A háború kialakulása Ukrajnában - emlékeztetőül ( - Antalffy)

 Térjünk a lényegre, mégpedig néhány olyan kérdésre, amire ez idáig sem a Kelet, sem a Nyugat nem adott megnyugtató, hihető és egzakt választ. Sőt, magát a kérdést sem fogalmazta meg egyik oldal sem, ami igen meglepő. Meglepő, mert a jelen eseményeire és a szemmel is jól látható anomáliákra nem ad semmiféle valós választ sem a keleti, sem a nyugati propaganda.

A történet ismerős, röviden összefoglalva 2014-ben külföldről szervezett puccs vette kezdetét Kijevben, a törvényesen megválasztott elnök elmenekült és Oroszország egy szempillantás alatt leválasztotta a Krímet Ukrajnáról. Jött 8 év huzavona, majd 2022. februárjában megindult egy különlegesnek nevezett hadművelet, ami mostanra a II. világháború óta nem látott léptékű szárazföldi hadműveletté vált Európában.

 

A kezdet

 2022 elején Ukrajna befejezte a renegát Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok (DPR és LNR) elleni elsöprő támadás előkészületeit.

Az ukrán hadsereg fele, mintegy 120.000 ember, akiket az elmúlt 7 évben toboroztak és képeztek ki, a tűzszüneti vonal közelében állomásozott, és készen állt a támadásra. Az ellen oldalon csak mintegy 40.000 férfi volt fegyverben, akiknek kevés esélyük volt egy támadásnak ellenállni.

Oroszország nem hagyhatta, hogy az ukránok támadjanak. Ha Ukrajna vissza tudja szerezni a renegát tartományokat, képes lett volna csatlakozni a NATO-hoz. 

2012-ben Ukrajna és az Európai Unió tárgyalásokat kezdett arról, hogy az ország az unió társult tagjává válhatna, és így szorosabbra fűzné a kapcsolatait az euroatlanti közösséggel. Az alapvetően Oroszországtól félő, Európa-párti ukrán lakosság körében ez igen népszerű volt – nem úgy a keleti területeken lakó orosz kisebbségnél.

A tárgyalások aggodalmat keltettek Moszkvában. Putyin tarthatott tőle, hogy elveszíti a szevasztopoli katonai bázist, ami Oroszország számára az egyetlen számottevő, a Földközi-tenger felé vezető tengerészeti támaszpont.

Emellett Ukrajna euroatlanti integrációja azt is jelentheti, hogy az ország fokozatosan az EU és a NATO tagjává válik, ami felerősítette az orosz vezetés régi, bekerítéstől és inváziótól való félelmét, mivel Ukrajna jelentősen benyúlik Oroszországba, innen kiindulva könnyen támadható Moszkva, vagy elvágható az ország a kaukázusi területektől.

Az orosz közvélemény döntően az oroszul beszélő DNR és LPR oldalán állt. Ez mindenképpen beavatkozást igényelne. 

2013 nyarán Oroszország új szabályozásokat vezetett be, például importtilalmat bizonyos ukrán termékekre, s ez jelentős csapást mért az ukrán gazdaságra. Janukovics ennek hatására felfüggesztette az EU-val való tárgyalásokat. Ennek következében tüntetések kezdődtek a Majdan téren, Kijev szívében, amely Euromajdan néven vált ismertté. 

A kijevi megmozdulásokat más városokban is tüntetések követték.

A tüntetők gyakorlatilag elbarikádozták magukat a téren, ám a kezdetben békés tüntetés egyre jobban eszkalálódott és kezdett erőszakossá válni. 2014. januárban már súlyos sérüléseket, majd halálos áldozatokat követelő összecsapások is kibontakoztak.

Rendőrök és tüntetők is megsérültek feltehetően azonos fegyverekből leadott lövésekből, ami azt feltételezi, hogy külső provokátorok is megpróbálták gerjeszteni a helyzetet.

2014. február 21-én arról érkeztek hírek, hogy az ellenzék és Janukovics átmenetben állapodtak meg, azonban ezt az ellenzék hamarosan felmondta – nem kis mértékben a Majdan téri tüntetők elégedetlenségének hatására. Ezen a ponton elszabadultak az indulatok, Janukovics pedig Oroszországba menekült.

