Ádernak az ócsai Szűcs miatt ég a képe a Margitsziget szétverése és az oda képzelt tenisz-stadion okán - blama

Áder János visszadobta Szűcs Lajos által előterjesztet, majd törvénybe foglaltakat megfontolásra az Országgyűlésnek, amiben a szövetségi elnök a margitszigeti létesítmény megvalósítása érdekében hoztak.

Amint írta, álláspontja szerint a hatástanulmányokkal nem igazolt, kellően elő nem készített és az érintettekkel nem egyeztetett törvény, amely garanciák nélkül enged eltérést számos jogszabálytól, veszélyezteti a Margitsziget természetvédelmi és kulturális örökségi jellegét, valamint az alatta lévő ivóvízbázist.

 

Az államfő levelében hivatkozik a jogalkotási törvényre is, amelynek szerinte több ponton nem tesz eleget a jogszabály, amelyet február 19-én egyéni képviselői indítványként nyújtott be Szűcs Lajos fideszes képviselő, és amelyet február 20-án kivételes eljárásban tárgyalt és fogadott el a Ház.

Forrás: Hírhatár

*

Alsónémedi ismét lelép bennünket - önálló szervezésbe kezd a saját maga megsegítésére ( - hova ódáztuk)

Nem véletlenül szorgalmaztuk évek óta azt, amit máig nem sikerült tettekben olyan szintre hozni, hogy abból aktív és tényleges, cselekvő-kész egység váljék.

Jó pár évvel ezelőtt Ócsa valahol fejben eljutott már odáig, hogy itt mentőállomásnak, tűzoltóegységnek kell létesülnie. Aztán valahol mindig és rendre elhalt a dolog. A mostani Egészségház tervei is úgy készültek, hogy a patika helyén mentőállomás lesz majd. Aztán az országgyűlési képviselőnk töketlensége okán a  helyi okosok felülírták, részben azért is mert a nem a volt rendelő helyére, hanem a régi iskola kiváltására spekuláltak. Az iskola épületének bontási költségei elvitték a pénz jelentős részét, amit így nem tudtak aztán a projektre költeni. Ez nem az előző vezetés, hanem a mögöttes testület hibája, mert már akkor is a farok csóválta a kutyát. 

Aztán az önös érdekek is közrejátszottak, amikor a lakások kialakítása lett egy olyan szempont, ami az épület kialakítást meghatározta. 

A lényeg azonban mégis csak az, hogy Ócsán (és így a közelben) nincs semmiféle mentőegység, mely segítene a bajban.

Ócsa régebben szebb napokat is megélt. Volt itt bíróság, tűzoltóság és a város is nagyon hangsúllyal bírt a járásban. Aztán a szépen ellaposodott az egész.

Közben számos tűzeset, baleset volt Ócsán és emberek is oda lettek egyes káresemények kapcsán, az embereket, az önkormányzatot mégsem rázta fel senki. 

Boros és egyes polgárőrei is csak az esetek fotózását, majd az események utólagos híradását tudta közzétenni.

3 éve ezért is tartottuk jó dolognak helyi önkéntes tűzoltóság felállítást és létrehozását. Akkor úgy honlapján megjelentette a toborzást.

tűnt az önkormányzat is támogatja ez a folyamatot, amikor a

Fel is vettük a kesztyűt és nem hagytuk magára a folyamatot. Mégis azt tapasztaltuk, hogy csak telik-múlik az idő és a megbízott, a toborzást összefogó, azt vállaló Boros Tibor nem ad közre semmit a mögöttes történetről. 

Ugyanez volt tapasztalható Bukodi Károly polgármester részéről, mivel maga sem beszélt soha az ócsai önkéntes tűzoltóság megalakulásának körülményeiről. Még testület elé sem került a dolog és a költségvetés tervezetébe sem került az egész. Bukodit láthatólag a közpénzes autójának beszerzése és az általa elnökölt csapatának pénzelése jobban foglalkoztatta, mintsem a városi tűzoltóság önkénteseinek a segítése.

Boros ehhez jó partnernek, vagy éppen alkalmatlan figurának bizonyult, de akár hogy is, sikerrel tusolta és hallgatta el a fiaskót. Nem is lett az egész látszólag jó kezdeményezésből semmi. Az aktivitás, a mögöttes cselekvés elmaradt. Ült az ügyön, mint szaros királylány a trónon, aki pont az alatta levő kupac okán nem mer felemelkedni. 

Valahogy így lehetett, mert a szervezőt övező bűzös légkör kapcsán többen is távoztak a toborzott önkéntesekből álló csapatból, amikor végre eljött az idő és a polgárőrség egyesületének élén is beállt a változás. Boros Tibor elnök kényszeredetten lemondott és látszólagosan átadta az elnöki tisztséget.

