Ócsa közismerten hiányt szenved a járdázottság terén - a vármegye 385 millió támogatást adott ( - itt semmi)

2023 novemberében döntött Pest vármegye közgyűlése arról, hogy járdaépítési programot indít a megye lemaradt és javarészt járdázatlan településeken. 

Pest vármegyei település épített környezetének infrastrukturális fejlesztésére a korábbi uniós ciklusban kevés forrás jutott, így szinte valamennyi település esetében beszélhetünk hiányzó vagy felújítandó infrastrukturális elemekről. Különösen nagy igény mutatkozott a Pest Megyei Területfejlesztési Program tervezési folyamata során a belterületi utak mellett települési járdák építésére.  

Ócsán erre különösen vágynak az emberek. Ráadásul a város polgármestere a jelenlegi választási ciklusának kampányában megígérte a két vasúti kereszteződés biztonságossá tételét, amihez sem járda, sem pedig elkülönített átvezetés nem tartozik.  

A járdák építésének, felújításának fontossága Pest vármegyében kiemelt jelentőséggel bír a gyalogos közlekedés biztonsága, a közszolgáltatásokhoz való fizikai hozzáférés, a települési életminőség javítása, mind pedig a környezetvédelem szempontjából.

Az elmúlt időszakban a Magyar Falu Program keretében az 5000 fő alatti lakosságszámmal rendelkező településeknek volt lehetőségük járdaépítési munkálatokra forrást igényelni. A legjelentősebb forráshiány leginkább az 5.000-10.000 lakossal rendelkező kedvezményezett (leszakadó) járásbeli települések esetében állt fenn.

A képviselők ezért úgy döntöttek, hogy Pest Vármegye Önkormányzata saját beruházásként járdaépítési programot indít el a leszakadó járásbeli, 5.000-10.000 lakossal rendelkező települések körében.

A járdaépítési program megvalósítására bruttó 385 millió forint forrás biztosított a közgyűlés.

Ócsa városvezetése korábban (2019) a Damjanich utca járdájára kért és kapott pályázati forrást akkor abban a járdafelújítás is szerepelt, de a kivitelezés során arra nem került sor. Vagyis a felújításból a kírás és a vállalás ellenére kimaradt, holott az akkori árban benne volt ez is.  

Így gyakorlatilag nem csak becsapták a helybélieket, hanem a járdafelújítást is kihagyták, mondhatni elcsalták a projekt végrehajtása során.  

Mindezek után a 2023-ban megszavazott megyei járdaépítési program igazán jól jött (volna) Ócsa városának, mivel itt vagy nagyon rossz minőségi a meglévő gyalogutak minősége, vagy egyáltalán nem is léteznek.  

A jelen körülmények közt a buszmegállók elérhetősége sem biztosított járdával a városon belül. Ez pedig nem biztonságos. Így különösen szükség lenne a járda megépítésére a város fő közlekedési útja, Bajcsy Zsilinszky mentén, mert itt nem csak buszközlekedés, de nehézgépjármű forgalom (kamion) is jelen van.  Megfelelő járda azonban csak a Városháza előtt és a Spar (Posta) közötti szakaszon létezik, majd az Egressy és az iskola előtt még mondhatni rendben, aztán csak egy nyomvonalnyi és a Széchenyi kereszteződése után a várostábláig semmi, így az Árpád utcai buszmegálló sem közelíthető meg biztonságot jelentő mód. Ez Ócsa egyik főútja,  de itt sem adatik járda egyik oldali buszmegállóhoz sem.  A polgármester elmúlt több mint 10 évnyi tündöklése során még nem jutott el idáig. 

A járdaépítési program megvalósítására bruttó 385 millió forint forrás biztosított a közgyűlés

Talán ezért is volt fontos számunkra a megyei közgyűlés döntése, mely az ilyen és ehhez hasonló helyek, mint lemaradt települések felzárkóztatása céljából meghirdetett járdaépítési program.  

Mivel városunk a megyei közgyűlésben a fideszes Horváth Tamás által képviselve van, továbbá Szűcs Lajos helyi lakos, országgyűlési képviselőt is érintetnek véltük az otthonát biztosító város fejlődésében, úgy véltük, tiszta sor, hogy ebből Bukodi Károly polgármester sem maradhat ki. 

Tévedtünk, mert a felkínált 385 millióból egyetlen fillért nem kapott Ócsa, hiába van két országgyűlési képviselője, a közgyűléseb delegált tagja és mindhiába kormánypárti az egész banda.  Ócsán ebből egyetlen méter járda nem lett.

A 2019-ben ígért Damjanich utcai szakasz sem újult meg, és a Bajcsyn sem épült meg a hiányzó szakasz.  Mindez természetesen nem szolgál Bukodi polgármester dicsőségére.  Sőt!  

A járdaépítési program megvalósítására bruttó 385 millió forint forrás biztosított a közgyűlés

Ócsán mindezek nyomán szinte semmi nem változott. A közlekedés nem lett biztonságosabb, a meghirdetett járdaépítési programból kimaradtunk.  Maradt Ócsa múlt árnyékában a jardázatlanságával.

A járdák hiánya balesetveszélyt jelent. Az elmaradt fejlesztés Bukodi polgármesterségének deficitje. 

