A polgármestert, közpénzes juttatásokat reklámozni az igénybevevőkkel és gyerekkel több mint visszataszító

Soha nem voltam híve annak, hogy az önkormányzatunk vezetése és itt különösen a polgármesterre gondolok, sajátos céljai a népszerűséghajhászás és a (politikai) haszonszerzés céljából olyan embereket használ ki, vesz igénybe és tesz közzé a közösségi médiafelületeken, akik igénybe veszik azt, amit a város költségvetéséből valójában mi, adófizetők biztosítunk számukra. 

Mondhatni szép dolog és nemes gesztus, hogy több tíz évnyi önkormányzati tevékenység után eljutott oda a városunk, hogy az újszülötteknek, az óvodásoknak és az iskolát kezdők részére is biztosít apró ajándék csomagokat.  A baj azonban mégis csak az, hogy mindezt a polgármesterünk úgy használja fel saját céljaira, hogy abból egyfajta magmutogatást hozott létre.  Erről korábban már cikkeztünk, annak kapcsán, hogy valójában ezeket az embereket felhasználja a maga imázsának megteremtéséhez, úgy is mint valamifajta jótékonykodó személy, a kegyes vezető látszatának megteremtésével, vagy figyelemfelkeltésével. Erre utaltak azok a közös képek, amik a polgármester és az átadott csomaggal a részesülő együtt jelent meg a közösségi oldalakon. Rendben, hogy ezekhez a megjelenítésekhez a felek hozzájárultak, de azért azt is vegyük már figyelembe, hogy sok ember nem mer nemet mondani egy a lakásán megjelenő és csomaggal érkező polgármesternek.  

Sajnos ilyen jelenetek folyamatosan kerültek fel a világhálóra, úgy is mint valami örömhír, hogy lássuk a "mi polgármesterünk" milyen "jó fej", mennyire kedves és adakozó.  

Csakhogy éppen a lényeg marad el ezekben az esetekben. Mégpedig az, hogy ezt nem a polgármester adja, hanem a testület által a költségvetésből biztosítja a város. Az a város, aminek lakossága évi több milliót fizet be adóként azért, hogy a polgármesteri autó, a külön juttatások, és a kötelező önkormányzati feladatok mellett erre is lehetőséget biztosíthassunk.  

Most nem is az a gond, hogy az egyes kötelező feladatok miként teljesülnek, vagy éppen maradnak el, mert azok mellé ugyebár nem áll ki a polgármester és nem mutogatja, hogy lám itt sincs járda, meg hogy itt sincs biztosítva a vízelvezetés. De még csak a közpénzből vásárolt 6 milliós autóját sem tárta elénk úgy mutogatva, ahogy a csomagosztással teszi.

De már ezért is szót emeltünk, és alább hagyott a magamutogatásból. Viszont arról a rossz szokásáról máig nem tett le, hogy a mögöttes szülőket, vagy éppen a gyerekeket felhasználva ne mutassa be, hogy már megint átadott, vagy átvettek egy-egy csomagot.  Némi kitérőként jegyzem meg, hogy arról még soha nem láttunk fényképes visszajelzést, hogy a fiatal házasoknak milyen induló csomagot adott volna át.  Legyen az akár kulcs, vagy bérleti lehetőség, netán nyoszolya, vagy gyerekágy. 

Nem.  

Most, hogy lassan közeleg a szeptember, indul a beiskolázás, a gyerekintézményekbe (óvoda, bölcsőde) való jelenezések és felvételek ideje, egyre inkább jelennek meg és kerülnek ki a világhálóra olyan képek, ahol a gyerekeket teszik ki az önkormányzatból kapott szatyorkás indulócsomagokkal.

Mindez ismét komoly aggályokat és visszaélések lehetőségét rejtik.  

A gyerek ugyanis nem lehet senki prédája.  A fiatal nem tud még önállóan dönteni a sorsáról. Nincs birtokában annak a szándéknak, vagy akaratnak, mellyel eldönthetné, hogy akar-e ilyen szerepet vállalni és ezáltal a közösségi médiafelületen megjelenni akár idegenek előtt szabad felhasználásban oszthatóként, vagy sem.  Hogy ez a "pitiáner" batyu megéri ezt, vagy sem, hogy a későbbiekben ennek milyen hatása lesz majd rá, vagy másra nézve.  A gyerek nem tudja még ezt felmérni. Nem tud ebben dönteni. A szülő, a polgármester, de az önkormányzat sem teheti kiszolgáltatottá azt, akit valójában segíteni és nem hátráltatni szándékozik.  

Felcseperedőben lévő gyermekeink fotóinak megosztása a különböző közösségi oldalakon már szinte megszokott dolognak számít. A posztolásnak azonban nem várt következményei is lehetnek, ezért annak módját és gyakoriságát is alaposan át kell gondolnunk.

Kozma Zoltán klinikai igazságügyi szakértő elmondta, a szülők többsége szereti megosztani gyermekei fotóit a különböző közösségi oldalakon. Ez boldogsággal, büszkeséggel tölti el őket, ráadásul így együtt tudnak örülni a családdal, barátokkal a csemete növekedésének fontos, meghatározó pillanatainak.

