Nem fogja elhinni - Alsónémedi igen, de Bukodi és Szűcs városa nem kap ingyen Wifit ( - ott másképp csinálják)

Alsónémeditől Veresegyházig 63 település nyert a WiFi4EU elnevezésű uniós finanszírozási program keretében, azonban Ócsa nincs a listán. 

Nem tudom miként teszik, de amikor valami jó történik, mindig Alsónémedi, Bugyi és mások kerülnek előtéreb, Ócsa pedig rendre kimarad. Nem tudom elképzelni, hogy Szűcs Lajos tanyája, a Bukodi-Horváth páros vezette Ócsa hogy képes ezekből rendre kimaradni. Mintha direkt csinálnák, nehogy előrébb haladjunk, vagy fejlődjünk is valamennyit a környező településekhez igazodba. 

Ócsa városvezetése, és a mögöttes politikai háttérhatalom olyan jól sáfárkodik a helybéliek adójával, hogy abból szinte semmit sem képesek elérni úgy, mint másutt. Volt már csatornaprogram, tanyafejlesztési program, és sorolhatnánk a végtelenségig azokat a pályázati lehetőségeket, amik mindig csak másutt valósulhattak meg, Ócsát messze elkerülve. De minek is mondanánk, amikor az önkormányzati sikertelenség önmagáért beszél.

Az adatbázis alapja az EU pályázati portálon található nyertesek adatai. (Ennek a forrása pedig a Miniszterelnökség kormányzati pályázati oldala, a palyazat.gov.hu, egész pontosan ez az aloldal: https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso – a szerk.) Hogy miért fontos ez? Számításunk szerint 2007 és 2015 között 9228 milliárd forint érkezett Magyarországra az Európai Uniótól gazdasági-társadalmi felzárkóztatás céljára. (A grafikonból kiolvasható, és levezethető, hogy Ócsa mikor és mennyi Eu-s támogatást tudott befogni. 2011 óta egyre kevesebbet.)

Most csupán 63 magyar település nyert Alsónémeditől Veresegyházig az EU-tól pénzt ingyenes wifi-pontok kiépítésére. Ők településenként 15 ezer euróból fejleszthetnek.

Ezzel szemben Ócsán szinte semmi sem létesül. Még a meglévő térfigyelő kamerákat sem képes a városvezetés megfelelően üzemben tartani. Pedig költöttek rá már jó pár milliót hol ennek, hol annak a szerencséjére, de csak nem funkciónál a teljes rendszer megfelelően. Hiába, kell egy újabb vállalkozó, aki majd csak csinál vele valamit. 

Ezzel szemben Alsónémedi kistelepülésen majd az erre kiépített úton kerékpározva ingyen Wifit használhatnak biztonságosan az emberek. Elképzelni sem tudják egyesek, ahogy az alsónémedi lakos fütyörészve teker a bringájával és közben a Google útvonaltervezőt nézi ingyenesen elérhető netes kapcsolatával.

Itt annak is örülhetünk, ha a UPC képes a korhoz felfejlődni és behozni a normális vezetékes netet. Ekkor már a városvezetés is úgy tesz, mint aki sikert ért el.

Dabason, a Városháza előtti téren a UPC Telekom jóvoltából, valamint az Okmányiroda környékén, pályázat útján kiépítésre került ingyenesen használható, vezeték nélküli internet-hozzáférés, ez lehetővé teszi, hogy a felhasználók laptopjukkal, mobiltelefonjukkal vagy PDA-val csatlakozzanak az internetre. - 2010.08.06.  Ócsa.blog.hu

Már pedig ez aktuális. 

Nemrég a brüsszeli testület kihirdette a második - idén áprilisi - pályázati felhívás eredményét, ebben a körben a több mint 10 ezer pályázó település közül 3400-at választottak ki - írja az MTI.

A kiválasztott települések önkormányzatai wifi-pontokat hozhatnak létre a közösségi élet olyan színterein, ahol még nem áll rendelkezésre ingyenes vezeték nélküli internetkapcsolat, például múzeumokban, parkokban vagy egyéb köztereken.

Magyarországon Alsónémeditől Veresegyházig 63 település nyerte el az egyenként 15 ezer euró (körülbelül ötmillió forint) értékű WiFi4EU-utalványokat.

Az Európai Bizottság elindította a WiFi4EU portál működését, ezzel lehetővé vált, hogy az európai települések a portálon keresztül regisztrálhassanak uniós támogatásért, hogy ingyenes wifi-hozzáférési pontokat létesítsenek közterületeiken.
A tájékoztatás szerint az Európai Unió a WiFi4EU program keretében 15 ezer euró - mintegy 4,6 millió forint - értékű utalványt ad egy-egy önkormányzatnak, hogy a közösségi élet színterein - könyvtárakban, múzeumokban, parkokban, köztereken - internetkapcsolatot tudjanak kiépíteni. Az első körben Ócsa is regisztrált.

A települések szerződést köthetnek azokkal a cégekkel, amelyek a közterületeken telepíteni fogják a wifi-pontot, majd beválthatják a kapott utalványt.

Minden wifi-pontnak legalább 3 éven át kell üzemelnie, ingyenesen és reklámmentesen.

Az Európai Bizottság 2020 végéig további két felhívást fog közzétenni azon településeknek, amelyek az első két körben nem nyertek. A következő pályázat meghirdetésére még idén sor kerül.

Ócsának azonban ezzel a városvezetéssel nem sok esélye maradt.

*

Fekete leves - Jobbszél ( - Ungváry)

– Egy kis fekete levest? – kínálta Szulejmán Szapolyait, amikor magukra maradtak a szultán díszes sátrában. – Kedves fiam – mondta a nála hét évvel idősebb magyar királynak -, néha úgy érzem, vonakodsz teljes erődből és meggyőződésedből mellém állni, hogy a hitetlen nyugati gyaurokat a pokol fenekére küldhessük. Van bennetek magyarokban valami ostoba ragaszkodás Rómához, pedig az ősötök, Attila is már velük kelt birokra. Ezektől nem számíthattok semmi jóra. El fogják venni a hazátokat, lenéznek, kizsigerelnek benneteket; a földetek kell nekik, a vizeitek, de leginkább a lelketek. Rátok fogják erőszakolni mindenféle kifacsart eszméiket. Nem hisznek majd a Teremtőben, pusztító ideológiákat terjesztenek tűzzel-vassal, no és mézesmadzaggal is. A vége úgyis csak dögvész, pusztulás, istentelenség. Nem lesz férfi és nő, apa és gyermek, jó és rossz, erkölcs, haza, hit… Semmi! Amit mi gondolunk a világról, sokkal közelebb áll ahhoz, amit ti gondoltok, mint amit a nyugat gondol…

– Nekünk meg kell Európát védenünk. Ez a küldetésünk, miképpen már Hunyadi is…

– Ugyan minek? Hogy majd egyszer legyen hová csatlakoznotok? Ahogyan Vajk akarta? – A szultán egy kézmozdulattal elhessentette ezeket az eszméket. – Tudod, mi jut erről eszembe? A gyönyörűséges Zulejka. Bárki boldogan elvette volna. De ő a szultán háremébe vágyakozott. Sok intrikát legyőzve, megalkudva, arcvonásain is igazítva, fájdalmas szőrtelenítések után elérte: bekerült a hárembe huszadik udvarhölgynek. Azóta ott várja, hogy a fényességes padisah olykor ránézzen. Így fog elfonnyadni.

