Egészség és efebofília (?) - az okozati összefüggés nélküli szubjektív idealista filozófia polgári képviselete

Új orientáltsággal ismerkedhettünk meg a napokban a balfékek oldalán. Ez pedig az efebofília, ami egyesek szerint vállalható és majdhogy nem egészséges, akár az erotika. 

  De mit is csodálkozunk akkor, amikor olyan polgárőrvezetője a van a szövetségnek, aki empíriokriticizmus szellemiségét illusztrálja a szociális médiafelületén. Ők az a szabadelvű okozat nélküli egyén, aki önmagában képes megszemélyesíteni és és bemutatni azt az összetettséget, amit valahol a szivárványos mozgalom (LMBTQ+) is felvállal a saját egyvelegében. 

 

Nincs nagy átmenet a korosodó ember és a fiatalok iránti kötődés valamint más fétisek, akár a műszempillás férfi, vagy a metaforikus szobrok utáni vonzalom meghasonlása közt. Mert a magamutogatás ezen formája sem lehet megvetendő.

 

Mint ahogy Bite Zsolt is maga tette közzé sajátos vonzalmainak képi bizonyítékát, úgy az országos polgárőrszervezet vezetőbeosztású megyei megszemélyesítője (képviselője) is ezt tette, amikor az ölelgetős és egyéb vonzódásait a világhálón megosztotta (nyilvánosan közzé tette).  

Forrás: Facebook

*

Valamivel példálózni és közben más életet élni, nem csak hazug képmutatás, hanem egy pszichés kitárulkozás

 Szeretem a példákat, mert jól illusztrálják a velük szemben álló valóságot.  Már ha van ilyen.

Rossz színben, negatív ábrázolásmóddal, neki tulajdonított, igazolatlan szöveggel húzzák le az embert

Most például Endrei Judit volt szpíker időkori képe mellett a neki tulajdonított idézet, mely szerint "ha fiatalabb" lenne, elhúzna ebből az országból, majd az is ott van, hogy "remélem a gyerekeim megteszik ezt".

Nos, ha igaz, hogy mindezt Endrei Judit adta elő, akkor tudni kell, hogy a volt tévés személyiség mindig is megbecsült emberként élte és élhette életét. Nem is rossz körülmények közt.  

Két nagy lánya már rég önálló életet él. 

 

Endrei Judit nem csak a múltból, a képernyő nosztalgiájával tengeti életét. Ő egy pozitív realista. Azon kevés tévébemondók egyike, akik nem tűntek el teljesen a nyilvánosság elől. Rendszeresen hívják műsorokba, könyveket ír (már a hetediket), és mindig talál magának aktuális kihívást. Siránkozás, önsajnálat helyett bölcsen, és nem utolsó sorban tevékenyen lép túl a nehézségeken.

Több mint egy rég leírt, volt hírolvasó bemondó. Műsorvezető, szerkesztő, író és mondhatni boldog ember.  Boldog és kiegyensúlyozott életet él. Erről a Bors számol be egy vele készült riport során. Évek óta járja az országot, és azon dolgozik, hogy kortársai harmóniában legyenek önmagukkal. Igen, és lassan újabb terve kerül célegyenesbe. Az aktív időskorba lépőknek ír könyvet.

2020-ban a Habostorta nevezetű portálon olvashattuk: Endrei Judit műsorvezetőként tér vissza a képernyőre, emiatt beszélt egy kicsit a magánéletéről is. Elárulta, jól érzi magát, szeret egyedül lenni.

Endrei Judit Facebook oldala sem a keserűségről, vagy a reménytelenségről szól. A mindig harmóniát és optimizmust sugárzó Endrei Judit egészségről, egészséges életmódról beszél. Képei sem a szomorúságot, hanem a életkedvet, kiegyensúlyozottságot és vidámságot közvetíti. 

 

Ezt az életvidám érzést sugározza Endrei Judit írása és fényképe is

Mindez ellentétben áll azzal a rémhírterjesztéssel, amivel mások példálózni, illetve az olvasó társaikat lehúzni próbálják.  

 

Vagyis a bemutatott közösségi megosztás egy rossz példa egy olyan negatív alkalmazás, melynek semmi alapját nem találni, így csak azt a gyűlölködő pesszimizmust akarja láttatni, ami valójában a közzétevő sivárságára, politikai polarizációjára vezethető vissza.  

