"Mi közük hozzá" - teszi fel a kérdést a polgármester - "ha tudom, fel sem veszem" ( - tranzitált hulladék)

A héten itt járt a Nemzeti Televízió. Az ócsai parkolóberuházás kapcsán megvalósult környezetszennyezés érdekelte őket. 

Legalább negyven tonnával púpozottan megrakva hordták hónapokon át az erdőszélre a veszélyes hulladékot.

Mint ismert, a vasúti parkolóberuházás során a rakodóvágányok mellől felszedett betonaljzatot a kivitelező feltételezett társvállalkozója egy vezető önkormányzati tisségviselőjével kötött egyezség alapján a város ingatlanára szállították, ahol azt beásták és homokkal vegyes földdel fedni szándékozták. Erről a blogunk egy éve - Ócsán egyedüliként - többször adott már hírt.
Most ez a szennyezés érdekelte a tévéseket.

Ócsa város - Polgármesteri Hivatal

Ócsa Város Önkormányzata minderről valahogy elfelejtette tájékoztatni a lakosságot.
Mint az idők során kiderült, az egész tranzakciót a vezető tisztségviselők intézték, amikor  azt nem vitték a testület elé, csak maguk döntöttek az engedélyezésről.  Így hivatalosan eljárási keretek közt nyoma nincs a dolognak. 2015-ben például egyetlen előterjesztésben nem szerepelt, az önkormányzat azon ingatlanának a hasznosításával kapcsolatos felvetés, ahova az építési hulladékot helyezték. Arról sem találni testületi döntést, hogy ehhez a lerakáshoz bárki hozzájárulást, engedélyt állított volna ki. Sőt, önkormányzati határozat és testületi jóváhagyás sem ismert a nyilvánosság előtt. És persze a polgármester sem számolt be az eseményről, de a kommunikációs munkatárs sem készített anyagot ebből a Kisbíróba.  

Tovább menve azt is sikerül megtudni a tévériportból, hogy a városi közterület-felügyelet szintén nem regisztrálta az esetet és nem járt el a környezetszennyezés kapcsán, aztán az esetről nyilatkozni sem kívántak, a felettesükre hivatkozással. Az ócsai közterület-felügyelők az önkormányzathoz tartozó munkavállalók, akik a városüzemeltetés keretében jegyzői irányítás alatt szolgálnak. Gyakorlatban ez egy olyan massza, ami jól jellemzi azt  az átfedést, ami a mostani szeméthegyek körül tapasztalható.

2015 májusában az városvezetés adta területet már ennyire telehordták - az illegális lerakást igyekeztek azonnal elfedni (- a közterület-felügyelet és a polgárőrség valószínűleg értesült a cselekményről, csak hivatalosan nem jelentették)

Amikor a tévések előhozzák ezt a szennyes ügyet, akkor mind úgy néznek, mint borjú az új kapura.  A közterület-felügyelet meg hallani sem akart az egészről.  A városi polgárőrség vezetője közölte, hogy Korfun nyaral, ezért csak Valóczki Melindát ajánlották és érték el, aki viszont azonnal hívta Boros Tibort. Ő mintha azt tolmácsolta volna, hogy perben állnak, és ezért nem nyilatkoznak.  Persze, hogy kivel és ki áll perben, azt már nem tudta elmondani a fiatal lovaslány. De szerintünk ez csak egy újabb kibúvó a megnyilatkozás alól. Elvégre a Boros úr sem szeret a saját kínos ügyeiről szót ejteni, legyen az a tűzoltóság kudarca, vagy a szeméttel teli közterület látványa. Mert ügyebár, a sok polgárőrségi felvétel között az elmúlt egy év során egyetlen egy nincs, ami a kihordott betontörmelékekről megjelent volna. Tehát a polgárőség is a polgármester hátsó fertályát takargatja azzal, hogy nem lát, nem hal és nem beszél ez ügyben.  Valahol a közterület-felügyelettel karöltve az alkalmatlanságukat bizonyítják, hiszen milyen munkát végeznek, és miként teljesítenek szolgálatot, ha éppen csak azt nem vélik felfedezni, ami a lábuk előtt hever? 

Tudható, és tapasztalható, hogy van ez az ócsai parkolóval valamint a kenyéradó gazdival.

Szóval a tévéseknek nem volt hajlandó nyilatkozni egyik fél sem. A stáb a kiérkezés előtt felhívta a polgármestert, aki miután megtudta, hogy honnan jöttek, még azt is megbánta, hogy felvette a telefont.  Ezt kifejezve kérdőre is vonta az érdeklődőt, hogy mi köze ehhez?

Ha tudom, hogy az N1, fel sem veszem! - pedig nem a magánügyei felől érdeklődtek

B.Károly Zoltán Ócsa polgármestere

Nem is értjük, hogy normális ésszel, hogy gondolta ezt Bukodi Károly, Ócsa polgármestere?  Leszennyezik a várost, erre nem hogy kiöntené a lelkét vagy panaszkodna, esetleg feljelentést tenne, mint más polgári ügyekben már annyiszor, hanem még kérdőre is vonja azt, aki jó szándékkal és a nyilvánosság segítségével érkezett. Elvégre Bukodiék egy éve nem képesek eltüntetni azt a kupacot, (több száz tonna és köbméter - becsült adat) aminek lerakásához hozzájárultak akkor, amikor a testület megkerülésével egyéni megállapodás alapján adták át hasznosításra az önkormányzati tulajdont. Ez és a veszélyes hulladék illegális elhelyezése meg eléggé bűncselekménygyanús. Erre a polgármester most nem szalad a rendőrségre, nem ugrasztja a jegyzőt és nem tesz feljelentést, mint tette máskor, más ártalmatlan esetekben. (Például a Valentin-napi hozzászólásokat követően, amikor is a jókívánságokat küldték, vagy amikor az útdíjhátralékokat akarta kicsikarni, illetve más perekben, mint az iskola és a grundpálya.) Akkor bizony azonnal belebújt a mundérba és meg sem állt a bíróságig. Akkor fontos volt rászállni valakire. Egy szegény magánszemélyt meghurcoltatva. Más esetben másokat választva cselekedett hasonlatosan. Egyes hátralékosoknak kedvezményt, másoknak bíróságot biztosítva. Most bezzeg nem intézkedik, hanem felháborodik, hogy ezt előhozzák! "Mi köze hozzá" - mondta szinte sértetten a telefonba.

