Elkóborolt pénzek, színház és jutalomjáték Ócsán - tiltás és korrupció mind távolba vész ( - milliók ide-oda)

Míg Ócsán senki sem foglalkozik a helyi közügyekkel és a mögöttes pénzekkel, vagyis a helyi Fidesz viselt dolgaival, addig az országos médiában másról sem hallani, mint a korrupcióról, és a vezető párt pénzügyi manipulációiról. 

Persze nem mindenki ilyen hallgatag. A Blikk ismét arról számolt be, hogy a kormánypárt nyakvánosságra hozott tiltása ellenére tovább csapolják a városvezetők a helyi forrásokat és fejik meg a közpénzeket.

Nem csak a mostani kormány vonatkozásában - "bűnszervezet" vagy maffia 

Az LMP képviselője, Hadházy Ákos pedig azt igyekszik bizonyítani heti sajtótájékoztatóján, hangfelvétellel illusztráltan, hogyan működik ez a „bűnszervezet”. 

Alig három évvel ezelőtt még vissza kellett fizetniük a fideszes polgármestereknek a jutalmakat, amelyeket a pártvezetés konkrét tiltása ellenére vettek fel. A pártfegyelem egészen mostanáig kitartott, ám a Blikk ismételten talált három olyan várost, illetve kerületet, ahol a kormánypárti vezetés százezres, sőt milliós nagyság­rendben osztott jutalmat 2015 ­végén.

Milliós jutalmakat csúsztatnak a magyar városvezetők zsebébe - Blikk

Két évvel ezelőtt ebből egyszer volt már botrány.

2013 januárjában a Blikk 32 fideszes polgármestert és alpolgármestert talált a fővárosban és a megyei jogú városokban, akik összesen ötvenmillió forint jutalmat vehettek fel. – Kérjük szíves és gyors közreműködéseteket abban, hogy a miniszterelnök határozott kérése minden településen érvényesüljön: a kormánypárti polgármesterek és alpolgármesterek nem vehetnek fel jutalmat, ha valaki mégis így tett, az szerdáig fizesse azt vissza, vagy fordítsa jótékonysági célokra – írta Kubatov Gábor akkori pártigazgató a Fidesz választókerületi elnökeinek.

Mostanság meg ezen szinte  senki nem csodálkozik.

Van, aki adományra fordította a pénzt Kőbánya fideszes alpolgármesterei részben jótékony célokra fordították a kapott jutalmat. Kecskeméten ez nem volt elvárás. Hoffman Tamás (Fidesz) állítólag nem is látta a pénzt, azt egyenesen óvódák felújítására utalták

A legtöbbet Kőbányán érdemelték ki a városvezetők. Bár Kovács Róbert polgármester nem kapott pénzt, a három alpolgármester és a jegyző egyenként 1 millió 687 ezer forint jutalomban részesült. – Radványi Gábor, dr. Pap Sándor és Weeber Tibor fideszes alpolgármesterek a jutalmukat részben közérdekű célra használták fel – közölte az átlátszó.hu portállal Szabó Krisztián, a kerület jegyzője.

Helyi adót nem azért szedjük be, hogy jutalmazzuk akár a polgármestert

A Blikk feltette a kérdést valamennyi megyei jogú városnak és fővárosi kerületi vezetésnek, hogy osztottak-e jutalmat vagy prémiumot a korábbi tiltások ellenére. A válaszokból kiderült, szinte minden nagyvárosban és kerületben érvényesnek tekintik a korlátozást, és sem 2015 végén, sem pedig az azt megelőző években nem vettek fel pluszpénzt a városok vezetői.

Az egyéni rekorder a kivételek között Újbuda fideszes polgármestere, Hoffmann Tamás volt, igaz, ő egy fillért sem látott a pénzből. A XI. kerület vezetőjének nem kevesebb mint 2,2 millió forintot szavazott meg a testület: – dr. Hoffmann Tamás a képviselő-testületi határozatban megítélt célprémiumot nem vette fel, a testület közvetlenül két óvodának utalta át, az udvarok felújítására használják majd – írta a sajtóosztály.

Kecskeméten ugyanakkor megtarthatták a pénzt a városvezetők. – 2015 végén két fideszes alpolgármester vehe­tett fel jutalmat, Mák Kornél 440 880 forintot, dr. Szeberényi Gyula Tamás pedig 881 761 forintot – állt a városi sajtóiroda válaszában.

