Nehezen telik csak meg a telep - valóban telt ház lesz ( - szegregált bérlemények)

Hosszú várakozás és több milliós őrzési pénzek után, úgy tűnik lassan sikerül feltölteni Alsópakony új-telep bérházait. A ráfordítások talán soha nem fognak megtérülni és a hozzátartozó kisváros, Ócsa sem lett boldogabb ettől, de talán pár ember mégis csak jól járt ezzel a beruházással.

Ócsa Város Önkormányzatában és annak lapjában már  bejelentette Bukodi Károly, hogy sikerülni látszik a lakónegyed feltöltése és az eddigi drága őrzésért sem kell a védelmi pénzt tovább fizetni. 

Ennek ellenére a telepen továbbra is láthatók maradtak a védelmi emberek. Az ígért benépesedés azonban elmaradt. 

 

A 80 ingatlanból álló elszigetelt telepen 25 ház áll még üresen.  Most ezekre talált bérlőt a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET). 

A tavasszal meghirdetett újabb pályázat 5 nyertesével írták alá a bérleti szerződést a társaság részéről, amely az idei évtől frissítette az üresen álló ingatlanok pályáztatását. Ezt követőn márciusban 5 házra találtak "nyertest".  Ők előreláthatólag a hónap közepetáján költöznek. 

Az egy éve üresen álló ingatlanok állítólag továbbra is kifogástalan állapotúak és azonnal költözhetőek. Építőjük, a Veszprémber Zrt. 36 hónapos garanciát vállalt, melynek lejártáig még két év van hátra. Ha lenne is garanciális hiba, azt a kivitelezőnek kell kijavítani, a javítás költsége nem terheli sem a bérbeadót, sem a bérlőt. Tudtunkkal bizonyos javításokra Ócsa Város Önkormányzatának Városüzemeltetési cége kötött szerződést. Szintén ez a 100 %-ban önkormányzati tulajdonú Kft fizette a szintén ócsai illetőségű cég által biztosított őrzés-védelmet. A helyi cég kilétét azonban sokáig igyekeztek titokban tartani, bár blogunk akkor is ráhibázott arra a társaságra, aminek már eddig is több más pénzkeresési lehetőséget biztosított az önkormányzat. 

Ócsán ennek úgy tűnik bejáratott menetrendje van. A javarészt közpénzből támogatott helyi Polgárőrség mellett még egy Őrző-védő cég megélhetést is képes biztosítani a kisváros, bizonyos munkák és megbízások odaadásával, mondván az üres házak megóvása és az ott élők biztonságára az őrzéssel szükség mutatkozott.

Ha azonban a telep megtelik, erre állítólag végleg nem lesz szükség. 

Most ez látszik körvonalazódni. 

Az áprilisi kiírásra beérkezett pályázatokat nemrég bírálják el, ennek az eredménye június közepére várható. Az érdeklődés, illetve a benyújtott pályázatok száma alapján június végére nagy eséllyel nem marad üresen lakóház az ócsai lakóparkban - közölte a NET Zrt.

A lakókat segítő Magyar Máltai Szeretetszolgálattól (amely korábban a pályázatokat is kezelte) megtudtuk, a családok beilleszkedése alapvetően sikerült, de még nem zárult le. A Közép-Magyarország területéről beköltözők közül sokan megtartották munkahelyüket, az állás nélküliek viszont nehezen találnak új munkahelyet. Ezt tovább nehezíti, hogy a közlekedési lehetőségek szűkösek, továbbra is kevés busz közlekedik a lakópark és Ócsa között. A járatsűrűség nem megfelelő, a Budapestre jutás egy rémálom, mert az autópálya mellett létesült telepről csak kerülővel, döcögősen lehetséges. Nincs is közvetlen járat Alsópakony és Budapest között.  A korábban többször felvetett és javasolt autópályán való buszközlekedést, annak beindítását pedig az önkormányzat nem képes megvalósítani.

A Máltai Közösségi Ház jól működik, sok szülő és gyerek veszi igénybe. A szervezet munkatársai segítenek a munkahely-keresésben, gyakoriak a gyerekprogramok, kifejezetten jó a kapcsolat az ócsai Családsegítő Központtal. Egyéni és csoportos gyerekfoglalkozásokat tartanak, sok gyereket korrepetálnak, és a családsegítővel együttműködve a Közösségi Házban adnak helyet többek között az egyéni fejlesztéseknek, pszichológus, logopédus szakemberek foglalkoznak a gyerekekkel, és folyamatos a konzultáció a szakemberekkel - írták lapunknak a máltaiak.

Tűzifavásárlásban, betegszállításban is segítenek a családoknak, elindult a mintakert program, az adósságkezelési szolgáltatás, nyári táborokat szerveznek és ingyenes biciklikölcsönzést biztosítanak.

Sajnos a városvezetés által propagált kerékpárút nem épült meg a telep és a vasútállomás között, így a két-keréken való bejutás igencsak rizikós az autópálya feletti átkeléssel és a nyílt országúton való csalinkázással. A közvilágítás nélküli összekötő jelentős teherforgalmat bonyolít le, ami nem kimondottan kedvez a kerékpárosoknak. Nem véletlenül merült fel és került előtérbe az elkülönített, biztonságot nyújtó kerékpárút a városig.

A luxuslakások áráért - négyzetméterenként félmillió forintért, tehát összesen 2,5 milliárd forintért - felépített, 80 lakásos lakóparkban jelenleg csak devizahiteles családok, összesen mintegy kétszázan élnek. 

Számukra nagy szükség lenne a közlekedés javítására, és a hiányzó infrastruktúra pótlására.

A semmi közepén megvalósult lakóparkkal összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy egy 100 lakásos passzív ház Budapesten, - a mondhatni kedvező adottságú - Angyalföldön a  közelmúltban 2,2 milliárdból épült fel... 

Hírhatár és Napi.hu

*

Zárt kolonia lesz Alsópakony - véderő a telep körül ( - nem éppen boldogság)

Csendben, háttér-információk nélkül, észrevétlenül és lassan költöznek Alsópakony új telepre a "nyertes" családok.
Nincs nagy forgatag és fogadtatás. Az érkezőket nem várja szinte senki.
Az önkormányzat kommunikációsa nem ezzel foglalkozik, az ezért felelős ügyintéző, - aki eddig számos nyilatkozatot tett már a sajtó munkatársainak, - most nem áll a portán és nincs a tévében sem, hogy miként fogadja és segíti a beköltözőket.

Ma kilátogattunk a telepre, amit továbbra is zárva tartanak. Az őr a régi eszközkezelős, de elmondása szerint már nem hozzájuk tartozik. A telepet hivatalosan máig nem adták át, bár az épületeket igen. Itt nem a telepen nem volt szalagvágás, nem hívták meg a sajtót, nem jött Szűcs Lajos és nem volt felhajtás sem. Csendben, észrevétlenül, a háttérben zajlanak csak az események. Az egész telep egy nagy bukta a kormánynak és a kisvárosi önkormányzatnak. Ezért nincs már felhajtás és parádé a telep nyitása, vagy zárása körül.  

Alsópakony ma egy őröktől védett zárt telep. Ez lenne a minta az a Minta város, amit fennhangon hirdettek. Hol van már az autonóm falu koncepció vázlata ettől a mai valóságtól.

Beszéltek itt félezer házról, meg karmesterről. Mégsem sikerült úgy levezényelni, ezt az elképzelést, ahogy az kottába volt foglalva. A mester nagyon mellé nyúlt, és ez nem a hangszerelés, hanem a közbenső felütések  miatt a megváltozott taktusok nyomán vált falssá.

A sok ígérgetés közt legutóbb még az volt a hír, hogy júniusban benépesül a telep. Most a hónap derekához érve azonban alig van lakója a helynek. A máltaiak még csak most nézték ki a házat maguknak, ki tudja mikor veszik birtokba és kezdik meg jószolgálatukat. A falugondnoknak kinevezett család házánál autó áll, a telep "fő utcájának eleje" azonban egy szalaggal és egy őrrel védetten zárva van. Ahogy a kerékpárút is élire állított raklapokkal van elbarikádozva. Az őrzőkön túl, kamerák pásztázzák a területet.  Az ember nem tud felszabadult lenni ekkora odafigyelés és magány közepette. A biztonság a hozzá kapcsolt városkának, Ócsának még nem kerül sokba, mert bár az ócsai önkormányzat hivatalosan már átvette a terület őrzését, a költségeket még egyelőre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. állja. Hogy ez meddig lesz így, azt már a lakóparkot befogadó Ócsa (a Városházán) se nagyon tudják. A képviselők jó része ugyanúgy tájékozatlan e téren, mint a lakosság. Az önkormányzat honlapján erről nincs megfelelő tájékoztatás. Egyelőre annak is örülnek a hivatalban, hogy újfent támogatást kaptak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek nyújtott keretből. Horváth Tamás (kinevezett helyi projektfelelős) alpolgármester mindenesetre egyre kevésbé bízik a folytatásban. 