A járdaépítés önkormányzati feladat. Ezt a képviselőknek kell felvállalnia. Ők azok, akik normális esetben a választói akaratot képviselik, és jelenítik meg a testületben. A járdahálózat fejlesztését, a pályázatokon való indulást nekik kell szorgalmazni, adott esetben támogatni. Ez itt elmaradt.

*

2020-ra vezetékes ívóvizhez juthat Alsópakony teljes lakossága - végre megvalósulhat az évekkel korábbi ígéret

A sok évnyi ígérgetés, és huzavona után jövőre talán eljut odáig Ócsa vezetése, hogy beváltsa azt a közel évtizedes ígéretét, hogy Alsópakony túloldalán is bevezetésre kerül a vezetékes ivóvíz.

Alsópakony majori része Ócsa elhanyagolt külterülete - a csatornázatlanságért, a vízhiányért a városvezetés a felelős

Igaz az ehhez szükséges tervek sem készültek el gyorsan, de ezzel együtt már vagy másfél éve a fiókban hevertek.  A kivitelezést a vízközmű szolgáltató fogja elvégezni, jövő tavasszal, vagy azt követően, ahogy a helyi viszonyokat ismerjük. 

Fizetni kell a vezetékes vízért - csatorna csak később

Az alsópakonyi majorban élők azonban ettől még nem lesznek boldogak, mivel a rákötésért egyelőre fizetni kell. Aztán az sem lesz öröm a számukra, hogy a vízzel együtt nem érkezik meg a csatornahálózati bekötés, mert azt majd külön és más időben, valószínűleg csak jóval később fogja elindítani az önkormányzat. 

Az egész ügyletről csak az újonnan felálló képviselő-testület fogja majd a tájékoztatást megkapni és ezt követően az érintettek. A polgármester a hírt még nem tette közzé, mert annyira nem örömteli, mint ahogy látszik.

Elkeserítő, hogy annyi év és megannyi hitegetés után még mindig csak amolyan utolsóknak tarják a Városházán a kint élőket. 

*

Megint sikerült kitolni számos munkába indulóval Ócsán - mert elfelejtették értesíteni a helyieket a lezárásról

Bár csütörtöktől hirdették meg az autópálya ócsai felhajtójának lezárását, erről csupán a helyieket nem tájékoztatták. 

Nem mintha itt bármi is az önkormányzat, vagy a Polgármesteri Hivatal feladata, netán felelőssége lenne, de annyi minim elvárható lett volna a hivatal embereitől, hogy az itt élőket ne csak a szaros érdeklődéssel járó polgármesteri csapat mérkőzéseinek kezdetéről adjanak tájékoztatót, hanem a munkába-jutást befolyásoló eseményekről is.  

Burkolatfelújítás az M5-ös autópályán Ócsai csomópontjában

Ugyanis aki nem itt él, és nem autóval jár a főváros felé munkába, azt nem érinti. De akit igen, az hol is értesülhetett volna arról, hogy csütörtök reggeltől ez az útvonal a lezárás okán nem lesz járható.

A gyanútlan melós csütörtök hajnalban még simán bejutott, de aki később kelt az már belefuthatott a lezárásba, ami jelentős késéseket és bosszúságot okozhatott sokaknak. Holott ez megelőzhető lett volna egy olyan egyszerű tájékoztatással, amit Alsónémedi már régebb óta használ a lakosság tájékoztatása céljából. Ez pedig nem más, mint a közösség honlapjának aktualizálása, megosztása és rendeltetésszerű használata. A lakosságot érintő történéseket ezen a közösségi oldalon megjelenítik, így az széles körben nyújt tájékoztatást, vagyis eljut az érintettekhez.

Nem így Ócsán, ahol szinte semminemű aktualitással, friss és tartalmas információval nem szolgál a Városháza. Itt hiába költenek milliókat a kommunikációra, semmi sem időszerű. A lakosságot sem az erre illetékes, sem a polgármester nem tájékoztatja megfelelően. 

Bukodi Károly a saját közösségi oldalán osztogat időnként a családi fotók és a foci meccsek kezdési időpontjai közt & mellett némi fellépési képet az önmaga dicsőítésére, de érdemben szinte semmiről nem tájékoztatja a lakosságot. 

Nos ezt balfékséget szívhatták meg sokan azok közül, akik nem értesültek az autópálya ócsai lehajtóágának lezárásáról. Mert ugyebár a közútkezelő kitáblázta a terelésről szóló táblákat, de az nem a városon belül, hanem a rávezető útvonalak előtt kerültek kihelyezésre. Vagyis a pont az itteniek, a belső forgalmat használók maradtak ki a tájékoztatásból. Erre lett volna hivatott az önkormányzat hivatala, hogy felkészítse, vagy értesítse a lakosságot. A városvezetők ezt mulasztották el. 

Az anyázás ezért volt hallható.
 

Az M5 Autópálya ócsai csomópontjában, a 30-as kilométerszelvénynél 2017. november 2-től november 17-ig burkolatfelújítási munkálatokat végeznek az Ócsai csomópont ki- és ráhajtó ágán. 
A munkavégzés ideje alatt forgalomterelésre és esetleges torlódásra kell számítani a közlekedőknek.

Az M5 Autópálya Ócsai csomópontjában a Budapest felé vezető oldalon a csomópont lezárásra kerül a ki- és ráhajtó ágak burkolatfelújítása miatt 2017. november 2 és 9-e között.
 
