Petíció a biztonságos vasúti átkelésért - kötelezhető a MÁV ( - Ócsán csak nyelik az adóbefizetéseket a semmire)

Vannak helyek és vannak önkormányzatok, ahol foglalkoznak a helyiekkel, azok élet- és társadalmi körülményeivel és nem csak az adójukra hajt a vezetés.

Most az eddigiek (lásd például Alsónémedi, Bugyi) után egy budapesti kerület példáján próbáljuk illusztrálni, hogy miként is lehetne Ócsát kimozdítani abból a lápból, amibe az elmúlt évek során ragadt.

Ócsa jelenlegi városvezetés immáron (több mint) nyolc éve képtelen megküzdeni a város gondjaival és képtelen a bajokat orvosolni. 

Kisvárosunk egyik legforgalmasabb csomópontja a vasútállomás, ami egyben az egyik legjobban elhanyagol része is annak. Itt nem nőnek virágok, nincsenek ültetve fák, nem takarítják, és úgy rendezetlen az egész. Csak a két ivó, a lekocsmásított nemzeti dohánybolt, és az átellenben levő Retró ahonnan rendszeres vizeletürítésre járnak le az aluljáróba, - nyomja rá a bélyegét erre a kereszteződésre.

Polgármesterünk állítólag jól ismeri a helyet és a helyzetet, mert elmondása szerint reggelente itt kávézik és tájékozódik a történésekről. Legalábbis pár éve még ez volt a helyzet. 

A környék azóta sem sokat változott. Az aluljáró ugyanúgy használhatatlan, mint az előtt, hogy arra 5-6 milliót kidobatott a városvezetés. A két ivóban fogyasztók közül sokan ma is csak vizeldének használják jobb esetben.  Biztonságos átkelésre a normális emberi használatra azonban alkalmatlan.  

Telente az önkormányzati városüzemeltetés nem volt képes takarítani. Zsuzsika szerint nincs olyan embere, aki a hajnali vonatok indulása előtt azt részt letolta volna. Aztán napközben sem sok időt, vagy gondot fordítottak rá. Így mára rosszabb állapotba került, mint azelőtt volt, hogy milliókat nyomtak el rá. 

Polgármesteri megtekintés során is látható hogy a lépcsőfokok töredezettek, kopottak és élüket vesztettek. A kerékpárok és babakocsik áthaladását célzó lépcsőkre épített lejtő kitöredezett, éles és alkalmatlan céljának betöltésére. Mindezek az ott hagyott üledék és szemét mentén alkalmatlanná teszi a vasúti átjárót a normális használatra.

Láthatólag a polgármestert és a mögöttes önkormányzatot nem foglalkoztatja mindez, hiába is a visszatérő lakossági felvetés. 

Ócsán azonban a felszínen sem jobb a helyzet.  A kiépített vasúti parkoló takarítása alkalomszerű és nem rendszeres. Hol eltört italos üvegek, hol csikkek és más szemét egyveleg szorata fedi a térkövet, ahogy azt a szél kergeti. De nem ritka az itt hagyott olajfolt, vagy az elhagyott lótrágya sem, attól függetlenül, hogy éppen ki milyen célzattal veszi igénybe azt. 

A mi pedig a vasúti közlekedéssel járó átkelést szolgálná, azt senki nem biztosítja megfelelően.  A MÁV nem törődik a területtel, a vágányokon való átkelést nem segíti, a peronokat biztonságos és kiemelt átkelőkkel nem teszi lehetővé, annak ellenére, hogy az aluljáró nem közvetlenül a sínek menti peronokhoz vezet. 

Az önkormányzat a fent leírtak szerint szintén nem foglalkozik az átkeléssel sem a felszínen a sínek közt, sem az alatt az aluljáró vonatkozásában.

De nem csak ez egy állomása ez az ócsai stációnak, mert az Üllői utcai és a Székesi utca vasúti átkelők is hosszú évek óta rendezetlenek. A mai forgalom biztonságos átvezetésére alkalmatlan mivel a gyalogosoknak és az egy nyomon haladóknak sincs külön átkelőjük, vagy kijelöl nyomvonaluk. 

