11 buszjárat, integrálódás, alacsony munkanélküliség, bedolgozás - Alsópakony, de csodás ( - pártszolgálat)

A Máltai Szeretetszolgálat segítségével az ócsai szociális lakóparkba költözött, jelenleg munkanélküli fiatal családanyák sajátíthatják el többek között a háztartási gépek szétszerelésének fogásait.

 

 Máltai Szeretetszolgálat

A lakótelepen élők többsége a környéken vagy a fővárosban talált állást -  Forrás: index.hu

Kormos Rebeka, a szolgálat szociális segítője szerint elsősorban a budapesti agglomerációban működő vállalatok, raktárbázisok, logisztikai központok számíthatnak a Pest megyei településre költözött friss munkaerőre.

– Amennyiben a megrendelt feladat azt kívánná, az ócsai önkormányzat a városban akár külön helyiséget is biztosíthat a lakóparkban összeálló alkalmi vagy állandó csoportnak. A szolgálat hamarosan levélben fordul a környékbeli cégekhez, vállalkozásokhoz, hogy figyelmükbe ajánlja a kínálkozó foglalkoztatási lehetőséget – tette hozzá.

Kormos Rebeka közlése szerint a Máltai Szeretetszolgálat sok irányú támogatást nyújt a bedőlt devizahitelesek, szociálisan rászoruló családok számára nyolcvan házból kialakított, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által üzemeltetett lakóparkban élők szociális körülményeinek javítására. Mivel az ideköltözött családok nagyobb része halmozottan hátrányos helyzetű, a 370 lakót a szolgálat három tagja segíti a beilleszkedésben.

Öröm és boldogság - Karcsi nyilatkozik

Bukodi Károly (Fidesz-KDNP), Ócsa polgármestere elmondta: a várostól 4,5 kilométerre fekvő lakóparkban élők integrálódásának megkönnyítésére naponta tizenegy buszjárat hozza-viszi az utasokat. A nemrég átadott új bölcsőde, a kibővített óvoda és az iskola a megnövekedett gyermeklétszám ellenére is képes fogadni a lakóparkba költözöttek gyerekeit. A városban alacsony a munkanélküliek aránya, a lakótelepen élők többsége a környéken vagy a fővárosban talált állást.

Gyarmati Cintia

2015-05-03

Forrás: MTI

 *

Félmilliós négyzetméterár a puszta közepén ( - drága élet)

 Szegregáció, lelkivizsgálat, üresen álló önkormányzati lakások, óvodahiány – sokan sokféle problémát felvetettek már az ingatlanukat elvesztett devizahiteleseknek épített ócsai Patyomkin-falu kapcsán. Jöjjenek most a be nem tartott építési követelmények, a négyzetméterárak és az elbliccelt energiatanúsítványok annak illusztrálására, hogyan is sikerült a felelős minisztériumnak totális hülyét csinálnia magából.

Egy kis matek

 Kezdjük azzal, hogy az Ócsára költött 2,3 milliárd forintból több száz meglévő épületet lehetett volna korszerűsíteni.

Tudjuk, hogy Magyarországon a háztartások háromnegyede F vagy annál rosszabb energetikai besorolású lakásban él: egy tipikus, felújítatlan panellakás F, egy gangos bérházban lévő lakás, illetve a régen épült tégla és vályog házak pedig inkább csak a G kategóriát érik el az energiatanúsítványban használt skálán.

Az épületek energiatanúsítványa hasonló a hűtőknél, mosógépeknél megszokott energiacímkéhez: azt mutatja meg, hogy az adott épület műszaki állapota alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása. Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat, a legkedvezőbb A+ kategóriától a legkedvezőtlenebb „I" kategóriáig. A „C" kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek.

 Tegyük fel, hogy ennél azok a devizahiteles ingatlanok sem sokkal korszerűbbek, amiket kényszerárverezni kellett. Ezt persze nem tudjuk, de az adatok szerint az ingatlanok átlagos forgalmi értéke 6,6 millió forint, amelyeket a Nemzeti Eszközkezelő átlagban 3 millió forintért vett meg, a legtöbbet Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy a nagy magyar átlagnál nem energiahatékonyabbak ezek az épületek.

Egy átlagosnak tekinthető, 100 nm-es, F-G kategóriájú családi ház 2,5 millió forintos energiahatékonysági beruházással - vagyis a falak, födémek megfelelő hőszigetelésével és nyílászáró-cserével – általában képes a B-C kategóriába ugrani. A 2,3 milliárd forintból tehát az állam az Eszközkezelő által megvett házak közül 920-at újíthatott volna fel, mégpedig legalább olyan minőségűre, mint amilyen az ócsai pusztaságban felépített 80 ház. És akkor a családokat sem kellett volna kiszakítani megszokott lakóhelyükről.

