Kilátástalanság és reménység - alsópakonyi történet ( - szociográfia)

Blogunk rendszeresen foglalkozik Ócsát érintően közérdekű és társadalmi kérdésekkel. Számos esetben tértünk ki olyan helyi eseményekre, amikkel másutt nem foglalkoznak, nem tudósítanak. 

Alsópakony kapcsán sem először vesszük fel a kesztyűt. Eddig is több szociográfiai anyagot tettünk közzé.

Most egy nemrégiben megjelent írást tudósítást osztunk meg olvasóinkkal a betekintés és az ottani lét megismerése, feltárása végett. 

... egy közepes költségvetésű szappanopera vidéki díszletvárosának tűnt. - Index

Szinte kihalt az ócsai telep, csupán tíz család lakja a devizahitelesek kis faluját. Nyikoráék egy hete költöztek be. Korábban féltek, kilátástalannak érezték a helyzetüket. László, a családfenntartó gyakran rosszul lett, de most kicsit megnyugodott. Azt mondja, jó a telepen, most már mer tervezni. Bizakodik, miközben a politikusok a fejük felett csatároznak.

- Matekolni kell - mondja Nyikora László új, ócsai házuk konyhájában. A padlón áll még a konyhaszekrény, a gipszfalra kellene szerelni. A tizenéves Lacika kint játszik Zúzóval, a kutyával, László felesége, Kóczé Erzsébet meg Dáriusszal - Mihalczewskiről, a híres bokszolóról kapta a nevét -, a féléves kisfiúval meg a két és fél éves Viviennel szaladgál. Sok a dolog. Még ki sem csomagoltak rendesen, egy hete laknak a devizahiteleseknek épített lakóparkban.

Az udvaron frissen ültetett pampafű-csokrok. Homokos a talaj, nagy a kert. A telep udvarain krumplit rejt a föld. Közmunkások ültették el. Lászlóék kérték, nekik ne adjanak burgonyát, ők boldogulnak másképp.

Két hónapja találkoztunk utoljára. Akkor még saját lakásukban laktak Ócsán. Volt garázsuk, benne szerszámokkal, ,,Tiszta udvar, rendes ház" felirat a falon, a kertben a László által ásott kis tavacska aranyhalakkal.

Mindketten raktárosként dolgoztak, jól kerestek, saját lakást akartak: felvettek vagy tízmilliót, a férfi anyja meg kétmillió hitellel szállt be. Ötvenezret költöttek a hitel törlesztőrészletére, ami persze svájcifrank-alapú volt, 120 ezer maradt a megélhetésre. Még a ház felújításába is belefogtak, lett új konyhakő is.

Arról is írtunk, hogy megcsúsztak a törlesztéssel, a villannyal, mindennel. Az áramdíjhátralékot kifizették, de a devizahitellel nem tudtak mit kezdeni. Beadták a pályázatukat az ócsai lakóparkra és nyertek. Kilenc másik családdal együtt már beköltöztek. Régi házukat most a végrehajtó árulja.

Új otthonuk bérleti díja 19500 forint. A vízért, villanyért speciális kártyával fizetnek. Húszezerre saccolják a rezsit. Erzsébet folyamatosan nézi a fogyasztást, spórol. Az ablakból sokszor látják, hogy ide, az Ócsán kívüli pusztaságba látogatnak az őzek.

Nemrég MSZP-zászlós autók tűntek fel a lakóparknál. A polgármesteri hivatal előtt felsorakoztak az ellentüntetők is. Az ellenzékiek szerint itt nincs munkalehetőség, a házak annyira kicsik, hogy alkalmatlanok a falusi életvitelre, nincsenek melléképületek, drága volt a lakópark (az eredetileg számított 150 ezer forintos négyzetméterár kétszeresébe került) és nagy része üres.

A Népszabadság idézte a polgármestert,  aki szerint a látszólagos drágaságot az okozta, hogy nem csupán nyolcvan házra, hanem, 420-ra tervezték a közműveket, amire ráadásul az idetelepedni akaró sütöde és gombafeldolgozó is rácsatlakozhat majd. A telepen működik a közvilágítás, a kerékpárút a következő ütemben épülhet meg.

- Apósom reggelente bekerekezik a vasútállomásra - meséli Zsolt, aki a szomszédból ugrott át Nyikoráékhoz. Az olcsó internetet szerelik be éppen, kíváncsi volt a feltételekre. Apósa a Nyugati pályaudvaron dolgozik. Eddig majd' kétszáz kilométerről járt melózni.

A fiatal férfi nemrég érettségizett. Eddig Karcagon élt, azt mondja, nemcsak a családi kötelék, hanem a munkalehetőség is vonzotta ide.

- Csendes a környék, több erre a lehetőség - bizakodik.

- Többekkel összejárunk - mondja Erzsébet. - Segítjük egymást. Előfordult, hogy kocsival mentünk a munkából hazatérőkért. Itt minden családban van egy kereső. Ősszel bejön az iskolabusz a telepre. Van kisboltunk is - mosolyog.

