Járványhelyzet van, az ember sok mindent megért - Ócsa polgármesterét azonban nem ( - maga sem tudja)

 Sok mindent megért és elfogad az ember egy pandémiás helyzetben, amikor a járvány egyre csak fokozódik.

Lassan már nem az a kérdés, hogy mivel oltsák be az embert, hanem az, hogy mikor. Végül csak az idióták hadakoznak a kínai, vagy az orosz vakcina ellen, amit az Eu-is befogadott már, és egyre többen rendelnek, hiába a politikai ellenszenv.  

Megértjük, hogy a kormány is egyre szigorítja az intézkedéseket és ideiglenes korlátozásokat kényszerül bevezetnie, hogy túléljük ezt a felfokozott járványos időt. 

Az újabb bezárások is azért elfogadhatók, mert érthető és logikus elven arra törekszik ezzel a hatalom, hogy gátat szabjon az átfertőződésnek. Most minden ennek érdekében és a járvány megfékezése céljából történik.

Az óvodabezárások sem a gyógypedagógusokat hozza nehéz helyzetbe, hanem a szülőket, akik nem képesek a gyerekeket az intézményesített ellátásba helyezni, így sokuk képtelen lesz a gyerekfelügyeletet megoldani. Ezért az is elképzelhető, hogy dolgozni és pénzt keresni sem fog tudni, miközben a dajkák semmit nem veszítenek ezzel, mert ahogy a tanárok, úgy ők is a pénzüknél maradnak, ahogy az ügyfelek előtt bezárt önkormányzatok dolgozói is. 

Csak a termelő ágazatban dolgozó melós az, akit minden ág húz. Pedig ők adják és termelik ki azoknak a szellemi- és adminisztratív dolgozóknak a bérét, akik amúgy sokszor érzékenyen, máskor ingerülten, vagy éppen a sehogy nem akarnak foglalkozni mások problémájával. Köztük a gyerekes anyuka gondjával, akinek a jövő héttől magának kell megoldani a gyerekfelügyeletet. Mindez mellett azonban ügyet sem tud intézni otthonról, mert az önkormányzatban eddig se nagyon vették fel a telefont az ügyfélnek. Ha meg igen, akkor sem volt benne köszönet.  Most mégis ők járnak jól ezzel is, mert mind megkapják azt, amit az igazi melósnak nem jár.  Ő maradhat otthon a gyerekkel, meg a problémáival jobb esetben fél pénzért.

Az önkormányzat meg nem segít. Ócsa polgármestere is, mint valami diktátor, nyomja a saját agyszüleményeit, gerjesztve ezzel a feszültséget. Bukodi valójában élvezi ezt a helyzetet.  Maga a nagyúr, aki most "élet-halál" fölött dönthet egy személyben. Polgármesterként szinte bármit megtehet és megengedhet magának ebben a vészhelyzetben. És örülhetünk, ha egyáltalán beszámol a mögöttes cselekedeteiről. A polgármestere maga a sorscsapás Ócsán ebben az időben.

Bukodi Károly eddig sem volt makulátlan vezetője a városnak, de hogy mostanság mit művel, azt majd a jövő fogja felfedni.  

Az viszont biztos, hogy Ócsán még a mostani szigorítások előtt sem engedte a sportpark nyitvatartását akkor, amikor másutt a játszóterek használatát sem tiltották. Ezzel párhuzamosan viszont az nem zavarta, hogy gimi mögött, a piros előtt, vagy a vasútállomás menti nemzeti dohánybolt szegletében csoportos alkoholizálás zajlik. 

Csak a szabadtéri sport- és gyermeklétesítmények korlátozása terén mutatott szigort Ócsa városvezetése.

Holott nem kéne így eljárni. A mostani fokozott szigorítás sem kötelezi a polgármestert a szabadtéri sportlétesítmények lezárásra.  A gimi előtt levő sportparkként átadott aprócska közteret azonban az első intézkedései közt vonta meg az itt élőktől.  Miért? Amúgy is van itt elég korlátozás és korlátolt felfogás, miért kell még ehhez a polgármester saját abszurditása?

>Az itt élő soha nem érti, hogy a saját városának polgármestere miért hozza nehéz helyzetbe azt, aki pont itt él, itt adózik és dolgozik ezért a városért.  Miért van az, hogy másutt mások azon vannak, hogy az ott élőknek jobb legyen, miközben Ócsa mindig csak a nehezét kapja. 

 Miként lehetséges, hogy Inárcs, Alsónémedi és mások polgármestere a saját települése boldogulásáért dolgozik, aközben Ócsa nagy hatalmú ura az itt élők ellen serénykedik? 

