Így valósulnak meg a biztonságos közlekedést nyújtó kerékpárosutak - Ócsán nem adatik ez az összeköttetés

Pánczél Károly, városunk országgyűlési képviselőjének beszámolója szerint  új, biztonságos, a hivatásforgalmat kiszolgáló és munkába járás lehetőségeit segítő kerékpárút létesül Dabas és Újhartyán közt.

Mindez nem egy csoda része, hiszen országszerte épülnek a kerékpárutak a pályázati lehetőségeket kihasználó településeken.  Így volt és van ez a szomszédos Alsónémedibe, a Fidesz képviselő által beharangozott Újhartyán és Dabas városát illetően. 

Azonban nem csak a szomszédban, vagy a környéken, hanem országszerte hasonló fejlesztő beruházásokról szólnak a hírek.  Egyedül a Bukodi polgármester vezette Ócsán van pangás.  Az Alsópakonyon létesített szociális célzatú lakónegyed kapcsán a városvezetés még tartozik a településrészt Ócsával összekötő kerékpárút kiépítésével. Mindennek megvalósításáról még 2011-ben adott ki közlemény Bukodi Károly polgármester és helyettese. Erre a Fidesz alkotta városvezetés az elmúlt egy évtized alatt is képtelen volt, miközben másutt kilométer-számra épültek ki a biztonságot jelentő kerékpárút-hálózatok.

Az elmúlt 10 éves ciklusban Bukodi polgármestersége alatt a egyetlen biztonságot nyújtó kerékpárutat nem volt képes a közlekedőknek városunkban megvalósítani. Holott pályázati lehetőség és mögöttes pénzügyi alap rendelkezésre állt a Bukodi vezette Ócsának is, ahogy Alsónémedinek, Újhartyánnak és az ország más településeinek egyaránt.  Csak míg mások tudtak és képesek voltak élni a lehetőséggel és megfelelő szándékkal, akarattal pályáztak és nyertek, addig Ócsa városvezetését nem mozgatta meg ez a dolog.

Így nem is csoda, hogy míg a közeli és távoli környezetünkben rendre fejlődést, előrehaladást tapasztalni a kerékpáros közlekedésben, addig Ócsán továbbra is kritikus a helyzet.

Pedig mások (akár Újhartyán) példáján és az ismert adottságaink alapján már rég össze lehetett volna kötni kerékpáros közlekedés számára a tervek szerint megvalósuló úttal Alsópakonyt és Ócsát, majd Ócsát és Alsónémedit.  Mert míg az Alsópakonyi kerékpárúthoz az előkészítő tervek is adottak, addig az utóbbi pedig egy rácsatlakozás lenne az Alsónémedi határában végződő ottani szakasznak.  

 Csakhogy, amíg Alsónémedi rendelkezik elképzelésekkel és tervvel, továbbá többször indult a pályázatokon valamint nyert, aminek során kilométerekkel hosszabbította meg a korábbi kerékpáros közlekedési útvonalát, addig Ócsán semmi ilyesmi nem történt.  Mint a testületi ülések anyagából kiderül, itt szinte elképzelése nincs a polgármesternek, nem hogy egy konkrét terve lenne a városnak. Ócsán ahogy mondani szokás, az sem igaz, amit leírnak.  

A teszetoszaság, az ellenmondó polgármesteri nyilatkozatok és a valóság teljesen más képet fest. 10 éve szedik a Bukodi által bevezetett kommunális adót, de ebből az évi több tízmilliós lakossági adóból semmit nem kapott még vissza a lakosság. Bukod városházája ezt úgy nyeli be, mint kacsa a nokedlit.  Ebben csak annyi a különbség, hogy a kacsa legalább hízik, amit aztán hasznosíthatunk, de itt Ócsán ezt a pénzt a költségvetésbe süllyesztve akár a maguk javadalmaztatására fordíthatják.  Mindez 10 év távlatában elérheti a 300 milliót, ami ugyebár nem egy Falu Tamás utcahossznyi kerékpársávot jelent.