Ha netán - a választások előtt - mégis a folytatásra voksolnak, akkor minden kezdődik elölről: beleértve a földek kisajátítási és belterületbe vonási procedúráját, illetve a tervező és a kivitelező cégek kiválasztását célzó közbeszerzést. Az első ütem alapján ez legalább másfél év, így a szociális lakópark második üteme legkorábban 2015 végére, 2016 tavaszára épülhetne fel. De ebben már a szinte senki nem bízik.

Az önkormányzat állítólag úgy készül, hogy a közigazgatásilag Ócsához tartozó Alsópakonyon élő 60 családdal közös településrészként kezeli majd a csonka szociális lakóparkban élő családokat. 

A Népszabadság szerint a gyerekeikre mindenesetre számítanak városközpontban.  Az új bölcsőde ha sikerül az átadás, szeptemberben nyílik, és lassan megkezdődött az óvoda bővítése is. Ezek szerint a pakonyra érkező gyerekek akár mint hátrányos helyzetűek, előnyt élveznek majd a felvételnél és az elhelyezéskor.

Itt szó sincs már hiteles devizadós-mentő programról. Szinte bárki pályázhat, aki valamilyen ok miatt fedél nélkül maradt. Mivel nincs kikkel feltölteni a telepet, a bukott devizahitelesek mellett egyéb, lakhatással összefüggő tartozás – közmű-, közös költség – miatt árverésre kijelölt ingatlanok tulajdonosai is bekerülhetnek a programba. A kényszer-értékesítésre kijelölés időpontját kitolták egészen a pályázat benyújtását megelőző napra. A forgalmi értékre vonatkozó értékhatárt is kitolták 25 millió forintig. 

Lassan teljesen mindegy, hogy ki és honnan, csak jöjjön már valaki és fizesse ki a díjakat, lakja be az  üres házakat, hogy ne keljen közpénzből őrizni a drága ürességet. 

Ócsa eddig is sok mindenről lemondott már. A kéretlen áldozatvállalásból és teherből egyre több helyinek kezd elege lenni. Eléggé kiszolgáltatottnak érzik magukat amúgy is ebben a történetben. A milliárdos ráfordítások ellenére nem javult Ócsa közérzete. Jobb is lenne ezért minél hamarabb tartalmat adni az egésznek, mert most csak ebben az ürességben az a kilátástalanság látszik, amit éppen ezzel akartak megszüntetni.

*

Drága élet, nem olcsó telep és rossz hozzáállás - Alsópakony, szép kilátás ( - szarka farka Ócsa)

Az alsópakonyi lakóházakat már több mint egy évvel ezelőtt át kellett volna adni a legrászorultabb, illetve kilátástalan helyzetbe kerülő devizahiteleseknek, ám a beruházás csúszott. Ráadásul, semmi sem az, ami, s aminek ígérték. 

Pedig csaknem két és fél milliárd forintot költött eddig az állam az ócsai szociális lakótelep létrehozására. ahová még most sem költözhetnek a "nyertesek". 

A hamarosan beköltözőket azonban többnyire csak a biztonsági szolgálat fogadja, ami körülveszi a létesült telepet. Az első lakók - akik alig foglalnak el húsz házat a nyolcvanból, - szinte semmi mást nem kapnak, mint a puszta bérlői létet. Ez bizony  azzal jár, hogy már az első bevásárláskor szembesülni fognak azzal, hogy a mesterségesen létesített telepen semmi sincs. Ócsa nélkül se víz, se bolt, se közlekedés. Ahhoz, hogy bejelentkezhessenek, ügyet intézhessenek, a kilométerekre levő önkormányzatot kell felkeresni. Az okmányok rendezése közt a lakcímkártya átvezetése a helyi okmányirodában utazással jár, időbe és pénzbe kerül. A vízhez az áramhozjutásért szintén a városbelsőt kell felkeresni, mert a feltöltős rendszert csak itt lehet beindítani a féltöltésre történő befizetéssel. A kisvárosi Posta azonban többnyire korán bezár, és a munkából érkezőknek nem sok nyitvatartási idő marad. Az élelmiszerért, a bevásárláshoz szintén a városba kell (be)utazni. Erre nincs megfelelő közlekedés. A beígért buszforduló nem épült meg, a jelenlegi Volán járatok végálommása nem lett meghosszabbítva és kitolva Alsópakonyig, buszfordulónak szánt körforgalom nem épült. Így az a helyzet áll elő, hogy aki sikeresen bejut az iskolai járattal, az nem fog tudni visszautazni egész addig, amíg a délutáni másik járat vissza nem indul. Ócsa önkormányzata a városban ehhez nappali foglalkoztatót nem létesít és a helyi buszjáratot sem biztosítja a jobb összeköttetéshez. 

Tehát pénz nélkül nincs élet és infrastruktúra Alsópakonyban. Az ideköltözőknek viszont fizetőeszközből van a legkevesebb. A házukat, lakásukat veszett kitelepülők első körben mással sem találkoznak, csak fizetni valóval. Pénzbe kerül a költözés, a mérők beüzemeltetése, a kamra feltöltése, és az élet elindítása. Lehetetlen helyzet. Cseberből vederbe.

 

Az alpolgármester a Szociális Családiház-építési program helyi felelős ügyintézője és felvázolója, aki a polgármesterrel többször nyilatkozott a kivitelezéssel kapcsolatosan. Ők ígértek fűt és fát, bőséget, jólétet, kerékpárutat a  városnak, egészen a vasútállomásig, normális ivóvizet a régi pagonyiaknak, jó közlekedést, buszfordulót, ipari parki lehetőséget és munkát az itt élőknek. 

A városvezetés korábbi reményei szerint a lakópark 100 hektáros szabad területén ipari létesítmények, s ezzel új munkahelyek jöhetnek létre - tette hozzá a polgármester.

 

Ebből azonban nem valósult meg a régi major lakóinak ellátása, az ottani vízellátási probléma évek óta változatlan, nem javult a közlekedés, nem épült buszforduló, sem az ígért szerinti kerékpárút, és nem jöttek a munkaadócégek sem a térségbe, hogy munkát biztosítsanak az ide érkezőknek.
Munka csak a "haveroknak", a baráti őrzőknek, és a bennfenteseknek valószínűsíthető.

 

Holnapra várják az első fecskét, vagyis azt a családot, akinek tagja egyben a falugondnoki munkát is megkapta. Őt állítólag az Eszközkezelő foglalkoztatja majd.  Nem úgy, mint az alpolgármester által eddig titkolt örző-védő kft-t, aki már ajánlotta is magát arra a munkára, amit amúgy meg sem hirdettek az önkormányzat által. A képviselők legalábbis erről még nem értesültek, és semmit nem tudnak. Ez is azt bizonyítja., hogy Bukodi Károly polgármester és Hortváth Tamás alpolgármester a város és közte Alsópakony ügyeit belterjesen, azaz zártan és szűk érdekeltségi körön belül kezeli és rendezi. Szintén erre utal az általuk terjesztett propaganda és a kudarc eltitkolása. Az egész történet azonban tele van ellentmondással. (Pl: "...hogy a jövőben sem fog semennyibe kerülni a lakópark, ez így nem teljesen igaz.") Horváth Tamás ismét azt ígéri, hogy ez nem fog a városnak pénzébe kerülni, miközben mégis csak többe lesz, mint ha nem lenne. Az alpolgármester még rengeteg hasznot is lát ebben az egészben. Úgy vázolja, hogy minden városi pályázat és pénzhez jutás ennek az állami nagyberuházásnak köszönhető. Vagyis ezek szerint saját kútfőből merítve és erőből dolgozva abszolúte sikertelenek, ha hinni lehet neki: - annak, hogy "az idei és a tavalyi évben eddig közel 150 millió forint ÖNHIKI pályázatot nyert városunk, amire az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem találunk példát. Ráadásul a beruházásaink önrészére is sikeresen pályáztunk, így közel 100%-os állami finanszírozással épül városunk új bölcsődéje, ill. kerül bővítésre és felújításra az óvoda is."
 