Megmondjuk mi közük hozzá: - az élhető környezet védelme, megóvása társadalmi közügy. Hogy egy városvezető miként sáfárkodik a város értékeivel, nem lehet egyéni akció, vagy magányos célkitűzés. Az önkormányzati ingatlant sem lehet csak úgy odaajándékozni, vagy egyéni egyezség keretében, vezetői felajánlásra hasznosítani. Hulladékot sem lehet oda lerakni. Ha ilyen történik, akkor bizony jön az érdeklődés, és a kíváncsiság. Az információs törvény írja elő az adatszolgáltatást és a sajtótörvény határozza meg a média feladatát. A polgármesternek kötelessége tájékoztatni a közvéleményt. Egy működő demokráciában a civil kontroll jelenti a biztonságot. Ennyi a minimum, amivel tisztában kell lenni. Az, hogy egy városi köztisztségviselő, nem védi meg a városi környezetet, hanem külön alkukban átengedi azt és hagyja elszennyezni,, az bizony érdeklődést von maga után.  A történet pedig a lakosságra tartozik, akit köteles lenne erről az eseményről tájékoztatni. Ezért érdeklődik a sajtó is. Érdekli a városvezetés válasza, hogy miért és miként történhetett meg mindez? Hogy miként fordulhatott elő mindez észrevétlenül, és az elmúlt egy évben ki, és mit tett a kárelhárítás érdekében. Továbbá, hogy ki a felelős mindezért? A polgármester erre nem válaszolt. Ezeket a felvetéseket érezte provokatívnak. E-kiállás egy választott vezetőtől elfogadhatatlan. A polgármester igazából most keveredett gyanúba, mert mi másért nem hajlandó beszélni a történtekről? Ismerve Károlyt, és múltját, tudjuk hogy másokkal szemben már rég eljárt volna, Most akkor miért nem teszi? Na ezek azok a kétes dolgok, melyek előrevetítik a bűnelfedés, illetve a pártolás árnyékát. Mi másért nem tettek még feljelentést az elkövetővel szemben?

Ez a botrányos eset már nem maradhat szó nélkül.

H. Tamás Ócsa jól fizetett alpolgármestere

Ócsa alpolgármestere - akihez a szóbeszéd alapján amúgy az egész ügy kötődik, -  kicsik disztingváltabban nyilatkozott. Ő, azonnal képben volt és komplett történetet varázsolt elő. Elmesélte, hogy valóban engedélyezték(?) az önkormányzat területére a MÁV parkolón kitermeltek elhelyezését, de azt mondta, hogy csak termőföldről volt szó.  

Itt álljunk meg egy pillanatra. Az alpolgármester ezzel beismerte, hogy a testület kizárásával, egy vagy két személy döntött az önkormányzati telek sorsáról. Annak az ingatlan hasznosításáról, amit ezzel átengedtek a kft-nek hasznosításra.  Azt is beismerte, miszerint arra adtak engedély, hogy oda terméket - "termőföldet" - fuvarozzanak és ott elhelyezzenek.  Ezzel ismét több kérdést vetve fel. Példul' milyen hatáskör és jog alapján rendelkezhetett bárki is erről Ócsán, testületi jóváhagyás és határozat nélkül? Ki döntheti el, és ki döntötte el, hogy ezt megengedheti magának a polgármester, vagy annak alfele? Honnan a vette az alpolgármester, hogy a MÁV parkoló Eu-s beruházásába belenyúlva a kivitelezéssel megbízott céget a testülethez hasonló mód megkerülve és kijátszva engedélyt adjon egy illegális lerakáshoz?  Honnan vette az alpolgármester, hogy a beruház során a vasút mentén folyó munkálatok során termőföld kerül kinyerésre?  Volt erre valami bizonyítéka, mintavételezése, vagy más dokumentációja? Aztán a kiszállítások, a fuvarok ellenőrzését kire bízták, kinek adták feladatul, mert a közteresek tudni nem akartak erről, de intézkedni sem volt merszük, ahogy a polgárőség tagjai is nagy ívben kerülték az egészet.  Szóval, kedves Horváth Tamás erről miért tetszett nem szólni? Avagy mi volt a fizetség mindezért, mert azt ügye nem akarja elhitetni a lakossággal, hogy mindezt önzetlenül hagyták és engedték a Károllyal? (Csupán Ócsa javát szolgálva, esküjükhöz igazodva?) Ennyire csak nem bárgyú Ócsa vezetése? 

Inkább az tűnik ki az egészből, hogy hülyére akarják venni az embereket. Szinte minden ócsai lakos tudja, hogy a termőföldeket nem a vasúti rakodóvágányok közt kell keresni. Ott legfeljebb beton, szennyezett talaj, meg zúzottkő terem. Elvégre az egykori honvédségi területek talajrehabilitációja sem a véletlen műve. Horváth meg termőföldről hazudozik hantázik a tévésnek.

Ma is hegyekben áll az önkormányzat vezetői által engedményezte földterületen az Eu-s parkolóberuházásból hátrahagyott betontörmelék - már a második határidő módosításon is túl vagyunk  (- a Kormányhivatal is mismásol)

Aztán arról meg nem beszél, hogy járulhatott hozzá ahhoz, hogy a területet kiadja, vagy leüzletelje bárki is, a testületen kívül?

Az sem tisztázott, hogy az alpolgármestert ki hatalmazta fel, árajánlatok bekérésére azzal kapcsolatosan, hogy az önkormányzati ingatlant terhelő hulladékmennyiséget ki, és mennyiért hajlandó elvinni? Azt, amit az ingatlan megnyitásával és átadásával engedélyeztek. Horváth Tamás gondolta, hogy ezt majd a város költségére elvitetik? Erre kért ajánlatot? Azt gondolja, hogy azt az elhelyezést, amit ők engedélyeztek, majd  a lakossági kasszából tisztázzák? Hogy gondolták mindezt? Az egyszemélyes B2Trans Kft akivel sikerült okosba és gyorsan megállapodni 2015-ben, majd kiperkálja azt, amit korábban sem akart? ki hiszi el, hogy ez a cég meglesz még és fizet majd az önkormányzat helyett, amikor az elszállítási költségeket benyújtják majd, Ugyan már!  Humbug az egész, mert ha valóban megtévesztették volna a városvezetést, akkor rég rá küldték volna a rendőrséget, mint tették ezt más esetben. Ezt egy éve nem teszik meg. Ezért hamis az alpolgármester nyilatkozata. Nagyon korrupciószagú ez a dolog. A Horváth és Bukodi adta városvezetés csak és kizárólag akkor válhat hihetővé ez ügyben, ha feljelenti az illegális lerakást végző vállalkozót, és nyilvánosságra hozzák a köztük lévő megállapodást. Akkor, ha a testület előtt is beszámolnak a különmegállapodásukról és felfedik azt a lakosság előtt. Itt nem lehet titokra, vagy más hivatkozni! Különben nyakig benne vannak.

Az illegális kiszállítást végző négytengelyes MAN az akkori építkezés helyszínén és a kiszállítás/lerakás során is felelhető volt - a Pest Megyei Kormányhivatal előtt ismert a cég, akivel Ócsán megegyeztek (- senki sem jár el megfelelően)

Közben a tv-riporter megtalálta a kiszállítást végző vállalkozót, és nem nem volt rest Monorra leutazni, hogy beszéljen vele. A Kormányhivatal szerint a B2Trans Kft - Bognár Csaba (an: Huth Szilvia) ügyvezető (vezető tisztségviselő) 2200 Monor, Kodály Zoltán utca 12. - az önkormányzat illetékesével megállapodott az önkormányzati terület hasznosításáról úgy, ahogy Horváth Tamás részint említette. A felkeresett Bognár Csaba vállalkozó azonban szintén nem akart nyilatkozni a tisztességesnek egyre kevésbé látszó megállapodásról és annak hátteréről.