Ezek után nem tudni, hogy hány kerékpáros balesetnek kell még történnie a városban, vagy hány két keréken balesetet szenvedő halottat kell még eltemetni ahhoz, hogy Bukodi polgármester ráébredjen, hogy az amit városvezetőként a pályázatok elmulasztásában kifejtett lelketlenségével, vagy nemtörődömségével  előidéz és megenged magának, az emberileg és városvezetési szempontokból is tarthatatlan.  

Az ócsaiak is megérdemelnék a modernkor biztonságos környezetbarát közlekedését nyújtó városrészeket összekapcsoló kerékpárutakat. 

Győr és Pannonhalma közt is hamarosan befejezéséhez ér az a 17,7 km hosszú kerékpárút, amelyből 11,6 km teljesen útépítésű szakasz lesz. 

A szakasz már 80%-ban elkészült. A kerékpáros útvonal fejlesztése az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg.

Jelenleg az érintett települések egyes belterületi szakaszain folynak még szegély- és pályaszerkezet építési munkák. A lakott területen kívül jellemzően olyan befejező munkákat végeznek, mint a humuszolás, a burkolati jelek felfestése és a táblázás. Hamarosan elkészülnek a közvilágítási munkák és a kerékpáros pihenőhelyek is.

A teljes szakaszon 495 darab KRESZ táblát helyeztek ki, ezzel segítve az eligazodást és a biztonságos közlekedést.

Győrben, Győrújbaráton és Écsen kerékpáros pihenőhelyeket alakítottak ki.

Pannonhalma területén további három pihenési lehetőséget alakítanak ki. 

A térkő burkolatú pihenőhelyeken padok és asztalok szolgálják a megpihenni vágyó biciklisek kényelmét, továbbá kerékpártámaszokat és esőbeállókat is elhelyeznek.

Korábban írtuk arról, ahogy Vámospércset és Nyírábrányt is biztonságot nyújtó kerékpárúttal kötötték össze.   Ekkor idéztük fel Taksony vonatkozásában miszerint  Pánczél Károly tavaly októberében adott át ott egy 32 milliós támogatásból kiépített kerékpárutat. 

Nekünk ez eddig még nem sikerült és a mostani 150 millió elköltése után sem lesz meg az, ami másoknak már megadatik.  És ez a nem csak a fejlettség hiányát, hanem a biztonságos közlekedés megvalósításának elmaradását jelenti.  

Pánczél Károly pedig mindig rácsap az alkalomra, ha tetszelegni akar. Így van ez Újhartyán és Dabas bemutatott kerékpáros összeköttetése kapcsán is.  

Ócsán még sem ezzel rukkolt elő. Bukodi esetében az elmaradt beruházások nyomán a festett kerékpár sávra is boldogan rárepül a bájgúnár fideszes politikus.

Ócsa vasútállomás és Alsópakony között áthidalandó távolság 5 km lehet.  Míg Ócsa Bajcsy Zsilinszky út és Alsónémedi déli szélén végét becsatlakoztató kerékpárúthoz történő szakasztávolság sem lehet több az előbbinél.   Összességében tehát egy 10 km-es biztonságot nyújtó szakaszt nem volt képes kiépíteni  10 év alatt a Fidesz Bukodi Károly polgármestersége alatt. Mindennek megvalósításáról még 2011-ben adott ki közlemény Bukodi Károly polgármester és helyettese.

Igaz most a Falu Tamás utcán 150 milliós fejlesztésből egy kerékpársávval akarja kiszúrni a városlakók szemét a polgármester, ami ugyebár semmivel sem nyújt többet annál amit Ócsa eddig is nyújtott ezen a téren felfestés nélkül.

Valójában az ami itt kerékpárút-fejlesztés címén különböző kétes vállalkozók közt elköltött összegekből megvalósulni látszik, nem más, mint egy korrupt, szemfényvesztő bűvészmutatvány, aminek sem a tervei, sem a mögöttes műszaki tartalma nem ismert, ahogy a munkába és a pénzben részesülő vállalkozások sem. Így elmondható, hogy a nyilvánosságot is kizárva ismét egyfajta bűnös csalárdságnak lehetünk a tanúi, amihez Pánczél Károly nem csak a nevét adja, hanem a mögöttes fideszes Kormányhivatallal a takaró leplet is biztosítja.

Ráadásul a Falu Tamás utca mostani felújítása is hasonlatosan csúfos, mint az tapasztalhatóvá lett a korábbi Székesi és Damjanich utca vonatkozásában, mind az út szegélykövezési hiányosságai, mind pedig annak szélességét illetően. A polgármester előtt ismert a 2015. évi Településfejlesztési koncepcióban határozottan megállapított tény, miszerint Ócsán: "az utak burkolatszélessége helyenként a kétirányú forgalomra alkalmatlan".

Mégis úgy szórtak költöttek el a közforgalmi buszvonalat is lebonyolító Székesi és Damjanich utca feljavítására 150 milliót, hogy azt nem szélesítették ki a megfelelő sávszélességre, és hagyták meg keskenyen, amin a kétirányú fogalom zavartalan lebonyolítása továbbra sem biztosított.  Mindez több mint felelőtlenség, netán gondatlanság a városvezetés részéről.

A 150 milliós Falu Tamás utcai pályamunka szerződései máig nem elérhetőek és nem átláthatóak. A városi önkormányzat hivatalos honlapján és az ott szereplő pályázatok közt mindezzel kapcsolatosan semmi nem található.  Mindez csak a Fidesz körüli korrupciós vádakat és Bukodi Károly ténykedése során már korábban is felmerülő bűnös együttállást erősíti, úgy is mint a korábbi környezetszennyezés esetében aminek anyagi és technikai, személyi háttere máig nem világos a választópolgárok előtt.   

Nem véletlenül nem átlátható ez az egész, hiszen kiderülne, hogy miként játsszák át a pénzt és csalják el a beruházást, azaz a megvalósítás látszatával ismét adnak a szarnak egy pofont.

Ócsán a mostani 150 milliós kerékpárút létesítésének megvalósítását célzó pályamunkával megvalósuló útkorszerűsítéssel (a nem megfelelő sávszélességű útra festett "nyitott" kerékpársávval) sem lesz biztonságosabb  a kerékpáros közlekedés a városban.  Sőt hiába a pályázati kiírásban szereplő kerékpárút elnevezés, itt az sem valósul meg ebből, hiszen a közös sávhasználaton alapuló sáv nem nevezhető (a közlekedők számára biztonságot nyújtó) és a pályázati célokat előirányzó kerékpárútnak. 

Persze, hogy nem a kormány tehet arról, ha egy város suta, vagy korrupt vezetése nem azt hoz ki és valósít meg egy pályázatból, amire szánták.

*

Polgárőrök köszöntötték a kommunista diktatúra egykori karhatalmista tisztjét 76. születésnapja alkalmából

 A Pest megyei Polgárőr Szövetség elnöke köszöntötte az egykori karhatalmista főnökét születésnapja alkalmából, amit több alája tartozó polgárőr is boldogan tovább dicsőített.

Mint talán kevésbé ismert, Túrós András az egykoron pufajkásnak tartott karhatalmi szervezetnek tagja volt. Mindezt persze nem tartalmazza részleteiben a Wikipédián és az Országos Polgárőr Szövetség megtalálható önéletrajza említést sem tesz erről. Érthető mód ezt a "dicső múltat" mostanság nem reklámozzák, hanem inkább titkolják. De nem csak Ő, hanem még rajta kívül nagyon sokan azok közül is, akik oly bátran kommunistáznak le egyszerű KISZ-tagokat is.  Nem mintha a Kommunisták Ifjúsági Szervezete (helyesen Szövetség a KISZ) különb lenne a mai Momentumos fiatalokat tömörítő pártalakulatnál, de azért mégis csak egy olyasfajta gitt-egylet volt az, mint a mostani "Fegyőr"-féle (Fekete-Győr András, Hajnal Miklós, Cseh Katalin és trs.-i által jegyzett) ifjúsági tagozat, mely úgy csatlakozik a Gyurcsány-Dobrev adta kommunista vezérszálhoz, akár a KISZ a Magyar Szocialista Munkás Párthoz.  

