A NÉBIH kivetette a sót az ellátásból, az ÁNTSZ azonban sópótlásra szólítja fel az embereket ( - odafigyelés)

A NÉBIH kötelezte a közétkezésben résztvevőket a sómentes étrend kialakítására és fenntartására, olyannyira, hogy nem csak megköveteli ezt, hanem szankcionáltan ellenőrzi is.

Hosszú ellenérvek mentén lehetne a só mellett és ellene is érvelni, de ha baj van és jön a mentő, szinte rutinszerűen köti be a sóoldatos infúziót az ellátásra szorulónak. 

A NÉBIH azonban a sóbevitel csökkentésre kötelezi a szociális- és gyermekellátást biztosító közétkeztetőket az un. menzareform bevezetésével.   

A vendéglátósok úgy tartják, a NÉBIH, olyan, - közvetlenül a minisztérium alá tartozó elitkommandó, - mint a rendőrség állományától különváló TEK. Az utóbbi a belügyi és nemzetbiztonsági ügyekben, míg az előbbi az élelmiszerbiztonság dolgaiban járhat el.  

A NÉBIH is képes mindenen átjárni és mindenki mástól függetlenül eljárni, és lecsapni. Ezért tartják elit kommandóként számon.  Amit ők meghatároznak, az olyan mint a szentírás, még akkor is, ha Isten nincs, aki megvalósítsa. 

Most valahogy így járt az ország a sóval.  Mert nem csak kivonták azt, hanem még azt is előírták, hogy a használható mennyiség csakis jódos lehet. Így még a jódtúltengésben levőkre is előírták, egészen addig, míg ezt szóvá nem tették, és végül a diétás étkezés címszó alatt ezt oldották. 

A sóhiányos étkezés kapcsán azonban már szólaltak fel orvosok, ahogy azért is érte kritika a NÉBIH menzareformját, mert úgy kötelez szolgáltatókat, hogy közben szabadon hagyja az étkeztetésben részvevők jogát.  Vagyis csak arra érvényes az "egészséges" közétkeztetés, aki befizet a menzára. Az étkezést azonban már nem tették kötelezővé, mert akkor azt az államnak kéne fizetnie. Így pedig minden maradhat a régiben. Vagyis aki fizet, azt megreformálják, aki nem az pedig ehet jóízűen amit akar.  Ők legfeljebb maradnak ellenpéldának, vagy elrettentésnek mint a statisztikai adatokban a hivatkozásul elhízott gyerek. Őt lám még a só sem érdekli. 

Nem így azonban az ÁNTSZ, aki most arra figyelmeztet, hogy bizony oda kell figyelni a sópótlásra!

A melegben az izzadás miatt sót veszítünk, ezért érdemes olyan ásványvizet fogyasztani, amelynek magasabb a nátriumtartalma.

Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos csütörtökön az M1 aktuális csatornán arra a kérdésre, hogy jobb-e meleg italokat fogyasztani a hőségben azt mondta, lehet meleget inni, de ennek nincs akkora jelentősége, "nem létfontosságú".

A strandolók figyelmét arra hívta fel, hogy felhevült testtel hideg vízbe ugrani veszélyes, inkább fokozatosan kell bemenni a vízbe és így hűteni le a testet.

Elmondta továbbá, hogy a melegben lenge, világos színű ruhát érdemes viselni, és védeni kell a fejet a sugárzástól.

Csütörtöktől vasárnap éjfélig hőségriasztást adott ki az országos tisztifőorvos, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a következő napokban egyre melegebb léghullámok érkeznek a Magyarország fölé. Az ország túlnyomó részén 25-26 Celsius-fok felett lesz, péntektől vasárnapig sokfelé a 27 Celsius-fokot is meghaladja a napi középhőmérséklet.

*

Menza és az ingyenesen járó étkezés - van akinek ez Mercivel jár, másnak meg sehogy ( - a hallgatás ára)

Mostanság mintha mindenki többet foglalkozna a közétkeztetéssel, mióta a kormány igyekezett megreformálni, majd kiemelt népegészségügyi programmá tenni azt. 

 

 Tegnap a Civilhetes számolt be a menzareform tapasztalt következményeiről.

Beszéljünk hát róla akkor magunk is. Elvégre Ócsa sem maradt ki ebből a játszmából.

A hangzatos és dicséretes beharangozások ellenére ez is csak egy politikai kampánnyá silányult, ugyanis az ördög ez esetben is a részletekben lakozik.

 A kormányzati törekvések ellenére a Mintamenza program több sebből vérzik, ahogy a hatályba lépett új közétkeztetési rendelet is számos új problémát további bizonytalanságokat generált. A jelenlegi gyermekétkeztetés túlszabályozott és nem jó. A hiba nem csak a kiforratlanságában, hanem bizonyos kötelmek és a nem előírtak ellentmondásában rejlik.  Az iskolába járó gyerekek (van ahol csak a felsősök) ugyanis nem kötelezettek (alkotmányosan sem kötelezhetők) az étkezésre. Így az előírt jogi szabályozás, az "egészséges" táplálkozás, a népegészségügyi cél csak a szabadon választó és piaci alapon előfizető étkezőkre vonatkozik.