– Mi a te javaslatod?

– Ha a jövőbe nézek, én látok egy ruméliai kalifátust Tarik sziklájától az Alpok keleti karéjáig. Viszont számotokra maradhatna itt egy ilyen közép-európai izé…

– Apostoli unió?…

– Legyen!

– Hát… – vakarta a fejét Szapolyai –, délre az oszmán birodalom, nyugatra a kalifátus…

– De közötte ott az erős Magyarország. Nos?

– Most kérnék egy kis fekete levest… – sóhajtott Szapolyai.

*

125 éves a Feszty-körkép - látogasson el Ópusztaszerre az évforduló alkalmából ( - programajánló)

125 éves a Feszty-körképet. Az évfordulóra emlékezve 2019. május 12-én, vasárnap féláron, minden 125. előjegyzett vendég pedig ingyenesen nézheti meg a monumentális alkotást!

1894. május 13-án láthatta a közönség először Feszty Árpád és alkotótársai lenyűgöző „A magyarok bejövetele” c. körképfestményét. A festmény története azonban korábban kezdődött. Feszty Árpád 1891-ben egy párizsi útja alkalmával látta a Napóleon csatáját ábrázoló körképet, akkor elhatározta, hogy panorámaképet fest. Úgy tervezte, a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra, de apósa, Jókai Mór rábeszélte, hogy inkább a magyar történelem egyik jelentős epizódját, a honfoglalást örökítse meg.

Feszty jeles művészek, köztük Mednyánszky László, Vágó Pál, Mihalik Dániel, Spányi Béla közreműködésével 1892-ben kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. Feszty vezetésével feszített ütemben folyt a munka, amelybe besegített felesége, Jókai Róza is. A festmény, amelyet 1800 négyzetméter nagyságú, 120 méter hosszú, 15 méter széles, egy darabba szőtt belga vászonra festettek, két éven át készült. A monumentális alkotás nemcsak méreteiben lenyűgöző, a rajta található festékanyag súlya több, mint 4 tonna. A magyarok bejövetelének avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján, a millenniumi kiállítás keretében került sor. Megnyitása után a Városliget körkép palotájában elhelyezett mű óriási közönségsiker lett.

1898-ban a képet Londonba szállították a világkiállításra, 1909-ben tért vissza Budapestre, ahol ideiglenes faépületben helyezték el. 1944-ben a körkép épületét bombatalálat érte, s maga a kép is sérüléseket szenvedett. A felszabdalt, fahengerekre tekert képdarabokat a tulajdonosok átadták a Nemzeti Galériának.

1970-ben született a kormányzati határozat, hogy Ópusztaszeren Emlékpark létesüljön, s ekkor fogalmazódott meg az a gondolat is, hogy a honfoglalással kapcsolatos egyéb emlékek mellett itt kapjon új otthont a Feszty-körkép is, amit 1991 és 1995 között egy lengyel restaurátor csoport teremtett újjá.

Azok, akik élőben is megtekintenénk a maga nemében egyedülálló monumentális alkotást, 2019. május 12-én, vasárnap látogassanak el az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, hiszen ezen a napon féláron válthatják meg a Feszty-körképre szóló belépőjüket. Minden 125. szerencsés, előjegyzett látogató pedig ingyenes Feszty jegycsomagban részesül! A Feszty-körkép megtekintése előjegyzéshez kötött, ez e-mailben az info@opusztaszer.hu címen, telefonon, munkanapokon a 62/275-133 (mellékek: 103, 104) számon lehetséges.

*

15 éve a nyugati unióban - elhagyott szocializmus ( - uniós történelem)

Az 1989-s évektől kezdve új irányzatok láttak napvilágot a világpolitikában. Ennek alapjai nem csak gazdasági- katonai, hanem nemzeti érdekalapokon zajló politikai folyamatokat indított, mely Európán is túlmutatott. 

Számunkra azonban mégis a hazai események a lényegesek, ami alapján elhagytuk azt az uniót, amihez hosszú évek pártmunkássága kötötte az országot.  

1986. május 1.-én még a szocialista felvonulás volt a társadalomra jellemző fő esemény.  Aztán kiderült, hogy a vezető szocialista párt eltitkolta az ukrajnai  Csernobilban bekövetkezett atomerőmű balesetét, így a hazánkat is elért káros sugárzás nem csak a fogyasztásra kínált zöldségeket, hanem az embereket is szennyezte. 

Ugyanebben az évben, októberben Ronald Reagan USA-elnök találkozott Gorbacsovval Reykjavíkban, ahol az Európába telepített közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leszerelésről tárgyaltak. 

1988. április 14-én aláírták a szerződést a szovjet csapatok afganisztáni kivonásáról: május 15-től folyamatosan vonultak ki a szovjetek. Május 29. és június 6. között újabb Gorbacsov–Reagan csúcstalálkozót tartottak. Októberben meghalt Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke (1985–88), s Gorbacsov lett az államfő is. 

Horn és Kádár

1988 tavaszán Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára egy amerikai televíziónak adott interjúban kijelentette, hogy Nagy Imrét nem lehet rehabilitálni. Kádár azonban, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, még megélte a néhai mártír miniszterelnök, hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.  

Kádár János, Grósz Károly és Németh Miklós május 1.-n

Közben az MSZMP politikai bizottsága 1989. február 28-i ülésén elfogadta az EJR nevezetű határzárat, (vasfüggöny) megszüntetését. Március 3-án Németh Miklós miniszterelnök egy találkozón kérdezte meg Gorbacsovtól, hogy mit fog tenni, ha Magyarország elbontja a vasfüggönyt, de a szovjet pártfőtitkárt ez a kérdés nem érdekelte, és hozzátette, hogy 1956 nem ismétlődik meg. 

