Mit engedhet meg magának a polgárőrség és meddig mehet el a polgárőr egyén - viszonzásul néhány montázs

 

 A polgárőrség egyre inkább fedi fel bűzös ábrázatának méregfogát. Azt az ex-kommunista karhatalmista-pufajkás vezetésből eredő szövetségét, ami ma inkább egy Kádár-korabeli munkásőregység képében látszik alakot ölteni.

 Ez az alakzat az egyéni polgárőrök tevékenységében ismerhető fel. Abban a demokráciát bomlasztó egyének tagságából, amit az Országos Polgárőr Szövetség és annak tagszervezetei piedesztálra emelnek. 

Ma egyre inkább ezek a kormányellenes, demokráciát, rendet bomlasztó propagandistákat tünteti ki, emeli tisztségviselői posztra és díjazza az országos szövetség és tagszervezeti által. 

 

Mindez nem más mint egy politikai ellenálló szervezet egyénekre levezethető, de amúgy szervezetileg elfogadott akciója, a kormányzati rend, a nemzeti egység rendszerének (NER) megbomlasztására és az ellenzéki politika választásokra történő felkészítésére, megerősítésére. 

Mindezek alapján nem áll messze kimondani attól a közösségi oldalak olvasója, hogy a polgárőrség ma már nem a polgárság őrségére, hanem annak politikai hovatartozás szerinti megbomlasztására koncentráló szövetség, amely nem csak eltűri, hanem hagyja is egyes tagjainak  feltüntetett polgárőri hovatartozása mellett az emberi méltóságot sértő, egyéni gyalázkodástól sem mentes gyűlöletkeltést.

Ezeket gyűlölködő és személyeskedő megnyilvánulásokat egyes kiemelt polgárőrök a Facebook közösség oldalán úgy osztják, mint magánember, miközben mindegyikük profilján ott van, hogy Ők valójában polgárőrök. 

Kiváló rossz példaként az ócsai Boros Tibor polgárőr szolgál, aki már nem csak személyiségi jogi per veszteseként ismert, hanem egy visszatérőn hamis állításokat hangoztató, közzétevő és terjesztő személyként, aki nem mellesleg a Pest Megyei Polgárőr Szövetség és az Országos Polgárőr Szövetség töretlen bizalmát is élvezi.  

Boros Tibor polgárőr nem csak kimondottan kormányellenes és közrendet zavaró megosztó személyiségként tündököl a világháló közösségi oldalán, hanem a közéleti szerepléseiben, megnyilvánulásaiban, megnyilatkozásaiban is hasonló mód viselkedik a polgárőr mundér viselte alatt.  Így ténykedik a Facebook közösség körében.

Így beszél, nyilatkozik és oszt meg személyeskedő, provokatívan sértő hazug tartalmakat is akár. 

 Ő mindig talál magának célszemélyt. Legyen az a polgári élet civilje, vagy ismert személy ahogy volt ez Nagy Bandó András esetében, vagy éppen Borkai Zsolt, vagy mostanság Szájer József vonatkozásában.

Boros hazug mód osztott meg olyan hamis pucérkodó bejegyzéseket, amivel nekiment a Mi Hazánk politikusának, Duró Dórának.  

Aztán ezzel is lebukott, de ezek után sem történt semmi, nem kért elnézést. A szövetségben meg tovább  tűrik az eltébolyult elnökségi emberük internetes ámokfutását.

Boros polgárőr nem egyszerű személy. A Pest megyei szövetség elnökségi tagja. Kiemelt pozíciót tölt be a szövetség életében. Személye ahogy korábban úgy most is megosztja  polgárőr közösséget és a társadalmat, mivel nyilvános közösségi fórumokon előadott és bemutatott viselkedése vitatottá, vagy éppen elutasítottá teszi őt a normális polgárőrök esetében.  