Ugyanakkor a hivatkozások, mely szerint a fiatalok egészségtelenül táplálkoznak, elhízottak, stb; a társadalom egészéből merített felmérésből származik. Budapesten és vidéken egy közel 600 fős iskolából, jó ha 380 gyerek fizet elő a menzára.  Más ismeretek szerint talán az iskolások egyharmada veszi igénybe az intézményesített étkezést. Ezek közül is csak közel egynegyede fizet elő tízóraira és uzsonnára. Szerencsés kivétel az, ahol ennél magasabb értéket mutat a tízóraizók száma. Vagyis a napi egyszeri főétkezéshez a két kis étkezést szinte alig veszik igénybe. Legalábbis jóval kevesebben. Mondhatni, az iskolások többsége nem igényli a tízórait és az uzsonnát. Persze nem étkezési lehetőségként utasítják el, és nem azért, mert nincs szüksége rá, hanem előfizetésileg nem kérik. Azaz nem ad és nem fizet érte a szülő, mert ezek a kis étkezések nem annyira megnyerőek, illetve tetszőek a számukra.  Ebben az ár/érték-viszonyok és a reformok is közrejátszanak. A fizetendő árral szemben a szülőknek a problémája, hogy sokallják, az érte kapottakat pedig keveslik.  A szolgáltatók többsége pedig erre is ugyanúgy sablonosan ráteszi a költségeket, mint főétkezésekre, ami az ellátás rovására mehet. Holott a kiegészítő étkezések költségei nem összehasonlíthatóak a főétkezés szükségleteihez, mivel a tízórai és az uzsonna ugyanabban az üzemidőben készül el, amit amúgy a főétkezésnél költségként elszámolnak. Vagyis a kis étkezések költséghányada a töredéke a főétkezésének. 

Másutt persze ez is másként van. 

Az amerikai diákoknak elegük lett a menzareformból

Az Egyesült Államokban a pizza is lehetett zöldség, Franciaországban a nap talán legfontosabb része a menza, a skandináv országokban pedig mindenki számára ingyenes – ilyenek a menzák a világ különböző részein.

A statisztikák szerint az amerikai diákok harmada túlsúlyos vagy elhízott. Michelle Obama, az Egyesült Államok first ladyje 2010-ben indította el az iskolai étkeztetés reformját: egészségesebb menüt, így több gyümölcsöt és zöldséget, viszont kevesebb sót, gyorsfagyasztott pizzát és sült krumplit kapnak a diákok.

lacey hixon @laceylynnhixon

Az iskolai menükről készített fotók terjednek a Twitteren és a Facebookon.

@MichelleObama wtf is this? they took away our simigood food & now its just this. why? #thanksmichelleobama

Lori Ann Dicks-Head @Oldsmobilelady

This was lunch today at my sons grade school. Shoppy Joe, green beans, jello w/3 oranges & milk #ThanksMichelleObama

 

brock @BigBassBoyBrock

#THANKSMICHELLEOBAMA #NUTRITOUSSCHOOLLUNCH

 

'Nard Dog @AshtynMinnard

#ThanksMichelleObama

A republikánusok már tavasszal felhívták a figyelmet arra, hogy a program miatt nő a kidobott élelmiszer mennyisége, és valóban úgy tűnik, hogy a legtöbb menzán nem sikerült egyszerre egészséges és gusztusos ételeket felszolgálni. A közösségi oldalakat elárasztották a diákok fotói a "Köszönjük, Michelle Obama" hashtag 

Finnországban az ebéd minden iskolásnak ingyen jár, de még a felsőoktatásban is jár támogatás. A diákok svédasztalos büfékben válogathatnak a többnyire egészséges ételek között.

Ausztráliában a Healthy Kids Association fogalmaz meg ajánlásokat az állami iskolák menzamenüivel kapcsolatban. Ez az egyik napi ajánlatuk.- eduline.hu

Ha azonban az önkormányzatunk által bemutatott TS Gastro példáját nézzük, akkor ott is látható, hogy Ócsa vonatkozásában a "közétkeztetési szolgáltatás nyújtása Ócsa város közigazgatási területén (KÉ14.463/2015.) tárgyú" eljárásban kimutatva látható, hogy a mind a bölcsőde, az óvoda, valamint általános és középiskola vonatkozásban a nyersanyag majd megegyező összeget számol el költségként, ami annak 100%-val egyezik. Ez állapítható meg a mind a reggeli, tízórai, ebéd uzsonna vonatkozásában minden intézményi ellátás és bármely korcsoport tekintetében. Hogy értsük, forintális példaként a bölcsisek 34 forintos reggelijére, a 35 Ft-s tízóraijára és a 126 forintos ebédjére is ugyanannyi költséget, (34, 35, 125 Ft-t) számol el. Az óvoda esetében (tízórai 47/46, ebéd 140/140, uzsonna 47/46) ugyanez tapasztalható. Az általános tízóraijának 41 forintjára szintén azonos összegű költséget számol, ahogy a 188 forintos ebédre is 188, aztán az uzsonnára (41,-) is közel ennyit (40 Ft) tesz.  A gimi, a felnőtt és szociális étkeztetések terén is ez a tendencia. Esetünkben, vagy Ócsán azonban ez utóbbiaknál nincs kis-étkezés, ezért itt nem beszélhetünk arról, hogy azok előállítási és járulékos költségvonzatai mások lennének. Itt az is közömbös, hogy a szociális étkeztetés költségkihatásai eltérhetnek a bentlakásos, vagy az iskolai helyben étkeztetés költségeitől. Elvégre (részben) más a szolgáltatás is.  Más vonatkozásban azonban a szolgáltatók szeretnek arra hivatkozni, hogy a költségeket elosztják (akár egyenes arányban) az étkezési típusok közt, mondván, hogy ne terhelje meg a főétkezéseket. Ez azonban torzulásokhoz vezet, éppen a kezdetben említett okok és különbségek folytán. Elvégre a tízórai, az uzsonna nem igényel többletenergiát, vagy további személyzetet. nagyrészt ezt a főzőkonyha eleve adott kapacitására és szolgáltatására ültetik. Az pedig enélkül is annyiba kerül, mint nélküle. Tehát a kis-étkeztetések színvonalán a költséghányad tekintetében lehetne javítani, aminek előnye az előfizetések növekedése lehetne, ami viszont egyensúlyt jelentene a kieső összegek terén. Nyereségként azonban a növekvő előfizető és étkező diák lenne kimutatható. Elvégre megreformálni is csak azt lehet, aki igénybe veszi az ellátást. Az ellátások kívüliekre a kormány törekvése, és a mintamenza program se hat. 