Mert míg Inárcs a napelempark támogatásával milliókat szakít, addig Ócsa ezen legalább ennyit veszít. Amíg Alsónémedi kerékpárutakkal behálózott, addig Ócsa csak a kerékpáros balesetekben elhunytak keresztjeit képes az utak vonalán kitűzni.   Amikor Felsőpakonyon nyitva lehet a játszótér, vagy a törvényi rendelkezés a szabadidős sportlétesimenyek, akkor Ócsán bezárva tartják azt is amit nem kéne. 

Az ember sok mindent megért és elnéz az adott járványügyi helyzetben, csak azt nem, hogy miért pont az nehezíti meg az itt élők életét, akinek ezzel ellenkezőleg pont az lenne a fizetett kötelessége, hogy megsegítse és könnyítse az itt befizető adózó polgárok életét.  Bukodi Károly polgármester mindezt képtelen megtenni. Ő egymaga is képes betölteni a legrosszabb ellenzék, és a legkártékonyabb városvezető szerepét.   

A helyi ember nem is érti, hogy hova nő a sörte egyesek arcán, amikor az ellenzéki sorokban már a kefebajuszt vizionálják. Jó lenne, ha a Ócsa polgármestere is tükörbe nézne.

*

Szigorodnak a szabályok, növekszik a büntetés mértéke - hogyan tovább

 

 Szigorítja a karanténszabályokat a kormány. 

Erről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be törvénymódosítási javaslatot péntek este.

A karanténszabályok megsértése esetén a helyszíni bírság legmagasabb összege 50 ezer forintról 150 ezer forintra nő a törvényjavaslat alapján.

További szigorítás, hogy a bírság egy napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával megállapított újabb jogsértések esetén is kiszabható. Az azonos napon elkövetett jogsértések miatt kiszabható bírság azonban legfeljebb 600 ezer forint lehet.

„A karanténkötelezett a karanténlakást a hatósági házi karantén lejártát követő napot megelőzően kizárólag az illetékes rendőrkapitányság részére tett bejelentés tudomásulvételét követően, orvos utasítására, megbetegedése miatt – a sürgősségi betegellátást végző személy kíséretében –, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, vagy kormányrendeletben meghatározott esetben hagyhatja el” – olvasható a javaslatban.

A törvényjavaslat kötelezővé tenné a mobilos karanténapplikáció használatát azok számára, akiknek van erre alkalmas eszközük. Ez jelenleg önkéntes alapon működik.

 

A Népszava pedig pénteken úgy értesült, hogy hétfőn sürgősséggel szigorít a járványügyi szabályokon az Országgyűlés, ez a maszkviselettel kapcsolatos intézkedéseket is érintheti majd. Várhatóan szélesebb körben és súlyosabban szankcionálhatják majd, ha valakin nincs védőmaszk és olyan helyen tartózkodik, ahol ezt viselni kell.

Jelenleg üzletekben és a tömegközlekedésben (az állomásokon is) kötelező a maszk viselése, ha ezt valaki elmulasztja kizárható az utazásból, vagy megtagadhatják a belépését egy kereskedelmi egységbe. Ha a felszólításra sem hajlandó maszkot felvenni, rendőri intézkedés kérhető ellene, ami 10-50 ezer forintos bírsággal járhat.

*

 

Van, ahol a helyi piacokon is korlátozzák a szépkorúak bejárását - bizonyos vásárlási szokásaink felűlírása

Mint már szóltunk róla, a polgármester(ek) helyi intézkedéseket vezethetnek be a járvány visszaszorítása, és az emberek védelme érdekében.  Több településen polgármesteri korlátozások, helyi szabályok léptek életbe a piaclátogatásokat érintően.

Emlékezetes, ahogy korábban Ócsa polgármestere megdöbbenését adott hangot a hétközbeni (szerdai) piacnyitás kapcsán. 

A vásárlásra vonatkozó kormányzati előírásokhoz hasonlóan a helyi piacokra is életkori időkorlátozásokat vezetett be több vidéki önkormányzat. A településeken védőmaszkokat osztanak, és általános fertőtlenítésbe kezdtek. 

Siófok polgármestere  azt írja a közösségi oldalán, hogy miután felhatalmazást kaptak  a piacok (vásárcsarnokok) tekintetében  arra, hogy felülvizsgálják a nyitvatartási időket, valamint a 65 év felettiek részére 9-től 12 óráig tartó bevásárlási időszakot és szükség esetén helyben módosítsanak ezeken.  A városvezető Lengyel Róbert úgy döntött, él a lehetőséggel. Így április 20-a, hétfőtől a siófoki csarnokban munkanapokon reggel 7 és délután 15 óra, szombaton pedig 7 és 13 óra között lehet árusítani.