A 2014-es kijevi puccs óta már mintegy négymillió ukrán költözött Oroszországba.

A két ország között sok a családi kötelék. 

Az Ukrán Kommunista Párt közölte, hogy az új statisztikák szerint a 2014-es fasiszták által támogatott puccs óta megtizedelték a szociális biztonsági kiadásokat.

2012-ben az állami kiadások fele ment szociális célokra, mint a nyugdíjak, bérek és járandóságok. 

 Ezek ma a negyedére csökkentek, miközben óriási összegeket költenek el a rendőrégre, a parlamentre és az elnöki hivatalra.

Oroszország puccsként tekintett az Euromajdan eseményeire. Ukrajna keleti, orosz ajkú területein felgyorsult a tüntetések idején kezdődő ellenállási mozgalom szerveződése.

Oroszország azonban előbb lépett akcióba. 2014. február 27-én az orosz különleges erők alakulatai elfoglalták a legfontosabb kormányzati épületeket, a térség ukrán erőit a bázisaikra zárták. A Krím parlamentje ilyen körülmények között megszavazta a régió elszakadását Ukrajnától és csatlakozását Oroszországhoz, amelyet egy májusi népszavazás is megerősített – ehhez hozzá tartozik, hogy a Krím lakossága alapvetően oroszbarát volt. Ezzel a lépéssel Putyin biztosította a legfontosabb tengerészeti bázisát a térségben.

Ez után, 2014 tavaszán, a donyecki és a luhanszki területek is önálló népköztársaságot kiáltottak ki, és saját kormányzatot hoztak létre.

Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy orosz katonák harcolnak a térségben, ezt azonban Moszkva tagadta. Az gyorsan egyértelművé vált, hogy Kijevnek nincs kellő ereje ahhoz, hogy fegyverrel vessen véget a szakadár területeknek, így patthelyzet alakult ki. 

2021 őszén azonban Joe Biden amerikai elnök azt kezdte hangoztatni, hogy kiáll Ukrajna euroatlanti integrációja mellett, így Oroszország félelmei ismét felerősödtek. Ez után éles diplomáciai szóváltás és fenyegetőzés kezdődött, ennek következtében Putyin – súlyt adva szavának – nagyszámú katonai erőt rendelt az ukrán–orosz határ közelébe.

A feszült helyzetben az idén februárban ismét kiújultak a harcok a szakadárok és az ukrán erők között. Ennek a „küzdelemnek” egy újabb fejezete a „békefenntartó” csapatok donyecki és luhanszki területre vezénylése.

Ennek láttán Oroszország készenlétbe helyezte saját erőit, és fegyvereket, lőszereket szállított az ukrán határ közelében lévő gyülekezési pontokra.

Az Egyesült Államok hónapok óta figyelmeztetett a közelgő Ukrajna elleni orosz támadásra. Megtehette ezt, mert tudta, hogy Ukrajna megkísérli erőszakkal visszaszerezni a köztársaságokat.  

A szakadár ukrajnai Donbassz régióban egy amerikai inváziótól tartanak, mivel a hírhedt Blackwater magánbiztonsági vállalat – már Academi néven fut – zsoldokat képez ki a feladatra.

Eduard Basurin, a Donyecki Népköztársaság vezető-helyettese közölte, hogy amerikai instruktorokat láttak egy szélsőjobboldali kiképzőtáborban a Szumi régióban, Ukrajna észak-keleti részén.

„A Nemzet Hadtest radikális szervezet szumi csoportja zsoldosainak kiképzését olyan nacionalisták végzik, akiknek harci tapasztalatuk van a 2014-es donbasszi büntető hadműveletek során.

„Arról is van információnk, hogy amerikai katonai magáncégek instruktorai is részt vesznek a kiképzési folyamatban, mint az Előretolt Megfigyelő Csoport és az Academi,” – közölte.

A Nemzeti Hadtestet korábban Ukrajnai Hazafiaknak nevezték. Magját a neonáci Azov hadosztály alkotja, amelyet azóta már integráltak az ukrán hadseregbe.

 

Tudta, hogy Oroszországnak válaszolnia kell. 2022. január 12-én, Bill Burns, a CIA igazgatója titokban Kijevben találkozott Zelenszkijel.  Burns gyakran küld üzeneteket Joe Biden elnöktől.