Az állam azonban nem akar több pénzt áldozni a számunkra is rosszul sikeredett fejlesztésbe. A kormányzati milliárdok ellenére Ócsa nem vált virágzó várossá. Az állítólagos támogatás és siker ellenére a városi óvoda bővítése gondokkal küszködik, míg a bölcsőde építése anyagilag annyira megterheli a várost, hogy annak költségvetéséből is a szigetelés és a kivitelezés  egyes elemeinek leszegényítése mellett döntöttek. Ez arra ad bizonyosságot, hogy vagy a pályázati finanszírozással, vagy az elszámolással gondok jelentkeznek.

Ócsa még nem tudja, hogy a többletterhet miből fogja fizetni. Alsópakony nagyon rossz beruházássá vált. 

Csaknem két évvel a szociális családiház-építési programról született kormánydöntés után, pár nap múlva, azaz június elejétől jó-pár tartozása miatt otthontalanná vált család érkezik a pakonyi telepre.  Az ottani kártyás bérházakat a hírek szerint tizenöt kétgyermekes, három háromgyermekes és két négygyermekes családnak utalták ki. A családok zöme a megyéből és a fővárosból és érkezik, de lesz a városunkból kiköltöző család is. A beruházás első (és úgy tűnik utolsó) ütemében ugyanakkor összesen nyolcvan ház épült, amelyek összesen ötven négyfős, húsz ötfős, valamint tíz hatfős családnak tudnának lakhatási lehetőséget biztosítani. A hirtelen fellángolás ellenére csak húsz családot találtak alkalmasnak az elbírálók.

A végső beköltözés lehetőségéről egy öttagú bizottság hoz döntést. Két fő a Máltai Szeretetszolgálattól, két fő Ócsa önkormányzatától és egy fő a Nemzeti Eszközkezelőtől hozza meg a döntést. Előkelőbb helyre kerül a listán az, aki keresőtevékenységet folytat, vagy az állását 2008. szeptember 30. után vesztette el. A pályázatkezelő környezettanulmányt is készített minden pályázóról, ebben feltárta a jövedelmi-vagyoni viszonyait, képzettségét, és azt, hogy hajlandó-e közfoglalkoztatásban részt venni.

Ezért egy újabb, lazított eljárás keretében ismét meghirdették a házakat, de ebben a körben is csak 23 család jelentkezett. Ezért az első kiírásban sikertelenül kandidáltak pályázatait is figyelembe veszik majd. Döntés június 21-ig várható, amikor a Bukodi Károly, Horváth Tamás delegáltakkal megerősített Bíróló Bizottság kénytelen-kelletlen visszautasíthatatlanul elfogadja a most jelentkezőket, de – mint az Emberi Erőforrások Minisztériumánál hangsúlyozták – ezzel nem zárul le a projekt, hiszen a rendelet alapján egészen az év végéig jelentkezhetnek a bajba jutott családok. 

A ki(be)költözőknek a telepen bérelt ház nagyságától függően, 16800 és 21100 forint közötti bérleti díjat kell fizetniük.
Azonban a busz sem jár ingyen - már ha jön. 

 

Bukodi Károlyra hivatkozva a VilággazdaságOnline szerint talán nyerni fog Ócsa a külsős lakóteleppel. Hogy ezt mire alapozza nyilatkozó polgármester, azt nem közli az írás. A hiányolt buszközlekedéssel kapcsolatosan azonban elárulta, hogy a "buszjárat sűrítéséről el is kezdik az egyeztetést, amint felmérik az újonnan beköltözők igényeit."   

Hogy a közlekedés hiánya milyen felmérést igényel, és, hogy ezzel miért csak majd a belakást követően kezdenek el foglalkozni, s miért kell még tovább várni, nem árulta el a mester. Az elhúzódó építkezés, a nyögvenyelős beruházás és az évek óta ott élők különös sorsa, ebbéli helyzete nem adott elég alapot a polgármesternek és az erre hivatott helyettesének a közlekedés biztosítására, és megszervezésére?  Ma már mondhatni pontos adatokkal bír a városvezetés. Tudják, hogy hányan, milyen megosztásban érkeznek. Ismerik a gyerekek számát, megosztását, életkorát. Bírnak azokkal az adatokkal, hogy ki a családipótlék-jogosult, mennyi az iskoláskorú, a 25 év alatti, avagy a hány felsőoktatásban tanuló gyerekkel kell számolni. Mindebből egyenesen következik, hogy a benépesülő populáció milyen helyváltoztatási, ellátási igényt jelent és támaszt az önkormányzatnak. Ha valaki ezen még csak most meditál, az rég rossz. 

Akár hogy is alakul, a nyár eleji melegben az alsópakonyi telepen a milliókért fizetett őrség és az üres házak közt csak lézengeni tudnak s fognak a költözést, valamint a nomád életkörülményeket vállaló új- telepesek.
Eközben számos idejük lesz elmerengni azon, hogy miféle "igényt" tárjanak a  városvezetés elé.

*

A dugábadőlt terv, és a megvalósítatlan ígéretek után még fizethetünk is ( - Alsópakony és ami vele jár)

Egy fillérébe sem kerül, mégis ötmillióért fogja őriztetni a félig üres alsópakonyi kormánynegyedet az ócsai önkormányzat haszon nélküli (nonprofit) városüzemeltetési cége. 

Ezt az információt nem a helyi városvezetés, hanem a Blikk hozta nyilvánosságra.  Hiába az ígéret, csak Ócsára száll a költség. Buzáné Icsó Zsuzsanna állítólag  árajánlatot is kért már be egy helyi cégtől.

Mint ismert a városüzemeltetés az önkormányzat jóvoltából korábban már többször foglalkoztatta a helyi illetőségű Uniform-Team Kft-t. Ők védték a volt szemétlerakót akkor, amikor a Lakatos-ház romjait odahordták és ők voltak azok, akik az elkészült szarkofágot a városüzemeltetés szivattyújával és tömlőjével őrzés címén locsolták a mérőkútból.  

A magánházba jegyzett kft az önkormányzatnak már sok millióért végzett tevékenységet. Amolyan házibarát cégnek számít bensőséges körökben, hiszen milliós szerződései voltak már. Egyik sem jelentett még megterhelő feladatot a számukra. Így nagy az esélye annak, hogy ismét Ők kerültek képbe az árajánlat kapcsán.

Úgy tudni,jelenleg hat őr teljesít szolgálatot nappal és nyolc-tizenkettő éjszaka az alsópakonyi üres házaknál. Ez az őrzés nem lesz olcsó mulatság később sem. Számítások szerint  csaknem ötmillió forint fogja terhelni a költségvetést havonta. Ennél nagyobb összeg nem valószínű. De még így sem érthető, hogy ez ügyben miként és hogyan előzhette meg az árajánlat bekérése a képviselő-testületet, hiszen erről sem előterjesztés, sem vita, sem döntés nem volt.  

Feltételezhetőleg a városüzemeltetés drágán fizetett vezetője sem kockáztatja meg a havi bérét és illetményét egy magánakcióval, ezért nem lehet kizárni, hogy a háttérben a két városvezető egyéni buzgóságából eredő ügyintézése rejlik. 

A lakóházak védelmét ebben a hónapban még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. látja el, május végével ez átkerül a telep a leendő bérlőivel szerződő Nemzeti Eszközkezelőhöz, illetve Ócsához.
– A mintegy húszhektáros állami terület őrzése jelenleg körülbelül nettó 180 ezer forintba kerül naponta – közölte a Blikkel az MNV. A vagyonőrök 1083 forintos, a kutyás vagyonőrök 1100 forintos óradíjért dolgoznak. A szolgáltatást a komplex vagyonvédelmi keretszerződés alapján rendelték meg, amelyre 2011-ben írtak ki nyílt közbeszerzési pályázatot.

Júniust követően ettől a tehertől kíván megszabadulni az eszközkezelő. Így kerülhet majd át Ócsára ez a teher. Persze ehhez szükség volt némi egyeztetésre, vagy tárgyalásra, de erről a polgármester és a helyettese nem beszélt, a legutóbbi ülésen nem számolt be. Viszont nem feltételezhető, hogy az állami eszközkezelő lemondana a tulajdonáról akkor, amikor az őrzés gondjait és terhét átadja a városnak.

A városvezetés meg nem tudni milyen alapon, vagy előnyök reményében veszi a lakossági kassza kárára át az állami terület őrzését.

