Azt mondhatják, könnyen beszélünk, mert semmibe nem kerül. Közben meg az igazság az, hogy Önöknek nem kerül mindez semmibe. Ez egy teljes egészében közpénz és támogatástól mentes, tiszta blog. A megjelenő tartalmak a pénztelen valóságon alapulnak.
Olvassák, vagy ne; -egyre megy, a kibicnek semmi sem drága. A blog ingyenes, a tartalom sokat ér, mert ebben az a közvagyon, ami a háztartások többségéből hiányzik. Közéletről, pénzről, politikáról van itt szó.
Mint ismert a zűrös múlttal, és zavaros közéleti történeteiről elhíresült miniszterelnöke az országnak, vagyis Magyar Péter újfent a gyanúsítás árnyékába került.
Pétert nem elsőáldozóként kerül a törvény elé. Volt már érintett dulakodásban, garázdaságban, bennfentes kereskedelemben, telefon lopási ügyben és került volna eljárás alá, ha nincs a liberális nyugat adta mentelmi joga.
Magyar Péter máig nem tisztázta magát az őt érintő ügyekben. Bár többször hangsúlyozta, hogy a mentelmi jog megszüntetését támogatja. Azt is kijelentette, hogy kormányra kerülve eltörölnők ezt a védernyős jogot. Azonban ez nem vált igazzá, hiszen nem valósult meg.
„A
mentelmi jogot meg fogjuk szüntetni, ezt már több helyen mondtam” – így fogalmazott Magyar Péter 2024. május 6-án, hozzátéve: „Nem fogom
felvenni az európai parlamenti képviselői mandátumot, amivel egyébként
járna ugyanúgy mentelmi jog.” Végül az egész nem lett valóság, vagyis a politikus mindkét eset vonatkozásában nyíltan hazudott.
A magyar hatóságok eddig háromszor kérték
az Európai Parlamenttől Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését.
Az első kérelmet a magyar legfőbb ügyészség küldte el, és azokkal a
vádakkal kapcsolatos, amelyek szerint Magyar a Dunába dobta egy férfi
telefonját, miután egy budapesti szórakozóhelyen összeveszett vele,
amiért az a telefonjával rögzíteni próbálta zűrös viselkedését, aminek következtében a biztonságiak ki is dobták onnan. A másik ügyet a költségvetési csalással
vádolt volt parlamenti képviselő, Simonka György indította Magyar ellen
rágalmazás miatt, a harmadik bírósági ügy pedig szintén rágalmazás,
melyet a Mi Hazánk Mozgalom kezdeményezett Magyar ellen.
Akkori sajtóhírek
szerint tőzsdezárás előtt, 2023. július 21-én Magyar Péter, az egyéb
részvényeit eladta, és több tíz millió forint értékben vásárolt OPUS
Global részvényeket. 2023. július 24-én hétfőn, tőzsdenyitás után, az
emelt árfolyamú OPUS Global részvényeket eladta, és több millió forintos
haszonra tett szert. Magyar Péter ebben az idöben a Magyar Bankholding
Zrt. felügyelőbizottság tagja volt."
Arra
is kitért, hogy ezért Magyar Péter ellen feljelentést tett bennfentes
részvénykereskedelem miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen 2025.
november 26-án.
Az ügy 2025. februárjában robbant ki
egy Index cikksorozat után, az ügyben a Magyar Nemzeti Bank is
vizsgálódott, ők azonban novemberben megszüntették az eljárást Magyar
Péter ellen.
Magyar Péter,
aki volt felesége, Varga Judit lemondásának híre után
szakított a Nemzeti Együttélés rendszerével, finoman szólva is kritikusan pántó, alantasan sértő, igaztalan, vádló kijelentéseket tett a
kormány akkori vezető alakjaira, volt párttársaira. Ezzel a rágalmazással felérő gyanúsítással került az ügy a hatóság elé.
Aztán hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt fordult a Fővárosi Nyomozó
Ügyészséghez Tényi István Magyar Péter kijelentései miatt – írta a Magyar Nemzet.