Az M5 Autópálya Ócsai csomópontjában a Szeged felé vezető oldalon a csomópont lezárásra kerül a ki- és ráhajtó ágak burkolatfelújítása miatt 2017. november 10-e és 17-e között.
 
A közlekedők számára terelőtáblák kerülnek kihelyezésre az érintett területen és terelőutakat jelöltek ki.
A munkavégzés ideje alatt 60 és 80 km/h sebességkorlátozás lesz érvényes.
Az aktuális forgalomkorlátozásokról és terelésekről folyamatos tájékoztatást nyújt az Útinform, a rendőrség, az M5-ös autópálya működtetéséért felelős AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. és az üzemeltető A-WAY ITE Zrt. Az AKA Zrt. honlapján található tájékoztató térkép és a honlap mobileszközökre optimalizált weboldala is friss útinformációkkal segíti a közlekedőket.
Nem várt események eltérést eredményezhetnek az ütemtervtől. Az AKA Zrt. a változtatás jogát fenntartja.
Biztonságos utazást kívánunk!

AKA Zrt.

*

Viharverten - felkészületlenül, magunkra maradottan ( - villany és helyi segítség nélkül a katasztrófális időben)

Ócsát is megjárta estére a vihar, ami nem csak esőt, hanem jelentős erősségű szelet is hozott.

Igaz, mi nem vagyunk felkészülve a természet ilyen szeszélyeire, de ahogy az éghajlat adta változásokat tapasztaljuk, immáron nem csak papíron, hanem a valós életünk során is számolni kell hasonló helyzetekkel.

A nap tanulsága, hogy az áramszolgáltató az egyik leggyengébb láncszem, mert ha Ócsán netán valamelyik rendezvényen mindenki babot főz és eszik, már kialakulhat olyan széllökés, ami lecsapja a hálózatot.  Városunkban közel ennyire ingatag, és nem stabil az áramszolgáltatás. Volt erről szó korábban, is az áramingadozások, és a pillanatnyi kihagyások okán, de most teljesen más volt a helyzet.

A városunk vasúton túli része a viharra hivatkozva teljes sötétségbe borult. A Dózsa teleptől a virágos negyedik bezárólag. Se lakossági, sem pedig közvilágítás nem volt ezeken a részeken.  A város és az itt élők sötétségbe burkolództak.

Pedig pont ebben a rendkívüli helyzetben lett volna szükség némi fényre. Csakhogy, az ilyenkor nélkülözhetetlennek tűnő áram szűnt meg szinte az első szellentésre. 

Ez elégé elgondolkoztató. Miért ennyire labilis ez a fontos szolgáltatás? Miért nincs erre valamiféle megoldás? Még ha áthidaló is.

Mindez rávilágít arra, hogy adott esetben a városvezetés mit tesz? Mi a feladata egy ilyen, vagy ehhez hasonló órákon át tartó és elhúzódó katasztrofális helyzetben a polgármesternek?Ki tudja, ha Ő maga sem? De mit is várhat el itt az ember, amikor a városi polgárőrség sem jeleskedett. Ők is csak a maguk sebeit nyaldosták, de hogy nem láttam egyetlen világítós sárga mellényes világítós alakot a sötét utcák hosszának során az már biztos.  Egyetlen rendőrautó próbálta átlátni a sötét várost. Ők legalább szolgálatba voltak, nem úgy, mint a meccset biztosító polgárőrtagság. Nekik is csak a foci és a temető a fontos ilyenkor. Városszerte meg dőlhetnek a fák amerre akarnak a sötétben.

 Hiába van kinevezett katasztrófavédelmi törzs, vagy mi a fene, aminek helyi vezetője a polgármester, ha szarnak a megbízatással járó feladatukra. Rendkívüli helyzetben olyan tehetetlenek, mint amilyen suták, és felkészületlenek voltak az eltelt éveik során. Ócsán sem voltak képesek egy olyan generáltort beszerezni, mely legalább 2,5 3kv/watt teljesítményű. Ebből legalább 2-3 kéne egy településen. Egy a hivatalba, hogy ilyenkor a szükséges infrastruktúrát működtesse, egy az egészségházba, vagy orvosi rendelőbe, hogy ott se álljon le az élet és az ellátás pont akkor, amikor sérültek lehetnek és egy legalább a helyi vízműhöz az ilyenkor szükséges kisebb teljesítményű tartalék szivattyújának működtetéséhez, ami átmenetileg biztosítani a nyomáskiesést. Az egész 70 ezer Ft/db áron számítva 210 ezerből kijönne, de nem ezt nem tették/vették meg, mert a 6 milliós polgármesteri autó előnyt élvezve fontosabb volt ennél. küldöttgyűlésén.

A polgárőrség is csak annyit ér, ilyenkor, mint a polgármesterük. Mondhatni semmit. És erre az sem mentség, hogy ebben nincsenek egyedül. 

A tűzoltóság a riasztásokra annyit közölt, majd jönnek ahogy tudnak. Helyben meg nincs segítség.

Komolyan a harmadik sarkon lakó idegen szomszédra előbb lehet számítani itt, mint azokra, akiknek ez a dolguk lenne. 