Túrós elvtársi múltja itt nincs vázolva

Túrós András jelenleg az Országos Polgárőr Szövetség elnöke.  Az '56-s forradalom idején 12 éves. Ez időben folytatott tevékenysége önéletrajza alapján nem ismert. Csupán az, hogy rendőri pályafutását a BM Karhatalom miskolci zászlóaljánál kezdte, majd 1966-ban végezte el az Egyesített Tiszti Főiskola BM tagozatát és a Szegedi Tanárképző Főiskolát. Mindebből azonban egyenesen következik, hogy Kádár híveként az MSZMP tagja volt. Így került az "elit"-be.

Az elit tagjai bebetonozódtak a hatalomba, nem volt ritka a 15–20 évnyi folyamatos jelenlét ugyanabban a pozícióban. A politikai elit utánpótlását a hatvanas évekig az elvhű, mozgalmár fiatalok (KISZ-esek) közül emelték ki, a hetvenes évektől azonban az iskolázottság és a szakértelem lett a döntőbb. Kb. ekkor öregedett ki az 1956-ban pozícióba jutott garnitúra, így ekkor az elitben nagyobb mozgás, átrendeződés indult meg. Ez nem jelentett egyben megfiatalodást, hiszen a PB, a KB tagságának átlagéletkora nőtt. Az 1983-as káderréteg alig 10%-a volt vezető poszton 1956 előtt is, 50%-uk pedig 1971 után került posztjára. A kor jellemző vonása a „kádermeg­maradás törvénye” volt: aki bekerült a politikai elitbe, az nyugdíjig ott is maradt. A jó káder igen sokoldalú, bármely munkakörre alkalmas volt. Tovább élt a káderhatásköri lista intézménye. A listán szereplő posztok és személyek száma (a „nómen­klatúra”) azonban fokozatosan csökkent. 1966-ban 2800 fős volt, 1987-ben 1241, 1988-ban pedig már csak 435 vezető tisztség szerepelt rajta. E posztok betöltése tehát csak a párt engedélyével volt lehetséges. 

Az MSZMP-nek 1985-ben 871 000 tagja volt. A párttagság átlagéletkora 46,9 év. 19% 60 éves vagy idősebb, 23% 50-59 év közötti, 25,5% 40-49 éves, 26% 30-39 éves, 7,5% 19 éves vagy fiatalabb. A párttagok 30,5%-a nő. Fizikai munkás és közvetlen termelésirányító a párttagok 34,5%-a. nyugdíjas fizikai munkás 8,1%. Termelőszövetkezetben dolgozó fizikai és közvetlen termelésirányító 6%, termelőszövetkezeti fizikai nyugdíjas 1,8%. Szellemi dolgozó 33,5%, nyugdíjas szellemi dolgozó 8,9%. Egyé kategóriában (pl. kisiparos, kiskereskedő stb.) tartozik 7,2%.

 

Az MSZMP tagságának 0,5%-a már a felszabadulás előtt tagja volt a pártnak. 10,6%-a 1945 és 1948 között lépte a párt soraiba. 1948 és 1956 között lett a párt tagja a tagság 8,6%-a. 1957 és 1970 között a párttagság 35,3%-a lépett be, 1971-1979 között 28,2%, 1979 után pedig 19,8% lett a párt tagja. 1980 és 1985 között 151 224 új párttagot vettek fel a pártszervezetek. 

