Puzsér a nők jogán Marton kivégzéséről és a mögöttes színművészetis hadműveletről - a komcsik liberalizmusa

 Puzsér Róbert sokat vesztett hitelességéből, amikor maga is politikai prostituáltként állt be az ATv Öt című műsorába Ceglédi, Hont Konok, és Lampé mellé celebnek. Értem én, hogy kell a pénzt, de hát mégis hogyan, és milyen áron? Egy jobb érzésű ember csak nem adja össze magát mindenkivel.

Puzsér márpedig ezzel eladta a lelkét. Ugyanúgy, levetkőzött és kitárulkozott, mint az a pénzéhes kurva, aki a fizetségért cserébe a testét adja az aktusért.   

 

Nincs ezzel egyedül Puzsér a közéletben, mert mások is csináltak már ilyet, ahogy az út szélén, az interneten sem egyedül kínálják fel magukat a cédák.  Sőt már párt formációban is létezik egy a politikai kicsapongás, hiszem a Jobbik sem az a nevében és hitvallásában foglalt egykori oroszlános és Árpád-sávos keresztény-jobboldali párt, ami volt. Ma ők is inkább a hittagadó ateista hazaárulókkal kurválkodnak a politikai hatalomért. Azért, amit ők ugyanúgy nem tudtak maguknak megszerezni, ahogy Puzsér sem volt rá képes önállóan.  Így hát a hogy az egyik, úgy a másik is összeállt olyanokkal, akik amúgy önmagukban is vállalhatatlanok.

Azonban most Puzsér a régi énjét megtalálva olyat fogalmazott meg, ami nem csak, hogy igaz, de rámutat a Színház és Filmművészeti Egyetem körüli vitákra, arra a botrányos szellemiségére, ami az eddig ott oktató „tanárok” ideológiai hitvallását a mögöttes politikai inkorrektségüket és elvtársi hűségüket tárja fel.

Mindezt nem más hozta elő Puzsérből, mint a Nőkért Egyesület és az elnökeként ismert Antoni Rita. 

Az egészből minket érdeklő lényeg, hogy most ismét előkerült a Marton László Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színházrendező, színigazgató, érdemes és kiváló művész neve. 

Marton a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen 1969-től oktatott színészmesterséget, majd egyetemi tanár és társ-osztályvezető lett. Színházrendezést tanít, mesteriskolák és workshopok előadója az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Angliában, Izraelben.

Nevéhez fűződik a Vígszínház 1994-es teljes felújításának lebonyolítása, 2003-ban pedig színigazgatóként elnyerte a civil szféra leginspirálóbb vezető személyisége díjat. 

Sárosdi - Marton

 2017. október 14-én Sárosdi Lilla  (szinte sehol nem jegyzett magas teljesítményű) színésznő nyilatkozatot tett, miszerint Marton húszon valahány évvel korábban szexuális együttlétre (orális szexre) akarta kényszeríteni őt. (Beszámoló.) Marton László 19-én közleményben tagadta (rágalomnak nevezte) ennek valóságtartalmát, és az ügy kivizsgálásáig felfüggesztette oktatói tevékenységét, illetve lemondott főrendezői állásáról. az érintetteket, továbbá rendelkezésre áll a meghallgatásokkal kapcsolatban, és bocsánatot kért, amit Sárosdi Lilla a nyilvánosság előtt azonnal elfogadott. A Vígszínház másnap, hangsúlyozva, hogy „a döntés nem jelent, nem jelenthet ítélkezést egy gazdag művészi életút felett”, kezdeményezte Marton munkaviszonyának megszüntetését. 

Sárosdi Lilla - Gyönyörű! Nyissunk egy univerzálisabb képet

Az ügyből óriási botrány kerekedett, végül meggyengítve Marton addig rendíthetetlennek tűnő szakmai pozícióját, távozni kényszerült a Vígszínházból. A rendező az ügy kirobbanásakor tagadta az ellene felhozott vádakat, aztán pár nap múlva egy MTI-nek adott nyilatkozatában bocsánatot kért azoktól, akiket akaratán kívül megbántott. Az ügyben nem történt hivatalos rendőri vizsgálat, mivel feljelentés sem érkezett. Sárosdi Lilla színésznő a férjével, Schilling Árpád rendezővel és a közös gyermekükkel külföldre költözött. 

Marton Lászlót tönkretették.

 

Puzsér most erre világít rá, amikor vitába száll a Nőkért Egyesület Ritájával.

Ezt írja:  - Marton László jóbarátjától, Verebes Istvántól lehet tudni, hogy a rendező egészsége kifejezetten az ellene folytatott leszámolássorozat következtében rendült meg. Verebes a #metoo boszorkányperének tombolása közepette úgy fogalmazott, hogy Marton „vagy öngyilkos lesz, vagy meghal ettől”.  Az utóbbi jóslat valóra is vált.