 Azok  a napi szolgálattevő, utcán őrködő, járőröző polgárőrök, akik  valójában a polgárok biztonsága érdekében állnak szolgálatba, többségében nem viselik jó szívvel azt terhet, amit az ilyen Bors-féle, az elnökség által kiemelt szélsőségek nyomnak rájuk. 

A polgárőrök többsége, nem politizál, nem vesz részt nyílt közösségi megosztásokban, nem foglalkozik a kormánnyal, nem fejt ki ellenzéki tevékenységet és nem uszít. Ezek az emberek a valóban a polgárokért dolgoznak önzetlenül sem idejüket, sem családjukat nem kímélve áldozzák munkájukat a polgárok szolgálatáért.  Nekik többségükben nincs is idejük a Facebook előtt ülni és napi több olyan megosztást közzétenni, mint a Boroshoz hasonló polgárőr-elöljáróknak. 

Boros Tibor márpedig ezzel nem a polgárőseget, nem a polgárőr-társadalmat és nem is a szövetséget erősíti. Sokkal inkább bomlasztja azt, ahogy a közvéleményt befolyásolni szándékozó alantas közzétételivel is ezt teszi. 

Boros egymaga meghatározza, hogy melyik pártalakulat az a mi számára nem elfogadható.  Olvasható, hogy az a nő, aki a Fidesz szimpatizáns, az neki ribanc. A polgárőr zavartalanul fideszribancozik a nagyvilágba.  

Boros polgárőri viszonyulása az emberekhez megengedhetetlen. A polgárőrszövetség még sem köpte ki magából még.

 Ugyanakkor nem csak a fideszes Kövér, vagy Szájer és felesége, hanem a Jobbik sem a kedvence Bilisics  helyi emberének. 

Ellenben nem így áll Gyurcsánnyal, akinek születésnapjáról megemlékezik, de a DK-s Gréczy Zsolt perverz magamutogatását sem veti meg, ahogy Gyurcsány(n)ét sem hasonlítgatja a fideszes asszonykákhoz.  Mindez persze belefér a saját polgárőri elfogadottságába, ahogy a nőimitátor kedvelése is.  

 

Bár nem tudni, hogy Tibor igazából homofób, vagy éppen latens ferdehajlamú-e, de bármi előfordulhat ezután,  mert igazából még nem coming out-olt. 

 A párhuzam mindenesetre adott az ő hovatartozása és az általa felhozott hasonlítgatások közt. Mint ezekből kiderült a feleség sem akadály.

Most azonban mégis csak Szájer Józsefre ugrott rá és tette közzé hogy addig "üssétek, amíg meleg".

Persze nem tudni, hogy az országos szövetség (OPSZ), vagy a megyei szervezet (PMPSZ) mennyire egyetértő, vagy kifejező ebben, de ha azt vesszük alapul, hogy eddig még semmiféle következménye nem volt annak, hogy egyes tagjaik ezt művelhetik, akkor bizony nagyon úgy fest, hogy az egész szövetség egyfajta illegálisan ellenzéki politikai csoportosulássá alakult át.

 Ezt a feltevést igyekszik alátámasztani az is, hogy nem csak Boros Tibor kap tevékenységéért elismerést a felsőbb vezetéstől, hanem más olyan egyén is, aki szintén ezt a bulvárosan trágár, pejoratív és politikai véleményformálást teszik magukévá. 

Nem kell messzire menni, hogy felfedjük  Lőwinger Zoltán Mihály, korábbi sajtósuk politikai tevékenységének hátterét. Megismerjük őt a közzétett bejegyzései által is.

  Lőwinger maga is erőteljesen fejezi ki mindezt, eléggé nem méltatható mód. 

De nem csak Ő, hanem a szintén a polgárőri vezetés által kedvelten elismert István Pelyva is, aki szintén olyan ocsmány mód szidja gyalázza a másikat, legyen az kormánytag, keresztény, vagy más hitvallású, ami már szintén elfogadhatatlan és megengedhetetlen lenne egy tisztességes polgárőrtől. 

