"Becsület napja"a hősöknek - megemlékezés a budavári kitörésről ( - tudatosság és megítélésbeli áttörés)

Radikális jobboldali szervezetek emlékeztek szombaton a budapesti Kapisztrán téren a 69 évvel ezelőtti budavári kitörésre, amelyet a Magyar Honvédség, a német Wermacht és a Waffen SS kísérelt meg Budapest szovjet ostroma során. A megemlékezés miatt állítólagos antifasiszta szervezetek ellendemonstráción tiltakoztak a közelben.

A megemlékezésen a résztvevők megkoszorúzták a kitörés áldozatainak jelképes emlékművét.

˝Becsület napja˝: megemlékezés a budavári kitörésről. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt (galéria)

A molinók, illetve a zászlók tanúsága szerint többek között a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg és a Magyar Nemzeti Arcvonal elnevezésű szervezetek képviselői voltak jelen. A mintegy 300 emlékező között ott voltak a Blood and Honour, vagyis a Vér és Becsület elnevezésű nemzetközi szervezet bolgár, holland és magyar "divíziójának" tagjai is.

A résztvevők közül sokan különféle egyenruhákba öltöztek, többen is az egykori nyilaskeresztes párttagokéhoz hasonlító fekete egyenruhát, rajta a nyilas karszalagra emlékeztető karszalagot viseltek a rendezvényen. Mások második világháborús magyar, illetve német egyenruhára hasonlító ruházatban jelentek meg, sokan pedig nyilaskeresztes zászlóra emlékeztető lobogót, illetve árpádsávos zászlót lengettek.

A megemlékezés résztvevői eredetileg a Clark Ádám téren gyülekeztek volna szombat délben, hogy onnan vonuljanak fel a várba, de tervüket felborította, hogy a rendőrség tűzszerészei egy bejelentés nyomán lezárták a teret, valamint a Lánchidat és az Alagutat is. Emiatt a tüntetők nagy része nem tudott átmenni a hídon Pestről Budára, majd feljutni a budai várba, így nagy kerülővel a Deák térre vonultak, majd metróra szállva közelítették meg a Kapisztrán teret.

Itt a gyülekezők számára második világháborús német és magyar katonaindulók szóltak a hangszórókból. Mivel a résztvevők nem akartak lemondani a tűzszerészi akció miatt meghiúsult, látványosnak szánt vonulásukról, elmentek a Dísz térig, majd onnan egy "Hősök voltak" feliratú molinó mögött felsorakozva menetben visszatértek a Kapisztrán térre.

˝Becsület napja˝: megemlékezés a budavári kitörésről. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt (galéria)

A téren "katonai alakzatban" végrehajtott megemlékezésen a szónokok többsége azt hangsúlyozta, hogy a kitörés végrehajtóinak többsége életét adta a "bolsevizmus elleni harcban", a "keresztény Európáért". Beszédükben a felszólalók a nemzeti szervezetek összefogására szólítottak fel. A kitörés áldozataira többek között áldást kért és imát mondott értük egy lelkipásztor.

A megemlékezésen jelen volt Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője is.

A rendezvényt megelőzően "Álljon meg a menet!" címmel ellendemonstrációt tartott az Antifasiszta Hálózat és több hozzá csatlakozó szervezet több mint száz ember részvételével. A Magyar Szolidaritás Mozgalom még az ellendemonstráció kezdete előtt közleményben tudatta az MTI-vel, hogy részt vesznek az akcióban.

A demonstrálók délben indultak rendőri felvezetéssel a Dózsa György térről a budai várba. A menet elején kifeszített molinón azt volt olvasható: "A fasizmus háborút és nyomort jelent". A tömegben többen a holokausztot idéző fényképeket, táblákat tartottak a kezükben.

Az antifasiszta akció résztvevőit a rendőrség biztonsági okokból nem engedte közel a Kapisztrán térhez, onnan mintegy 100 méterre kettős rendőri sorfal mögött az Úri utcában a német nagykövetség előtt várakozhattak.

A tömeg a demonstráció ideje alatt többször azt skandálta: "náci takarodj!". A demonstrálók többsége a német nagykövetség épülete elől még a megemlékezés kezdete előtt elvonult.

A "becsület napi" megemlékezésre érkezők és az antifasiszta ellentüntetés résztvevőinek mintegy 20 fős csoportja mégis összetalálkozott a Kapisztrán téren. A verekedést az akadályozta meg, hogy a rendőrök sorfalat alkottak és hátranyomták az egymást hergelő két csoportot.

Lezárta a rendőrség a Lánchidat, a Clark Ádám teret és azAlagutat szombat dél körül - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről

 A Budapesti rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint senkit nem állítottak elő a rendezvényről.

*

Történelmi helyszínén a Budai Várban emlékeztek tisztelettel a napra - a Becsület napja ( - kitörés)

Szélsőjobboldali szervezetek idén engedélyt kaptak arra, hogy a budai Várban, a Kapisztrán téren ünnepeljék az úgynevezett becsület napját. Mintegy hat-hétszázan voltak. Az antifasiszta ellentüntetőket a rendőrök nem engedték a demonstráció közelébe. 

Más okból, de a jobbikos Zagyva Gy. Gyula és a baloldali Vajnai Attila is feljelentést tesz.