A bontást Rajkánál kezdték meg, mert ott az osztrákok és a közelben állomásozó szovjet hadseregcsoport is jól látták, hogy mi történik. Május 2-án több tucat nyugati újságírónak jelentették be a helyszínen, hogy Magyarország elkezdi lebontani a határzárat.

 1989. május 2-án a magyar-osztrák határon megkezdődött a műszaki határzár, az ún. vasfüggöny lebontása, ezt követően több száz keletnémet állampolgár szökött át a zöld határon Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. Miután Berlin nem korlátozta a szocialista táborba történő utazásokat, sok Nyugatra vágyó keletnémet az NSZK budapesti, varsói és prágai nagykövetségein kért menedéket. Budapesten eleinte a viszonylag kicsi nyugatnémet követségen tartózkodtak a menekülők, de számuk hamarosan több ezerre duzzadt, így táborokban helyezték el őket: az első nagyobb csoportot annak a zugligeti Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya volt.

Orbán Viktor (1989-06-16) Nagy Imre újratemetésén a Fidesz képviseletében a szovjet csapatok haladéktalan kivonásáról és a hatodik koporsóban fekvő húsz évünkről beszélt. 

Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter a kamerák előtt vágta át az egyik utolsó szakaszt. Erről már a New York Times is beszámolt. Az augusztus 19-i páneurópai piknik volt az utolsó lépés a teljes határnyitás előtt, de mivel a több száz kelet-német állampolgár átszökésére sem érkezett semmilyen reakció a szovjet vezetéstől, szeptember 10-én a magyar kormány hivatalosan is megnyitotta a határt.

December 7-én az ENSZ-közgyűlésen Gorbacsov félmillió katona leszerelését ígérte meg. 1990–91-ben kivonták a páncélos hadosztályokat Magyarországról, valamint Csehszlovákiából és az NDK-ból. 

1991. július 1-jén Prágában a Varsói Szerződés tagállamainak delegációi megállapodtak a kelet-európai volt szocialista országok közös katonai-politikai szervezetének megszüntetésében.

A Szovjetunió felbomlása után a keleti blokk országainak nagy része (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, a volt jugoszláv tagköztársaságok) az Európai Unió (akkori nevén: Európai Gazdasági Közösség) érdekkörébe kerültek, majd később csatlakoztak is hozzá.

A Szovjetunió keleti iszlám többségű köztársaságai egyre inkább Irán befolyása alá kerülnek.

A korábbi kétpólusú világrend helyét átvette az egypólusú, ahol az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom.

Az Európai Gazdasági Közösség (rövidítve EGK, angol (és magyar) nyelvterületen Közös Piac-ként is ismert) egy nemzetközi szervezet volt. 1957-ben a római szerződéssel alapította az ESZAK-ot létrehozó hat állam: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország. Az egyesítő szerződést követően közös intézményrendszere volt az ESZAK-kal és az Euratommal. A maastrichti szerződés 1993-as hatálybalépésével a szervezet neve megváltozott, Európai Közösség (EK) lett, a három pillér közül a legelsőnek, az Európai Közösségeknek a része, annak 2009-es, lisszaboni szerződésben történő megszüntetéséig.  

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, tagállamok szervezete, melyet 28 európai ország alkot. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezet 1993. november 1-jével jött létre az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződéssel az Európai Gazdasági Közösség 12 tagországából.

Az Európai Unió gyökerei a hat állam által 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösségig, illetve az 1957-es Római szerződésig nyúlnak vissza. 

Az EU elődjének is tekinthető 1951-ben alakult Európai Szén -és Acélközösség intézményeinek az alapító 6 ország (Benelux államok, NSZK, Franciaország, Olaszország) megegyezése szerint és egymás között kialkudott kompromisszum eredményeként lett Brüsszel az Európai Unió intézményeinek székhelye. Az Európai Parlament elődjének tekinthető. A közgyűlés székhelye Strasbourg lett. A történelem során kialakult ellentétek és szövetségek miatt is olyan megoldáshoz akartak jutni az alapító országok akkori vezetői, hogy a későbbiek folyamán ebből ne legyen konfliktus. Ezen kívül számos uniós ügynökség székhelye található más uniós tagállamban. 

 

Az EU egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását. Közös politikát folytat a kereskedelem, mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. 19 tagállamban közös fizetőeszközt is bevezettek, az eurót; ezek az országok alkotják az eurózónát. Az EU egy korlátozott külpolitikai szerepre is szert tett; képviselete van a Kereskedelmi Világszervezetnél, a G8-nál, a G20-nál és az ENSZ-nél. 

Igazságügyi és belügyi területen is alkot szabályokat, beleértve a schengeni övezetet alkotó tagállamok között a határőrizet felszámolását.

Nemzetközi szervezetként az unió működésében a nemzetekfölöttiség és a kormányköziség jegyei keverednek. A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése. Az EU fontos intézményei és szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Bíróság és az Európai Központi Bank. Az Európai Parlament tagjait öt évre választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós polgárok is.

Azóta területileg jelentősen kibővült, és intézményeinek hatáskörét is fokozatosan kiterjesztették. Magyarország 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává.  

Az EU-tagság a rendszerváltás óta a magyar kormányok kiemelt célja volt és maradt. Horn Gyula NATO-tagságot sürgető felvetését 1990 januárjában még a Németh-kormány külügyminisztereként tette meg, ami a geopolitikai korlátok leomlását jelezte. Antall József kormányának egyik első kezdeményezése az európai megállapodásnak is nevezett társulási egyezmény megkötése volt 1991 végén, még a maastrichti szerződést megelőzően. Ekkortájt a kilencvenes évek közepére várták a teljes jogú EU-tagságot, és később időnként úgy tűnt, hogy az unió „mindig” épp ötévnyire van tőlünk. 

Magyarország 1994. április 1-jén nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Uniónak, a többi kelet-közép-európai ország ezután hasonlóan tett. A kilencvenes évek közepének nagy kérdése volt, hogy az Unió politikai és szervezeti értelemben tudja-e fogadni az újonnan jelentkező államokat, illetve milyen körű lesz a bővülés. Az Unió, és az uniós tagállamok álláspontja végig hullámzó volt. Végül az 1997-re elkészülő országjelentések nyomán, 1998. március 30-án hat jelentkező állammal, köztük Magyarországgal (külön-külön) kezdte meg az Unió a tárgyalásokat, melyek később további jelölt államokra is kiterjedtek.