Antoni Rita téved: Marton László nem évekkel az ellene indult gyűlöletkampány után halt meg, hanem kevesebb mint két évvel később, hosszan tartó, súlyos betegségben. Gondolom, Antoni kisasszony nem véli úgy, hogy ne volna jogom összefüggést feltételezni egy soha nem látott bestialitású nyilvános meghurcoltatás és az annak áldozatát sírba vivő betegség között.

Marton Lászlót gyakorlatilag a hamis vádakkal megölték - a sajátjai intézték el

Na, most egy kicsit visszább ugorva szembetűnik, hogy Marton László hívta életre és létesítette korábban azt a „kaposvári iskolát”, ahol Ascher Tamás, Gothár Péter, majd az új színész-rendezőgeneráció kibontakozhatott.  Eszenyi Enikő, Hegedűs D. Géza rendezői munkássága, aztán Alföldi Róbert debütálására is itt került sor.

Mindez nem elhanyagolandó a mostani történések hátterében és annak ismeretében, hogy Marton Lászlót részint ezek az SZFE-ből ismeret felek hagyták hátra.  

Ascher Tamás

Ascher Tamás alakja visszatérő nehéz elem a színművészeti életében. Ő volt az, aki Balogh Erika színművésznő férjét politikai okokból távolította el az intézményből. Akkor, amikor Ascher Tamás lett az intézmény (2006 – 2014 között) rektora.  Az eltávolítás oka nyilvánvaló volt. Ezt meg is mondták neki, közölték vele, hogy rossz oldalra állt. Nem sokkal korábban a december 5-ei kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán ugyanis felállt a pódiumra a Fidesz - MPSZ nagygyűlésén. Nyilvánvaló, hogy emiatt rúgták ki.

Ascher Tamás a nyilvánosság előtt azonban letagadta ezt. 

Kiállnak a Színművészeti Egyetem Gothár-ügy miatt támadott rektora mellett diákjai és kollégái

Gothár Péter szintén régi elvtárs.  A Magyar Televíziónál volt rendezőasszisztens 1968–1971 között. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán film- és tévérendezői szakon. 1975–1979 között a Magyar Televízió rendezője, 1979–1992 között a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője, az 1994-es országgyűlési választáson az SZDSZ listájának a 140–174 közötti helyén szerepelt, majd 1993-2019 között a budapesti Katona József Színház rendezője volt, egészen addig, míg ki nem derült zaklatási ügye.

Ez azonban nem egy Marton -féle kreált zaklatási botrány, hanem egy valós, ténylegesen nőket kikezdő zaklató este. És ő így volt jelen a SzFE-n is. 2002 és 2019 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. 2007-ben az intézmény tiszteletbeli doktori címet adományozott neki.

Állítólag KERO ügye miatt került felszínre a Gothár-botrány.  

"Gothár Péter oktatói szerződésének azonnali hatályú megszüntetését javasolja az SzFE vezetésének."

Kerényi Miklós Gábor, KERO aki már két éve távozni kényszerült a Budapesti Operettszínházból zaklatási botránya robbanthatta ki Gothár Péter ügyét. A Katona József Színház kedden tette közzé, hogy elbocsájtják egyik munkatársukat, miután a vezetőség tudomására jutott, hogy az illető több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival. 

Upor László az ATV esti műsorában elmondta,

„Arra volt kíváncsi a bizottság, ő hogyan gondolkozik arról, ami a Katona József Színházban történt, hogy az ő vélekedése szerint az egyetemen történhetett-e bármi hasonló, bármi kifogásolható, és egyáltalán mindezekhez a dolgokhoz ő hogyan viszonyul – nagyjából ezekről a dolgokról beszéltünk.”

 A SzFE mintha lapított volna ez ügyben. Aztán csak a távozást javasolták.  

Upor László

 Upor László a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) nemrég megválasztott rektora (korábban rektorhelyettese), aki teljes mellszélességgel állt ki és turbózta fel a színművészeti diákságát abban a szocializmust időző forradalmi hangulatszításban, ami mindezek hátterében rejtőzik. 

Végül Upor beismerte, hogy a színinövendékekkel betanították az egyetemfoglalást.

Eszenyi Enikő  szintén sorra került. Zaklatónak titulálták. A színész-rendezőt a Vígszínház igazgatóját, pályázata előtt kezdte ki a saját oldala azért mert nem vett részt egy a színházakért kiálló, "a kultúra nem a politikusoké" elnevezésű kormányellenes tüntetésen. Hiába próbálta igazolni Eszenyi, hogy ő miért nem akart politikailag távol maradni és semmiféle állásfoglalást  kifejezni a megjelenésével, illetve távolmaradásával. Mindez odáig fajult, hogy még a saját értékrendje mellett levő kollégák tették lehetetlenné munkásságát és buktatták meg. 