 

A Becsület napjára a saját történelmi helyszínén a budai Várban emlékeztek (Népszabadság- Kurucz Árpád)

 

A budai Várba szorított német és magyar csapatok 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből: a szélsőjobboldal számára ez a „becsület napja”.

A rendőrség az évforduló alkalmából meghirdetett összes demonstrációt betiltotta. A rendőri tiltás azonban kevésnek bizonyult: a hungarista, neonáci és más szélsőjobboldali szervezetek „közös megemlékezését” engedélyezte a bíróság.

A szervezők sokáig titokban tartották a helyszínt. Nem sokkal a szombatra meghirdetett rendezvény előtt az egyik hungarista portálon és több szélsőjobboldali honlapon jelentették be, hogy a gyülekező a Clark Ádám téren lesz.

A Clark Ádám teret közben bombariadó miatt a rendőrség teljesen lezárta. Újságírókat sem engedtek a területre. Kevesen láthatták azt a molinót, amit az MTI tudósítása szerint a Sikló melletti korlátra feszítettek ki a spanyol polgárháború antifasiszta jelszavával: "No pasaran" (nem törnek át). Alatta ugyanez a felirat volt olvasható – rovásírással.

Kiderült, hogy a „becsület napja” valójában fent a Várban, a Kapisztrán téren lesz. A szélsőjobboldaliak kisebb-nagyobb csoportokban érkeztek, az ellentüntetőket jóval a tér előtt feltartóztatták a rendőrök. Így is történt atrocitás, egy antifasiszta lányt megrúgott egy neonáci. A zászlóját is elvette, amit a rendőrök szereztek vissza.

Az ellentüntetők jelentős része a Kapisztrán téri rendezvény kezdete előtt hazament, akik maradtak, próbálták sípolással és pfújolással megzavarni a szélsőjobboldali rendezvényt. Túl messze voltak, keveset lehetett hallani a lármából.

A Kapisztrán téren az egyik szervező bejelentette, hogy a résztvevők arcát nem szabad filmezni és fényképezni, „ellenkező esetben sajtópert fogunk indítani”. Később felszólította a jelenlévőket, hogy a Tóth Árpád sétányon menjenek vissza a Dísz tér felé, és onnan vonuljanak be együtt, „fricskát dobva az antifasiszta csürhe elé”.

A tömeg fegyelmezetten elindult – pont az ellenkező irányba. Egy bundába öltözött nő fintorogva fordult társához: „Ezek nem tudják, merre van a Tóth Árpád sétány?!”  Neki ekkor ment el a kedve az egésztől.

Az egybegyűltek végül a hangosbemondó segítségével megtalálták a helyes irányt. A sétányon sorokba rendeződtek, és elindultak vissza.

 

Szélsőjobboldali szervezetek idén engedélyt kaptak arra, hogy a budai Várban, a Kapisztrán téren ünnepeljék az úgynevezett becsület napját
(Népszabadság - Kurucz Árpád)

A felvonulók derékhadát kopasz, feketeruhás fiatal férfiak alkották. Egyikük megkérdezte az ott forgató videós stáb tagjaitól, hogy honnan jöttek. Miután megtudta, hogy az Indextől, emelt hangon kiadta a parancsot: „Szóljatok a rendezőknek, tüntessék el őket! Zsidókra nincs szükségünk!”

A felvonulók ötszázan voltak, a Kapisztrán téren még egy-kétszázan csatlakoztak hozzájuk. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és – egyebek mellett – a hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal zászlóit lehetett látni. Feltűnt a Betyársereg és a Pax Hungarica Mozgalom is.

A szónokok a Várból kitörő német és magyar katonákat dicsőítették, amiért a „keresztény Európáért harcoltak”, a „dicső halált választották a szolgaság helyett”. Az egyik felszólaló kijelentette: „Mi vagyunk a példa, hogy van még magyar a hazában, aki nem korcsosult el”. Mikrofonhoz lépett egy Ferenc atya néven bemutatott idős pap is: szabadtéri imádsága keretében előadta a Boldogasszony anyánk kezdetű katolikus éneket. A rendezvény koszorúzással ért véget.

A „vármegyés” Zagyva Gy. Gyula, jobbikos parlamenti képviselő a helyszínen elmondta lapunknak, hogy az általa jogsértőnek tartott rendőrségi tiltás miatt hivatali visszaélés címén feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. 

Ugyancsak feljelentést tesz, de egészen más okból Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 vezetője is, aki az ellentüntetésen vett részt. Az egyik közösségi oldalra feltett beszámolója szerint antifasiszta aktivisták egy csoportja megpróbálta elállni a törvénysértő neonáci felvonulók útját, de a helyszínt biztosító rendőrök felszólítás nélkül erőszakot alkalmaztak velük szemben. Az antifasisztákat körbevették, és csak hosszú alkudozás után engedték el őket a helyszínről. Akkor is csupán rendőri kísérettel távozhattak, amivel szerinte korlátozták az aktivisták szabadságát. Vajnai az eset miatt feljelentést tesz a rendőrségen.

A becsület napját először 1997-ben rendezték meg, méghozzá a budai Várban. Az utóbbi időben a rendőrség nem engedte, hogy a főváros frekventált pontjain tartsák meg a szélsőjobboldali demonstrációt. A rendezvény külterületre szorult. Egészen tavalyig, amikor már a Vérmező volt a helyszín. A becsület napja most visszakerült oda, ahonnan indult: a budai Várba.

Népszabadság

*