Így is lehet traffipaxozni a rendőröknek - Kresz és egyéb korlázás nem számít ( - ismeretlen etika)

Lassan mondhatni, társadalmilag megszoktuk már azt, hogy a rendőr(ség) képes felülemelkedni a jogállamiság korlátain. Mostanság szinte meg sem lepődünk, ha velük kapcsolatos olyan hír érkezik, mely más helyeken elképedésre adna okot. Most is egy ilyenbe futottak.

Nem ismeretlen annak a motorosrendőrnek az értelmetlen halása, aki kénytelen-kelletlen rossz állapotú gumikkal vágott neki az útnak. Ő ennek következtében szolgálatban elhunyt. Erre a minap meg arról olvashattunk, hogy immár a rendőröknek is kötelező lesz a téli gumi. A többség ezt nem is érti. Eddig mivel közlekedtek, és miként büntethettek másokat, miközben maguk...

De híre kelt a tatárszentgyörgyi körzetis elbukásának is. Aztán még nagyon sok ügy volt a zubbony árnyékában. A bankrablástól kezdve a rejtélyes öngyilkosságokon át, amit a hétköznapi ember fel nem fog.

Most azonban egy szinte napjában előforduló, ezért mondhatni hétköznapi rendőri túlkapás háborította fel az egyik politikusunkat.  Ezért a Blikk hasábjain teszi fel a kérdést, miszerint: Így is lehet traffipaxozni a rendőröknek?

Harangozó Tamás országgyűlési képviselő figyelt fel a rendőrök egyik visszatetsző és nem éppen szabályos traffipaxozási módszerére, amelyet nem volt rest megosztani közösségi oldalán sem.

Amúgy a forgalommal szemben szabálytalanul lesben álló rendőrautók országszerte ismertek - rendőri körökben is

Ócsán is képesek a forgalommal szemben  lesbe állni

A Magyar Szocialista Párt Országgyűlési Frakciócsoportjának frakcióvezető-helyettese osztotta meg minap meglátását a balesetveszélyes traffipaxozással.

- A pofátlan és balesetveszélyes pénzbehajtás legalja! Sötétben, szemben a forgalommal, az ember szemébe világítva traffipaxoznak a rend éber őrei, 10 MÉTERRE A TELEPÜLÉS VÉGE TÁBLA ELŐTT! Gratulálok, a parancsnokaiknak is! (Nem mentem gyorsan, nem azért akadtam ki.) - Írta közösségi oldalára, ahová a járműből kiszállva egy fotót is mellékelt a rendőrautóról.

Blikk információ

*

A Politikus és a szolga ( - szabadság elvtársak)

Elgondolkodtató, hogy miért megy valaki politikai pályára. A tenniakarást ki lehet zárni, az mind kamu duma, hogy azért, hogy segítsek, hogy leváltsam a mostani rosszat és valami nagyon durván jót hozzak a helyére, ez mind nyál, csöpögős maszlag, amit meg lehet fogni, de semmit sem ér. Tudniillik akik tettek valamit, akik tenni akarnak valamit, azok nem mennek el politikusnak, mert a politika nem az a pálya, ahol ilyenekkel, mint előremutató projektek, fejlődési tervek lépni lehet, soha nem is lehetett, és ez a jövőben is így lesz.

Aki tenni akar valamit az országáért, az csinál egy céget, ami játszótereket épít meg parkokat, esetleg hidat vagy kaszinót, és nem lopja ki belőle a pénzt, vagy elmegy ügyvédnek, de még véletlenül sem csinál egy alapítványt, vagy pártot, mert az mind kamu, hobbinak jó, de tenniakarásnak igencsak kamu.

A hősök nem úgy születnek, hogy Csókolom, akkor én lennék a Hős, jöttem megmenteni a hazát, nemsokára megcsinálom nektek a tutit és boldogok lesztek, nem, a Hősöket a szervezet – társadalom – választja ki bonyolult folyamatok során, végtelen türelemmel. Elképzelhetetlen, mert ilyet nem nagyon láttunk – itthon – az elmúlt nagyjából ötszáz évben. Látszik is, hogy hol tartunk.

A rendszerek leváltásáért, a szabadságért mindig a szabad ember harcol, ez mindig így volt, régen is, most is, most is azok akarnak váltani, akiknek most is jó, csak nem övék az igazán tuti, nem az ő zsebükbe megy AZ, de igazából jó nekik, szabadok, miközben akik meg lent vannak, akik szolgák, azok kussban ücsörögnek a romokon, nézegetik a címereket, hisz nekik mindegy, egyik rendszerben sem lesznek szabadok, hisz akik harcolnak, azok nem az Ő szabadságukért harcolnak, ők most is szolgák, és mindig is azok maradnak.

Persze a szolgának is bele lehet ugatni, ő is mondhatja, foghatja a transzparenseket meg dobálózhat a tengerbe, reménykedve, hogy Kubát elönti az árvíz, de nem, ez nem így megy, a szolga szava csepp a sivatagban, nem fog kinőni tőle a szabadság fája. Pontosan ezért hagyja a mindenkori rendszer, hogy szolgák vonuljanak az utcákon.

Közben az önmagukat kikiáltó Hősök teszik, ami jó a szabadoknak, teszik, amit jónak látnak, néha beengednek maguk közé a szolgáknak ismeretlen arcokat, mutogatják, hogy látod szolga, be lehet ide jutni és lehet ám itt tenni a honért, de ez mind játék, hisz politikusnak nem megy el az, aki tenni akar a honért. Aki tenni akar, az ültet egy fát és gyereket nevel.