A 65 év felettiek kizárólag 9 és 10 óra 30 perc között látogathatják a piacot a nyitvatartási időben (tehát vasárnap nem).

A polgármester a rendeletet már aláírta, a hatályba léptetéssel pedig azért vár hétfőig, hogy addigra az új rendről minden érintett értesülhessen a változásról. 

Szolnokon a Széchenyi és az Ady Endre úti piacon már érvényes az új rend: a 65 évnél idősebbek csak reggel 8 és 10 óra között vásárolhatnak. Tiszafüreden keddtől a 65 év felettiek csak 7 és 10 óra között látogathatják a vásárcsarnokot.

Fonyód polgármestere, Hidvégi József szombattól fordított az eddig bevezetett látogatási renden a város piacán. A helyi rendelkezés szerint 7-9 óra között csak a 65 év felettiek, majd 9-14 óra között a 65 év alattiak látogathatják a dél-balatoni település piacát. 

Hódmezővásárhelyen húsvétvasárnaptól kötelezővé tették a piacon a maszk viselését, a vásárlóktól azt kérik, ennek hiányában kendővel vagy sállal takarják el a szájukat és az orrukat.

Szentesen a Rákóczi Ferenc utcai piacon szombattól belépéskor kötelező a kéz- és lábfertőtlenítés, az árusoknak pedig előírták a gumikesztyű és a maszk viselését. Azoknak, akik nem rendelkeznek ilyennel, az önkormányzat biztosít védőeszközt.

Csongrádon a piac vásárlóinak szombattól kötelező a maszk viselése, amelyet szükség esetén az önkormányzat biztosít a vevőknek.

Marcaliban Sütő László polgármester engedélyt adott a piac megnyitására április 17-étől a marcali és marcali járási őstermelők, valamint a lakosság előtt kertészeti, mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek árusítására és vásárlására. A piac péntekenként 6 és 12 óra között lesz nyitva, a 65 évesnél fiatalabbak 6 és 10, az idősebbek 10 és 12 óra között látogathatják.

Ócsa városvezetése még nem döntött a helyi piac korlátozásával kapcsolatosan. Itt a kisvárosi piacra  nem írtak elő árusításbeli, vagy látogatói korlátozást.  Ócsán a szájmaszkok használata sem kötelezvény a piacozáshoz.  Nálunk mindenki saját belátása, józan ítélőképessége alapján dönt a piaci megjelenésével kapcsolatosan.

*

Büntetés vár a rossz gazdára - kutyadolog a szigorítás ( - Kormányrendelt állatvédelem és állattartás)

Bajban lesznek az ócsaiak, ha az állatvédők megjelennek a városban, mivel az elmúlt két év során az önkormányzat a közfelügyeleti szervekkel együttműködve sem tudta megoldani a kisvárosi állattartás sajátos és jellegzetes problémáit.

Ócsa efféle sajátosságainak egyike, hogy a városközponthoz tartozó lakóövezeti részein továbbra is engedélyezett az olyan nagyállatok, mint akár a bika, vagy a patások csoportos tartása.  

A másik probléma, pedig a kisállatok és házőrzők címszóval elfogadott ebek sokasága.

Mindkét csoportba tartozó állatfajok városon belüli jelenléte fokozott figyelmet követel a tartók és az engedélyezők részére, mert mindez jelentős gondot okoz a városiasodó környezetben élők számára. 

Az állattartás belterületi gondjai elsősorban az állatok korszerűtlen, házak közt történő szabad tartása, vagy kifutóinak hatása, illetve az istállók, a pajták elvakutságában jelenik meg.  A városias környezetben az alom, a trágya és az ezzel járó kellemetlenségek olyan mellékhatásokat rónak a szomszédban élőkre, aminek járulékos körülményeit már nem lennének kötelesek viselni.

Az elfogadott városi létre nem lehet jellemző a trágyaszag, a hozzácsapódó élősködők, a legyek, az egerek  és más egyéb lakókörnyezetet terhelő mellékhatás.  Az állati ürülékek kezelése, a keletkező szerves hulladékok kezelése, (esetleges felhalmozása) tárolása, elszállítása mind olyan gondokkal járnak, amik nem tartoznak a városi élet elfogadható körülményei közé. 

A városvezetés azonban az elmúlt évek során sem törekedett arra, hogy a lábas jószágok, a patások tartásának körülményeit újraszabályozza, és a várossá alakulás 10. évfordulójára megreformálja azt.