2022. február 13-án, vasárnap, Joe Biden amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetés után Zelenszkij ukrán elnök kiadta a végső parancsot a tervezett ukrán támadásra.

A döntés megszületését azonnal kiszivárogtatták Londonban és Kijevben is.

Kormány figyelmeztetésére a brit Lloyd biztosítási konglomerátum leállította a viszontbiztosítási szolgáltatást Ukrajnában.

  A nap összefoglalójában a Guardian sok olyan tevékenységet sorolt fel, amelyek összhangban állnak egy konfliktus közelgő kezdetével. Diplomaták és külföldi katonaság kivonult Ukrajnából. Fegyvereket küldtek be légi szállítással.

Anatolij Ivanciv, az Expo ukrán biztosítótársaság vezetője az Interfaxnak elmondta, hogy az EBESZ különleges megfigyelői vannak a kelet-ukrajnai tűzszüneti vonalon. A február 12-i és 13-i hétvégén a front viszonylag csendes volt:

A Donyeck régióban február 11-én és 13-án este a misszió 261 tűzszünet megsértését rögzítette, köztük 50 robbanást. Az előző beszámolási időszakban 114 tűzszünet megsértését rögzítette a régióban.

Luhanszk régióban február 11-én és 13-án este a misszió 114 tűzszünet megsértését rögzítette.

*

Soha ne légy felszínes - mindig nézz a dolgok mélyére

*

Alsónémedi ismét lelép bennünket - önálló szervezésbe kezd a saját maga megsegítésére ( - hova ódáztuk)

Nem véletlenül szorgalmaztuk évek óta azt, amit máig nem sikerült tettekben olyan szintre hozni, hogy abból aktív és tényleges, cselekvő-kész egység váljék.

Jó pár évvel ezelőtt Ócsa valahol fejben eljutott már odáig, hogy itt mentőállomásnak, tűzoltóegységnek kell létesülnie. Aztán valahol mindig és rendre elhalt a dolog. A mostani Egészségház tervei is úgy készültek, hogy a patika helyén mentőállomás lesz majd. Aztán az országgyűlési képviselőnk töketlensége okán a  helyi okosok felülírták, részben azért is mert a nem a volt rendelő helyére, hanem a régi iskola kiváltására spekuláltak. Az iskola épületének bontási költségei elvitték a pénz jelentős részét, amit így nem tudtak aztán a projektre költeni. Ez nem az előző vezetés, hanem a mögöttes testület hibája, mert már akkor is a farok csóválta a kutyát. 

Aztán az önös érdekek is közrejátszottak, amikor a lakások kialakítása lett egy olyan szempont, ami az épület kialakítást meghatározta. 

A lényeg azonban mégis csak az, hogy Ócsán (és így a közelben) nincs semmiféle mentőegység, mely segítene a bajban.

Ócsa régebben szebb napokat is megélt. Volt itt bíróság, tűzoltóság és a város is nagyon hangsúllyal bírt a járásban. Aztán a szépen ellaposodott az egész.

Közben számos tűzeset, baleset volt Ócsán és emberek is oda lettek egyes káresemények kapcsán, az embereket, az önkormányzatot mégsem rázta fel senki. 

Boros és egyes polgárőrei is csak az esetek fotózását, majd az események utólagos híradását tudta közzétenni.

3 éve ezért is tartottuk jó dolognak helyi önkéntes tűzoltóság felállítást és létrehozását. Akkor úgy honlapján megjelentette a toborzást.

tűnt az önkormányzat is támogatja ez a folyamatot, amikor a

Fel is vettük a kesztyűt és nem hagytuk magára a folyamatot. Mégis azt tapasztaltuk, hogy csak telik-múlik az idő és a megbízott, a toborzást összefogó, azt vállaló Boros Tibor nem ad közre semmit a mögöttes történetről. 

Ugyanez volt tapasztalható Bukodi Károly polgármester részéről, mivel maga sem beszélt soha az ócsai önkéntes tűzoltóság megalakulásának körülményeiről. Még testület elé sem került a dolog és a költségvetés tervezetébe sem került az egész. Bukodit láthatólag a közpénzes autójának beszerzése és az általa elnökölt csapatának pénzelése jobban foglalkoztatta, mintsem a városi tűzoltóság önkénteseinek a segítése.