Szili Szabolcs

*

Nagy szó, hogy Szűcs Lajos is kállt a placra ( - Ócsáért mikor áll helyt)

Személyesen is gyűjtötte a rezsicsökkentést támogató aláírásokat Szűcs Lajos, Pest megye elnöke Pécelen, Vecsésen és Üllőn.

Mint ahogy a Fidesz beindult, és a sajtó hírül adta, az egész országban, így Pest megyében is folyó aláírás gyűjtési akció zajlik. 

Erről nem egy pártos vezető politikus elmondta, hogy az emberek ragaszkodnak a közüzemi díjak mérsékléséhez, és ehhez minden segítséget meg kell nekik adni. (Állítólag több mint százezer aláírást gyűjtöttek a megyében.)

Szűcs Lajos most ebben nyújtott segítő kezet a személyes kiállásával.  Elsősorban megint másutt.

Társas fotózás - hogy lássuk a kiállást

Az aláírásgyűjtés március 20-án kezdődött, akkor az volt a cél, hogy tíz hétig dolgoznak majd a párt aktivistái. Ebből eddig öt hét telt el, és bíznak abban, hogy a következő időszakban is ugyanilyen intenzitással gyűlnek majd az aláírások.

Jelenleg több mint egymillió aláírás gyűlt össze.

A rezsicsökkentés július 1-jével folytatódik. A szemétszállítás, a víz, a palackos PB-gáz, a szippantás valamint a kéményseprés ára is csökkeni fog; - ígérik.

Ócsán legutóbb még emelték a szemétszállítás, a szippantás, és a vízdíjakat. Azóta semminemű csökkentést nem tapasztaltunk. Talán egyszer Szűcs Lajos ebben is segítő közreműködőként fog  feltűnni városkánkban.

 *

Kutyachip vagy inkább politikusi beültetés, azaz polichip ( - osztjónapot)

Január 1.-től kötelező a négy hónaposnál idősebb kutyánkba chipet rakatni, mondja ki a jogszabály. A törvényhozók az alábbiakkal indokolják a chip létjogosultságát:

• kevesebb lesz a kóbor kutya,
• kevesebb eb végzi majd a menhelyen,
• és az altatások száma is csökkenő tendenciát fog mutatni remélhetőleg.

Lássuk be, ezekben valóban lehet ráció, de…!

A kóbor kutyák számát nem értem, hogy miért csökkentené ténylegesen a chip bevezetése. Őket vagy kidobják otthonról (chip nélkül) véglegesen, vagy kiszöknek vagy pedig a természetben (az utcán) szaporodnak és élnek. Kérdésként vetülhet fel, hogy ezekbe a vadon élő kutyákba ki fogja beültetni a chipet és ki fogja azt finanszírozni, ki lesz jogilag a gazdájuk?  Valamint, hogyan fogják őket begyűjteni például a tanyavilágban vagy a kisebb falvakban? (Hiszen ne feledjük, a törvény mindenkire vonatkozik… elvileg.)

Lehetséges, hogy kevesebb négylábú kerül a menhelyre, mivel a chipben tárolt információk alapján utolérhetővé válik a gazda. De ez csak abban az esetben fog működni, amikor a kutya szökik meg vagy csavarog el. Nem hinném, hogy az a kutyatulajdonos, aki szándékosan teszi a kutyája szűrét az utcára, másodjára és harmadjára nem tenné meg, illetve nem hagyná a menhelyen.

Az állat elaltatása a menhelyek telítődésének köszönhető végső megoldás, vagy esetleg egy balesetet szenvedett eb megkímélése a lassú és fájdalmas haláltusától. Igazából, itt is ugyanaz mondható el, mint az előző bekezdésben. Aki meg akarja találni az elcsatangolt kutyáját, az meg is fogja, aki meg nem, az nem. Ilyen egyszerű, lássuk be, hogy ez az érvelés sem az igazi.

A mikrochip beültetésének és az ebadó bevezetésének köszönhetően az embertelen állattartás mértéke tovább növekedhet, hiszen az erre amúgy is hajlamos „gazdák” nem fognak még, több ezer forintot az állatra költeni, inkább kiéheztetik, agyonverik, zsákba vagy utcára teszik a szerencsétleneket, akiknek már úgyis ez lett volna a sorsuk.

Úgy gondolom, hogy ez az ötlet is egy elsietett és átgondolatlan lépés volt a mindenkoritól. Először komolyan meg kéne szigorítani a bármiféle állattartással foglalkozó jogszabályokat, és utána kellene csak azon agyalni, hogy további anyagi ráfordítással járó kötelező érvényű lépéseket kényszerítsünk a gazdikra és gazdákra, mivel a lépés ösztönző ereje visszafelé is elsülhet… és személyes véleményem szerint el is fog. És vajon ki lesz ezért a felelős?

Ezért javaslattal élnék a döntéshozó „politikai elit” felé:

Ültessünk az ő bőrük alá is chipet, hogyha elkóborolnának és elfelejtenék, hogy kik is az ő gazdáik és honnan jöttek, akkor könnyen és egyszerűen rádöbbenhetnének a valóságra, miután nyakonCHIPtük őket.

graddy

*