*

Hatalmas bírságot szabhatnak ki Ócsára, mert hanyag és nem törődöm mód kezelik a környezetünket ( - bűn)

Mint ismert, Ócsán komoly gondok vannak a környezetvédelemmel. Ahogy arról már többször beszámoltunk, az önkormányzat engedélyt adott a MÁV parkolóberuházás során,  vasúti rakodóvágányok melletti területről kitermelt földet (építési anyagot) a városi terület helyezzék el. Ezzel maga is egy környezetkárosításhoz, környezetszennyezéshez adott hozzájárulást. 
A több mint egy évvel ezelőtti esetről Ócsán mindenki hallgat.

Ócsán innen eredeztethető a mostani környezetszennyezés - az önkormányzat a B2 Trans emberével egyezkedett ez ügyben

Ócsa Város Önkormányzatától a híradást követően a blogon, a sajtóban és saját csatornákon keresztül sem cáfolta senki az elmúlt időszakban. Ócsán mindenki hallgat erről.

A jegyző által hivatkozott természetvédelmi őrszolgálat, az alája tartozó közterület-felügyelet, és a városlakók adójából támogatott polgárőrség az esetet nem jelezte a hatóságoknak. 

Nem igaz, hogy a közterület-felügyelő és a polgárőr nem látta

Hogy mindez figyelmetlenség, vagy más okból történt így, egyenlőre nem ismert. Bár Boros Tibor internetes bejegyzéseit olvasva nehéz elhinni, hogy erről nem tudott. Kérdés ez eseteben, hogy akkor ezt miért nem jelezte, vagy tárta a közösség elé, akár egy képi információ formájában úgy,ahogy eddig minden más apróságot. A polgárőrség közösségi oldalának munka albuma tele van ilyen csip-csup történésekkel, de a valós problémák soha nem kerülnek előtérbe és feltárásra. 

Ócsa Város Önkormányzat havilapja, a közvagyonból milliókért előállított Ócsai Kisbíró sem adott beszámolót az elmúlt egy év alatt a helyi környezetszennyezésről. Mindez arra utal, hogy az önkormányzat nyakig benne van ebben az ügyben és a lakájok nem fognak az ételt, megélhetést adó uraság  ellenében lépni. 

A szolgalelkűség meggátolja a közért való cselekvést.

Ócsán így szállították tonnaszám az önkormányzat által engedélyezett területre a veszélyes hulladékot - a közterület-felügyelő és a polgárőrség természetesen ezt nem észlelte ( - ők mással foglalkoznak)

Gátlástalan képmutatást tapasztalni a hatóságok, és az Ócsán ténykedő szervezetek soraiban. Hihetetlen az a magatartás, amit a helyi környezetvédők, a természetvédők, a közterület-felügyelők, a polgárőrség és a pártok mutatnak ez ügyben. A közismert szennyezés ellenére mindannyian az elhallgatás leple alatt takargatják az esetet.

Az ócsai környezetkárosítás ügyében a Pest Megyei Kormányhivatalnál folyik egy elhúzódó vizsgálat PE/KTF/25740- /2015 sz. alatt - idővel még az is elképzelhető, hogy bűnvádi eljárás lesz belőle ( - a helyiek nem szóltak rájuk)

Ócsán ezzel jelenleg senki nem foglalkozik.
Pedig az egész város előtt folyt a biznisz, mindenki láthatta, és tudhatta mi folyik itt. Az erre hivatott, hatósági jogkörrel rendelkezők és a jegyző által nevezett címzetes felek mind cinkosként lapítottak. Egyik fél sem szólt, vagy reklamált. Az önkormányzatban intézték a kiszállítást. Persze, hogy nem történt intézkedés a közterületesek részéről, és természetes, hogy a polgárőrök is benyelték az egészet.  Mi ez, ha nem egyfajta bűnpártolás, megvesztegetés, vagy korrupció? Csak a mögöttes érdek és a közpénzek felhasználója a megmondhatója ennek.  Vajon miért nincs még feljelentés?

A tavaly kihordott építési törmelékkel vegyes föld ma is a város területét, és környezetét szennyezi - felelősségvállalása nincs az esetnek ( - a rendőrség, a közterület-felügyelet, a polgárőség, és az önkormányzat csak hallgat az ügyben)

Pedig Gyömrő városa ennél kevesebbért kapott nagyon súlyos büntetést nem is olyan rég. 

Gyömrőn már ennyiért is büntetnek - Ócsán ennél sokkalta nagyobb a baj

A Gyömrői Hírhatár számolt be róla, hogy környezetszennyezés miatt 39 millió forint bírságot szabtak ki Gyömrő Város Önkormányzatára. A bírság ellen fellebbez az önkormányzat, szerintük a helyi mezőőr a hibás. 

A hónapokkal ezelőtt beharangozott új sportkomplexumból még semmit sem látni, de a környékén tapasztalt áldatlan állapotok miatt már most 39 millió forint eshet ki a gyömrőiek zsebéből. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya ugyanis óriási bírságot szabott ki az önkormányzatra, amiért az illegálisan tárolt építési hulladékot a környéken.

Hogy a hulladék hogyan és miért került az önkormányzat területére, s hogy azzal mit terveztek, azt egyelőre nem tudni. Amint erre a kérdésre választ kapunk, cikkünket frissítjük.

Információk szerint erről a területről van szó - hulladékokat találtak az ellenőrök

A város fellebbez a bírság miatt, amiről az egyik önkormányzati képviselő tájékoztatott honlapján. Ducsai Sándor szerint mindegy ki hibázott, „meg kell próbálni kiköszörülni ezt a csorbát”, ugyanis a 39 milliós bírság akkora tétel, ami komoly érvágást jelentene a településnek.