Dokumentumokkal sem támasztotta alá egyik fél sem az általuk elmondottakat. Az is elképzelhető ezek után, hogy szóban állapodtak meg, vagy kéz a kézben, papírok nélkül. Most ezért nem vállalják fel a nyilvánosságot. Tisztességes üzletember, és hasonszőrű városvezetés nem így jár el.
Látható, hogy egymást fedezik ez ügyben az érintettek.

Itt éppen vasút menti parkolókat adnak át a megyében - a Kormányhivatal részéről Tarnai Richárd, Ócsáról Szűcs Lajos ogy. képviselő, többszörös elnök, ogy.aljegyző az egyik átadón, azonban Ócsát már nem vállalják fel (- elvárható a jelen ügyben tőlük az áldozatvállalás, egy tisztességes feltárás?)

Sajnos a Pest Megyei Kormányhivatal is elég furcsán és határozatlanul viselkedik. 

Dr. Tarnai Richárd - Ócsa, vagy a vezetés mellett áll ki?

Kíváncsiak várjuk, mikor tesz adott esetben és mikor születik döntés a feljelentésről? Mikor kéri fel a Kormányhivatal, hogy a rendőrség felderíthesse végre az esetet.

A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya azonban eddig nem sokat tett annak érdekében, hogy az eljárást lezárhassák.

Az elmúlt egy év másról sem szólt, csak a halogatásról. A felmerülő bűnügyben a feljelentést nem tették meg, így valójában az eset körülményei továbbra is feltáratlanok. Olyan ez, mintha maguk is leplezni, vagy fedezni próbálják az emberek életkörülményeit, pénzét tékozló önkormányzatot. Másutt ennél kevesebbért is milliós bírságokat szabnak ki. Mi ez, ha nem politika? Vagy talán Dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott, netán Dr. Rosdy Tamás György főigazgató nem engedélyezi a feljelentést? Vagy csupán dr. Bartus Adrienn főosztályvezető gyakorol kegyet Ócsa városvezetőinek? Nem hisszük, hogy ezt egymaga felvállalná, avagy megtehetné!  Ezért továbbra is kérdés, hogy miért nem jár el, s nyomoz a rendőrség? Elvégre ahogy Ócsa jegyzője is hivatkozik, ez bűncselekmény. Legalábbis az lehet mögötte, ha hinni lehet itt még valakinek.

  Az illegális hulladéklerakás bűncselekményi kategóriát is kimeríthet, amely esetben a cselekmény akár szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 248. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

dr. Molnár Csaba jegyző 

Érdekes az egész jelenség, mikor a két vezető tisségviselő így áll a dologhoz. Akár a jegyzővel szemben, akár általa is elhallgatva az ügyet.  A hivatali kötelességről, és a bűncselekmény vázolt tényállásán túl nincs ezzel más dolga a jogi embernek? Hagyja Ócsát elveszni? Ez az állás, ez a vállalás megér ekkora kockázatot?

 Persze, az LMP, a Jobbik és ás pártok, vagy közhasznú egyesületek (pl. OPKE, Ócsai hagyományőrzők és társaik) felemelhetnék a hangjukat, de ők is egyfajta bűnpártolóként szótlanok maradtak egy ilyen volumenű, jelentős hátrányt okozó gyanús ügyben. Csak a blog volt az, aki mindvégig hírt adott erről a városi mocsokról.

Erre most, amikor szélesebb körben is foglalkozni kezdenek ezzel, akkor az eddigi közszereplők mind visszahúzódókká válnak, és nem adják az arcukat, nem mondják el a maguk történetét. Inkább másra mutogatnak.  

Talán így jutott el a stáb ahhoz az egyetlen emberhez, aki tesz is valamit annak érdekében, hogy a hulladékot ne hagyják Ócsa földterületén beásni.  

  Az N1TV-nek már olyan híre van, hogy ott is rettegnek tőlünk, ahol még nem is forgattunk. 

Értelmetlen aluljáró felújítás ötmillióból, vadonatúj parkoló autók nélkül, veszélyes hulladék, termőföld helyett. 

 Ócsán jártunk, ahol a polgármester még a telefont sem vette volna fel nekünk.   

Közzététel: 2016. aug. 5.

Mint ismert, a blog kapcsán mindig Fodor László neve merül fel az elsötétült Fideszesekben. Ha erről beszélünk, akkor úgy jut ez az eszükbe, mint a viccbeli Móriczkának a pina. Mindenre ez a válasz, függetlenül attól, hogy igaz, vagy sem. (Most azonban eláruljuk, Fodor úr nem tartozik a bloghoz, nem admin, nem szerkesztő és semmi köze hozzá. Ja, és nem úgy,  mink a kis buksinak a vasúti szeméthez.) Erről azonban a vele szemben pert vesztett felek (most név nélkül) tudnak igazán nyilatkozni. (Vagy érdemben, vagy az ítélet kapcsán. Egyébként az oldalsávban évek óta fel van töltve, ott olvasható, hogy ki kicsoda.) 

A most kutatott témában is Fodor Lászlóhoz irányították a stábot, hiszen a ha a polgármester nem, az alpolgármester, a közterületes, a polgárőrség részéről, és más sem, akkor ki tudna itt bármit is mondani? Erre közölték, hogy keressék meg Fodor urat, Ő biztos még mer arccal felvállaltan nyilatkozni az ügyről. Elvégre évekig Ő járt a testületikre és biztos képben van. Aztán valamikor helyi egyesületi elnök is volt, egészen addig, míg  az önkormányzatból meg nem torpedózták azt. Igaz, mióta perek tömkelegét zúdították rá, már nem foglalkozik Ócsa közéletével, visszavonultan él. Blogunknak sem küld már rég tudósításokat. Az N1Tv-nek azonban sikerült elérnie és megkérdeznie az ügyről.

Ezek után jöjjön a Nemzeti 1Tv  (Felderítő) híradása. Ismerkedjenek meg a storyval.

A blogunk köszönetét fejezi ki Fodor úr számára, hogy adta magát  ehhez. Ezzel együtt javasoljuk, hogy a helyhatósági választásokon induljon és legyen kihívója a jelenleg visszahúzódó, magát szabadságoló vezetésnek. 

*

Nem lehetetlen egy beavatkozásra alkalmas tűzoltóegység létrehozása - mások képesek arra, amire egyesek nem

Augusztus elsejével kezdte meg szolgálatát a bátorterenyei tűzvédelmi őrs és máris riasztást kaptak. Ma már túl vannak az első éles bevetésükön.

Bátorterenye tűzvédelmi őrse - Ócsán is lehetett volna

Ünnepélyes keretek között adták át július 29-én Bátonyterenyén Magyarország negyvenkettedik, Nógrád megye negyedik, egyben utolsó katasztrófavédelmi őrsét. A bátonyterenyei katasztrófavédelmi őrs létrejövetelével tíz település huszonháromezer lakója élhet mostantól nagyobb biztonságban. 