A 2004-es határidő kitűzését kitörő örömmel fogadta a tagjelölt országok közvéleménye, és a fentiek miatt némi joggal. Ugyanakkor kevés szó esett arról, hogy a határidő kitűzését az EU motorjának számító német és francia kormány ellenezte. Arról sem esett sok szó, hogy bár egyre nagyobb elfogadottságra tett szert a francia külügyminiszter tízes bővítésről szóló gondolatkísérlete (Big Bang), az 1999-ben kialakított pénzügyi kereteket nem változtatták meg. Ez pedig csak öt-hat, nem nagy ország felvételére elégséges, föltéve, hogy ezek az agrártámogatások csak egy részét kapják meg. Végül, de nem utolsósorban, az ír népszavazás 2001 márciusában elutasította a nagycsoportos bővítést intézményi oldalról megalapozni hivatott Nizzai Szerződést, így jogilag se lehet ötnél több országot a mai föltételek mellett befogadni.

Gyakorlatilag természetesen „szinte mindenre” van megoldás az EU-ban. 

Például az íreket – 2002 novemberében – új népszavazásra hívják, miután az EU ma még legkisebb tagállamát a többiek Göteborgban megdorgálták. Ha esetleg ismét elutasítanák a Nizzai Szerződést, akkor mód van arra, hogy a kétoldalú csatlakozási jegyzőkönyveket – illetve azok jóváhagyásakor az EU-szerződést – úgy alakítsák, hogy azok „leképezzék” a nizzai megoldásokat. Szó sincs tehát arról, hogy az írek megtorpedózhatnák a keleti bővítést. 

A rendszerváltás egész folyamatának az uniós csatlakozás törekvése volt a hajtóereje. Magyarország 1998-as luxemburgi csúcstalálkozó óta folytatott csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, melyek 2002-re fejeződtek be. A csatlakozás időpontjára kiépült a működő piacgazdaság, komoly jogharmonizáció ment végbe és megszilárdultak a demokratikus struktúrák. Az ügydöntő népszavazást 2003. április 12-én tartották meg 45,62 százalékos részvétellel. A szavazatok 83,76%-a támogatta a belépést, a népszavazás eredményes volt.

A tárgyalásokra a felek a 2002. decemberi koppenhágai Európai Tanácson tettek pontot. Tíz új állam, köztük Magyarország csatlakozásáról szóló szerződést 2003. április 16-án Athénban írták alá a felek. Miután minden tagállam és csatlakozó állam, valamint az Európai Parlament az egyezményt megerősítette, az 2004. május 1-jén hatályba lépett, egyben az 1991-es társulási egyezmény hatályát vesztette.

Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia írta alá a Csatlakozási Szerződést; - ezzel pedig több mint 100 millió polgárral gazdagodott az EU.

Orbán Viktor miniszterelnök (elöl, b2) az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok, valamint az azóta belépett Románia, Bulgária és Horvátország varsói csúcstalálkozóján 2019. május 1-jén. Középen a házigazda Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

15 év elteltével most sorsfordító időszakban van az öreg kontinens legfontosabb intézménye.

15 évvel az Eu történetének legnagyobb, tíz állammal történő bővítése után az Európai Unióban vita folyik a közösség jövőjéről és a szükséges reformokról.

Napjainkban Kelet- és Nyugat-Európa megosztottsága miatt Közép-Európa, és azon belül pedig a visegrádi négyek lett a húzóereje az európai gazdaságnak. Ez azért lehet, mert ez egy homogénebb terület az Európai Unióban, illetve ezekben az országban pénzügyi, politikai, egzisztenciális és gazdasági stabilitás van.

Az eltelt idő alatt valamelyest közeledtünk a közösséghez, de sok tekintetben nem tudtunk előrelépni. A hvg.hu összeállítása szerint az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2006 és 2013 között – az unió GDP-jéhez viszonyítva – 61 százalékról 67 százalékra emelkedett, azóta viszont 67-68 százalék között áll.

A magyar dolgozók munkavégzésének hatékonysága 2005 és 2011 között 66,8 százalékról 74 százalékra emelkedett ugyan, azóta viszont visszaesett csaknem a kiindulási szintre, hiszen 2017-ben 67,3 százalékon állt a mutató.

Jelentősen csökkent a szegények száma, a 2005-ös 32,1 százalékról 19,6 százalékra esett vissza arányuk 2018-ra a teljes népességhez viszonyítva.

Lassan ugyan, de mozgásban van az Európai Unió.

Az elmúlt évtizedekben az európai demokrácia kiépítésére tett kísérletek mind ellenkező hatást értek el, több példa is azt mutatja, hogy a demokrácia védelmére hivatkozva valójában a demokráciának, ami a többségi elvet jelenti, az aláásása történik.
 
A végletekig átpolitizált belpolitikai diskurzusok azonban nemhogy segítenék, hanem tovább nehezítik az EU jövőjével kapcsolatos irányok megértését.

Nekünk is tennünk kell azért, hogy az Eu közössége a tagok egyik legmeghatározóbb szövetsége maradhasson úgy, hogy benne minden nemzet megőrizhesse identitását, függetlenségét és erejét.

Az első ilyen megmérettetés az EP-választások után az uniós csúcsposztok elosztása lesz.

Nem mindegy tehát a jövőnket illetően, hogy milyen eredményre jutunk.

*

Ezért nem vesz Ócsa tűzoltóautót - nagy közösségi hír lett belőle (- erre az adományozott tűzoltók hallgatnak)

A minap egy régebbi írásunk kavarta fel az állóvizet az önkéntes tűzoltóság önkormányzati támogatását és alaphozzáállását illetően.

Nem telt el pár nap és lám újabb hírverés látott napvilágot egy önkormányzat és egy tűzoltóságnak biztosított támogatás kapcsán. A probléma ezek szerint nem új keletű, mivel a 3700 lakosú Bábolna példája alapján az sem jó, ha központilag támogatják a tűzoltókat.

 

Ez már tisztán látható az utóbbi napok közösségi bejegyzései nyomán. A 9300 lélekszámú városkánkban nem egy jobb tűzoltó autóra, de még egy Ifára jutó pénzt sem biztosítottak még az önkénteseknek a központi költségvetésből, csak azt a szeletnyit, amibe egy városi vigasság tortája és a körülötte zajló cécó kerül. A kevéske támogatást felemlítő írásunkra ráugrott átgondolatlanul ráugrott a szóvivő, azzal az érveléssel, hogy ez rossz színben tünteti fel az ócsai önkéntes tűzoltó egyesületet, az lejárató és hatásvadász. Persze történt minden alapot és indoklást nélkülözve, amolyan külső elvárás, vagy politikai megfelelés céljából. Ez jól körvonalazódik abból, hogy az egyesület nevében felszólaló semmi érdemi hozzáfűzést, cáfolatot, vagy éppenséggel ellentétes információt nem nyújtott. Tehát csak egyfajta színpadias megnyilatkozás volt a részéről. De mit is kifogásolhatott volna, amikor azzal kezdtük az írásunkat, hogy:  "Mostanában több tűzeset is volt a környéken, ami ismét igazolta, hogy szükség van a tűzoltóságra."? 