 Pelyva polgárőrként ma már azt hiszi és terjeszti, hogy van olyan nagyság, miszerint neki városa van.  

Pelyva tisztességtelenül úgy beszél, mint egy útszéli prostituált, ami valahol le is húzza a polgárőrt arra a szintre ahol a stricik és a kiszolgáltatottként futtatottak állnak.  

Ezzel a viseltességgel lett Ő a hónap polgárőre.  

Gyalázat ez az egész, amit ezek polgárőrként megengednek maguknak.

Mindezzel érdekes mód valahogy nem foglalkozik az elöljáró szövetség, mert hagyja mindezt. De az is lehet, hogy tévedünk és nem hogy mindezt eltűri, hagyja a felső vezetés, hanem még el is várja, és ezért emelik ki, ismerik el ezeket a személyeket.

Vagyis elképzelhető, hogy Borost éppen a közösségi oldalakon kifejtett tevékenysége emelte elnöki székbe. Pelyvát pedig ugyanez tette kicsiben a hónap polgárévé.   

Ezek szerint az OPSZ, PMPSZ nem tekinti etikai vétségnek, nem tekinti összeférhetetlennek és szankcionálja a polgárőreinek egyéni, de csoportra kiható viselkedését, legyen az akár milyen alantas, személyeket sértő, vagy éppen politikailag megbotránkoztató.

Ma ezek a polgárőrök büntetlenül fideszribacozhatják az embereket, amivel nem csak megalázzák a választók közel felét (50 %), hanem egyben szelektálják is őket a politikai hovatartozásuk szerint.

Sőt még Orbán Viktor miniszterelnök legyilkolását is képesek vizionálni.

Ezzel párhuzamosan ezek a polgárőrök nem csak a politikai, hanem a vallási hovatartozásuk szerint is megkülönböztetnek már, ami egyfajta antiszemitizmust hordoz magában, amiért még mindig nem tett felszólamlást, vagy emelt kifogást a mögöttes szövetség.  Ma ezek a polgárőrök úgy húzhatják keresztre a zsidó származású fideszes politikust ahogy a Charlie Hebdo tette ezt hasonlóan gyalázatos mód Mohamed prófétával.

 

Az Országos Polgárőr Szövetséget, a Pest Megyei Polgárőr Szövetséget azonban mindez nem foglalkoztatja, hiszen nem szól és nem lép közbe az általa elismert és kiemelt polgárőr személyek effajta ámokfutásával szemben.  

Nem hiszi el már senki, hogy minderről a szövetségben ne tudnának.  Nem létezik, hogy Bilisics Péter nem tudna elnökségi tagjának Boros Tibor viselt dolgairól Hogy ne ismerje Pelyva István politikai viszonyulását, hozzáállását és közzétett nyilatkozatait.  Ezek a személyek nem csak egymás közt, hanem széles körben osztják mindezt.

 

Ismert, hogy Boros nem csak az egyik vejét vonta be a fizettet polgárőri tevékenységbe, aki az eseményeke rögzíti, hanem a másikat is, aki a lányával lovagol. De nem is ez a baj, hanem az összes többi mögöttes tevékenység, ami kárt okoz az önkéntes tagságnak és a szövetségnek egyaránt.

Ez pedig nem más, mint az a köztes tevékenység, amit az olyan polgárőrtársaival fejt ki, mint Löwinger, Pelyva és azok a hozzá sorolható politikai érdekeltek akik a mundér becsületét sározzák ezzel.  Bilisics hallgatólagos támogatottságával.

Nem véletlen, hogy a legutóbbi tisztújítás alkalmával sem sikerült megtisztulnia a szövetségnek. Maradtak régi rovott múltú egyének a vezetőségben úgy is mint a mostani elnökség tagjainak sorában. 