Zárt mintatelep. Az első beköltözést követően sem lesz szabadon látogatható, hiszen továbbra is őrzik majd a telepet

Alsópakony kapcsán már sokat írtunk eddig is. Ismerjük és tudjuk azt, amit másutt nem szólnak, nem preferálnak.  Mostani információk szerint szó nincs az őrzés meghirdetéséról, vagy közbeszerzés indításáról. Arról sincs hír, hogy több cég pályázott volna erre a tevékenységre. Még ismert árajánlatok sem kerültek szem elé, és a városüzemeltetés kapcsán is csak egy kizárólagos cég került előtérbe.

Az őrzésre nyilvánvalóan szükség van, mint a szemétdombnál, és ahogy másutt is, hiszen ha nem tudják feltölteni az üresen maradt házakat, akkor azok önmagukban hordozzák azt a potenciális veszélyt, hogy feltörik. 

Bár korábban azt nyilatkozták az illetékesek, hogy az ócsai Rendőrőrs lesz hivatott Alsópakony rendjének védelmére, és ezért a város nem kis pénzt invesztált e célra, most mindez mégis kevésnek bizonyul. 

A Blikk szerint volna esély a beköltözésre a rászorulók részéről, de illegálisan. Ezt azonban nem szeretnék.  Mindenki fizető bérlőket vár, de ők valahogy nem akarnak ide jönni. Ezért kell valakinek az építményeket védeni. 

Már csak az a kérdés, hogy ez miért a város és az itt élők plusz feladata? 

*

A máltaiak biztos költöznek, aztán majd csak lesz valahogy - "nem lesz targédia" ( - Ócsa a kiválasztott)

Ma a Máltai Szeretetszolgálat tartott sajtótájékoztatót Alsopakny új negyedének egyik lakóházában. A lényeg, hogy már azzal is számolnak, hogy a meglévő 80 ház sem fog benépesedni. 

Ezért is a megismételt, és könnyített eljárás, valamint az új jelentkezők körének kibővítése, azaz becsalogatása. Ez pedig nem más, mint a kudarc beismerése. Ha lakók nem is, az Máltai Szeretetszolgálat beköltözik Alsópakonyra.

A már kész házak egyikében tartott sajtóbeszélgetésen sem Kozma Imre, sem Morva Emília, a szeretetszolgálat közép-magyarországi régióvezetője nem kívánt találgatásba bocsátkozni arról, hogy a szociális és családiház-építési program nemrégen meghirdetett második körében eddig hányan regisztráltak. Emlékeztettek arra, hogy június elsején költözik be a lakóparkba az első 20 család.

Közölték: "nem lesz tragédia", ha a 80 ház egy része hosszabb távon sem népesül be. A lényeg, hogy a lakóparkban igazi közösség formálódjon, amihez az egyik házban másfél évig jelen lévő szeretetszolgálat minden segítséget megad.

"A szeretetszolgálatnak nem volt egyszerű igent mondania a pályázat lebonyolítását illető felkérésre, miután hatalmas kereszttűzbe került az ócsai projekt, de igent mondtunk, mert kötelességünk az emberek megsegítése" - húzta alá Kozma Imre.

Hozzátette: nem firtatják, hogy mennyibe került a nyolcvan ház felépítése, azt sem, hogy miért éppen Ócsa lett a "kiválasztott", mint ahogy a családokat sem faggatják arról, miért kerültek nehéz helyzetbe. Ezek az emberek a kilátástalanság közepette "hallatlan nagy ajándékot kapnak", fedelet a fejük fölé, és egy olyan közösséget, ahol kiteljesedhet az életük - tette hozzá az atya.

Morva Emília elmondta, hogy a kritikák ellenére a pályázat első fordulójában sem jelentett akadályt az elektronikus kérdőív kitöltése - ezzel 588-an éltek. Közülük nyolcvan családot látogattak meg a szeretetszolgálat munkatársai, és több esetben más utat javasoltak, hiszen nem mindenkinek oldotta volna meg a gondját az ócsai lakhatás. Végezetül húsz nyertessel közölték, hogy június elsején költözhetnek.

A régióvezető ismertetése szerint sokféle ember lakja majd be az első, zömmel kisebb alapterületű házakat. Példaként megemlített egy ikerházát elvesztő testvérpárt, egy gyermekeit egyedül nevelő orvosnőt és egy kelet-magyarországi sokgyermekes, albérletbe kényszerült családot, melyben az apa naponta öt órát ingázott a munkahelyére.

Morva Emília elmondta, kétszáz gyermeket várnak a faluba, akikkel külön foglalkoznak majd, miközben szakértőket bevonva a családok adósságproblémáját is igyekeznek orvosolni.

A pályázat második fordulójával kapcsolatban elhangzott, hogy a kormányrendelet néhány, "nem túl életszerű" pontján változtattak, így a korábban kiesettek közül többen újra eséllyel indulhatnak.

Kérdésre válaszolva Morva Emília elmondta: a második körben eddig "megnyugtató mennyiségű" (száz alatti ) érdeklődő kezdte meg az adatlap kitöltését, de többen még meggondolhatják magukat, és újabb regisztrálók is "beleférnek" még a határidőbe.

A gyakorlati tudnivalókról elhangzott: a kártyás villanyvételezés révén spórolhatnak a családok, a kertben is sok mindent termeszthetnek, és civil segítők jelentkezésében nincs hiány. Egy helyi áruda jóvoltából két hét múlva megkezdődik a fásítás, és mire kell, a lakóparkban élők közlekedését is megoldják. 

Zárt terület - célállomás, vagy végállomás

Az ócsai szociális lakóparkban mindig segítséget tudnak nyújtani majd a rászorulóknak – mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön az M1 Ma reggel című műsorában.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, az ócsaiaknak nem kell attól tartaniuk, hogy egy olyan közösség telepedik most rájuk, amelynek tagjai felrúgják az eddig megszokott életüket.     

"Ez a terület mindig itt lesz az államnak és mindig segítséget tudunk itt nyújtani bárkinek" – fogalmazott Soltész Miklós. Mint mondta, van egy olyan tartalék, amely a jövőben segítséget adhat. Az államnak ilyen tartaléka nem volt az elmúlt időszakban – jegyezte meg.

Soltész Miklós emlékeztetett, újra lehet pályázni az ócsai szociális és családiház-építési programban való részvételre. A jelentkezési határidő május 10. A pályázat nyitott marad – jelentette ki az államtitkár.

A puszta kép - kilátás, vagy kilátástalanság

(MTI - HVG - M1)

*

Fedezze fel a jót - Alsópakony és ami vele jár

A kormány lakóparkot épített a fideszes városvezetés közreműködésével a hitelkárosultaknak Ócsa mellett, az alsópakonyi pusztán, ahová nem igazán akart jelentkezni a célcsoportként számontartott   eladósodott polgár. Végül az önkormányzatunk két prominens vezetőjével megerősített Bíráló Bizottság talált húsz költözésre kész családot. 

 

Telep lezárva, az átadás a már megszokottak szerint csúszik - célját vesztve

Az Index tudósítója ezeket a kiválasztottakat keresve látogatott el a telepre, ahol az őrzőn kívül nem senkit, nem találtak. Viszont megnézték a már teljesen kész házakat, megfejteni próbálván a beruházás értelmét.

Most még új, és talán  mutatós, de nem értékálló

  

„Nem lakik még itt senki” – lombozott le a biztonsági őr a hitelkárosultak ócsai telepének bejáratánál. A hírek szerint a kormány már kiválasztotta az első húsz beköltözőt, és mi tudni szerettük volna, hogyan működik az a telep, aminek létét egyelőre kitalálói sem tudták megmagyarázni. Rejtély volt, hogy miért építettek egy egész falut a hitelkárosultaknak, ha már, akkor miért pont Ócsára, ha Ócsára, akkor miért távol a falutól, egy kietlen puszta közepére, és ha minderre lenne is magyarázat, akkor még mindig felmerül, hogy miért lettek a házak a piaci árnál két-háromszor drágábbak?

A beígért kerékpárútból is csapán ennyi lett -  a város és a vasút az infrastruktúra még kilométerekre a pályán túl

Talán minden világos lesz, ha látjuk a boldog hitelkárosultakat, gondoltam az út elején. Ahogy azonban a kormány csalódott a hitelkárosultakban, akik nem rohanták meg jelentkezési lapjaikkal a telepet, úgy csalódtunk mi a lebonyolításban. Nem csak a jelentkező nélkül maradt 60, hanem mind a 80 állami ház üresen állt az áprilisi verőfényben, egyedül az őrbódékban volt mozgás. Ott tudtuk meg, hogy a húsz család is a távoli jövőben érkezik majd, mert megvárják a tanév végét, hogy a gyerekeknek év közben ne kelljen iskolát váltani. Így legkorábban a nyár végén érkezhetnek az új lakók.