Másik megközelítésben azért sem akarnak étkezni többségében, mert a mostani reformokkal olyan új étkezési szokásokat próbálnak bevezetni és ráerőltetni a gyerekekre, amik nem csak a nemzeti étkezési szokásainkat, hagyományainkat rúgja fel, vagy próbája megváltozni, amit más országok nemzeteivel szemben sem várhat el, vagy honosíthat meg az ember, csak úgy (ukmukfukk) a szokásos formaságot, hagyományokat mellőzve.

„Mai békéscsabai általános iskolai ebéd! Fokhagymás harcsaapró fokhagymás csicsókával havi 10 000 Ft-ért!” – kezdte bejegyzését a Facebookon egy békéscsabai anyuka, miután megosztotta az aznapi menüről készült fotót.

A magyar emberek többsége nem fogyaszt heti rendszerességgel halat. Nem vagyunk tengeri ország, ezért a nem a tenger gyümölcsei, hanem a kontinens adta természet növényei és gyümölcsei a meghatározók számunkra. Magyarországon a főként a krumplira alapozva étkezett a nép. Az olaszoknál ez a tésztára és a mediterrán éghajlat adta zöldségek-gyümölcsökre. Mások a kukoricára, vagy a káposztára nemzetiesetek. Őket sem erőszakolja át senki a csigára, a polipra mert most reform van. Igaz, a marháinkat igyekeztek kiirtatni, ahogy a szabolcsi almásokat és a tejtermelést vagy a disznótartást, vagy a szőlőgazdálkodást is. Most meg a táplálkozási és étkezési szokásainkba, a gasztronómiai kultúránkba kívánnak beavatkozni, megmondván mi az egészséges.  Ezért elkezdenek kölest adni, hántolt árpát, zabpelyhet, kukoricakását, kuszkuszt, és más olyan mára és a gyermekeink számára nem megszokott ételeket adni, amit valójában nem fogyasztanak el. Ilyen még a halgombóc, a halasvagdalt vagy a különböző más "találmányok", - mint az elhíresült fokhagymás harcsaapró csicsókás burgonyával - mondván, hogy ezek egészségesek. Aztán itt vad hús. Állítólag azért szorgalmazzák, mert a vadhús rendkívül gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban, mindemellett nagyon kevés zsírt tartalmaz, emellett kiváló vasforrás, cink és a réz tartalma is magas. Így a legideálisabb élelmiszer lehet, amit a gyermekeknek kapnia kellene. A közétkeztetésben elsősorban szarvasból és vaddisznóból készült ételek kerülnek majd a tányérra. Magyarországon egyébként évente mintegy ötezer tonna vadhúst dolgoznak fel, a közétkeztetés pedig a magyar vadhús fontos felvevőpiaca lehet Csakhogy, a vadállat nem visszaigazolható úgy, mint más feldogozásra kerülő húskészítmény. Akár sertés, vagy a marha. Mindkettő esetében ismert a származása, (eredete) az étkeztetése, kora. Van pedigréje és állatorvosa. Igaz a marhával is voltak korábban gondok (kergemarha kór) és zárlat. A vadak esetében azonban nem. A jó marha már így is drága  A vad meg nem fér a menzába. Egy vad étel képes elvinni több napi normát. Csak azért, hogy ezt kapjon a gyerek, két-három napig "megszorításokkal" kell étkeztetni. Ez pedig káros és visszás.

Érdekes, hogy a házinyúl kimaradt a "vadászatból". Pedig korábban mennyire elfogadott hazai táplálkozásban. És erre egy tenyésztés egyfajta állattartási iparág is szakosodhatott volna, munkahelyteremtéssel, mögöttes piaccal, gazdasági növekedéssel és minden járulékos jóval. A nyúlhús egészséges jól elkészíthető, ízletes, mivel a csirkéhez hasonlatos és messze elfogadhatóbb, mint a vietnami pangasius.

Szóval nagy a gyanú, hogy már ezekben a törekvésekben is bizony érdekszféra lobbija található. 

Azzal persze a kormány és NÉBIH sem foglalkozik, hogy az igazi reformokat az iskolákban, a tálalókonyhákon, az ottani személyzet felkészítésével, továbbképzésével, a technológiai eszközök fejlesztésével, az étkezés ingyenessé tételével, vagy államosításával kellett volna kezdeni. 