Ezért is szeretem a példákat, mert utalnak mindig valamire.  Ha másra nem akkor a példálózóra. Így van ez most is.
Tekintsük hát ezt a példát a megosztó saját szemszögéből. Ha ugyanis az alanyi személyen túl a gyerekeket nézzük, akkor azok is jól elvannak. Ők sem húznak el.

 

Jelen esetünkben arra, közlésre (üzenetre),  miszerint ha fiatalabb lenne az illető, akkor elhúzna ebből az országból az a visszacsatolás, hogy ő erre már képtelen. Aztán arra is utal, hogy nincs kötődése. Bár, amikor ezt fiatalabb korában megtehette volna, akkor nem tette, mert az akkor adott rendszert szolgálta ki.  

 

Aztán a következő felvetés, mint tézis szerint annak reményét fejezi ki a példabeszéd szövegében, hogy remélhetőleg a gyerekei megteszik ezt.

Ezzel szemben azonban a valóság az, hogy a két lány közül az egyik a polgárőrség lovastagozatában élvezi az életet és a párcsere után itt kötött házasságot és ebben a kötelékben maradva éli családos anyaként boldog házaséletét. Itt és ebbe az életvitelbe rendezkedett be. Nem szándékoznak külföldre települni.

A másik, idősebbik lánygyerek szintén megtalálta a számításait és boldogan él abban a vitatott várnegyedben ahol a politikusok is szeretnek lakást bérelni.  

 

No comment  - közösségi megosztásból

Férje pedig szintén prosperál a hazai élet és a polgárőség előnyeiből,  lehetőségeiből.  Most árulták több milliós BMW-jüket, mert kiöregedettnek érezték maguk alól. Ez sem kimondottan a nyomorúság jelképe. Egyikőjük sem akar más országba települni. 

 

A BMW-t sem menekülésre használták - ma is a várnegyedet élvezik

A felnövekvő két felnőtt család  két párja a három gyerekével nem akar elhúzni ebből az országból. Ők láthatóan jól érzik itt magukat. Élnek, dolgoznak, gyarapodnak.

Tehát az Endrei Judittal példálózó nem valós alapokon ill. nem tényszerűen állít, idéz  és példálózik.  Nem véletlen hát, hogy Endrei Juditot rossz színben, keserű arccal ábrázoltan helyeződik abba  a szöveges környezetbe amit talán Ő soha nem mondott.

Ugyanakkor ez a példaállítás a közzétevő szemszögéből is rossz példa, mert sem a feltüntetett illetőre, sem pedig a példát bemutatóra nem igaz.  Ez tehát nem más, mint egy álságos képmutatás, egyfajta hazugság, aminek alapjai a gyűlölködésben és a  rossz érzés keltésében lakozik. Abban a személyiségzavaros embernek a viseltes mivoltában, amivel mindezt a magából fakadó negatívumot  elhinteni, terjeszteni és megosztani kívánta. 

Mindez nem más, mint a maga lelki terhének a levetése és átruházása, mint valami próbálkozás a lelki megkönnyebbülés felé.

Ezért is szeretem a példákat. Mert rámutatnak a mögöttes dolgokra. 

Ez az igazi példamutatás.

 

*

Ha a tisztességtelenek maradnak elnökök, akkor a tisztességesseknek kell onnan távozni - ez a nap üzenete

Ha a tisztességtelenek maradnak, akkor a tisztességeseknek kell távoznia abból a szövetségből, ahol most ezek uralják a mezőnyt. Gyakorlatilag így üzent Gyárfás Tamásnak és a mögöttes aláíróknak Kocsis Csaba a Rigóláb Egyesület elnöke a lemondásával. Mert míg mások haboznak, addig a tisztesség a cselekvést követeli.

Botrány: - Hazudott Gyárfás Kiss László ügyében

A tisztességes ember tettérről a MJNO számolt be.

„Alulírott Kocsis Csaba a mai napon lemondok az RLSE elnökségéről. Kérem az egyesületet, a lehető legrövidebb határidőn belül gondoskodjon új elnök megválasztásáról. Jómagam alapító tagként továbbra is támogatom az egyesület működését. Döntésem indoka: meggyőződésem, hogy a kialakult helyzetben alkalmatlanná váltam az elnöki tisztség betöltésére.”

A Rugóláb SE műugróklubot – hazánk legsikeresebb műugró-egyesületét – vezető Kocsis a Kiss László-ügy hatására pénteken úgy döntött, nem folytathatja, ezért feláll az elnöki székből. Az egyesületben sportol többek között Kormos Villő, aki 2014-ben és 2015-ben bronzérmet szerzett szinkrontoronyugrásban az Európa-bajnokságon.