Számos belterületi állattartó, - aki régóta a saját környezetéhez szokott mód és formában eljárva tart jószágot - kaphatja fel a tekintetét most, hogy miről is beszélünk.  Arra, hogy mi a baj azzal, ami eddig megszokott és elfogadott volt.  Vagyis, hogy miért a változtatási kényszer? 

A válasz erre a kor, és a vele járó fejlődés. Ez alatt értendő a városiasodással járó átalakulás az állattartás szabályainak változása és az ezzel összefüggő szemléletváltozás.

Közvetlen példaként nem kell messzire menni. Alsópakony új építési szociális lakónegyedében már az olyan  kis haszonállatok tartását sem engedélyezik, mint a szárnyasok. Vagyis sem kacsa, csirke, és tojó nem tartható. A nyúl, a kecske, a birka is kizárt.  

Mindez a közösségi életforma kialakításának előfeltétele és a városi életmód kialakításának, megvalósításának feltétlen velejárója.

Hogy a régi ócsai is értse: 

Jelen korban már a külterületi városrészeken sem engedélyezett a tenyészállatok tartása. 

Az, hogy ez a belterületen még lehetséges, az a városvezetés hibája, mert a korábbi évek során nem szabályozta megfelelően az erre vonatkozó rendeletét és módosított a tartásra vonatkozó előírásokon. Gyakorlatilag semmit sem tettek a városiasodással járó folyamatok során az állatok belterületi tartásának kivezetése érdekében. Nem törekedtek arra, hogy az ezzel járó környezetterheléstől a várost fel- és megszabadítsák.  Vagyis lemaradtak és megmaradtak azon a korábbi szinten, amikor még a falusi, majd a nagyközségi- tanácsi gyakorlati forma hátrahagyott.  

A tárca szerint:

• Nem veszélyeztetheti az állatok tartása az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet.
• Ezután is be kell tartani az állategészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat.
• Ott, ahol az állattartás közegészségügyi szempontból aggályos, ezentúl is megtiltható vagy korlátozható.

A jelenben és a jövőben egyre inkább be kell tartani az állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig is kellett volna erre törekedni.

Ez azt jelenti, hogy a haszonállatok tartását nem feltétlenül korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket – például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok számnak szabályozása – kell alkotni, hanem a megfelelő és a másokat nem terhelő viszonyok kialakítására - szenny és bűzmentes, tiszta és rendezett környezet - kell törekedni. 

Másutt ez úgy tűnik működik.

Üllő 2005-ben lett város, de alapvetően falusias jellegű település maradt, ahol figyelembe veszik a kisnyugdíjasok jövedelemkiegészítő állattartó tevékenységét.  Ha az állattartó teljesítette a minimális állategészségügyi és higiéniai feltételeket, akkor nem került sor vele szemben intézkedésre.  

Itt a középutat választva, arra kötelezték az embereket, hogy a mai kor elvárásainak megfelelő körülmények között tartsák a haszonállataikat, minél kisebbre csökkentve a környezeti hatásokat, főként a szaghatást. Így a saját, önkormányzati rendeletük szerint el tudtak járni az esetleges panaszok ügyében.

Maglód polgármestere szerint: 

– Napjainkban a törvények engedélyezik, hogy egy kisebb telekre akár négy lakás is épüljön, és ezt ki is használják az építési vállalkozók, akik sok esetben elfelejtik közölni a leendő lakókkal, hogy mondjuk egyikük ablakából a szomszéd disznóólja lesz majd látható és érezhető, ez pedig táptalaja a nézeteltéréseknek – magyarázza a polgármester. Szerinte a város nagy része már nem alkalmas haszonállatok tartására.

– A hivatalhoz gyakran érkeznek panaszok már a „tyúkszag” miatt is a különböző városrészekből, mi lesz akkor, ha az emberek rájönnek, hogy ezentúl akár egy vagy két disznót is tarthatnak, és ebben senki sem korlátozhatja majd őket? – tette fel a kérdéstTabányi Pál.

Ócsán ezen túlmenően gondot jelent a kutyák - kontroll nélküli - közterületi jelenléte.

Számos kutyatartó, illetve gazda hagyja sorsára a környezetében élő, hozzá tartozó állatot.  Ezek a négylábúak gyakran jelennek meg, és tűnnek fel a városi környezeteben az utcákon azonosítatlanul, szabadon.

Pedig már a 2012-es állatvédelmi törvényt módosító kormányrendelettel jelentősen szigorították a kutya- és egyéb állattartás szabályait, a városunk azonban nem alkalmazkodott ezekhez a körülményekhez.

