Csók New York - szeptember 11. ( - szarunk rá, avagy a szerelem mindent felülír)

*

Minden eddiginél többen fejlesztenének - Ócsa lehet a kivétel ( - buksiék eddig sem kértek belőle)

A tanyasiak külterületek a magyar nemzeti örökség része, fennmaradása és fejlesztése nemzeti érdek – jelentette ki V. Németh Zsolt a 77. OMÉK-on megrendezett konferencián. 

Ő azonban gondolom még nem járt Alsópakonyon és nem beszélt Ócsán a városvezetőkkel ez ügyben, máskülönben nem fordulhatott volna elő az, hogy egy ilyen országos sikert elérő programban Ócsa önkormányzat ne vegyen részt

A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a Tanyafejlesztési Program keretében 2011 óta mintegy 6,2 milliárd forint támogatást biztosított a tárca, ebben az évben pedig 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre. 

Gondolom, nem csak én, hanem a fejlődésben visszamaradt alsópakonyi lakosok is kíváncsian várják, hogy Ócsa vezetése az idén végre él-e a kormány biztosította lehetőségekkel, indul és pályázik-e a  térség félzárkóztatását, fejlődését elősegítő programra, vagy továbbra is marad avagy letapad a grundfoci szintjén?  Ámbár Bukodit ismerve, az is elképzelhető, hogy az alsópakonyi gazdasági major is kap egy ketreces grundpályát a csatorna- és vízhálózat kiépítése helyett, hogy az utánpótlást biztosítsa. 

Közben az államtitkár kiemelte, hogy óriási az érdeklődés a Tanyafejlesztési Program iránt, idén minden eddiginél több, 1775 pályázat érkezett be – ez 75 százalékos emelkedést jelent a 2013-as adatokhoz képest.

V. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia egyik térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programja, melynek célja a tanyai gazdálkodás sajátos értékeinek megmentése, a tanyán élők életszínvonalának növekedése és a gazdálkodási feltételek javítása. Hozzátette: a kormány célja, hogy 2020-ig minden tanya legyen ellátva elektromos árammal, illetve könnyen megközelíthető legyen.  (Lásd Ócsa és Alsópakony közlekedési viszonyai.)

Hozzátette: a Tanyafejlesztési Program nem csak számokban mérhető, hiszen szellemisége konkrétan megjelenik például a Vidékfejlesztési Programban is.

A tanyai életforma olyan sajátosság, amely nem csupán a magyar, hanem az európai örökség része –fogalmazott előadásában az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy felmérések szerint, míg 2001-ben 207 ezer ember élt külterületen, – közülük 170 ezren tanyán – addig 2011-re 293 ezerre nőtt a számuk, ez az alföldi térségben a lakosság 5-7 százalékát jelenti.

Az eddigi tapasztalatokat értékelve V. Németh Zsolt elmondta, hogy a legtöbb tanyafejlesztési támogatást a tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére, a tanyagazdaságok fejlesztésére és a külterületi földutak karbantartására fordította a tárca. (Korábban ennek keretében és támogatásával budapesti piacok újultak meg a belvárosban. Ócsán persze erre sem futotta az időből, pedig lenne mit javítani ezen a téren is, hiszen lassan tarthatatlan lesz a mostani állapot.) 

A program legfontosabb eredményei közül kiemelte még az őshonos állat- és növényfajták újbóli termelésbe vonását, a tanyagondnoki szolgálatok megerősítését és a tanyák villamosítását.

Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár a Tanyafejlesztési Programról elmondta: a szerződéseket várhatóan idén decemberben kötik meg a sikeres pályázókkal. A program megvalósítási határideje 2016. április 30-a, a pénzügyi elszámolás pedig 2016. június 30-ig esedékes.