Amikor a tüntetést szóba hozom, legyintenek:

- A politika csinálja ezt - így Zsolt.

- Komolyan mondom, jó itt - mondja Erzsébet.

- Merek hosszútávra tervezni - szól közbe László.

A szerződésük szerint a bérleti jog örökölhető. Ha ők már nem lesznek, a gyerekeké a ház.

- De a hitel még bosszant. Tízmilliót vettünk fel, hét-nyolcmilliót visszafizettünk, mégis, most 18 millió körüli az adósságunk. Most mondja meg: igazságos ez?

László korábban többször rosszul lett, nem tudta, hogyan törleszti az adósságot, miből neveli a gyerekeket.

- Azt mondták a munkahelyemen, hogy mára sokkal nyugodtabb lettem.

- Valóban? - nevet kényszeredetten a felesége.

László ügyet sem vet a megjegyzésre, csillog a szeme, sorolja a terveit:

- Lesz tuja a kerítés mellett, meg a régi udvarról áthozom az akácfánkat. Mert ahhoz ragaszkodunk, az a Vivivel egyidős. Felépítek ide egy kis garázst, a hatóságok megengedik, ott tartom majd a szerszámaimat.
 - Aztán áthozzuk a tavat is - kotnyeleskedik a tízéves fia.

Bólint az apja, megint tervez, hisz, remél, távolba néz:

- Igen, ott lesz, ott, a kert végében...

http://blog.xfree.hu

*

Lazultak a feltételek, mégsem sikerült feltölteni Alsópakony új-telepet ( - beteljesületlen álom)

Számos vita zajlik arról, hogy mennyire életképes hely Ócsa Alsópakony településrésze. 

Az  alaptervben a buszforduló és a szerszámos kamra - hova lett

Ócsa városvezetése végig partner volt a Kormány számára Alsópakony kapcsán. Mindent megadott és véghez vitt a kormányprojekt sikere érdekében. Csupán ott térítették ki a dolgot, hogy az új telep önállóságát ócsai köldökzsinórra váltották. Még sem lett sikeres az elképzelés. A felépített lakásokat nem sikerült megtölteni. Újrapróbálkozva  ismételten meghirdették, csak lazább feltételekkel a beköltözést.  Többen mégis visszaadták a lehetőség jogát. A lakónegyed (telep) nem az eredeti elképzelés szerint valósult meg. Az ócsított megvalósítás számos betervezett dolgot megváltoztatott vagy elhagyott  Köztük a buszforduló és a kerékpárút nem bír hiányérzettel. Az így létrejött 80 ingatlanos csonka-telep 38 családdal félházas. Most mindenki bérlők jelentkezését várja. A jelenlegi őrzési feladat azonban egyre kínosabb a városnak.

Részben ennek oldása érdekében az is felmerült, hogy a szomszédos települések összefogásával vennének ki pár házat. Azonban a kinti élet nem annyira csábító egy ifjú házasnak, vagy a szomszéd településen dolgozónak, mint egy kényszerköltözőnek. Alsópakonyon közismerten rossz a közlekedés, és a vízkérdés is problémás.

A vonatkozó gazdálkodás, ami telkeket illeti, szintén befuccsolni látszik, mert nincs öntözővíz. Az ócsai vezetékes hálózatról feltöltőkártyával vételezett ivóvíz, pedig mérhetetlenül drága az ottani termelés beindításához. Ráadásul Ócsa hang nélkül elfogadta, hogy a szerződött szolgáltatója a kormány rezsicsökkentése után eltörölje a locsolási kedvezményt. Így a Horváth Tamás (testületi tagság) tanácsadó általi DPMV azért is csatornadíjat számláz, arra amit nem küld vissza a fogyasztó a rendszerbe - mert öntözésre használják fel.

Alsópakony új-telepen ez jelentős gond, mert a kertgondozás jelentős vízfogyasztással jár. Csapvízből pedig így ott nem lehet gazdálkodni. Még a saját ellátási célzattal történő termelése is abszurddá válik. Nem véletlen, hogy most az ottani vízpótláson a kútfúrás gondolatával foglalkoznak egyesek.

Ez azonban ismét csak a többség aránytalan tehervállalásának rovására lehetne megvalósítani, hiszen a szomszédos béres lakásokban élők közművesítési problémái még mindig rendezetlenek. Ócsa költségvetésében pedig nincs elkülönítve erre keretösszeg, ahogy a kútásás költségeire sem biztosított a fedezett.

Alsópakonyon élni tehát nem egyszerű. Nem véletlen, hogy a sajtó visszatérőn foglalkozik vele.