Horváth Tamás alpolgármester bizakodó és a jólétet sugallja - benne van a munkássága

 

A telep tehát legalább negyed évig üresen áll majd, noha a házak már kulcsra készek. Megtudtuk azt is, hogy lezajlott a műszaki átvétel, a kivitelező Veszprémber Zrt. pénteken átadta a beruházást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek.

Így néz ki az ócsai lakópark a levegőből - ennyi lenne

Az ócsai lakópark ebben az állapotában egy közepes költségvetésű szappanopera vidéki díszletvárosának tűnt. A házak olyan ötletszerűen álltak a pusztában, mint amikor a rendező tudja, hogy távolról úgysem veszik majd a helyszínt. A telepet néhány nyílegyenes, frissen aszfaltozott út osztotta fel, a házak barna fakerítésekkel néztek az utcára, amúgy a hagyományos vidéki drótkerítés vette körbe a kis telkeket. Itt folyt még munka, néhány munkás egyengette a földet, rajtuk kívül csak az elektromos művek embereit láttuk: kártyás villanyórákat szereltek fel. Ezek azok a modellek, amelyekhez előre kell fizetni, mint mondjuk egy feltöltő kártyás mobilnál, és a kedves hitelkárosult ezen összeg fejében fogyaszthat áramot. A rendszer szigorúnak tűnik, de remekül működött roma telepeken is: a helyiek egy idő után egyenesen szerették a módszert, mert a kijelzőn nyomon lehetett követni a fogyasztást, és végeredményben sokkal kevesebbet költöttek.

Perspektíva - kilátás, vagy kilátástalanság

Ezt leszámítva a házak kulcsra készen álltak. A telep összhatásában a devecseri vörösiszap-károsultak falujára emlékeztetett, nem véletlenül, mert szintén egy Makovecz-iskolába tartozó csapat – a Kvadrum Kft. - tervezte. A házak elképzelt falusias stílusban épültek, kis tornáccal, nyeregtetővel, ahogy a vidéki jelenetet forgató rendező elképzeli a Hollán Ernő utcából. Az pedig csak az életben számít, hogy például a tetőteret nem lehet beépíteni, így a hatalmas terület egyedül tárolásra használható. Ám mivel lépcső nem visz fel, csak létra, így valójában arra sem, hanem inkább dísz.

Bukodi Károly polgármester a "szemközti büfé"  előtt  - itt éppen az előnyökről nyilatkozik

„Hamarosan beindul a bolt – kedélyeskedtünk a végén a teleppel szemközti büfé pultosával. – Öt kilométeres körzetben nincs itt semmi, mindenki ide jár majd.” A nő azonban csak legyintett: „Vége itt a jó világnak. Az építkezés előtt megálltak a kamionosok, bejártak a kurvák, a stricik. Az egyik játékgépezett, aztán adott egy ötezrest, hogy takarítsak össze. De amióta ez van, senki nem mer megállni. Eltűntek a lányok, a futtatók, olyan jó nem lesz már itt sosem.” - mondta melankolikus hangon, és az ajtón túl elhúzó kamion után nézett.

Index alapján 

*

Ócsa vagy nem Ócsa? ( - ez itt a kérdés)

Ócsa, vagy nem Ócsa? – tette fel vélhetően jó néhány bajban lévő devizahiteles családi körben a kérdést. Hogy mégis mennyien, azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy közülük csak kevesen döntöttek úgy, belevágnak.

Belevágnak, azaz hátra hagyják addigi életüket, otthonukat, rokonaikat, barátaikat és munkájukat – ha volt egyáltalán, hiszen Ócsáról bejárni mindennap dolgozni például Miskolcra, nem egyszerű feladat. A megnövekedett törlesztőrészletek miatt kilátástalan helyzetbe került családok némelyike azonban olyannyira elkeseredett, hogy még ezt is bevállalta. Nincsenek sokan – hallhattuk a híradásokban, hogy alig van jelentkező az ócsai bérlakásokra. És nem azért, mert kevesen ragadnának meg egy olyan lehetőséget, amely megoldást adhatna a problémájukra, hanem mert ez a megoldás nem igazi alternatíva. Részben, mert a kritériumoknak különböző okokból, de csak kevesen tudnak megfelelni. Részben, mert miből és hogyan kezdjenek új életet az idegen környezetben?

Vajon gondoltak-e minderre a törvényalkotók, amikor úgy döntöttek, hogy némileg módosított feltételekkel meghosszabbítják a pályázati határidőt? Jó lenne ezt remélni…

 Uri Mariann jegyzete -boon.hu

*

Lazul az elvárás, mégsem tetszik a kiköltözés, ezért ujabb halasztás, és ismét pályázat Pakonyra ( - oda a csoda)

Csak nem akar összejönni a nagy álom, mert nem akaródzik benépesedni az Alsópakony határában épült új telep.

A kormányzat által meghirdetett programot születésétől fogva sok bírálat érte és a kételkedőket látszik igazolni, hogy a több százezer jogosultból mindössze 588 jelentkező akadt a 80 ingatlanra, s közülük alig 20 család felelt csak meg a szigorú pályázati kiírásnak. 

Igaz, neki sem biztos, hogy sok örömük lesz új béringatlanukban, hiszen az iskola 5, az óvoda 6 kilométerre található a családi házas szociális teleptől. 

 Szürreális látvány a szem elé táruló  „egzotikus desztináció”, az  „ócsai lakópark” – szó szerint a puszta kellős közepén

  

Korábban mintavárosról regéltek, de még csak egy jó falu és a vele járó falusi környezet sem jött össze.

Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja szerint: a program valójában már többször megbukott: először amikor nem találtak rá kivitelezőt, aztán amikor bevallották, hogy nem korszerű, energiatakarékos, hanem a minimumkövetelménynek épphogy megfelelő C kategóriás házakat építenek, végül amikor kiderült, hogy négyzetméterenként több mint ötszázezer forintba kerülnek az ingatlanok.

Bukodi Károly polgármester mégis azt vallja, hogy  ''városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt áll'.   

A szomszédos Felsőpakony polgármestere azonban ezt nem így látta. Korábbi megnyilatkozása szerint a kijelölt hatalmas terület lakott településektől való távolsága, az infrastruktúra szinte teljes hiánya, valamint az, hogy megoldatlannak látszik a beköltözők munkához juttatása, csak hátrányt jelent.  Kérdés, vajon mi lesz az oda költöző munkanélküliekkel, hová mehetnek majd segélyért?

Szópárbaj helyett az életjelek többet árulnak el a program sikertelenségéről, hiszen nem akaródzik a beköltözés, és nem indult meg a fellendülés.  A kerékpár út nem ér vasútig, és Ócsán amúgy sincs. A körforgalom várat még magára, az ipar nem települ, a busz csak alsónémediben jár, és a városvezetés csak blogol, meg tárgyal. Alsónémedi régi major felfedezésre és lendületre vár. Alsópakony megérne egy misét.

Ócsáról Üllő irányába esik útba Alsópakony - jobbra a régi major, balra az új telep (- képek: prusi.blog.hu)

Eddig csupán húsz család nyert az ócsai szociális lakópark házainak bérleti jogaira kiírt pályázaton, a többi hatvan ház bérlésére új pályázatot írnak ki, módosított feltételekkel - közölte a pályáztatást lebonyolító Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

A kormány ezért most tartalék keretet hoz létre az ócsai Szociális Családiház-építési Programra jelentkezőkből, és kitolja a pályázati határidőket - az erről szóló rendelet a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg.

Gyalogosan Ócsáról ez dűlőút vezet egyenesen Alsópakonyba, ahol a magánerdőket átszelő útrészen vezették át a közműveket a közeli M5-ös autópálya alatt, a munkagépek tarolta nyomok sebeket vágtak az erdőben és szinte járhatatlanná tették az addigi „szekérutat”  (- prusi.blog.hu)

Az ócsai szociális lakóparkokban épült lakások bérletére május 10-ig, a tartalék keretbe december 31-ig lehet jelentkezni. Az eredeti - akkor még egységes - pályázati határidő február 15. volt. A bíráló bizottság június 15-ig tesz javaslatot a bérlőkre, utána szükség szerint ül össze. 