Kifejtette, ezzel nincs is probléma, jó dolog, ha egy szülő büszke a gyermekére, amit utóbbi is átérez. A kérdés inkább az, hogy kivel vagy kikkel osztja meg ezeket a pillanatokat. Nem mindegy ugyanis, hogy csak a szűkebb környezet látja azokat, vagy bárki megtekintheti. Hiszen a megosztásokat nyilvánossá téve a szülő lényegében kiteszi a gyermekét annak, hogy a nagyközönség láthassa. Ebbe a tömegbe azonban beletartozhatnak például a pedofilok vagy a különböző rosszindulatú emberek is, akik kiskorúakról szóló képeket nézegetnek, illetve élnek azokkal vissza.

És ez nem csak a miniszterelnök unokájának képei nyomán annak személyére vonatkozva értendő, ahogy azt a polgárőrség ócsai embere is szemléltette. 

Az ilyen, vagy ehhez hasonló magukból kifordultak ráadásul nem csupán a gyermekekről hiányos öltözékben készült fotókat keresik és osztják meg, hanem sokszor teljesen átlagos képekre is vadásznak, ezért azok terjedésével szintén veszélyhelyzetbe kerülhet a kiskorú. 

Sajnos az, aki kitesz, valami fényképet magáról, vagy gyerekéről a netre,  az onnantól rengeteg emberhez elkerülhet.  A Facebook ebben meg különösen kegyetlen, mert ott egyenesen a megosztás sokaságára vannak beállva. Arra, hogy minél több személyhez eljusson a hír, az információ, adott esetben a képi anyag.  A felhasználói szabályzat elfogadásával, és a közösségi oldal használatával ez már a feltevő, megjelenítő által is osztható. A hozzájárulást az adja, aki feltesz a képet.  Ott is van alatta mindjárt a megosztás lehetősége. Ezt mindenki tudja és tisztában van vele.  Így a nem lehet azt mondani, hogy nem járult hozzá, vagy ezt, meg azt nem akarta.  A Facebook nem egy családi album. 

Ha nem zártan kezelik, akkor abba mindenki belelát, szabad felhasználást, hozzászólást, megosztást kap. Ez a lényege a világhálós közösségi rendszernek. Ezért is hívjuk fel ennek veszélyeire és visszásságaira a figyelmet.

Bizalmas, családi képeket, gyerekeink fotóját ne tegyük nyilvánosan elérhetővé vagy megoszthatóvá, ha nem akarjuk az ismételt megjelenését, a terjesztését. A Facebook sajnos erre épül. A hálózatépítésre, a minél több ember bekapcsolásához, az eljutáshoz és ennek egyik alapja a megosztás, a like. A sok like (lájk) nem biztos, hogy boldoggá tesz. Az idő múltával, már nem lehet reklamálni, hogy itt meg ott megjelent, visszaköszön az arc, a mögöttes kép, vagy a hozzászólás, mert elvégre erre kapott indíttatást (felhatalmazást) a Facebookon való nyilvános közzétételkor. Később pedig már visszafűzhetetlen, hogy ki volt az első megosztó.

Abban az esetben azonban, amikor bármely nemi szerve látszódik a cseperedő „modellnek”, teljesen egyértelmű, hogy abúzusnak van kitéve.  A facebookozok ezeket általában nem engedi.

Utóbbi abban valósul meg, hogy a letöltött képeket úgynevezett sötét oldalakra (dark web) töltik fel, amit a szülő és később a gyermek sem akarna.

A facebookozok ezeket a tartalmakat általában nem engedi.

     

Jogilag is gond lehet a képfeltöltés Dr. Csűri Gábor ügyvéd elmondta, mindenképpen érinti a gyermek személyességi jogát, ha fotókat töltenek fel róla az internetre. Ugyan a kiskorú még nem tud nyilatkozni, de legalább kamaszkortól kezdve a véleményét kell kérni, emellett a különböző rosszindulatú felhasználók – például pedofilok – miatt felelősség is terheli a felnőttet. Amennyiben pedig rossz helyre (dark web) kerül egy-egy fotó, és értesülnek róla, azt azonnal jelezni kell a hatóságoknak, hiszen az egy hivatalból is üldözendő bűncselekménynek számít.

Az igazságügyi szakértő elmondta, nem az a megoldás, hogy megbeszéljük a gyermekkel, mi kerüljön ki róla az internetre, mivel 12 éves korig nincs kialakult értékrendszere.

Így addig a szülőnek,  az érintett polgármesternek, az önkormányzat jegyzőjének van kiemelt szerepe és egyben felelőssége abban, hogy mit kezd azokkal a képekkel amiket az internetes oldalakon szabadjára enged. Az ilyen sorsokra ható eseményekkel a gyermekeink életével kapcsolatos megjelenítésekkel bizony csínján kell bánni.  Soha nem  tudhatjuk mikor ki, mit tesz majd hozzá, akár megjegyzésként akár vélemény formájában. Ahogy a miniszterelnök unkájához is olyan minősíthetetlen jelzőket csatolva küldtek üzenetet a polgárőr profiljának oldalán, általa is átengedve, amit nem szeretnénk viszont látni a sajátjaink esetében. 

Tehát az önkormányzatból származó "csomagos" fotók közzététele semmiképp sem szólhat arról, hogy általuk a feltevő (szülő, vagy a polgármester) több pozitív reakciót, visszajelzést kapjon a világhálón keresztül. Ezért ne adjuk és ne engedjük felhasználni a gyerekeink képmását.

Hiszen ha valóban arra használja fel a valaki gyermeket, hogy általa népszerűbb legyen, vagy jobb színben tűnjön fel mások előtt, az tulajdonképpen a gyermeki léttel való visszaélést jelenti. 

*