Bukodi Károly, polgármester és alsegéd helyettese a költségvetésből kapta ki az éves jutalmat - a képviselők osztják így a pénzünket

Ócsán két éve folyamatosan kiürítik a kasszát. A városi költségvetés a mélyponton, a korábbi konszolidáció és a jelenlegi eladósodottságunkkal együtt, a polgármester és az alpolgármester milliós összegű jutalmat vettek fel az év ismét, az év végén. Valószínűleg a jegyzőt és a pénzügyi irodavezetőt sem hagyták magára ebben, bár erről nincs híradás az önkormányzat ugyancsak milliós költségvetésű újságjában.

Jó évet zárhatott Ócsa város polgármestere mert vagy 6 milliót szakított ki a szűkös költségvetésből az autójára és még éves jutalomban is részesült  - ennyit ér a választói szavazat ( - füstbe ment toborzás)

A jutalmazások fedősztorija Ócsán, hogy az egyik képviselőjük javasolja a jutalomosztást a városvezetőknek, amit a polgármester a testület elé visz, a többi erre megszavazza azt a költségvetés terhére. Ezzel máris minden sima, és rendezett.  

Nem csak Ő csinált segget a szájából

A Fidesz, a kormány és a pártvezér kommunikációja, a tisztességes vezetésről, a tiltása pénzbeli önjutalmazásokról, vagy a közvagyon feléléséről, le van szarva. Mikszáth óta tudjuk, hogy a helyi kiskárolyok, kiskirályok, vagy akárhogy is nevezik őket, bármit megtehetnek a hatalom birtokában és az országgyűlési képviselők árnyékában.

Egyikőjük sem különb annál a lepelnél, amit Deákné vásznaként szoktak emlegetni. 

Szűcs úr ezt, a vagyonbevallásában nem szereplő Lexust cserélte fiatalabbra

Szűcs Lajos a választások tájékán cserélte öregecskedő Lexusát a Pánczél-féle Toyotára. Pánczél Károly 10 milliós Toyotáját a gyáli városi kasszából bérelték számára, amit aztán egytizednyi áron, 1 milliós összegért vásárolt meg magának, miközben mindvégig tulajdonaként használta.

Gyálon azért ezeket a dolgokat nem hagyják szó nélkül - ott más a csapat

Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy Bukodi Károly, a lyukasseggű Ócsa polgármestereként 6 milliós autójának bevásárlást a költségvetésbe illesztette. Az autó megjött, és azóta is köszöni, jól van a polgármester személyes használatában. Naponta otthon parkol vele, hétvégeken és munkaidőn túl is a birtokában van, és ezt használja naphosszat.  

Az adófizetők ajándéka - 10 milliós autót kapott  a gyáli költségvetésből Pánczél Karcsi, amit 14 hónaposan 1,3 millióért átvett sajátba

Buza Ernő biztos ezért a túl-szolgálatért tett javaslatot a jutalmazásra, függetlenül attól, hogy Ócsa lyukas segge valóban ki van a gatyából.  

A reformátusokat nem csak ekként támogatjuk

A város helyzete nem hogy változatlan évek óta, hanem még romlik is az idő múlásával. Ez nem csupán a Lakatos-ház pusztulása, az Ady Endre utca református műemlékház romokban tartása, vagy az önkormányzati irodaház (egykori TSZ-Iroda) további omladozása során válik láthatóvá, hanem az utak korszerűtlen állapotán a vasúti átjárók elavultságán, és változatlanul balesetveszélyes mivoltán is felmérhető.  

Milliós értékek vesznek oda, egyik oldalon és milliókat szórnak el a másikon

Az tehát, hogy a város lyukas segge kivan a gatyából, annyira igaz és látható, mint ezek a látható külső jelek. Mindez a csupaszseggűség azonban nem ennyire kitapasztalható a közadatszolgáltatás terén. A közpénzek költése, áramlása, a kifizetés megmutatása, nyilvánosságra hozása már közel sem annyira látható vagy átlátható, mint az a bizonyos lyuk a fertály végén. Hiába költ Ócsa közvagyonából milliókat a kommunikációra és hiába foglalkoztat szoros kapcsolatban munkatársat erre az önkormányzat, sok infó nem jut el az emberekhez.  