Marton László, Hegedűs D. Géza és Eszenyi Enikő a Vígszínház évadzáró társulati ülésén 2001-ben - Hegedüs D. Géza a Vígszínház egykori MSZMP titkára volt

 2020 márciusának elején korábbi vígszínházi színészek nyílt levélben álltak ki az igazgatónő ellen, azt állítva, hogy viselkedése közrejátszott abban, hogy távoztak a színházból. A nyílt levélhez később több korábbi tag és munkatárs is csatlakozott, többen megszólaltak saját történeteikkel a médiában, azt állítva, hogy az igazgatónő rendszeres verbális és fizikai abúzusok mellett vezeti az intézményt. Eszenyi Enikő tagadta a vádakat, azonban 2020. március 19-én bejelentette, hogy lemond igazgatói posztjáról, visszavonja a pályázatát és távozik az intézményből.  A petíciót aláíró között szerepelt a drogos előéletű és börtönre ítélt Stohl András, valamint a szintén kétes hírű Molnár Áron, alias noÁr, akik szintúgy az SzFE átalakítása ellen és annak blokádja mellett vállaltak szerepet.

Hegedűs D. Géza kijelentette, hogy ami most történik, fölér egy gyilkossággal.

Hát persze, hogy Hegedűs D. Géza igazi balfékként nem Eszenyi Enikőért, Marton Lászlóért az emberér sír, hanem a színművészet kommunista fellegváraként tartott SzFe-ért, amit a legutóbbi időkig az elvtársak birtokoltak. Nem csak fizikailag, hanem ideológiailag is. Ez pedig túlmutat a személyeskedésen, az emberen. Ők csak áldozatok rendszerben, mint ahogy Rajk László, Nagy Imre és társaik is mind a kommunista ideológia akasztottjai. 

Hegedűs D Gáza számára is csak a kommunista múlt, az elmúlt 63 év számít. Ő ezzel és így búcsúzik attól az ideológiától ahol a kioktató képzést kapta.

*

A liberális Európa elveszni látszik - az értékeiket veszettek pedig magukat próbálják menteni ( - nekünk annyi)

Nagyon nem szerettem volna ez ügyben megszólalni, és különösen nem véleményt alkotni, de az egyre terebélyesedő ügy olyan botrányos, hogy az már nem hagyható áttekintés nélkül.

A mindennapok küzdelmei között talán fel sem tűnik, talán nem is tudatosul sokunkban, de azért a világ változik. Ha belenézünk a híradókba, ha fellapozzuk a hírportálokat, akkor azonnal láthatjuk, hogy az európai társadalmakban zajló új folyamatok, mégha egyelőre nem is annyira látványosak, de már mindenképpen egy irányba mutatnak, egy üzenetet közvetítenek: a jelenleg fennálló, liberális alapokon nyugvó rendszer sokáig már nem tartható fenn, sem gazdaságilag, sem értékrendileg. Európa népei között folyamatosan nő a társadalmi elégedetlenség, a változásokra való igény. A végjáték elkezdődött. A hatalomért való küzdelem pedig újabb szakaszába lépett…

Leszögezem, hogy a nők tisztelete elsődleges szempont a számomra, zaklatásuk rosszabb és jobban elítélendő, mint más esetekben.

A nőiesség számomra és általában az egészséges férfiak mégis olyan kihívás, amivel sokan sokszor nem tudnak jól megbirkózni. Azon a mezsgyén, mely a baráti jóérzés, a találkozások és a közös együttléteken túl zajlik, egy olyan belsőséges viszony jöhet, vagy jön létre, mely egy pár sajátos alkotása. Különösen ez a szexualitás. Az a viszonyulás, amit mindkét fél akar.

És talán itt van a kutya elásva. A közös akarásban, vagy a közös akarat hiányában. Mert amit csak az egyik fél óhajt, kíván, vagy próbál megvalósítani, az nem lehet közös, még akkor sem ha ez nem egy közösülésben ér végett, hiszen máris a zaklatás mezsgyéjére léptünk.

Sajnálatos, hogy a világon mindenhol ismert ez a probléma, mely nem csak a hatalmonlévők, a politikusok, a művészek, a sportolók közt jelenik meg, hanem már a mindennapi közéletünkben is.

Napjában hallunk beszámolókat az európát ellepő betolakodókról, akik faun szatírokként alázzák mostanság a nőket és asszonyokat az öreg kontinensen széltében és hosszában. Most ezek a Merkel által csalogatott félistenként tisztelt büdös szörnyek olyan méltóságot képviselnek, mely a kikezdhetetlenségüket, egyfajta érintetlenségüket garantálja. Mindezt számos ejnye-bejnye ítélet, európai szintű liberális elvárás alapozza.

És ezzel megint csak azt látjuk, hogy ezekkel a magukból kifordult libsikkel van a legnagyobb gond.  Ezek azok a hangadók, és megmondók, akik elnézik vagy megengedhetőnek tartják az erőszakot a maguk oldaláról, és elviselhetetlennek tartják más részéről.

Itt van például ez francia születésű Roman Polański, aki nem zsidó származása, hanem romlott viselkedése nyomán került illetve menekült a rivaldafényből vissza a romlott Európába.

 Miután Amerikában 1974-ben megrendezte a Kínai negyedet Jack Nicholson főszereplésével, a színész lakásán egy 13 éves kislány megrontott. Ez megrontás egy szépített kifejezés a zaklatással teli nemi erőszakra, utalván arra, hogy a másik fél is bűnös (lehet) ebben. 

 Polańskit 1977 márciusában letartóztatták, és bíróság elé állították egy 13 éves kislány megrontásának vádjával, amit Nicholson lakásán követett el. Augusztusban bűnösnek vallotta magát, azonban még az ítélethirdetés előtt Franciaországba szökött.

Augusztusban bűnösnek vallotta magát, azonban még az ítélethirdetés előtt Franciaországba szökött. Azóta Párizsban él.

  2009. szeptember 27-én Svájcba utazott, hogy átvegye a Zürichi Filmfesztivál életműdíját, de a svájci rendőrség a harmincegy éves amerikai elfogató parancs alapján letartóztatta, majd több millió dollár óvadékért cserébe 2009. december 4-én a Gstaad mellett található villájában házi őrizetbe helyezték. Kiadatási ügyében végül 2010. július 12-én született meg a döntés, a rendezőt nem adták ki az Egyesült Államoknak és a svájci igazságügy miniszter bejelentése alapján "a szabadságát korlátozó intézkedéseket" azonnali hatállyal visszavonták.^[1] 

 Ezt követően Polański még aznap elhagyta az országot.

 

Frankfurter Allgemeine Zeitung vagy négy éve közölt egy összeállítást. Ebből kiderül – ha az ember bírja a gyomorforgató olvasmányokat –, hogy Daniel Cohn-Bendit az idén hetvenkét éves német  politikus – a hatvannyolcas diáklázadások sztárja – milyen kijelentéseket tett a hetvenes évektől kezdődően az elvtárs kislányokról és a gyermeki erotikáról. Daniel Cohn-Benditnek nem érdeke, hogy átláthatóvá tegye: milyen kijelentései voltak korábban, amelyek pedofília gyanújába keverhetik.

Így a liberális szemlélet számára a szándék és az irányultság teljesen az esztétika alá van rendelve.

 A FAZ beszámol arról: 1977 és 1990 között Cohn-Bendit a frankfurti baloldal városi lapjában, a „Pflasterstrand”-ban közölte gondolatait. Az 1978-as „Egy dinoszaurusz gondolatai”-ban így írt: „Tavaly elcsábított egy hatéves elvtárs kislány. Ez volt az egyik elmondhatatlanul legszebb élményem életemben, és most nem annyira fontos értekezést írni a pederasztia előnyeiről és hátrányairól”.

Egy francia tévéműsorban pedig kijelentette: „A gyermeki szexualitás fantasztikus. Őszintének és komolynak kell lenni, a legkisebbeknél ez valami egészen különleges dolog” – mondta Cohn-Bendit. „Amikor egy kis ötéves lányka kezd vetkőzni neked, az nagyszerű, mert ez csak egy játék. Egy őrülten erotikus játék”. Ugyanebben az interjúban arról is vall, hogyan szokta a gyerekek popóját mosni az alternatív óvodában.

A pedofília két irányból közelíthető meg. Büntetőjogilag voltaképpen a kiskorúak molesztálását értjük a fogalom alatt: azaz csak akkor nevezhető valaki pedofilnak, ha - bíróságilag bizonyítottan - kiskorú személlyel közösült vagy más módon hozzá szexuálisan közelített.

Köznapi értelemben azonban sokkal több mindent is értenek a pedofília alatt: egy pillantás vagy óvatlan simogatás is elegendő ahhoz, hogy valakit pedofilnak tartsanak. Szexuálpszichológiailag ugyanis értelemszerűen nem csak az tekintendő pedofilnak, aki már ki is élte, ráadásul büntetőjogilag tilalmazott módon, a vágyait, hanem akiben egyszerűen csak ott bujkál a kísértés a gyermekek kapcsán. Kísértéseket persze elég nehéz bizonyítani. Hacsak az illető nem maga beszél vagy ír róluk nyíltan.- írja a Válasz.hu.

Vaj' szüksége van-e Európának, és közte Magyarországnak a pedofília gyanújában dúskáló személyre? - az LMP miként vállalhatja

Daniel Cohn-Benditet nem csak Magyarországon vádolják pedofíliával. Igaz, a jobboldali sajtó már-már azt a látszatot kelti, mintha egy szabadlábon lévő liliomtipróval lenne dolgunk. Franciaországban azonban, amelynek képviseletében a zöldpolitikus jelenleg az Európai Parlament tagja, szintén megfogalmazódtak hasonló vádak.

A szélsőjobboldali Nemzeti Front jelenlegi pártelnöke, Marine Le Pen, ha egy-egy vita alkalmával szembekerülhetett Daniel Cohn-Bendittel, előszeretettel pedofilozott. De egy emlékezetes televíziós csörte kapcsán Francois Bayrou, a centrista Demokrata Mozgalom (MoDem) akkori államfő-jelöltje is előhozta ezt a régi vádat. Amikor Daniel Cohn-Bendit a politikus egyik mondatát „visszataszítónak" nevezte, Bayrou azzal replikázott, hogy talán Cohn-Bendittől kissé furcsa hallani ezt a szót.