Boros ehhez jó partnernek, vagy éppen alkalmatlan figurának bizonyult, de akár hogy is, sikerrel tusolta és hallgatta el a fiaskót. Nem is lett az egész látszólag jó kezdeményezésből semmi. Az aktivitás, a mögöttes cselekvés elmaradt. Ült az ügyön, mint szaros királylány a trónon, aki pont az alatta levő kupac okán nem mer felemelkedni. 

Valahogy így lehetett, mert a szervezőt övező bűzös légkör kapcsán többen is távoztak a toborzott önkéntesekből álló csapatból, amikor végre eljött az idő és a polgárőrség egyesületének élén is beállt a változás. Boros Tibor elnök kényszeredetten lemondott és látszólagosan átadta az elnöki tisztséget.

A toborzott állományról eztán sem sokat beszélt. Csupán az önkormányzat felé leadott beszámolójában, vagy az egyik hivatali fórum alkalmával került szóba az egész. Ő maga, csak egy egy elejtett bejegyzésében utalt a kudarcra, hol milliókat említve, hol pedig sofőr hiányról írva. De olyan alapvető dolgokról, mint a cégbírósági bejegyzés, telephely kialakítás, mögöttes eszközök, soha nem tett említést.

Ócsa Városi Polgárőrség Tegnap esti.....

Tetszik· Válasz · 

1

 · 2016. július 1., 6:47

Közben számos tűzeset, baleset volt Ócsán és emberek is oda lettek egyes káresemények kapcsán, az embereket, az önkormányzatot mégsem rázta fel senki. 

Boros és egyes polgárőrei is csak az esetek fotózását, majd az események utólagos híradását tudta megtenni.

Blogunk többször foglalkozott ezekkel a dolgokkal, napirenden tartva a helyi önsegélyző szervet szükségességének és létjogosultságának felvetését,  nem feledve az önkéntes tűzoltóságért indított mozgalmat.

Csak ezen szomorú események és Boros távozása után került elő ismét az önkéntes tűzoltóság megalakulása, a bejegyzés újraindítása, az elhalt szervezés újrakezdése. Borosra ekkor már ez esetben sem lehetett számítani. A polgárőrségben életében is egyre inkább háttérbe kényszerült, mivel többek számára vállalhatatlanná vált személye. A városi polgárőrség azóta sem találta meg régi önmagát. 

Boros pedig inkább Bukodi polgármester bizalmasaként aztán meg a OPSZ - Országos Polgárőr Szövetségen  keresztül próbál érvényesülni, főleg mióta a rendőri körökben is kegyvesztett lett. (Ráadásul Boros nincs is a mostani tagfelvétel során a jelentkezők közt, ami ugyebár odatesz annak, hogy személye mennyire volt alkalmas a toborzásra és a tűzoltóság kötelékében való megjelenésre, vagy részvételre.)

A jelen nem is róla szól.  

A jelentkezőket Boros Tibor fogadta - nem is lett az egészből semmi

Alsónémedi közösségi oldalán jelent meg, (Ócsát megelőzve) a hír, miszerint újra indul a toborzás egy önkéntes tűzoltóság létrehozatalára, ócsai kiindulóponttal. Az előző (Boros-féle) kezdeményezés nem kapcsolódott ehhez.

Ez az oldal időközben átalakult - elérhető: itt

Előzetes egyeztetéseket követően 2017. április 26-án a  megbeszéléseket követően sikerült konkretizálni az illetékes vezetőkkel, köztük Monor Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője Gere Imre tü. ezredes, Dabas Tűzoltóparancsnokság parancsnokának, Vad Tibor tü. őrnagy és Bukodi Károly elvi támogatásával az Ócsai Önkéntes Tűzoltó Egyesület létrehozását.

A budapesti illetőségű Patucz Tibor egykori hivatásos tűzoltó, és Bulátkó Csaba közreműködésével (a meg nem említettektől elnézést) sikerült összehozni az alakulóülést a helyi szabadidőközpontban, ahol július 1.-én határozatban rögzítetten elfogadták az Ócsa Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalakulását és ezzel a létrejöttét. 