A témában Bukodi Károly, Ócsa polgármestere és Győri-Dani Lajos, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke voltak a Mokka vendégei. Az elkészül 80 házból mindössze 27-be költöztek be eddig, ám a polgármester elmondta, hogy a nyár végéig további 11 családot várnak. Az érdektelenség oka az lehet, hogy kevesen tudnak a pályázatról, ezúton fel is hívta a figyelmet, hogy a pályázat év végéig még tart. A másik fő oka az lehet az érdeklődés hiányának, hogy vélhetően sokaknak sikerült valamilyen megállapodást kötniük a Nemzeti Eszközkezelővel. Győri-Dani Lajos elmondta, hogy az első pályázat nagyon szigorú feltételeket szabott, például olyanok pályázhattak első körben, akik már elveszítették az otthonukat. A kormányzat ez után úgy módosította a kiírást, hogy azok jelentkezhettek, akiknek veszélybe került a lakása.

A múlt héten Bukodi Károly volt a kereskedelmi tévén, s riportalanyaként ismételt optimizmussal közölte, hogy a beköltözött új családosok között csupán egy munkanélküli található. "Gyakorlatilag mindenki dolgozik aki ide költözött" - mondta a polgármester.  Szerinte nem azért nincs tele az új lakónegyed, mert nem kedvezőek a feltételek, hanem inkább kevesen tudnak róla.

Ennek azonban ellentmond az a számadat, ami az első körös jelentkezés során ismertté vált, hiszen a majd 600 érintette családból csupán alig tucatnyi felelt meg.  A most félházas kormányzati telepet azért őrizteti az ócsai városüzemeltetés éjjel-nappal, nehogy az üresen álló épületeket illegális lakásfoglalók vegyék birtokba.  Az őrzés-védés összege a legutóbbi hírek szerint is havi ötmillió, de ezt a jegyző levele szerint üzleti titoknak vélhetik, mert Ócsa Önkormányzata hivatalosan még nem adta ki.

Szanyi Tibor az MSZP "fenegyereke" egyenesen lopásról beszél. Erről a blog is beszámolt már többször.

Győri-Dani Lajos pedig azt hangsúlyozta, hogy az aki Debrecenben kap munkát, az itt is eltud helyezkedni.  Két szociális munkást költöztettek ki, hogy foglalkozzanak az ott élőkkel.

Bukodi Károly itt elmondta, még hogy a Máltai Szeretetszolgálat két találkozott szervezet a lakókkal, ahol elbeszélgettek velük. Ezen a találkozón állítólag ott voltak az intézmények vezetői. 

Fodor László ezzel kapcsolatos kérdésére azonban a polgármester nem tudott választ adni, ezért a felvetést Morvai Emíliához a Szeretetszolgálat régiótitkárához továbbította. 

Talán nem véletlen, hogy a gettózást felváltotta a kalandos parkozás.

*

Ócsán valóban Bukodi Károly polgármester az önkormányzat - vagy mit takar mindez ( - hova lett a képviselet)

Mostanában másról sem hallani, mint arról, hogy Ócsa Önkormányzata ezt, meg azt tette, aminek hátterében nincs is az önkormányzat képviselő-testületének döntése, csupán maga a polgármester az, aki ezt  a maga személyében, az önkormányzat nevében, vagy képviseletében cselekedte, döntötte és intézte avagy szerződött. 

Egyszer már kiverte a biztosítékot, amikor testületi felhatalmazás nélkül tüntették el az önkormányzati tulajdonú épületet a felújítás leple alatt vagy éppenséggel helyett. Ez a Lakatosház néven elhíresül népi paraszti lakóház volt az, aminek felújítása elmaradt és a bontása a testület előzetes jóváhagyása nélkül megtörtént.

Aztán az is feszültséget keltett, amikor ugyancsak képviselő-testületi felhatalmazás nélkül egy elavult, régi felmérés alapján, és nem az aktuális piaci értéken számolva vették meg a lepusztult, egykori TSZ irodát, az önkormányzat nevében.

Rossz álom - kétes hírnév

Aztán szintén az önkormányzat képviseletében és céljai érdekében őrzik az alsópakonyi állami telepet a képviselő-testület rávonatkozó áldása nélkül, egy máig nem közölt cég által.

Az is csak sajtóbeszámolókból derül ki, hogy a Máltai Szeretetszolgálat lakossági fórumot szervezett amin, az "önkormányzat képviselői mellett helyi intézmények és civil szervezetek is részt vettek". 

Igazából itt az ócsai önkormányzat szintén úgy képviselte magát, hogy arról csak a képviselők és az ócsai lakosok többsége nem tudott. A polgármester vagy helyettese azonban biztosan.  A lakossági fórum ebbéli szervezése is kérdéses az SZMSZ szerint, nem csak az önkormányzat és annak mibenléte, hanem az ilyen jellegű megszemélyesítése és képviselte okán.

Valóban ott volt a fórumon az önkormányzat, és az intézmény-vezetés?