A bátorterenyiek már dolgoznak - tűzoltás

A katasztrófavédelmi őrsprogram újabb állomásaként a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékességi területén, a salgótarjáni hivatásos tűzoltó-parancsnokság működési területén kezdi meg augusztus elsejével mentő-tűzvédelmi feladatainak ellátását a bátonyterenyei katasztrófavédelmi őrs. Az őrs létrejövettével erősödik a megye mentő-tűzvédelmi helyzete, nagyban javul a területi lefedettség. Az őrsprogram a bátonyterenyei katasztrófavédelmi őrs megalakulásával lezárult Nógrád megyében. A tűzoltóság integrációját és a katasztrófavédelmi őrsök létrehozását megelőző időben Nógrád megye települései között több olyan is volt, ahova negyven perc alatt vagy azon túl érkezett meg az első hivatásos tűzoltó erő, a bátonyterenyei őrsnek köszönhetően viszont a térség utolsó fehér foltja is megszűnik, azaz nem lesz Nógrád megyében olyan település, amely ne kapna tizennégy percen belül mentő tűzvédelmi segítséget. Minderről dr. Tollár Tibor tűzoltó vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízott főigazgatója beszélt az őrs mai ünnepélyes átadásán. Mint mondta, 2012-ben, az őrsprogram pontosan azzal a céllal indult el, hogy megszűnjenek a fehér foltok, ez pedig Nógrád megyében most megvalósult.

A Malom úton történt tűzesethez tizenhárom perces vonulási idővel a bátonyterenyei hivatásos tűzoltók értek ki elsőként

Sajnos Ócsa továbbra is kiesik a gyors beavatkozás lehetőségét biztosító és a még elfogadható időn belüli elérhetőségnek számító helymeghatározás sugarából. Bár igyekeznek ezt tagadni, de Ócsa városa lényegében fehér foltnak számít, mert a lefedettség tekintetében - bárhonnan is tekintjük, - a végeken van.

Az ócsai mentőalakulatok létrejöttére, és helyben állomásoztatására nagy szükség lenne. Egy mentőállomásra és egy tűzoltóőrsre a térségnek - tekintettel az M5, az 5 számú főút, az M0 és az 51-es út baleseti statisztikáit, és az eseménynaplót, - nagy szükség lenne a helyi bázisra.

Ismerve a problémát, már évekkel ezelőtt - még az Egészségház elgondolása és tervezése során - számításba vették mindezt.  Aztán csak lekerült a napirendről. 

Tömegbaleset Ócsánál - helyben nincs segítség (- halottak)

Három évvel ezelőtt, az M5 autópálya ócsai szakaszánál tömegkarambol történt, aminek legalább 30 sérültje és több halálos áldozata volt. A mentők és a tűzoltók csak a távoli bázisokról indulva voltak képesek a beleset helyszínét elérni. Nem véletlen, hogy két helikoptert is riasztottak a helyszínre a 17 mentőkocsi (köztük tömeges baleseti egységet és gyermek rohamkocsit) küldése mellett. 

Az akkori jelentésekből kiolvasható, hogy honnan és mennyi idő alatt ért ki az első és az utolsó egység.  A kiérkezési (eljutási) idő  jól illusztrálja a város távolságát a pusztában. Bármilyen itteni esemény, tűz, vagy baleset során messze a segítség. Valóban nagy a távolság a riasztható egységek és a hely között. Ez pedig időkiesés a beavatkozás során.

Nem véletlen, hogy a rákövetkező év nyarán ismét előkerült a helyi tűzoltóság önkéntes megalakításának gondolata, amit látszólag az önkormányzat vezetése is támogatott.  Azonban ez csak látszat volt, mert a Városháza még annyit sem fordított erre, mint a pincesori borfesztiválra, vagy a bűnügybe keveredett Kis Grófora. 

A kétes hírű Kis Grófo támogatására és biztosítására teljes készültségben vonultak ki Boros Tibor felvezetésével - nem tűzoltók

Az sem véletlen, hogy az önkéntesek toborzását az önkormányzat részéről átpasszolták a polgárőrség azon vezetőjéhez, akit a mostani városvezetés helyezett pozícióba. Az ismert polgárőrvezető pedig annyira hálás, és lojális a jelen pártvezetés alatt álló önkormányzati fejesekhez, hogy szinte mindenre felhasználható. 

Akár egy tűzkár után - romokban az önkormányzati ingatlan

Ilyen háttérrel, és tényleges akarás nélkül az ócsai önkéntes tűzoltóságból az elmúlt két év során nem lett segítő egység.  Az egész színjáték, mintha csak arra lett volna jó, hogy kioltsák az emberek hitét és lelkesedését, és elfojtsák az ezért tenni akarok kisugárzását. 

Helyi polgárőr

Tibor csendben el is summantotta az elmúlt két évet. Ezen idő alatt egyetlen egyszer nem volt képes eleget tenni tájékoztatási kötelezettségének, és nyilvánosságra hozni a történteket. Még az éves jelentésekből is kihagyta az egészet. Az önkormányzatnak adott beszámolójában egyetlen sort nem írt a toborzást követőkről, az eddig történtekről, a megalakulás elmaradásáról, avagy a kudarc okáról. A testület valószínűleg ezt az elhallgatást 8summantást) várta el tőle, mert senki nem is kérdezett rá. Nem érdekelte őket az sem hogy miként rendezte el a dolgot a megbízott, és nem érdekelte őket a tűzoltóság megalakulásának elmaradásának oka, vagy története sem. Így, és mindezek elhallgatással fogadták el a polgárőrségi beszámolót. (Ugyanúgy, ahogy közterület-felügyelet beszámolóját is az elhallgatott  vasúti betonhulladékok városi területen történő illegális lerakásáról.) Ezzel a hozzáállással biztosították, hogy ne kerüljön a városnak egyetlen petákjába sem a tűzoltóság és a megalakulás. Azt, hogy többet lehet fesztiválozni.  Vagyis, amit nem költ az önkormányzat a biztonságra, - a mentés kiépítésének hátterére, - köztük a helyi tűzoltóság támogatására, azt mind el lehet szórni a haveroknak akár ilyen-olyan bulik, vagy az ismert "maszek" fesztiválok támogatására.  Parasztvakítás az egész.

Aztán, hogy közben mennyi balesetes nem részesülhet gyors segítségben, vagy hány ház ég le Ócsán, ezek közül senkit nem érdekel.

Számukra az is elég, ha megosztanak erről egy képet a polgárőrség közösségi oldalán.  A sikert egyes jó emberek valószínűleg lájkokban mérik. A tevőleges segítségnyújtás (pl. tűzoltóság) helyett Ócsán ennyi is elég lehet a sikerhez.

Valójában amíg más településeken akarják és képesek létrehozni egy bázist, addig Ócsán azt látjuk, hogy ezt nem akarják, illetve a megbízottak nem képesek erre.

A város polgármestere szívesebben költ a grundfocira, a pénteki műfüves sörmeccsekre, a hivatali autójára közpénzeket, mint a városlakók biztonságára. Ezért nem biztonságos a vasúti átjáró és ezért éghet le minden kigyulladt épület, mire ideér távolból a segítség. Ócsán ugyanis erre nem volt hajlandó költeni a városvezetés. Számukra minden más előrébb való.

Erre, az éjszakába nyűló építkezésre, és a pereskedésre bezzeg szórják a pénzt - ezért nem futja jobbra  ( - úgy mint vasúti átjárók, utcai vízelvezetés, járdák, közlekedésfejlesztés, tűzoltóság, stb.)