Kocsis Csaba szerkesztőségünkhöz eljuttatott lemondó nyilatkozatában úgy fogalmaz: „Amit én gondoltam és gondolok a sportról, valamint egy sportvezető feladatairól, teljesen összeegyeztethetetlen azzal, ami az elmúlt napokban eluralkodni látszik a magyar sportéletben.

Morálisan mélységesen elutasítom azt, hogy szexuális bűncselekmény elkövetői fiatalokkal foglalkozhassanak. Elutasítom azt, aki az ilyen cselekedetet mentegeti.

A »szerecsenmosdatás« módjáról és eszközeiről nem is beszélve! Nem tudok azonosulni azzal, hogy sportvezetők ilyen embereknek évekig esélyt adtak arra, hogy gyermekeinket veszélyeztessék. Megdöbbenve és értetlenül állok az olyan véleményekkel szemben, amelyek az aranyérmek számától teszik függővé egyes emberek morális megítélését.”

Miként úszhatta meg Kiss ilyen hosszan - falazás helyett

A volt elnök hozzáteszi: „Ma Magyarországon – úgy tűnik – alkalmatlan vagyok sportvezetőnek, mert úgy gondolom, van olyan »ár«, amiért nem kell sem aranyérem, sem új uszoda. És ennek minden alkalommal hangot fogok adni, amikor erre módom lesz.”

*

Félárbócra a zászlókkal - gyászos ez a nap, vesszen aki nem tiszteli ( - hol volt eddig a városvezetés)

Minden kezdet nehéz, sokszor még ráhatásokkal is az, amennyiben az ember nem akarja. Márpedig pár ebbéli ember nagyon nem akarta az emlékezést, annak ellenére sem, hogy a Magyar Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. 

Akkor sem akarták, amikor maréknyi Ócsa már igen és akkor sem, amikor rá pár évre már többen és még többen. Most, hogy idegenek jönnek, már akarják, mert hát miként is jönne az ki, hogy a nagy zarándoklat után sem tartanánk meg azt, amit alapból kéne.  Így remélhetőleg új szokás veszi kezdetét Ócsán 2014 június 4.-én. Az önkormányzat hivatalos megemlékezést tart.

 

Dabason hagyomány június 4-én Trianonra emlékezni. Másutt sem hanyagolták ezt el.

Ócsán hivatalos körökben azonban - évekre visszamenőleg - elutasítással járt a hivatalos emlékezés.

Még az idén sem volt a programba tervezve előzetesen. Az utóbbi években fél-civil kezdeményezésként, majd a Jobbik Ócsai Alapszervezete által volt erre "csupán" lehetőség.

 Trianonra emlékezés szónokai - 2011 június

 ... és a "hallgatóság"  - városvezetés nélkül

A felvetésekre és a kérdésekre, panaszokra az önkormányzat mindig úgy reagált, hogy elég, ha ezt az iskolákban megtartják. Hivatalos, - központi megemlékezést - soha  nem tartottak, inkább elutasították azt.  Erről a blogunk rendszeresen beszámolt. Nem egy esetben hiányoltuk, mondhatni kifogásoltuk a városvezetés ebbéli megnyílvánulását, mondhatni szégyenletes viszonyulását az emléknapot illetően.

Trianonra emlékezés 2012 június

 

 ... és az tiszteletadás emberei 

Az ebbéli irányarányú felvetések kapcsán egyszer az önkormányzat ülésén Horváth Tamás alpolgármester úgy nyilatkozott, hogy mostanság minden napra jut(na) valamiféle megemlékezés és ha mindet megtartanánk, akkor nem lenne idő a cselekvésre. Hogy pontosan a munkát, vagy mást említett, már nem tudom, de talán a jegyzőkönyvekből kiolvasható, hogy pontosan mire gondolt a magát tanár embernek valló hivatásos alpolgármester. Bár ismerve mindennapjait és gondolkodását, agyafúrt észjárását a hétköznapi ember fia, józan ésszel nem éri utol szakember gondolatmenetét, annyira kacifántos tud lenni. Hol itt így, hol ott úgy képes nyilatkozni és cselekedni, mint az a szent hivatásos, aki bort iszik és vizet prédikál.