Az elmúlt évek során a városvezetés, a közterületfelügyelet és a polgárőrség sem járt élen a rendelet betartása és betartatása érdekében. Mindez a lakosságot látszólag érintetlenül hagyta és nem kö9telezte semmire. A korábbi rossz, vagy hibás gyakorlat, a régi szemlélet semmit nem változott. Az állattartás vidéki kultúrája nem fejlődött a városiasodáshoz, és nem igazodott a rendelethez. Erre az önkormányzathoz kapcsolható szakszolgálatok sem járultak hozzá megfelelő mód.  

Ócsa ma is azokkal a gondokkal küzd, amivel a korábban sem tudott mit kezdeni.  Hiába történt váltás a sintérek sorában, a látlelet változatlan. 

Mindezért érezhetjük úgy, hogy a várost és az itt élőket felkészületlenül éri az eljövendőben a változás.  

A 2016 január 1.-ével életbe lépő rendelkezések szerint nem lehet kiláncolni a kutyát. Még szilveszter, vagy a tűzijátékok alkalmából sem!  

Viszont jelnetős kötelzettség terheli majd az állattartót. Ugyanis neki kell gondoskodnia arról, hogy az állat ne szökhessen meg, vagy ki a területéről, az ne csámborogjon el, és ne kerüljön szabadon közterületre.

Január elsejével ha egy állat a petárdáktól megijedve elszalad, a gazdák nem háríthatják másra a felelősséget!

Kormányrendelet írja elő, hogy az ilyen helyzeteket az állattartónak meg kell előznie, meg kell akadályoznia a szökést. Szükség szerint be kell zárni, karába kell elhelyezni az állatot. Aki azonban a  láncot veszi elő, és kiköti az ebét, az 150 ezer forintos állatvédelmi bírságra számíthat. 

Az pedig, aki nem előzi meg a kutyája szökését 90-100 ezer forintos kiadással kalkulálhat. 

Vagyis egyik esett sem kíméli a tulajdonost.

Mindezért célszerűbb és olcsóbb megoldást jelent a megfelelő karám, a jól bíztosított kerítés, a szájkosár, és az előírásoknak megfelelő tartás.

Az egyik legrosszabb sors ami juthat egy kutyának, hogy egész életét pár négyzetméteren, láncon kell leélnie.

Ócsán azonban erre a tulajdonosk nagyrésze nincs és az önkormányzat által nem lett felkészítve. 

A jogi szakértő emlékeztetett rá, hogy a kormányrendeletbe 2012 nyarán került be, hogy 2016. január 1-jétől nem lehet láncon tartani a kutyákat, vagyis volt két és fél év felkészülési idő, és az állatvédők is folyamatosan szajkózták, hogy jön a változás. Mégis kevesen tudnak róla, amiben a kormányzati kommunikáció hiány is szerepet játszik – tette hozzá. 

A koborló kutyák, a szájkosár nélkül sétáltatott eb esetében veszélybe kerülhet a személy- és vagyonbiztonság.  Elég egy feljelentés és máris komoly bírság lehet az eljárásból.

Ez az évkezdet - egyes vélemények szerint - ünnep az állatvédők számára, mert a kutyát nem lehet  úgy  tartani, hogy korlátozzák a mozgását. Ahhoz, hogy az állat fegyelmezett legyen, lánc helyett fiatal korában el kell vinni kutyaiskolába, foglalkozni kell vele.

Mint említik:  vidéken, tanyákon a láncot fel kell, hogy váltsa a kennel. Ennek mérete kistestű ebnél 10 négyzetméter, közepes méretűnél 15, nagy termetűnél pedig 20. Ekkora terület azonban nem elég egy kutyának, ezért fontos, hogy a gazda foglalkozzon az állattal, szocializálja a családhoz, a szomszédokhoz, különben komoly balestek is előfordulhatnak. 

A láncon tartott kutya frusztrált és rettentő ingerszegény körülmények között él, amitől agresszívvá válhat - mondta a Propeller hírportálnak Keller Zoltán kutyakiképző.

Szerinte két esetben szokás láncot alkalmazni: ha nincs vagy nem megfelelő a kerítés, vagy ha a gazda nem akar foglalkozni a kutyával, csak riasztóként használja.

Egyik indok sem elfogadható, az állatok ugyanis szenvednek a láncon. A kutyakiképző szerint ma Magyarországon több tízezer kutya él így.

Keller szerint nem fog érdemi változást hozni a szabályozás, hiszen a törvény miatt nem lesz több kerítés vidéken, de közben bűncselekményt fog elkövetni az, aki tartósan láncon tartja a kutyáját.

A vonatkozó a kormányrendelet itt elérhető. 

*