Hontalanság a zsidóságban és sortalanság a magyarságban - Kertész és társai ( - miért is)

A budapesti Honvédkórházba szállították Kertész Imre Nobel-díjas magyar írót, tudatta az ATV,  2013. november 21-én kora délután.
A 84 éves író állapota stabil.

A Honvédkórház először csak annyit erősített meg, hogy Kertészt intézményükben kezelik, azonban néhány órával később kiadtak egy hivatalos nyilatkozatot. Tájékoztatásuk szerint a Nobel-díjas írónak csípőtörése van, állapota kielégítő, stabil. Dr. Zsiros Lajos, a kórház igazgatója az MTI-vel tudatta, hogy a művészt reggel 6 órakor szállították be, az után, hogy a jobb csípőjét megütve az otthonában elesett. Kertész Imrét a délután folyamán megműtötték.

 

Kertész Imre, akik 2002-ben az első és eddigi egyetlen magyarként irodalmi Nobel-díjat kapott, hosszú évek óta Parkinson-kórban szenved, előrehaladt betegsége miatt többé nem ad már interjút, nem ír új regényeket, és hónapok óta Budapesten él.

A hír érdekessége nem az, hogy megsérült és kórházba került az idős koráig ismeretlen zsidó író, hanem az, hogy mindez Magyarországon történik.  

A Sorstalanságáról elhíresült magát Holokauszt-túlélőként aposztrofáló tollforgató rövid idő alatt kötelező olvasmány lett, amint díjazták művét. 

Magyarországnak azonban nem sok dicsőséget termet ismertsége, mert amint "felfedezték" sorra magyarellenességéről és a magyarság elleni kirohanásairól lett ismert. Hazáját szinte megtagadva évek óta Németországba (ironikusan a fasizmus hazájába) költözött és ott is élt, onnan szított, üzengetett, vagyis tobzódott a liberálisokkal, támogatva az izraelita érdekeket, köztük a cionista értékrendet.  Ez pedig erősen nemzet és hazaellenes kirohanásokat, kiközösítő megnyilvánulásokat generált.

Ilyen előélet és öregkor mellett igazán furcsa, hogy Kertész élete utolsó, beteges szakaszában  Magyarországra költözik szinte meghalni a "jóléti" német-honból, ahol annyira vevők voltak a hazánkkal szembeni gyalázkodására.

Végül (Berlinből) csendben "haza" költözik, miközben korábbi kinyilatkoztatásai szerint Magyarország nem hazája.

Most mégis itt lapul, él, és virul sértetlen otthonában annak ellenére, hogy hosszú évekig távol élt tőlünk. Feltételezem ezért nem is rendelkezik TB-vel, de nem fizet a kórházi ellátásért sem.

Nem ismeretlen ez a történet. A pufajkás Horn Gyula haláláig történő ellátását szintén a Magyar-állam által az adófizetők és nem a szociálisan érintett Horn család fizette.  

A liberálisan melegszívű Faludy György évekig külföldön élt, mígnem idős korára Magyarországra települt. Nekünk már csak itt is az jutott, hogy XIII. kerületi önkormányzati lakását élete végig mi utált magyarok fizessük.

Ez az igazi sors(talanság), amiről mindvégig képesek elítélően nyilatkozni a végül megtérő, de erodált és drága liberálisok és zsidóink.

*