkezve mutatja be magát közösségi oldalán, utalva-dicsekedvén (gender)queer mivoltára. Ő az örök lázadó. A rendszerváltás nagy vesztese, aki azonos napon született az öszödi böszmével a nemzeti gyász napján. 

 Persze mindez lehetne a magán ügye egy normális embernek, de egy vezető tisztséget betöltő polgárőr közösségi oldalon megosztott állásfoglalásai mint valamiféle személyi viszonyulás, - valamint egyéni gyűlölködései akár megosztásban történő terjesztése - mind-mind olyan effektus ami az emberekre és a közéletre ugyanúgy hat, akár magára a mögöttes szervezetre, a polgárőrök összességére, azok szövetségére és a felettes vezetésre.

Ezért nem mindegy, hogy egyénként és személyében mennyire egészséges, normális és elfogadható az emberként az egyén, aki közfeladat ellátása során sem változhat pszichéjében.  Elvégre a polgárőrség mégis csak egy szolgálat, egy szervezeti egységben. Ebből lóg ki egy ember, mint az a bizonyos lóláb, aminek semmi köze a lóhoz.  Érdekes látni és megtapasztalni, hogy annyi botrány és visszásság után még mindig pozícióban lehet és tartják az egyik legkétségesebb és legvitathatóbb személyét a szövetségnek.

*