A lap szerint a feljelentés azt követően született, hogy a
miniszterelnök lemondásra szólította fel Nagy Gábor Bálint legfőbb
ügyészt.
Most pedig ismét feljelentés érkezett
tiltott pártfinanszírozás gyanúja miatt Magyar Péter és a TISZA Párt ügyében.
Tiltott
pártfinanszírozás gyanúja miatt feljelentést tettek Magyar Pétert és a TISZA
Pártot érintően. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a beadvány benyújtói azt
kérik a hatóságoktól, hogy vizsgálják ki, történt-e jogsértés a párt
finanszírozása során. A cikkhez videó is kapcsolódik, amely bemutatja a
feljelentés részleteit és az ügy hátterét.
A feljelentésben
megfogalmazott állítások alapján a hatóságok dönthetnek arról, hogy indítanak-e
nyomozást. Fontos kiemelni, hogy a feljelentés ténye önmagában nem jelenti azt,
hogy bűncselekmény történt, vagy bárki bűnössége megállapítást nyert. Erről kizárólag
a hivatalos eljárás eredménye alapján születhet döntés.
Az ellenben biztos, hogy Magyar Péter ismét a mentelmi jogával élve kerüli el az ügy feltárását, a vele szembeni eljárás lefolytatását.
Az Országos Polgárőr Szövetség mindig is adott a jó hírnevére. Ezért nem véletlen, hogy odafigyel a kommunikációjára és a tagjainak is oktatást tartottak ezzel kapcsolatosan.
Persze itt is, ahogy minden más közösségi formában, vannak jó és rossz tagok, ahogy esetünkben is jó és rosszabb tanulók, akit kevésbé értik meg és abszolválják a feladatot, sőt ismertek olyanok is, akik még a saját hibájukból sem okulnak, nem hogy a máséból.
Amikor az OPSZ embere megnyomja a pánikgombot
Nem tudom ki hogyan van ezzel, de ahogy nézem a közösségi oldalak megosztásait, feltűnt az Országos Polgárőr Szövetség munkásának több közösségi megnyilatkozása a koronavírus és annak hozadéka kapcsán.
Minden egyes órában jön, felkerül egy pánikkeltő rémhír
Persze nem tudni, hogy ezt és a továbbiakat miként abszolválja, vagy érzi magénak az OPSZ, de mivel a közzétevő mindezt a neve alatt feltüntetett szervezet megjelölésével teszi közzé, úgy ez alól a szövetség sem mentesülhet.
Felelősségvállalás és a helyesírás nem számít, mert senki nem kéri számon
Vagyis az Országos Polgárőr Szövetség égisze alatt, annak megnevezése (meghatározása), feltüntetése mellett egy látszólag aktív polgárőr, szövetségi tag, mondhatni belső munkatárs ossza meg járványügyi vélekedéseit polgárőri mivoltában.
Van aki már pánikkeltésnek tarja az effajta bejegyzéseket
Aztán az is lehet, hogy polgárőrként így lehet és kell az emberek bizalmába férkőzni. Mindenesetre a polgárőrünk szerint jobb félni, mint megijedni.
Így van ez, ha valaki ilyen mélyen művelt és nem csak az elsüllyedt hajók kirántáshoz, hanem a virológiához is ért
Ő pedig benne van a korban és érintettként bizonyára van mitől tartania.
Nagyon nem szerettem volna ez ügyben megszólalni, és különösen nem véleményt alkotni, de az egyre terebélyesedő ügy olyan botrányos, hogy az már nem hagyható áttekintés nélkül.
A mindennapok küzdelmei között talán fel sem tűnik, talán
nem is tudatosul sokunkban, de azért a világ változik. Ha belenézünk a
híradókba, ha fellapozzuk a hírportálokat, akkor azonnal láthatjuk, hogy az
európai társadalmakban zajló új folyamatok, mégha egyelőre nem is annyira
látványosak, de már mindenképpen egy irányba mutatnak, egy üzenetet
közvetítenek: a jelenleg fennálló, liberális alapokon nyugvó rendszer sokáig
már nem tartható fenn, sem gazdaságilag, sem értékrendileg. Európa népei között
folyamatosan nő a társadalmi elégedetlenség, a változásokra való igény. A
végjáték elkezdődött. A hatalomért való küzdelem pedig újabb szakaszába lépett…
Leszögezem, hogy a nők tisztelete elsődleges szempont a számomra, zaklatásuk rosszabb és jobban elítélendő, mint más esetekben.
