Megvan a lehetőség az alacsonyabb osztályban játszó csapat finanszírozására - példaértékű megoldás ( - kecske)

Törökországban az alacsonyabb osztályban játszó focisták nem kapnak állami támogatást, vagy szponzorpénzt. A csapat fennmaradását, a játékosok pénzét maguknak kell előteremteni, vagy kitermelni. Törökországban ha erre a város pénzét használnál fel olyan balhé lenne amit senki nem mer bevállalni. 

Itt Ócsán pont fordítva állunk ezzel. Ha itt valaki azért mer szólni, hogy az adófizetésre kötelezettek pénztárcájából kivett pénzeket miért a helyi egyesület sikertelen játékára költik, akkor a maréknyi érintett mögötti szurkolótábor, - mindazok felével, akik a családi rendezvényen ott voltak - teli hányja a közösségi oldalakat, hogy ez a blog m,ár mennyire szemét.  Pedig nem így van.

A török Is­parta vá­ro­sá­ban 1954-ben ala­pí­tott Gül­spor egye­sü­let­ben az évadban nyújtott  rossz szereplést követően alacsonyabb osztályba került a csapat, így elestek a támogatásoktól. Márpedig a legrégebbi török klubbal történt meg. Ezért a Gülspornál úgy döntöttek, hogy eladják 18 focistájukat és a bevételből finanszírozzák a további játékok fedezetét.

Ócsán ezzel ellentétben semmi retorzió, vagy változás nem veszélyezteti a polgármester hobbiját, amit sporttevékenységként aposztrofálnak. Márpedig a kisvárosi polgármester, Bukodi Károly elnökölte csapat alacsonyabb osztályba kerülése is meégért volna annyit, hogy a városi támogatást az eredménytelenség mértékéhez igazítva megvonják és önfenntartása kötelezzék a klubbot. Elvégre a város megérne annyi pluszt, mint amennyit a focira költenek.

Városunk polgármester ugyanis bársonyos pázsitot, felújított edzőpályát, kiglancolt öltözőt, drága mezeket, új kerítést, feljavított lelátót és hozzá hideg sört adó büfét állított ki a mögöttes pénzekből a jobb szereplés érdekében a pályára lépők számára, azonban a városban mindezeket a körülményeket nem biztosítja.

Ócsán a B közép szurkolók és a Fradi öregfiúk csapata játszott barátságos mérkőzést a focicsalogató rendezvényen, ahol egyébként gyermek ügyességi felmérő, footdarts, 11-es rúgóverseny, lövés erősségmérés, valamint tűzoltóautó-bemutató is szerepelt a programban.

Itt nincs egy normális, játszótér a kisgyerekek számára. Nincs megfelelő közösségi tér, árnyas kert, vagy virágos sétány az egész településen. Az közterületek koszosak, elhanyagoltak, nagyrészt rendezetlenek. A belső úthálózat javarészt járdázatlan, de még frekventált helyekre, úgy mint a vasúti átjárók, vagy a buszmegállók sem érnek el. Mindez felveti a kérdést, hogy feltétlenül fontos-e fenntartani a lecsúszott csapat magasabb osztályú finanszírozását? Nem lenne inkább célravezetőbb mindazt a kidobott pénzt a városi emberekre úgy, mint a településen belüli közlekedés javítására költeni?  Adott a példa, miszerint az alacsony osztályú csapatok finanszírozására közpénzes támogatást nem mindenütt biztosítanak. Sőt ahogy a sportágbeli példa mutatja, nem is engedik!

Blogunknak beszámolt az egyik apuka, aki elmondta, hogy egy- egy átigazolással mennyi pénzt kérnek és fizetnek ki.  Mindez elképesztő összegeket jelent, aminek nyoma nincs a rendszerben. 

Ha pénz van a fociban, miért nincsen sem siker, sem néző, sem eredményesség?- teszik fel a kérdést. 

Ez esetben bőven lenne miért magukba nézniük, azoknak akik itt Ócsán is a többlettámogatás megmaradása mellett állnak. És azoknak akik a városházáén a foci pénzügyeiért felelnek. Ők azok a képviselők, akik ennek kapcsán milliókkal kurtitják meg a lakosságra jutó költségvetést. Ha azonban a külön jutalmazásukra gondolok, amit az éves költségvetésbe építetten a jogszabályokban meghatározott díjazáson felül évente ki/fel vesznek, akkor az látszik, hogy kéz-kezet mos alapon osztják le egymás közt a pénzeket.

Nem azért, mert a focinkra amúgy nem jutna elég forrás. A probléma éppen az, hogy hiába a pénzbőség, az eredmények hiányoznak, nézők gyakorlatilag nincsenek, a polgármesteri csapat a tavalyi és azt megelőző szereplése pedig gyalázatos.  Mégis rengeteg pénzhez jut a helyi fociegyesület. Holott a környék legrosszabbjai között jegyeznek minket. Úgy tűnik, a Puskás Ferencnek tulajdonított híres „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci” mondás akkor nem igaz, ha a foci irányítói azt látják, nem kell semmi érdemi teljesítményt felmutatniuk, máris záporoznak hozzájuk a milliók. Ócsán márpedig így van. Semmi különég nem látszik a finanszírozásban akkor, ha a megyei II osztályban, vagy annak legalján, vagy még lentebb, a harmadosztály perifériáján állunk. Teljesen mindegy és ezért érdektelen az egész. Csak a pénzt viszik.

Felsőpakony, Alsónémedi, Bugyi, Újhartyán és még sorolhatnánk távolabbi, s környékbeli csapatok sorát, mind előrébb vannak nálunk. Ócsa a nyomukba sem ér.