A kormányhivatal emberei egyébként egy helyszíni bejárás során szembesültek az áldatlan állapotokkal, így megállapították a hulladéktörvény szabályainak megsértését. A bírság ellen most fellebbez az önkormányzat.

Ócsán a szervezett szemétszedést követően ezt hagyták hátra

A városvezetés – a képviselő leírása szerint – arra hivatkozott, hogy a gyömrői mezőőr nem volt tisztában a város tulajdonában lévő telek határaival, azt hitte, hogy a lerakott sitt magánterületen van, ezért nem is jelezte azt az önkormányzatnak. A baj abból lett, hogy amíg Gyömrő nem volt tisztában saját területének határaival, addig a kormányhivatal emberei igen.

Sajnos nem ez az első eset, hogy a gyömrői önkormányzat fittyet hány a hulladék-elhelyezés szabályaira. Korábban a zöld hulladék szabálytalan elhelyezése miatt is mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a településünknek. 

Ócsán az önkormányzati parcellán így igyekeztek eltüntetni a nyomokat - a közterület-felügyelet és a polgárőrség emberei ekkor nem járta arrafelé

Ócsán volt, hogy az egykori strand területére szállíttatta az önkormányzat a zöld hulladékot és ott rohasztotta. Akkor sem kapott bírságot a város. Most is csak lapít mindenki és a szakhatóság sem lép fel kellő hatékonysággal a városvetéssel szemben, ezért is engedhetik meg magunknak itt egyesek ezt a felelőtlen károkozóst, és a hűtlen kezelést. A pártpolitikailag elkötelezett Kormányhivatalban valószínűleg nem lesz olyan kistisztviselő, aki fellépést merne kezdeményezni egy kormánypárti településsel szemben. 

"Az illegális hulladéklerakás bűncselekményi kategóriát is kimeríthet, amely esetben a cselekmény akár szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 248. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő"

Az illegális hulladéklerakás bűncselekményi kategóriát is kimeríthet, amely esetben a cselekmény akár szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 248. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékra követik el. Aki pedig a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy, vagy veszélyes hulladék esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. szerint hulladék mindaz, amit a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére.

Ócsa vonatkozásában a természetvédelmi őrszolgálatnak, a közterület-felügyeletnek, a polgárőrségnek, a rendőrségnek, továbbá az ügyészségnek, a bíróságnak, jegyzőnek lehet nagy szerepe abban (kötelességük teljesítése, feladat- és hatáskörük eredményes ellátása során), hogy az illegális hulladéklerakás elkövetőjét felderítse, a jogellenes cselekmény elkövetése során tetten érje vagy a fenti rendelkezések figyelembe vétele mellett szigorú szankcióval sújtsa.

dr. Molnár Csaba

                                                                                                     jegyző

Aztán később sem tűnt fel senkinek, hogy több mint 100 köbméter  mocskot ástak be az ócsai föld mélyébe - ma még ezek nyomják az igét, leplezve a cselekményt ( - a jegyző szerint ez már bűntény)

Úgy tűnik, az illegális hulladékelhelyezést csak a lakossággal szemben kívánják szankcionálni, mert a jegyző sem képes a saját árnyékát átugorva eljárást kezdeményezni a hivatalával szemben.  

A sok (hetero) jellemes ember meg csak a kommenteket nyomja. Vagy a szomszéd asszonyt még azt sem.

Egymás pártján - egyként

Az eredet és amit lepleznek

Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, helyi lakos, térségi kormánymegbízott pedig szintén nem fog eljárást kezdeményezni az egykori kampányát segítő alpolgármester, közgyűlési képviselő és a szintén egyívású párton belüli polgármesterrel szemben ez ügyben. 

Így ki tudja meddig marad a sok szemét.

Forrás: GYH  /Kormányhivatal / Ócsa.hu

* 

Kihagyott mintaprogram a falusi szőlőhegyek és az állattartás megújításáért - értelmetlenné vált a Juhfesztivál

Ismét egy kihagyott lehetőség, amivel Ócsa újfent nem élt. Egy elhagyott pályamunka.

Pedig Radics József társgondozásában pár éve kezdtek bele a helyi Juhfesztivál programsorozatba, ami a falusi kisállattartás és tenyésztés, valamint forgalmazás hagyományőrzését és fellendítését, népszerűsítését hivatott népszerűsíteni a foglakoztatás fellendítésével és a mögöttes munkalehetőségek, valamint haszonszerzés gondolatával. 

Aztán szintén csak Radics József nevéhez köthető az Öreghegyi Pincesor Egyesület, ami városi műemlékek sorába tartozó pincefalvak hagyományőrzése, a helyi borászat megőrzése, és folytatása, valamint fellendítése. 

Radics József Ócsán belüli tevékenysége minden kétséget felülmúl, azonban számos bírálatban részesül, mivel vállalkozásai nyomán köztartozásokat halmozott fel, ami manapság és önmagában már (sajnos) nem egyedi, vagy kiugró jelenség. Ami kapcsán a neve felmerül és előtérbe kerül, nem a közpénzes támogatások sora, ami  összeegyezhetetlen az önkormányzat által ismert és közzétett adóssághátralékkal, hanem pont a közéleti tevékenységével kapcsolatos munkássága, és a szervezés.