  *

"Becsület napja"a hősöknek - megemlékezés a budavári kitörésről ( - tudatosság és megítélésbeli áttörés)

Radikális jobboldali szervezetek emlékeztek szombaton a budapesti Kapisztrán téren a 69 évvel ezelőtti budavári kitörésre, amelyet a Magyar Honvédség, a német Wermacht és a Waffen SS kísérelt meg Budapest szovjet ostroma során. A megemlékezés miatt állítólagos antifasiszta szervezetek ellendemonstráción tiltakoztak a közelben.

A megemlékezésen a résztvevők megkoszorúzták a kitörés áldozatainak jelképes emlékművét.

˝Becsület napja˝: megemlékezés a budavári kitörésről. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt (galéria)

A molinók, illetve a zászlók tanúsága szerint többek között a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg és a Magyar Nemzeti Arcvonal elnevezésű szervezetek képviselői voltak jelen. A mintegy 300 emlékező között ott voltak a Blood and Honour, vagyis a Vér és Becsület elnevezésű nemzetközi szervezet bolgár, holland és magyar "divíziójának" tagjai is.

A résztvevők közül sokan különféle egyenruhákba öltöztek, többen is az egykori nyilaskeresztes párttagokéhoz hasonlító fekete egyenruhát, rajta a nyilas karszalagra emlékeztető karszalagot viseltek a rendezvényen. Mások második világháborús magyar, illetve német egyenruhára hasonlító ruházatban jelentek meg, sokan pedig nyilaskeresztes zászlóra emlékeztető lobogót, illetve árpádsávos zászlót lengettek.

A megemlékezés résztvevői eredetileg a Clark Ádám téren gyülekeztek volna szombat délben, hogy onnan vonuljanak fel a várba, de tervüket felborította, hogy a rendőrség tűzszerészei egy bejelentés nyomán lezárták a teret, valamint a Lánchidat és az Alagutat is. Emiatt a tüntetők nagy része nem tudott átmenni a hídon Pestről Budára, majd feljutni a budai várba, így nagy kerülővel a Deák térre vonultak, majd metróra szállva közelítették meg a Kapisztrán teret.

Itt a gyülekezők számára második világháborús német és magyar katonaindulók szóltak a hangszórókból. Mivel a résztvevők nem akartak lemondani a tűzszerészi akció miatt meghiúsult, látványosnak szánt vonulásukról, elmentek a Dísz térig, majd onnan egy "Hősök voltak" feliratú molinó mögött felsorakozva menetben visszatértek a Kapisztrán térre.

˝Becsület napja˝: megemlékezés a budavári kitörésről. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt (galéria)

A téren "katonai alakzatban" végrehajtott megemlékezésen a szónokok többsége azt hangsúlyozta, hogy a kitörés végrehajtóinak többsége életét adta a "bolsevizmus elleni harcban", a "keresztény Európáért". Beszédükben a felszólalók a nemzeti szervezetek összefogására szólítottak fel. A kitörés áldozataira többek között áldást kért és imát mondott értük egy lelkipásztor.

A megemlékezésen jelen volt Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője is.

A rendezvényt megelőzően "Álljon meg a menet!" címmel ellendemonstrációt tartott az Antifasiszta Hálózat és több hozzá csatlakozó szervezet több mint száz ember részvételével. A Magyar Szolidaritás Mozgalom még az ellendemonstráció kezdete előtt közleményben tudatta az MTI-vel, hogy részt vesznek az akcióban.

A demonstrálók délben indultak rendőri felvezetéssel a Dózsa György térről a budai várba. A menet elején kifeszített molinón azt volt olvasható: "A fasizmus háborút és nyomort jelent". A tömegben többen a holokausztot idéző fényképeket, táblákat tartottak a kezükben.