A legnagyobb érdeklődés a tanyagazdaságok indító támogatása célterületet övezte – emelte ki a helyettes államtitkár –, ahol tizenegyszeres a túligénylés. A tanyagazdaságok fejlesztésénél a rendelkezésre álló keretösszeg ötszörösére tartottak igényt a pályázók. A 2015. évi Tanyafejlesztési Pályázat is – a korábbi évekhez hasonlóan – sikeresnek tekinthető, hiszen a pályázati forrásokra 4,5-szeres túligénylés volt.

Szakáli István Loránd kiemelte a Termelő Falu mintaprogramon belül támogatható önkormányzat által biztosított baromfi tartási programot, amely a hátrányos helyzetű kistérségek, falvak öngondoskodását hivatott elősegíteni igazoltan őshonos tenyészállomány kialakításával, folyamatos mentorálás mellett. 

Emellett ugyanezen mintaprogram alprogramja a zártkerti fekvésű földrészlet művelési célú revitalizációját szolgáló program, amelynek célja az egykori elhanyagolt területek újjáélesztése, az elaprózódott gyümölcs-parcellák egyesítése. A cél az, hogy idővel országos kiterjesztésű legyen a program, hiszen a tanyákhoz hasonlóan a szőlőhegyek és zártkertek is értéket teremtenek. A két alprogramra összesen 187 millió forint állt rendelkezésre.

A blog az elmúlt évek során a térséget, a várost érintő pályázatokról és a Tanyafejlesztési Program keretében biztosított lehetőségekről rendre beszámolt, ahogy arról is, hogy Ócsa vezetése mindezt mennyire nem vette figyelembe. Magyarul szartak rá. Bukodi Károly polgármester, Horváth Tamás alpolgármester és a képviselők fellelőssége ez ügyben megkérdőjelezhetetlen.

Forrás: FM - Magyar Polgármester Online

*

Ajánlom magamat: Érdekes, már senki nem veri a mellét, hogy mekkora király ötlet volt - károlyságom telepe

Tudom, hogy ez az írás sok új-pakonyinak nem fogja megnyerni a tetszését, de mit tud tenni az ember, ha nem szeretné, hogy feledésbe merüljön az, amit ígértek és amit végül megvalósítottak. 

Aztán azt is tudjuk, hogy a helyi vezetés is szívesen feledné már ezt a településrészt, de a kormány jóvoltából, és a kíváncsiak szempontjából az érdeklődés időről időre felszínre hozza a külső település rész visszatérő gondjait.  

Sajnos a sok írás, a számos megjelent cikk ellenére a helyzet a kezdetektől fogva nem sokat javult. Inkább mondhatni azt, hogy stabilizálódott. Az újságíróknak és a városvezetésnek együttesen sem sikerült jobbá tennie az ott élők bejutását a városba, vagy éppenséggel a fővárosba. A munkába járás továbbra is nehézkes és lassú a körbefurikázó buszos járattal. Közvetlen kapcsolat a fővárossal a 25 kilométer és közvetlen autópálya kapcsolat ellenére is több mint egy óra a Volánnal.  A  városi önkormányzat meg nem sokat töri magát az ügyön. Nem véletlen, ha a kint élők már hallani sem akarnak a sajtómegjelenésről magukról és az egészről. Tele van Alsópakony csizmája a helyi- és sajátos problémákkal.  A vasútállomás előtti talponállóban kávézó polgármesterhez meg nem jut el az ismert és nem is oly távoli üzenet. 

A polgármester régebben többet nyilatkozott, ma már nem annyira beszél róla

Bukodi Károly polgármester és csapata még a projektben résztvevő, és aktív szerepet vállaló városi főépítésztől is megvált. Így nem csoda, hogy az eredeti elképzelés és a további fejlődés is lelohadt. 

Ez lett az Ócsai deviza házakkal, érdekes most már senki nem veri a mellét hogy mekkora király ötlet volt.