 Ez tűnik ki mindabból, ami eddig ez ügyben történt.

Bátorterenyén az őrsnek otthont adó épület egyik részében mentőállomás üzemel, míg a mostanra az őrsnek otthont adó másik részét a felújítást megelőzően az önkormányzat a védőnői szolgálat részére tartotta fenn. Az őrs kialakításához szükséges infrastruktúrát és a kivitelezési költséget Bátonyterenye Város Önkormányzata vállalta. A felújítási munkálatokra március 29-ével kapták meg az engedélyt, ezt követően a kétszintes épület délkeleti homlokzatát kibővítették egy gépjárműfecskendő elhelyezésére szolgáló szertárral, a laktanyarészben pedig konyhát, vizesblokkot, őrsparancsnoki irodát, legénységi hálót, ügyeleti helyiséget alakítottak ki, szükség volt továbbá a két szint közötti belső kapcsolathoz födémáttörésre, majd zsaluzott vasbeton lépcső megépítésére is. Gondoskodni kellett emellett a gépjármű kihajtáshoz szükséges útfelület és út becsatlakozás kialakításáról is. Kiépítették az elengedhetetlenül fontos informatikai rendszert és EDR-rádiók, valamint számítógépes hálózat is működik az őrsön. 

A riasztás a PAJZS-rendszeren keresztül történik.

 

Mindenesetre gratulálunk a bátorterenyeiek sikeres bevetésének. Ócsán azonban sajnos nincs kinek.

*

Már két éve toborozzák Ócsán az embereket önkéntes tűzoltónak - Boros Tiborék azóta is elhallgatják a dolgot

Két éve hatalmas fellángolás mellett fogott bele Boros Tibor a helyi önkormányzat támogatásával az ócsai önkéntes tűzoltóság létrehozásába, aminek kapcsán toborzást hirdettek, amit a város hivatalos honlapján is megerősítettek.

Ez 2014 augusztus 4.-én jelent meg.

A jelentkezéseket két éve Boros Tibor fogadja - de hol van erről beszámoló, miben mutatkozik két év ráfordítása, hol a toborzás eredménye, és a hol maradt az évekkel ezelőtt kitűzött cél?

Rá két napra a Dabasrégió Hírportál is beszámolt az eseményről.

Csak Boros Tibor és Ócsa Város Önkormányzata nem képes megszólalni és beszámolni arról, hogy az elmúlt két évben mit végeztek ezen a téren, mert eredményt nem lát az embert és a sikeres megalakulásról sem adtak beszámolót.  

Ha lehet bringás rendőr, kerékpáros polgárőr, akkor tűzoltó miért nem - a technika adott (- valahogy el kel indulni)

Boros Tibor elnök úr és az átok cigije

Ócsán valójában a két évvel ezelőtti toborzást követően a mai napig nem jött létre az önkéntes helyi tűzoltóság. Erről a fiaskóról egyik fél beszámolójában sem találni híradást. Boros Tibor ez ügyben nem olyan közlékeny, mint más esetekben tapasztalható volt. Ő az, aki annyi üzenetet, olyan hozzászólást küldött már számunkra, hogy az még nekünk is, és nem csak a moderátoroknak adott munkát. Ez ügyben azonban egyetlen egyszer nem küld üzenetet sem nekünk, sem pedig Fodor úrnak. Pedig ahogy olvastuk, sokat foglalkozik vele és családjával, és még a kedvese névnapjáról sem feledkezett meg egy bejegyzés erejéig. Úgy ír ide nekünk, mintha mi lennék az Ő postaládája. Tibor olyan, mint aki rossz lovat és hibás útirányt választva próbálna háttal előre menni. Közben meg nem veszi észre, hogy az élet más felé halad. Itt a rábízott toborzás és megalakítással kapcsolatos összefogásról, teendőkről, az elvégzett feladatokról nem tesz bejegyzést úgy, mint más vélt, vagy valós szabadságolásáról, de nem is rak fel képes beszámolót sem úgy, mint ahogy a csoport munkájáról szoktuk látni a közösségi megosztón. A helyi toborzást követő cselekedetekről, az ezzel kapcsolatos teendőkről nem látni semmiféle híradást, vagy háttéranyagot.  Mintha ennek ugyanúgy nem lenne gazdája, mint a vasútállomás mellett hagyott szarságnak. 

Ócsán létezik lovas polgárőr, akkor miért nem alakult ebből a szekcióból ki például a helyi tűzoltóság első egysége

A helyi tűzoltóság megalakulásáról valahogy nem akarja tájékoztatni  a lakosságot senki. Pedig az itt élők, a náluk balesetet szenvedők tudnák értékelni a helyi önkéntesek bevethetőségét, gyors beavatkozását baj esetén. Ez fontos lenne. Csak, hát pont erről nem nyilatkoznak a felek. 

Számos példa,  lehetőség, és előzmény adott - valahogy el lehetett volna kezdeni a munkát (- ember és akarat kérdése az egész)

 2010-es történet, amikor a güdüci tűzoltócsoportnál a megalakulás óta óriási előrelépések történtek. A 12 személyből álló csoport folyamatosan gyakorlatokon vesz részt, melyeket a szárhegyi tűzoltóság vezetői végeznek. Első lépésként a szárhegyi tűzoltó felszerelésekkel ismerkedtek meg, majd elkezdték az alapvető tűzoltási technikák elsajátítását. 

Nemrégiben pedig sikerült vonulásra kész állapotba helyezni azt a Zuk típusú tűzoltóautót, melyet a szárhegyi tűzoltóság adott át. Az autó, a szintén Szárhegyről érkezett új diesel motoros vízszivattyúval és a tűzoltáshoz szükséges alapfelszerelésekkel lett felszerelve.

   

Tehát a kis falu lakói közül kikerült önkéntesek, most már a saját autójuk és felszereléseik segítségével végezhetik a felkészüléseket a tűzvész elleni védekezéshez és szükség esetén be is avatkozhatnak vele.

Sajnálatos, és elszomorító, hogy a városi polgárőrség vezetése semmivel nem különb a helyi önkormányzatunk vezetésénél.  Egyazon forrásból táplálkozva, egységes nemtörődömséget kifejezve együtt hallgatják el a két éve promóciózott történetet. 

A Vaterán ez a motoros szivattyú 2016.06.12.-én 12.002 Ft-ért kelt el - némi feljavítás után, akár egy ilyennel is lehet kezdeni (- a polgárőrség önkormányzati támogatásból kitelne)

Nagyon sajnáljuk, hogy egy jó elgondolás, egy értelmes kezdeményezés ennyit ért, idáig jutott és hamvad porrá (akár a reformátusház) Ócsán, - köszönhetően a megválasztott vezetésnek.

*

Durva kis teljesítménnyel milliókat lehet elvinni - nálunk a foci nem piaci alapon működik (- Ócsán is ez van)

Már volt szerencsénk megosztani Muszbek Mihály értékelését a drága hazai fociról. 
Most egy másik oldalról való megközelítésben tájuk az érdeklődők elé a sportközgazdász meglátásait.