Az eredeti javaslattételi időpont március 20. volt. A döntés pedig június 21-én lesz, azt követően pedig - akár a javaslattétel - szükség szerintivé válik a döntés is. Továbbra is 80 pályázatot kell kiválasztani az első fordulóban, de nincs már meghatározva az, hogy ebből mennyi legyen 4 vagy 5, illetve 6 fős család.

 

Az öttagú bíráló bizottságba az ócsai önkormányzat és a szeretetszolgálat két-két, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t egy embert delegált.  

Ócsát döntéshozóként Bukodi Károly és Horváth Tamás vezető tisztségviselők (Fidesz) képviselik.

*

Majd' hatszázan jönnének és akár költöznének az alsópakonyi új faluba ( - kiválasztásra várva)

12 ember híján hatszáz pályázat érkezett az alsópakonyi szociális lakótelep lakásainak bérleti jogára. 

Pénteken  zárult a pályázat. Az érintettek március 25.-e után tudják meg, kik költözhetnek.

Ócsa városa a héten, rendkívüli ülés keretében szavazta meg a kiválasztásra létrejövő Bíráló Bizottságba delegált két ócsai főt. Mint azt a polgármester és alpolgármester maga kérte, így ők ketten lesznek azok, akik az öt fős bizottságban részt vesznek. A helyi képviselők fideszes többségiben megszavazták az önjelölteket.

Közben a Belügyminisztérium szombaton közölte, hogy 588 pályázó jelentkezett az ócsai új negyedben épülő szociális lakások bérleti jogára a február 15-i határidő bezártáig. Ez egy tucat (12) ember híján 600 fő.  

A pályázat most kezdődő, második szakaszában az adatok feldolgozása és kiértékelése zajlik majd.

Az ócsai szociális telepen épülő házak bérleti jogára azok a devizában hitelt felvett családok jelentkezhettek, akik elveszítették a lakhatásukat, vagy akiknek kényszerértékesítésre jelölték ki az otthonát. A pályázókat nehezítette, hogy a jelentkezést elektronikus és postai úton is be kellett nyújtani.

A honlapon összesen 701 érdeklődő regisztrált, közülük 113 felhasználó nem aktiválta regisztrációját, az ő jelentkezésüket a rendszer inaktív kategóriába sorolta. A pályázatot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bonyolítja.

Az előzetes bírálatra és a javaslattételre március 20-ig van ideje az előkészítést végzőknek (Belügyminisztérium, Emberi Erőforrás Minisztérium, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. és a Máltai Szeretetszolgálat). A végső döntést meghozó ötfős bizottságot március 14-ig kell megalakítani, a nyerteseket március 25-ig bezárólag választják ki az összeállt tagok. Ócsáról Bukodi Károly és Horváth Tamás a két delegált tag.

A kiválasztottakat a közeli Ócsa látja majd el infrastruktúrával, míg helyben csak a favágás, szűk szobák, tágas kamra és a kertnek nevezett föld, a puszta várja őket. 

(Az épülő lakónegyedről készült Origo riportot itt olvashatja.)

*

Félmilliós négyzetméterár a puszta közepén ( - drága élet)

 Szegregáció, lelkivizsgálat, üresen álló önkormányzati lakások, óvodahiány – sokan sokféle problémát felvetettek már az ingatlanukat elvesztett devizahiteleseknek épített ócsai Patyomkin-falu kapcsán. Jöjjenek most a be nem tartott építési követelmények, a négyzetméterárak és az elbliccelt energiatanúsítványok annak illusztrálására, hogyan is sikerült a felelős minisztériumnak totális hülyét csinálnia magából.

Egy kis matek

 Kezdjük azzal, hogy az Ócsára költött 2,3 milliárd forintból több száz meglévő épületet lehetett volna korszerűsíteni.

Tudjuk, hogy Magyarországon a háztartások háromnegyede F vagy annál rosszabb energetikai besorolású lakásban él: egy tipikus, felújítatlan panellakás F, egy gangos bérházban lévő lakás, illetve a régen épült tégla és vályog házak pedig inkább csak a G kategóriát érik el az energiatanúsítványban használt skálán.

Az épületek energiatanúsítványa hasonló a hűtőknél, mosógépeknél megszokott energiacímkéhez: azt mutatja meg, hogy az adott épület műszaki állapota alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása. Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat, a legkedvezőbb A+ kategóriától a legkedvezőtlenebb „I" kategóriáig. A „C" kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek.

 Tegyük fel, hogy ennél azok a devizahiteles ingatlanok sem sokkal korszerűbbek, amiket kényszerárverezni kellett. Ezt persze nem tudjuk, de az adatok szerint az ingatlanok átlagos forgalmi értéke 6,6 millió forint, amelyeket a Nemzeti Eszközkezelő átlagban 3 millió forintért vett meg, a legtöbbet Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy a nagy magyar átlagnál nem energiahatékonyabbak ezek az épületek.

Egy átlagosnak tekinthető, 100 nm-es, F-G kategóriájú családi ház 2,5 millió forintos energiahatékonysági beruházással - vagyis a falak, födémek megfelelő hőszigetelésével és nyílászáró-cserével – általában képes a B-C kategóriába ugrani. A 2,3 milliárd forintból tehát az állam az Eszközkezelő által megvett házak közül 920-at újíthatott volna fel, mégpedig legalább olyan minőségűre, mint amilyen az ócsai pusztaságban felépített 80 ház. És akkor a családokat sem kellett volna kiszakítani megszokott lakóhelyükről.

A-t mondtak, C lett belőle

 Nagyjából az egyetlen jó dolog, ami elmondható lett volna az egyébként minden ésszerűséget nélkülöző kirakatberuházásról az volt, hogy a jelenlegi építési követelményeknél jobb minőségű házak épültek volna fel. A Belügyminisztérium építésügyekért és Ócsáért is felelős helyettes államtitkára, dr. Szaló Péter a projekt kezdetekor, 2011-ben A+ energiaosztályú épületekről beszélt, majd hamar B-re módosított. Most ott tartunk, hogy C. Az érvényes jogszabályok szerint egyébként a C kategória elérése a minimumkövetelmény minden új építésű lakóépületre nézve, vagyis ennél rosszabb minőségben jogszabályilag sem lehet építkezni. Ráadásul nem is érdemes: szakmai körökben köztudomású, hogy ezek a követelmények elavultak, korszerűtlenek, mind a mai technológiai lehetőségekhez, mind pedig a szomszédos országok kritériumaihoz képest. Igaz, valóban valamivel olcsóbb C kategóriájú házakat építeni, mint A-t, de mára tanulmányok sora bizonyítja (többek között a Belügyminisztérium weboldalán is), hogy a következő évtizedekben jelentkező magasabb energiaköltségek miatt összességében drágább a C, mint az A. Vagyis Ócsán az építkezés végül valamivel olcsóbb volt az államnak - a rezsi viszont több lesz a lakóknak.

Lehet, hogy mégis inkább D?

 Az épületek műszaki leírását érdekes módon kizárólag a Máltai Szeretetszolgálat honlapján találtam meg, ezt elnézve a házak inkább alulról súrolják a C kategóriát. Sajnos ezt a sejtelmemet semmi nem tudta eloszlatni, lévén hogy ezek a házak törvényi mentességet (49/2012. Korm. rendelet) kaptak az amúgy minden új épület számára kötelező energiatanúsítvány elkészítése alól. Pedig az energiatanúsítvány jó és hasznos dolog, ezt eddig az említett építésügyért felelős helyettes államtitkár is így gondolta. Mivel Ócsán mindössze négy, nem túl bonyolult típusházról van szó, elég lett volna négy energiatanúsítványt elkészíteni, összesen kb. 150-200 ezer Ft költségen. Valószínűsítem, hogy nem a pénzről van szó, mert például a 2011 őszi építészi ötletpályázatra simán elköltöttek 4 millió forintot hét pályázó biztosan remek ötleteinek díjazására. Mondjuk az, hogy ezek az ötletek végül hogyan hasznosultak, nem teljesen világos: a közbeszerzésen végül kiválasztott tervezőiroda (Kvadrum Építész Kft.) ugyanis nem volt a nyertes „ötletpályázók” között. Egy szó mint száz, felmerül a gyanú, hogy azért nem készültek el azok az energiatanúsítványok, mert az ócsai házak nem érik el a kötelező C szintet.

