A Bors különszámának terjesztési betiltása felér egy Charlie Hebdo elleni merénylettel - bírói cenzúra

Magyar Péter arról számolt be pénteken, hogy a Fővárosi Törvényszék megtiltotta a Bors különszámának terjesztését, amiben a lap a Tisza Párt adóterveiről ír.

 

Magyar Péter  újabb példátlan támadást intézett a szólás- és sajtószabadság ellen. Egy eljárási hibáktól hemzsegő eljárásban, melyben a bíró TISZA párthoz való kapcsolódása is felmerült, kezdeményezte, hogy tiltsák be a Bors Tisza-adóról szóló, pro és kontra érveket felsorakoztató különszámát.

Semmi olyan nincs benne ami már el ne hangzott volna. Ez csak összefoglalása annak amit július óta nyilatkoztak. Raskó, Peschting, Kéry, Tarr, Ruszin , Simonovits, Surányi, Bokros, Lengyel, Dálnoki, Bod. Ezek nyilvános interjúk, felvételek, elemzések, nyilatkozatok voltak.

A törvényszék december 19-i (pénteki) végzésében az szerepel, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel megtiltja az alperesnek, vagyis a Mediaworks Hungary Zrt.-nek, hogy online vagy nyomtatott formában terjessze a Bors című napilap „BORS TISZA-csomag című 2025. évi 1. különszámát és az abban foglalt tartalmat”.

„A végzés fellebbezésre tekintet nélkül, előzetesen végrehajtható. A teljesítési határidő a jelen végzés közlését követő napon kezdődik”

– áll a dokumentumban.

 Az állítólagos végzésben az áll, hogy a bíróság a Polgári perrendtartás (Pp.) 103. §-ára hivatkozva állapította meg, hogy fennállnak az ideiglenes intézkedés feltételei, mivel a kiadvány terjesztése közvetlenül fenyegető hátrányt okozna a Tiszának, sértené jó hírnevét, és a jogsértés utóbb helyreállíthatatlan lenne. 

Ugyanakkor az is felmerült, hogy a döntést hozó bíró Magyar Péter, illetve tiszapárti szimpatizáns, ami által nem várható el tőle igazságos ítélet. mivel az elfogultság vele szemben felmerül, avagy fennáll(hat).   

A Bors szerint egy olyan bíró dönt(ött) az ügyükben, akinek „a neve szerepel a Tisza Párttal kapcsolatot ápoló bírók között”.

 A tárgyalás után a Bors politikai nyomásgyakorlást és az Alaptörvényben biztosított jogok durva megsértését emlegette, illetve tiltakozott ezek miatt. Magyar Pétert azzal vádolták meg, hogy „legújabb facebookos kirohanásában újabb példátlan támadást intézett a szólás- és sajtószabadság ellen”. A lap azt is állítja, hogy eljárási hibáktól hemzsegett az eljárás, illetve a cikkben ismét a bíró pártatlanságáról értekeztek. 

A lap szerint a különszámuk „a törvények tiszteletben tartása mellett és a sajtószabadság jegyében folytatódik”.

Súlyosbítja az ítélkezés esetét az, hogy a bíró szerint "a választásokig várhatóan nem születik jogerős ítélet",  így az ideiglenes intézkedés (értsd tiltás) csak az ellenzéki pártot méltányolja különösen. 

A bíróság az újságot érintő ítélete komolyan elgondolkodtató, hiszen nem helyreigazításról, helyesbítésről, hanem egy lapszám terjesztési tilalmáról, ergo betiltásáról hozott sebtében olyan döntést, mely példátlan a demokratikus hazai jogrendben. 

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint példátlan és aggályos, hogy a Fővárosi Törvényszék a Bors különszámának betiltását kezdeményezte a Tisza Párt adóterveiről szóló írások miatt.

A bíróság egy fél nap alatt meghozott intézkedéssel, a különszámba foglaltak vizsgálata és érdemi jogorvoslat lehetőségének biztosítása nélkül volt partner abban, hogy a 2026-os választás egyik legfontosabb témájában a „társadalmi párbeszédet” lefojtsák.

 A közlemény azzal zárul, hogy „a Bors különszámának terjesztője betiltásra vonatkozó döntést nem kapott. A különszám terjesztése a törvények tiszteletben tartása mellett és a sajtószabadság jegyében folytatódik.”

Az ilyen eljárások, az e-fajta bírói ítélkezés alkalmas arra, hogy aláássa "a bíróságokba vetett közbizalmat”. 

Nem véletlen, hogy mindezt úgy érzékeljük és éljük meg, mint a Charlie Hebdo elleni merényletet.  