A nőiesség számomra és általában az egészséges férfiak mégis olyan kihívás, amivel sokan sokszor nem tudnak jól megbirkózni. Azon a mezsgyén, mely a baráti jóérzés, a találkozások és a közös együttléteken túl zajlik, egy olyan belsőséges viszony jöhet, vagy jön létre, mely egy pár sajátos alkotása. Különösen ez a szexualitás. Az a viszonyulás, amit mindkét fél akar.
És talán itt van a kutya elásva. A közös akarásban, vagy a közös akarat hiányában. Mert amit csak az egyik fél óhajt, kíván, vagy próbál megvalósítani, az nem lehet közös, még akkor sem ha ez nem egy közösülésben ér végett, hiszen máris a zaklatás mezsgyéjére léptünk.
Sajnálatos, hogy a világon mindenhol ismert ez a probléma, mely nem csak a hatalmonlévők, a politikusok, a művészek, a sportolók közt jelenik meg, hanem már a mindennapi közéletünkben is.
Napjában hallunk beszámolókat az európát ellepő betolakodókról, akik faun szatírokként alázzák mostanság a nőket és asszonyokat az öreg kontinensen széltében és hosszában. Most ezek a Merkel által csalogatott félistenként tisztelt büdös szörnyek olyan méltóságot képviselnek, mely a kikezdhetetlenségüket, egyfajta érintetlenségüket garantálja. Mindezt számos ejnye-bejnye ítélet, európai szintű liberális elvárás alapozza.
És ezzel megint csak azt látjuk, hogy ezekkel a magukból kifordult libsikkel van a legnagyobb gond. Ezek azok a hangadók, és megmondók, akik elnézik vagy megengedhetőnek tartják az erőszakot a maguk oldaláról, és elviselhetetlennek tartják más részéről.
Itt van például ez francia születésű Roman Polański, aki nem zsidó származása, hanem romlott viselkedése nyomán került illetve menekült a rivaldafényből vissza a romlott Európába.
Miután Amerikában 1974-ben megrendezte a Kínai negyedet Jack Nicholson főszereplésével, a színész lakásán egy 13 éves kislány megrontott. Ez megrontás egy szépített kifejezés a zaklatással teli nemi erőszakra, utalván arra, hogy a másik fél is bűnös (lehet) ebben.
Polańskit 1977 márciusában letartóztatták, és bíróság elé állították egy 13 éves kislány megrontásának
vádjával, amit Nicholson lakásán követett el. Augusztusban bűnösnek
vallotta magát, azonban még az ítélethirdetés előtt Franciaországba
szökött.
Augusztusban bűnösnek vallotta magát, azonban még az ítélethirdetés előtt Franciaországba szökött. Azóta Párizsban él.
2009. szeptember 27-én
Svájcba utazott, hogy átvegye a Zürichi Filmfesztivál életműdíját, de a
svájci rendőrség a harmincegy éves amerikai elfogató parancs alapján
letartóztatta, majd több millió dollár óvadékért cserébe 2009. december
4-én a Gstaad mellett található villájában házi őrizetbe helyezték.
Kiadatási ügyében végül 2010. július 12-én született meg a döntés, a rendezőt nem adták ki az Egyesült Államoknak és a svájci igazságügy miniszter bejelentése alapján "a szabadságát korlátozó intézkedéseket" azonnali hatállyal visszavonták.[1]
Ezt követően Polański még aznap elhagyta az országot.
Frankfurter Allgemeine Zeitung vagy négy éve közölt egy összeállítást.
Ebből kiderül – ha az ember bírja a gyomorforgató olvasmányokat –,
hogy Daniel Cohn-Bendit az idén hetvenkét éves német politikus – a
hatvannyolcas diáklázadások sztárja – milyen kijelentéseket tett a
hetvenes évektől kezdődően az elvtárs kislányokról és a gyermeki
erotikáról. Daniel Cohn-Benditnek nem érdeke, hogy átláthatóvá tegye:
milyen kijelentései voltak korábban, amelyek pedofília gyanújába
keverhetik.