Négyzetméter aranyáron

 Az említett minisztérium említett államtitkársága sajnálatos módon a piaci árakkal sem volt azonnal tisztában, 150 ezer forintos négyzetméteráron szerette volna ugyanis felépíttetni az A+, majd B, végül C (D?) kategóriás házakat. Csakhogy a gonosz kivitelezők beintettek: ennyiért és ilyen határidővel köszönték, de nem kértek a projektből. Így történt, hogy a közbeszerzési eljárás első két fordulója sikertelen volt, amivel nagyjából egy évet csúszott az építkezés. A harmadik forduló sikeres volt, lett kivitelező, jöttek a közmunkások a beruházás olcsóbbá tétele érdekében, s felépültek a házikók - 300 ezer Ft/nm áron.

Persze ez csak az épületek szigorúan vett építési költsége. Ha a bekerülési költségekhez hozzászámoljuk a csatornázásra, az útépítésre és a közvilágítás megteremtésére költött állami forintokat (és miért ne számolnánk, hiszen máshol minderre nem lett volna szükség), akkor egyenesen rózsadombi, 522 ezer forintos négyzetméterárat kapunk. Ötven darab 50 nm-es, húsz darab 60 nm-es és tíz darab 70 nm-es ház épült fel ugyanis összesen a 2,3 milliárd forintból. Aki nem hiszi, számoljon utána!

Forrás: fenteslent.blog.hu

*

Irány Alsópakony - immár jöhetnek a depisek is ( - egy tájékozató margójára)

Állítólag téves volt az a hír, miszerint depressziós, mentálisan labilis emberek nem kerülhetnek Ócsára.

Az alsópakonyi településrészbe költöző személyek kiválasztására egy egész vegyes bizottság áll fel, amihez két a szeretetszolgálat két tagot pedig Ócsa is delegál.

A házakra, és a beköltőzésre pályázni kell, a pályázati lehetőség már lassan egy hónapja él, és betelni látszik. A házak elnyeréséhez kitöltendő pályázat tartalmaz kérdőívet,ami az elbíráláshoz kell. Ezzel a bírálattal kapcsolatosan az elmúlt hetekben lezajló sajtótájékoztatót követően téves információ terjedt el a médiában. Eszerint a pályázatbírálók azt is felméri, milyen lelki állapotban van a házat bérelni kívánó személy, elkerülendő, hogy a területre depresszióval küzdők költözzenek.

A Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője a következőképpen reagált az erre irányuló felvetésre:  „A kérdőívben nincs lelkiállapotra vonatkozó kérdés. A  kérdőív adatokat kér a jelentkezők családi állapotáról, foglalkozásáról, jövedelmi viszonyairól. A feltételeknek megfelelő családokat felkeresik a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai, és részletesen átbeszélik velük, hogy a jelenlegi élethelyzetükben valóban az optimális megoldást  jelentené-e az ócsai lakópark. A depressziós emberekre vonatkozó információ egy múlt heti sajtótájékoztatón tévesen a Máltai Szeretetszolgálat képviselőjének tulajdonított mondatból ered, ilyen szempont nincs.”

Eszerint tehát nincs szó arról, hogy a lakókat az alapján szűrnék meg, ki depressziós és ki nem. Így semmi nem szab gátat annak, hogy zavarodott rosszérzésű emberek is bekerüljenek a negyedbe. Ezek a tényezők miként zárhatók akkor ki, már nem mondja meg senki.

Pedig valóban vannak kizáró okok, de azok nem lelki állapottal függnek össze. „Egyedülállók nem pályázhatnak, a jelentkezőnek legalább egy gyermeke kell, hogy legyen. A pályázatot a kormányrendelet alapján a lakóparkot fenntartó Eszközkezelő Zrt. írta ki, a feltételeket nem a Máltai Szeretetszolgálat határozta meg, a Szeretetszolgálat szerepe a pályázat lebonyolítása, a jelentkezők rangsorolása. A pályázati feltételeknek nem megfelelő pályázók jelentkezését nem tudjuk figyelembe venni.” – mondta el Romhányi Tamás. 

A pályázati feltételekről itt olvashatnak bővebben: - bérlakás pályázati anyag

 

Romhányi Tamás válasza szerint azok a legesélyesebb jelentkezők, akiknek a felmérés alapján reális esélyt adhat az ócsai Alsópakony lakónegyedébe költözés a talpraállásra. „A pályázati feltételeknek megfelelő családok közül a kormányhatározatban megjelölt bizottság választja ki a nyerteseket, ebben a bizottságban a Máltai Szeretetszolgálat mellett az ócsai önkormányzat és az Eszközkezelő Zrt. képviselői is részt vesznek. Általánosságban elmondható, hogy olyan családok esélyesek, amelyek számára az ócsai lakóparkba költözés reális esélyt adhat az újrakezdésre, a talpraállásra.”

Ócsán, Horváth Tamás az önkormányzati lapba tett nyilatkozata szerint a Városháza előtti szabad területen zöldségpiacot alakítanak majd ki. Ezt látszik erősíteni Bukodi Károly abbéli átirata, ami már piactérként aposztrofálta a területet. Igaz a legutóbbi testületi ülésen és a költségvetés tervezetében azonban egy színpad felállítása látszódott körvonalazódni. 

Az egész projekt így indult. Számos ellentmondás volt a határidőt illetően. Aztán a építendő házak vonatkozásában. Az önellátást és a függőséget illetően, majd a most a kiválasztással kapcsolatosan és végül az önkormányzati megnyilvánulásokban is.

A kormányhatározat március 25-ét jelölte meg a bérlők kiválasztására, ezt követően  még  tavasszal megkezdődhet a beköltözés.  Végül majdcsak meglátjuk, hogy ezzel az egésszel mire jutunk és hogyan boldogulunk. Elvégre az elkövetkező önkormányzati választások kimenetele is függhet attól, hogy ez milyen következményekkel jár a most még békés itt élőkre nézve. 

*

Csak erős idegzetűeknek ajánlott ( - kedélyjavító)

A ma napvilágot látott információk szerint csak erős idegzetűeknek ajánlott az alsópakonyi mintatelep.

Több hírportál mellett az Index és a Hírhatár is beszámol arról a hírről, hogy csak, s kimondottan erős idegzettel rendelkező, depressziómentes és  stabil pszichés állapotúakat fogadnak be a közigazgatásilag hozzánk tartozó alsópakonyi új faluba. 

Erről a Máltai Szeretet Szolgálat regionális vezetője, Morva Emília számolt be az Indexnek. Elmondása szerint  „Depressziós, összeesett ember nem kell ebbe a közösségbe” – foglalta össze a vezető, hogy milyen családokat nem várnak az Ócsa melléki lakónegyedbe. 

"Közösséget akarunk létrehozni, és ehhez illő embereket keresünk” – magyarázták a sajtótájékoztatón.

Kozma Imre atya szerint: - „Fontos, hogy a kiválasztottak érezzék, az élet az egymással való kapcsolatban bontakozik ki” – vázolták fel a válogatás hátterét.

Ezek szerint Ócsának egy orvost kellene delegálnia a két fős kiválasztó csoport tagságába.  Az elvárásokhoz igazodva Gallai doktor neve kerülhet előtérbe, hiszen Ő rendelkezik doktori diplomával a képviselő-testületi tagságban. A polgármesterhez és az alpolgármesterhez köthető lojalitásáról nem egy szavazás során tett már tanúbizonyosságot. Így elméletig az városvezetés elvárásainak és a máltai követelményeknek is megfelelhet a személye. Kérdés azonban, hogy a nagy megmondó embernek ez a szereposztás megfelel-e avagy más elképzelései vannak. Elvégre Horváth Tamás tartja kezében az ócsai kötődésű szálakat ez ügyben az önkormányzatban.

A közöltek szerint a döntéshozók egy preventív orvosi vizsgálatot követően, mondják meg kit fogadnak be illetve válogatnak ki a költözők soraiba. Tehát kétségek közt lévő, közepes depressziós állapotban, a külvilágról nem tudomást vevő személyeknek nem javallott a pakonyi adóstelepre költözni. Az elkeseredett, labilis személyeket nem fogadják be. A pályázatot lebonyolító Máltai Szeretetszolgálat a regisztrálók lelkét is megvizsgálja. Akit alkalmasnak találnak, az akár már áprilisban költözhet a régi falusi környezetet imitáló telepre pakonyba. A mostani ígéret szerint.

Állítólag egy, a szeretetszolgálat tagjaiból álló csoport  is végigjárja majd  a jelentkezőket, hogy megvizsgálja, hogy az adott család „megfelelő jövőképpel” rendelkezik-e, és beállítottságuk „közösségépítőnek” tekinthető-e. Ezt a kritériumot viszont talán Horváth Tamás tudná meghatározni.  Így az ócsai delegáció másik kiválasztottja  valószínűleg Ő lehet.  A neveket azonban a hivatal még nem tette közzé. 