*

A háború kialakulása Ukrajnában - emlékeztetőül ( - Antalffy)

 Térjünk a lényegre, mégpedig néhány olyan kérdésre, amire ez idáig sem a Kelet, sem a Nyugat nem adott megnyugtató, hihető és egzakt választ. Sőt, magát a kérdést sem fogalmazta meg egyik oldal sem, ami igen meglepő. Meglepő, mert a jelen eseményeire és a szemmel is jól látható anomáliákra nem ad semmiféle valós választ sem a keleti, sem a nyugati propaganda.

A történet ismerős, röviden összefoglalva 2014-ben külföldről szervezett puccs vette kezdetét Kijevben, a törvényesen megválasztott elnök elmenekült és Oroszország egy szempillantás alatt leválasztotta a Krímet Ukrajnáról. Jött 8 év huzavona, majd 2022. februárjában megindult egy különlegesnek nevezett hadművelet, ami mostanra a II. világháború óta nem látott léptékű szárazföldi hadműveletté vált Európában.

 

A kezdet

 2022 elején Ukrajna befejezte a renegát Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok (DPR és LNR) elleni elsöprő támadás előkészületeit.

Az ukrán hadsereg fele, mintegy 120.000 ember, akiket az elmúlt 7 évben toboroztak és képeztek ki, a tűzszüneti vonal közelében állomásozott, és készen állt a támadásra. Az ellen oldalon csak mintegy 40.000 férfi volt fegyverben, akiknek kevés esélyük volt egy támadásnak ellenállni.

Oroszország nem hagyhatta, hogy az ukránok támadjanak. Ha Ukrajna vissza tudja szerezni a renegát tartományokat, képes lett volna csatlakozni a NATO-hoz. 

2012-ben Ukrajna és az Európai Unió tárgyalásokat kezdett arról, hogy az ország az unió társult tagjává válhatna, és így szorosabbra fűzné a kapcsolatait az euroatlanti közösséggel. Az alapvetően Oroszországtól félő, Európa-párti ukrán lakosság körében ez igen népszerű volt – nem úgy a keleti területeken lakó orosz kisebbségnél.

A tárgyalások aggodalmat keltettek Moszkvában. Putyin tarthatott tőle, hogy elveszíti a szevasztopoli katonai bázist, ami Oroszország számára az egyetlen számottevő, a Földközi-tenger felé vezető tengerészeti támaszpont.

Emellett Ukrajna euroatlanti integrációja azt is jelentheti, hogy az ország fokozatosan az EU és a NATO tagjává válik, ami felerősítette az orosz vezetés régi, bekerítéstől és inváziótól való félelmét, mivel Ukrajna jelentősen benyúlik Oroszországba, innen kiindulva könnyen támadható Moszkva, vagy elvágható az ország a kaukázusi területektől.

Az orosz közvélemény döntően az oroszul beszélő DNR és LPR oldalán állt. Ez mindenképpen beavatkozást igényelne. 

2013 nyarán Oroszország új szabályozásokat vezetett be, például importtilalmat bizonyos ukrán termékekre, s ez jelentős csapást mért az ukrán gazdaságra. Janukovics ennek hatására felfüggesztette az EU-val való tárgyalásokat. Ennek következében tüntetések kezdődtek a Majdan téren, Kijev szívében, amely Euromajdan néven vált ismertté. 

A kijevi megmozdulásokat más városokban is tüntetések követték.

A tüntetők gyakorlatilag elbarikádozták magukat a téren, ám a kezdetben békés tüntetés egyre jobban eszkalálódott és kezdett erőszakossá válni. 2014. januárban már súlyos sérüléseket, majd halálos áldozatokat követelő összecsapások is kibontakoztak.

Rendőrök és tüntetők is megsérültek feltehetően azonos fegyverekből leadott lövésekből, ami azt feltételezi, hogy külső provokátorok is megpróbálták gerjeszteni a helyzetet.

2014. február 21-én arról érkeztek hírek, hogy az ellenzék és Janukovics átmenetben állapodtak meg, azonban ezt az ellenzék hamarosan felmondta – nem kis mértékben a Majdan téri tüntetők elégedetlenségének hatására. Ezen a ponton elszabadultak az indulatok, Janukovics pedig Oroszországba menekült.

A 2014-es kijevi puccs óta már mintegy négymillió ukrán költözött Oroszországba.

A két ország között sok a családi kötelék. 

Az Ukrán Kommunista Párt közölte, hogy az új statisztikák szerint a 2014-es fasiszták által támogatott puccs óta megtizedelték a szociális biztonsági kiadásokat.

2012-ben az állami kiadások fele ment szociális célokra, mint a nyugdíjak, bérek és járandóságok. 

 Ezek ma a negyedére csökkentek, miközben óriási összegeket költenek el a rendőrégre, a parlamentre és az elnöki hivatalra.