Így a liberális szemlélet számára a szándék és az irányultság teljesen az esztétika alá van rendelve.
A FAZ beszámol arról: 1977 és 1990 között Cohn-Bendit a frankfurti baloldal városi lapjában, a „Pflasterstrand”-ban
közölte gondolatait. Az 1978-as „Egy dinoszaurusz gondolatai”-ban így
írt: „Tavaly elcsábított egy hatéves elvtárs kislány. Ez volt az egyik
elmondhatatlanul legszebb élményem életemben, és most nem annyira
fontos értekezést írni a pederasztia előnyeiről és hátrányairól”.
Egy
francia tévéműsorban pedig kijelentette: „A gyermeki szexualitás
fantasztikus. Őszintének és komolynak kell lenni, a legkisebbeknél ez
valami egészen különleges dolog” – mondta Cohn-Bendit. „Amikor egy kis
ötéves lányka kezd vetkőzni neked, az nagyszerű, mert ez csak egy játék.
Egy őrülten erotikus játék”. Ugyanebben az interjúban arról is vall,
hogyan szokta a gyerekek popóját mosni az alternatív óvodában.
A pedofília két irányból közelíthető meg. Büntetőjogilag voltaképpen a
kiskorúak molesztálását értjük a fogalom alatt: azaz csak akkor
nevezhető valaki pedofilnak, ha - bíróságilag bizonyítottan - kiskorú
személlyel közösült vagy más módon hozzá szexuálisan közelített.
Köznapi
értelemben azonban sokkal több mindent is értenek a pedofília alatt:
egy pillantás vagy óvatlan simogatás is elegendő ahhoz, hogy valakit
pedofilnak tartsanak. Szexuálpszichológiailag ugyanis értelemszerűen nem
csak az tekintendő pedofilnak, aki már ki is élte, ráadásul
büntetőjogilag tilalmazott módon, a vágyait, hanem akiben egyszerűen
csak ott bujkál a kísértés a gyermekek kapcsán. Kísértéseket persze elég
nehéz bizonyítani. Hacsak az illető nem maga beszél vagy ír róluk
nyíltan.- írja a Válasz.hu.
Vaj' szüksége van-e Európának, és közte Magyarországnak a pedofília gyanújában dúskáló személyre? - az LMP miként vállalhatja
Daniel Cohn-Benditet nem csak Magyarországon vádolják
pedofíliával. Igaz, a jobboldali sajtó már-már azt a látszatot kelti,
mintha egy szabadlábon lévő liliomtipróval lenne dolgunk.
Franciaországban azonban, amelynek képviseletében a zöldpolitikus
jelenleg az Európai Parlament tagja, szintén megfogalmazódtak hasonló
vádak.
A szélsőjobboldali Nemzeti Front jelenlegi pártelnöke,
Marine Le Pen, ha egy-egy vita alkalmával szembekerülhetett Daniel
Cohn-Bendittel, előszeretettel pedofilozott. De egy emlékezetes
televíziós csörte kapcsán Francois Bayrou, a centrista Demokrata
Mozgalom (MoDem) akkori államfő-jelöltje is előhozta ezt a régi vádat.
Amikor Daniel Cohn-Bendit a politikus egyik mondatát „visszataszítónak"
nevezte, Bayrou azzal replikázott, hogy talán Cohn-Bendittől kissé
furcsa hallani ezt a szót.
1975-ben jelent meg A nagy őrület (Der grosse Wahnsinn) című könyve,
amelyben így számol be a két- és ötéves gyermekek között szerzett
élményeiről: „Állandóan flörtöltem a gyerekekkel, és ennek nemsokára
erotikus jellege lett. Éreztem, ahogyan ötéves kislányok már abban a
korban megtanulták, miként kezdjenek ki velem. Szinte hihetetlen. A
legtöbbször védtelennek éreztem magam.” A Das da című ultrabalos magazin
1976. augusztusi számában is beszámolót közölt „hihetetlen”
élményeiről: „Gyakran előfordult, hogy néhány gyerek kinyitotta a
sliccemet, és elkezdett simogatni. A körülményektől függően mindig
másként reagáltam, de vágyaik problémát okoztak nekem. Megkérdeztem
tőlük: miért nem játszotok egymással? Miért engem választottatok, és nem
a többi gyereket? De amikor ragaszkodtak hozzá, akkor én simogattam
őket. Emiatt perverz magatartással vádoltak.”