A fideszes politika azonban kitart a rendszer mellett, sőt, 2018-tól nem csak a társasági adóból lehet levonni a látványcsapatsportoknak szánt támogatást, hanem a bankokra kirótt ágazati különadóból is.

Itt figyelnek arra is, hogy ne csak a kluboknak, a focistáknak is jó legyen. Az elfogadott adótörvények szerint az eddigi 125 helyett már 250 milliós lesz a határ, ameddig a sportolók és sportvezetők az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózhatnak. Hogy pontosan mennyi fizetésből kell megélniük a játékosoknak, azt a legtöbb klubnál hétpecsétes titokként kezelik.  Ócsán valószínűleg nem hoz ennyit a csapatjáték a konyhára, de hogy ügyeskednek a mögöttes pénzekkel, az biztos, ahogy az is látszik, a költségvetésük nem igazodik a produktumhoz. Az elért eredmények köszönő viszonyban nincsenek az elkönyvelt ráfordításokkal. 

A beszámolókból az is egyértelműen kiderül, hogy a klubok nagy részénél egyáltalán nem számít, vannak-e nézők. 

A polgármesteri együttes mellett még kitartanak a szurkolók. Legalábbis azok a maréknyiak, akik a B-közepet, vagy a péntek esti viharos sörmeccseket játszották. Persze ők is kopnak, bár a gimi alapítványának ebben is érintett elnöke a fővárosból jött le játszani a nemrégiben meghirdetett családi foxi napra. Mindezt azt mutatja, a régi cimborák még ma is összetartanak a labda körül feszülő ellentétek dacára. Kérdés azonban, hogy a mögöttes önkormányzati finanszírozás megvonása, a focit érintő perek, a pályaépítés teljes költségterhe vagy az árnyékolók és más egyéb apróság megfizetése a csapat egyesületét terhelné, akkor miként állnának ehhez a (ön)szórakoztató játékhoz.  

A nagyközönséget ugyanis a legkevésbé  érdekli ez az alacsony szintű játék, akár úgy is mint sportteljesítmény. Az egészben annyi az izgalom, hogy ki mikor szól be a bírónak, vagy mikor kit állítanak ki. Valahogy nem sportszerű ez az egész. 

"Most mivan?? a főfő sport a foci, csak szurkolók alig vannak meg játékoskedvű fiatalok... :D"

Jelen pillanatban az ócsai ember nem tud többet vállalni. Így is feladta már a 21. századi életét. Azt, ami másutt már rég megadatik a normális életvitelhez. Itt az önkormányzat mindet csak takarék lángon biztosít. Egyedül a foci kapja meg azt, ami a csövön kifér. 

Mi és a blog mögöttesei ezt a túlzást sokalljuk. Azt a ráfordítást, amit az itt élő emberektől a kutyaütő foci kapcsán elvonnak. Azt kifogásoljuk, hogy ezért még közpénzt is kaphatnak. Mindezzel a támogatással ez  nem csak a maguk ügye, hanem a közösségé. Azé az embereké, akik itt élnek, itt alkotnak és helyben adóznak.  Nehogy már az egyesület nyúlja a pénzek javát. A közhasznú tűzoltó egylet a felét sem kapja. Még a legjobban támogatott OPKE is csak gyertyaláng a polgármesteri egyesülethez képest.  

A városi focit nálunk is úgy kéne kezelni, ahogy másutt. Amolyan önfinanszírozó rendszerben.

A Gül­spor egye­sü­let­ elnöke elmondta, hogy az ifjúsági focisták áruba bocsájtása az utolsó lehetőségük volt a csapat megmaradására.

Állandó bevétellel kell rendelkeznünk - mondta az elnök a CNN török adásának.

Az ifjúsági focistákat 2600 dollárért adták el más kluboknak, a kecskék tejéből viszont 5000 dollárnyi bevételt tudnak termelni. Most csak 10 kecskénk van, de hat éven belül már 140 lesz belőlük.

Így még jobb játékosokat tudunk venni magunknak – fejtette ki.

El­ad­tak 18 fo­cis­tát, hogy ve­hes­se­nek he­lyet­tük 10 kecs­két

 Nem beszélve arról, hogy megszülethet majd a török közmondás: megmaradt a kecske és a focista is.

Mindennek természetesen megvan a magyar megfelelője is, miszerint: ne bízz kecskére káposztát. 

*

Meg a qrva anyját a Helsinki Bizottságnak és Iványi Gábornak - a baloldalisággal és a liberalizmussal együtt

 Emlékeznek a Terminál című filmre, amiben Tom Hanks egy reptéren ragad majdnem egy évre, mert az otthonában kitör a polgárháború, megszűnik az állampolgársága, és érvényes útlevél híján nem léphet ki semmilyen irányban a terminálról? Ezalatt mindenféle vicces dolog történik vele, igazi barátokat szerez, és még Catherine Zeta-Jonesszal is majdnem összejön. Bár a film nem utal rá, a történetet egy valódi sztori ihlette: Mehran Karimi Nasseri 18 évet húzott le Párizsban a Charles de Gaulle reptér termináljában élve.