Ahogy arról is csupán a médiából értesültek az emberek, hogy Ócsa Város Önkormányzata szerződést kötött egy helyi vállalkozóval a buszközlekedés javítása, valamint az alsópakonyi telep közlekedési ellátásának javítása érdekében. (A pénzügyi háttér és a fizetett vállalkozó személye nem lett közzétéve, a szerződés még nem elérhető.)

Minderről a város hivatalos híroldalán semmi nem található. 

De nem csak ebben jár el Ócsa város önkormányzata, hanem peres ügyekben is Bukodi Károly adja az önkormányzatot.

Blogunk esetében Bukodi Károly polgármester volt az, aki az önkormányzat nevében beperelte Fodor Lászlót amiért általa vélhetően hátrányosan befolyásolják az önkormányzat társadalmi és politikai megítélését. A blog ezt az alsópakonyi embertelep, az ottani embertelen körülmények feltárásával, az útdíj-fizetések kapcsán közölt írásával, és a látható publicitásával, valamint a látogatottságával érte el, de sérelmesnek tartotta az óvoda beruházással kapcsolatosakat is, ahogy a járdaépítésben vállalt önkormányzati szerepvállalást szintén megkifogásolta.

A polgármester lenne az önkormányzat - akkor minek a képviselő

Bukodi Károly, Ócsa Város Önkormányzata nevében benyújtott keresetlevelében a blogot sajtóterméknek, Fodor Lászlót pedig szerkesztőnek minősítette, ami valójában nem igaz. 

Bukodi Károly mindezt az önkormányzat nevében és feltehetőleg pénzén intézte, ami azt jelenti, hogy a perköltséget egy pervesztés esetén a városköltségvetése állja. 

Érdekessége az ügynek, hogy a korábbi perében, amit a blog kommentelői ellen vívott, ott is az Ecsedi & Ács Ügyvédi Iroda képviselte, akit most az önkormányzat (nevében) megbízott. Szintén ez az ügyvéd (és irodája) járt el Horváth Tamás két perében, amikor sajtó-helyreigazítás kérelme tárgyában fordult a bírósághoz.  Ez összességében négy peres eljárás, aminek költségei nem jelentéktelenek. Ezért a személyes eljárás és a per önkormányzati kötődése nem élesen elkülöníthető. A várható pervesztességekre tekintettel ez a városi költségvetésre kihatással lehetnek. Persze az Óvoda homlokzatépítése, a városüzemeltetés vezetői bérezése nyomán ez csepp a tengerben.

Mégsem ugyanaz, hogy a polgármester egy személyben jár el az önkormányzat nevében és vállalja annak minden egyes következményeit, vagy pedig testületi háttérrel, felhatalmazással és kollektív felelősségvállalás alapján viszi a dolgokat, s vállal érte felelősséget. Most ennek sok esetben nincs meg a testületi fedezettsége, a háttere.

Mert nem csak a blog számára nem mindegy, hogy ki mit mond és miként jár el, hanem a közemberek számára sem lényegtelen, hogy a Máltai Szeretetszolgálat, a városi önkormányzat megbízott képviselője,  polgármestere vagy alpolgármestere mikor miben vesz részt, hol miként nyilatkozik, vállal szerepet, adja nevét, vagy képviseli testületét, városát. Nem közömbös, hogy ehhez minden esetben van-e felhatalmazása, hiszen nem csak jó, vagy rossz hírünket viszi, illetve viheti, hanem pénzünket és a velejárót is. 

Egy polgármestertől azonban sokkalta inkább a példamutatást, a jó hír keltését és vitelét  várja el az ember, mintsem a negatív hírkeltést.

*

A máltaiak biztos költöznek, aztán majd csak lesz valahogy - "nem lesz targédia" ( - Ócsa a kiválasztott)

Ma a Máltai Szeretetszolgálat tartott sajtótájékoztatót Alsopakny új negyedének egyik lakóházában. A lényeg, hogy már azzal is számolnak, hogy a meglévő 80 ház sem fog benépesedni. 

Ezért is a megismételt, és könnyített eljárás, valamint az új jelentkezők körének kibővítése, azaz becsalogatása. Ez pedig nem más, mint a kudarc beismerése. Ha lakók nem is, az Máltai Szeretetszolgálat beköltözik Alsópakonyra.

A már kész házak egyikében tartott sajtóbeszélgetésen sem Kozma Imre, sem Morva Emília, a szeretetszolgálat közép-magyarországi régióvezetője nem kívánt találgatásba bocsátkozni arról, hogy a szociális és családiház-építési program nemrégen meghirdetett második körében eddig hányan regisztráltak. Emlékeztettek arra, hogy június elsején költözik be a lakóparkba az első 20 család.

Közölték: "nem lesz tragédia", ha a 80 ház egy része hosszabb távon sem népesül be. A lényeg, hogy a lakóparkban igazi közösség formálódjon, amihez az egyik házban másfél évig jelen lévő szeretetszolgálat minden segítséget megad.