Majd így folytattuk: "A bajt azonban tovább tetézi, hogy az ócsai önkéntesek továbbra sem bevethetők, így nem riadóztathatók és nem tudják az oltást megkezdeni akkor sem, ha esetleg elsőként érnének a helyszínre. 

A csapat, a felszerelés alapjaiban úgy ahogy megvolna, hiszen többen készen állnak a tagság soraiban a szolgálatra. Már megszerezték az első gépjárművüket ami egy régi Mercedes gépjárműfecskendő."

Ez is rendben van, mert az ócsai tűzoltóság csak időszakosan biztosít készenléti szolgálatot és önállóan még nem bevethetők.  Ezt maguk igazolják vissza saját oldalukon.

Aztán megemlítettük: "Több felkészítő és közös gyakorlaton van túl az egyesületi tűzoltóság gárdája. Sőt, februárban úgy tűnt, hogy az előzetes egyeztetések eredményeként az Ócsa ÖTE megkezdte első szolgálatát. Ekkor Bugyi-Ürbőpuszta közelében keletkezett nádas- és avartűzoltásban nyújtottak segítséget a már ott dolgozó más egységeknek.

Ez is stimmel. Akkor mi lehet a gond?  

Kifejeztük: "A helyi tűzoltóságnak a vázolt esetek kapcsán igazoltan is komoly létjogosultsága van."

Ez sem olyan, amivel szemben szót kéne emelni.  Tehát más nem lehet a háttérben, csak a képviselők, a polgármester és az a tény, hogy szégyenletes a hozzáállásuk. Ugyanis az, "hogy a polgármester, az alpolgármester és a képviselő-testület egyetlen tagja sem volt képes a tűzoltóknak felajánlani azt az év végi plusz juttatást, vagy legalább annak a felét, amit maguknak a költségvetésből az amúgy megszokott havi járandóságunkon felül felvettek".  

Csak ez lehet a probléma, amit nem hagyhatott szó nélkül a tűzoltók szóvivője úgy, hogy ne lenne el-, vagy lekötelezettje ezek közül valakinek. Vagyis nem csupán anyagi, hanem politikai szál húzódik a háttérben, amit fel is említ, igaz ellenkező előjellel. Azonban a tények makacs dolgok.  

Elég baj az Ócsának, hogy több évnyi sikertelen próbálkozás, látszatkeltés és hamisság után jutottunk el ismét odáig, hogy az önkéntes tűzoltóság valóban létrejöjjön.  Erre máris egy olyan semmitmondó elkötelezettség és függőség kerül előtérbe ami gúzsba köti a tényleges munkát. Nem csak az önkormányzati pénztelenség, a megfelelő támogatás elmaradása az oka ennek, hanem a gyarló emberi kapcsolatok. Az a felsőbbrendűségi és alárendeltségi viszony, amibe láthatóan beleálltak.  Ennek a csapdájában vergődnek a felek. 

Nem az a baj, hogy bált rendeznek a mögöttes támogatásokért, - hiszen nem is erről szóltunk ,- hanem az, hogy az önkormányzatban erre hivatottak amolyan baráti kapcsolatot feltüntetve borzolják a kedélyeket. A tűzoltó meg ugyanúgy fél, minta az egyszerű polgár, hogy még azt a morzsányit sem kapja meg, amit eddig. Nem a városi torta adta szeletet, hanem a működés alapjaihoz szükségest. Ehhez nem kell többet költeni a Városi Vigasságra biztosított keretnél, vagy az Ócsa Vse éves önkormányzati összegénél, de legalább annyit, ha már a tűzoltóautót, is maguk vették az egyesületi tagok.

Mert lássuk be, (a blog mellett) a polgárőrség egyik vezetőjétől, meg más ismert személyektől az újságírókon át a médiumokig ha az a hír járja, hogy  kevés támogatásban részesülnek a tűzoltók, akkor magunk sem lógunk ki a sorból, még akkor sem, ha ezzel megelőztük az országos sajtót.  (Ezért még nem szólt vissza egyetlen tűzoltó sem Ócsán túl.)

Másutt nem félmilliókban mérik a támogatást, mégis beleállnak az adományozóba.  

Itt Ócsán természetesen ez is fordítva működik.

Történt ugyanis, hogy  Czunyiné dr. Bertalan Judit fideszes parlamenti képviselő átadott a Bábolnai Önkéntes Tűzoltó Egyesület számára egy jól felszerelt összkerekes IFA tűzoltófecskendőt, amivel akár erdőtüzet is lehet oltani.  Erről a képviselő a saját közösségi oldalán képes beszámolót tett közzé.

Erre ugyanúgy ráugrottak a politikai pitbullok, mint ahogy a blogra a szószoló. 

Vágó István Facebook oldalán kiparádézta az átadást és a felszentelést. Juszt László szóvá tette: "Hasonló felemelő akciókhoz ajánlom a használtautó.hu-t. 800.000 forintért is lehet kapni az NDK iparának ma is kiváló állapotban fellelhető, 1965-től gyártott darabját. És annyi milliót számolhatnak el rá, amennyit csak akarnak."

A 444.hu megírta: "Ezt a modellt 1965 és 1990 között gyártották Ludwigsfeldében, Berlin alatt pár tucat kilométerre az NDK haszonjármű-iparának gyöngyszeme."  - amit még Kádár idején gyártottak az NDK-ban.

Képzeljék el, mi lett volna, akkor, ha a blog arról értekezett volna, hogy az itteni gépjárműfecskendő  1987-s évjáratú, vagyis hasonmód Kádár korabeli és 4,6 millióba került. (Főleg, hogy negyedannyiért 2 évvel fiatalabbat is kapni - Juszt László utalása alapján.)

Ennél kevesebbért is megszólták az embert ha jót akar. Erre itt is, és a túloldalon is adott a példa. 

Bár blogunk arról tette említést, hogy az önkormányzatunk nem hajlandó normális támogatásra és ezért kaptunk, ezzel szemben aki meg ad valamit - adott esetben egy ingyen járművet - az meg azért. 

Az apróságnak tűnő különbség csupán annyi, hogy a blog a tűzoltóság támogatása érdekében szólalt fel, és a tűzoltóságtól szóltak vissza, míg ellenben a most kipattantat esetben a tűzoltóautó leminősítő kikezdésével ismert közszereplők álltak elő kritikával, míg az ottani önkéntes tűzoltóság részéről ezzel szemben senki nem emelt kifogást. Sőt, mint ahogy Vágó István firtatja, még meg is dicsőítették a felszenteléssel azt, amit ők maguk kifogásolnak.