Az ebbéli irányarányú felvetések kapcsán egyszer az önkormányzat ülésén Horváth Tamás alpolgármester úgy nyilatkozott, hogy mostanság minden napra jut(na) valamiféle megemlékezés és ha mindet megtartanánk, akkor nem lenne idő a cselekvésre. Hogy pontosan a munkát, vagy mást említett, már nem tudom, de talán a jegyzőkönyvekből kiolvasható, hogy pontosan mire gondolt a magát tanár embernek valló hivatásos alpolgármester. Bár ismerve mindennapjait és gondolkodását, agyafúrt észjárását a hétköznapi ember fia, józan ésszel nem éri utol szakember gondolatmenetét, annyira kacifántos tud lenni. Hol itt így, hol ott úgy képes nyilatkozni és cselekedni, mint az a szent hivatásos, aki bort iszik és vizet prédikál.

Gondoljunk csak meg, hogy miként volt és van most ezzel a Trianonnal a mester al-segédje, a korábbi megnyilatkozása és a jelenbeli hozzáállása - mondhatni pálfordulása révén, hogy most mégiscsak a nevüket adják ahhoz a Trianonhoz, amit korábban nem vállaltak.

Vagy gondoljuk át, hogy az a képviselő, aki most Dabason igazgató, ott ahol nem lehet elmenni szó nélkül egy ilyen esemény előtt, az miként áll ki és néz szembe önmagával akkor, amikor eddig csak gyáván viselkedett azaz ellenkezett. 

2013-ban ezt írtuk: "Bukodi Jánosné az önkormányzat Oktatási-, kulturális és sport Bizottságának elnöke (tanár ember) számára sem volt ez mértékadó, annak ellenére, hogy erre már tavaly is felhívtuk a figyelmét."

Pedig jó példa volt bőven. Dabason a trianoni országzászlóhoz várják a lakosságot és a koszorúzókat. Az ünnepi szónok Kőszegi Zoltán polgármester lesz. Itt ügyebár országzászlót sem volt szégyen emeltetni az önkormányzatnak. Dabason a képviselők is teljes mellszélességgel álltak ki az ügy mentén. Ócsán a Kulturális Bizottság tanár asszony elnöke  sem próbálkozott kezdeményezéssel. Most viszont majd gondolom ott lesz és díszőrséget áll a polgármesteri szónoklathoz.

Képmutatásra Kakucson sincs szükség, hiszen ott is visszatérőn emlékeznek meg június 4.-e tragédiájáról. Az idén a Bújócska Vendégháznál tartják a megemlékezést.

Újhartyánon június 1-jén 15 órára várják a Lövölde térre a megemlékezőket. Ünnepi beszédet Surman András mond.

Erről mindjárt az ugrik be, hogy Szűcs Lajos helyi lakos, fideszes politikus is volt már ebbéli megemlékezés szónoka akkor, (persze másutt,) amikor ócsai párttársai erre nem emlékeztek hivatalosan.

A Nemzeti Összetartozás Napján, a trianoni békediktátum évfordulóján több településen rendeznek megemlékezést.

Ócsán azonban az  idén először szervez az Önkormányzat központi megemlékezést. Ezt sem önnálló formában, hanem más által közösen.

Végre eljutottunk idáig. Ócsa Város Önkormányzata Bukodi Károly és Horváth Tamás regnálása alatt bevállalja Trianont és hangot ad az érzelmeinek.

Vélhetően többen is kíváncsian várják, hogy mit fog tudni mondani a múlt árnyékában a polgármester ezen a sorsfordító napon a megjelentek előtt saját kútfőből.

Ócsán idén június 4-én 17:30-kor gyűlhetnek össze az emlékezők a Bolyai téren lévő Székelykapunál.

Korábban mindig a Kettős-keresztnél, majd a Turul emlék tartották ezt a megemlékezést, ahol gyertyagyújtásra és méltó tiszteletadásra is alkalom nyílt.

 

Most az ünnepi beszédet Bukodi Károly mondja, Ócsa Város polgármestereként, majd vendégként Szkladányi Helység Anikó, Palást testvértelepülés polgármester asszonya szólal fel, végül Puskás Imre, a Székelykapu Baráti Társaság képviselője kap szót.

Mivel azonban semmi nincs ok nélkül, még ehhez az eseményhez is a focit kapcsolja az, akinek más érzelme, vagy kötődése nincs ehhez a történelmi eseményhez.

Ócsa ebben ismételten rossz képzetet  - árukapcsolást - és kellemetlen szájízt kölcsönöz. 

 Mert Ócsa városvezetése már csak ilyen.

*