Boros állítása szerint 30 fős jelentkező létszámmal bírt a toborzott állomány

Sajnálatos tény, hogy a Boros által propagált és a korábbi szerinti 30 fős tagság többségének nyoma veszett. Mindez Boros Tibor megosztó és megkérdőjelezhető tevékenységének vélhető vagy köszönhető, hiszen sem a korábbi taglista valamint az általa közölt létszám hitelessége kétséges, vagy pedig akkor presztízsveszteség és kár érte az önkéntes mozgalmat, hogy a korábbi tagok már nem kívánnak ebben részt vállalni. Boros több éves ténykedésének talán ez az egyik legjobban levezethető kártételem azon túlmenően, hogy elnöksége alatt elismert tagok hagyták el a szervezetet.

Ócsán Bukodi Károly polgármester július 11.-én kelt határozatában foglaltak szerint hozzájárulását adta a névhasználathoz, míg a július 17.-én Madarász Zoltán ügyvezető az ócsai MPF-FÉG képviseltében eljárva a cég Kiss János utcai üzemi területén létesítendő székhelyhasználatot engedélyezett az egyesületnek. 

Érdekes, mert ez úgy fest, mintha az önkormányzatnak (értsük a városvezetés) nem állt szándékában a saját ingatlanára beengedni az egyesületet. Vagyis az önkormányzatunk Bukodi felszínes támogatása ellenére sem járult hozzá, hogy más példáját követve az Ócsa ÖTE az önkormányzat bármely intézményébe beszékelje magát. 

Sajnos a Boros által megadott 30 fő fele sem jelentkezett tűzoltónak - a toborzáson regisztrált 18 tag nagyrészt nem is ócsai

 

Mindez és Ócsa Város Önkormányzat hathatós támogatása híján csak egy nevesített támogatással egyfajta részsiker, ami vagy megáll a maga talpán, vagy elvész az idők folyamán.  

Félő, hogy a sok alantas közt ismét megakad egy jó és nemes kezdeményezés.  Ha - ne adj Isten - így alakul, akkor Ócsa jó időre keresztet vethet magára és kirakhatja a táblát rajta a felírattál: Vigyázz, pajor rágta  terület. Itt a nem csak a pénz, a kezdeményezés, de a jó szándék is elvész.

Az sem mellékes, hogy az ügyben eddig inaktív Boros az Ócsa város blogján tett bejegyzésében arra kívánta felhívni az olvasók figyelmét, hogy az egykori tűzoltószertárt "valakik" széthordták, kérve, a bloggert az események után-nézésének.

Boros Tibornak nem ez volt az egyetlen utólagos (utánanyúlásos) megmozdulása, mert amikor a blog felszínre hozta a városvezetéshez kapcsolódó önkormányzati területen történő környezetszennyezést, akkor is ugyanúgy nem sokat ténykedhetett, mint ahogy az önkéntesek toborzását illetően sem, de amikor a balhé felszínre került, akkor a rá következő időben már jól értesültként vélni tudta, hogy azóta kártalanították (rekultiválták) a területet.

Aztán, hogy mennyire igazunk van a kétségeinket illetően, azt mi sem igazolva vissza jobban, mint hogy Alsónémedi máris egy saját szervezésű települési önkéntes mentőcsoport létrehozásába kezdett. Toborzójukban közzétettek szerint soraikba várják a 18. életévüket betöltött, állandó bejelentett Alsónémedi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok jelentkezését. Vagyis itt szó nincs bármiféle, a környező településekkel közös formációról. 

Ismerve Alsónémedi önkormányzatának települési tevékenységét, kiállását, és a képviselőik szemléletét, településük iránti vonzódását, ragaszkodását; - hiszem, hogy képesek lesznek megvalósítani az elképzelést és ebben is lepipálni a Bukodi polgármesterségével megpecsételt Ócsát

*

Öt pályázat jelent meg: erre lehet pénzt nyerni - Ócsának azonban erre sem lesz önereje ( - visszafejlődés)

Ócsa fejlődése valahol megállt az Alsópakonynál kezdődő kerékpárút végén. 
Ott, ahol a buszjárat sem kapta meg a fordulópontot és a beígértek sem valósultak meg.

Ez a hely az, mely a fővároshoz oly közel, de fejlesztésekben oly távol áll, hogy az elmaradottságot már a helyközi választások ciklusaiban lehet mérni. 