Egyes helyeken nem véletlenül uralkodnak olyan állapotok, minta amiről a hírekben elborzadva értesülhetünk. Mindez persze részint propaganda és bizonyos túlreagálások, más esetben pedig jogos kifogások. Csakhogy itt is nagy a szórás és az ellentmondás. 

A kormány minden esetre igyekezett bővíteni az étkezésbe bevontak körét. 

Idén szeptembertől 320 ezer bölcsődés és óvodás étkezhet ingyen a menzán – hirdeti büszkén „A magyar reformok működnek” című kormánybrosúra, amelyet a magyar családok többsége az elmúlt időszakban megtalálhatott a postaládájában. A kedvezményben részesülő családok természetesen örülnek, mert a törvénymódosításnak köszönhetően gyerekenként akár tíz-tizenötezer forintot is megspórolhatnak havonta. 

Poliákné Beratin Andrea  gusztustalan!!!!

A Magyar Önkormányzatok Szövetségénél (MÖSZ) már nem ekkora az öröm, egyetértenek ugyan a rászorulók támogatásával, de szerintük a módosítás túl magasan szabja meg azt a jövedelmi határt, amely alatt térítésmentesen étkezhetnek a gyerekek. A szervezet szerint ezen túl is több sebből vérzik a jogszabály.

Mint ismert, 2015 szeptemberéig csak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek ettek ingyen, múlt hónaptól azonban rajtuk kívül minden olyan gyerek térítésmentesen kapja az ételt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130 százalékát. Ezzel a korábbi 37 050 forintos (egyedülállók esetében 39 900) jövedelemhatárt idén szeptembertől 89 408 forintban határozták meg. Ingyen étkezhetnek továbbá a három vagy annál több gyermeket nevelő családok csemetéi, illetve azok a gyermekek, akik családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek él. Térítésmentesen juthatnak a menzához azok is, akiknek a nevelésbe vételét a gyámhatóság rendelte el. Az elmúlt tanévben a 26 ezer bölcsődésből 4815-en, a 316 ezer óvodásból pedig 88 ezren, összesen tehát közel 93 ezren élvezhették ingyen a menzát, idén ez a szám már a 320 ezret is meghaladja, ami jó hír a családoknak, ám egyes önkormányzatoknak kevésbé.

Ezt látszik igazolni, hogy számos önkormányzat az iskolákkal susmusolva igyekszik elhallgatni és ezzel kibújni a folyamatos ellátás biztosítás alól. Így sok helyütt nincs biztosítva a tanítási szünetekre a rászorulók és a beiratkozottak étkeztetése. Tudtunkkal Ócsán sem volt biztosítva legalább a napi egy főétkezés biztosítása az iskolai intézményesített ellátásban részesülők számára.  Valószínűleg ezzel a mutyival pénzt akarnak spórolni az önkormányzatok.  de a pedagógusok sem nagyon lékesednek a szünidei ügyeletekért. Márpedig ha étkezés van, akkor nappali ellátás, vagyis napközi is kell, hogy legyen. Ez esetben a szünidő a tanárnak munka, ami ügyebár törvényileg is az. Akkor miért is nincs ez mindig és folyamatosan biztosítva?  Pont az ilyenek okán hozza fel a MÖSZ, hogy több sebből vérzik az egész. Ráadásul amit ezzel a szülő megspórolhat, azt az önkormányzatnak kéne állni. Vagyis megint az ellenérdekek csapdájában vergődik a gyerek és a mögöttes szülő. 

Az állam és a Kormányhivatalok azonban nem koppintanak rá a saját önkormányzataikra. Elvégre ez már tiszta politika. 

Az ügyben nyilatkozó Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy értesült, hogy a kormányzat 9,4 milliárdot hagyott jóvá a költségvetésben az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztéséből származó többletkiadásra, a fennmaradó összeget pedig a bevétellel rendelkező önkormányzatoknak kell állniuk. A szövetség elnöke, aki egyben Gödöllő polgármestere, elmondta, hogy ez éves szinten 50 milliós kiadást jelent a városnak. Ettől ugyan nem fog eladósodni a település, de ennyivel kevesebb jut majd fejlesztésekre. Szemléltetésként elmondta, hogy ebből az összegből két 600-800 méteres utcát lehetne leaszfaltozni.

Ócsán az idén nem láttunk még egyetlen önkormányzati utcát, vagy járdát végigaszfaltozni kieső összegekből.  A menza körül mégis komoly gondokról hallhattunk.  

Először megszavazták a konyhák, és a mögöttes étkeztetés átadását egy vállalkozásnak, a korábbi elutasítások ellenére. Aztán amikor kibukott egy NÉBIH ellenőrzés során, hogy nem fenékig tejföl a helyzet, akkor az önkormányzatunk képviselői visszavették a babaruhát. vagyis megszavazták, hogy maradjon változatlanul helyben a városüzemeltetésnél az  ellátás. 

Csak azt nem vették figyelembe az urak, és a képviselő asszonyság, hogy mindeközben hány helybéli munkavállaló sorsát bizonytalanították el, keserítették meg feladatának ellátásában, vagy kényszerítették a távozásra. Ők pedig mind helyi emberek, akárcsak azok nagy része, akik ellenük voksoltak. Ők többségükben is ugyanolyan ócsaiak, mint a polgármester, vagy az alpolgármester, ha nem különbek is nála.  Annyiban mások, hogy a keresetük nem éri el a mesterek fizetésének töredékét sem. Ráadásul nekik nincs is más bevételi forrásuk, vagy kiegészítő pénzkereseti lehetőségük. Amikor a polgármester magas jutalmat vett fel, akkor Ők mit kaptak? 