Most azonban nem is kimondottak a mögöttes pénzről, hanem arról a hanyagságról kívánnánk szólni, amit a városvezetés valósít meg és csak érinti Radics József szorgos és elismert közéleti munkáját. Ez a hanyagság jól illusztrálja  a mihaszna vezetést és vele a városi életet, mert hiába az eddigi feladatvállalás, az áldozat, a Juhfesztivál, a Pinceünnep, ha a létfontosságú projektekre nem pályázik, nem jelentkezik a város.

Ócsa ugyanis ismét egy nagy lehetőséget hagyott elmenni. A blog eddigi munkássága során nem véletlenül hozta fel és hiányolta a Tanyafejlesztési Programokra való jelentkezések sorát.

 Egyikből sem hasznosított a város semmit.

A megmarad pár paraszti ház együttesének egyike az augusztusi rendezvényen - csekély részvevők köreit figyelő K. Zsolt az önkormányzat informatikusa, helyi vállalkozó ( - a múlt tanúja)

Ócsa különlegessége az Ó-faluból maradt pár ház, aminek értékeit és állapotát a városi önkormányzat elég lazán, mondhatni hanyagul kezeli, hiszen rövid időn belül már a második templom közeli vályogház pusztulhatott el a Bukodi-Horváth uralta településen.  A harmadik jelenleg is a református képviselet alatt agonizál. Ott sem állagmegőrzés, sem értékmegóvás nem történik. A falusi környezet megóvása, fenntartása mintha nem lenne célja a református többségű városvezetésnek. Ilyen hozzáállás mellett csak idő kérdése az újabb értékvesztés.

Idén húsz település nyert összesen 173,5 millió forint támogatást - Ócsa vezetése egy fillért nem érdemelt

Szintén unikum az Öreghegyi Pincesor, ahol a meghonosított szőlőtermesztés nyomán létrejött földbe vájt pincék sora alkotta értékek megóvása, a szőlővel való gondoskodás hagyományának  megőrzése és továbbvitele lenne a cél. 

A pályázat pénzt, fejlődést és ezzel segítséget, elismertséget hozhatott volna

Mindez azonban eléggé sziszifuszinak tűnik, ha a város vezetése nem fordít kellő figyelmet a múltbeli értékek megőrzése és továbbvitele érdekében. Az önkormányzatban képviseltek nem foglalkoznak megfelelően olyan alapvető dolgokkal, mint a már említett pályázatok, amik nem csak pénzt, hanem lehetőséget, fejlődést és előrehaladást hozhat(ná)nak a kilátástalanságban és pénztelenségben tengődő városnak. 

Pedig számos lehetőséget kínál a kormány a falusi értékek, a turizmus fellendítése, vagy a paraszti gazdálkodás, a tanyasi termékek megóvása, piacra juttatása tárgyában. Ilyenek voltak az eddig megjelent és már említett Tanyafejlesztési Pályázatok sora. Ezekről többször írtunk, beszámoltunk, ahogy arról is, más helyek miként tudták az ott élők hasznára fordítani azt.  Így számos eszközbeszerzés, tanyafejlesztés, piac felújítás, vagy kialakítás jött létre és valósult meg Csak Ócsán és környezetében nem láthattuk ezt.  Ócsa rendre kihagyta ezeket a lehetőségeket. 

Ahogy a legutóbb is. 

Éppen most jelent meg annak a pályázatnak a végkifejlete, aminek során a falusi "szőlőhegyek", az állattartás újulhatott volna meg a körzetben. És ebben Radics József is szerepet vállalhatott volna, ha az önkormányzat, a városi vezetés elég aktív és figyelmes lett volna. Radics uram neve éppen azért merült fel, mert a Juhfesztívál és a pincesori egyesület okán az a személy, aki mindezt összeköti és egybehozza az önkormányzattal. 

Radics József és Bukodi Károly egy platformon Ócsán a Juhfesztiválon a polgármester önmagán hirdeti a szlogent ( - pénz beszél)

Azonban az Ő munkássága sem sokat ér, ha csak a szokásos közpénzes támogatásokat adja a város, és az igazi "nagy" lehetőségeket kihagyja.  Ez pedig az a Mintaprogram, ami pont az ilyen jellegű esetekre volt adott. Ez lehetett volna az orvosság, és a lehetőség a kilábalásra a bajból.

A négy-ötszáz éves ócsai pincesor szőlőtermelési kultúrájának fejlesztésére, a hagyományőrzésre a mintaprogram keretében a városvezetés újfent nem pályázott. 

Ócsa városvezetése azonban nem így gondolta, és megint csak mások jártak jól azzal, amire mi nem is jelentkeztünk. Ócsa újfent nem pályázott.

Pedig az idén húsz település nyert összesen 173,5 millió forint támogatást kapott a "Mintaprogram" keretében a falusi szőlőhegyek megújításáért. Ez bizony ráfért volna az Öreghegyi Pincesorra is. Csakhogy megint a focista vezetés az, akinek a labdába ágyazott bőrnél nem szélesebb a perspektívája. 

Ócsa most sincs abban a 20 települést felmutató sorban, aminek önkormányzata az idén nyert pénzt, támogatást (összesen 173,5 millió forintértékben)  a Földművelésügyi Minisztérium által indított programban, amelynek célja a falusi szőlőhegyek, gyümölcsösök, a települések határában lévő egykori zártkertek, sokszor gondozatlan földrészleteinek megújítása – közölte V. Németh Zsolt, a szaktárca államtitkára 2015. október 21-én, a Vas megyei Oszkón.