Ócsa az a kisváros, ahol nem a város, hanem sokkalta inkább annak vezetői gyarapodnak. Itt az közutakon olyan krátereket találni, amit a NASA a holdraszállás alkalmával sem vélt felfedezni. Mégsem, vagy talán pont ezért nem is szántak negyede annyit sem foglalkozni ezzel helyi szinten, mint ahogy arról a hírekben hallani/olvasni lehetett.

Hiába hazudta ígérete meg két városvezető a vasútállomásig érő kerékpárutat, majd a Falu Tamáson a Bajcsy-ig vezető második szakaszt, amikor egyikből sem lett semmi. Az alsópakonyi telepről kiinduló nyomsáv még az autópálya átvezetése előtt kifogyott a lendületből. Így nem, hogy az állomásig, de az ócsai oldalig sem ér el. Ezek után azt is elvetették, hogy a Vasútállomás és a Városháza előtti fő közlekedési útig egy ilyen összeköttetést létesítsenek. Így Ócsa lehet az egyetlen olyan kisváros, ahol nem csak a gyalogos közlekedéshez nélkülözhetetlen járdák sokasága hiányzik, hanem még egyetlen kilométernyi belterületi kerékpárúttal sem rendelkezik. Pedig lett volna lehetősége a városnak a megvalósításra, ahogy Bugyinak, Tatárszentgyörgynek, Dabasnak és másoknak. Csakhogy itt ez nem foglalkoztatta a képviselőinket, ahogy a lakosságot sem. Még azt sem érte el az önkormányzat, hogy a Bajcsy külső szakaszán, legalább az árpád utcától a sorban utolsó munkahelyig (Bata Ltd-ig) a cégek (Ócsai Malom, Semmelrock, stb) összefogásával kialakítsanak egy nyomvonalat a hozzájuk munkába járó dolgozók biztonsága érdekében. 

Ócsa városvezetése valahogy másként gondolta ezt. A polgármester számára a céges segítség, a támogatás valószínűleg kimerül a saját  maga elnökölte klubban.

Ha azonban nem lennénk ilyen szűk látókörűek és képesek lennénk a város valamint az itt élők érdekeit

Nem véletlenül hozzuk fel ezeket a hiányosságokat, mivel újabb öt, a helyi gazdaság- és turizmusfejlesztést, energetikai korszerűsítést és fenntartható városi környezet fejlesztését támogató pályázati felhívás jelent meg. Ráadásul ezek összege emelkedett, és két nyitott felhívás - a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP), -  összesen 92,9 milliárd forint értékben nőtt. Erről az MTI-t Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára tájékoztatta a sajtót.

Vecsésen máris bejelentették, hogy Mentőállomás és egy új Egészségügyi központ épül a városban. Nálunk meg azt tapasztalni, hogy még az önkéntes tűzoltóegyletet sem volt képes az erre hivatott felállítani. Az önkormányzatunk és a mögöttes személyek nem képesek még egy ilyen alapvető vállalást sem megvalósítani.

Ócsa önkormányzati vezetése azonban nem beszél erről. Sőt, valószínűleg nem is pályázik a gazdaságélénkítő- és a turizmusfejlesztést elősegítő programokra, hiszen még a helyi Tourinform irodát is visszafejlesztették és bezárták.

Hiába emelkedett a helyi gazdaságfejlesztést célzó felhívás keretösszege 2,1 milliárd forinttal, így 2,6 milliárd forint érhető el az önkormányzatok és többségi tulajdonú vállalkozásaik kisléptékű termék-előállításhoz kötődő logisztikai fejlesztéseinek támogatására, de Ócsa erre sem mozdul. 

Aztán szintén emelkedett a Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése című felhívás keretösszege a rendelkezésre álló tervezett 8,8 milliárd forintról 9,9 milliárd forintra, ami a bölcsődei, óvodai férőhelyek bővítését szolgálja.

Látható, hogy a kormányzat próbál segíteni és lehetőségeket biztosítani,de ha a helyi vezetés nem foglalkozik a városlakók gondjaival, és nem pályázik, akkor egy elmaradott, hátrányos hellyé válik a település.

Szűcs Lajos o.gy képviselőként és ócsai lakosként sem kezelhetné közömbösen a helyi ügyeket. Míg a város képviseletét látta el, addig sem sok újat mutatott fel számunkra. Most, hogy a szomszédos körzet képviselőjével váltották egymást, máris több beruházásról számol be, mint egykoron.