 1975-ben jelent meg A nagy őrület (Der grosse Wahnsinn) című könyve, amelyben így számol be a két- és ötéves gyermekek között szerzett élményeiről: „Állandóan flörtöltem a gyerekekkel, és ennek nemsokára erotikus jellege lett. Éreztem, ahogyan ötéves kislányok már abban a korban megtanulták, miként kezdjenek ki velem. Szinte hihetetlen. A legtöbbször védtelennek éreztem magam.” A Das da című ultrabalos magazin 1976. augusztusi számában is beszámolót közölt „hihetetlen” élményeiről: „Gyakran előfordult, hogy néhány gyerek kinyitotta a sliccemet, és elkezdett simogatni. A körülményektől függően mindig másként reagáltam, de vágyaik problémát okoztak nekem. Megkérdeztem tőlük: miért nem játszotok egymással? Miért engem választottatok, és nem a többi gyereket? De amikor ragaszkodtak hozzá, akkor én simogattam őket. Emiatt perverz magatartással vádoltak.” Amikor évtizedekkel később mindez ismét napvilágra került Daniel Cohn-Bendit előbb összevissza hazudozott, majd verbális provokációról beszélt, végül ezt mondta: „Elismerem, hogy amit írtam manapság elfogadhatatlan. Amikor ezekre a mondatokra tekintek, azt mondom magamnak: Hát, Danny, ez lehetetlen!” De nem volt az. Ezek köztudomású, többször ellenőrzött és rögzített tények, amiket ma már senki sem vitat. Az igazi kérdés az, hogy Jürgen Trittin, Cohn-Bendit és társai mindezek ellenére hogyan futhattak be jelentős politikai karriert... - Demokrata. 

Kiss László hazai úszóedző, szövetségi kapitányról is gyalázatos dolgok derültek ki. 1961-ben csoportos nemi erőszak egyik társelkövetője volt a medence környékén. Kiss László a három úszó közül harmadikként gyalázta meg az addigra már "elernyedt" testű lányt. Mégis maradhatott a fiatalok közelében, maradhatott tréner, edző, és valaki. Akár példaképp is, akire felnéztek. 

Sőt a botrány kirobbanása után még számos neves ember és számtalan név nélküli állt ki az nőt gyalázó erőszakoskodó mellett, feledve és bocsánatosnak tekintve korábbi tettét. Volt aki az áldozatot próbálta meghazudtolni, és volt aki azt mondta, hogy az már akkor is olyan "kúrós" volt. 

Erre most itt van az újabb eset, a másik oldalról. Egy liberális körökben, élő és mozgó szabadelvű művésznőből tört elő a régóta benne feszülő történet. A 41 éves Sárosdi Lilla Magyar Narancsnak  azt mondja, azért döntött a nyilvános megszólalás mellett, mert néhány hónapja a családjával sétált, amikor meglátta az utcán Martont és feltört benne az indulat. Akkor azt a gyerekek miatt el kellett fojtania, de a találkozás felkavarta a múltat.

"Korábban sok barátomnak meséltem el az eltelt több mint 20 év alatt. Szabadulni akartam. Ahogy haladtak előre az évek, az emberektől azt kaptam vissza, hogy Martonnak lehetnek más ügyei is, mert „beszélik”. (…) Hány áldozata lehet? És még mindig tanít? Iszonyú lelkiismeret-furdalás tört rám, hogy ahelyett, hogy tennék valamit, csak hallgatok. Aztán amikor a Weinstein-botrány kirobbant, úgy döntöttem, hogy kiírom magamból, mert belehalok. Lesz, ami lesz."

A Harvey Weinstein-sztori valóságos coming out-hullámot indított el Hollywoodban és az amerikai szórakoztatóiparban: napról napra több nő meséli el, hogyan molesztálta és zaklatta őt a lebuktatott producer vagy valamely másik ünnepelt színész, esetleg rendező. Olyan nevek beszéltek megpróbáltatásaikról, mint Ashley Judd, Angelina Jolie, Jane Fonda vagy Rose McGowan. 

A Weinstein-ügy, úgy fest, nem csak az amerikai színésznőknek segít, hogy megosszák a nyilvánossággal a hatalommal való szexuális visszaéléseket. Rövid időn belül két magyar színésznő is a Facebookon osztotta meg saját történetét. Sárosdi Lilla, a Krétakör színésze - Schilling Árpád - felesége egy 20 évvel ezelőtti sztorit idézett fel. Egy ismert színházigazgató-rendező az autójában próbálta meg orális szexre bírni: 

 "A Weinstein ügy kapcsán kikivánkozik belőlem, hogy 20 évvelezelőtt egy akkor színházat igazgatò rendező egy kedves barátjával elvitt kocsikázni egy pròba után (...) 

 Egy fehér BMW- ben ültem mellettem a nagyrendező a kedves barát a volánnál ,a Margit-hídnál - sosem feledem a képet - oldara nezek látom a parlamentet és előttem a nagyrendező térdel a kocsiülésen letolt sliccel pici löttyedt hímtagja limbál a szemem előtt. "Puszild meg“ - hallom az instrukciòt. Elsírtam magam! 