Számos dolgozónak cafeteria sem jut, nem, hogy jutalom, vagy költségátalány. Rájuk gyerekek tucatjainak étkeztetése, jóléti ellátása van bízva.

Mennyi az annyi?

 Azt, hogy egészen pontosan hány gyerek kapja az ételt ingyen, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy a KSH tavalyi adatai szerint átlagosan 494 311 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A Magyar Államkincstár adatai szerint 2014-ben 125 502 gyermek után (ebből 48 724 fő volt 18 év feletti) 121 518 család kapott magasabb összegű családi pótlékot. A családi pótlékban részesülő három- és többgyerekes családok száma tavaly márciusban 158 788 volt, a gyerekek száma pedig 511 475 fő. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat (Tegyesz) nyilvántartása alapján pedig 2014. december 31-én a 17 670 gyermek élt nevelésbe véve.

A kormánynak a Mintamenza programhoz kapcsolódóan az étkezési kultúra javítása volt a célja.

Prohászka Béla

Prohászka Béla, a program szakmai koordinátora és vezetője, a Complete-Food Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetségének alelnöke adta ajánlásokat is figyelembe vették az új közétkeztetési rendelet megalkotásakor.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára az M1-en arról beszélt, hogy mostantól az, aki gyermeket vállal, az ingyenes közétkeztetésre is jogosult, hiszen elmondása szerint nem csupán a nehéz anyagi körülmények között élő családokat, hanem általában a gyermeket nevelőket segíti az ősztől életbe lépő új közétkeztetési rendszer.

A cél, hogy minőségi alapanyagokból, korszerű konyhatechnológiával előállított egészséges ételek készüljenek a naponta másfél-kétmillió embert kiszolgáló közétkeztetésben. Az új jogszabály részletesen szabályozza az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát.  A rendelet értelmében tilos egyebek mellett a szénsavas vagy cukrozott üdítő, valamint a magas zsírtartalmú húskészítmény felhasználása és a szakértők javaslatára fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét. A rendelet összeállításánál a Mintamenza Program és a Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetsége javaslatait is figyelembe vették a jogalkotók.

Az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztéséről szóló törvénymódosítással kapcsolatosan az MNO megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát is. Kíváncsiak voltunk többek között arra, hogy egészen pontosan hány óvodás és bölcsődés számára ingyenes az étkezés szeptembertől, illetve hogy mennyi pluszköltséget jelent ez a költségvetésnek. 

Mint ismert, Lázár János még februárban egy lakossági fórumon szólt arról, hogy igazságtalan lenne, ha a leggazdagabb családoknak sem kellene fizetniük az étkezésért, és keresik, miként lehetne ezt megoldani. Szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogy a kérdést lezártnak tekintik-e, vagy foglalkoznak-e még vele. A több mint egy hete elküldött levelünkre egyelőre nem érkezett válasz - olvasható a Magyar Nemzet Online oldalán.

 

Az önkormányzatoknak saját bevételükből kell kigazdálkodniuk a kormányzati döntésből származó többletterhet – emelte ki Gémesi, hozzátéve: az egy főre jutó közel 90 ezer forintos jövedelemhatár szerinte túlzott mértékű, nem tekinthető szociálisan rászorult kategóriának. További probléma, hogy a törvénytervezetben foglalt rendelkezések alapján a jogosultság megállapítása a jövedelem vizsgálata nélkül történik, szülői nyilatkozattal tett önbevalláson alapul. A jövedelem igazolására csak a háromnál kevesebb gyermeket nevelő, továbbá a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nem nevelő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult családok esetében van szükség. Gödöllő polgármestere szerint ez azt eredményezheti, hogy olyan személyek és családok gyermekei is ingyen étkezhetnek, akik erre nincsenek rászorulva. A MÖSZ elnöke ezért indokoltnak tartaná a jövedelemvizsgálatot annak érdekében, hogy kizárólag a szociálisan rászorult családok részesüljenek támogatásban.

Gémesi jelezte: az önkormányzatoknak nincsen joguk ellenőrizni, hogy valóban rászoruló-e, aki ingyen étkezik. Akkor is el kell fogadniuk a – sokszor valótlanul állított – 90 ezer forintos egy főre eső jövedelemről benyújtott formanyomtatványt, ha a magukat rászorulónak állítók háza előtt három Mercedes áll – hangsúlyozta az elnök.

Ócsán közismerten nehézségek  vannak a pénzügyek terén. A polgármester korábban már szólt és hivatkozott a likviditási gondokra.   

Talán ezért is akartak hivatalosan megszabadulni a gyerekek közvetlen ellátásától a vállalkozás bevonásával. Talán úgy gondolták, kiszámíthatóbb és költségvetésileg jobb megoldás a nyereségérdekelt cég közbeiktatása, mint az étkeztetés helyben-, és (önkormányzati) kézben tartása. 

Azonban az idő és a körülménye felülírták az egészet. Viszont ma sem vagyunk előrébb, mint voltunk korábban.  A szülök és az étkeztetés területén dolgozók, egyformán elégedetlenek. Nincs pénz a rendszerben és nincs hála, vagy köszönet a napi munkáért. Az étkeztetésben érintett gyermek többségének az új étrend nem jön be,  szülőknek pedig az önkormányzat hozzáállása, a szünidei étkezési ellátások kimaradása.