Muszbek: az állam segítsen, de nem így! - drága és nem kifizetődő a labdarúgás

 

A nemzeti válogatott Eb-szereplése abba a hitbe ringatta a közvéleményt, hogy a magyar labdarúgás a fejlődés útjára állt, ez egyáltalán nincs így – állítja Muszbek Mihály sportközgazdász, aki hatodszor készítette el és mutatta be a honi futballt átvilágító kutatását. A Sportgazdasági nagyító című tanulmányából kiderül, hogy egyre kevésbé igaz az az állítás, miszerint a pénzhiány a gátja a fejlődésünknek. A világ legjelentősebb bajnokságaitól természetesen fény­évekre vagyunk, de – mint ahogy hasonlatában fogalmazott – Klein Dávid hegymászó is lépésről lé­pésre, táborról táborra szokott felérni a Himalája csúcsaira. 

Ma Magyarországon egy NB I-es futballista évi 99 ezer fontot keres, ami mai árfolyamon 37 millió forint (cirka havi hárommillió). Nem rossz pénz, miközben számottevő teljesítmény nincs emögött. 

– A fizetések mértékével a 30–35. helyen állunk világviszonylatban, tehát nem lehet azt mondani, hogy a szegények táborát erősítjük – mondta a szakember. De hogy ennyi a pénz, az még egyáltalán nem azt jelenti, hogy nálunk profizmus van.

– A profi labdarúgás a szórakoztatóipar része, nagy nyilvánosság és médiafigyelem előtt zajló, üzletszerű tevékenység. Célja a sporteredmények elérése mellett nagy nézői tömegek mozgatása – mutatott rá. Mifelénk még az állami szerepvállalással sem tudjuk bevonzani a tömegeket. Ráadásul a klubok egyre kevésbé erőltetik meg magukat, hogy a piacgazdaság szerint mű­ködjenek. 

– A magyar futballban lévő pénzek 35–60 százaléka közpénz – rögzítette Muszbek, aki szerint ezek után nem meglepő, hogy 2009 óta, amióta az elemzését készíti – összesen 16 milliárd forintos mínuszt termeltek a klubcsapataink. 

– Az állami szerepvállalás jó volna, ha látnánk az irányát, hogy meddig és miként segítene, de erről szó sincs. A legnagyobb gond, hogy továbbra sincsenek lefektetve a gazdasági alapok. Például az akadémiákba is csak öntjük a milliárdokat, a fiatalok meg sehol nincsenek.

Nincs még egy szakma mifelénk, ahol olyan szerény teljesítménnyel lehet milliókat keresni, mint a futballban. Nem is értem, miért nem akar minden gyerek focizni.  

by:  Varga T. Róbert

Üres lelátók ellenére egyeseknek jó pénzkereseti lehetőséget, másoknak meggazdagodást biztosít a foci - Ócsának vajon mit ad, mit hoz ez a játék

Ócsán a városi sportegyesület (Ócsa VSE)  Bukodi Károly elnöksége alatti hosszú évek során egyszer sem volt képes az önfenntartásra.  A városi költségvetésből évről évre jelentős összeget markolnak ki, aminek folytán a városi feladatokra jut mindig kevesebb. Látható, hogy az önkormányzat elszegényedése, a növekvő hiány ellenére a helyi klub közpénzes támogatása nem csökken. 

Yardokon át - a fociért mindent

Bukodi Károly előbb mond le olyan közfeladatok ellátásáról, mint az önkormányzati járdaépítés, a felszíni vízelvezetési problémák megoldása, (csatornahálózat kiépítése, vagy az út menti vízelvezető árkok hiányának pótlása, stb). De képes polgármesterként előrébb helyezni a focit vagy éppen beáldozni a közlekedésfejlesztést, az úthálózat rekonstrukcióját is azzal a kifizetéssel, amit átutalnak az (ÓVSE) elnökség számlájára.  Az által, hogy a maga elnökölte csapat hozzájusson az éves városi közpénzhez, a költségvetési támogatáshoz, a "mester" mindent megtesz. Mint fogalmaz, elsődleges célja a csapat fenntartása és a fedezet biztosítása. Főleg közpénzből. Ez jelenleg évi 6 millió forint, de volt már ennél több is. Ezek az összegek a csapatsportban emésztődnek el, miközben közcélú fejlesztésekre lehetne mindezt fordítani, ha a csapat az önállóságra és az önellátásra törekedne. Ez azonban az itteni futballban nem cél.

Jól szemléltei mindezt a helyi tornacsarnok focistái körül kipattant balhé, ami már többször megjárta a bíróságot. Az iskola tornatermét ugye bérbe adták úgy, hogy azért még külön (fizetett) megbízottat is foglalkoztattak. Ennek során, azonban nem mindenkire vonatkozott a díjfizetés. A sportkör számára sem volt kötelező a fizetés. Hogy ebbe a csapatsportnak álcázott tevékenységbe ki tartozott bele, szintén csak a bírósági beszámolókból és egyéb sajtóinformációkból lehetett értesülni. 

2011-ben például az önkormányzat saját újságában jelent meg, hogy "hajnali 2 körül S J és baráti köre részegen - megzavarva a környéken lakók nyugalmát - ordított az iskola udvarán."

A Zajongás, kavargó indulatok című (Fülöp Krisztina jegyezte) írásban Horváth Tamás alpolgármester a lakosság elő tárja: "a polgármester úr több mint 15 éve szinte minden péntek este hat órától nyolcig rúgja a bőrt a baráti társasággal".

2011. január 7.-e egy ilyen pénteki nap volt, amikor is tovább zajlottak az események.

Az eset az önkormányzat ülését is megjárta, hiszen a haveri focizás túlmutatott a megszokott szabadidős sporttevékenység kereti között eddig produkáltakon. A zajongás valóban kavaró indulatokat keltett az ott élőkben. Ez érthető is, mert ki van ahhoz szokva, hogy éjjel 2 órakor az iskolaudvarban tomboló részegek üvöltözésére riadjon fel? Ha nem lenne a 15 éves múltja ennek a baráti focinak, akkor még tolvajt is kiálthatott volna az álmából ébredő. De is merve a csapatot, az ott lakók tudták, hogy miket szoktak művelni. Idáig azonban soha nem fajult a dolog. 

Józsibá' az iskolai tornaterem labdafogóhálója előtt 

Az önkormányzatban ezt egy labdahálóval próbálták orvosolni. Gondolták, ezzel a parasztvakítással kinyomják az emberek szemét.  Ez 300 ezer forintjába került a lakosságnak, mert a haverok helyett a város állta. Valójában e-nélkül ki sem adhatták volna bérleti használatra és esti-, vagy éjszakába nyúló focizásra a termet. Azonban a felháborodás ekkor már sokkalta nagyobb volt annál, hogy az ott élők és az önkormányzatnál panaszt tevő 30 aláíró száját befogják ezzel. Az italos iskolai bulizás túltett mindenen. Az önkormányzatban és annak hivatalában nem volt senki, aki a polgármesterrel és annak sportbarátjával szemben tisztességgel eljárt volna. Így a helyben lakók érdekeit valójában Ócsán senki nem karolta fel, és az önkormányzat - érthető, de eléggé meg nem vethető mód - nem képviselte. 