Oroszország puccsként tekintett az Euromajdan eseményeire. Ukrajna keleti, orosz ajkú területein felgyorsult a tüntetések idején kezdődő ellenállási mozgalom szerveződése.

Oroszország azonban előbb lépett akcióba. 2014. február 27-én az orosz különleges erők alakulatai elfoglalták a legfontosabb kormányzati épületeket, a térség ukrán erőit a bázisaikra zárták. A Krím parlamentje ilyen körülmények között megszavazta a régió elszakadását Ukrajnától és csatlakozását Oroszországhoz, amelyet egy májusi népszavazás is megerősített – ehhez hozzá tartozik, hogy a Krím lakossága alapvetően oroszbarát volt. Ezzel a lépéssel Putyin biztosította a legfontosabb tengerészeti bázisát a térségben.

Ez után, 2014 tavaszán, a donyecki és a luhanszki területek is önálló népköztársaságot kiáltottak ki, és saját kormányzatot hoztak létre.

Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy orosz katonák harcolnak a térségben, ezt azonban Moszkva tagadta. Az gyorsan egyértelművé vált, hogy Kijevnek nincs kellő ereje ahhoz, hogy fegyverrel vessen véget a szakadár területeknek, így patthelyzet alakult ki. 

2021 őszén azonban Joe Biden amerikai elnök azt kezdte hangoztatni, hogy kiáll Ukrajna euroatlanti integrációja mellett, így Oroszország félelmei ismét felerősödtek. Ez után éles diplomáciai szóváltás és fenyegetőzés kezdődött, ennek következtében Putyin – súlyt adva szavának – nagyszámú katonai erőt rendelt az ukrán–orosz határ közelébe.

A feszült helyzetben az idén februárban ismét kiújultak a harcok a szakadárok és az ukrán erők között. Ennek a „küzdelemnek” egy újabb fejezete a „békefenntartó” csapatok donyecki és luhanszki területre vezénylése.

Ennek láttán Oroszország készenlétbe helyezte saját erőit, és fegyvereket, lőszereket szállított az ukrán határ közelében lévő gyülekezési pontokra.

Az Egyesült Államok hónapok óta figyelmeztetett a közelgő Ukrajna elleni orosz támadásra. Megtehette ezt, mert tudta, hogy Ukrajna megkísérli erőszakkal visszaszerezni a köztársaságokat.  

A szakadár ukrajnai Donbassz régióban egy amerikai inváziótól tartanak, mivel a hírhedt Blackwater magánbiztonsági vállalat – már Academi néven fut – zsoldokat képez ki a feladatra.

Eduard Basurin, a Donyecki Népköztársaság vezető-helyettese közölte, hogy amerikai instruktorokat láttak egy szélsőjobboldali kiképzőtáborban a Szumi régióban, Ukrajna észak-keleti részén.

„A Nemzet Hadtest radikális szervezet szumi csoportja zsoldosainak kiképzését olyan nacionalisták végzik, akiknek harci tapasztalatuk van a 2014-es donbasszi büntető hadműveletek során.

„Arról is van információnk, hogy amerikai katonai magáncégek instruktorai is részt vesznek a kiképzési folyamatban, mint az Előretolt Megfigyelő Csoport és az Academi,” – közölte.

A Nemzeti Hadtestet korábban Ukrajnai Hazafiaknak nevezték. Magját a neonáci Azov hadosztály alkotja, amelyet azóta már integráltak az ukrán hadseregbe.

 

Tudta, hogy Oroszországnak válaszolnia kell. 2022. január 12-én, Bill Burns, a CIA igazgatója titokban Kijevben találkozott Zelenszkijel.  Burns gyakran küld üzeneteket Joe Biden elnöktől.

2022. február 13-án, vasárnap, Joe Biden amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetés után Zelenszkij ukrán elnök kiadta a végső parancsot a tervezett ukrán támadásra.

A döntés megszületését azonnal kiszivárogtatták Londonban és Kijevben is.

Kormány figyelmeztetésére a brit Lloyd biztosítási konglomerátum leállította a viszontbiztosítási szolgáltatást Ukrajnában.

  A nap összefoglalójában a Guardian sok olyan tevékenységet sorolt fel, amelyek összhangban állnak egy konfliktus közelgő kezdetével. Diplomaták és külföldi katonaság kivonult Ukrajnából. Fegyvereket küldtek be légi szállítással.

Anatolij Ivanciv, az Expo ukrán biztosítótársaság vezetője az Interfaxnak elmondta, hogy az EBESZ különleges megfigyelői vannak a kelet-ukrajnai tűzszüneti vonalon. A február 12-i és 13-i hétvégén a front viszonylag csendes volt:

A Donyeck régióban február 11-én és 13-án este a misszió 261 tűzszünet megsértését rögzítette, köztük 50 robbanást. Az előző beszámolási időszakban 114 tűzszünet megsértését rögzítette a régióban.