 A gyerekek eltolják maguktól az ételt 

 Szeptemberi bevezetése óta egyelőre nem aratott osztatlan sikert az amúgy alapvetően kiváló kezdeményezés, a menzareform sem, amelynek elsődleges célja az lenne, hogy egészségesebb ételek kerüljenek a gyerekek elé. Ennek ellenére több helyütt továbbra is grízes tésztát (az egészségesség jegyében lekvár nélkül) és só nélküli levest kapnak a menzások. A csemeték az első kanál után rendre tolják el maguktól az előírásoknak eleget tevő, ám ízetlen ételeket. Ennek kapcsán korábban megszólaltattuk Buday Péter séfet, aki szerint megint az történt, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntöttük, mert fontosabbá vált ugyanis, hogy egészséges legyen az étel, minthogy a gyermek táplálkozzon. A séf, aki még hat évvel ezelőtt végigkilincselte az illetékeseket saját menzareformprogramjával, úgy véli: nagy probléma, hogy az intézményeket segítségnyújtás nélkül kötelezik a rendelet betartására. Mint mondta: szükség lenne egy oktató-nevelő programra, amelynek segítségével a közétkeztetésben részt vevők új technológiákat és alapanyagokat ismerhetnének meg, ami kinyithatná a receptlehetőségek tárházát. A kezdeményezés tehát helyes, de kreativitás, innováció és tudás hiányában megvalósíthatatlan.

Menzakaja miatt háborognak Békéscsabán. "Éhes gyerekek uborkát ettek kenyérrel, az elsősök sírtak, éhesek voltak! Megkóstoltam, büdös és undorító! Kötelesek vagyunk az alsóba menzát fizetni. Osztani ér, hátha jutunk valamire" - írta a képet készítő édesanya a Facebookon.

Sokra megyünk így az étkeztetési reformmal - tartják többen. "Lassan Prohászka Béla neve olyanná (hírhedtté) válik az étkeztetésben terén, mint Mészáros Lőrincé Felcsúton."

Azok a szegénységben élő gyerekek, akik rendszeres és tartalmas étkezéshez egyedül a menzán jutnak hozzá, sok társukhoz hasonlóan elutasítják "reformételeket", és inkább nem esznek. A lelkiismeretes konyhásoknak ez nagy dilemma: az előírás betartását nézzék, vagy azt, hogy legalább az iskolában jól lakjanak a szegény gyerekek - írja a HVG. 

Számos intézményben nem megy könnyen a reform, forrásaink szerint a panaszok számánál csak a moslékban landoló ételek mennyisége nőtt nagyobb arányban - olvasható a Civilhetes tegnapi anyagában.

Így a kormányzat és a programvezetők nem lehetnek elégedettek, ahogy a NÉBIH sem, hiszen áttörés, vagy siker helyett másról sem hallani, mint pénztelenségről, elégedetlenkedésről és rendszerhibáról.

Forrás: Internet,  MNO, eduline.hu

*

Tudtad, hogy az "Ócsai kisérletről" akár egy mintavételezésről számolnak be egyesek - fő az épitészet Ócsán

2013 januári jegyzéssel jelent meg az alábbi írás a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) honlapján

"Az ócsai bérlakásprogramról a Kecske utcában" címen az ócsai főépítész közreműködésével.

Ócsa város főépítésze

Horváth Zoltán neve és tevékenysége nem ismeretlen Ócsa lakossága előtt. Kisvárosunkban több épület is magán hordozza egyéni stílusának jegyeit (és nehézségeit,) valamint közrejátszik avároskép alakulásában és a közéletben is, ha csak arra gondolunk, hogy az Egészségházban történő várakozások, vagy a Halászy Károly iskola környezeti hatásai, valamint tornatermi hatások és észrevételek következményeként hányszor merült fel, s került elő az építész-tervező neve. 

Nincs ez nagyon másként Alsópakony vonatkozásában sem, hiszen a projektben a kezdetektől fogva őt delegálta a város Horváth Tamás oldalán, mint szakértőt. Így vett részt az Egressy Gábor Szabadidőközpontban lebonyolított (lakossági fórumon) tájékoztatón, ahol maga magyarázta a tervezettet a polgármester és az államtitkár mellett, egy asztalnál. Szaló Péter helyettes államtitkár még úgy fogalmazott: "önfenntartó ökológiai együttesben gondolkodtunk". Ekkor "Horváth Zoltán főépítész kérdésre válaszolva hangsúlyozta: komoly infrastruktúrafejlesztés történik, és önálló településrészt hoznak létre."  Melyben állítólag gazdasági övezetet is kijelöltek. Azt ígéretek, "olyan területet hoznak létre, amely vonzza a vállalkozásokat".

"Bukodi-ház"

Horváth Zoltán kisvárosi (fő)építész részbeni helyi terméke a Szabadság tér kialakítása, a Millenniumi emlékpark, az ócsai okmányiroda és rendőrőrs épülete, az Egészségház, a bölcsőde, az óvoda átépítése, a Semmelrock irodaház-épülete és még pár lakóépület korábbról, ami végül is valamilyen mód mind a nevéhez köthető.