 

A rendszerváltást követően több mint félmillió kommunista elvtárs tűnt el - tagadva a pártállami múltat

 Túrós András 1972 és 1977 között Szerencsi járási, majd 1977 és 1982 között Ózdi városi-járási rendőrkapitányság vezetője lett. Közben 1978-ban doktorált az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982 és 1989 között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőr-főkapitányság vezetője volt. 1989. május 1-én a minisztertanács elnöke kinevezte országos rendőrfőkapitánnyá és egyben belügyminiszter-helyettessé. Tisztségét 1990. június 14-ig töltötte be, amikor a civil szférából érkező Szabó Győző váltotta, ekkor Antall József miniszterelnök Túrós Andrást kinevezte az országos rendőr-főkapitány általános és szakmai helyettesévé. 1991 és 1996 között, nyugállományba helyezéséig országos rendőr főkapitány-helyettes és egyben közbiztonsági főigazgató volt. 

Mondhatni teljesen "bebetonozódott" a pártállami diktatúra hatalmi rendszerébe. Az önéletrajzából eltüntetett karhatalmi szolgálatáról nem sokat tudni. Jó elvtárshoz méltó cselekedeteit a titkos iratokon túl csupán a ránk maradt fényképén látható karhatalmi kitüntetés és jó pár történet igazolja vissza. 

Pufajka nélküli karhatalmisták - Wikipédia

 Túrós a Karhatalomtól, vagy még annak kötelékében került a szerencsi járás rendőri állományába. Egyértelműen az államszocializmus egyik vezető tisztségviselőjeként vált ismertté.

A 60-as évek elejére definiálták a karhatalom kifejezést is. Az a fegyveres erő, amely adott társadalmi rend és közrend megsértésére irányuló kísérletek meghiúsítására és leverésére szolgál. A karhatalmi feladatokat általában a rendőrség, a katonaság, vagy milícia rendszerű fegyveres testületek oldják meg. A hadsereg nagyobb egységei csak rendkívüli körülmények között vesznek részt a karhatalmi szolgálat ellátásában, normális körülmények között csak egyes kisebb egységeikkel nyújtanak segítséget a rendőri szerveknek. A magyarázat pontosan takarja az akkori helyzetet és igényeket a korszak magyarországi közbiztonsági viszonyainak magyarázatánál. Vagy másként: „A karhatalom a közbiztonság és a társadalmi rend védelmére hivatott fegyveres szerv."

Jobb zseben "Kiváló Karhatalmi Szolgálatért" jelvény.

 A karhatalom önállóan és a rendőrség szerveivel közösen látott el közbiztonsági szolgálatot. 1959-től a tiszti állomány képzése miatt a Rendőrtiszti Akadémián, 1964-ben pedig a Magyar Néphadsereg Egyesített Tiszti Iskoláján is létrehozták a karhatalmi tagozatot.

 

Túrós András életrajzában benne van, hogy ezt az iskolai (karhatalmi ki)képzést mint iskolát 1966-ban fejezte be. Vagyis a karhatalmi múlt tagadhatatlan, még akkor is, ha erre az önéletrajza nem tér ki.  Ugyancsak erre utal a korábbi években készült képe, ahol a mellén viselt karhatalmi kitüntetés jelvényként kitűzve. Túrós András ezek szerint elvtársi viszonyban volt az elnyomó szocialista rendszer diktatúrájában Kádár és Grósz alatt is. 

Egyes források szerint Turós Andrást még Grósz Károly hozta magával B.A.Z. megyéből, és tette meg országos főkapitánnyá. 

Az ottani tevékenységéről a Beszélő több száma is foglalkozott. Az egyik írásukba "Túrós András földjén" címmel számolnak be egy rendőri cselekvést követő történetről. Arról, hogy az alája tartozó állomány miként viselkedett és járt el. 

A rendszerváltás előszelében, amikor Túrós András belügyminiszter-helyettes a régi rendőri vezetői gárda jelentős részét reformkáderekkel cserélte ki. 

„1989. december 9-én, a jogállamiság bejelentése után...