A-t mondtak, C lett belőle

 Nagyjából az egyetlen jó dolog, ami elmondható lett volna az egyébként minden ésszerűséget nélkülöző kirakatberuházásról az volt, hogy a jelenlegi építési követelményeknél jobb minőségű házak épültek volna fel. A Belügyminisztérium építésügyekért és Ócsáért is felelős helyettes államtitkára, dr. Szaló Péter a projekt kezdetekor, 2011-ben A+ energiaosztályú épületekről beszélt, majd hamar B-re módosított. Most ott tartunk, hogy C. Az érvényes jogszabályok szerint egyébként a C kategória elérése a minimumkövetelmény minden új építésű lakóépületre nézve, vagyis ennél rosszabb minőségben jogszabályilag sem lehet építkezni. Ráadásul nem is érdemes: szakmai körökben köztudomású, hogy ezek a követelmények elavultak, korszerűtlenek, mind a mai technológiai lehetőségekhez, mind pedig a szomszédos országok kritériumaihoz képest. Igaz, valóban valamivel olcsóbb C kategóriájú házakat építeni, mint A-t, de mára tanulmányok sora bizonyítja (többek között a Belügyminisztérium weboldalán is), hogy a következő évtizedekben jelentkező magasabb energiaköltségek miatt összességében drágább a C, mint az A. Vagyis Ócsán az építkezés végül valamivel olcsóbb volt az államnak - a rezsi viszont több lesz a lakóknak.

Lehet, hogy mégis inkább D?

 Az épületek műszaki leírását érdekes módon kizárólag a Máltai Szeretetszolgálat honlapján találtam meg, ezt elnézve a házak inkább alulról súrolják a C kategóriát. Sajnos ezt a sejtelmemet semmi nem tudta eloszlatni, lévén hogy ezek a házak törvényi mentességet (49/2012. Korm. rendelet) kaptak az amúgy minden új épület számára kötelező energiatanúsítvány elkészítése alól. Pedig az energiatanúsítvány jó és hasznos dolog, ezt eddig az említett építésügyért felelős helyettes államtitkár is így gondolta. Mivel Ócsán mindössze négy, nem túl bonyolult típusházról van szó, elég lett volna négy energiatanúsítványt elkészíteni, összesen kb. 150-200 ezer Ft költségen. Valószínűsítem, hogy nem a pénzről van szó, mert például a 2011 őszi építészi ötletpályázatra simán elköltöttek 4 millió forintot hét pályázó biztosan remek ötleteinek díjazására. Mondjuk az, hogy ezek az ötletek végül hogyan hasznosultak, nem teljesen világos: a közbeszerzésen végül kiválasztott tervezőiroda (Kvadrum Építész Kft.) ugyanis nem volt a nyertes „ötletpályázók” között. Egy szó mint száz, felmerül a gyanú, hogy azért nem készültek el azok az energiatanúsítványok, mert az ócsai házak nem érik el a kötelező C szintet.

Négyzetméter aranyáron

 Az említett minisztérium említett államtitkársága sajnálatos módon a piaci árakkal sem volt azonnal tisztában, 150 ezer forintos négyzetméteráron szerette volna ugyanis felépíttetni az A+, majd B, végül C (D?) kategóriás házakat. Csakhogy a gonosz kivitelezők beintettek: ennyiért és ilyen határidővel köszönték, de nem kértek a projektből. Így történt, hogy a közbeszerzési eljárás első két fordulója sikertelen volt, amivel nagyjából egy évet csúszott az építkezés. A harmadik forduló sikeres volt, lett kivitelező, jöttek a közmunkások a beruházás olcsóbbá tétele érdekében, s felépültek a házikók - 300 ezer Ft/nm áron.

Persze ez csak az épületek szigorúan vett építési költsége. Ha a bekerülési költségekhez hozzászámoljuk a csatornázásra, az útépítésre és a közvilágítás megteremtésére költött állami forintokat (és miért ne számolnánk, hiszen máshol minderre nem lett volna szükség), akkor egyenesen rózsadombi, 522 ezer forintos négyzetméterárat kapunk. Ötven darab 50 nm-es, húsz darab 60 nm-es és tíz darab 70 nm-es ház épült fel ugyanis összesen a 2,3 milliárd forintból. Aki nem hiszi, számoljon utána!

Forrás: fenteslent.blog.hu

*

Fel is út, le is út, de van-e kiút - pakony nem végleges megoldás ( - biztos, hogy nem ragadsz ott)

Kitehetik az ócsai lakóparkból azt a bérlőt, akinek a hitellel terhelt ingatlanát nem sikerült egy év alatt elárverezni. Ez is benne van a szerződésben.

 

Ma a hajléktalanság megelőzésének fontosságát a politika félredobta, csupán látszatmegoldásokat kínál. Robbanásszerű veszélyt hordoz magában annak a sok ezer devizahiteles családnak a helyzete, akik a kormány kampányszerű, álságos akcióitól (végtörlesztés, Ócsa, a problémát későbbre toló árfolyamgát) semmilyen segítséget nem remélhet vagy remélhetett, és szociális katasztrófához vezethet a díjhátralékosok és az energiaszolgáltatásokból kiszorultak számának drasztikus emelkedése is.  