Amikor évtizedekkel később mindez ismét napvilágra került Daniel
Cohn-Bendit előbb összevissza hazudozott, majd verbális provokációról
beszélt, végül ezt mondta: „Elismerem, hogy amit írtam manapság
elfogadhatatlan. Amikor ezekre a mondatokra tekintek, azt mondom
magamnak: Hát, Danny, ez lehetetlen!”
De nem volt az.
Ezek köztudomású, többször ellenőrzött és rögzített tények, amiket ma
már senki sem vitat. Az igazi kérdés az, hogy Jürgen Trittin,
Cohn-Bendit és társai mindezek ellenére hogyan futhattak be jelentős
politikai karriert... - Demokrata.
Kiss László hazai úszóedző, szövetségi kapitányról is gyalázatos dolgok derültek ki. 1961-ben csoportos nemi erőszak egyik társelkövetője volt a medence környékén. Kiss László a három úszó közül harmadikként gyalázta meg az addigra már "elernyedt" testű lányt. Mégis maradhatott a fiatalok közelében, maradhatott tréner, edző, és valaki. Akár példaképp is, akire felnéztek.
Sőt a botrány kirobbanása után még számos neves ember és számtalan név nélküli állt ki az nőt gyalázó erőszakoskodó mellett, feledve és bocsánatosnak tekintve korábbi tettét. Volt aki az áldozatot próbálta meghazudtolni, és volt aki azt mondta, hogy az már akkor is olyan "kúrós" volt.
Erre most itt van az újabb eset, a másik oldalról. Egy liberális körökben, élő és mozgó szabadelvű művésznőből tört elő a régóta benne feszülő történet. A 41 éves Sárosdi Lilla Magyar Narancsnak azt mondja, azért döntött a
nyilvános megszólalás mellett, mert néhány hónapja a családjával sétált, amikor
meglátta az utcán Martont és feltört benne az indulat. Akkor azt a gyerekek
miatt el kellett fojtania, de a találkozás felkavarta a múltat.
"Korábban
sok barátomnak meséltem el az eltelt több mint 20 év alatt. Szabadulni akartam.
Ahogy haladtak előre az évek, az emberektől azt kaptam vissza, hogy Martonnak
lehetnek más ügyei is, mert „beszélik”. (…) Hány áldozata lehet? És még mindig
tanít? Iszonyú lelkiismeret-furdalás tört rám, hogy ahelyett, hogy tennék
valamit, csak hallgatok. Aztán amikor a Weinstein-botrány kirobbant,
úgy döntöttem, hogy kiírom magamból, mert belehalok. Lesz, ami lesz."
A Harvey
Weinstein-sztori valóságos coming out-hullámot indított el Hollywoodban és
az amerikai szórakoztatóiparban: napról napra több nő meséli el, hogyan
molesztálta és zaklatta őt a lebuktatott producer vagy valamely másik ünnepelt
színész, esetleg rendező. Olyan nevek beszéltek megpróbáltatásaikról, mint
Ashley Judd, Angelina Jolie, Jane Fonda vagy Rose McGowan.
A
Weinstein-ügy, úgy fest, nem csak az amerikai színésznőknek segít, hogy
megosszák a nyilvánossággal a hatalommal való szexuális visszaéléseket. Rövid
időn belül két magyar színésznő is a Facebookon osztotta meg saját történetét.
Sárosdi Lilla, a Krétakör színésze - Schilling Árpád - felesége egy 20
évvel ezelőtti sztorit idézett fel. Egy ismert színházigazgató-rendező
az autójában próbálta meg orális szexre bírni:
"A
Weinstein ügy kapcsán kikivánkozik belőlem, hogy 20 évvelezelőtt egy akkor
színházat igazgatò rendező egy kedves barátjával elvitt kocsikázni egy pròba
után (...)