Ócsát illetően amennyiben Pánczél Károly, Szűcs Lajos, vagy Bukodi Károly Horváth-al adna át egy ilyen tűzoltóautót az önkénteseknek, akkor méltán állhatnának elé(jük), és rakhatnák ki a közösségi oldalukra, biztosan nem kezdenék ki őket ezért a városban. Ugyanúgy ahogy Bábolnán sem a képviselő- asszonyt.  Ott inkább örülnek ennek.

Erre csak mindig a politikában érdekelt felek képesek mindenütt.

Talán ezért (önvédelemből) sem kapott tőlük az ócsai egyesület hasonló nagyságrendű segítséget, 

nehogy szó érje a házuk táját, vagyis kikezdjék őket. 

Erre láthatóan többen is odafigyelnek. Talán többen is a keleténél. 

*

Újra indult az online fogadóóra - nem hiába választások lesznek ( - ismét fontos vagy, számolnak veled)

Bukodi Károly nem új csibész, ha értik mire gondolok.

Egyik délután megyek az utcán
És látom, nem köszöntök már
Hátam mögött még fütty se szól mint rég
Úgy érzem, elfelejtették

Óh, a régi csibészek nem ismernek engem meg
Nézik, mit nézek, aztán tovább mennek

Közel volt egy grund, mindig ott voltunk
Vagy messze elcsavarogtunk
A kék ég alatt ránksütött a nap
Rágcsáltuk a tökmagokat

Óh, a régi csibészek nem ismernek engem meg
Nézik, mit nézek, aztán tovább mennek

  
Dalszövegek (1969) - Omega (10000 lépés) Régi csibészek

Bukodi Károly polgármester számára ismét fontos tényezővé vált az itt élő ember. Legalábbis addig, amíg választók szavazatával befolyásolhatja az önkormányzat vezetését. Ezt pontosan azzal igazolja Bukodi uraság, hogy hosszú évek nemtörődömsége után ismét bevezetésre került a fogadóóra.

Ez egy olyan élő- kapcsolatos "műsor", ahol szimbolizáltan bemutatja a demokratikus elveken alapuló és működő önkormányzatiságot.  Azért csak szimbolikusan, mert erre lett volna lehetősége már az elmúlt években is, de ezzel mindig csak a választások előtti hónapokban élt. Aztán azért is csak amolyan látszatbemutató ez, mert az önkormányzati üléseket is lehetne hasonmód "élőben" közvetíteni, de ennek felvetésétől is úgy elzárkózik, mint a tolvajfélő ember a háza kapujában. 

Már a felvetésre is komoly pénzügyi kihatásokkal reagáltak egykoron, holott az internet világában és a közösségi csatornák nyújtotta szolgáltatás lehetőségei által ez semmibe nem fájna.  A polgármester azonban nem szeretné, ha betekintéssel bírnánk a testület munkájába.  Számára a blog is túl sok(k).

Ezért nem marad más, csak az, amit Ő szab és határoz meg demokrácia címén. Ilyen produktum a fogadóóra is, ahol semmi kellemetlen felvetés nem hangozhat el, mert ahogy régen, azt azonnal provokációnak nyilvánítja és idő előtt bezárja az ablakot.  Ezt tette korábban is, amikor a valódi kérdésfelvetőkre próbálta húzni a vizes lepedőt azzal, hogy szétzilálják a "közvetítést".  Tehát a fogadóóra nem más, mint egyfajta haveri hajbókolás, ahol semmi olyan nem hangozik el, ami valóban probléma és tényleg fájó gond, tehát kellemetlen. A polgármestert támogatni kell, mert nála a kassza kulcsa és a megítélés, ami egyenlő a viszont támogatással. A közélet és a közpénzes közügyek már csak ilyenek.

Blogunk számtalan ilyet felvetett már, aminek megválaszolásával a polgármester máig tartozik. A blogról, a sorban felvetettekről azonban nem kérdez vissza senki. Ezek tabu témák.

Ilyen a vasúti P+R parkolóból elszállított és önkormányzati területen beágyazott építési hulladék (környezetszennyezés) ügye.  A parkoló közvilágításának elmaradása és annak közepén a sötétben szabálytalanul ott hagyott nehézgépjármű története.

Ugyancsak tabu a reformátusok különös támogatása a sajátos díszvilágítás mindenki által kötelező jelleggel történő fizettetése.

De említhetnénk a járdák, a beígért és megvalósulatlan kerékpárutak hiányát, és még annyi mindent az óriás kátyúktól kezdve a dísztó nagyságú közúti tócsákig.  Amikorra ígérték, akkorra és azóta sem lett meg. Ma is olyan, vagy még rosszabb, mint évekkel korábban. De majd...

És akkor még nem beszéltünk a városi szemetesek, a vasút melletti kocsmák vizeldéinek hiányáról, vagy éppen az átkelési lehetőségek megfelelő biztosításáról.  Ezek sem mai keletű gondok. Megoldást eddig nem talált erre sem a városvezetés.

Igazából annyi itt a probléma, hogy a polgármester belefulladhatna, ha ezt mind a nyakába zúdítanák, de nem, mert a fogadóóra nem erről szól. 

Mindez csak egy baráti csevej, ahol a polgármester ismerősei akár előre egyeztetett formában alákérdezhetnek a mesternek, aki ehhez igazítottan válaszolhat.

Ma a hó első fogadóráján sem volt ez nagyon másként.  

Ócsa polgármester vagy egy semmitmondó, értéktelen választ adott, vagy éppenséggel semmilyent, mert nem tudta rá a megfelelőt. Aztán bekapcsolódtak a "barátok", akik kisegítették.  Ilyen volt a nemrég felújított Dózsa utca kapcsán előhozott látlelet.  Arra kérdésre, hogy ott a kerékpárosoknak jól jönne egy felfestés a szembemenethez, az volt a válasz, hogy ehhez keskeny az útfelület!

Értik? Az az útfelület, ami korábban kétirányú forgalmat szolgált ki és amit éppen nemrég újítottak fel. Vagyis valamit nagyon elrontottak.  Beleöltek egy csomó pénzt, egyenirányusították, de a kerékpáros-sáv felfestésére már nem gondoltak és az nem is volt elképzelésükben hogy ehhez netán szélesítsék is azt, hogy elférjen. Nem, csak úgy ad-hoc hozzáfogtak, és ugyanúgy, ahogy a Székesit is, hagyták a 5,5 méter szélesség alatt. A fél méternyire már nem futotta, vagy éppenséggel nem akarta futni. Ez alatt nem lehet normális kétirányú sávszélességről beszélni. Ebből más helyen már volt balhé, itt természetesen semmi. A polgármester válasza is ugyanennyi. 