A vezetői jutalmakat sem verték nagydobra. A polgármesteri autó megvásárlását,okát sem indokolták. Az önkormányzati irodaépület szükségességéről sem beszél senki. A sorozatos hitelfelvétel alaposságát sem magyarázzák el. Arról sem beszél senki, hogy az önkormányzati Városüzemeltetés miért nem képes önálló gazdasági tevékenységét önfenntartóként állni, és miért válik az önkormányzat fejőstehenévé? Ugyanez vonatkozik az Egressyre is. A méregdrágán fenntartott és fizetett Szabadidőközpont egy másik olyan költségelszámoló hely, ahol nem cél az önállóság megteremtése. Az ördög ügyvédjétől a művészet lélekvesztőjéig nyúlik a tevékenységi köre a társulatnak, miközben a milliónyi támogatásból alig térül vissza valami.  A "központ" költségvetéséből való költekezés átláthatatlan, mivel az ott kötött szerződések annak ellenére nem nyilvánosak, hogy önkormányzati társaságról lévén szó, akik közpénzből gazdálkodnak. A tavalyi évet tekintve csaknem 39 milliót használtak fel a városi költségvetésből fizetve. A művészi érték, a kultúra és a finanszírozhatóság itt valahogy nem fér össze. Mindez a hiányosság az utcák látványában, köztereken és a közéletben nyilvánul meg.

Pénz beszél ...

Ez Ócsa városának jutalomjátéka. 

A Blikk érdeklődését felkeltette, hogy Zuglóban Karácsony Gergely, a PM polgármestere és helyettesei 335 ezer forintot kaptak. Kispesten pedig Gajda Péter (MSZP) polgármester 150 ezer forintot vett fel, ugyancsak baloldali helyettesei pedig 400 ezret.

Milliós engedmények, akár mint vagyonvesztés - máig hírzárlat övezi ezt

Bár korábban más is bírálta az önkormányzati pénzosztásokat, és Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke közölte: a szervezet nem ért egyet azzal, hogy a kormány az általános és jogilag szabályozott támogatásokon kívül is nyújt juttatásokat egyes helyhatóságoknak. Az év végi pályázatos és pályázat nélküli pénzosztás rontja a szabályszerű és takarékos gazdálkodásba vetett hitet, növeli a térségi egyenlőtlenségeket és növeli a kistelepülések hátrányos helyzetét.

Ócsán egyik párt sem fordít figyelmet az itt történtekre.

Hogy Ócsán létezik-e korrupció, az nem ismert - csupán azt, hogy tonnaszám hordták az építési hulladékot az önkormányzat földjére

Az Ócsán a kóbor kutyát sem érdeklik mindezek. Ha  pedig igen, akkor ráküldik a sintért. Egyébként itt az is szabad mászkálhat, ahogy más kutyája, amiért nem szólnak.

 Info és képek: Internet, Blikk, HVG, Ócsa.hu

*

Büntetés vár a rossz gazdára - kutyadolog a szigorítás ( - Kormányrendelt állatvédelem és állattartás)

Bajban lesznek az ócsaiak, ha az állatvédők megjelennek a városban, mivel az elmúlt két év során az önkormányzat a közfelügyeleti szervekkel együttműködve sem tudta megoldani a kisvárosi állattartás sajátos és jellegzetes problémáit.

Ócsa efféle sajátosságainak egyike, hogy a városközponthoz tartozó lakóövezeti részein továbbra is engedélyezett az olyan nagyállatok, mint akár a bika, vagy a patások csoportos tartása.  

A másik probléma, pedig a kisállatok és házőrzők címszóval elfogadott ebek sokasága.

Mindkét csoportba tartozó állatfajok városon belüli jelenléte fokozott figyelmet követel a tartók és az engedélyezők részére, mert mindez jelentős gondot okoz a városiasodó környezetben élők számára. 

Az állattartás belterületi gondjai elsősorban az állatok korszerűtlen, házak közt történő szabad tartása, vagy kifutóinak hatása, illetve az istállók, a pajták elvakutságában jelenik meg.  A városias környezetben az alom, a trágya és az ezzel járó kellemetlenségek olyan mellékhatásokat rónak a szomszédban élőkre, aminek járulékos körülményeit már nem lennének kötelesek viselni.

Az elfogadott városi létre nem lehet jellemző a trágyaszag, a hozzácsapódó élősködők, a legyek, az egerek  és más egyéb lakókörnyezetet terhelő mellékhatás.  Az állati ürülékek kezelése, a keletkező szerves hulladékok kezelése, (esetleges felhalmozása) tárolása, elszállítása mind olyan gondokkal járnak, amik nem tartoznak a városi élet elfogadható körülményei közé. 