A háttérben a belga, francia és angol hatóságok tologatták egymás között az ügyét, néha egészen abszurd vígjátéki helyzeteket előállítva. Egyszer például a belga hatóságok eljutottak eddig, hogy hajlandóak számára új iratokat kiállítani, de csak személyesen veheti át azokat Belgiumban - ahová viszont papírok nélkül nem léphet be. Nasseri közben szépen berendezkedett a terminálon, egy padon aludt, a nyilvános mosdókban tisztálkodott, a reptéri dolgozóktól, és az átutazóktól kapott adományokból vásárolt ruhát és használati tárgyakat, a terminálon üzemelő büfékből kapott enni. Az idejét nagyrészt újság- és könyvolvasással (közgazdaságtant tanult) töltötte, illetve naplót írt, ami később könyv formájában is megjelent. Lassan helyi hírességgé vált, és szépen keresett azzal, hogy pénzért fotózkodott a járatukra váró utazókkal. 1995-ben a belga hatóságok eljutottak addig, hogy felajánlották neki a szabad visszatérést az országba, de Nasseri (aki akkor már Sir Alfrednek szólíttatta magát) megmakacsolta magát, ő Angliába akart menni, ahová viszont továbbra sem engedték be.

Telt-múlt az idő, odakinn leomlott a berlini fal, létrejött az EU, de Nasseri még mindig a terminál önkéntes foglya volt. A sztorija eljutott Hollywoodba is, Spielberg 250 ezer dollárt fizetett a megfilmesítésért (a pénzt persze nem tudta felvenni, mert bankszámlája nem volt, a csekket meg nem tudta hol és hogyan beváltani), a film nagy sikert aratott a mozikban, és végképp celebbé avatta.

2006-ban végül egy váratlan rosszullét vetett véget a reptéri tartózkodásának. Kórházba szállították, és mire felépült a francia hatóságok engedélyezték neki, hogy az ország területén maradjon. Egy jótékonysági szervezet vendégeként telepedett le Párizsban, és azóta is ott él. Hivatalos állampolgársága a mai napig nincs.

 Mehran Karimi Nasseri 18 évet húzott le Európa közepén - Párizsban a Charles de Gaulle reptér termináljában - a tranzitban a "senki földjén" élve - belebetegedett, de állampolgárságot nem kapott ( - mindez normális ott)

Hősünk tehát ott állt a repülőtéren, útlevél és állampolgárság nélkül, Belgiumba nem mehetett vissza, Angliába nem utazhatott tovább, Franciaországban nem maradhatott. Így hát ott maradt a senki földjén, az indulási terminálon, papírok nélkül, repülőjegy nélkül, pénz nélkül, pont mint Tom Hanks a filmben.

És ott is maradt 18 éven át.

A mi hazánkban ennél sokkalta egyszerűbb a helyzet. Hívatlan „vendégként” érvényes útlevél és papírok nélkül, pusztán okos telefonnal és nem kormányhoz, hanem magánszervezethez köthető védelemmel felfegyverkezve érkező válságos menekültnek próbálva megtéveszteni a határvédelmi szerveinket jelentkezik és kér menekült státusz bemondásra több Magyarországtól és Európától távoli földrészről érkezettek sokasága. Ezek az álságos akárhonnan érkező emberek nem a legközelebbi biztonságos és munkával megélhetést biztosító országot akarják, hanem egy ennél sokkalta többet nyújtó, amolyan ingyenlétet biztosító államot, mint az Európai Unió egyes liberális felében merkeli mód adományozottan elérhetnek.  Mindez a munkanélküli léhaság, az ingyenes jólét és a társadalom feletti uralom átvételére irányuló törekvés az a hajtóerő, ami mágnesként vonzza ezt a sötét hordát. 

Nem véletlen, hogy a napjainkban omlik össze a Dél-Afrikai Köztárság és süllyed anarchiába a fekete uralom által. 

Nem véletlen, hogy Afganisztánt feladták a szovjetek, és hogy az amerikaiak sem bírnak velük. 

Nem véletlen, hogy Irak mondva csinált megszállása és szövetségi erők általi szétbombázása, a Hussein család lemészárlása után a törzsi egységek szétesésével olyan káoszt teremtettek, aminek további végeláthatatlan vérontás és földönfutás lett a vége. 

Ugyanez a folyamat zajlott le Líbiában, ahol a Kadhafi biztosította helyi jólét felrobbantása és az államfő elűzése, majd legyilkolása után egy földönfutóvá hanyatlott néptömeg maradt hátra, köszönhetően az angol, francia, amerikai és más bevont szövetségesek demokráciacsináló gépezetének. 

Mindezen történések nyomán megindult áradat az a menekült hullámnak titulált tömeg, ami mostanság ostromolja Európa köreit. 

Magyarország ezzel szemben előrelátóan határkerítést és határzárat vezetett be, amit az európai liberális héják nehezményezve belső támadásba lendültek. 

Nos, a betolakodó tranzitmigránsok a magyar határon fennakadnak azért, mert itt nem úgy látják el a schengeni övezet védelmit, mint ahogy a görögök, vagy mások. Legutóbb például Németországban lett botrány abból, hogy a hatóságok ellenőrizetlenül adták ki akár bemondásra, hamis adatok alapján, ellenőrizetlenül a szabad mozgást biztosító tartózkodási engedélyeket. 

Magyarország kormánya azonban nem így jár el. Ahogy lehetett, zárta a határok érintett részeit. Tranzitzónákat létesített és a jogszabályoknak megfelelően fogadja a menedék kérelmeket. Az érkezőket regisztrálja, és elbírálásban részesíti. A lényeg, hogy aki nem jogosult a menedékjogra, azt elutasítják. 

A liberálisok és a balfékek szerint itt kezdődik a gond.  

Kedden jelentek meg az első hírek arról, hogy a magyar-szerb határon lévő tranzitzónában a magyar hatóságok nem adnak enni azoknak az embereknek, akinek a menedékkérelmét első fokon elutasították.

IványiGábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője élelmet vitt volna a határon várakoztatott menekülteknek, miután az Index beszámolt róla, hogy a magyar hatóságok nem biztosítanak ellátást a tranzitzónában tartózkodók egy részének (azoknak, akiknek elsőre elutasították a menedékkérelmét). Iványi célja az volt, hogy egyháza mindenkinek naponta öt szelet kenyeret, egy halkonzervet és egy almát adhasson.