Elmondta: a meghirdetett országos programhoz olyan önkormányzatok kapcsolódhattak, nyújthattak be egyedi támogatási kérelmeket, ahol már elindult valamiféle előkészítő munka, közös gondolkodás a baromfitartás segítésére, vagy éppen az egykori falusi szőlőhegyek, gyümölcsösök őshonos fajtáinak a visszatelepítésére.

Az Öreghegyi Pincesoron az egykori települési országgyűlési képviselő által is lenyilatkozottan jelentős munka, befektetés zajlott. Ma a Pincesor kezd életre kapni. Tehát van hivatkozási alap és látható előzmény. Vagyis pályázhattunk volna az ócsai falusi pincesorának szőlőjének környzetére, a fejlesztésre. 

Csak hát az a fránya foci, a lakossági perlekedések, vagy valami más mindig elvonja a polgármester figyelmét a lényegről. Úgy bolondul a labdáért, mint a természetben egészséges hím a nőstényért. Közben a városi környezet, az itteni természet, a táj látja és szenvedi el ennek a bolondulásnak a kárát.

V. Németh Zsolt elmondta: az országban több mint 200 ezer hektár zártkerti terület van, több mint 1 millió 150 ezer földrészlettel, amelyek osztatlan közös tulajdonban vagy éppen egyéni tulajdonban vannak, ám ezek egy jelentős részét a tulajdonosok nem tudják, vagy nem akarják megművelni. Ezért a falusi szőlőhegyek sem töltik be azt a szerepet, mutatják azt a képet, mint régen - mondta.

A Termelő Falu elnevezésű programban – amely a Tanyafejlesztés Program része, – a zártkerti revitalizációban részt vevő településeken kívül olyan önkormányzatok is támogatásban részesülhettek, amelyek külterületeken valósítják meg a baromfitartási programjukat, igazoltan őshonos tenyészállatok kihelyezésére fordítják a támogatási összeget.

V. Németh Zsolt hangsúlyozta: a mintaprogramok támogatásával a szaktárca célja, hogy az önkormányzatokon keresztül arra rászoruló családok számára nyújtson segítséget. Szólt arról is, hogy régen a falusi szőlőhegyeken zajló munka és közösségi élet, a helyi termékek készítése ugyanúgy hozzátartozott a mindennapokhoz és az állattartással együtt jelentősen hozzájárult a megélhetéshez.

V. Németh Zsolt jó példaként említette a sajtótájékoztatón Oszkót, ahol egy civil szervezet, az Oszkói Hegypásztor Kör tagjai már évtizedekkel ezelőtt felismerték a helyi szőlőhegyen omladozó pincesorban rejlő értékeket és lehetőségeket.

Hosszú Zoltán, Oszkó polgármestere kihangsúlyozta: a támogatásként elnyert 10 millió forintból 2 hektárnyi területen 250 gyümölcsfát szeretnének elültetni, a munkába közmunkásokat is be akarnak vonni, a terület gondozását pedig az egyesületre bízzák.

Kovács István, az oszkói Hegypásztor Kör elnöke emlékeztetett: egyesületüket 30 évvel ezelőtt helyi fiatalok alapították, azzal a céllal, hogy a népi kultúra, a népi építészet, a helyi hagyományok értékeit őrizzék.

Egy elfeledett, magára hagyott, kiüresedett állomás

Ócsán is megvalósítható lett volna mindez. Juhtartás, gyümölcskertek létrehozása, - akár Alsópakony területén, akár a drága Oxafa ültetvények helyén - és az Öreghegyi Pincesornak, az ócsai szölőtermesztésnek is a javára vált volna egy mintaprogramban való részvétel.

Azonban a Bukodi-Horváth alkotta páros megint csak önmagát hozta a pénz, a lehetőség és a fejlesztési források helyett. Ócsa ezzel megint nem lépett előre. Sőt mondhatni sokat vesztett.

Most kérdezhetnénk Radics Józsefet az „ÓCSA VÁROSÉRT" díj viselőjét, és kikérhetnénk véleményét, de félő, hogy elfogulatlan állásfoglalást (érthető okok folytán) nem kapnánk tőle. 

Abban azonban mindannyian egyetérthetünk, hogy egy ilyen állami program, egy hasonló pályázatvállalás, és a mögöttes tartalom, a támogatás bizony nagyon ráfért volna a városra és annak ismert környezetére. A járulékos munkateremtrés meg csak egy olyan bónusz lehetett volna, ami a városi vezetőknek a saját szavazati joguk alapján kijár.  

Nálunk zárt kertek pénzügyi támogatása helyett marad az összezárt haverok közösségi támogatása. 

Ócsán ez a minta és a program.

 

Forrás: FM - MTI, Magyar Polgármester Online

*

Visszaköszön a múlt - az elmúlt évek nemtörődömségének folytatása (- léha mulasztás a pályázás helyett)

Mint az eddigi információk szerint ismert, újabb pályázati lehetőséget hagyott ki a városvezetés, mivel az nem lett elég megfelelőn tálalva az önkormányzat elé. Így valójában a képviselő-testület elé, vagy látáskörébe sem került a pályázat lehetősége.