Nagyrendező zokon vette a hisztimet és biztatott, hogy nekik vannak ilyen fiatal barátnőik, akikkel szekszelnek egy jòt, lazuljak egy kicsit, de nem sikerült lazulnom, sőt, de itt még nem ért véget az este, elértünk egy kietlenebb helyre ahol a kedves barát örömet szerzett magának, miközben én szégyenkezve kértem bocsánatot nagyrendezőtől, hogy megsértettem az ellenálásommal. (...) Az évek alatt nem csitult bennem ez az ügy. Ha arra gondolok, hogy ez az ember fiatalembereket tanít azóta is, akkor feljön bennem a harag."

  

Nem tudni, hogy igaz-e a történet. Itt sem rendőrségi eljárás, sem mögöttes ítélet nem született. Egyedül a színésznő állítása, 20 évre visszamenő emlékezése szerinti előadása szerepel a repertoárban.  Azt viszont látni, hogy Sárosdi nem egy prűd és sexuális jeleneteket nélkülöző tehetség.

Nem mintha a színészettel nem járna (járhatna) együtt a meztelenség bizonyos vállalása, de azért a színészet és a pornográfia között is van némi különbség. A pornográf jeleneteket az örömszerzési vágykeltés, míg a színészetet a művészi ábrázolás különbözteti meg egymástól. A lelkileg sérültek nem tudnak bizonyos dolgokat vállalni vagy éppenséggel megkülönböztetni.  Hogy itt Sárosdi melyik csoport mely ágához tartozik, ki tudja. Mindenesetre érdekes látni és hallani azt az önmagában is ellentmondásos szabadosságot, amit elénk tár szóban és látványban.

Az viszont máris biztos, hogy az amúgy eddig nem igazán ismert színésznő olyan hírverést kapott, ami a hivatkozott "nagyok" botrányaihoz méltó helyre emelte.

Marton Lászlót sikerült rövid úton és hamar megbuktatni - gyorsabban mint Kiss Lászlót.

Sárosdi szerint addig nem lehet a zaklatást feldolgozni, amíg az áldozatot nem fogadja be, az elkövetőt pedig nem tagadja ki a közösség. Amíg magadban hordod, csak egy áldozat vagy a sok közül, miközben az elkövető vígan éli életét. (…) 

Kiknek az érdeke mindez? Akár az egyik oldalon a nemi erőszakoskodó fenntartása, a pedofil politikus közéleti megtartása, vagy a másik leleplezése, megbuktatása vagy éppenséggel kaszálása? Miért maradhat az egyik és süllyed(het) el a másik? Ki és miként irányítja, vagy rugóztatja mindezt? 

Hogy vállalhatjuk és vállalhatják fel a pedofilt politikai körökben? Az erőszaktevő, nőket gyalázó betelepülőket Európa-szerte, a gyilkos nagyhatalmakat globálisan, és végezhetjük ki szóbeszéd alapján azokat akiket az irányadó hatalmi elit világon átívelő vezérfonala úgy ítél? 

Mitől jó és elfogadott az egyik (akár Gyurcsány,) és rossz, vállalhatatlan a másik (akár Orbán)?  Miként maradhat a közéletben érintetlenül Polański, Cohn-Bendit, (vagy éppenséggel Gyurcsány,) és kerül kiszorításra a másik?  

Mi az a mögöttes erő és hatalom, mely mindezt elrendezi? 

A semmitmondó krétakörös színésznő szerint: Csak akkor lesz változás, ha emberileg ugrunk egy lépcsőfokot. Aki a szégyenét tárja föl, az nem tud számító lenni, az egyszerűen csak beleugrik a szakadékba.

Én azonban úgy látom, hogy ebben az összefonódásban csak a kutya ugat és mindenki marad a saját jólétében, miközben senkit nem találni a szakadékba ugrani.   

A liberális európai eszmeiség visszavonhatatlanul a végét járja. A 68-as generáció az elmúlt évtizedek alatt már elért mindent, amiért az akkori fiatalság lázadt. Az akkori követelések zöme, mint a szólás- és sajtószabadság, a gyülekezési jog, a tekintélyelvűség eltűnése, vagy akár az öltözködés, a kultúra szabadsága ma már a mindennapok részévé vált. Cohn-Benditnek és társainak mára már csak a szélsőségesen deviáns követelések maradtak, amelyek épp az abnormalitásuk miatt már nem találnak, nem találhatnak sehol sem tágabb táptalajra.  

*

Nagyrészt ezért utálják a taxisokat - sárga terroristák a hazai utakon ( - nincs rendőrségi magyarázat)

Sokan tartják agresszív, tolakodó, modortalan és primitív bunkó a taxisokat. Nem véletlenül híresültek a hiénaként a pesti szlengben.  Visszatérő problémák velük szemben a megfélemlítés, az erőszakosság és a csoportos fellépés. A szabálytalan parkolások nagy száma már annyira nem téma ebben a lajstromban, hogy ezzel szinte már senki sem foglalkozik.  