A városvezetés azonban az elmúlt évek során sem törekedett arra, hogy a lábas jószágok, a patások tartásának körülményeit újraszabályozza, és a várossá alakulás 10. évfordulójára megreformálja azt.

Számos belterületi állattartó, - aki régóta a saját környezetéhez szokott mód és formában eljárva tart jószágot - kaphatja fel a tekintetét most, hogy miről is beszélünk.  Arra, hogy mi a baj azzal, ami eddig megszokott és elfogadott volt.  Vagyis, hogy miért a változtatási kényszer? 

A válasz erre a kor, és a vele járó fejlődés. Ez alatt értendő a városiasodással járó átalakulás az állattartás szabályainak változása és az ezzel összefüggő szemléletváltozás.

Közvetlen példaként nem kell messzire menni. Alsópakony új építési szociális lakónegyedében már az olyan  kis haszonállatok tartását sem engedélyezik, mint a szárnyasok. Vagyis sem kacsa, csirke, és tojó nem tartható. A nyúl, a kecske, a birka is kizárt.  

Mindez a közösségi életforma kialakításának előfeltétele és a városi életmód kialakításának, megvalósításának feltétlen velejárója.

Hogy a régi ócsai is értse: 

Jelen korban már a külterületi városrészeken sem engedélyezett a tenyészállatok tartása. 

Az, hogy ez a belterületen még lehetséges, az a városvezetés hibája, mert a korábbi évek során nem szabályozta megfelelően az erre vonatkozó rendeletét és módosított a tartásra vonatkozó előírásokon. Gyakorlatilag semmit sem tettek a városiasodással járó folyamatok során az állatok belterületi tartásának kivezetése érdekében. Nem törekedtek arra, hogy az ezzel járó környezetterheléstől a várost fel- és megszabadítsák.  Vagyis lemaradtak és megmaradtak azon a korábbi szinten, amikor még a falusi, majd a nagyközségi- tanácsi gyakorlati forma hátrahagyott.  

A tárca szerint:

• Nem veszélyeztetheti az állatok tartása az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet.
• Ezután is be kell tartani az állategészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat.
• Ott, ahol az állattartás közegészségügyi szempontból aggályos, ezentúl is megtiltható vagy korlátozható.

A jelenben és a jövőben egyre inkább be kell tartani az állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig is kellett volna erre törekedni.

Ez azt jelenti, hogy a haszonállatok tartását nem feltétlenül korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket – például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok számnak szabályozása – kell alkotni, hanem a megfelelő és a másokat nem terhelő viszonyok kialakítására - szenny és bűzmentes, tiszta és rendezett környezet - kell törekedni. 

Másutt ez úgy tűnik működik.

Üllő 2005-ben lett város, de alapvetően falusias jellegű település maradt, ahol figyelembe veszik a kisnyugdíjasok jövedelemkiegészítő állattartó tevékenységét.  Ha az állattartó teljesítette a minimális állategészségügyi és higiéniai feltételeket, akkor nem került sor vele szemben intézkedésre.  

Itt a középutat választva, arra kötelezték az embereket, hogy a mai kor elvárásainak megfelelő körülmények között tartsák a haszonállataikat, minél kisebbre csökkentve a környezeti hatásokat, főként a szaghatást. Így a saját, önkormányzati rendeletük szerint el tudtak járni az esetleges panaszok ügyében.

Maglód polgármestere szerint: 

– Napjainkban a törvények engedélyezik, hogy egy kisebb telekre akár négy lakás is épüljön, és ezt ki is használják az építési vállalkozók, akik sok esetben elfelejtik közölni a leendő lakókkal, hogy mondjuk egyikük ablakából a szomszéd disznóólja lesz majd látható és érezhető, ez pedig táptalaja a nézeteltéréseknek – magyarázza a polgármester. Szerinte a város nagy része már nem alkalmas haszonállatok tartására.

– A hivatalhoz gyakran érkeznek panaszok már a „tyúkszag” miatt is a különböző városrészekből, mi lesz akkor, ha az emberek rájönnek, hogy ezentúl akár egy vagy két disznót is tarthatnak, és ebben senki sem korlátozhatja majd őket? – tette fel a kérdéstTabányi Pál.