Az antifasiszta akció résztvevőit a rendőrség biztonsági okokból nem engedte közel a Kapisztrán térhez, onnan mintegy 100 méterre kettős rendőri sorfal mögött az Úri utcában a német nagykövetség előtt várakozhattak.

A tömeg a demonstráció ideje alatt többször azt skandálta: "náci takarodj!". A demonstrálók többsége a német nagykövetség épülete elől még a megemlékezés kezdete előtt elvonult.

A "becsület napi" megemlékezésre érkezők és az antifasiszta ellentüntetés résztvevőinek mintegy 20 fős csoportja mégis összetalálkozott a Kapisztrán téren. A verekedést az akadályozta meg, hogy a rendőrök sorfalat alkottak és hátranyomták az egymást hergelő két csoportot.

Lezárta a rendőrség a Lánchidat, a Clark Ádám teret és azAlagutat szombat dél körül - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről

 A Budapesti rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint senkit nem állítottak elő a rendezvényről.

*

Történelmi helyszínén a Budai Várban emlékeztek tisztelettel a napra - a Becsület napja ( - kitörés)

Szélsőjobboldali szervezetek idén engedélyt kaptak arra, hogy a budai Várban, a Kapisztrán téren ünnepeljék az úgynevezett becsület napját. Mintegy hat-hétszázan voltak. Az antifasiszta ellentüntetőket a rendőrök nem engedték a demonstráció közelébe. 

Más okból, de a jobbikos Zagyva Gy. Gyula és a baloldali Vajnai Attila is feljelentést tesz.

 

A Becsület napjára a saját történelmi helyszínén a budai Várban emlékeztek (Népszabadság- Kurucz Árpád)

 

A budai Várba szorított német és magyar csapatok 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből: a szélsőjobboldal számára ez a „becsület napja”.

A rendőrség az évforduló alkalmából meghirdetett összes demonstrációt betiltotta. A rendőri tiltás azonban kevésnek bizonyult: a hungarista, neonáci és más szélsőjobboldali szervezetek „közös megemlékezését” engedélyezte a bíróság.

A szervezők sokáig titokban tartották a helyszínt. Nem sokkal a szombatra meghirdetett rendezvény előtt az egyik hungarista portálon és több szélsőjobboldali honlapon jelentették be, hogy a gyülekező a Clark Ádám téren lesz.

A Clark Ádám teret közben bombariadó miatt a rendőrség teljesen lezárta. Újságírókat sem engedtek a területre. Kevesen láthatták azt a molinót, amit az MTI tudósítása szerint a Sikló melletti korlátra feszítettek ki a spanyol polgárháború antifasiszta jelszavával: "No pasaran" (nem törnek át). Alatta ugyanez a felirat volt olvasható – rovásírással.

Kiderült, hogy a „becsület napja” valójában fent a Várban, a Kapisztrán téren lesz. A szélsőjobboldaliak kisebb-nagyobb csoportokban érkeztek, az ellentüntetőket jóval a tér előtt feltartóztatták a rendőrök. Így is történt atrocitás, egy antifasiszta lányt megrúgott egy neonáci. A zászlóját is elvette, amit a rendőrök szereztek vissza.

Az ellentüntetők jelentős része a Kapisztrán téri rendezvény kezdete előtt hazament, akik maradtak, próbálták sípolással és pfújolással megzavarni a szélsőjobboldali rendezvényt. Túl messze voltak, keveset lehetett hallani a lármából.

A Kapisztrán téren az egyik szervező bejelentette, hogy a résztvevők arcát nem szabad filmezni és fényképezni, „ellenkező esetben sajtópert fogunk indítani”. Később felszólította a jelenlévőket, hogy a Tóth Árpád sétányon menjenek vissza a Dísz tér felé, és onnan vonuljanak be együtt, „fricskát dobva az antifasiszta csürhe elé”.

A tömeg fegyelmezetten elindult – pont az ellenkező irányba. Egy bundába öltözött nő fintorogva fordult társához: „Ezek nem tudják, merre van a Tóth Árpád sétány?!”  Neki ekkor ment el a kedve az egésztől.

Az egybegyűltek végül a hangosbemondó segítségével megtalálták a helyes irányt. A sétányon sorokba rendeződtek, és elindultak vissza.

 

Szélsőjobboldali szervezetek idén engedélyt kaptak arra, hogy a budai Várban, a Kapisztrán téren ünnepeljék az úgynevezett becsület napját
(Népszabadság - Kurucz Árpád)

A felvonulók derékhadát kopasz, feketeruhás fiatal férfiak alkották. Egyikük megkérdezte az ott forgató videós stáb tagjaitól, hogy honnan jöttek. Miután megtudta, hogy az Indextől, emelt hangon kiadta a parancsot: „Szóljatok a rendezőknek, tüntessék el őket! Zsidókra nincs szükségünk!”

A felvonulók ötszázan voltak, a Kapisztrán téren még egy-kétszázan csatlakoztak hozzájuk. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és – egyebek mellett – a hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal zászlóit lehetett látni. Feltűnt a Betyársereg és a Pax Hungarica Mozgalom is.

A szónokok a Várból kitörő német és magyar katonákat dicsőítették, amiért a „keresztény Európáért harcoltak”, a „dicső halált választották a szolgaság helyett”. Az egyik felszólaló kijelentette: „Mi vagyunk a példa, hogy van még magyar a hazában, aki nem korcsosult el”. Mikrofonhoz lépett egy Ferenc atya néven bemutatott idős pap is: szabadtéri imádsága keretében előadta a Boldogasszony anyánk kezdetű katolikus éneket. A rendezvény koszorúzással ért véget.

A „vármegyés” Zagyva Gy. Gyula, jobbikos parlamenti képviselő a helyszínen elmondta lapunknak, hogy az általa jogsértőnek tartott rendőrségi tiltás miatt hivatali visszaélés címén feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. 

Ugyancsak feljelentést tesz, de egészen más okból Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 vezetője is, aki az ellentüntetésen vett részt. Az egyik közösségi oldalra feltett beszámolója szerint antifasiszta aktivisták egy csoportja megpróbálta elállni a törvénysértő neonáci felvonulók útját, de a helyszínt biztosító rendőrök felszólítás nélkül erőszakot alkalmaztak velük szemben. Az antifasisztákat körbevették, és csak hosszú alkudozás után engedték el őket a helyszínről. Akkor is csupán rendőri kísérettel távozhattak, amivel szerinte korlátozták az aktivisták szabadságát. Vajnai az eset miatt feljelentést tesz a rendőrségen.

A becsület napját először 1997-ben rendezték meg, méghozzá a budai Várban. Az utóbbi időben a rendőrség nem engedte, hogy a főváros frekventált pontjain tartsák meg a szélsőjobboldali demonstrációt. A rendezvény külterületre szorult. Egészen tavalyig, amikor már a Vérmező volt a helyszín. A becsület napja most visszakerült oda, ahonnan indult: a budai Várba.

Népszabadság

* 

Felzúdulást keltett a fideszes politikusok harca a véleménytformálók, azaz a kommentelők ellen ( - nesze neked szólásszabadság és demokrácia)

Mostanság a fideszes politikusok nagyon érzékenyre vették a figurát. Több lap és hírportál is beszámolt róla, hogy háborút indítottak a véleményalkotási joggal szemben. 

Sok politikust hoznak izgalomba a különféle internetes hozzászólások, amik korábban elsősorban fórumokban, néhány éve inkább blogokon születnek. Egy-egy ilyen megnyilvánulás aligha bír túl nagy jelentőséggel, egyes közszereplők mégis hajlamosak jelentős energiákat fordítani akár a kommentharcra, akár a hozzászólók valós kilétének felderítésére.