"A szeretetszolgálatnak nem volt egyszerű igent mondania a pályázat lebonyolítását illető felkérésre, miután hatalmas kereszttűzbe került az ócsai projekt, de igent mondtunk, mert kötelességünk az emberek megsegítése" - húzta alá Kozma Imre.

Hozzátette: nem firtatják, hogy mennyibe került a nyolcvan ház felépítése, azt sem, hogy miért éppen Ócsa lett a "kiválasztott", mint ahogy a családokat sem faggatják arról, miért kerültek nehéz helyzetbe. Ezek az emberek a kilátástalanság közepette "hallatlan nagy ajándékot kapnak", fedelet a fejük fölé, és egy olyan közösséget, ahol kiteljesedhet az életük - tette hozzá az atya.

Morva Emília elmondta, hogy a kritikák ellenére a pályázat első fordulójában sem jelentett akadályt az elektronikus kérdőív kitöltése - ezzel 588-an éltek. Közülük nyolcvan családot látogattak meg a szeretetszolgálat munkatársai, és több esetben más utat javasoltak, hiszen nem mindenkinek oldotta volna meg a gondját az ócsai lakhatás. Végezetül húsz nyertessel közölték, hogy június elsején költözhetnek.

A régióvezető ismertetése szerint sokféle ember lakja majd be az első, zömmel kisebb alapterületű házakat. Példaként megemlített egy ikerházát elvesztő testvérpárt, egy gyermekeit egyedül nevelő orvosnőt és egy kelet-magyarországi sokgyermekes, albérletbe kényszerült családot, melyben az apa naponta öt órát ingázott a munkahelyére.

Morva Emília elmondta, kétszáz gyermeket várnak a faluba, akikkel külön foglalkoznak majd, miközben szakértőket bevonva a családok adósságproblémáját is igyekeznek orvosolni.

A pályázat második fordulójával kapcsolatban elhangzott, hogy a kormányrendelet néhány, "nem túl életszerű" pontján változtattak, így a korábban kiesettek közül többen újra eséllyel indulhatnak.

Kérdésre válaszolva Morva Emília elmondta: a második körben eddig "megnyugtató mennyiségű" (száz alatti ) érdeklődő kezdte meg az adatlap kitöltését, de többen még meggondolhatják magukat, és újabb regisztrálók is "beleférnek" még a határidőbe.

A gyakorlati tudnivalókról elhangzott: a kártyás villanyvételezés révén spórolhatnak a családok, a kertben is sok mindent termeszthetnek, és civil segítők jelentkezésében nincs hiány. Egy helyi áruda jóvoltából két hét múlva megkezdődik a fásítás, és mire kell, a lakóparkban élők közlekedését is megoldják. 

Zárt terület - célállomás, vagy végállomás

Az ócsai szociális lakóparkban mindig segítséget tudnak nyújtani majd a rászorulóknak – mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön az M1 Ma reggel című műsorában.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, az ócsaiaknak nem kell attól tartaniuk, hogy egy olyan közösség telepedik most rájuk, amelynek tagjai felrúgják az eddig megszokott életüket.     

"Ez a terület mindig itt lesz az államnak és mindig segítséget tudunk itt nyújtani bárkinek" – fogalmazott Soltész Miklós. Mint mondta, van egy olyan tartalék, amely a jövőben segítséget adhat. Az államnak ilyen tartaléka nem volt az elmúlt időszakban – jegyezte meg.

Soltész Miklós emlékeztetett, újra lehet pályázni az ócsai szociális és családiház-építési programban való részvételre. A jelentkezési határidő május 10. A pályázat nyitott marad – jelentette ki az államtitkár.

A puszta kép - kilátás, vagy kilátástalanság

(MTI - HVG - M1)

*

Félmilliós négyzetméterár a puszta közepén ( - drága élet)

 Szegregáció, lelkivizsgálat, üresen álló önkormányzati lakások, óvodahiány – sokan sokféle problémát felvetettek már az ingatlanukat elvesztett devizahiteleseknek épített ócsai Patyomkin-falu kapcsán. Jöjjenek most a be nem tartott építési követelmények, a négyzetméterárak és az elbliccelt energiatanúsítványok annak illusztrálására, hogyan is sikerült a felelős minisztériumnak totális hülyét csinálnia magából.

Egy kis matek

 Kezdjük azzal, hogy az Ócsára költött 2,3 milliárd forintból több száz meglévő épületet lehetett volna korszerűsíteni.

Tudjuk, hogy Magyarországon a háztartások háromnegyede F vagy annál rosszabb energetikai besorolású lakásban él: egy tipikus, felújítatlan panellakás F, egy gangos bérházban lévő lakás, illetve a régen épült tégla és vályog házak pedig inkább csak a G kategóriát érik el az energiatanúsítványban használt skálán.

Az épületek energiatanúsítványa hasonló a hűtőknél, mosógépeknél megszokott energiacímkéhez: azt mutatja meg, hogy az adott épület műszaki állapota alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása. Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat, a legkedvezőbb A+ kategóriától a legkedvezőtlenebb „I" kategóriáig. A „C" kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek.