De a Lakatos-ház elbontásában is szerepet vállalt, amikor cégével a testület megkerülésével, mondhatni felkérés nélkül, egyesek szerint utólag biztosította az alibit, miszerint az épület életveszélyes. Ezzel igazolták a kérdőre vonást az előre be nem jelentés, a felújítás elmaradása és minden egyéb kérdés vonatkozásában.

Örökségvédelmi területi emlék-kép - felújítás helyett eltüntették

Irodaház-épület

Alsópakony kapcsán az építészeti bíráló bizottság véleményező tagja volt, - a város küldötte. Ócsa város elképzeléseinek egyik támogatója és megvalósítója, ha úgy tetszik, hiszen mégis csak a város érdekeit képviselve kellett megjelennie és eljárnia, bizonyos szempontból. Így mind az általa elhangzottak, az ígéretek, a megvalósultak, és a hiányosságok is részben számon kérhetők tőle, avagy, ha úgy tetszik, rajta.

Azonban a városi főépítész az akkori egyszeri fellépése óta soha többé nem állt ki a városi nagyközönség elé Alsópakony kapcsán, és még egyszer nem mesélte el, hogy hova lettek az ígéretek és az elképzelések. Hol maradt a buszforduló (körforgalom) és miért nem valósult meg az autonóm falu elképzelés, miért nem épült ki az elmondottaknak megfelelően a kerékpárút és miféle kísérletezés folyt itt az emberek mivoltával, lelkületével, életkörülményeivel? ("A létrehozott telepet ez irányú kísérletnek lehet tekinteni. Ilyet még egyetlen kormány sem csinált.")  Mivé lettek a szavak és az általa tolmácsoltak az idő távlatában? 

Horváth Zoltán nívódíjas tervező, kiváló szakember, akinek keze nyomát három abonyi új épület is viseli. 

Valahol erre keresi a blog most a választ, ami kapcsán nem teszünk mást, csak megosztjuk azt az anyagot, amit (művészeti) akadémiai szinten előadtak anno. 

Az alábbiakban ezt olvashatják. (Példabeszéd.)

- no comment -

 

Alsópakony, az ócsai Wekerle

A hitelválságba került alsó-középosztálybéli családok számára épülnek az ócsai szociális bérlakásprogram keretében létesítendő hajlékok – ismertette a Kecske utcai vitafórum legutóbbi előadásán Horváth Zoltán, Ócsa város főépítésze. Az építkezést bemutató, diaképekkel bőven illusztrált előadáson a háznagy Turi Attila Ybl-díjas építész volt.

www.tectumart.hu

Turi Attila elmondta, Makovecz Imre nem sokkal a halála előtt tárgyalt Pintér Sándor belügyminiszterrel, aki arra kérte, hogy tekintse át: a különböző építkezési módok mellett mennyi közmunkát lehetne igénybe venni az Ócsa határába tervezett szociális bérlakásprogram során. A Pest megyei település külterületén található állami tulajdonban lévő földterületen ugyanis a kormány egy olyan telepet kívánt létrehozni, ahol a hitelválságba került családok élnének. Az építkezés azóta felgyorsult. Ma már mind a nyolcvan lakóház áll, jelenleg a belsőépítészeti szerelések zajlanak. Mint Turi Attila fogalmazott: „a kormány mindenképpen meg kívánta segíteni a bedőlt hiteleseket. A létrehozott telepet ez irányú kísérletnek lehet tekinteni. Ilyet még egyetlen kormány sem csinált. Szerintem az ócsai tapasztalatok levonása mellett a programot a cigánytelepek felszámolásának irányába, vagy a szociális bérlakásprogram továbbvitelének szándékával kell folytatni."

Alsópakony, a "Wekerle-telephez hasonlítóan"  zárt, centrális jellegű városrész - komolytalan

Jánosi János építész az építkezés részleteiről beszélt. Megtudtuk: a fővárosi Wekerle-telephez hasonlítóan zárt, centrális jellegű városrész tervét hagyta jóvá a kormány. Az elképzelések alapján a tájképbe illeszkedő lakóházak születtek. Október elején kezdtek épülni ezek a hajlékok, karácsonyra már állt az összes épület, a nyárra pedig már birtokba is vehetik a lakóik. A hamisítatlan falusi idillt idéző épületek mindegyikének van saját kertje.

"A hamisítatlan falusi idillt idéző épületek mindegyikének van saját kertje" - látlelet

Horváth Zoltán, Ócsa város főépítésze hangsúlyozta: a telep egy külterületi szántóra épült. Az építkezést megelőzően Ócsa városa igen előnyös szerződést kötött a magyar állammal. Eszerint a kormány nemcsak hogy felújítja a már meglévő bölcsődéjét, óvodáját és iskoláját, hanem még új óvodát és bölcsődét is épít.

Akadémiai Szalon

 *

Győzött a véreshurka a fesztiválon - nemzetközi, országos és megyei küldöttség ( - ócsai töltő)

 A falusi disznótorok leghangulatosabb, legtöbb találékonysággal és gasztronómiai ihlettel megáldott szakasza a hurkatöltés. E tevékenységnek hódolhattak, akik elmentek a Nemzetközi Hurkatöltő Fesztiválra Tápiószentmártonba. 

Megnyitó - kormányzati szinten

A nagy megméretésbe az idén 50 csapat nevezett be, közöttük most először bolgár és csángó versenyzők, akik a hazai, a szlovák és délvidéki vetélytársakkal küzdenek meg a díjakért.