Hogy Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere érzékeny, igazságkereső ember, aki nem fél az igazságszolgáltatás szigorát segítségül hívni, ha valami bántja, azt már eddig is tudtuk. Korábban írták róla, hogy a Mandiner egyik munkatársa ellen jelenleg is büntetőeljárás folyik, mivel Papcsák minden orgánumot feljelentett, aki idézte az LMP helyi önkormányzati képviselője, Várnai László egyik blogbejegyzését. Papcsák először helyreigazítást kért egy ügyvédi iroda útján, aminek helyt is adtak. A helyreigazítás botladozó magyarsággal megfogalmazott szövege olyan dolgot ismert el a polgármester részéről, amivel az eredeti írás nem is vádolta. Néhány órán belül megérkezett az újabb ügyvédi kérelem, amiben saját korábbi helyreigazításuk helyreigazítását kérték. Ennek is helyt adtunk, ennek ellenére heteken belül jött a rendőrségi megkeresés egy rágalmazási feljelentés miatt – a nyomozás azóta is folyik, tanúkihallgatásokkal, ahogy kell.

Ezek után nem különösebben bátor feltételezés, hogy a Népszava és a Hír24 feljelentett kommentelői esetében is maga a polgármester keresheti az igazságot. Hogy nem kell sokat keresgélni, ha sértő hozzászólásokat szeretnénk olvasni közéleti témában, azt mindenki tudja. Ha valaki őt személyesen bántó kommentekkel találkozik, minden további nélkül szóvá teheti ezt ugyanott, kommentben, durvább esetben akár kérheti is az adott blogtól vagy online orgánumtól a problémásnak talált hozzászólások eltávolítását.

Lázár János államtitkár a delmagyar.hu győri székhelyű kiadója ellen személyiségi jogi pert indított, de kiderült, hogy nem elégedett meg ennyivel. Hét kommentelőt gyanúsítottként hallgatott meg a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség, miután a delmagyar.hu-n hozzászóltak a Lázár János tavaly októberi balesetéről tudósító cikkhez.

A delmagyar.hu cikkében emlékeztet, hogy Lázár János tavaly őszi balesete után, 2012. október 24-én egy hírösszefoglalót közöltek, ahhoz a cikkhez számos látogatói hozzászólás érkezett, és ezek közül Lázár János többről úgy vélte, megsértik személyiségi jogait, ezért egymillió forint nem vagyoni kártérítésért polgári peres eljárást indított a delmagyar.hu és a Délmagyarország, illetve a Délvilág kiadója, a Lapcom Kft. ellen. "A kommenteket a delmagyar.hu szerkesztői, miután tudomást szereztek az azokra vonatkozó személyiségi jogi panaszról, az elektronikus kereskedelemről szóló törvény előírásait alkalmazva eltávolították az oldalról." 

Szerdán derült ki a cink.hu internetes blog értesülése nyomán, hogy az államtitkár a hozzászólások miatt nem csak polgári eljárást indított, hanem attól függetlenül büntető feljelentést is tett. A blog megírta: az egyik komment miatt gyanúsítottként hallgatott ki egy szegedi férfit a Szegedi Nyomozó Ügyészség. (Idézték a kifogásolt hozzászólást: Lázár János autóbalesete kapcsán, amelyben egy nő meghalt, a hozzászóló azt írta, hogy "Lázárt sem érdekli senki és semmi, engem sem érdekel Lázár. Nemhiába használt lézerblokkolót, és nyomták a közpénzt abba, hogy minél biztonságosabb autó védje a seggét, mert tudta, hogy állat módjára közlekedik. És igenis sajnálom, hogy nem ő maradt ott.")
 

Később kiderült: nem egy, hanem hét személyt hallgatott ki az ügyészség. Lázár János titkára viszont ezekről az eljárásokról mintha nem értesült volna. "A Cink többszöri, ismételt kérdésére telefonon többször azt állította, hogy a komment-ügyben Lázár egyet lépett, azt sem Szegeden, hanem Győrben, ahol a bíróságon polgári peres eljárást indított, de nem a kommentelők, hanem a Délmagyarország kiadója ellen, egymillió forint nem vagyoni kártérítésért." 