Egy
fehér BMW- ben ültem mellettem a nagyrendező a kedves barát a volánnál ,a
Margit-hídnál - sosem feledem a képet - oldara nezek látom a parlamentet és
előttem a nagyrendező térdel a kocsiülésen letolt sliccel pici löttyedt
hímtagja limbál a szemem előtt. "Puszild meg“ - hallom az instrukciòt.
Elsírtam magam!
Nagyrendező
zokon vette a hisztimet és biztatott, hogy nekik vannak ilyen fiatal barátnőik,
akikkel szekszelnek egy jòt, lazuljak egy kicsit, de nem sikerült lazulnom,
sőt, de itt még nem ért véget az este, elértünk egy kietlenebb helyre ahol a
kedves barát örömet szerzett magának, miközben én szégyenkezve kértem
bocsánatot nagyrendezőtől, hogy megsértettem az ellenálásommal. (...) Az
évek alatt nem csitult bennem ez az ügy. Ha arra gondolok, hogy ez az ember
fiatalembereket tanít azóta is, akkor feljön bennem a harag."
Nem tudni, hogy igaz-e a történet. Itt sem rendőrségi eljárás, sem mögöttes ítélet nem született. Egyedül a színésznő állítása, 20 évre visszamenő emlékezése szerinti előadása szerepel a repertoárban. Azt viszont látni, hogy Sárosdi nem egy prűd és sexuális jeleneteket nélkülöző tehetség.
Nem mintha a színészettel nem
járna (járhatna) együtt a meztelenség bizonyos vállalása, de azért a színészet
és a pornográfia között is van némi különbség. A pornográf jeleneteket az
örömszerzési vágykeltés, míg a színészetet a művészi ábrázolás különbözteti meg
egymástól. A lelkileg sérültek nem tudnak bizonyos dolgokat vállalni vagy
éppenséggel megkülönböztetni. Hogy itt Sárosdi melyik csoport mely ágához
tartozik, ki tudja. Mindenesetre érdekes látni és hallani azt az önmagában is
ellentmondásos szabadosságot, amit elénk tár szóban és látványban.
Az viszont máris biztos, hogy az
amúgy eddig nem igazán ismert színésznő olyan hírverést kapott, ami a
hivatkozott "nagyok" botrányaihoz méltó helyre emelte.
Marton Lászlót sikerült rövid
úton és hamar megbuktatni - gyorsabban mint Kiss Lászlót.
Sárosdi szerint addig nem lehet a
zaklatást feldolgozni, amíg az áldozatot nem fogadja be, az elkövetőt pedig nem
tagadja ki a közösség. Amíg magadban hordod, csak egy áldozat vagy a sok közül,
miközben az elkövető vígan éli életét. (…)
Kiknek az érdeke mindez? Akár az
egyik oldalon a nemi erőszakoskodó fenntartása, a pedofil politikus közéleti megtartása,
vagy a másik leleplezése, megbuktatása vagy éppenséggel kaszálása? Miért
maradhat az egyik és süllyed(het) el a másik? Ki és miként irányítja, vagy
rugóztatja mindezt?
Hogy vállalhatjuk és vállalhatják
fel a pedofilt politikai körökben? Az erőszaktevő, nőket gyalázó betelepülőket
Európa-szerte, a gyilkos nagyhatalmakat globálisan, és végezhetjük ki szóbeszéd
alapján azokat akiket az irányadó hatalmi elit világon átívelő vezérfonala úgy
ítél?
Mitől jó és elfogadott az egyik
(akár Gyurcsány,) és rossz, vállalhatatlan a másik (akár Orbán)? Miként
maradhat a közéletben érintetlenül Polański, Cohn-Bendit, (vagy éppenséggel
Gyurcsány,) és kerül kiszorításra a másik?
Mi az a mögöttes erő és hatalom,
mely mindezt elrendezi?