Szűcs Lajos a a megyeházi csapatát Pánczél Károly társaságával feltöltve állt a disznóságokhoz versenyszerűen.

Disznóság minden mennyiségben

A "csupán" 575 éves Tápiószentmártonban hagyomány, hogy a falu névadójának – Szent Mártonnak – tiszteletére több napos programot rendeznek (Borszentelő, Generációk találkozója, Sportprogramok, Örömzene, stb.).
Az idei évben kibővült a rendezvénysorozatuk. Tápiószentmárton lehetőséget vívott és kapott a három napos Tápió EXPO megrendezésére, melynek fő célja a térség településeinek, nevezetességeinek, helyi termékeinek, vállalkozásainak bemutatkozása. Ennek a rendezvénysorozatnak a jeles gasztronómiai eseménye a IX. Nemzetközi Hurkatöltő Fesztivál volt, - amit az ócsai Szűcs Lajos sem hagyhatott ki.

November 9-én Tápiószentmárton Önkormányzata kilencedik alkalommal rendezte meg ezt az eseményt, ami, a régi disznótorokra emlékezve a Hurkatöltő Fesztivált nevet viseli.  A fesztivál célja a falusi disznótorok teremtette étkezési kultúra megőrzése. (Elnökünk, Szűcs Lajos ebben mindig fontos szerepet vállal.) 

Az eseményen igyekszenek feleleveníteni a hagyományos disznótorok hangulatát, de a látogató érdeklődők is részben megismerhetik a disznóvágás és a feldolgozás folyamatát; - akár a politikusaink által (- szolgáljon ez emlékeztetőként vagy példaként Ócsa számára is). 

A hurkatöltő verseny résztvevői három kategóriában mérhették össze gasztronómiai kreativitásukat. Készíthettek fehér hurkát, véres hurkát és hurkakülönlegességeket.

A fesztivál célja: a falusi disznótorok teremtette étkezési kultúra megőrzése. Felelevenítik a hagyományos disznótorok hangulatát, az érdeklődők megismerhetik a disznóvágás és a feldolgozás folyamatát. Az idei évben a Nemzetközi Hurkatöltő Fesztivált a Tápió-expó keretében rendezték meg.

Nemsócsa benevezett  - Lajosunk idén sem ócsai színekben indult

Kár, hogy Ócsán az önkormányzat prominensei 2012. augusztus 20.-ára lédózeroltatta azt a népi parasztházat, ahol akár egy ó-falusi kocsma, vagy akár egy falusi mangalica fesztivál háttérbeli kiszolgáló épületeként szolgálta volna a kisváros érdekeit.

Ócsán azonban nincs hasonló rendezvény, mely az öreg falu táj-védett környezetébe csalhatná a hosszabb, rövidebb időre a turistát.  Jelenleg Ócsa nem rendelkezik olyan komplex programmal (és tegyük hozzá adottságokkal sem), mely alkalmas lenne egy- egy hétvégi program kitöltésére, hogy az idelátogatók és az itt elköltött forintok száma növekedjen.

A vasútállomás és környéke rendezetlen, a Nemzeti Dohányozót konténerei és az ott lebzselők határozzák meg a hangulatot. A Falu Tamás utca nem egy olyan útvonal, melyen végigsétálva, elnézelődve lehetne a faluközpontba eljutni.  

A városban ugyebár kerékpár út egy méternyi nincs, így a kerékpáron érkezőket sem vagyunk képesek méltón fogadni, netán ide vonzani. 

Az elképzelt mangalica fesztivál, a meglévő és rendbe rakott falubelsőn álló vályogházak mentén tartott kisállatok az erdei iskolához hasonlatosan csábíthatná a nagyvárosi gyerekeket, arról nem is beszélve, hogy Szűcs Lajosnak és Pánczél Károlynak sem kéne máshova menni vagy kikocsikáznia, hogy disznót, vagy lovat foghasson. 

Együtt a kompánia - fotó és mosoly a népnek

De visszatérve a Tápióságba, ahol éltek az alkalommal és belefogtak a hurkatöltésbe, ott bizony nagy volt a sürgés-forgás.

Minden csapat öt kiló sertéshúst, három kiló rizst és 20 méter hosszú sertésbelet kapott az induláshoz, ahogy Szűcs Lajos, Pánczél Károly és Szabó István alkotta fideszes kollektíva is. 

Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének sok egyébnek elnöke, országgyűlési képviselő, Szabó István, a megyei közgyűlés alelnöke, Pánczél Károly, országgyűlési képviselő, alpolgármester  - egy csapatban, közös erővel

Az alapanyagokat aztán ki-ki saját fűszereivel, saját ízlésének megfelelően dolgozhatta fel. Neves zsűri értékelte a versenyben résztvevő csapatokat, nyolcadik éve a zsűri elnöke Németh József, aki a Magyar Gasztronómiai Szövetség Vendéglős és Hagyományőrző Bizottság Elnöke, Venesz-díjas chef.

 

Az idei esztendőben a Vármegyeháza csapata (dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének és több tömörülés elnöke, országgyűlési képvisel, Pánczél Károly, országgyűlési képviselő, gyáli alpolgármester, Szabó István, a közgyűlés alelnöke) által készített véres hurka nyerte el a legjobb címet. 

A csapat tagjai a nyereményüket, a 7 éjszakás görög utat felajánlották a legfiatalabb csapatnak.

*