A politikai érdek mindenhol meghatározza a haderőbeszerzéseket, nálunk sincs ez másként.
Azonban ne feledjük, két dolgot. Azt, hogy a Honvédséget kik amortizálták és züllesztették le, valamint azt a kötelezettséget, amit Nato-ba lépésünkkel elvárásként velünk szemben támasztanak.
Gőzerővel zajlik a Honvédség fejlesztése, mivel a költségvetésből bőven jut majd pénz a régi,
szovjet haditechnikai eszközök lecserélésére és teljesen új szerepkörök
kiépítésére is. Mivel 2020-ban várhatóan több, korábban megkezdett
eszközbeszerzési tárgyalás is a végkifejletéhez ér, jó eséllyel idén is
több olyan bejelentés érkezik majd, ami nagyon komoly honvédelmi
fejlesztésekről szól.
A Zrínyi-2026 honvédelmi és
haderőfejlesztési program az elmúlt harminc év legátfogóbb és
legkomplexebb védelmi fejlesztési programja. A hivatalos közlemény
szerint: „A kormány kiemelten fontos tényezőként számol a hazai védelmi
ipar minél szélesebb körű, átgondolt fejlesztésével, valamint lehetséges
bővítésével, annak gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatásaival
együtt”.
Haderőfejlesztésünkben a NATO védelmi rendszere meghatározó szerepet játszik. A politikai döntéseket a NATO átteszi a gyakorlati megvalósítás asztalára. Erre egy példa: 2016-ban a NATO varsói csúcsértekezletén döntött a kibertér műveleti területté való nyilvánításáról. Ennek folyományaként idén a Magyar Honvédség Szentendrén MH kibervédelmi akadémiát létesített. Vagy: 1998-ban Magyarország – az akkori NATO-felfogást követve – egy könnyű felszerelésű dandárt ígért. Ebből a későbbiekben, 2014 után, amikor a NATO-gondolkodás e kérdésben megváltozott, egy nehézdandár lett, harckocsikkal, önjáró nehézlövegekkel, lánctalpas eszközökkel.
Míg a NATO-val Magyarország kapcsolatai rendben vannak, a magyar-EU biztonság- és védelempolitikai kapcsolatok csak az elmúlt évtől (strukturált védelmi együttműködés) kezdtek fejlődni. A magyarok teljesítik a NATO-ban a „három C”-vel jellemzett elvárásokat (Costs-Költségek, Capabilities-Képességek, Contributions-Hozzájárulások)
Korábban gyakran lehetett hallani: majd a NATO megvéd minket. Ezzel
szemben a NATO-t megalapozó Washingtoni szerződés alap gondolata, hogy
mindenki elsősorban saját védelméről gondoskodik, és ezzel járul hozzá a
közös védelemhez. …
A Honvédség hadrafoghatóságának jelenlegi
színvonala – nézzék el nekem az egyenes beszédet – éppúgy sérti az
Alkotmányt, mint a Washingtoni szerződést. A nemzeti együttműködés
rendszerében a magyar érdek áll az első helyen, ezért a
szövetségesinkkel is szigorúan nemzeti érdekeink mentén kell
együttműködnünk, természetesen betartva a kölcsönös kötelezettségeket. …
Nem pusztán katonai, legalább annyira gazdasági érdeke Magyarországnak,
hogy nekilássunk teljesen szétesett hadiiparunk újjáépítésének is.
Alkalmassá kell tenni a magyar vállalkozásokat arra, hogy minőségi
beszállítói lehessenek a Honvédségnek.
Magyarország a fegyver-rendszer modernizációja keretében cseh licenc alapján fog BREN 2-es gépkarabélyokat, Scorpion-3-as géppisztolyokat, illetve P-07 és P-09-es pisztolyokat fog gyártani, melyek a Honvédség fő fegyverzetét képezik majd.
Gyalogsági harcjárműveket feltétlenül vásárolnunk kell az orosz gyártmányú BTR-ek felváltására. 2028-ra fel kell, hogy álljon a megígért magyar nehézdandár, és ahhoz további nehéz haditechnika vásárlása kell.
A Komondor járművek megjelenése a magyar védelmi ipar új fejezetét nyithatja – közel negyven év után ismét hazai harcjármű tervezés folyik és sorozatgyártás folyhat, meghatározó alapeszközt biztosítva további hazai eszközgyártóknak is, termékeik integrálására, promótálására – "mutatható" magyar termékcsoport jöhet létre, mely hazai referencia birtokában külföldi piacokra is vihető.
A fejlesztés célja egy a NATO alkalmazási elveinek és a MH alkalmazói és üzemben tartói igényeknek megfelelő, könnyű–páncélvédettségű, többcélú harcjármű család kialakítása, amely a lkalmas mind a könnyű-lövész, mind a többi fegyvernemi feladatokban való alkalmazásra. Ezzel egy olyan harcjármű család alapjai teremtődhetnek meg, amely az elkövetkezendő 20-30 évben a magyar védelmi ipar – s felhasználóként akár a Magyar Honvédség - egyik meghatározó technikai eszközévé is válhat.