Ezzel a tényszerűséggel szemközt nem volt más kiút, mint a bíróság.  A Fővárosi Törvényszék elé tár birtokháborítási per befejezéseként 2013 májusában született ítélet korlátozásokra kötelezte az önkormányzatot. Az ítélet kitért arra, hogy az ügyben tanúként kérték meghallgatni Spák József megbízott tanárt, valamint Kovácsné Kovácsi Beáta iskolaigazgatót is. Azonban Spák úr meghallgatásától a bíróság eltekintett, mivel tőle érdemben nem volt elvárható elfogulatlan, "érdektelen" tanúvallomás. Vagyis érintett, érdekelt félként, - a nép nyelvén fogalmazva - nyakig benne volt az eseményekben. 

"A 2011 január 7.-én éjszaka történteket az alperes (önkormányzat nevében eljáró ügyvéd) nem vitatta. A rendelkezésre álló bizonyítékok értékelésével a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes (dr Enczi János) bizonyította a sportcsarnok hétköznap 20 óra után több alkalommal történt rendeltetésellenes használatát, valamint a rendszeres bérbeadásból eredő hétvégi események által okozott szükségtelen zavarást."

A bíróság ítéletében leírta, hogy a tulajdonos "érdeke nem ad alapot arra, hogy ez a tevékenység a környező ingatlanok használóinak életfeltételeit" károsan befolyásolja.  

Az indoklásban olvasható, hogy a "bírósági ítélkezési gyakorlat szerint a zajkibocsátási határérték megállapítása során nem csak az épületet, hanem a kertet is védendőnek kell tekinteni". A tornaterem, a pálya "üzletszerű hasznosítása nem minősülhet olyan jellegű köztérdeknek", amit kötelesek lennének az ott élők eltűrni.

Tanúvallomások szerint az iskolavezetés tudtával zajlottak azok az események, amelynek során a rendbontások előfordultak. Az iskolaidőn túli sporttevékenységnek álcázott szórakozás hangoskodásai jelentős mértékben zavarják a környéken élők nyugalmát és lehetetlenné teszi a pihenést. A bérlettel és bérbeadással megbízott tornatanára nem vette figyelembe a többször közölt kifogásokat. 

Lakóövezetben kiemelt szempont a pihenés lehetőségének biztosítása, általános építészeti elv, hogy a a nagy létszámú rendezvények befogadására szolgáló létesítményeket, eseményeket vagy egyéb más forgalmas területen, vagy olyan helyen építik fel, ahol alapvetően nem nem befolyásolja az övezet jellegét.  

2016-os évnyitó és pályaátadó az iskolában - Bukodi Károly, valamint a Kovácsné Kovácsi Beáta (- pályaavatás és perlekedés)

"Az önkormányzati alperes az ingatlanon tartózkodó személyek magatartásáért, mint üzemeltető felelősséggel tartozik." A szomszédai szükségtelen zavarásából "arra lehet következtetni, hogy az üzemeltetéséért megbízott személy nem volt képes elérni, hogy a bérlők tartózkodjanak az erősebb zajkeltő magatartástól".

Erre figyelemmel a a bíróság az önkormányzatot, mint alperest az ítélet rendelkező részében meghatározott időtartamban való korlátozásokra kötelezte.

Az iskolai tornaterem hasznosítása kapcsán történő baráti összejövetelek során kifejtett, sportolásként ábrázolt tevékenység, a hetet záró baráti focizások - alpolgármester szerint 15 éve szinte minden péntek este - olyan mértékű sérelemmel (birtokháborítással) járt, amilyen mértékben az ott korábban zajló cselekményeket ítéletileg leszabályozták (korlátozták). 

A bíróság a felelősség megállapításával külön nem foglalkozott, de a hozott ítéletben benne foglaltatik amikor leírja, "az üzemeltető felelősséggel tartozik", továbbá az önkormányzatot az eljárásban százalékos fizetésre kötelezi.  

Ócsa város önkormányzata nevében ezt az összeget különösebb előterjesztés és testületi megvitatás nélkül a hivatalon átfuttatva rendezték.  A per, és annak tárgya ilyen szempontból soha nem került a testület elé, egyetlen előterjesztésben sem szerepelt az ezért felelősséggel tartozó (üzemeltetéssel, bérbeadással megbízott) személy fellelése, nevesítése, vagy fizetésre kötelezése. A város az okozott kárt magára vállalta, ahelyett, hogy azt az ezért megbízott, felelősséggel tartozó "sporttárs"-ra hárította volna. Így a baráti összejövetelek, a pénteki focizások és az iskolában zajló efféle rendbontások kihatásait és kártételét is számba vehetjük, úgy, mint a focimániákusok szenvedélyéhez való hozzájárulást, hiszen a per önkormányzati költségét is azok pénzéből (városi közpénzből) fizették meg, akik ebben vétlenek voltak.  A vétkeseknek számára mindez egy észrevétlen pénzkidobással járt. 

Mindezek után az önkormányzat vezetése képes volt a perben foglalt ingatlantulajdonosok tőszomszédságába helyezni egy nyílt területi focipályát. Oda, ahol még az említett birtokháborítási perben zavaróan közelinek ítélt zárt tornaterem védőtávolsága sem adott. Így a korábbi rendbontások helyszínére, a tornacsarnok és a lakóingatlanok közé volt képes beékelni egy műfüves-grundpályát. 

Ezen azonban ismét nem a csapat, hanem a péntekenként összeverődő haverok rúgják azt a bőrt, amit az alpolgármester a 2011/2-es Kisbíróban jól meghatározott.

De, hogy ez mennyire igaz, és mennyire gond, azt jól mutatja az is, hogy a sajtó (és a blogunk) mennyit foglalkozik a focizás körüli ügyekkel, továbbá, hogy a bíróságoknak ez mennyi munkát adott.

Csak a helyi futballőrület kapcsán volt itt annyi peres eljárás, ami nálunk nagyobb és jelentősebb, illetve magasabb sportteljesítménnyel  nívósabb eredményességekkel bíró városokban sincs.  

Talán Bukodi Károly és Spák József az a két helyi sportvezető, aki képes lenne minderről meséli érintettként, de  ők valahogy soha nem a másokat érintő fizetségek okán szólaltak meg. 

Aztán az sem lehet véletlen, hogy ezeket a "baráti összejöveteleket" a környékbeliek amolyan sörfociként tartják számon. 

Hogy mennyire nem kifizetődő ez a szórakozás, mi sem bizonyítja jobban, hogy az ismert, és lezárt perek után még mindig folyamatban van egy jogi procedúra az iskolai pályát illetően, - amit jószerivel újfent a város pénzbeli hozzájárulásával létesítettek - és majd ismét anyagilag fedezhet, akár részarányosan is. 

A leírtak ismeretében jogos a kérdés: - megéri mindez nekünk csupán pár haver szórakozásának, (rossz beidegződésének) fejében? 

*

Maszekoltatták a közmunkásokat Ócsán - a nem önkormányzati fesztivál szervezői rendelkeztek velük, s felettük

Fizetős volt a buli - rabosították az egyik fellépőt

Többször visszatértünk már az Ócsai Juhfesztivál III. epizódjára itt a blogon, mert mindig az eseményeket követően kerültek elő olyan apróságok, mint például, hogy az egyik meghívott  a legnagyobb showman-nek gondolt fellépő, bűncselekmény gyanújába keveredett. 