Ez az állapot nem új keletű, de nem is megnyugtató. Nem lehet elfogadni beletörődni a múlt századi állapotok fenntartásába. Nem lehet elfogadni hogy a Bukodiék alpolgármestersége, majd 8 éves polgármesteri ténykedése ellenére sem állt be változás ezen a téren.

Az elmúlt hosszú évek során nem, hogy kerékpárút átvezetése, de még csak a gyalogosnak biztosított járda sem lett kiépítve a kereszteződés felé. A polgármester mégis a MÁV-ra mutogat, ha szóba jön mindez.

Valójában a polgármester és a mögöttes önkormányzat semmit nem képes felmutatni ez ügyben.

Az átkelést elősegítő járda vasúti sínekhez vezető nyomvonala is hiányzik, nem hogy az átvezetés.  Gondolom úgy vannak ezzel, hogy a helyiek saját felelősségükre menjenek csak át vagy vállalják az áthaladást a város túl felére. Különösen vonatkozik ez a vasúti sínek közti bukdácsolásra.

Az ebből máris kiderül, hogy a városvetés nem kerékpáros-, nem gyerek- és nem idős barát, hiszen ezek átkelést sehol nem segíti. És nem hogy nem segíti, hanem majdhogynem nem is teszi lehetővé. 

Más helyeken ez többnyire biztosított. Ahol pedig nem, ott az emberek veszik kezükbe a dolgot. 

Pesterzsébeten a helyiek arra kérik kérik a saját döntéshozóikat, hogy tegyék biztonságosan átjárhatóvá, használhatóvá a vasúti átjárót. Ennek érdekében egy petíciót is létrehoztak. 

„Kérünk titeket, hogy aláírásotokkal támogassátok kezdeményezésünket, miszerint kérjük a döntéshozókat, hogy a pesterzsébeti vasúti átjárót:

• Akadálymentesítsék: babakocsival és kerekesszékkel is használhatóvá tegyék!
• Tegyék biztonságosabbá: megfelelő világítást hozzanak létre az átjáróban!
• Legyen lépcsőfeljárat a Helsinki út Mediterrán lakóparki oldaláról is

 Pesterzsébet vasúti megállója két oldalról is megközelíthető, de akadálymentesen sehonnan. Az aluljáró alulvilágítása, lépcsőinek rámpanélkülisége, büdös és balesetveszélyes padlózata és omladozó vakolata a kerület egyik legrendezetlenebb közterületé teszi a helyet. A vasúti átjárón babakocsival, kerekesszékkel lehetetlen átjutni, a világítás is nagyon gyér, megoldatlan. Pedig nagyon fontos közlekedési átjárója, összekötője, a most fejleszteni kívánt Duna-partnak, a Gubacsi lakótelepnek, a Mediterrán lakóparknak és a Zodony utcai sportcentrumnak. A vasúttal közlekedők is ezen az aluljárón tudják megközelíteni Pesterzsébet városközpontját. Ezen kívül kérjük, hogy amennyiben van rá lehetőség épüljön akadálymentes lépcsőfeljáró a Helsinki út lakópark felőli oldalán is, hogy az ezen az oldalon található buszmegállót is el lehessen érni” – olvasható a petícióban, amit ide kattintva tudtok aláírni.

Mindez természetes Ócsán is járható út lenne, és az önkormányzattal karöltve is levezethető. Kérdés persze, hogy eddig miért nem jártak el ez ügyben és mit gondoltak, meddig mehetnek el ezzel a tétlenséggel?   

Különös tekintettel arra, hogy az önkormányzati vezetés úgy nyeli a kommunális adó befizettet tízmillióit, mint kacsa a nokedlit, annyi különbséggel, hogy a kacsa gyarapszik, de Ócsa semmit nem változik.
Mégis mire várnak, vagy várunk még?
Vagy a kacsa, vagy a befektetett pénz, de hogy a semmiért tömjük az állatot, az a józan paraszti ész  szerint sem járja.

*