Igazából a rendőrség sem kezeli megfelelően a helyzetet. A legtöbb ismertté vált szituációban a rendőrség hozzáállása és szerepe is felmerül, mint mostani és a legutóbbi ismerté vált helyzetben. 

A lakosságban az a képzet alakul ki, hogy a taxis az a  törvényen kívüli, aki összejátszik a rendőrrel. Ez olybá avanzsálja őket, mint egy különleges védelem alatt álló személyt.  Pedig a taxis sem élvezhet előnyt más közlekedővel szemben. Egyedüli kedvezményük a közfeladat ellátásának státusza. Azonban a polgári- és a büntetőtörvények, a KRESZ előírásai ugyanúgy vonatkoznak rájuk, mint másra. A rendőrség sem biztosíthat számukra más, különleges státuszt.

Mégis, amikor az egyik tévéstáb azt örökítette meg, hogy Budapest közepén egy embert ütlegelnek, és eszméletlenségig a földre verik, a rendőr a tettleges garázdát nem fogja le, a tanúkat nem tarja vissza, hanem inkább az eseményt rögzítőkkel foglalkozik, időt és egérutat adva a cselekményben érintettek számára. Így a tanúkat hagyja elmenni a támadót pedig nem különítik el.  A stáb munkája sokkalta jobban irritálta a közeget, mint a megvert személy állapota, és a támadók feltérképezése. Érdekes, hogy ez a történet is csak a taxisokkal fordulhat elő.  

A stáb felvételén egyértelműen látszik, hogy közterületen leütöttek egy személyt, ezt követően a bántalmazók a felvételt készítő tévéseket primitív módon fenyegetni kezdték, a stáb hölgy tagjait is perceken át válogatott ocsmányságokkal illették. Viszont az arra járó rendőri egység a tévéstábot igazoltatta ahelyett, hogy az egyértelmű bűncselekmény elkövetőit vonta volna eljárás alá, sőt velük szó szerint „bratyizni” kezdtek.
Forrás: https://kuruc.info/r/37/142967/

 A stáb felvételén egyértelműen látszik, hogy közterületen leütöttek egy személyt, ezt követően a bántalmazók a felvételt készítő tévéseket primitív módon fenyegetni kezdték, a stáb hölgy tagjait is perceken át válogatott ocsmányságokkal illették. Viszont az arra járó rendőri egység a tévéstábot igazoltatta ahelyett, hogy az egyértelmű bűncselekmény elkövetőit vonta volna eljárás alá, sőt velük szó szerint „bratyizni” kezdtek. (További részletek: https://kuruc.info/r/37/142967/#ixzz3byijg7Xm)

Forr�s: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:zVUjiFyTWkgJ:https://kuruc.info/r/37/142967/+&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

Miért ez a szemlesütő, összejátszó, tétlen hozzáállás? Hol az igazság?

Nemrég számolt be a média arról az évek óta zajló folyamatról, mi szerint a reptéren az érkezőket inzultálják az utasokat zsákmányként kezelő taxisok. Hiába az ottani szigorú rend, a vonatkozó szabályzat, az előírás, a reptéri biztonsági szolgálat, a rendőrség, a beszámolók szerint mindezt a taxishiénák háborítatlanul űzhetik

Aztán emlékezhetünk még az Omega tagjait ért taxis inzultusra, a B.Tóth László taxis afférjára, mire persze mind volt valami sárga magyarázat. A lényeg, hogy nem ők, hanem a szolgáltatást igénybe venni akaró, az utazni szándékozó ember, a leendő utas a hibás.  A taxis mindenek felett áll.  A rendőrség meg úgy tűnik hagyja, vagy kedveli ezt annyira, hogy ne lépjen fel velük szemben kellőképpen.

Mostani esetünkben egy sima koccanás után ugrik be a taxisnak, hogy ezt mégsem kéne annyiban hagyni. Talán egy régi sérülés kijavítására éppen jól jön a szőke nő. Minderről a Bors-ban lehet olvasni.

A 160 centis, törékeny sportolónő mint élete egyik legborzalmasabb kalandjáról számolt be a Borsnak és a Music Fm tegnapi Önindítójában Bochkoréknak a történtekről. 

Kiss Virágot a Nyugati pályaudvarnál akarták kirángatni az autójából .

A 112-es központi segélyhívón szolgálatot tevő állítólag inkább véleményezte a bejelentést, mintsem azonnal intézkedett volna.

Aztán a kiérkező rendőrök az eseményben a szabálytalanságban résztvevő azon társakat küldte el adatfelvétel, tanúmeghallgatás nélkül, akikkel szemben a hölgy pont védelmet kért.  Azt sem tudni, hogy ők támadók, garázdák, közlekedési vétségben érintett szereplők, tanúk, vagy kik voltak. Kiss Virág azonban valóban félt és megrémült a rárontó taxisoktól.