Sem a tervezőasztalon, sem a megvalósítás során, sem azóta nem állta ki a józan ész próbáját az ócsai devizahiteles gettó – hiába volt a sok figyelmeztetés. A projekt tervezett 500 lakóházából mindössze 80 épült meg horribilis, 2,5 milliárdos összegből. Azóta már nevet és funkciót váltott a „lakópark”: szociális menekültteleppé formálta át a kormány. A fejlesztés leállt, és szinte mindenki rosszul érzi magát az egyentelepen.

 A buszmegállótól a telepig árkon-bokron - esős időben sárban vezet a földút (FOTÓ: VAJDA JÓZSEF)

„Hogyan lehet riportot készíteni egy olyan településen, ahol nemhogy névvel, de név nélkül sem áll szóba velünk senki?” 2013 novemberében ezzel a kérdéssel indítottuk beszámolónkat az ócsai devizahiteles lakóparkból. A napokban újra ott jártunk, és csak annyival tudjuk kiegészíteni, hogy már lelket sem látni a vonalzóval tervezett mesterséges faluban. Bízunk benne, hogy azért, mert napközben mindenki dolgozik.

Ez részben igaz is. A közelben működő horganyzóüzembe szinte mindig van felvétel, de sokan ódzkodnak az ottani munkavállalástól. Azt mondják, a vegyszeres kádak gőze mérgező, irritáló, ezért veszélyes ott dolgozni. A cég erről nyilván másképpen vélekedne, s feltesszük, valóban mindent elkövetnek munkásaik védelmében – de a szóbeszéd erős. Van azután a növénynemesítő cég a szomszédságban, ott is jövedelemhez juthat, aki akar. Csak nem mindenki akar.

Érdemes felidézni, hogy a kezdetektől minden jó érzésű, és világosan látó hozzáértő, és kívülálló által élesen támadott ócsai projekt víziója mi volt. Az otthon nélkül maradt kárvallott devizahitelesek kaptak volna itt átmenetileg hajlékot, kertet, lehetőséget. A talpraállás előszobájának tervezték – lett belőle egy hatalmas pénztemető. Egy koncepciótlan, életidegen gettó. A falutól több kilométerre, a vasútállomástól ötre.

A pusztában létesült telepere büszke alpolgármester egyszer még tüntetett is érte

Csakhamar kiderült azonban, hogy az ország távoli, de még közelebbi szegleteiből sem tolongtak az otthontalanná vált emberek. Pedig ekkoriban még 500 házból álló „lakóparkot” (már a név is vicces, ha akár a Pasa parkkal hasonlítjuk össze) álmodtak. Nos, az első ütem 80 háza sem akart megtelni. Az pedig, hogy ma minden épületben laknak, pusztán annak köszönhető, hogy a látványos kudarc miatt a kormány koncepciót váltott.

Katasztrófa sújtotta területekről kitelepítettek átmeneti szállásává minősítette át a telepet, ennek minden hátrányával együtt. A deviza-sorstársakból verbuválódott első 40 család kapott még ugyanennyi reményvesztettet – utóbbiak viszont a kilábalás legcsekélyebb remény nélküliek.

Megjelent a széthúzás, az acsarkodás, a klikkesedés. Sok lett a problémás lakos, akik úgy vélik, mindent helyettük old majd meg valaki – állam, önkormányzat, akárki. Legalábbis, ami pénzbe kerül. Mások emiatt bezárkóztak, és nem érdekli őket semmi, néha egy sportesemény mozdítja csak meg őket. És ami „régen” sosem fordult itt elő, visszatérő vendég lett a faluban a rendőrautó.

Ha ez lehetséges egyáltalán, akkor azt mondhatjuk: a halott falut is megölték azok, akik emberek sorsát íróasztal mellett, ácsceruzával rajzolják, és baltával faragják. És nem akad senki, aki azt mondja, térjetek észre.