Mert ugyebár a blogot csak kevesen olvassák önkormányzati körökben, mióta nem lehet perbe fogni szószolása okán.  Ezért számukra érdektelenné vált, hogy miről is értekezünk. 

Még az sem számít, hogy a város, vagy az itt élők, netán az óvodába járók érdekeit, vagy a költségvetés jobbulását szolgáljuk.  Gondolhatjuk ezért hagyták figyelmen kívül, hogy Dryvit szigetelésre pályázhatott volna az önkormányzatunk az ismerten jelentős energiafelhasználással bíró, amúgy meg felújításra váró helyi óvoda kapcsán. (Ismét egy kihagyott lehetőség, egy elhagyott pályázat.)

Dryvit szigetelésre pályázhatnak az óvodák

Sebaj, ezt megtették mások, ami ugyan nem a mi örömünk, de a magunk tanulsága lehet.

„CSR-programunk keretében nagyon sok megkeresést kapunk, amelyből azt látjuk, hogy az óvodák, különösen vidéki intézmények sajnos gyakran küzdenek anyagi gondokkal. Dryvit márkánk megvásárlása kapcsán ezért 10 óvoda teljes körű külső homlokzati hőszigetelését végezzük el hozzávetőleg 20 millió forint értékben” – hívta fel a figyelmet legújabb társadalmi felelősségvállalási programjukra Miavecz István, a Trilak Festékgyártó Kft. ügyvezető igazgatója. A munkálatokhoz a Trilak biztosítja, szállítja a helyszínre és helyezi fel az összes szükséges anyagot, az új generációs Dryvit rendszert és az azt befejező színre kevert vakolatot. „Csupán” ezáltal akár D energiaosztályból A+-os minősítésűvé válhatnak az óvodai épületek.

A pályázat bemutatása a Margaréta Óvoda részvételével - mert ők pályáztak ( - mi miért nem)

A bejelentéssel egy időben megkezdődött az első, Fejér megyei intézmény felújítása. Mivel legyen szó akár új építésű épületekről, akár régi épületek utólagos homlokzati hőszigeteléséről, könnyen és gyorsan kivitelezhető a szigetelés, a dunaújvárosi Margaréta Óvoda már ebben a fűtési szezonban jelentős fűtésienergia-megtakarítással számolhat. A tényleges energiamegtakarítást energiahatékonysági vizsgálattal fogja ellenőrizni a Trilak, amelynek keretében a hőszigetelés előtt és után is hőkamerás felvételt készít a cég szakmai partnere segítségével. Ez a rendszer kellemesebb környezetet biztosít majd a gyermekek számára.

„A hazánkban előállított és felhasznált energiák közel 50%-át az épületek fűtésére, üzemeltetésére fordítjuk. A professzionális hőszigetelés ezért sokkal több, mint egy néhány év alatt megtérülő, okos beruházás, hiszen kézzelfogható előnyei mellett még a környezetet is védi” – tette hozzá a piacvezető festékgyártó első embere. 

A dunaújvárosi Margaréta Óvodán kívül további 10 felújításra kerülő intézmény kiválasztása pályázat útján történik. A pályázati adatlapot (cégszerű pecséttel és aláírással ellátva), az épületről készült képeket (min. 5 darab digitális fénykép, max 300 kB/fotó) és az épület műszaki alaprajzát és homlokzati rajzát tartalmazó pályázati anyagot postai úton a Trilak Festékgyártó Kft. Trilak Pályázat, 1238 Budapest, Grassalkovich u. 4. címre küldhetik el, elektronikusan pedig a trilakpalyazat@trilak.hu e-mail címre, legkésőbb 2014. október 26. (vasárnap) 24:00-ig, az elbírálás szempontja az egy gyermekre jutó költségvetés, az egy gyermekre jutó fűtésköltség aránya a teljes óvodai költségvetéshez képest, térség/település vásárlóereje (forrás: GFK vásárlóerő kutatása). Az intézmények felújítása folyamatosan történik, 2015. év végéig összesen 10 óvoda öltözhet új ruhába.  

A Dózsa György téri Nefelejcs Óvoda utcai homlokzata - ennek ingyenes rendbetételére, szigetelésére lehetett pályázni
 ( - a városvezetésnek biztos nem volt rá szüksége, mivel nem éltek ezzel a lehetőséggel)

Szégyellhetjük magunkat, hogy az elénk táruló lehetőségeket is hagyjuk kárba veszni. Szégyellheti magát a városvezetés, a pedagógiai vezetés (lásd óvoda), hogy nem volt képes erre felhívni a városi képviselők figyelmét és pályázatra sarkalni az önkormányzatot. Mindez a látlelet Ócsa és a regnáló városvezetés szégyene. (Mondhatni, ezzel máris jól kezdődik a Bukodi-Horváth páros második ciklusa.

Az ismertetett és elhagyott (kihagyott) pályázat kapcsán azért azt meg lehet jegyezni, hogy egyetlen egy így kihagyott, elfuserált, vagy figyelmetlenségből netán nemtörődömségből elveszett lehetőségért mindig csak később és drágábban fizet meg a város. Az a város, ami nem másból, mint az itt élők közösségéből áll és tevődik ki. Ők azok, akik mindezért adóznak, vagy éppenséggel fizetnek. Jelen esetben megfizetnek.

*