Iványit azonban, mint az RTL Híradó riportjából kiderül, engedély híján nem engedték be a röszkei tranzitzónába, így a csomagokat sem tudta átadni. A lelkész szerint Szent István ünnepén szégyen, hogy nem segít az állam a nélkülözőkön.

Akkor lássuk miről is van szó. Mint azt az Echo tévé műsorába meghívott segélyegylet szónoka is elismerte, Iványi Gábor tette egyfajta performansz volt. A migráns simogató segélyszervezetek ezzel arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a magyarok nem etetik a menedékkérőket.

A Helsinki Bizottság tárta fel, hogy a július 1-től hatályos új szabályok nyomán a menedékkérők nagy részét az éheztetés fenyegeti, mert a bevándorlási hivatal azoknak a menedékkérőknek nem adott enni, akiknek a kérelmét elfogadhatatlanság miatt elutasították, de ők ez ellen bírósághoz fordultak. 

Az igazság azonban az, ami a reptéri történetben ismert esetben is elmondható, európai gyakorlat. Ahogy a reptéren sem lehet csak úgy kimenni a kifutópályára és átlépni a határt, úgy hazánkba sem lehet, csak ad- hoc begyalogolni. Ahogy a reptéri tranzitban sem etetnek meg senkit, úgy a magyar tranzit zónában sem kap ellátást az, aki nem jogosult a menedékstátuszra.  Ahogy a repteret is ellehet hagyni a bejáraton, úgy a magyar tranzit zóna is csak az országunk irányába zárt. Itt nincs az a fordulat, hogy csapdába kerül az ember, mint a párizsi reptéren, mivel a visszaúthoz ugyanúgy nem kell repjegy és engedély, ahogy az ideérkezéshez sem volt szükséges.

 A valóságosan is megtörtént reptéri eset megmutatja azonban, hogy Európa nyugati részén sem etetik csak úgy azt, aki nem jogosult rá. A felemlített történet vétlen szereplője is kénytelen volt maga megoldani az ellátását így-vagy úgy, holott Ő csapdában volt.

A migránsokra nem vonatkozik a gyurcsányi hírdetmény

Nálunk szó nincs ilyenről. Itt nincs bezárva az ember. Ahonnan jött oda, vagy arra felé távozhat is. A határzóna nem ingyen tábor, ahol a bejönni, vagy letelepedni szándékozók csak úgy jöhetnek, mint Róbert bácsi ingyenes népkonyhájára.  Ráadásul milyen dolog már az, hogy akiről kiderül, hogy nem felel meg a minősítésen és nem kerülhet menekült státuszba, az csak úgy ránk erőlteti magát azzal, hogy dafke sem távozik. 

Népi megítélés

Ezek a különböző adományokból támogatott hülyék pedig mennek és politikai célzattal a médiát segítségül hívva etetni kívánják a trollt. Azt, a törvényen kívüli, - amúgy jogszabálysértő – azonosítatlan személyt, aki csak úgy beköltözik a tranzitba. A liberális Iványi Gábor, és a Helsinki Bizottság pedig rácsap a lehetőségre, min t gyöngytyúk a takonyra és ország-világ előtt bemutatja, hogy itt ez a büdös kormány éhezteti a szegény menekültet.  Ne ekkor szakad a cérna és mondom, hogy a jó kurva anyjukba menjenek.  

Mit gondolnak ezek a szarjankók a kerítésen innen és azon másik oldalán, akik ide jön jogosulatlanul és ránk próbálja erőltetni magát, meg az is aki eléje szalad és simogatni, etetni próbálja. Hát nem gondolkodik józanul a metodista Iványi és a Helsinki tagsága? Dehogy nem! Nagyon is! Propagandát csinál az egészből. Egyfajta lejáratása a kormánynak, hazánknak. Képmutatás, galádság és hazugság által. Hát pont és éppen ezért kívánják elszámoltatni, beszámoltatni és átláthatóvá tenni a civil szervezeteket, és a mögöttes támogatókat. Teljesen érthető és logikus, hiszen ezek (civil) szegélyszervezetnek álcázott politikai szélhámosok, akik nyomást gyakorolnak, ráhatással bírnak és ezzel összességében befolyásolni akarják a kormányt. Politikai célzattal manipulálják a választókat és azokat, akiket megválasztottak. Ha ezen esetben kormányellenességről beszélnek, akkor teljesen igazat kell adnunk az így vélekedőknek.  

Cinikus szándék áll e mögött

A mocskos SzDSz és a megmaradt hányadéka az, akik mindezt az itt élőkkel szemben űzik. Lássuk be, nem túlzás mindezek után kijelenti, hogy menjenek az anyjukba, oda abba a nem kívánatosba, vagy hagyják el ezt az általuk élhetetlen országot. Ne csináljanak provokatív egynapos akciókat, amiről aztán hónapokig, majd visszamenőlegesen is lehet beszélni. A kurva életbe és az anyjuk valagába az ilyen ellenséges férgekkel, mert ugyebár magukhoz a lakásba egy sem vesz ebből a merítésből. Csak a drót előtt állva sajnálkoznak képmutatóan, mintsem a nagyhatalmak  követségei előtt demonstrálnának az általuk szétvert országok és rendszerek nyomán elszabadult népvándorlás okán.  