 Tegyük fel, hogy ennél azok a devizahiteles ingatlanok sem sokkal korszerűbbek, amiket kényszerárverezni kellett. Ezt persze nem tudjuk, de az adatok szerint az ingatlanok átlagos forgalmi értéke 6,6 millió forint, amelyeket a Nemzeti Eszközkezelő átlagban 3 millió forintért vett meg, a legtöbbet Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy a nagy magyar átlagnál nem energiahatékonyabbak ezek az épületek.

Egy átlagosnak tekinthető, 100 nm-es, F-G kategóriájú családi ház 2,5 millió forintos energiahatékonysági beruházással - vagyis a falak, födémek megfelelő hőszigetelésével és nyílászáró-cserével – általában képes a B-C kategóriába ugrani. A 2,3 milliárd forintból tehát az állam az Eszközkezelő által megvett házak közül 920-at újíthatott volna fel, mégpedig legalább olyan minőségűre, mint amilyen az ócsai pusztaságban felépített 80 ház. És akkor a családokat sem kellett volna kiszakítani megszokott lakóhelyükről.

A-t mondtak, C lett belőle

 Nagyjából az egyetlen jó dolog, ami elmondható lett volna az egyébként minden ésszerűséget nélkülöző kirakatberuházásról az volt, hogy a jelenlegi építési követelményeknél jobb minőségű házak épültek volna fel. A Belügyminisztérium építésügyekért és Ócsáért is felelős helyettes államtitkára, dr. Szaló Péter a projekt kezdetekor, 2011-ben A+ energiaosztályú épületekről beszélt, majd hamar B-re módosított. Most ott tartunk, hogy C. Az érvényes jogszabályok szerint egyébként a C kategória elérése a minimumkövetelmény minden új építésű lakóépületre nézve, vagyis ennél rosszabb minőségben jogszabályilag sem lehet építkezni. Ráadásul nem is érdemes: szakmai körökben köztudomású, hogy ezek a követelmények elavultak, korszerűtlenek, mind a mai technológiai lehetőségekhez, mind pedig a szomszédos országok kritériumaihoz képest. Igaz, valóban valamivel olcsóbb C kategóriájú házakat építeni, mint A-t, de mára tanulmányok sora bizonyítja (többek között a Belügyminisztérium weboldalán is), hogy a következő évtizedekben jelentkező magasabb energiaköltségek miatt összességében drágább a C, mint az A. Vagyis Ócsán az építkezés végül valamivel olcsóbb volt az államnak - a rezsi viszont több lesz a lakóknak.

Lehet, hogy mégis inkább D?

 Az épületek műszaki leírását érdekes módon kizárólag a Máltai Szeretetszolgálat honlapján találtam meg, ezt elnézve a házak inkább alulról súrolják a C kategóriát. Sajnos ezt a sejtelmemet semmi nem tudta eloszlatni, lévén hogy ezek a házak törvényi mentességet (49/2012. Korm. rendelet) kaptak az amúgy minden új épület számára kötelező energiatanúsítvány elkészítése alól. Pedig az energiatanúsítvány jó és hasznos dolog, ezt eddig az említett építésügyért felelős helyettes államtitkár is így gondolta. Mivel Ócsán mindössze négy, nem túl bonyolult típusházról van szó, elég lett volna négy energiatanúsítványt elkészíteni, összesen kb. 150-200 ezer Ft költségen. Valószínűsítem, hogy nem a pénzről van szó, mert például a 2011 őszi építészi ötletpályázatra simán elköltöttek 4 millió forintot hét pályázó biztosan remek ötleteinek díjazására. Mondjuk az, hogy ezek az ötletek végül hogyan hasznosultak, nem teljesen világos: a közbeszerzésen végül kiválasztott tervezőiroda (Kvadrum Építész Kft.) ugyanis nem volt a nyertes „ötletpályázók” között. Egy szó mint száz, felmerül a gyanú, hogy azért nem készültek el azok az energiatanúsítványok, mert az ócsai házak nem érik el a kötelező C szintet.

Négyzetméter aranyáron

 Az említett minisztérium említett államtitkársága sajnálatos módon a piaci árakkal sem volt azonnal tisztában, 150 ezer forintos négyzetméteráron szerette volna ugyanis felépíttetni az A+, majd B, végül C (D?) kategóriás házakat. Csakhogy a gonosz kivitelezők beintettek: ennyiért és ilyen határidővel köszönték, de nem kértek a projektből. Így történt, hogy a közbeszerzési eljárás első két fordulója sikertelen volt, amivel nagyjából egy évet csúszott az építkezés. A harmadik forduló sikeres volt, lett kivitelező, jöttek a közmunkások a beruházás olcsóbbá tétele érdekében, s felépültek a házikók - 300 ezer Ft/nm áron.