A beígért kerékpárútból is csak eddig futotta - sem a városba, sem pedig a vasúthoz nem visz ( - hiába van a szerződés)

Vajon mit mondhatunk arról az elméről, aki a falu szélére, a bekötőútra, távol a házaktól, a füves grund mellé építtetett mozgássérült parkolót? Aki viszont a főúton lévő buszmegállótól nem tervezett járdát a telepig, hogy árkon-bokron-sáron kelhessenek át azok, akik ott szállnak le, az ottani kisboltban vásárolnak. Az sem tökéletesen világos, hogy száz méteren belül miért van két megállóhely.

Horváth Tamás, mint rendező azon a bizonyos ellentüntetésen - Ócsán

Kénytelenek vagyunk megint idézni a másfél éves cikkünkből: „annak is örülnének, ha egy egyszerű buszforduló épülne, mert messze a falu, és ritkán van bejárás. De ezt persze kifelejtették a tervekből. Mert az “okosok” buszt is csak képen láttak, és nem tudják, hogy az általuk tervezett szűk utakon nem képes megfordulni.”

Az olvasó nyilván már kitalálta: buszforduló azóta sincsen. Így rendes céljárat sem, ámbár az önkormányzat a falu pénzén felfogadott egy kisbuszos vállalkozót, aki besegít a közlekedési gondok enyhítésébe. Ez azért remek dolog, mert az ős-ócsaiak emiatt még jobban utálhatják, ha akarják a „telepieket”.

Egy szakember javaslatára megkeresték a Volánt, hogy indítson körjáratot a Népligettől Gyálon, Ócsán át Dunaharasztiig, illetve onnan vissza. Ez nem csak az ócsaiaknak lenne jó, de az érintett teleüléseknek is minőségi változást jelenthetne a közlekedésben. Választ sem kaptak.

Egy kis maszekolás - busz, megálló, házak és igények (- külön, külön)

A hétköznapokkal azért elvan a pótfalu. Szombaton viszont csak reggel van egy busz 8-kor, tízkor egy vissza – halljuk. Vasárnap ez sincs. De hová is mennének, ha minden zárva?

Ismerőssel találkozunk. A mozgáskorlátozott Ofella János az első beköltözők egyike. A Tokodról ideköltöző család 2013-ban lelkesen mesélt lapunknak, hogy 60 négyzetméteres otthonát ötödmagával lakta be, és szép reményekkel néz a jövőbe. Mostanra Ofella úr állást kapott: a máltai szeretetszolgálat helyi irodájában számítógépes adatrögzítést végez. Ennek megfelelően nem is igen nyilatkozna, mert ahhoz már engedély kell. Mi elmegyünk, ő marad, nem is igen forszírozzuk a beszélgetést.

Az iroda előtti lépcsőn egy asszony ül, fiatal fiúval beszélget. Ő itt afféle telefon-felügyelő. Mondja: délután háromig a szeretetszolgálat készülékén ingyen telefonálhatnak a helyeik, de csak előzetes bejelentkezés után, és kizárólag hivatalos ügyben. Fülke nincs a telepen. Autója sok lakónak van, de a látszat kicsit csal, mert a legtöbbnek csak kevés benzin lötyög a tankjában, ezerszer meggondolják, elinduljanak-e vele. Ráadásul nem tennénk le a nagyesküt, hogy akár csak a felének is érvényes a műszakija.

Az egyik portán egymást érik a drága autók, talán tucatnyi is áll ott. Autószerelő – böki oda egy ritka járókelő, látva bámész tekintetünket a kerítésnél. Ezért is érdemes volt idáig eljönnünk, hisz autószervizt műhely nélkül eddig még nem láttunk.