*

Új vidékek felé veszi útját Ócsa fociegyesülete - ma kezdi meg a polgármesteri csapat a harmadosztályú játékot

Ócsa részint közpénzes csapat, az a városi egyesület, ahol eléggé össze nem férhető mód a polgármester az elnök. Nos ezen egyesületi klub focicsapat tavaly még a megye másodosztályában volt jelen, ahonnan el nem ítélhető mód - a teljesítménye alapján - kiesett. Így került vissza a régi helyére, a harmadosztályba. 

Ócsa számára a megyei harmadosztályú évadnyitó mérkőzés 17 órakor kezdődik Ecseren - tőlünk nem sokan lesznek

 

Mondhatnánk, hogy nincs ezzel semmi probléma, hiszen a jelenlegi politikai szélfordulat szerint ha a főállású alpolgármester álcázott oktatói munkaként feltüntetve középiskolai földrajztanárként is zsákolhat, miközben semmi tudományos, vagy doktori fokozattal nem rendelkezik, így csupán összeférhetetlenséggel telítetten duplázhatja az állását, akkor a szintén zenész polgármester is lehet kettő az egyben sportvezetői-elnök is, annak ellenére, hogy a Jobbik már korábban is azt ígérte, hogy ezt a ténykedést összeférhetetlennek tartja és felszámolja majd.

A majd és a felszámolás várat magára, annál is inkább, mert a párton belül inkább az önmaguk által gerjesztett erodációval vannak elfoglalva, mintsem az ilyen, hosszú évek óta fenntartott csip-csup ügyekkel. 

Ami pedig a csapatott illeti:  a szezon előtti átigazolásokat követően a városi csapat összeállítása az MLSZ honlapján nem elérhető és azt a polgármester elnök sem tette közzé nyilvános oldalán. Általában az Ócsa Vse közpénzes érintettsége ellenére nem tárja a városlakók elé az egyesület elnöksége a polgármester közreműködésével azokat a kifizetéseket, amik a város költségvetési keretéből kerülnek felhasználásra. Így az sem nyilvános, hogy ki mennyit és kire mennyi pénzt fizettek az átigazolási szezonban. Aztán arról sincs hír, hogy az évi több milliós önkormányzati támogatást mire fordították. 

Az azonban az elmúlt szezon szerepléséből kitűnik, hogy nem a sikeresség, akár a megye II.-ben maradás lett az eredmény. Nem véletlen, hogy mindezen (le)szereplés után a normális gondolkodó átértékeli a polgármesteri csapat munkáját és felteszi magának a kérdést, miszerint nem lenne-e célszerűbb a városi utak, a közterületek  rendbetételére költeni azt az átlag 7 milliónyi éves keretet, amit a polgármester kedvtelésére szórnak el?  

Focinap a pályán - meghívó

A felvetés már csak azért is aktuális, mivel az ócsai B-közép által hirdetett, augusztus 4.-i "Szurkoló a pályán" kezdeményezésre alig vett részt más, mint az a maréknyi fan, aki ennek a képzeletbeli szektornak a tagságát képezi. Vagyis a kb 7 fős középtábor a járulékos tagokkal és családi háttérrel sem képez annyit, hogy ezért éves szinte 7 milliót áldozzon a város. 

Szakosztályvezető, a Pártos Lóránt alapítvány elnöke

Ez a túlzott fociőrület amúgy is sokba van már.  

A polgármester retorziós pályája és a mögöttes sörfocis tevékenység már korábban is perek tárgyát képezte, ami nem csak birtokháborításban, hanem a tornatanár érintettségében és távozásában is hátrányként ért sokakat. A perek azonban továbbra sem szűntek meg. Ezeket persze nem az egyesület és nem az MLSZ fizeti, holott mindkettő érintett. Nem nehéz kitalálni, hogy ezek a mögöttes focit érintő összegek a nép zsebéből és az önkormányzat kasszájából kerülnek kifizetésre a hivatkozott 7 milliós támogatáson túlmenően. 

Szóval miért kell ez nekünk? Miért kell az emberekre erőltetni azt az ócska focit, amit csak pár elvakult fant szórakoztat a többség pénzéből azok kárára valós eredmény és produktum nélkül. 

Az ócsai B-közép csapata - lényegében közülük jönnek ki a hétköznapi szurkolók és a fanok ( - alig vannak)

Ettől és a pénteki haveri meccsektől, a sörfocitól nem lesz Ócsa népe egészségesebb. Ha pedig ezt szeretnénk elérni, akkor közösség játszóteret, mászókákat, nyílt pályákat kellett volna létesíteni, nem pedig zártkerti kalitkákat.  Az sem normális, hogy az önkormányzati füves pályára, - ami ugyebár nem az egyesületé, hanem a városé - csak a polgármesteri egyesület tagjai léphetnek, illetve alkalmilag a B-közép néven tömörült fanok által beszervezettek.  Ez lenne az a nyíltság, amit sportnak hívnak. Erre hajazva költik e a város költségvetésének egy részét a saját hóbortjaikra. 

Családi program kínálat - összességében nincsenek ötvenen ( - alig voltak)

Mindenesetre ma a polgármesteri sportegylet játékosai Ecserre mennek, megméretni magukat. Az új csoportbesorolás messzebbi tájakat és talán könnyebb mérkőzéseket jelent. Pár óra múltával megtudjuk azt is mire jutnak odaát.

Talány azonban, hogy miért kell fenntartani a több milliós önkormányzati támogatást ezek után? 

Fotók: Internet/Facebook (nyilvános megosztások)

*

Megszépülhet(ne) Ócsa egyetlen gyalogos aluljárója - a vasúti kocsmárosok nyílvános véceje a hely ( - pályázat)

Bár az önkormányzatunk nem sajnált 5 milliónyi közpénzt beáldozni a vasút gyalogos aluljárójába pár éve, ami ennek ellenére sem vált népszerűvé a közlekedők körében.