Elmondása szerint: - A Nyugatinál, a körút végén koccantam egy taxissal, miután hirtelen befékezett előttem. Szerencsére lassan gurultam, nem történt nagy baj. Mindketten kiszálltunk, közös megegyezéssel megállapítottuk, hogy nincs sérülés az autónkon, majd visszaszálltunk a kocsikba, és mentünk tovább – elevenítette fel a történteket Virág, aki akkor még azt hitte, szerencsésen megúszta a dolgot. Pár perc vezetés után azonban azt vette észre, hogy az iménti taxis próbálja letolni az úttestről. Közben még két újabb taxi csatlakozott az üldözésébe, míg végül sikerült teljesen leszorítaniuk a halálra rémült sportolónőt.

89.5 Music Fm:  Egy hallgatónk lefotózta a történteket.... Felháborító, hogy egy nőt ilyen atrocitások érhetnek! Három férfi egy nő ellen, gyönyörű....:(((

- Az a férfi, akivel előtte koccanásom volt, elkezdte ököllel verni a motorháztetőmet, és obszcén szavakkal szidalmazott. A kollégái szintén ütögették az ablakomat, rángatták az ajtómat és kiabálták, hogy szálljak ki, én pedig magamra zártam az ajtókat. Kétségbeesésemben felhívtam a 112-t, hogy segítsenek. A diszpécser hölgynek elmagyaráztam, milyen szituációba keveredtem, de ő csak annyit mondott, biztos meg van az oka, amiért ütögetik az autómat. Akkor tehetetlenségemben elkezdtem zokogni, végül odaküldött két járőrt. Ahogy a rendőrök megérkeztek, valamiért egyből elküldték az utóbb csatlakozott két taxist. Az ott maradt taxis az autója jobb oldalán mutogatott egy sérülést a rendőröknek, hogy azt én okoztam. Ők azonban egymás mellé állították a két kocsit, és helyben megállapították, hogy nincsenek is azonos magasságban, nem okozhattam én a sérülést. Egyébként is látszott, hogy már régebbi a horpadás – mesélte Virág, akinek még most is görcsbe rándul a gyomra, ha eszébe jutnak a történtek.

– Megrémültem, amikor pánikomban bezárkóztam a kocsimba. Arra sem volt lélekjelenlétem, hogy felírjam a másik két taxi rendszámát. Az is megdöbbentett, hogy senki nem segített, pedig az egész egy villamosmegálló mellett történt – magyarázta Európa negyedik legjobb fitneszmodellbajnoka, aki azóta visszament a XIII. kerületi rendőrkapitányságra feljelentéskiegészítést tenni. Virág magánindítvánnyal élve önbíráskodásért és személyi szabadságban való korlátozásért feljelentette az agresszív fuvarost.

A taxisok perzse másképp emlékeznek:

Tamás Miklós, a City Taxi elnöke a Borsnak azt mondta: sajnálják a kialakult helyzetet, de azt a vizsgálatnak kell eldöntenie, kinek is van igaza.
– Beszéltem a kollégámmal. Szerinte a hölgy hátulról belehajtott, majd elmenekült, ezért mentek utána. Semmiféle leszorításról nem volt szó, a hölgy egy piros lámpánál állt meg. Kollégánk a motorháztetőt sem ütötte, csak ahogy a hölgy előre-hátra tolatgatott, rátette a kezét a kocsira. A rendőrséget sem ő, hanem a kollégám értesítette, amikor elhagyta a baleset helyszínét. A kárbejelentő lapot felvette a rendőrség, reméljük, a cserbenhagyás miatt hivatalból eljárás indul.

Az internet tele van évekre visszamenőleg hasonló történetekkel a taxisokat illetően. A városvezetés, a közigazgatás és a rendőrség úgy tűnik nem képes, vagy nem akar megbirkózni ezzel a kihívással. Mindig oda jutunk vissza, hogy a taxis egy külön állatfaj, akit nem véletlenül hiénáznak le. Cserébe viszont védett faji státust élvez. Legalábbis a látszat szerint.

• 89.5 Music Fm Valóban koccanás történt, senki sem tagadja, de a taxis és Kiss Virág megbeszélték a történteket. Kicsivel később viszont 3 taxis körbefogta Virág kocsiját, szidni kezdték és verni az autóját. Nagyon férfias.....frown hangulatjel  

  Gergely Tamás A City Taxinak jó reklám! Remélem a vezetőséghez eljut ez a kép, és megkapják büntetésüket. A legenyhébb az lenne, ha azonnal kidobnák őket a cégtől! 
• Granyák Arnold Sok hülye kö..ög taxis..... 

  Monori Zsolt Kiváncsi lennék, ha pl Erdei Zsolt ül a volánnál akkor is így viselkednek-e....
  

  Valószinűleg otthon kuss van aztán itt kiélhetik magukat...
  Remélem a hölgy elmegy a végsőkig!

A rendőrség úgy tájékoztatta a Borsot, hogy nyomozást rendeltek el zaklatás gyanújával R. Dávid taxis ellen.

Forrás: Bors Blikk, 
Kurucinfo, Népszava

*