 

Minthogy a kihalt utcákon végképp reménytelennek tűnik a szóbaelegyedés, elzarándokolunk a boltig. A bejáratnál reklám: „Hazai termék, magyar bor”. Érdeklődnénk forgalomról, miegymásról. Barátságos eladónő tanácsolja: álljunk ki az ajtó elé, és számoljuk meg a vevőket. Meghallgatjuk még, hogy az újságírók mind bunkók, szemben a csiszolt modorú útszéli boltosokkal. Miután hamar ismét a friss levegőn találjuk magunkat, már nincs érkezésünk megkérdezni vajon a boltban van-e hitel. Persze a hitelkárosultak telepén miért is lenn

Veress Jenő

*

Rezsicsökkentés áthárítása fideszes politikusok néma támogatásával - ellenérdekeltek ( - kiszolgálók)

A DPMV ZRT sem enged a jussból.  Ezért eltörölte a locsolási kedvezményt.

"A jelentős bevétel-csökkenést előidéző jogszabályváltozások miatt társaságunk nem alkalmazza tovább a locsolási kedvezményt a szolgáltatási területünkhöz tartozó településeken. " - DPMV Zrt

A szolgáltatóhoz delegált Tanácsadó testület fideszes tagjai  sem tiltakoztak a burkolt áremelés ellen, és így nem is léptek fel vele szemben.

Ócsát,  Horváth Tamás (Fidesz) alpolgármester képviseli a vízszolgáltatónál.

Köszönjük ismert hozzáállását.

*

Lecsaptak a települések a tanyákra szánt pénzekre - Ócsa városvezetése érdektelen volt ( - ismét nem pályáztak)

Mint némely kommetekből kitűnt, egyes önkormányzati körökben szerették volna a hülyét csinálni az olvasó lakosságból. 

Aki azt hiszi, hogy a tanyafejlesztési program támogatása a tanyákon élőkre vonatkozik, az téved! Már az utóbbi két évben lefutott két támogatási körben is az egyes tanyás térségek központjai is szépen részesültek ezekből az összegekből. A mostaninál 2 milliárdos keretre 5 milliárdnyi igényt nyújtottak be eddig, s ebből 3,5 milliárd önkormányzatok pályázata - olvasható a Szabad Föld cikkében.

Ma 300 ezer ember él tanyán, igen sok az öreg, elesett ember. Rájuk fér a segítség, a fejlesztés, a kérdés, hogy a szükséges 25 százalék önrészt, elő tudják-e teremteni a legrászorultabbak?

Vajon mit keres egyáltalán egy tanyák fejlesztéséről szóló pályázaton egy városi önkormányzat? - tehetnénk fel a kérdést. Elég sokat - válaszolhatnánk szemtelenül is, ugyanis például Gyulán, a néhány hete adták át a Tanyafejlesztési Program 24 milliós támogatásával felújított piacot, mondván a piacon jól el lehet adni a tanyákon megtermelt terményeket és ez segíti a térségben élőket. És ez igazi is, és fontos is, csak azt nem érteni, hogy miért a tanyasi pénzekből vesznek el erre, mikor más pályázatok is lehetőséget adnak piacok fejlesztésére.

2011-ben például az önkormányzati pályázók elvittek 713 millió forintot, míg konkrétan a tanyákra csak 216 millió jutott. Nos, az előbbi felvetésre elfogadható választ adnak a következő tények: a tanyasi gazdálkodóknak nem állt, nem áll rendelkezésre elegendő saját erő és idő a pályázásra, míg az önkormányzatok erre jobban felkészültek. Igaz, egy tanyán élőnek 25 százaléknyi önrészt kellett állnia, míg az önkormányzatoknak csupán 10 százalékot. S nem utolsósorban előfinanszírozásra van szükség, a támogatást utólag lehet lehívni, 25 százaléknyi előleget kivéve. A pénz felét ezért két éve például helyi piacok építésére fordították, s csupán 22 százaléka jutott a tanyán élőknek, 12 százalék segítette az utak karbantartását, és villamosításra 7,5 százalék.