Ócsa város vezetése nem mérte fel a helyzetet amikor belement ebbe a csiki-csukiba (játszmába). 

*

Irány Alsópakony - immár jöhetnek a depisek is ( - egy tájékozató margójára)

Állítólag téves volt az a hír, miszerint depressziós, mentálisan labilis emberek nem kerülhetnek Ócsára.

Az alsópakonyi településrészbe költöző személyek kiválasztására egy egész vegyes bizottság áll fel, amihez két a szeretetszolgálat két tagot pedig Ócsa is delegál.

A házakra, és a beköltőzésre pályázni kell, a pályázati lehetőség már lassan egy hónapja él, és betelni látszik. A házak elnyeréséhez kitöltendő pályázat tartalmaz kérdőívet,ami az elbíráláshoz kell. Ezzel a bírálattal kapcsolatosan az elmúlt hetekben lezajló sajtótájékoztatót követően téves információ terjedt el a médiában. Eszerint a pályázatbírálók azt is felméri, milyen lelki állapotban van a házat bérelni kívánó személy, elkerülendő, hogy a területre depresszióval küzdők költözzenek.

A Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője a következőképpen reagált az erre irányuló felvetésre:  „A kérdőívben nincs lelkiállapotra vonatkozó kérdés. A  kérdőív adatokat kér a jelentkezők családi állapotáról, foglalkozásáról, jövedelmi viszonyairól. A feltételeknek megfelelő családokat felkeresik a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai, és részletesen átbeszélik velük, hogy a jelenlegi élethelyzetükben valóban az optimális megoldást  jelentené-e az ócsai lakópark. A depressziós emberekre vonatkozó információ egy múlt heti sajtótájékoztatón tévesen a Máltai Szeretetszolgálat képviselőjének tulajdonított mondatból ered, ilyen szempont nincs.”

Eszerint tehát nincs szó arról, hogy a lakókat az alapján szűrnék meg, ki depressziós és ki nem. Így semmi nem szab gátat annak, hogy zavarodott rosszérzésű emberek is bekerüljenek a negyedbe. Ezek a tényezők miként zárhatók akkor ki, már nem mondja meg senki.

Pedig valóban vannak kizáró okok, de azok nem lelki állapottal függnek össze. „Egyedülállók nem pályázhatnak, a jelentkezőnek legalább egy gyermeke kell, hogy legyen. A pályázatot a kormányrendelet alapján a lakóparkot fenntartó Eszközkezelő Zrt. írta ki, a feltételeket nem a Máltai Szeretetszolgálat határozta meg, a Szeretetszolgálat szerepe a pályázat lebonyolítása, a jelentkezők rangsorolása. A pályázati feltételeknek nem megfelelő pályázók jelentkezését nem tudjuk figyelembe venni.” – mondta el Romhányi Tamás. 

A pályázati feltételekről itt olvashatnak bővebben: - bérlakás pályázati anyag

 

Romhányi Tamás válasza szerint azok a legesélyesebb jelentkezők, akiknek a felmérés alapján reális esélyt adhat az ócsai Alsópakony lakónegyedébe költözés a talpraállásra. „A pályázati feltételeknek megfelelő családok közül a kormányhatározatban megjelölt bizottság választja ki a nyerteseket, ebben a bizottságban a Máltai Szeretetszolgálat mellett az ócsai önkormányzat és az Eszközkezelő Zrt. képviselői is részt vesznek. Általánosságban elmondható, hogy olyan családok esélyesek, amelyek számára az ócsai lakóparkba költözés reális esélyt adhat az újrakezdésre, a talpraállásra.”

Ócsán, Horváth Tamás az önkormányzati lapba tett nyilatkozata szerint a Városháza előtti szabad területen zöldségpiacot alakítanak majd ki. Ezt látszik erősíteni Bukodi Károly abbéli átirata, ami már piactérként aposztrofálta a területet. Igaz a legutóbbi testületi ülésen és a költségvetés tervezetében azonban egy színpad felállítása látszódott körvonalazódni. 

Az egész projekt így indult. Számos ellentmondás volt a határidőt illetően. Aztán a építendő házak vonatkozásában. Az önellátást és a függőséget illetően, majd a most a kiválasztással kapcsolatosan és végül az önkormányzati megnyilvánulásokban is.

A kormányhatározat március 25-ét jelölte meg a bérlők kiválasztására, ezt követően  még  tavasszal megkezdődhet a beköltözés.  Végül majdcsak meglátjuk, hogy ezzel az egésszel mire jutunk és hogyan boldogulunk. Elvégre az elkövetkező önkormányzati választások kimenetele is függhet attól, hogy ez milyen következményekkel jár a most még békés itt élőkre nézve. 

*