Ócsán sem szeretnének az urak lemaradni a fentiek alapján a párt krémjétől. Bukodi Károly és Horváth Tamás (szintén Fidesz) közös(en) ügyvéddel támadta be a város blogjának szerkesztőjét az ott megjelent kommentek miatt. 

Ócsán a kommentelők megzörgették a haraszt, mire vad csörte támadt. 

Szerintük a zörgésben hívó hangokat véltek felfedezni és ez sértővé vált számukra. Ezért fordultak az ügyvédi irodához, majd a bírói igazságszolgáltatáshoz. 

Bukodi Károly ügye talán nyugvással zárul, de az alpolgármesteri poszton ülő Horváth Tamás még nem tért nyugovóra. Ő a kommentelőktől és a blogtól is nagyobb és kiterjedtebb felelősséget vár, mint önmaga az egyes döntéshozatali szereplései kapcsán. Az olyan ismert felvetésekre, ahol kritika éri és ami mögött a neve szerepel, mindig a testületi döntéshozatalra hivatkozik, jól tudva, hogy a kollektív döntéshozatal maga a mentség. Azonban nem nagyvonalú akkor, amikor a nép szólal fel, és jeleníti meg véleményét az erre hivatott hozzászólási rovatban.  Ezzel maga is besorolta magát az ismert "nagyok" táborába. 

Az ilyen kétes ügyek, a személyes viták a polgári peres bíróságokra tartoznak. Oda, ahol a felperesnek, tehát sértett félnek kell bizonyítania a kifogásolt állítás igazságtalanságát, azt ami miatt sérelme, hátránya, kára származott, valamint a kettő közötti ok-okozati összefüggést. Viszont a jelenlegi politikusok és védőik szeretik kifordítani az ügyet és megfordítani a bizonyítást, azáltal, hogy a véleményt tényállításnak tüntetik fel és tudják be. Ha például valaki lebuziz valaki, akkor az nem egy sértő véleményként kerül a sértett részéről befogadásra, hanem azt tényként veszi. Ez esetben azt kéri a felperes védője, hogy a kommüntelő bizonyítsa be, hogy valóban megfelel ennek. Ezzel máris megfordult az ügymenet és olyanról beszélünk, amiről valójában szó nincs. Azt nem is boncolgatva, hogy ez már szinte rágalmazás a felperes oldal részéről. Mindez azt mutatja, hogy egyes politikusok képesek elmenni a végletekig a sajátos "jó hírnevük" érdekében. Nem is foglalkozva  a polgári peres ügyekben eljáró bíróságok rég kialakult gyakorlatával, mely szerint az ilyen ügyekben a közszereplők igenis kötelesek másoknál sokkal többet eltűrni. A jelenlegi hatalmon lévők azonban ezt nem kívánják jogkövetkézmenyek nélkül viselni. 

Korunk szólásszabadsága mindenkit arra sarkall mindenkit az iskolától a munkahelyen át a közéletig, hogy mindenről mondjon véleményt: szóljon hozzá, szavazzon, kommenteljen, lájkoljon, tüntessen, blogoljon, álljon ki és mondja el! Ez a tömegdemokrácia, ahol tényleg bárkinek lehet szava. Természetesen ennek is megvannak a hátulütői, de ne menjünk el az olyan pozitívumai mellett sem, mint hogy így a politikusokra és viselt dolgaikra sokkal nagyobb figyelem irányul: jóval nehezebb az embereket becsapni és a hatalommal visszaélni, vagy legalábbis ezt a nyilvánosság elől eltitkolni. 

Még akkor is ha ez a politikai elit egy részének nem tetszik.  

*