Ócsán ezen túlmenően gondot jelent a kutyák - kontroll nélküli - közterületi jelenléte.

Számos kutyatartó, illetve gazda hagyja sorsára a környezetében élő, hozzá tartozó állatot.  Ezek a négylábúak gyakran jelennek meg, és tűnnek fel a városi környezeteben az utcákon azonosítatlanul, szabadon.

Pedig már a 2012-es állatvédelmi törvényt módosító kormányrendelettel jelentősen szigorították a kutya- és egyéb állattartás szabályait, a városunk azonban nem alkalmazkodott ezekhez a körülményekhez.

Az elmúlt évek során a városvezetés, a közterületfelügyelet és a polgárőrség sem járt élen a rendelet betartása és betartatása érdekében. Mindez a lakosságot látszólag érintetlenül hagyta és nem kö9telezte semmire. A korábbi rossz, vagy hibás gyakorlat, a régi szemlélet semmit nem változott. Az állattartás vidéki kultúrája nem fejlődött a városiasodáshoz, és nem igazodott a rendelethez. Erre az önkormányzathoz kapcsolható szakszolgálatok sem járultak hozzá megfelelő mód.  

Ócsa ma is azokkal a gondokkal küzd, amivel a korábban sem tudott mit kezdeni.  Hiába történt váltás a sintérek sorában, a látlelet változatlan. 

Mindezért érezhetjük úgy, hogy a várost és az itt élőket felkészületlenül éri az eljövendőben a változás.  

A 2016 január 1.-ével életbe lépő rendelkezések szerint nem lehet kiláncolni a kutyát. Még szilveszter, vagy a tűzijátékok alkalmából sem!  

Viszont jelnetős kötelzettség terheli majd az állattartót. Ugyanis neki kell gondoskodnia arról, hogy az állat ne szökhessen meg, vagy ki a területéről, az ne csámborogjon el, és ne kerüljön szabadon közterületre.

Január elsejével ha egy állat a petárdáktól megijedve elszalad, a gazdák nem háríthatják másra a felelősséget!

Kormányrendelet írja elő, hogy az ilyen helyzeteket az állattartónak meg kell előznie, meg kell akadályoznia a szökést. Szükség szerint be kell zárni, karába kell elhelyezni az állatot. Aki azonban a  láncot veszi elő, és kiköti az ebét, az 150 ezer forintos állatvédelmi bírságra számíthat. 

Az pedig, aki nem előzi meg a kutyája szökését 90-100 ezer forintos kiadással kalkulálhat. 

Vagyis egyik esett sem kíméli a tulajdonost.

Mindezért célszerűbb és olcsóbb megoldást jelent a megfelelő karám, a jól bíztosított kerítés, a szájkosár, és az előírásoknak megfelelő tartás.

Az egyik legrosszabb sors ami juthat egy kutyának, hogy egész életét pár négyzetméteren, láncon kell leélnie.

Ócsán azonban erre a tulajdonosk nagyrésze nincs és az önkormányzat által nem lett felkészítve. 

A jogi szakértő emlékeztetett rá, hogy a kormányrendeletbe 2012 nyarán került be, hogy 2016. január 1-jétől nem lehet láncon tartani a kutyákat, vagyis volt két és fél év felkészülési idő, és az állatvédők is folyamatosan szajkózták, hogy jön a változás. Mégis kevesen tudnak róla, amiben a kormányzati kommunikáció hiány is szerepet játszik – tette hozzá. 

A koborló kutyák, a szájkosár nélkül sétáltatott eb esetében veszélybe kerülhet a személy- és vagyonbiztonság.  Elég egy feljelentés és máris komoly bírság lehet az eljárásból.

Ez az évkezdet - egyes vélemények szerint - ünnep az állatvédők számára, mert a kutyát nem lehet  úgy  tartani, hogy korlátozzák a mozgását. Ahhoz, hogy az állat fegyelmezett legyen, lánc helyett fiatal korában el kell vinni kutyaiskolába, foglalkozni kell vele.

Mint említik:  vidéken, tanyákon a láncot fel kell, hogy váltsa a kennel. Ennek mérete kistestű ebnél 10 négyzetméter, közepes méretűnél 15, nagy termetűnél pedig 20. Ekkora terület azonban nem elég egy kutyának, ezért fontos, hogy a gazda foglalkozzon az állattal, szocializálja a családhoz, a szomszédokhoz, különben komoly balestek is előfordulhatnak. 