Igaz, a beruházást semmiféle előtanulmány, felmérés, egyeztetés nem előzte meg, és a MÁV-től sem biztosított az elképzeléshez semmit. Az önkormányzat mégis belefogott a felújításba úgy, hogy közben a vasútállomás sínjei közti pályatestet a nem utasforgalmi vágányoktól nem választotta el. Így eleve sikertelenségre volt ítélve a polgármesteri elképzelés, hogy majd használni fogják azt az aluljárót, amit az ottani nemzeti dohányboltból kialakított ivóból és a szemközti restiből feltankolt egyének vizeldének használnak. 

A vasút-menti italárusok látják csak hasznát ennek a féregnyúlványnak

Bár nyilvános Wc-t is kialakíthatott volna ennyiből a Polgármesteri Hivatal, de nem.  A szomszédos boltok italkiméréseit sem korlátozta és a kiülős "kerthelyiséggel" rendelkező dohányárudát sem kötelezték a teraszos ülőhelyek számához mérten megfelelő illemhelyiség kialakítására. Sőt a felújított gyalogos létesítmény takarításáról sem gondoskodtak megfelelően a városüzemeltetés által. A rendszeres takarítás elmaradt, aztán az utazó közönség is inkább a pályatesten való botorkálást választotta, azzal együtt, hogy az Eu-s támogatással épített P+R beruházás záróelemét megkezdve alakította ki a saját gyalogátkelőjét.  Nem csoda, hát, hogy a beinvesztált milliók kidobott pénzként jelentek meg a blogon.

Ócsán ez senkit nem érdekel - a MÁV rossz gazda ( - mi haszna lyuk)

Azóta pedig már az akkori spontán kialakítás, a mázolt lépcsőborítás és a kerékpár & babakocsi-lehajtó is tönkrement a silány kivitelezés okán. Így újfent (évek óta) ott koszolódik úgy ahogy annak előtte volt a MÁV aluljárója, amivel senki sem törődik Ócsán.

Azonban tavaly már írtunk róla, hogy a vasúttársaság pályázatot hirdetett az ilyen létesítmények megszépítget. Akkor a város, a hivatal figyelmen kívül hagyta ezt a lehetőséget, és a helyi a civil/polgári egyesületek sem hívták fel rá a figyelmet. Ez maradt tehát annyiban, mint az első világháborús emlékmű, vagy annyi más, amit mind próbálnánk rendbe hozni.

A CivilZugló Egyesület ismét kifestette az Erzsébet királyné útjánál lévő vasúti aluljárót június 3-án.
A vasárnapi rendezvényen mintegy 30-an vettek részt, többségében a szüleikkel érkezett gyerekek, akik színes rajzokkal díszítették a falakat.
Várnai László, a CivilZugló Egyesület vezetője, a program szervezője elmondta, már negyedszer rendeznek aluljárófestést. Egy-egy ilyen folyosót általában háromévente kell  újrafesteni.
Idén a MÁV is besegített, előre lealapozta az aluljárót, így a résztvevőknek ezúttal csak a színes motívumokat kellett felfesteniük a falakra.

Van, ahol nem kell ehhez pályázati pénz - Budapest egyik kerületében a helyi egyesület (civilek és az egyik blogger) álltak neki rendbe tenni az átjárót (- jó lenne egyszer a helyi polgári egyesületet is tetszelegni ebben a szerepben, különös tekintettel a várossá válásunk évfordulójára)

Ócsa városának már akkor jelentkeznie kellett volna, hogy a városunkban található vasúti létesítményt vonják be a pályázati körbe, hiszen mi már egyszer-kétszer megpróbáltuk életre kelteni ezt a tetszhalott létesítményt. Sajnos nem így történt.  A helyi egyesületi képződmények sem vették programjuk sorába az ilyen és hasonlatosan elmaradott, lepusztult ócsai látványosságok rendbetételét.

Ismét kifestették a fonyódi aluljárót a Tárnoki Művészeti Egyesület tagjai - Kalóz, pikkelyes vízisikló és repülőroncs is megjelenik a színes alkotásokon (- Fotó: THC Tárnoki Művészeti Egyesület)

Kihasználva a pünkösd adta hosszú hétvégét, leruccantunk Fonyódra és Balatonboglárra felfrissíteni illetve kiegészíteni a korábban készített festményeinket. Parádés időjárás, jó hangulat és kedves emberek tarkították ezt a 3 napot :)

Így is lehet(ne) - ide tudnám képzelni az OPKE elnöki társulatát és más helyi civil képződményt (- közpénzes támogatás nélkül)

Azonban az Ócsán kívüli események sorában a múlt év sikerére tekintettel ismét meghirdeti aluljárófestő pályázatát a  Magyar Államvasutak Zrt (MÁV). Idén a korábbinál szélesebb alkotói kört szólít meg a vasúttársaság. 

Az öt vidéki és egy budapesti helyszínt érintő programba 12. életévét betöltött egyéni és csoportos alkotók jelentkezését várják.  Jó kínduópontot biztosítva az általános iskola rajztanárainak és szakágainak arra, hogy a társadalmi szervezetek és a diákságbevonásával rendbe hozzák és tisztába tegyék a kihasználatlanul lepusztult létesítményt.  Elvégre ezt az önkormányzat nem tudja lebontatni semennyiért sem, úgy, ahogy ezt gyakorlatba vette a drágán vett irodaház, a Lakatos-ház vagy az összeomlásra ítélt presbiteri (műemlék) imaház esetében látható vagyon.