Valójában az egész online fogadóóra egy pótcselekvés egy látszat tevékenység érdemi megoldások nélkül. Egyfajta választási humbug (humbuk) a polgárok felé. A polgármesternek szüksége van az önkormányzatra, szüksége van megtartani a tisztségét, mert mi mást is kezdene magával? - ezért hát az egész.  A többi csak máz.

Hullott a könnyünk, annyit nevettünk
Azt tettük, amit szerettünk
Bámultuk sokat a kis csajokat
Így éltünk boldog napokat

Óh, a régi csibészek nem ismernek engem meg
Nézik, mit nézek, aztán tovább mennek

A régi csibészek nem ismernek engem meg
Nézik, mit nézek, aztán tovább mennek

 Dalszövegek (1969) - Omega (10000 lépés) Régi csibészek

*

Elmaradt kerkékpárút-építések Ócsán

Nem tudom, hány példát kell még felhozni, bemutatni, hogy történjen végre valami. Nem tudni, hány kerékpáros balesetnek kell még történnie ahhoz, hogy a hozzátartozók felemeljék szavukat biztonságos közlekedésért. 

Ismert, hogy az önkormányzatunknak nincs szüksége a kerékpárútra. Ez a lakosságnak kell. A városvezetés azonban inkább magára gondol. Minden képviselőnk autóval jár. Számukra a gyalogosközlekedés, a kerékpározás csak amolyan hobby, vagy éves rendezvény, ahol a polgármester együtt tekerhet a hódolóival. 

A valós összeköttetésre, a valahova is elérő kerékpárútra a lakosoknak van szüksége. Itt arra lenne igénye az embereknek, hogy a vasúti átjárón biztonságosan át tudjanak tekerni, hogy ne a kátyúk és az autók közt egyensúlyozva keljen átkelniük. 

Ez azonban Ócsán nem adataik meg, annak ellenére sem, hogy az állam, számos programot és pályázatot hirdetett erre.  Más önkormányzatok rendre éltek is ezekkel a lehetőségekkel. A Bukodi-Horváth alkotta páros és a mögöttes képviselők azonban nem, mert valószínűleg nem a lakossági érdekeket tartják fontosnak. 

Ha csak azt vesszük, hogy az éves külön juttatásaikból egy pályázati önrész is kitelne, akkor már kilométerekben számolhatnánk a kerékpárutak hosszát.  Ők azonban inkább a maguk javadalmaztatását választották az embereknek nyújtandó biztonság helyett. 

A közlekedési helyzeten az utak állapotán rendesen visszatükröződik ez.

Ócsán már rég külön kerékpáros összeköttetésnek kéne lennie az alsópakonyi lakónegyednek a vasútállomással. Aztán a vasútállomás és a gimnázium, majd az önkormányzat és az általános iskola között. Ezzel gyakorlatilag az Üllői és a Falu Tamás utca nyomvonalában végig biztonságos kerékpárútnak kéne futnia. Aztán pedig a Bajcsyn az önkormányzattól a Spar-Posta vonalán túl egészen a Semmelrock-Bata üzemekig.  És ezzel máris nem csak a piacra-, az iskolába-, vagy a munkába-járást kapcsoltuk össze és emeltük  elérhető biztonságos szintre, hanem a turizmust is fejlődési pályára állítottuk. 

Az ócsai kerékpáros hálózat kiépítése a régió turizmusának fellendítését is szolgálja, illetve alternatívát kínál a környezetbarát és biztonságos közlekedésre.  Ezt nem képesek megvalósítani évek múltán sem az önkormányzatban ülők. 

Hiába is van küldöttünk a megyei közgyűlésben Horváth Tamás személyében, és hiába a szomszédunk Szűcs Lajos ha (aki inkább lecseréli a körzetét, hogy másutt járjon hozzá a fejlődéshez) itt semmi nem változik.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az írásban előre bejelentkezett képviselői felszólalások következnek. Elsőnek a Fidesz képviselőcsoportjából Szűcs Lajos képviselő úrnak, az Országgyűlés jegyzőjének adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint azt már a korábbi felszólalásomban is említettem, a György István képviselő úr által benyújtott törvényjavaslat a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt módosítja akként, hogy lehetővé tegye a kerékpáros közlekedés minél szélesebb körű elterjesztését, mivel Európa sok országához hasonlóan nagy örömünkre a kerékpáros közlekedés egyre nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon is.

A közúti közlekedés e formájának terjedése szükségessé tette a jogszabályi környezet módosítását. E célt szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslat is. A javaslat a közúti járművek körét kiegészíti a közösségi kerékpáros rendszer személyszállító eszközével, valamint meghatározza a közösségi kerékpáros rendszer definícióját, amely nem más, mint egy több állomásból álló, automatizáltan működő és bárki számára folyamatosan igénybe vehető, rövid távú és egyirányú utazásra alkalmas kerékpár-kölcsönzési rendszer.

Külföldi példák is mutatják, hogy egy ilyen rendszer bevezetése jelentős változásokat hozhat az ország közlekedési kultúrájában, elég, ha Dániára, Franciaországra vagy Nagy-Britanniára gondolunk. 

281. ülésnap (2013.05.23.),  163-203. felszólalás

Biztonságot és gyors eljutást nyújtó kerékpárutak, járdák  mindig csak más önkormányzatok területén létesülnek. 

Hiába a beszámolók, miszerint Pest Megye Közgyűlése és a Nemzetgazdasági Minisztérium döntése alapján 10 településen összesen 32 km hosszú kerékpárutat építenek 1,8 milliárd forintért a megyében, ha Ócsa eddig nem jutott.

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) megvalósuló támogatás célja, hogy a mindennapi közlekedési célú utazások esetén növekedjen a gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya a közlekedők körében.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 10 millió Ft, maximum 500 millió Ft volt. A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a. A felhívásra a települési önkormányzatok, vagy konzorciumaik nyújthattak be támogatási kérelmet.

Mit érünk Ócsán a polgármesterrel, a képviselő-testülettel és a megyében székelő Horváth-al, a köztünk élő Szűccsel vagy éppenséggel Pánczél Károllyal, ha ők is csak másutt dicsőítik magukat ezzel. 