Persze ez csak az épületek szigorúan vett építési költsége. Ha a bekerülési költségekhez hozzászámoljuk a csatornázásra, az útépítésre és a közvilágítás megteremtésére költött állami forintokat (és miért ne számolnánk, hiszen máshol minderre nem lett volna szükség), akkor egyenesen rózsadombi, 522 ezer forintos négyzetméterárat kapunk. Ötven darab 50 nm-es, húsz darab 60 nm-es és tíz darab 70 nm-es ház épült fel ugyanis összesen a 2,3 milliárd forintból. Aki nem hiszi, számoljon utána!

Forrás: fenteslent.blog.hu

*

Fel is út, le is út, de van-e kiút - pakony nem végleges megoldás ( - biztos, hogy nem ragadsz ott)

Kitehetik az ócsai lakóparkból azt a bérlőt, akinek a hitellel terhelt ingatlanát nem sikerült egy év alatt elárverezni. Ez is benne van a szerződésben.

 

Ma a hajléktalanság megelőzésének fontosságát a politika félredobta, csupán látszatmegoldásokat kínál. Robbanásszerű veszélyt hordoz magában annak a sok ezer devizahiteles családnak a helyzete, akik a kormány kampányszerű, álságos akcióitól (végtörlesztés, Ócsa, a problémát későbbre toló árfolyamgát) semmilyen segítséget nem remélhet vagy remélhetett, és szociális katasztrófához vezethet a díjhátralékosok és az energiaszolgáltatásokból kiszorultak számának drasztikus emelkedése is.  

Ócsa város vezetése nem mérte fel a helyzetet amikor belement ebbe a csiki-csukiba (játszmába). 

*

Irány Alsópakony - immár jöhetnek a depisek is ( - egy tájékozató margójára)

Állítólag téves volt az a hír, miszerint depressziós, mentálisan labilis emberek nem kerülhetnek Ócsára.

Az alsópakonyi településrészbe költöző személyek kiválasztására egy egész vegyes bizottság áll fel, amihez két a szeretetszolgálat két tagot pedig Ócsa is delegál.

A házakra, és a beköltőzésre pályázni kell, a pályázati lehetőség már lassan egy hónapja él, és betelni látszik. A házak elnyeréséhez kitöltendő pályázat tartalmaz kérdőívet,ami az elbíráláshoz kell. Ezzel a bírálattal kapcsolatosan az elmúlt hetekben lezajló sajtótájékoztatót követően téves információ terjedt el a médiában. Eszerint a pályázatbírálók azt is felméri, milyen lelki állapotban van a házat bérelni kívánó személy, elkerülendő, hogy a területre depresszióval küzdők költözzenek.

A Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője a következőképpen reagált az erre irányuló felvetésre:  „A kérdőívben nincs lelkiállapotra vonatkozó kérdés. A  kérdőív adatokat kér a jelentkezők családi állapotáról, foglalkozásáról, jövedelmi viszonyairól. A feltételeknek megfelelő családokat felkeresik a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai, és részletesen átbeszélik velük, hogy a jelenlegi élethelyzetükben valóban az optimális megoldást  jelentené-e az ócsai lakópark. A depressziós emberekre vonatkozó információ egy múlt heti sajtótájékoztatón tévesen a Máltai Szeretetszolgálat képviselőjének tulajdonított mondatból ered, ilyen szempont nincs.”

Eszerint tehát nincs szó arról, hogy a lakókat az alapján szűrnék meg, ki depressziós és ki nem. Így semmi nem szab gátat annak, hogy zavarodott rosszérzésű emberek is bekerüljenek a negyedbe. Ezek a tényezők miként zárhatók akkor ki, már nem mondja meg senki.

Pedig valóban vannak kizáró okok, de azok nem lelki állapottal függnek össze. „Egyedülállók nem pályázhatnak, a jelentkezőnek legalább egy gyermeke kell, hogy legyen. A pályázatot a kormányrendelet alapján a lakóparkot fenntartó Eszközkezelő Zrt. írta ki, a feltételeket nem a Máltai Szeretetszolgálat határozta meg, a Szeretetszolgálat szerepe a pályázat lebonyolítása, a jelentkezők rangsorolása. A pályázati feltételeknek nem megfelelő pályázók jelentkezését nem tudjuk figyelembe venni.” – mondta el Romhányi Tamás. 

A pályázati feltételekről itt olvashatnak bővebben: - bérlakás pályázati anyag

 

Romhányi Tamás válasza szerint azok a legesélyesebb jelentkezők, akiknek a felmérés alapján reális esélyt adhat az ócsai Alsópakony lakónegyedébe költözés a talpraállásra. „A pályázati feltételeknek megfelelő családok közül a kormányhatározatban megjelölt bizottság választja ki a nyerteseket, ebben a bizottságban a Máltai Szeretetszolgálat mellett az ócsai önkormányzat és az Eszközkezelő Zrt. képviselői is részt vesznek. Általánosságban elmondható, hogy olyan családok esélyesek, amelyek számára az ócsai lakóparkba költözés reális esélyt adhat az újrakezdésre, a talpraállásra.”