  

A mostani MÁV pályázatra egyéni alkotók vagy legfeljebb 15 fős csoportok jelentkezhetnek. Pályázni legfeljebb két darab, színsémákból és mintázatból álló látványtervvel lehet.  Az A4-es méretű papírra elkészített méretezett látványtervet a vasúttársaság honlapjáról letölthető dokumentumokkal együtt kell digitalizált változatban az aluljarofestes@mav.hu e-mail címre megküldeni.

Tavalyi történet: Aluljárófestés - Gödöllő 2017. 05. 18. (- Nyomvonal Rajzműhely - Gödöllő, Hatvan, Szada )

Elég némi szép érzék hozzá - városképileg (- például)

A beérkezett pályaműveket a MÁV Zrt. aszerint értékeli, hogy azok megítélése szerint alkalmasak-e az aluljárók hangulatának javítására és a falfelületek dekorálására. A MÁV minél több alkotó részére szeretné lehetővé tenni elképzeléseik megvalósítását, ezért a beérkezett pályaművek rangsorolását követően a kivitelezést az alkotások összhatásának figyelembe vételével az egyes helyszíneken rendelkezésre álló falfelületre engedélyezi.

Az engedélyezett terveket október 1. és november 30. között vasútbiztonsági felügyelet mellett festhetik fel a győztes jelentkezők. A festéshez szükséges eszközöket (alapszínek, ecset, vödör, fólia, stb.) a MÁV biztosítja. A megvalósításra érdemes pályaművek felfestésére a vasúttársaság meghívja a sajtó képviselőit is, hogy a közvélemény minél szélesebb körben ismerhesse meg az alkotásokat.   

A meghirdetett pályázat célja a figyelemfelhívás és a közvélemény formálása, az alkotók közösségépítő tevékenységének ösztönzése, valamint esztétikai élménynyújtás az utazó közönség számára.  A vasúttársaság azt reméli, hogy az alkotásokkal borított falak mosolyt csalnak az arra közlekedők arcára, és bízik abban, hogy a falfestményeket mindenki tiszteletben tartja.

A falfestésre kijelölt aluljárók dekorációs festésére benyújtott pályázatokat 2018. szeptember 26-án éjfélig várja a MÁV Zrt. az elektronikus levélcímre.

*

Jó hír az önkormányzatnak, rossz a kétfarkú kutyáknak - van pénz kerékpárútra ( - Ócsán másra kell várni)

Ismét jó hírt közöltek a Belügyminisztériumból akkor amikor meghirdették:  Pest megyei önkormányzatok kerékpárforgalmi létesítményeinek fejlesztését támogató pályázati felhívás jelent meg 4 milliárd forint keretösszeggel - adott tájékoztatást Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. 

Szűcs Lajos is felhívta rá a figyelmet

A támogatási kérelmeket 2018. szeptember 24-től lehet beadni a kormány Pest megye célzott fejlesztését szolgáló 80 milliárd forintos támogatási programjának idei 5. pályázati felhívására. 

Érthető? - 5. pályázat ez, amiből eddig soha nem részesültünk. Mindezt jól bizonyítja az a tény, hogy Ócsán egyetlen méternyi kerékpárút nem sok, de annyi nincs. (Alsópakony külön rész, és nem a város, hanem attól 5 kilométerre levő elkülönített, magára hagyott, infrastrukturálisan hiányos települése.)

Kerékpárút Dabason - pályázati pénzből építve

Szóval Bukodi-Horváth évtizedes önkormányzati tündöklése alatt arra sem futotta, hogy más településekhez igazodva, legalább Ócsa központi részén létesüljön kerékpárút. Igaz, Eu-s pénzből épült bringatáróló már van a vasútállomás melletti ivónál, de oda vezető kerékpárút nincs. 

Azon kevés városok egyike vagyunk, akik elmaradottságukban azzal büszkélkedhetnek, hogy a kerékpáros-forgalom nem az elvártak szerinti erre a célra épült biztonság úthálózaton zajlik. Ennek köszönhetően a lakosok a kamionok, a tárcsázófal felszerelt traktorok közt csalinkázva a kátyúkkal terhelt közúton vihetik a gyereket óvodába, bölcsibe, vagy iskolába. Mert itt erre sem futja a költségvetésből.

A MÁV  vasúti pályáját keresztező út burkolatához évtizedek óta nem nyúltak, töredezett a burkolat, hatalmasra nőttek a lyukak, mellett derékig ér a gaz, és mindkét oldalon akkora kátyúk alakultak ki, hogy a szakasz szinte teljesen alkalmatlanná vált a kerékpáros közlekedésre - pedig frekventált kerékpáros (és autós) útvonalról van szó

Bukodiék legalább ebben egyeznek a politikai szélhámosságot elkövető Karácsony Gergellyel, aki képes volt a választások során a köztársasági elnöknek közfelhívást eszközölni, de nem volt képes a rá bízott városrész vasúti átjárójának rendezésére. Na ebben nagyon is egyeznek és egyetérthetnek a mi fideszes városvezetőink a liberalizált Karácsonnyal.  Elvégre ott is hiába a lakossági elképzelés, az elvárás, és az igény a vasúton átvezető kerékpárútra, Karácsony ugyanúgy nem óhajtja megvalósítani, ahogy az évek óta itt regnáló Bukodiék sem. Hiába kapott Ócsa polgármestere 9/8 -s támogatást (Gallaival kilenc kilenced, mert mindig mindet megszavaz, amit a vezetés kér), a városka csak nem épül, csak nem szépül, és nem halad előre. Mint látható, a járdák továbbra sem érik el a síneket, és a legtöbb buszmegállót. A kerékpárosok ugyanazt a közforgalmi utat használhatják csak, amit a járdázatlanságban érintett gyalogosok. Aztán még ezen osztoznak a mozgássérültek a maguk kiskocsisaival, a kisgyermekesek a babakocsikkal és a nehézgépjárművek is, annak ellenére, hogy már legalább négy alkalommal sikerült elmulasztani a városi kerékpárút-hálózat kiépítésének megkezdését. Ez nem csak a helyiek helyváltoztatását nehezíti, hanem az ide érkező turistaforgalmat is visszafogja.  Mindezzel többen tisztában vagyunk, de amíg ez a vezetés Ócsán a meghatározó, addig itt sok jóra ne is számítson a többség. 