Pohlot Sándor kisiparos, magánkereskedő, Pohlot László géplakatos és sógoruk, Kalocsai Sándor villanyszerelő kissé italos állapotban hazafelé tartottak. Elfogyott a cigarettájuk, és betértek a Tejbár vendéglőbe, hogy vegyenek. Bár a zárásig még volt egy fél óra, a vezető mégsem engedte őket kiszolgálni. Emiatt vita kerekedett, az üzletvezető minden ok nélkül kihívta a rendőröket, akik meg is jelentek, és távozásra szólították fel őket. A fiatalemberek tiltakoztak. Ekkor megjelent egy harmadik rendőr, spray-vel szembefújta a fiatalembereket, és azonnal hozzáfogott gumibottal verni őket. Ekkor az előző két rendőr közül az egyik szintén elővette a gumibotot, és ütlegelte őket. Ezután megbilincselték a két Pohlot testvért, és tovább ütlegelték. Amikor Pohlot László feje felhasadt és elborította a vér, akkor mindkét Pohlot fiú magánkívüli állapotban próbált védekezni. Az egyik rendőr kezét Pohlot László megharapta. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ekkor már meg voltak bilincselve. A további ütlegelés következtében Pohlot László elájult.

Amikor két rendőr a kocsiba rakta az ájultra vert Pohlot Lászlót, megérkezett Széll Lajos rendőr százados, aki láthatóan ittas állapotban és civil ruhában volt. »Várjatok«, majd én elintézem! felkiáltással lábánál fogva kihúzta az autóból a fiatalembert, és ismét ájultra verte.”

Beszélő - Túrós András földjén

 Túros kommunista múltjával sokra vitte a rendszerváltásnak csúfolt hatalomátmentést követően is. 

Továbbra is jó káderként elvtársi kapcsolatokat tartott fent egykori kétes múltú személyekkel, bújtatott kommunistákkal, ismert pufajkásokkal, titkolt karhatalmistákkal és egykori munkásőrökkel is,. Mondhatnánk amolyan hivatástudatból és feladatellátási kötelezettségből. Már ha hihetnénk neki, mert erről ugyebár nem beszél a múltbeli elvtárs. 

Solt Ottilia a Beszélő 2. évfolyam 4.számában megjelenő Beismerő vallomásban ezt írja: „Rendőrségünket, egészen a legutóbbi időkig, egy óriási szereptévesztés jellemezte. Fő követelményként s egyben mérceként a szocialista társadalom védelmét fogalmaztuk meg, ez állt a parancsokban, a szabályzatokban.” – ismerte be dr. Túrós András országos rendőrfőkapitány, belügyminiszter-helyettes a napokban a Magyar Nemzet szervezte kerekasztal-beszélgetésen.

Igen kemény, kritikus szavak. Mintha nem is ugyanaz a rendőrtiszt mondta volna őket, aki alig másfél éve, még Borsod megyei főkapitányként egy regionális tévéadásban fejtette ki nézeteit a rendőri munkáról. Akkoriban még az általános és permanens bűnmegelőző hajtóvadászatot tartotta a rendőrség legfőbb feladatának, és nagyon meg is volt elégedve a teljesítménnyel. A miskolci rendőrkapitánnyal együtt számoltak be pl. a megye új, nagy találmányáról, a „különösen nagy erővel végrehajtott akcióról”. Ennek során egy területet hermetikusan lezárnak, és minden ott tartózkodót alaposan ellenőriznek. A példás hadműveletre, melyet a helyi televízió is megörökített, történetesen a Miskolc közepén lévő piacon került sor. „Reggel hét óra, a városi rendőrkapitányság szinte minden fegyveres erőt mozgósít, razziát tart a Búza téri piacon” – vezeti be az épületes felvételsort a tévériporter. Rendőrök és munkásőrök csatárláncba fejlődve körbefogják a teret, háziasszonyok, gyerekek a körben, arcukon páni félelem. „Nem kis feladat, de a cél érdekében ez szükséges” – mondja a jól végzett munka után az akció parancsnoka szerényen. Az eredmény: 117 előállítás, ebből 82 személyt a helyszínen megbírságoltak, egy ellen eljárást indítottak devizagazdálkodási bűncselekmény miatt. Bekerítettek, terelgettek, feltartottak egy egész szerdai piacot. A 117 előállított közül 108 lengyel. „Szükség van az ilyen nagyszabású közbiztonsági akciókra, ez az akció is az én jóváhagyásommal lett megtartva” – nyugtázza dr. Túrós.