A semmitmondókrétakörös színésznő
szerint: Csak akkor lesz változás, ha emberileg ugrunk egy lépcsőfokot. Aki a
szégyenét tárja föl, az nem tud számító lenni, az egyszerűen csak beleugrik a
szakadékba.
Én azonban úgy látom, hogy ebben
az összefonódásban csak a kutya ugat és mindenki marad a saját jólétében,
miközben senkit nem találni a szakadékba ugrani.
A liberális európai eszmeiség visszavonhatatlanul a végét
járja. A 68-as generáció az elmúlt évtizedek alatt már elért mindent, amiért az
akkori fiatalság lázadt. Az akkori követelések zöme, mint a szólás- és
sajtószabadság, a gyülekezési jog, a tekintélyelvűség eltűnése, vagy akár az
öltözködés, a kultúra szabadsága ma már a mindennapok részévé vált.
Cohn-Benditnek és társainak mára már csak a szélsőségesen deviáns követelések
maradtak, amelyek épp az abnormalitásuk miatt már nem találnak, nem találhatnak
sehol sem tágabb táptalajra.
Az MSZP nem ért egyet Bukodi Károly fellelkesülésével Alsópakony ügyében. Azon a horváti véleményen sem osztozik hogy itt Ócsa mellett a pusztában majd minden megoldódik.
Így a városvezetés legnagyobb bánatára, tovább kritizálja az ócsai szociális lakónegyed építését az ellenzéki párt.
Korózs
Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja szerdai sajtótájékoztatóján
azt mondta: a beruházásra szánt hatmilliárd forintból 1200 lakást
vehettek volna Budapesten a rászorulóknak, akiknek egy év elteltével
Ócsáról is menniük kell majd, ha a bank nem tudja értékesíteni korábbi
ingatlanukat.
Az MSZP-s politikus elmondta: az ócsai telep 80 háza a
várostól távol, a pusztában áll, és még a gázt sem vezetik be. Ennek
ellenére – folytatta – négyzetméteráruk 522 ezer forint, szemben a Pest
megyei városban megszokott 140-150 ezerrel. Még a Rózsadombon is találni
négyzetméterenként 400 ezer forintnál olcsóbb lakásokat, míg az ócsai
lakóparki lakások 26 millió forintos átlagáráért közművesített,
melléképületekkel rendelkező, háromszintes, 250 négyzetméteres ingatlant
lehet vásárolni a településen Korózs Lajos hozzátette:
a teljes ócsai lakópark-beruházásra szánt hatmilliárd forintból 1200
lakást vehettek volna Budapesten a rászorulóknak.
A politikus kitért
még arra is, hogy az ócsai lakótelepen a házak többsége 50 négyzetméteres,
noha „falun 50 négyzetméteres a gazdasági épület, a fészer, nem a
családi ház”. Megemlítette továbbá, hogy a projekt kezdetekor a
Belügyminisztérium még azt közölte: A+ energiaosztályú épületeket adnak
át, ám azok valójában C kategóriásak. Az érvényes jogszabályok szerint
ez a minimumkövetelmény, ennél rosszabb minőségben tehát nem lehet
építkezni – mondta a szocialisták embere.
Arról is szólt, hogy ha a bank egy éven belül nem tudja eladni a
kényszer-értékesítésre kijelölt ingatlanukat, akkor a bajba jutott
hiteleseknek az ócsai lakóparkból is ki kell költözniük. Bírálta
továbbá, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik vezetője a
közelmúltban úgy fogalmazott, „depressziós, összeesett ember nem kell
ebbe a közösségbe” – írja az MTI.
Korózs Lajos idézte Soltész Miklós szociális ügyekért felelős
államtitkárt, aki azt mondta, a kezdeményezőkészség és az
önfenntartáshoz szükséges képesség is fontos szempont az Ócsára költözők
kiválasztásánál. „Ha ezek az emberek mindezzel rendelkeznének, akkor mi
a francért költöznének Ócsára?” – tette fel végül a kérdést az MSZP-s
politikus.
Ön szerint erre Horváth Tamás alpolgármester Alsópakony-szakértő, vagy Bukodi Károly egyszerű polgármester válaszol majd?