2012-ben már 1,4 milliárd jutott az önkormányzati feladatok és 400 millió a tanyasi gazdaságok támogatására, igaz jócskán kibővült a támogatható feladatok és elképzelések köre. Tavaly 121 tanyán élő nyert el támogatást, mellettük viszont 84 önkormányzat nyert el külterületi utak karbantartására (34), helyi piac létesítésre (12), villamosítás fejlesztésére (7), projekttervezésre (4), tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése (27).

Tanyafejlesztési Programjában az elmúlt két év során 434 pályázat részesült pozitív támogatási döntésben, összesen 2,4 milliárd forint értékben. Ezen támogatások összesen mintegy 2,9 milliárd forintnyi fejlesztést hívtak életre Magyarország alföldi tanyás településein. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 500 millió forint sajt, vagy kölcsön forrást tudott a pályázat megmozgatni az állami támogatáson felül.

Nos, így vagy úgy, de az idén 2 milliárd forintot gondolt a kormány a tanyák fejlesztési programjára fordítani. E pénz már annyi, hogy nem csak egy szűk régió tanyasi települései pályázhatnak, mint volt tavaly és 2011-ben. (2012-ben még csak 240 településről lehet pályázni, az idén 6 alföldi megye, valamint Pest megye déli részének 724 településéről érkezhettek pályázatok.)

Jelentkeztek is szépen: eddig több mint 1000 pályázat érkezett be, a támogatási igény összesen mintegy 5 milliárd forintot tett ki, ebből az önkormányzatok 3,5 milliárdra. Ami érthető is, hiszen az önkormányzatok az állam kilencven százalékos támogatása mellett pályázhattak, vagyis a városok, falvak ezzel az összeggel gyarapíthatják értékeiket. Két év alatt összesen 434 pályázat nyert el 2,4 milliárd forintot a tanyaprogramokon.

A teljes mértékben nemzeti forrásból finanszírozott program célkitűzései közül 2013-ban továbbra is az egyéni tanyagazdaságok fejlesztése a legnépszerűbb - 786,9 millió forint a támogatási igény. De jelentős számban jelentkeztek a tanyagazdaságok indító támogatására - 552,4 millió forint - és tanyavillamosításra is - 306,6 millió forint.

Az önkormányzati típusú fejlesztési célok közül a tanyai termékek piacra jutásának elősegítését, valamint a külterületi utak karbantartásához szükséges gépek beszerzését jelölték meg a legtöbben. A beérkezett pályázatokat szeptember végére bírálják el - mondta Budai Gyula államtitkár a minap. A pozitív elbírálást kapott pályázatok megvalósítását október elejétől kezdhetik meg a nyertesek, és jövő év április 30-ig kell befejezniük. Tanyán Magyarországon mintegy 300 ezren élnek jelenleg.

Blogunk a Tanyafejlesztési Programra már többször felhívta a város figyelmét. A benne rejlő lehetőségeket nem egyszer kitárgyaltuk. Legutóbb merítettünk és példaként hoztuk azokat a városi és települési fejlesztéseket amivel mások nyertek. Ócsa városának elmúlt három évében ilyet nem tudtunk felmutatni. Erre a városvezetés nem készült, mert a testület elé sem került. Legutóbb is csak a városüzemeltetés vezetőjének bérfejlesztése, majd hitelfelvétele volt a téma. Ezekről mind beszámoltunk. A tanyafejlesztés, az alsópakonyi térség felzárkóztatása úgy tűnik, csak a blogot aktivizálja. A kiírt pályázat, mint lehetőség a vezetést már nem. 

Ócsa e-pályázat keretében sem Alsópakony térségére, sem az ottani utakra, közlekedésre, vízre, sem a városi piac fejlesztésére, sem pedig semmi ilyenre nem pályázott.

Olyan, mintha ezzel egyeneságon és notóriusan elutasítanák a külső (Bajcsy-n vasúton túli) területek fejlesztését. 

Forrás: Szabad Föld/Magyar Polgármester

*