Időközben azonban, még az ország fent említett első számú vezetőjének országlása idején a borsodi főkapitányból országos főkapitány lett. Néhány szabad demokrata – ismervén a borsodi rendőrség gyakorlatát – ez ellen már akkor tiltakozott: „Dr. Túrós András az elmúlt években… intézkedések és nyilatkozatok egész sorával bizonyította, hogy a rendőrállam következetes híve, és ennek megfelelő szerepet szán a rendőrségnek… Elfogadhatatlannak tartjuk személyét az országos rendőr-főkapitányi, belügyminiszter-helyettesi poszton, és követeljük haladéktalan leváltását.” (Szabad Demokraták, 1989, 7. szám, 14. old.)

Egészen olyan, mint 1988-ban. Akkoriban Miskolcon tartottak nagyszabású razziákat, munkásőrökkel dúsítva. (Megyei főkapitány: dr. Túrós András.) Akkor is előállítottak pl. egy jól sikerült piaci délelőttön 117 személyt, akik közül 82-őt a helyszínen megbírságoltak, s egy ellen eljárást is indítottak devizagazdálkodási bűncselekmény miatt. Csak 1988-ban nem munkanélküli-járadékosok, hanem közveszélyes munkakerülők akadtak hurokra.

Egyébként is változtak a dolgok. Grósz Károly immár a választópolgárok mintegy négy százalékának támogatását élvező pártban politizál, s ha jól körülnézünk, nincs is első számú vezető. 1990. január 24-én dr. Túrós András így beszél: „1990. január 1-je óta a cigány bűnözőt mint kategóriát megszüntettük. Felszámoltuk a rendőrségen a sokat bírált cigány vonalat.”

Aztán mégis csak az egyik ismert karhatalmista elvbarát tette lapátra 1996-ban. Ez pedig nem más, mint Horn Gyula volt.  

Horn Gyula miniszterelnök Kuncze Gábor belügyminiszter előterjesztése alapján azonnali hatállyal felmentett tisztségéből négy vezető rendőrtábornokot. Pintér Sándor altábornagy, országos rendőrfőkapitány, Bodrácska János vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitány, Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója és Valenta László dandártábornok, az ORFK gazdasági és informatikai főigazgatója nemcsak posztjuktól, hanem a testülettől is kénytelenek voltak megválni, mivel november 30-val nyugdíjazták őket.

Értesüléseink szerint Horn akkor kattant be véglegesen, amikor a legnagyobb bazmeg idején Pintér és Bodrácska is külföldön tartózkodott. Ez a döntő momentum, annak ellenére, hogy Horn véleményváltozásába feltehetően belejátszott a koalíciós partner határozott fellépése is. Kunczénak ugyanis elege lett abból, hogy az általa már régen meneszteni kívánt főrendőrök tehetetlensége miatt kell állnia az állandó támadásokat. Lényegében ultimátumot intézett Hornhoz: vagy lépnek, vagy annyi a koalíciós partner iránti lojalitásnak, például Pintér Sándor már említett érinthetetlenségéről éppenséggel lehetett volna mit mondani. Kunczénak a terepet egyébként Demszky Gábor főpolgármester készítette elő azzal, hogy a fővárosi közgyűlés nem fogadta el Bodrácska jelentését Budapest közbiztonságáról, s ugyancsak Demszky volt az, aki az SZDSZ múlt hétfői ügyvivő testületi ülésén a Kuncze melletti egyértelmű, akár a koalíció felmondásáig is elmenő kiállást szorgalmazta.

Mostanában, ahogy a belső biztonsági szolgálat titkai napvilágra kerülnek, belátja, hogy a rendőrségnek nem is kell pénz.  