Alsónémedi már korábban lepipálta Ócsát. Inkubátorház, új szennyvíztisztító, ipari parkok, telephelyek sorát hozták létre az évek folyamán, miközben Ócsán semmi ilyen nem történt.
Illetve mégis. A pénteki sörfocikhoz készült egy műfüves pálya, ami kiegészült a járulékos perekkel. Bukodiék hivatalára már csak ez (ezek az ügyek,) és a hivatali visszaélések utáni nyomázások nyomják a bélyeget. Itt mintha mindenki csak ezzel foglalkozna, más teendője nem lévén. Talán pont ezért nem jut itt idő az odafigyelésre a normális városvezetésre és a fejlődésre. Mert míg önkormányzati ügyvédekre sorra futja, addig járdákra, normális vasúti átjáróra, megfelelő fejlesztésekre láthatóan nem.

Bezzeg másutt már az elmúlt években folyamatosan és  egyre újulnak meg a gyáli óvodák. Első lépésben a Gyáli Liliom Óvoda, ezt követte a Gyáli Tátika Óvoda Bartók Béla utcai tagóvodája, most pedig a Gyáli Tátika Óvoda épületét semmisítik meg, hogy a helyére egy korszerű, 21. századi intézményt hozzanak létre.
Mi meg itt nyögünk egy tetőcsere hitelének terhe alatt, és nem vagyunk képesek még a saját gyermekeink étkeztetési ellátására sem, mert azt is másra testálta az önkormányzat fura ura. 

De ezt látni más területeken is. Ócsa környezete, látképe annyira erodált, hogy az is megérne egy külön misét. Mert ott, ahol az örökségvédelem ellenére népi lakóépületek, házakat pusztulnak, ott lehet aztán magyarázkodni, csak azt nem lehet mondani, hogy törődik ezzel valaki.

Monor is tud élni a lehetőségekkel: - ott üzleti parkkal aknázzák ki az M4-essel megnyíló lehetőségeket.
Nekünk ez sem jött még össze az M5 közvetlen környezetében.

Szégyen Ócsa városvezetésére, önkormányzatára és tisztségviselőire nézve ez a látlelet. Szégyen, hogy mindezek ellenére figyelmen kívül hagynak olyan lehetőségeket, amikkel a társadalmi környezetünket tehetnék jobbá, szebbé, vonzóvá és élhetőbbé.

A társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztést célzó felhívás 20,4 milliárd forinttal támogatja elsősorban a kisléptékű, helyi, térségi jelentőségű turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítására irányuló fejlesztéseket.

Ezt igazán ki tudná használni a város, csak ügyebár itt ehhez nincs alkalmas ember, avagy megfelelő vezető.

Az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítését célzó két felhívás 50,7 milliárd forinttal támogatja a meghatározott önkormányzati intézmények hatékonyabb energiagazdálkodásának elősegítését.

A barnamezős területek rehabilitációját célzó felhívás célja 2,3 milliárd forint értékben a vállalkozások és befektetők, valamint a lakosság számára vonzó, ugyanakkor környezetileg fenntartható városi környezet, települési arculat kialakítása.

A Zöld város kialakítása című, 16,3 milliárd forint értékű felhívás olyan fejlesztéseket támogat, amelyek segítik a település fenntartható fejlődési pályára állítását - ismertette Rákossy Balázs.

Ócsa városvezetői a szlogen szintjén képesek felhívást közzé tenni a Zöld Ócsáért, miközben arra is képesek, hogy uralkodásuk alatt leszennyezzék az önkormányzati ingatlant. Így, és ezen vezetés alatt fordulhatott elő, hogy a városvezető(k) engedélyezte ingatlanhasznosítás keretében hosszú hónapokon át veszélyes építési hulladékot, betontörmeléket helyezhettek el, valamint áshattak be az önkormányzat által biztosított, de testületi felhatalmazással nem bíró, (önkényesen engedélyezett) városi területre.

Mi ez, ha nem Ócsa szemete, szégyene?

Szerintünk Ócsa többet érdemelne annál, amit a Bukodi-Horváth alkotta városvezetés itt produkál.

Privátbankár nyomán

*