Előrelépést jelentő kimozdulást ellenzék hiányában csak a kétfarkú kutyapárt jelenthet az itt élők számára. Ők azok, akik Karácsony helyett belefogtak a városi kerékpárút építésbe.

A CivilZugló Egyesület demonstrációt szervezett, hogy felhívja a figyelmet a lehetetlen állapotokra, és arra, hogy régóta hiányzik egy bringaútrész

Azt írták ki, hogy „a bicikliút önkéntes profi kivitelezők, önkéntes bicajosok és önkéntes mérnökök tervei alapján" készülne 2 méter szélességben, 4-5 óra alatt húznák fel.

Igaz, a CivilZugló Egyesület szerint azóta az önkormányzat megcsináltatta a járda-kerékpárutat, de a vasúti átjáró MÁV részén egyre járhatatlanabb a fennmaradó "üres" szakasz.

Bár Ócsán is vannak egyesületek, de itt ilyennel ezek a civil szerveződések nem foglalkoznak. Az önkormányzati támogatásért cserébe évente mulatság keretében tortát osztanak a rászorulóknak a Polgármesteri Hivatal előtti kiüresedett placcon. Azonban lakossági problémákkal, út- és járda, valamint kerékpáros és más gondokkal nem foglalkoznak. Ahogy a buszmegállókkal sem. Ők nem ezért kapják a közpénzes támogatást. Vagyis hamarabb takarítanák ki a polgármester után a klotyót, mintsem a polgárság érdekében cselekednének. Más egyesületek pedig annyira messze vannak a lakosságtól, mint turul a ház aljától. Szóval Ócsán nem hogy látható ellenzék, de még csak segítségnyújtó vagy polgárbarát egyesülés sem létezik.  Ezért nem várható mástól segítség, mint a kétfarkútól. Lássuk be, ez utóbbinak nagyobb a relativitása, mint annak, hogy mindezért valaki is felemelje a seggét szavát.

Kedden aztán hírlevelében közölte a kétfarkú  párt, hogy a bicikliútra két nap alatt összejött a szükséges 800 ezer forint, így nemsokára megépítik. Szerdán aztán neki is láttak a munkának, ami az előzetes becslések szerint legfeljebb 4-5 órát vett volna igénybe, de sokat nem haladtak, ugyanis rájuk hívták a rendőröket, akik ki is mentek a helyszínre. 

 A dolog azért különösen vicces, mert pont a MÁV az, ami az égvilágon semmit nem tett eddig azért, hogy a százméteres szakasz járható legyen, viszont arra kínosan ügyelnek, hogy még a figyelmet se hívja fel senki arra, hogy milyen állapotban van az út: korábban már egy "Kerékpárutat szeretnénk a Rákosrendezőre!" táblát is leszereltettek a helyszínen.

Körülbelül Ócsán is ez lehet. A MÁV körberöhögi a polgármestert a vasútállomás aluljárójától a kereszteződésekig bezárólag.  Itt még arra sem kötelezik őket, hogy a sínek mentén a parlagfüvet irtsák. Az önkormányzat a közterület-felügyelőkkel csak a lakosságot baszurgálja, a MÁV az tabu. 

Ilyen hozzáállás mellett miként is várható el attól a Bukodi-Horváth karolta vezetéstől az, hogy a város nevében felvegye a kesztyűt MÁV-csoporttal és végre lojális legyen a lakossággal, hiszen az aki maga is környezetszennyezés részesévé válik, az nem fog tisztán és igaz mód a nép érdekében eljárni. 

Szóval a a Kétfarkú Kutya Párt elkezdte építeni a a Rákosrendezőnél a bicikliútnak a MÁV területére eső 100 méteres szakaszát, de rögtön akadályba ütköztek, a MÁV ugyanis rájuk hívta a rendőröket. Mint kiderült, azóta még szürreálisabb fordulatot vett az akció: a bicikliút egy része kész lett, a többi részét viszont őrizteti a MÁV, nehogy be lehessen fejezni.

A Lakatosház nádfedele az őrzött hulladéklerakón.

A bontáshoz, a romboláshoz értenek a Városházán

Olyan ez, mint Ócsán a részleges rekultiválás előtti szemét telep, amit közpénzből a város őriztetett évekig, aztán mégis csak a városüzemeltetés Ifájával hordták ki a Lakatos-ház építési törmelékét.  

A párt tegnapi videójából többek közt kiderült, hogy a MÁV szerint az állampolgároknak semmi köze az államvasúthoz, de ezt csak afféle érdekességként tesszük hozzá, a fontosabb dolog az, hogy a helyszínre kiérkező rendőrök úgy határoztak, hogy a Kétfarkú építheti az utat, hiszen sem a közúti, sem a vasúti közlekedésben nem okoznak problémát azzal, hogy szakszerűen dolgoznak a járdán.

Szóval teljesen jogos az elvárás Ócsán, hogy itt szintén csak akkor lesz változás, ha a kétfarkú idejön és megmutatja magát. Azt, hogy miként is lehet és kell ezt megcselekedni. 

Máskülönben ezt is vehetik fel a kulturális örökségek tárházába.

*