A tanyasiak külterületek a magyar nemzeti örökség része, fennmaradása és
fejlesztése nemzeti érdek – jelentette ki V. Németh Zsolt a 77. OMÉK-on
megrendezett konferencián.
Ő azonban gondolom még nem járt Alsópakonyon és nem beszélt Ócsán a városvezetőkkel ez ügyben, máskülönben nem fordulhatott volna elő az, hogy egy ilyen országos sikert elérő programban Ócsa önkormányzat ne vegyen részt
A Földművelésügyi Minisztérium
környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős
államtitkára hangsúlyozta, hogy a Tanyafejlesztési Program keretében
2011 óta mintegy 6,2 milliárd forint támogatást biztosított a tárca,
ebben az évben pedig 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre.
Gondolom, nem csak én, hanem a fejlődésben visszamaradt alsópakonyi lakosok is kíváncsian várják, hogy Ócsa vezetése az idén végre él-e a kormány biztosította lehetőségekkel, indul és pályázik-e a térség félzárkóztatását, fejlődését elősegítő programra, vagy továbbra is marad avagy letapad a grundfoci szintjén? Ámbár Bukodit ismerve, az is elképzelhető, hogy az alsópakonyi gazdasági major is kap egy ketreces grundpályát a csatorna- és vízhálózat kiépítése helyett, hogy az utánpótlást biztosítsa.
Közben az államtitkár kiemelte, hogy óriási az érdeklődés a
Tanyafejlesztési Program iránt, idén minden eddiginél több, 1775
pályázat érkezett be – ez 75 százalékos emelkedést jelent a 2013-as
adatokhoz képest.
V. Németh Zsolt
hangsúlyozta, hogy a Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia
egyik térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programja, melynek célja a
tanyai gazdálkodás sajátos értékeinek megmentése, a tanyán élők
életszínvonalának növekedése és a gazdálkodási feltételek javítása.
Hozzátette: a kormány célja, hogy 2020-ig minden tanya legyen ellátva
elektromos árammal, illetve könnyen megközelíthető legyen. (Lásd Ócsa és Alsópakony közlekedési viszonyai.)
Hozzátette: a
Tanyafejlesztési Program nem csak számokban mérhető, hiszen
szellemisége konkrétan megjelenik például a Vidékfejlesztési Programban
is.
A tanyai életforma olyan sajátosság, amely
nem csupán a magyar, hanem az európai örökség része –fogalmazott
előadásában az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy felmérések szerint,
míg 2001-ben 207 ezer ember élt külterületen, – közülük 170 ezren
tanyán – addig 2011-re 293 ezerre nőtt a számuk, ez az alföldi térségben
a lakosság 5-7 százalékát jelenti.
Az eddigi
tapasztalatokat értékelve V. Németh Zsolt elmondta, hogy a legtöbb
tanyafejlesztési támogatást a tanyai termékek piacra jutásának
elősegítésére, a tanyagazdaságok fejlesztésére és a külterületi földutak
karbantartására fordította a tárca. (Korábban ennek keretében és támogatásával budapesti piacok újultak meg a belvárosban. Ócsán persze erre sem futotta az időből, pedig lenne mit javítani ezen a téren is, hiszen lassan tarthatatlan lesz a mostani állapot.) 
A program legfontosabb eredményei
közül kiemelte még az őshonos állat- és növényfajták újbóli termelésbe
vonását, a tanyagondnoki szolgálatok megerősítését és a tanyák
villamosítását.
Szakáli István Loránd
agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár a
Tanyafejlesztési Programról elmondta: a szerződéseket várhatóan idén
decemberben kötik meg a sikeres pályázókkal. A program megvalósítási
határideje 2016. április 30-a, a pénzügyi elszámolás pedig 2016. június
30-ig esedékes.
A legnagyobb érdeklődés a
tanyagazdaságok indító támogatása célterületet övezte – emelte ki a
helyettes államtitkár –, ahol tizenegyszeres a túligénylés. A
tanyagazdaságok fejlesztésénél a rendelkezésre álló keretösszeg
ötszörösére tartottak igényt a pályázók. A 2015. évi Tanyafejlesztési
Pályázat is – a korábbi évekhez hasonlóan – sikeresnek tekinthető,
hiszen a pályázati forrásokra 4,5-szeres túligénylés volt.
Szakáli
István Loránd kiemelte a Termelő Falu mintaprogramon belül támogatható
önkormányzat által biztosított baromfi tartási programot, amely a
hátrányos helyzetű kistérségek, falvak öngondoskodását hivatott
elősegíteni igazoltan őshonos tenyészállomány kialakításával, folyamatos
mentorálás mellett.
Emellett ugyanezen
mintaprogram alprogramja a zártkerti fekvésű földrészlet művelési célú
revitalizációját szolgáló program, amelynek célja az egykori elhanyagolt
területek újjáélesztése, az elaprózódott gyümölcs-parcellák egyesítése.
A cél az, hogy idővel országos kiterjesztésű legyen a program, hiszen a
tanyákhoz hasonlóan a szőlőhegyek és zártkertek is értéket teremtenek. A
két alprogramra összesen 187 millió forint állt rendelkezésre.
A blog az elmúlt évek során a térséget, a várost érintő pályázatokról és a Tanyafejlesztési Program keretében biztosított lehetőségekről rendre beszámolt, ahogy arról is, hogy Ócsa vezetése mindezt mennyire nem vette figyelembe. Magyarul szartak rá. Bukodi Károly polgármester, Horváth Tamás alpolgármester és a képviselők fellelőssége ez ügyben megkérdőjelezhetetlen.
Forrás: FM - Magyar Polgármester Online
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése