Ki mire használja a közösségi oldalakat - települések és polgármesterek a "fészen" ( - magamutogatás és ámítás)

Így Facebookozik; - sőt, van ahol Twitterezik és Instagramozik némely polgármester.
Ez a polgármesterek legújabb "játszótere".

Ócsa polgármesterének közösségi (személyes Facebook) oldala - próbál hivatalosnak látszani, de akkor sem az

Egy felmérés szerint: "A vidéki nagyvárosok polgármesterei nagyobb arányban használják ki a Facebook adta lehetőségeket, mint a budapesti kerületek vezetői."

Ócsa polgármestere is igyekszik itt a szebbik arcát mutatni - focira hívás

A fővárosi kerületeket vezető polgármesterek döntő többsége a legismertebb közösségi portálon, a Facebookon is tartja a kapcsolatot választóival.

Vidéken más képet fest a polgármesterek Facebook felhasználása, mivel a kisebb településeken inkább közvetlenebb, és személyesebb a kapcsolat, mintsem a közösségi oldalaikat használják fel erre a vezetők.

Többségében az önkormányzatok inkább a hivatali oldalt részesítik előnyben, mintsem a polgármester személyes profiljára hagyatkozva váljanak egyoldalúvá. 

Vannak helyek, ahol ezt jól és a lakosságot segítve művelik, és vannak olyanok is, akik ezzel nem élve, vagy éppenséggel hanyagolva, inkább a személyi kultuszt próbálják nyomni.

Ócsán inkább ez utóbbi érezhető, amikor semmilyen más hírcsatornát nem tesz lehetővé az önkormányzat, és egyedül a polgármester saját oldalmegjelenítéseivel kívánja betölteni, befolyásolni és egyben kiváltani a városban tapasztalható információs űrt.  

Vannak akik kimondottan figyelik a közösségi folyamokat

Persze nem volt ez mindig így. Az előző városvezetés idején még volt normális, és kommunikatív online oldala az önkormányzatnak, amit a választások után azonnal átalakítottak. A korábbi fórumot az újonnan hatalomra kerülő városvezetés felszámolta, a kétoldalú kapcsolatot beszüntette. Az önkormányzati fórum felszámolásra került és ezzel a lakossági információcserét, a híradások közvetlen megosztását, elérhetőségét is beszüntették.

Ócsa jelenlegi polgármestere - aki korábban éppen az online fogadóórákkal próbált elismertséget szerezni, - most egyéni Facebook oldalát használja a saját népszerűsítésére. Ez természetesen nem teljes értékű nem éppen egy elfogulatlan, vagy hiteles forrás, mivel itt csak és kizárólagosan az általa favorizált és terjesztésre szánt (dez)információk kerülnek megosztásra. Ezekből a valós történések, a városi ténykedések sav-borsa nem nyer megismerést. A látszólagos közösségi híradás mellett az ilyen fajta magamutogatás valótlan és torz ábrázolása a tényleges helyi történéseknek.

Bukodi elsősorban a meccsekre koncentrál, aztán a közre - vegyes a kép

Mindebből értelemszerűen adódik, hogy a személyes profiljukat, annak természetéből fakadóan, szinte kizárólag maguk a polgármesterek kezelik. Ócsán sincs ez másként.

Bukodi Károly amolyan vegyes képet mutató oldala ugyanezt a sémát követi.

Ezzel szemben a hivatalos politikusi Facebook-oldalakat – tekintettel arra, hogy itt többnyire a kerületekkel kapcsolatos híreket, fejlesztéseket, eredményeket publikálják, és ezekkel kapcsolatosan érkeznek észrevételek – a sajtós munkatársakkal közösen gondozzák, hogy minél gyorsabb, szakmai válaszokat tudjanak adni. 

Általános, hogy az önkormányzat erre a feladatra kijelölt munkatársa által kezelt Facebook-oldalon a kerület lakosait érintő híreket, eseményeket, érdekességeket, programokat, közérdekű információkat posztolnak.

Ócsának azonban nincs hivatalos Facebook oldala úgy mint más településnek, vagy annak önkormányzatnak.  Itt a polgármester és a vele egy húron pendülő testület ezt nem látja jónak, pedig a szomszédos Alsónémedi, láthatóan jól alkalmazva, hatékonyan képes vele a település célközönségét elérni és hitelesen tájékoztatni.

Ócsán ezzel szemben a polgármester privilégiuma a netes közösség tájékoztatása. A város hivatalos honlapja nem követi időszerűen és megfelelő gyorsasággal az eseményeket. Rettentően elavult, időszerűtlen, és hiányos. Funkcionálatlan és még arra sem alkalmas, hogy a hivatal számára kötelezően előírtakat megjelenítse. A polgármester tisztában van ezzel, és a mögöttes látogatottsággal. Nem véletlenül lovagolja meg a saját közösségi profiljával a Facebookon lógók könnyen befolyásolható táborát. A Facebook számára az a kötetlen és számon nem kérhető közösségi létforma, mely a szabadság szellős érzete mellett az egyszerű népszerűséghajhászás egyik kedvelt eszköze is a mának.

Vidéken szinte tarol ez a "Facebook-demokrácia"

Ez a megosztási forma természetesen nem helyettesíti - és nem is helyettesítheti - a hivatalos önkormányzati kommunikációt. De kitörődik ezzel? Aki itt értesül a "hírekről" az már a legkevésbé néz utána a hiteles forrásnak. Számukra elég az a szimpátia, ami a kedves kis megosztásokból származik. Azonban - és pont ezért - a polgármesteri közösségi oldalak mindig csak az egyének csoportjának közösségét támogató és segítő, azt népszerűsítő bulvár marad.  Így érthető mód nem is járatják le magukat és élnek ezzel az eszközzel túl sokan azok közül, akiket a valós cselekedetek és a közösségi tettek igazolnak vissza.