Luhanszk régióban február 11-én és 13-án este a misszió 114 tűzszünet megsértését rögzítette.

*

Nincs jobb választás - Puzsér ( - Gyurcsány versus Orbán)

Megjelent Puzsér Róbert Demokrácia Részvénytársaság című kötete. 

 

Ez a kötet 2006-ban és 2007-ben felvett közéleti tárgyú interjúkat tartalmaz, melyeket Puzsér Róbert és kollégái készítettek egy kallódó, következmények nélküli országban.

 "Azt tapasztalattam, hogy az ellenzéki network a saját hatalmi struktúráját tekintve nem működik minőségileg másként, mint a NER. Jól megfigyelhető volt például, ahogy a DK bedarálja az ellenzék egyéb erőit. Ez fokozottan érvényesült a 2019-es EP-választások után. Előtte a tárgyalásokat Molnár Zsolt vagy az ő jobb keze, Őrsi Gergely vezette. Az EP-választás utáni első napon is volt egyeztetés, de ott már érezhető volt, hogy a DK előlépett, Gy. Németh Erzsébet lett a tárgyalások erős embere. Ő adott ultimátumokat, ő határozta meg, milyen feltételek mellett lesznek az előválasztások. Az én vitám az ellenzék egyéb pártjaival az előválasztás feltételeiről zajlott, mert a DK a hatalmi érdekeik mentén oktrojálta a saját álláspontját az együttműködés résztvevőire. Erőből. Ahogyan azt Orbán Viktortól is látjuk. Szerintem Orbán és Gyurcsány egymást tanították meg az egyre és egyre mélyebbre kalibrált normák átvételére."

"Attól nem lesz sem élhetőbb, sem zöldebb a város, hogy a körút egyik sávját átfestik és azt mondják rá, hogy kerékpárút."

"Gyurcsánnyal kapcsolatban nem voltak illúzióim, ahogy az MSZP-vel kapcsolatban sem. De a Jobbikkal, az LMP-vel és a Momentummal kapcsolatban voltak. Az illúzióim szertefoszlottak. A Momentum gyakorlatilag megállapodott a DK-val, és semmilyen módon nem állt ki amellett, hogy lehessen online szavazni. Most nem kis kárörömmel nézem, ahogy az országgyűlési választásra feljogosító előválasztás kapcsán ugyanúgy ledarálja a DK a Momentumot, ahogy annak idején engem."

"Csakhogy ma a közös ügyünk az, hogy ki a vezér. A jobboldal Orbán Viktort akarja vezérnek, a baloldal meg valaki mást."

*

Vona Gábor: Orbán Viktor egy kiégett, mentálisan megbillent ember, el akarjuk számoltatni - korrupt a Fidesz

A Jobbik elnöke a Magyar Nemzet szombati számának adott egy hosszú interjút. Szerinte a pártja néppárti fordulata olyan siker, amelyet politológushallgatóknak taníthatnak majd az egyetemen. Arról, hogy számszerűsíthetően milyen sikerről van szó, nem árul el részleteket – ez majd kiderül a 2018-as választásokon –, de ettől függetlenül úgy érzi, hogy hogy sokkal alkalmasabb ma Magyarország vezetésére Orbán Viktornál. A jelenlegi miniszterelnöknek – fűzi hozzá – nagyobb a politikai tapasztalata és rutinja,

„de mára felelőtlen, kiégett, mentálisan megbillent ember lett belőle. A miniszterelnök feladata az, hogy az országot jó célok mentén egyesíteni tudja. Orbán ellenben ma már mást sem csinál, mint a Fidesz szavazóinak politizál. Én minden magyarnak fogok.”

Vona az interjúban elárulja azt is, hogy bár nagyon lesújtó véleménye van Orbánról, még mindig miniszterelnök úrnak szólítja. Ez a tiszteletet – jegyzi meg Orbán azonban nem viszonozza, az ő lejáratását és a családja zaklatását a fideszes médiára bízza. 

„A tudást és a kitartást tisztelem a kormányfőben, az aljasságot és a korrupciót nem. Egyúttal amit jól csinált, nem fogom csak azért megváltoztatni, mert ellenfelek vagyunk.” 

Ezen túl Vona elszámoltatást ígér:

„Az elmúlt hét évben bőven van miért elszámolni, még akkor is, ha a fideszes többség az Országgyűlésben hozott olyan törvényeket, amelyek legálissá tettek korábban korruptnak számító folyamatokat. Orbánt is el akarjuk számoltatni, aki ennek az egész pókhálónak a közepén áll. (...) 

Szerintem a magyarországi korrupció mögött Orbán áll. ”

168 óra

*