A láncon tartott kutya frusztrált és rettentő ingerszegény körülmények között él, amitől agresszívvá válhat - mondta a Propeller hírportálnak Keller Zoltán kutyakiképző.

Szerinte két esetben szokás láncot alkalmazni: ha nincs vagy nem megfelelő a kerítés, vagy ha a gazda nem akar foglalkozni a kutyával, csak riasztóként használja.

Egyik indok sem elfogadható, az állatok ugyanis szenvednek a láncon. A kutyakiképző szerint ma Magyarországon több tízezer kutya él így.

Keller szerint nem fog érdemi változást hozni a szabályozás, hiszen a törvény miatt nem lesz több kerítés vidéken, de közben bűncselekményt fog elkövetni az, aki tartósan láncon tartja a kutyáját.

A vonatkozó a kormányrendelet itt elérhető. 

*

Kutyachip vagy inkább politikusi beültetés, azaz polichip ( - osztjónapot)

Január 1.-től kötelező a négy hónaposnál idősebb kutyánkba chipet rakatni, mondja ki a jogszabály. A törvényhozók az alábbiakkal indokolják a chip létjogosultságát:

• kevesebb lesz a kóbor kutya,
• kevesebb eb végzi majd a menhelyen,
• és az altatások száma is csökkenő tendenciát fog mutatni remélhetőleg.

Lássuk be, ezekben valóban lehet ráció, de…!

A kóbor kutyák számát nem értem, hogy miért csökkentené ténylegesen a chip bevezetése. Őket vagy kidobják otthonról (chip nélkül) véglegesen, vagy kiszöknek vagy pedig a természetben (az utcán) szaporodnak és élnek. Kérdésként vetülhet fel, hogy ezekbe a vadon élő kutyákba ki fogja beültetni a chipet és ki fogja azt finanszírozni, ki lesz jogilag a gazdájuk?  Valamint, hogyan fogják őket begyűjteni például a tanyavilágban vagy a kisebb falvakban? (Hiszen ne feledjük, a törvény mindenkire vonatkozik… elvileg.)

Lehetséges, hogy kevesebb négylábú kerül a menhelyre, mivel a chipben tárolt információk alapján utolérhetővé válik a gazda. De ez csak abban az esetben fog működni, amikor a kutya szökik meg vagy csavarog el. Nem hinném, hogy az a kutyatulajdonos, aki szándékosan teszi a kutyája szűrét az utcára, másodjára és harmadjára nem tenné meg, illetve nem hagyná a menhelyen.

Az állat elaltatása a menhelyek telítődésének köszönhető végső megoldás, vagy esetleg egy balesetet szenvedett eb megkímélése a lassú és fájdalmas haláltusától. Igazából, itt is ugyanaz mondható el, mint az előző bekezdésben. Aki meg akarja találni az elcsatangolt kutyáját, az meg is fogja, aki meg nem, az nem. Ilyen egyszerű, lássuk be, hogy ez az érvelés sem az igazi.

A mikrochip beültetésének és az ebadó bevezetésének köszönhetően az embertelen állattartás mértéke tovább növekedhet, hiszen az erre amúgy is hajlamos „gazdák” nem fognak még, több ezer forintot az állatra költeni, inkább kiéheztetik, agyonverik, zsákba vagy utcára teszik a szerencsétleneket, akiknek már úgyis ez lett volna a sorsuk.

Úgy gondolom, hogy ez az ötlet is egy elsietett és átgondolatlan lépés volt a mindenkoritól. Először komolyan meg kéne szigorítani a bármiféle állattartással foglalkozó jogszabályokat, és utána kellene csak azon agyalni, hogy további anyagi ráfordítással járó kötelező érvényű lépéseket kényszerítsünk a gazdikra és gazdákra, mivel a lépés ösztönző ereje visszafelé is elsülhet… és személyes véleményem szerint el is fog. És vajon ki lesz ezért a felelős?

Ezért javaslattal élnék a döntéshozó „politikai elit” felé:

Ültessünk az ő bőrük alá is chipet, hogyha elkóborolnának és elfelejtenék, hogy kik is az ő gazdáik és honnan jöttek, akkor könnyen és egyszerűen rádöbbenhetnének a valóságra, miután nyakonCHIPtük őket.

graddy

*