A szomszédos nagyközség, Alsónémedi Önkormányzata 110 000 000 Ft-ból valósíthatja meg az Északi Vállalkozói területet megközelítő kerékpárút fejlesztési terveit, így megépülhet végre a várva várt szakasz a temetőtől a Penny-ig. Ők évek óta rendelkeztek már kerékpárúttal, messze megelőzve ezzel Ócsát. Most a temető és a PennyMarket Logisztikai Központi közti szakaszon épül a kerékpárút, ezzel együtt az Árpád út-5 sz. főút csatlakozásának korszerűsítése, a biztonságos gyalogos- és kerékpáros áthaladás kialakítása, valamint az emiatt szükségessé váló buszmegállók áthelyezése is megvalósul.

Ócsa városvezetése ezzel szemben még a gimnázium előtti buszmegállót sem képes e-századi körülményekre felhozni.  

Kerékpár- és gyalogút Bugyin - 9 éve használják, miközben Ócsán egyetlen egy ilyen nem létesült

Ugyanakkor Szűcs Lajos hírportáján arról értesülhetünk, hogy Bugyi már 2010-ben megvalósította azt, amire Ócsa máig nem képes. Ott Eu-s támogatásból valósult meg a gyalog- és kerékpárút építése. 2010. július 27-én Bugyi Nagyközség lakói birtokba vehették a Kossuth Lajos utcai gyalog- és kerékpárutat. Ekkor sok szülő fellélegezhetett végre, hogy gyermeke nem a hatalmas tehergépjárművek között kerekezik, hanem biztonságos útszakaszon érhet célba.

Szentendre Város Önkormányzata 244.894.100 Ft-ból, mintegy 7.5 km hosszúságú szakaszon fejlesztheti a város és a HÉV kerékpáros összeköttetését.

Szigetszentmiklós Város Önkormányzata 223.591.220 Ft-ot nyert el a Csepeli út-Lehel utca – Petőfi Sándor utca kerékpáros nyomvonalának kialakítására.

Cegléd Város Önkormányzata 291.516.985 Ft-ból valósíthatja meg északi-ipari kereskedelmi övezetének becsatolását a városhálózatba.

Farmos községben 222.574.620 Ft-ból valósulhat meg a település kerékpár-hálózatának kiépítése.

A „Kerékpáros közlekedésfejlesztés Nyáregyházán” c. projektet 263.466.000 Ft-tal, Tápiószecső „Bringázzunk együtt az Ürgésekkel” c. projektjét 124.490.956 Ft-tal támogatták a döntéshozók.

A támogatottak között van az ezer fős Letkés is, amely 17.266.447 Ft-ból gyalogos-átkelőhelyeket létesítését végezheti el a támogatásból.

A fejlesztések fő célja a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése és egy környezetbarát közlekedési forma támogatása. A projekt azt a célt is szolgálja, hogy az egyre szélesebb körben használt kerékpáros közlekedés alternatívája lehessen az egyéb közlekedési lehetőségeknek.

Most éppen Miskolc és Eger összekötését biztosító kerékpárút megvalósításához keresik a tervezőt – derül ki az uniós közbeszerzési adatokból. A beruházás keretében 32 kilométer hosszan teljesen új kerékpárút-nyomvonal létesül, ezen kívül 10,75 kilométer hosszan felújítást végeznek majd, és 4,45 kilométeren kijelölés keretében tervezik meg az egybefüggő kerékpárutat. A komplex kerékpárútvonal így több mint 47 kilométer hosszan valósul majd meg.

Ócsa pedig elmarad a béka, vagy éppenséggel az önkormányzatban trónoló képviselőinek segge alatt.

 *

Hova tüntek a fák - környezetvédelemről, zöld Ócsáról hazudtak, miközben hagyják írtani a környezetet

Emlékezetes, hogy a Városháza előtt kiüresített telekrészt vagy öt millióért térkövezték le aminek után oda fákat ültettek szintén jó pénzért.

2012-ben még nem voltak fák, csak a helyük

Aztán jött a Horváth-féle ellentüntetés, amikor szintén ott voltak a fák, védelmezve a fideszes alpolgármester körül állókat az esőtől. 

2013 júniusában, a Horváth Tamás-féle demonstráció (ellentüntetés) idején már szépen zöldelltek a beültetett fák

 
Majd jött a jobb idő és a fák is megerősödni látszottak.

Mindez illeszkedni látszott a később meghirdetett Zöld Ócsáért programmal.

A program célja a tiszta és egészséges környezet elősegítésén túl olyan rendezvények szervezése amelyek a szórakoztatás mellett tudatformáló erővel is bírnak. Arra buzdítunk mindenkit, hogy gondolkodjanak és cselekedjenek velünk ill. szépítsék, építsék saját környezetüket.

Szeretnénk, ha mindenki kellő nyitottságot és aktivitást mutatna és így látványos eredmények születhetnének. Kísérje figyelemmel ezt az oldalt, ahol minden hónapban új hírekkel jelentkezünk a témával kapcsolatban.

    

Aztán egyszer csak ezek is úgy eltűntek, mint a pajor rágta Oxyfák, vagy hogy mondani szokás, költségvetésből a nyereség. 

Fa kivágások 2015-ben

Szeretett polgármesterünk és jómódú földrajztanár társa azonban erről is úgy hallgat, mint a Lakatos-házzal kiölt paraszti emlékhelyről. Egyes vélekedések szerint ez is összeférhetetlen volt, mint a főállású alpolgármesterség és a középiskolai állásvállalás. Még az is lehet, hogy ezért kellett a korhű parasztházhoz hasonlóan eltüntetni a fákat. Amolyan áldozatvállaló megváltásként.

A természetvédelmi értékek mellett a település környezetvédelmi gondjai is számottevőek. Az illegális szemétlerakás, az indokolatlan erdőirtás, a pusztuló növény-és állatvilág, a mezőgazdaság és a közlekedés szennyező hatásai nem ismeretlenek számunkra.
- kivonat az Ócsai Bolyai János Gimnázium Pedagógiai programjából  

Mindennek kárát nem csak az ültetésben és az elvesztésben leljük, hanem a városi levegőszennyezettségben is. Hiába a Zöld Ócsáért elnevezésű program ha e-mellett fákat lehet eltüntetni. Ez bizony nem csak alantas, hanem ugyanannyira méltatlan dolog a városvezetéstől, mint az önkormányzati ingatlant terhelő környezetszennyező hulladéklerakás volt.

Már ezek az árnyasra nőtt fák sincsenek meg - Bukodi polgármester gondoskodott róluk

 Itt sem a Városháza hiteltelensége a probléma, mert azt már kénytelenek vagyunk megszokni, hanem a környezetkárosítás ténye. 

Az, hogy a virágos és zöld városkép helyett csak a tudatos környezetrombolást észleljük. 

*