Ócsán, Horváth Tamás az önkormányzati lapba tett nyilatkozata szerint a Városháza előtti szabad területen zöldségpiacot alakítanak majd ki. Ezt látszik erősíteni Bukodi Károly abbéli átirata, ami már piactérként aposztrofálta a területet. Igaz a legutóbbi testületi ülésen és a költségvetés tervezetében azonban egy színpad felállítása látszódott körvonalazódni. 

Az egész projekt így indult. Számos ellentmondás volt a határidőt illetően. Aztán a építendő házak vonatkozásában. Az önellátást és a függőséget illetően, majd a most a kiválasztással kapcsolatosan és végül az önkormányzati megnyilvánulásokban is.

A kormányhatározat március 25-ét jelölte meg a bérlők kiválasztására, ezt követően  még  tavasszal megkezdődhet a beköltözés.  Végül majdcsak meglátjuk, hogy ezzel az egésszel mire jutunk és hogyan boldogulunk. Elvégre az elkövetkező önkormányzati választások kimenetele is függhet attól, hogy ez milyen következményekkel jár a most még békés itt élőkre nézve. 

*

Csak erős idegzetűeknek ajánlott ( - kedélyjavító)

A ma napvilágot látott információk szerint csak erős idegzetűeknek ajánlott az alsópakonyi mintatelep.

Több hírportál mellett az Index és a Hírhatár is beszámol arról a hírről, hogy csak, s kimondottan erős idegzettel rendelkező, depressziómentes és  stabil pszichés állapotúakat fogadnak be a közigazgatásilag hozzánk tartozó alsópakonyi új faluba. 

Erről a Máltai Szeretet Szolgálat regionális vezetője, Morva Emília számolt be az Indexnek. Elmondása szerint  „Depressziós, összeesett ember nem kell ebbe a közösségbe” – foglalta össze a vezető, hogy milyen családokat nem várnak az Ócsa melléki lakónegyedbe. 

"Közösséget akarunk létrehozni, és ehhez illő embereket keresünk” – magyarázták a sajtótájékoztatón.

Kozma Imre atya szerint: - „Fontos, hogy a kiválasztottak érezzék, az élet az egymással való kapcsolatban bontakozik ki” – vázolták fel a válogatás hátterét.

Ezek szerint Ócsának egy orvost kellene delegálnia a két fős kiválasztó csoport tagságába.  Az elvárásokhoz igazodva Gallai doktor neve kerülhet előtérbe, hiszen Ő rendelkezik doktori diplomával a képviselő-testületi tagságban. A polgármesterhez és az alpolgármesterhez köthető lojalitásáról nem egy szavazás során tett már tanúbizonyosságot. Így elméletig az városvezetés elvárásainak és a máltai követelményeknek is megfelelhet a személye. Kérdés azonban, hogy a nagy megmondó embernek ez a szereposztás megfelel-e avagy más elképzelései vannak. Elvégre Horváth Tamás tartja kezében az ócsai kötődésű szálakat ez ügyben az önkormányzatban.

A közöltek szerint a döntéshozók egy preventív orvosi vizsgálatot követően, mondják meg kit fogadnak be illetve válogatnak ki a költözők soraiba. Tehát kétségek közt lévő, közepes depressziós állapotban, a külvilágról nem tudomást vevő személyeknek nem javallott a pakonyi adóstelepre költözni. Az elkeseredett, labilis személyeket nem fogadják be. A pályázatot lebonyolító Máltai Szeretetszolgálat a regisztrálók lelkét is megvizsgálja. Akit alkalmasnak találnak, az akár már áprilisban költözhet a régi falusi környezetet imitáló telepre pakonyba. A mostani ígéret szerint.

Állítólag egy, a szeretetszolgálat tagjaiból álló csoport  is végigjárja majd  a jelentkezőket, hogy megvizsgálja, hogy az adott család „megfelelő jövőképpel” rendelkezik-e, és beállítottságuk „közösségépítőnek” tekinthető-e. Ezt a kritériumot viszont talán Horváth Tamás tudná meghatározni.  Így az ócsai delegáció másik kiválasztottja  valószínűleg Ő lehet.  A neveket azonban a hivatal még nem tette közzé. 

Kozma Imre atya még kihangsúlyozta, hogy szervezetük a beköltözés után is a helyszínen marad, hogy „szerepet vállaljon a közösségépítés folyamatában.”

Bukodi Károly szerint Ócsa biztosítani tudja a szociális lakóhelyre költözők alapvető igényeit. Az Egészségház pedig képes ellátni Alsópakony újdonsült lakóit is. 

A közlekedési gondok megoldását célozza a napi háromszori helyi járat, illetve a Volán-buszok megállóinak bővítése, de - a nem ismert - tervek szerint egy kisbuszt is szolgálatba állítanak majd.

*