A Grósz-féle furcsa, elrettentő-glasznoszty áldozataként így vallott meggyőződéséről dr. Túrós András. Mesélt még a tévénézőknek arról, hogy a gazdasági sztrájk nem rendőri ügy, de az esetleges politikai sztrájkok elfojtására megvan a megfelelő apparátus. (Jó okkal adhatott hangot reményének, hogy a forradalmi zászlóalj bevetésére nem kerül sor, a politikai sztrájk megelőzhető. A rendőrségnek megvannak a forró drótjai az üzemekkel. Többek között az üzemi PB-ken keresztül.

Újabb nyilatkozatának fényében most itt áll előttünk egy másik Túrós András. 

A mai, Túrós elnökölte polgárőrség jogelődje, az Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége (ÖSZOSZ) 1991-ben jött létre, mely megalakulásának évében nevét Országos Polgárőr Szövetségre (OPSZ) változtatta. 223 egyesületet tömörített mintegy 50 ezer taggal.

Az OPSZ élén akkor dr. Kopácsi Sándor ny. r. vezérőrnagy állt (Budapest rendőrfőkapitánya volt 1956-ban). Vezetése alatt kezdett erősödni a mozgalom, a polgárőrök megszerezték a szakmai alapokat. 

Ma már tudjuk, hogy számos volt pártkatona, munkásőr, egykori önkéntes rendőr, és levitézlett kádári kommunista lett és vált a tagság részévé.  

Gyakorlatilag kiszorítva ezzel a történelmi hazafias alapon szervezendő Nemzetőrséget.  Így mégis csak a múlt árnyai győzedelmeskedtek a polgárőrség száranyai alá vett, mondhatni illegalitásba volt elvtársakkal. Mindez Túros András elvtársi múltjával, karhatalmi képzésével és iskolázott tapasztalatával, valamint a maga köré vont egykori párttársak, munkásőr-vezetők támogatásával egyfajta nosztalgia szövetségként alakult át.  

Persze ettől még nem lett zavartalan a belső élet. A szövetséget több botrányos vihar is övezte. Így volt ez Hajdú-Biharban, ahol több helyi vezető állítja, a polgárőrséget több mint húsz éve irányító Túrós András a működési források megvonásával fenyegette a hajdú-bihari szervezeteket, amennyiben „nem állnak át” az ő oldalára. De volt polgármester is, aki „kommunista időket idéző lejáratást” emlegetve tengelyt akasztott a kiterjedt belügyminisztériumi, rendőrségi kapcsolatokkal bíró, akkor még "csak" 74 éves Túrós elnökkel. A Pest megyei szövetségben sem zajlik békésebben az élet. Itt is voltak személyes gondok és rendkívüli ülés összehívásával bizalmi szavazást kellett tartani, hogy elnyomják a belső ellenzéki véleményeket.

Tavaly a Magyar Hang arról számolt be, hogy: "Ezer sebből vérzik a polgárőrség mellénybeszerzése, mégsem lépnek a hatóságok".  Majd később: "Fenyegetés, feljelentés, döcögő vizsgálatok az Országos Polgárőr Szövetségnél". 

Aztán ezek is elsimultak, ahogy az elvtársi körökből megszokottá vált.

A kormányközelinek nem nevezhető Magyar Hang fel is tette már a kérdést. "Érinthetetlen vezető a polgárőrszövetség élén?"

Ma a múltat nem feledve, de szem elől eltüntetve egy valódi polgárőr mozgalom látszatát keltik sokak számára, miközben a régi-vágású és múltbeli képzésű elvtársak összekacsintó irányítása alatt áll ma is ez a szervezet.  

Túrós András elvtárs a nagy túlélő. Az OPSZ kötelékében biztos mentsvárra és biztos anyagi háttérre lelt. Az elvbarátok pedig valahogy kötődnek hozzá. 

Az egykori karhatalmista Túrós szeptember 27.-én ünnepelhette meg 76. születésnapját. Mit is fűzhetnénk még ehhez, mást, mint a régiből megszokott köszöntést: "Erőt, egészséget elvtárs!"

*