Idén májusban mutatkozott be két török 4x4-es páncélozott terepjáró a Honvédelem Napján; a Nurol Makina vállalat Ejder Yalcin és Yörük járművei sokaknak nagy meglepetést jelentettek, hiszen korábban magyar gyártmányú MRAP-ek rendszeresítéséről lehetett inkább pletykákat hallani. Rövidesen a kiállítás után a török sajtó beszámolt arról, hogy aláírásra került egy szerződés a harcjárművek megvásárlásáról, de hivatalos, minisztériumi bejelentés ezt azóta sem követte, így egyelőre még nem lehet tudni, hogy melyik típusból pontosan hány darabot vásárolt Magyarország.
A magyar haderő modernizációjának egyik célja a magyar hadiipar megújítása is, ami szintén nem könnyű feladat.
Az egyébként orosz gyártmányú helikoptereinket az oroszokkal újíttattuk fel – és kétségkívül ezt nem mindenütt nézték jó szemmel. Mert a NATO-ban 2014, a kelet-ukrajnai események, a Krím elcsatolása után a tagországok egységét jelentősen növelte az „orosz komponens”, a Moszkvával szembeni katonai erő demonstrálásának szükségessége.
Hosszú évtizedek helikopterbeszerzési csendjét megtörve nemcsak új típussal bővült légierőnk*, hanem mindez új gyártású gépek beszerzésével történt meg, melyre legutóbb 1990-ben került sor, amikor is rendszerbe álltak a Mi-17PP rádióelektronikai zavaróhelikopterek. Az eredeti rendeltetésükben tiszavirág életű 706 és 707 oldalszámú zavaró Mi-17-esek is szürke színűek voltak, csakúgy mint a most beszerzett H145M-ek, de ezzel ki is fulladtak a párhuzamok: ugyanis a H145-ösökre sokkal fényesebb jövő vár, sőt ezek a gépek egy új időszámítás első hírnökei is egyben.
A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program koncepcióját képező helikopter képesség megerősítése több lépcsőben történik. Az első lépcső a 20 db H145M típusú helikopter beszerzése jelenti, a második fázis 16 db, közepes kategóriájú, többcélú helikopter beszerzésére fókuszál.
Nemcsak új típus állt hadrendbe, hanem egyúttal egy újabb évtizedbe léptünk be, melyről joggal feltételezhetjük már most, hogy meghatározó lesz a Magyar Légierő, de lényegében az egész Magyar Honvédség életében: több évtizedes technológiai lemaradásunkat hozzuk be ezen évtizedben, ami vonatkozik a szárazföldi technikára (kézifegyverek, harcjárművek), légvédelemre, helikopterekre és szállító repülőgépekre is, ezáltal egy új korszakba is léptünk be 2020-ban.
A magyar haderőfejlesztési program, a Zrínyi 2026 tervezése vélhetően már a németekkel egyeztetve történt. Márpedig a haditechnikai beszerzés 30-40 éves elköteleződést jelent, vagyis döntésével Magyarország a következő évtizedekben Németország „legjobb barátja” lesz – katonai vonalon mindenképpen.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában pénteken kihangsúlyozta, hogy az új
eszközökkel a Magyar Honvédség megkezdi páncélos fegyvernemének
fejlesztését a 21. század követelményeinek megfelelően. Az új páncélosok
a 40 éve rendszerben lévő orosz T-72-eseket váltják le.
A miniszter elmondta,
szeptembertől év végéig havonta két Leopard 2A4HU érkezik Tatára, így 12
ilyen járművel rendelkezik majd a Magyar Honvédség. Hozzátette:
2023-tól már a legkorszerűbb, 2A7HU típusú páncélosokat használhatják a
katonák.
Korom Ferenc, a Magyar Honvédség
parancsnoka korszakváltó eseménynek nevezte a Krauss-Maffei Wegmann
által felújított Leopardok Magyarországra érkezését, majd elmondta, a
Magyar Honvédség célja, hogy a világ egyik legmodernebb eszközének
számító Leopard 2A7HU harckocsival lássa el a 11. Harckocsi zászlóaljat.
Frank Haun, a KMW vezérigazgatója
elmondta, az Európai Unió 15 országában rendszeresítették a Leopardokat.
A három éven belül Tatára érkező 2A7HU páncélosokkal Magyarország
Németországhoz és Dániához hasonló harckocsizó képességekkel rendelkezik
majd.
A Leopard 2 német harckocsi a Bundeswehr
fő harckocsitípusa, a Krauss-Maffei-Wegmann cég gyártja. Valamennyi
modellt ellátták digitális tűzvezető rendszerrel, lézeres célkeresővel, a
lövegcsővel párhuzamosított géppuskával és éjjellátó készülékkel.
A harckocsi fő fegyverzete a Rheinmetall
120 mm-es űrméretű, sima csövű harckocsiágyú, amelyet kétsíkú
lövegstabilizátorral láttak el. A harckocsi két géppuskával rendelkezik,
személyzete négy fő.
A baj mindezzel csak annyi, hogy az Országos Polgárőr Szövetség helyi emberének mindez nem tetszik. Közreadott Facebook megosztásából kiderül, hogy mindez szar.
Még szerencse, hogy kisvárosunkban van egy ilyen jeles és nagy múltú képviselője és megszemélyesítője az Országos Polgárőr Szövetségnek, aki mindig képes megmondani a tutit.
Nagy kár, hogy nem kötik le eléggé, nem foglalkoztatják ezt az embert és ráér a polgárőrség hátterével ilyen régimódi agitáció és propaganda tevékenységet kifejteni a nagy közönségnek.
Az OPSZ gyöngyszeme szerint mindenkitől csak valami szart vesznek.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése