Büntetés vár a rossz gazdára - kutyadolog a szigorítás ( - Kormányrendelt állatvédelem és állattartás)

Bajban lesznek az ócsaiak, ha az állatvédők megjelennek a városban, mivel az elmúlt két év során az önkormányzat a közfelügyeleti szervekkel együttműködve sem tudta megoldani a kisvárosi állattartás sajátos és jellegzetes problémáit.

Ócsa efféle sajátosságainak egyike, hogy a városközponthoz tartozó lakóövezeti részein továbbra is engedélyezett az olyan nagyállatok, mint akár a bika, vagy a patások csoportos tartása.  

A másik probléma, pedig a kisállatok és házőrzők címszóval elfogadott ebek sokasága.

Mindkét csoportba tartozó állatfajok városon belüli jelenléte fokozott figyelmet követel a tartók és az engedélyezők részére, mert mindez jelentős gondot okoz a városiasodó környezetben élők számára. 

Az állattartás belterületi gondjai elsősorban az állatok korszerűtlen, házak közt történő szabad tartása, vagy kifutóinak hatása, illetve az istállók, a pajták elvakutságában jelenik meg.  A városias környezetben az alom, a trágya és az ezzel járó kellemetlenségek olyan mellékhatásokat rónak a szomszédban élőkre, aminek járulékos körülményeit már nem lennének kötelesek viselni.

Az elfogadott városi létre nem lehet jellemző a trágyaszag, a hozzácsapódó élősködők, a legyek, az egerek  és más egyéb lakókörnyezetet terhelő mellékhatás.  Az állati ürülékek kezelése, a keletkező szerves hulladékok kezelése, (esetleges felhalmozása) tárolása, elszállítása mind olyan gondokkal járnak, amik nem tartoznak a városi élet elfogadható körülményei közé. 

A városvezetés azonban az elmúlt évek során sem törekedett arra, hogy a lábas jószágok, a patások tartásának körülményeit újraszabályozza, és a várossá alakulás 10. évfordulójára megreformálja azt.

Számos belterületi állattartó, - aki régóta a saját környezetéhez szokott mód és formában eljárva tart jószágot - kaphatja fel a tekintetét most, hogy miről is beszélünk.  Arra, hogy mi a baj azzal, ami eddig megszokott és elfogadott volt.  Vagyis, hogy miért a változtatási kényszer? 

A válasz erre a kor, és a vele járó fejlődés. Ez alatt értendő a városiasodással járó átalakulás az állattartás szabályainak változása és az ezzel összefüggő szemléletváltozás.

Közvetlen példaként nem kell messzire menni. Alsópakony új építési szociális lakónegyedében már az olyan  kis haszonállatok tartását sem engedélyezik, mint a szárnyasok. Vagyis sem kacsa, csirke, és tojó nem tartható. A nyúl, a kecske, a birka is kizárt.  

Mindez a közösségi életforma kialakításának előfeltétele és a városi életmód kialakításának, megvalósításának feltétlen velejárója.

Hogy a régi ócsai is értse: 

Jelen korban már a külterületi városrészeken sem engedélyezett a tenyészállatok tartása. 

Az, hogy ez a belterületen még lehetséges, az a városvezetés hibája, mert a korábbi évek során nem szabályozta megfelelően az erre vonatkozó rendeletét és módosított a tartásra vonatkozó előírásokon. Gyakorlatilag semmit sem tettek a városiasodással járó folyamatok során az állatok belterületi tartásának kivezetése érdekében. Nem törekedtek arra, hogy az ezzel járó környezetterheléstől a várost fel- és megszabadítsák.  Vagyis lemaradtak és megmaradtak azon a korábbi szinten, amikor még a falusi, majd a nagyközségi- tanácsi gyakorlati forma hátrahagyott.  

A tárca szerint:

• Nem veszélyeztetheti az állatok tartása az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet.
• Ezután is be kell tartani az állategészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat.
• Ott, ahol az állattartás közegészségügyi szempontból aggályos, ezentúl is megtiltható vagy korlátozható.

A jelenben és a jövőben egyre inkább be kell tartani az állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig is kellett volna erre törekedni.

Ez azt jelenti, hogy a haszonállatok tartását nem feltétlenül korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket – például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok számnak szabályozása – kell alkotni, hanem a megfelelő és a másokat nem terhelő viszonyok kialakítására - szenny és bűzmentes, tiszta és rendezett környezet - kell törekedni. 

Másutt ez úgy tűnik működik.

Üllő 2005-ben lett város, de alapvetően falusias jellegű település maradt, ahol figyelembe veszik a kisnyugdíjasok jövedelemkiegészítő állattartó tevékenységét.  Ha az állattartó teljesítette a minimális állategészségügyi és higiéniai feltételeket, akkor nem került sor vele szemben intézkedésre.  

Itt a középutat választva, arra kötelezték az embereket, hogy a mai kor elvárásainak megfelelő körülmények között tartsák a haszonállataikat, minél kisebbre csökkentve a környezeti hatásokat, főként a szaghatást. Így a saját, önkormányzati rendeletük szerint el tudtak járni az esetleges panaszok ügyében.

Maglód polgármestere szerint: 

– Napjainkban a törvények engedélyezik, hogy egy kisebb telekre akár négy lakás is épüljön, és ezt ki is használják az építési vállalkozók, akik sok esetben elfelejtik közölni a leendő lakókkal, hogy mondjuk egyikük ablakából a szomszéd disznóólja lesz majd látható és érezhető, ez pedig táptalaja a nézeteltéréseknek – magyarázza a polgármester. Szerinte a város nagy része már nem alkalmas haszonállatok tartására.

– A hivatalhoz gyakran érkeznek panaszok már a „tyúkszag” miatt is a különböző városrészekből, mi lesz akkor, ha az emberek rájönnek, hogy ezentúl akár egy vagy két disznót is tarthatnak, és ebben senki sem korlátozhatja majd őket? – tette fel a kérdéstTabányi Pál.

Ócsán ezen túlmenően gondot jelent a kutyák - kontroll nélküli - közterületi jelenléte.

Számos kutyatartó, illetve gazda hagyja sorsára a környezetében élő, hozzá tartozó állatot.  Ezek a négylábúak gyakran jelennek meg, és tűnnek fel a városi környezeteben az utcákon azonosítatlanul, szabadon.

Pedig már a 2012-es állatvédelmi törvényt módosító kormányrendelettel jelentősen szigorították a kutya- és egyéb állattartás szabályait, a városunk azonban nem alkalmazkodott ezekhez a körülményekhez.

Az elmúlt évek során a városvezetés, a közterületfelügyelet és a polgárőrség sem járt élen a rendelet betartása és betartatása érdekében. Mindez a lakosságot látszólag érintetlenül hagyta és nem kö9telezte semmire. A korábbi rossz, vagy hibás gyakorlat, a régi szemlélet semmit nem változott. Az állattartás vidéki kultúrája nem fejlődött a városiasodáshoz, és nem igazodott a rendelethez. Erre az önkormányzathoz kapcsolható szakszolgálatok sem járultak hozzá megfelelő mód.  

Ócsa ma is azokkal a gondokkal küzd, amivel a korábban sem tudott mit kezdeni.  Hiába történt váltás a sintérek sorában, a látlelet változatlan. 

Mindezért érezhetjük úgy, hogy a várost és az itt élőket felkészületlenül éri az eljövendőben a változás.  

A 2016 január 1.-ével életbe lépő rendelkezések szerint nem lehet kiláncolni a kutyát. Még szilveszter, vagy a tűzijátékok alkalmából sem!  

Viszont jelnetős kötelzettség terheli majd az állattartót. Ugyanis neki kell gondoskodnia arról, hogy az állat ne szökhessen meg, vagy ki a területéről, az ne csámborogjon el, és ne kerüljön szabadon közterületre.

Január elsejével ha egy állat a petárdáktól megijedve elszalad, a gazdák nem háríthatják másra a felelősséget!

Kormányrendelet írja elő, hogy az ilyen helyzeteket az állattartónak meg kell előznie, meg kell akadályoznia a szökést. Szükség szerint be kell zárni, karába kell elhelyezni az állatot. Aki azonban a  láncot veszi elő, és kiköti az ebét, az 150 ezer forintos állatvédelmi bírságra számíthat. 

Az pedig, aki nem előzi meg a kutyája szökését 90-100 ezer forintos kiadással kalkulálhat. 

Vagyis egyik esett sem kíméli a tulajdonost.

Mindezért célszerűbb és olcsóbb megoldást jelent a megfelelő karám, a jól bíztosított kerítés, a szájkosár, és az előírásoknak megfelelő tartás.

Az egyik legrosszabb sors ami juthat egy kutyának, hogy egész életét pár négyzetméteren, láncon kell leélnie.

Ócsán azonban erre a tulajdonosk nagyrésze nincs és az önkormányzat által nem lett felkészítve. 

A jogi szakértő emlékeztetett rá, hogy a kormányrendeletbe 2012 nyarán került be, hogy 2016. január 1-jétől nem lehet láncon tartani a kutyákat, vagyis volt két és fél év felkészülési idő, és az állatvédők is folyamatosan szajkózták, hogy jön a változás. Mégis kevesen tudnak róla, amiben a kormányzati kommunikáció hiány is szerepet játszik – tette hozzá. 

A koborló kutyák, a szájkosár nélkül sétáltatott eb esetében veszélybe kerülhet a személy- és vagyonbiztonság.  Elég egy feljelentés és máris komoly bírság lehet az eljárásból.

Ez az évkezdet - egyes vélemények szerint - ünnep az állatvédők számára, mert a kutyát nem lehet  úgy  tartani, hogy korlátozzák a mozgását. Ahhoz, hogy az állat fegyelmezett legyen, lánc helyett fiatal korában el kell vinni kutyaiskolába, foglalkozni kell vele.

Mint említik:  vidéken, tanyákon a láncot fel kell, hogy váltsa a kennel. Ennek mérete kistestű ebnél 10 négyzetméter, közepes méretűnél 15, nagy termetűnél pedig 20. Ekkora terület azonban nem elég egy kutyának, ezért fontos, hogy a gazda foglalkozzon az állattal, szocializálja a családhoz, a szomszédokhoz, különben komoly balestek is előfordulhatnak. 

A láncon tartott kutya frusztrált és rettentő ingerszegény körülmények között él, amitől agresszívvá válhat - mondta a Propeller hírportálnak Keller Zoltán kutyakiképző.

Szerinte két esetben szokás láncot alkalmazni: ha nincs vagy nem megfelelő a kerítés, vagy ha a gazda nem akar foglalkozni a kutyával, csak riasztóként használja.

Egyik indok sem elfogadható, az állatok ugyanis szenvednek a láncon. A kutyakiképző szerint ma Magyarországon több tízezer kutya él így.

Keller szerint nem fog érdemi változást hozni a szabályozás, hiszen a törvény miatt nem lesz több kerítés vidéken, de közben bűncselekményt fog elkövetni az, aki tartósan láncon tartja a kutyáját.

A vonatkozó a kormányrendelet itt elérhető. 

*