Valamivel példálózni és közben más életet élni, nem csak hazug képmutatás, hanem egy pszichés kitárulkozás

 Szeretem a példákat, mert jól illusztrálják a velük szemben álló valóságot.  Már ha van ilyen.

Rossz színben, negatív ábrázolásmóddal, neki tulajdonított, igazolatlan szöveggel húzzák le az embert

Most például Endrei Judit volt szpíker időkori képe mellett a neki tulajdonított idézet, mely szerint "ha fiatalabb" lenne, elhúzna ebből az országból, majd az is ott van, hogy "remélem a gyerekeim megteszik ezt".

Nos, ha igaz, hogy mindezt Endrei Judit adta elő, akkor tudni kell, hogy a volt tévés személyiség mindig is megbecsült emberként élte és élhette életét. Nem is rossz körülmények közt.  

Két nagy lánya már rég önálló életet él. 

 

Endrei Judit nem csak a múltból, a képernyő nosztalgiájával tengeti életét. Ő egy pozitív realista. Azon kevés tévébemondók egyike, akik nem tűntek el teljesen a nyilvánosság elől. Rendszeresen hívják műsorokba, könyveket ír (már a hetediket), és mindig talál magának aktuális kihívást. Siránkozás, önsajnálat helyett bölcsen, és nem utolsó sorban tevékenyen lép túl a nehézségeken.

Több mint egy rég leírt, volt hírolvasó bemondó. Műsorvezető, szerkesztő, író és mondhatni boldog ember.  Boldog és kiegyensúlyozott életet él. Erről a Bors számol be egy vele készült riport során. Évek óta járja az országot, és azon dolgozik, hogy kortársai harmóniában legyenek önmagukkal. Igen, és lassan újabb terve kerül célegyenesbe. Az aktív időskorba lépőknek ír könyvet.

2020-ban a Habostorta nevezetű portálon olvashattuk: Endrei Judit műsorvezetőként tér vissza a képernyőre, emiatt beszélt egy kicsit a magánéletéről is. Elárulta, jól érzi magát, szeret egyedül lenni.

Endrei Judit Facebook oldala sem a keserűségről, vagy a reménytelenségről szól. A mindig harmóniát és optimizmust sugárzó Endrei Judit egészségről, egészséges életmódról beszél. Képei sem a szomorúságot, hanem a életkedvet, kiegyensúlyozottságot és vidámságot közvetíti. 

 

Ezt az életvidám érzést sugározza Endrei Judit írása és fényképe is

Mindez ellentétben áll azzal a rémhírterjesztéssel, amivel mások példálózni, illetve az olvasó társaikat lehúzni próbálják.  

 

Vagyis a bemutatott közösségi megosztás egy rossz példa egy olyan negatív alkalmazás, melynek semmi alapját nem találni, így csak azt a gyűlölködő pesszimizmust akarja láttatni, ami valójában a közzétevő sivárságára, politikai polarizációjára vezethető vissza.  

Ezért is szeretem a példákat, mert utalnak mindig valamire.  Ha másra nem akkor a példálózóra. Így van ez most is.
Tekintsük hát ezt a példát a megosztó saját szemszögéből. Ha ugyanis az alanyi személyen túl a gyerekeket nézzük, akkor azok is jól elvannak. Ők sem húznak el.

 

Jelen esetünkben arra, közlésre (üzenetre),  miszerint ha fiatalabb lenne az illető, akkor elhúzna ebből az országból az a visszacsatolás, hogy ő erre már képtelen. Aztán arra is utal, hogy nincs kötődése. Bár, amikor ezt fiatalabb korában megtehette volna, akkor nem tette, mert az akkor adott rendszert szolgálta ki.  

 

Aztán a következő felvetés, mint tézis szerint annak reményét fejezi ki a példabeszéd szövegében, hogy remélhetőleg a gyerekei megteszik ezt.

Ezzel szemben azonban a valóság az, hogy a két lány közül az egyik a polgárőrség lovastagozatában élvezi az életet és a párcsere után itt kötött házasságot és ebben a kötelékben maradva éli családos anyaként boldog házaséletét. Itt és ebbe az életvitelbe rendezkedett be. Nem szándékoznak külföldre települni.

A másik, idősebbik lánygyerek szintén megtalálta a számításait és boldogan él abban a vitatott várnegyedben ahol a politikusok is szeretnek lakást bérelni.  

 

No comment  - közösségi megosztásból

Férje pedig szintén prosperál a hazai élet és a polgárőség előnyeiből,  lehetőségeiből.  Most árulták több milliós BMW-jüket, mert kiöregedettnek érezték maguk alól. Ez sem kimondottan a nyomorúság jelképe. Egyikőjük sem akar más országba települni. 

 

A BMW-t sem menekülésre használták - ma is a várnegyedet élvezik

A felnövekvő két felnőtt család  két párja a három gyerekével nem akar elhúzni ebből az országból. Ők láthatóan jól érzik itt magukat. Élnek, dolgoznak, gyarapodnak.

Tehát az Endrei Judittal példálózó nem valós alapokon ill. nem tényszerűen állít, idéz  és példálózik.  Nem véletlen hát, hogy Endrei Juditot rossz színben, keserű arccal ábrázoltan helyeződik abba  a szöveges környezetbe amit talán Ő soha nem mondott.

Ugyanakkor ez a példaállítás a közzétevő szemszögéből is rossz példa, mert sem a feltüntetett illetőre, sem pedig a példát bemutatóra nem igaz.  Ez tehát nem más, mint egy álságos képmutatás, egyfajta hazugság, aminek alapjai a gyűlölködésben és a  rossz érzés keltésében lakozik. Abban a személyiségzavaros embernek a viseltes mivoltában, amivel mindezt a magából fakadó negatívumot  elhinteni, terjeszteni és megosztani kívánta. 

Mindez nem más, mint a maga lelki terhének a levetése és átruházása, mint valami próbálkozás a lelki megkönnyebbülés felé.

Ezért is szeretem a példákat. Mert rámutatnak a mögöttes dolgokra. 

Ez az igazi példamutatás.

 

*