A közpénzes fesztiválon a belépti díjak beszedését követően ez volt a harmadik attrakció. A mostani híradásunk során semmi újat nem tudunk mondani a közpénzek felhasználása és a szedett belépők összegének alakulásáról, hiszen a felek (köztük az önkormányzat) ezzel még adós a közönség felé.

Igaz, azt sem ismert, hogy a városi polgárőség szereplése mennyibe került, illetve mit hozott a konyhára egyeseknek. De az is elképzelhető, hogy ez is csak egyfajta önzetlen segítség, vagy kötelező kör volt a részükről. Az önzetlenség Ócsán amúgy kezd új formát ölteni, és ez nem csak az önkormányzati terület ingyenes átengedése során a hulladékhegyekben, hanem a polgárőri szolgálat önfeláldozásában is megjelenik. Vagyis amolyan térítésmentes felajánlásként adták magukat, mint önkormányzat a 090/3 hrsz.-ú területet a sittnek. 

A Boros vezetett  polgárőrség az önkormányzati és a haveri rendezvények szolgálatában - a szemét meg ellepi a várost, de a toborzásból sem hozott eredményt ( - a helyi önkéntes tűzoltóság létrejötte elmaradt)

A napi aktualitás mégsem ebben, hanem a közmunkások kivezénylésében tárul elénk. Mert, mint annyiszor elhangzott már, ez egy "maszek" rendezvény, amihez az önkormányzatnak csak annyi köze, hogy közpénzt biztosít mellé, felelősséget azonban nem vállal érte. Ezt a polgármester is elmondta már korábban. Azonban mégis csak érdekes, hogy mennyire szabad utat kap a rendezés, és szabad kezet a szervezés.  Ez egy üzleti vállalkozáson alapuló maszek rendezvény esetében elég különös. Ugyanis, a fesztivál belépti díjas, vagyis haszonra törekvő kezdeményezés, azaz vállalkozás. Nem véletlen, hogy az önkormányzat hivatalosan nincs a szervezők sorában, csak mecénásként szerepel.  Az események azonban ismét felszínre hozták a turpisságot. 

Történt ugyanis, hogy egy önkormányzati közokiratból kiderült, miszerint a rendezvény előkészítése során a szervezők a közmunkások úgy mozgatták, mintha azok a saját bérmunkásaik lettek volna.  

Buzáné Icsó Zsuzsanna ügyvezető egy, a fesztiválhoz kapcsolódó zavaró "jelenségről" számolt be a testületnek:

Hétfőn közölte vele a karbantartó, hogy valószínűleg csütörtökön vagy pénteken jön a teherautó és vinni kell a közmunkásokat, mert fel kell építeni az 5 db faházat a juhfesztiválra,  „mondta a Radics Józsi”.

Ma azt közölte vele a karbantartó, hogy minden közmunkásra szükség lesz, holnap fél nyolc és kilenc között jönni fog a teherautó.

Juh-, vagy pincefesztivál egyre megy - mindkét esetben egy a kassza

Ő eddig nem tudja, hogy neki a Radics Józsi a karbantartó munkákra fog utasítást adni. Megjegyzi, hogy a faházak nem a Városüzemeltetéshez, hanem a Szabadidőközponthoz tartoznak.

Szeretné, ha az ilyen dolgok normálisan működnének.

A Városüzemeltetésnek minden pénteken kell küldeni a papírt a polgármester úrnak, hogy azon a héten a Kft. mit csinál.

Kérdezi, „mindenféle egyesületek vezetőjének” miért kell neki rögtön ugrani?

Kéri, hogy valamilyen normális mederbe tereljék ezeket a dolgokat és nem emlékszik arra, hogy a Képviselő-testületen kívül neki más munkáltatója is lenne. 

A képviselők az egészet csak némán nyugtázták, úgy, mintha minden a legnagyobb rendben lenne minden. Pedig egyáltalán nincs ez így.  

A polgármester a helyi fesztivál király - elterelésként kell a népnek a cirkusz

A polgármester sem tudott erre érdemben mást mondani, mint Radicsra hárítani a dolgot. Ez azonban csak a kérdésfeltevéseket szaporítja, hiszen a faházak a Szabadidőközponthoz tartoznak, ami ugyebár Jarábik Klára területe. Ezzel azonban ismét érintetté válik egy másik önkormányzati felügyelet álló társaság, aki valamilyen mód részt vállal a "maszekolásban". Abban, amihez felhasználják a Városüzemeltetés alatt foglalkoztatott közmunkásokat.  Mert ugyebár a hirdetmény szerinti szervezők nem a munkáltatói a közmunkásoknak. Ők az önkormányzat szárnyai alatt dolgoznak a közért.  A Juhfesztivál pedig nem önkormányzati közérdek. és nem is egy maga rendezte központi rendezvény, hanem a maszekok bulija. Ebben az esetben azonban a közbéren foglalkoztatott munkásoknak semmi szerepe és keresni valója nem lehetett a magánbirtokon rendezett fesztiváléhoz.  

Mindez eléggé bundagyanús, ami egy újabb szög a polgármester kutyabőrén, valamin lyuk a Juhfesztiválozók mundérján.  Ezeket a szög verte lyukakat máig nem foltozták be Ócsán.

Igaz, már 2012-ben is feltették a kérdést: "...Magyarországon miért hunyunk szemet afelett, hogy munkajogilag a legnagyobb csalók a közmunkásokat foglalkoztató közintézmények és önkormányzatok? A közmunkások nagy részét nem a papíron lejelentett munkakörben alkalmazzák, ezzel megteremtve azt a lehetőséget, hogy a munkavállaló által önként el nem vállalt munkát is rákényszerítsenek."

*

Szabadságolta magát a hivatal - hiába is keresik a hivatalnokokat, nagyrészt mind pihennek (- egy közlemény)

Tájékoztatom Önöket, hogy Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. évi igazgatási szünet elrendeléséről szóló 19/2015.(XI.17.) önkormányzati rendelet 2. §-ában foglaltak szerint a Polgármesteri Hivatalban igazgatási szünet elrendeléséről döntött, amely alapján  

2016. augusztus 1-től augusztus 5. napjáig zárva tart, ügyfélfogadás nem lesz.

Legközelebbi ügyfélfogadási nap: 2016. augusztus 8. (hétfő) du. 13.00 – 18.00 óráig.


Az igazgatási szünet ideje alatt (minden nap 9-14 óráig) anyakönyvi és választási ügyelet működik az alábbiak szerint:

Anyakönyvi ügyelet (kizárólag halálesettel kapcsolatosan)

2016. augusztus 1-2.                      Barizs Gabriella                      20/391-5645
2016. augusztus 3-5.                      Sallay Mária                            30/308-1652

2016. október 2. napján tartandó Népszavazással kapcsolatos ügyintézés

2016. augusztus 1-2.                      Prohászka Rita                       70/850-6258
2016. augusztus 3-5.                      Sallay Mária                            30/308-1652

Megértésüket köszönöm!

Tisztelettel:

dr. Molnár Csaba 

*