Kozma Imre atya még kihangsúlyozta, hogy szervezetük a beköltözés után is a helyszínen marad, hogy „szerepet vállaljon a közösségépítés folyamatában.”

Bukodi Károly szerint Ócsa biztosítani tudja a szociális lakóhelyre költözők alapvető igényeit. Az Egészségház pedig képes ellátni Alsópakony újdonsült lakóit is. 

A közlekedési gondok megoldását célozza a napi háromszori helyi járat, illetve a Volán-buszok megállóinak bővítése, de - a nem ismert - tervek szerint egy kisbuszt is szolgálatba állítanak majd.

*

Lehet pályázni és jelentkezni pakonyra, de végül mire is? ( - startol a ráfutás)

Ma éjféltől lehet pályázni az alsópakonyi telepesnek.  A bérlőnek jelentkezők önmaguk vállalják a kiköltözéssel a szegregációt, amit az elkülönített sajátos életmódváltás jelent, a pakonyi síkság szélén. 

Alsópakony kijelölt területén, Ócsától 5-6 kilométernyi távolságban, az autóút szélére szorulva fognak élni a számukra épített új falusi környezetben azok a kiválasztottak, akikben van akkora bátorság, vagy éppenséggel elkeseredettség, hogy a "megújulás" e kiszorított, periférikus formáját választják további életcélul.

A helyi és az országos propaganda szerint a sebtiben felhúzott házak és a kialakított környezet megfelelő életlehetőségeket, megoldásokat és megújulást jelent majd a bankválságból (ki)menekültek számára. 

A nehéz körülményeket nem csupán a szavak, hanem a tettek is jelzik, miszerint egy társadalmi-szociális problémát igyekeznek orvosolni ezzel a megoldással kormányzati szinten. Hogy ez mennyire valós, az mutatja, hogy a Máltai Szeretet Szolgálat kezébe adták a sorstalanok kiválasztásának bonyolítását. Ez a folyamat olyan, mint amikor a háborúban a vert sereg fogadtatásán a sérültek közt válogat a Vöröskereszt aszerint, hogy ki kerüljön sürgős orvosi ellátásra, ki kórházba, vagy éppen továbbgondozásra.

Vagy képzeljük el a süllyedő Titanic mellett a jeges vízben még élők vergődést, valamint a mentőcsónakokban ülők segítségét, amint éppen kiválasztják, hogy kit húzzanak ki.  Nos ez a ócsai kiválasztás is valahogy ilyesmi képet fest a helyi környezetben élők szeme elé.  

A helyi ember jól ismeri az alsópakonyi cudarságot. Azzal is tisztában van, hogy a jelenleg ott élő egykori gazdaságbeliek milyen zord körülmények között élik XXI. századbeli életüket. Ott ugyanis még a XIX. századbeli körülmények uralkodnak. Ez kitűnik a helyi épületekből, az ellátottságból és a közlekedési adottságokból. Víz, csatornázottság nincs, orvosért kilométereket kell menni, a fűtés és az élet egyedi.  

A most felépítés alatt álló új falu, az alsópakonyi kormánynegyed sem akart ezektől a helyi sajátosságoktól eltérni. Így alakult ki a most ismert változat, az egyedi fűtéssel szerelt lakások, a feltöltőkártyás villanyórákkal Ócsa köldökzsinórjára kötve. Az új építésű lakások  vízteres kandalló-kályhával a szobában, valamint PB gázzal a konyhában, a távoli bolt, a kilométerekre levő iskola, és gyógyszertár, valamint a közlekedés és a munkalehetőség hiánya nem túl kecsegtető perspektíva az újrakezdéshez. A grandiózus tervek az elképzelések, a beharangozott minta, a költséghatékonyság, az energiatakarékosság, a környezettudatosság, az önállóság és az önellátás, mind csak megtévesztésnek tűnik. Az egészből a legrosszabb, legcsupaszabb variáció az önmagadra maradás látszik megvalósulni.  A közlekedést biztosító kerékpár útról a vasútig ugyanúgy hallgatnak, mint az alsópakonyi buszjárat kiépítéséről, vagy az ottaniak munkahelyteremtési programjáról. Azt sem tudni, hogy az állásukat vesztett, vagy gyermekikkel otthonmaradók szociális ellátását a városi költségvetésből vagy erre átszedált pénzekből oldják-e majd meg a programban résztvevő illetékesek. 

Azt ugyebár mindenki tudja, hogy a kormányzati elképzelésekbe a kezdetektől fogva bevonták Ócsa városvezetését. Így Bukodi Károly polgármester, Horváth Tamás alpolgármester, és Horváth Zoltán mb. városi főépítész is véleményezési, beleszólási joggyakorló volt. 

A közös munka eredménye, hogy az alsópakonyi szennyvíz Ócsa nyárfásai közt fog elenyészni, és hogy a vizet is a kisvárosi kutakból adjuk a kint élőknek. Ennek megnövekedett terheiről már korábban is volt szó, amikor az inflációt meghaladó mértékben emelték a víz- és csatornadíjakat a városban.  De ennek kapcsán készítették elő a vízkiviteli műveket és a szennyvízbefogadót is, ha hinni lehet a városatyáknak.

Most hogy a lakók kiválasztási szakaszába ért a devizacsapdába esettek megmentő kormányprogram Ócsa ismét beleszólási lehetőséget kapott. 

A kiválasztó bizottságba  a Máltai Szeretetszolgálat emberei mellé az ócsai önkormányzat is 2 főt delegálhat, míg a Nemzeti Eszközkezelő Zrt részéről további 1 fő vesz részt a munkában. Így 2 fő máltai szociális jellegű zsűritag, 2 ócsai hivatalnok, és 1 fő az eszközkezelőtől, amolyan kormányhoz közeli tag a döntő bizottsági felállás. Ez az öt fős alakulat dönti el, és választja ki a túlélésre alkalmas szegregáltakat, a költözésre. 

A szocialista ellenzék, és a Jobbik máris gettót, kilátástalanságot, és értelmetlen pénzköltést víziónál. 

Hosszú hónapok óta mondják: a bajba jutott devizahiteles családok számára csak olyan megoldás az elfogadható, amely emberi viszonyok között, munkahelyhez közeli  lakhatást biztosít. A rászorulóknak! 

Nem értik, hogy miként fog munkába járni például egy három műszakban dolgozó, egy gyermekes családfő, és miként viszi bölcsödébe, óvodában, iskolába gyermekét a szülő?

Erre sem a kormány, sem a helyi városvezető, de még a kezdetektől fogva jelentős szerepet vállaló Horváth Tamás sem adott érdemi választ. 

Bukodi Károly  polgármester a médiának arról beszélt, hogy a lakókörnyezettől pár kilométerre fekvő Ócsa biztosítani fogja és tudja a szociálisan kiköltözők alapvető igényeit. A nemrég 300 millió forintból felépült egészségház, a tavaszra kész új bölcsőde, valamint a hamarosan bővülő óvoda ugyanúgy tudja fogadni a beköltözőket, mint a szabad férőhelyekkel rendelkező általános iskola és a gimnázium - jelentette ki.

 

Az alsópakonyi  lakónegyed első 80 házának leendő bérlői február közepéig jelentkezhetnek a vállalkozásra.

A jelentkezésre harminc nap áll rendelkezésre. A bérlőket az erre a célra létrehozott nevezett bizottság választja ki március 25-éig. Hogy a két helyi döntéshozó mit ér ez esetben, az majd a választásokkor derül ki, ha mindez vissza köszön majd nekik.

A lakások díjai az alábbiak szerint alakul:  az 50 négyzetméteres otthonok bérleti díja havi 16 800, a 60 négyzetmétereseké 19 500, míg a legnagyobb, 70 négyzetmétereseké 21 100 forint lesz.

Ehhez járul még a rezsi és az utazási költség, valamint az önfenntartás, az élelmezési, ruházkodási stb kiadás.

Ebből kiindulva lehet számolni. 

A pályázatokat elektronikus úton és papíron is be lehet nyújtani a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak címezve (az adatlap a http://www.ocsalakaspalyazat.hu honlapról tölthető le).

Felvilágosítás az ocsa@maltai.hu e-mail címen, vagy munkaidőben a 06-1-391-4710-es telefonszámon kérhető.

*