A 23 fővárosi kerület vezetői közül csupán hatnak – Nagy Gábor Tamás (I. kerület), Láng Zsolt (II. kerület), Hassay Zsófia (VI. kerület), Bácskai János (IX. kerület), Pokorni Zoltán (XII. kerület), Tóth József (XIII. kerület) – nincs személyes vagy hivatalos online közösségi oldala. A XVIII. kerületi Ughy Attila és a XX. kerületi Szabados Ákos is ott van a Facebookon, azonban már hónapok, illetve évek óta nincs új bejegyzésük, ami persze nem jelenti azt, hogy az általuk vezetett városrész önkormányzata ne használná ki az internetes kommunikációs felület adta lehetőségeket.

A IV. kerületi Wintermantel Zsolt a leg­gyorsabb, ő a feltett kérdésekre átlagban 54 percen belül választ ad. 

Az sem mindegy, hogy milyen hangvételű hozzászólások, beírások keletkeznek a személyes vagy hivatalos polgármesteri oldalakon. A nyomdafestéket, pontosabban billentyűzetet nem tűrő obszcén, rasszista megnyilvánulások kezelésére általánosan használják az Facebook rendszerének automatikus moderáló funkcióját, illetve maguk is aktívan tüntetik el az ilyen megnyilvánulásokat.

Vannak polgármesterek akik jól élnek a lehetőséggel

Van olyan polgármester, a XV. kerületet vezető DK-s Hajdu László, akinek az önkormányzat tájékoztatása szerint nem kell moderálással bajlódnia, mivel még soha nem kapott obszcén beírást.

A vidéki nagyvárosok, megyeszékhelyek vezetői még nagyobb arányban használják a Facebookot, mint fővárosi kollégáik. A 23 megyei jogú város első emberei közül csupán Almási István (Hódmezővásárhely, Fidesz), Borkai Zsolt (Győr, Fidesz) és Fodor Tamás (Sopron, Fidesz) nem rendelkezik hivatalos Face­book-oldallal. Az érintett településekről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a polgármesterek más fórumokon tartják a kapcsolatot a polgárokkal, vállalkozásokkal és szervezettekkel.

Ócsa polgármestere a baráti szelfit is megosztja

A többi település vezetőjének van hivatalos közösségi oldala, néhányan emellett személyes profillal is rendelkeznek. A témában feltett kérdéseinkre összesen nyolc helyről (Debrecen, Dunaújváros, Eger, Kaposvár, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Szolnok és Zalaegerszeg) érkezett válasz, ez alapján kiderült, hogy a nagyvárosi polgármesterek évek óta jelen vannak a legnagyobb közösségi oldalon, többen már 2010 óta élnek ezzel a kommunikációs lehetőséggel. Sőt, Cser-Palkovics András (Székesfehérvár, Fidesz), Balaicz Zoltán (Zalaegerszeg, Fidesz) és Habis László (Eger, Fidesz) például az Instagramot is használja, utóbbi a Twittert is.

A válaszok szerint a polgármesterek jellemzően aktívan részt vesznek az oldaluk szerkesztésében, sokszor figyelik a hírfolyamokat a mobilkészülékeiken, és rendszeresen tesznek javaslatokat a témákra, kommentekre. Kaposvárról azt közölték, hogy a fideszes Szita Károly polgármester maga levelez az érdeklődőkkel, mint ahogy Cser-Palkovics András is rendszeresen válaszol a feltett kérdésekre. Balaicz Zoltán – a helyi önkormányzat tájékoztatása szerint – maga szerkeszti a hivatalos Facebook-oldalát is.

A nagyvárosi polgármesterek általában úgy gondolják, a profil ugyan nem helyettesítheti a hivatalos kapcsolatot a sajtóval és a nyilvánossággal, de a közösségi oldalak ma már fontos terepei a kommunikációnak. A polgármesterek a Facebookon keresztül – sok esetben fotóval illusztrálva – folyamatosan információkat osztanak meg, javaslatokat, kérdéseket kapnak, amelyekre rendre válaszolnak. Székesfehérvárról azt közölték, hogy több közösségi kezdeményezés így jutott el Cser-Palkovics Andráshoz, és ez alapján valósult meg. Példa erre az adventi programok közé bevett koncert, amikor fehérvári fiatalok tettek javaslatot a fellépő együttes meghívására. Ugyancsak a fejéri megyeszékhelyen létezik online közmeghallgatás is, ami része a szervezeti és működési szabályzatnak, vagyis ez ott már hivatalos önkormányzati kötelezettség.

A polgármesterek, illetve munkatársaik szeretik magukat tetszelegtetni a közösségi portálokon, gondolván, a választók hitének megtartására. Azonban soha nem szabad feledni, hogy ez nem egy hivatali hírcsatorna, és éppen ezért csak egy szegmense annak a tevékenységnek, mely a mögöttes (tényleges) munkát illeti. A polgármesterek arra nagyon ügyelnek, hogy a közösségi csatornákon számukra negatív teljesítés, rossz hír, vagy kudarc ne jelenítődjön meg.

Nem véletlen, hogy Bukodi Károly is többnyire csak a fejlődést próbálja vázolni, és ahogy a focicsapat győzelmeit közzétéve kommentálja sikert, úgy a vereség, vagy a városi vagyonvesztés soha nem kerül kikiáltásra.

Szeretik képileg bemutatni, ha valamilyen rendezvényen, eseményen megjelennek - ezzel is a népszerűséget kívánják fokozni

A rossz hírek előadója és a mögöttes történések hiteles beszámolója továbbra is a városi (fórumpótló) blog marad Ócsán.  

*