A toborzott állományról eztán sem sokat beszélt. Csupán az önkormányzat felé leadott beszámolójában, vagy az egyik hivatali fórum alkalmával került szóba az egész. Ő maga, csak egy egy elejtett bejegyzésében utalt a kudarcra, hol milliókat említve, hol pedig sofőr hiányról írva. De olyan alapvető dolgokról, mint a cégbírósági bejegyzés, telephely kialakítás, mögöttes eszközök, soha nem tett említést.

Ócsa Városi Polgárőrség Tegnap esti.....

Tetszik· Válasz · 

1

 · 2016. július 1., 6:47

Közben számos tűzeset, baleset volt Ócsán és emberek is oda lettek egyes káresemények kapcsán, az embereket, az önkormányzatot mégsem rázta fel senki. 

Boros és egyes polgárőrei is csak az esetek fotózását, majd az események utólagos híradását tudta megtenni.

Blogunk többször foglalkozott ezekkel a dolgokkal, napirenden tartva a helyi önsegélyző szervet szükségességének és létjogosultságának felvetését,  nem feledve az önkéntes tűzoltóságért indított mozgalmat.

Csak ezen szomorú események és Boros távozása után került elő ismét az önkéntes tűzoltóság megalakulása, a bejegyzés újraindítása, az elhalt szervezés újrakezdése. Borosra ekkor már ez esetben sem lehetett számítani. A polgárőrségben életében is egyre inkább háttérbe kényszerült, mivel többek számára vállalhatatlanná vált személye. A városi polgárőrség azóta sem találta meg régi önmagát. 

Boros pedig inkább Bukodi polgármester bizalmasaként aztán meg a OPSZ - Országos Polgárőr Szövetségen  keresztül próbál érvényesülni, főleg mióta a rendőri körökben is kegyvesztett lett. (Ráadásul Boros nincs is a mostani tagfelvétel során a jelentkezők közt, ami ugyebár odatesz annak, hogy személye mennyire volt alkalmas a toborzásra és a tűzoltóság kötelékében való megjelenésre, vagy részvételre.)

A jelen nem is róla szól.  

A jelentkezőket Boros Tibor fogadta - nem is lett az egészből semmi

Alsónémedi közösségi oldalán jelent meg, (Ócsát megelőzve) a hír, miszerint újra indul a toborzás egy önkéntes tűzoltóság létrehozatalára, ócsai kiindulóponttal. Az előző (Boros-féle) kezdeményezés nem kapcsolódott ehhez.

Ez az oldal időközben átalakult - elérhető: itt

Előzetes egyeztetéseket követően 2017. április 26-án a  megbeszéléseket követően sikerült konkretizálni az illetékes vezetőkkel, köztük Monor Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője Gere Imre tü. ezredes, Dabas Tűzoltóparancsnokság parancsnokának, Vad Tibor tü. őrnagy és Bukodi Károly elvi támogatásával az Ócsai Önkéntes Tűzoltó Egyesület létrehozását.

A budapesti illetőségű Patucz Tibor egykori hivatásos tűzoltó, és Bulátkó Csaba közreműködésével (a meg nem említettektől elnézést) sikerült összehozni az alakulóülést a helyi szabadidőközpontban, ahol július 1.-én határozatban rögzítetten elfogadták az Ócsa Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalakulását és ezzel a létrejöttét. 

Boros állítása szerint 30 fős jelentkező létszámmal bírt a toborzott állomány

Sajnálatos tény, hogy a Boros által propagált és a korábbi szerinti 30 fős tagság többségének nyoma veszett. Mindez Boros Tibor megosztó és megkérdőjelezhető tevékenységének vélhető vagy köszönhető, hiszen sem a korábbi taglista valamint az általa közölt létszám hitelessége kétséges, vagy pedig akkor presztízsveszteség és kár érte az önkéntes mozgalmat, hogy a korábbi tagok már nem kívánnak ebben részt vállalni. Boros több éves ténykedésének talán ez az egyik legjobban levezethető kártételem azon túlmenően, hogy elnöksége alatt elismert tagok hagyták el a szervezetet.

Ócsán Bukodi Károly polgármester július 11.-én kelt határozatában foglaltak szerint hozzájárulását adta a névhasználathoz, míg a július 17.-én Madarász Zoltán ügyvezető az ócsai MPF-FÉG képviseltében eljárva a cég Kiss János utcai üzemi területén létesítendő székhelyhasználatot engedélyezett az egyesületnek. 

Érdekes, mert ez úgy fest, mintha az önkormányzatnak (értsük a városvezetés) nem állt szándékában a saját ingatlanára beengedni az egyesületet. Vagyis az önkormányzatunk Bukodi felszínes támogatása ellenére sem járult hozzá, hogy más példáját követve az Ócsa ÖTE az önkormányzat bármely intézményébe beszékelje magát. 

Sajnos a Boros által megadott 30 fő fele sem jelentkezett tűzoltónak - a toborzáson regisztrált 18 tag nagyrészt nem is ócsai

 

Mindez és Ócsa Város Önkormányzat hathatós támogatása híján csak egy nevesített támogatással egyfajta részsiker, ami vagy megáll a maga talpán, vagy elvész az idők folyamán.  

Félő, hogy a sok alantas közt ismét megakad egy jó és nemes kezdeményezés.  Ha - ne adj Isten - így alakul, akkor Ócsa jó időre keresztet vethet magára és kirakhatja a táblát rajta a felírattál: Vigyázz, pajor rágta  terület. Itt a nem csak a pénz, a kezdeményezés, de a jó szándék is elvész.

Az sem mellékes, hogy az ügyben eddig inaktív Boros az Ócsa város blogján tett bejegyzésében arra kívánta felhívni az olvasók figyelmét, hogy az egykori tűzoltószertárt "valakik" széthordták, kérve, a bloggert az események után-nézésének.

Boros Tibornak nem ez volt az egyetlen utólagos (utánanyúlásos) megmozdulása, mert amikor a blog felszínre hozta a városvezetéshez kapcsolódó önkormányzati területen történő környezetszennyezést, akkor is ugyanúgy nem sokat ténykedhetett, mint ahogy az önkéntesek toborzását illetően sem, de amikor a balhé felszínre került, akkor a rá következő időben már jól értesültként vélni tudta, hogy azóta kártalanították (rekultiválták) a területet.

Aztán, hogy mennyire igazunk van a kétségeinket illetően, azt mi sem igazolva vissza jobban, mint hogy Alsónémedi máris egy saját szervezésű települési önkéntes mentőcsoport létrehozásába kezdett. Toborzójukban közzétettek szerint soraikba várják a 18. életévüket betöltött, állandó bejelentett Alsónémedi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok jelentkezését. Vagyis itt szó nincs bármiféle, a környező településekkel közös formációról. 

Ismerve Alsónémedi önkormányzatának települési tevékenységét, kiállását, és a képviselőik szemléletét, településük iránti vonzódását, ragaszkodását; - hiszem, hogy képesek lesznek megvalósítani az elképzelést és ebben is lepipálni a Bukodi polgármesterségével megpecsételt Ócsát

*

Ismét az élet igazolta az ócsai tűzoltóság szükségességét - újabb tűzeset Ócsán, ami enyhíthető lett volna

Mintegy tizenöt méter magasságú kavicsosztályozó gép gyulladt ki Ócsa térségében, Alsónémedi határában.
 

Egy kavicsosztályozó gép gyulladt be és égett ki csütörtök délután Ócsa külterületén

 Kigyulladt és teljes egészében kiégett egy kavicsosztályozó gép csütörtök délután Ócsa külterületén. 

A gépet a térségben található tónál végzett kavicskitermeléshez használták

Ezt az oltást követően állapították meg.

Még a tűzoltók kiérkezés előtt egy propán-bután gázpalack felrobbant a tűzben, de szerencsére személyi sérülés nem történt. 

Egy gázpalack felrobbant a helyszínen - Ócsa városában nincs tűzoltóság

Mivel Ócsán jelenleg sem áll rendelkezésre tűzoltó alegység, így a dabasi, szigetszentmiklósi hivatásos és a délegyházi önkéntes tűzoltók két vízsugár segítségével oltották el a lángokat, hűtötték vissza a felhevült alkatrészeket. 

A dabasi hivatásos tűzoltók habosított vízsugarakkal fojtották el a lángokat  - Ócsáról nem kit riasztani

A tűzoltás ideje alatt az egységek egy ipari oxigénpalackot a tűzzel érintett részből eltávolítottak, a hűtéséről vízsugárral gondoskodtak. 

 Egy oxigénpalackot pedig lehűtöttek és lehoztak a leégett gép állványzatáról - Ócsán erről sem számoltak be

A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvizsgálati eljárás keretében vizsgálja a tűz keletkezésének okát és körülményeit.

Ehhez az ócsai tűzesethez a délegyházi önkéntes tűzoltók, a dabasi, szigetszentmiklósi hivatásos egységek vonultak - Ócsáról nem volt segítség (- eseményazonosító: 34087)

B.Tibi tűzvédelmi gyakorlata - Puca fekhelye előtt

Az eset kapcsán szerettük volna megkérdezni Boros Tibort a közel két évvel ezelőtt hozzá került toborzott tűzoltóállomány alakulása kapcsán, de a volt megbízottat nem értük el.  

Tűzvédelem Ócsán - 2016 decemberében (- hajnali őrjárat)

 Boros Tibor az akkor még hozzá tartozó városi polgárőrséghez  rendelt toborzásról, - amihez a nevét adta - és az azt követő eseményekről, a több éves sikertelenségről, az ez idő alatt történtekről hallgat és a polgármesterrel karöltve nem ad számot. 

Sajnáljuk, hogy Ócsa városában Bukodi Károly és Boros Tibor közreműködésével a sikeresnek mondott toborzás ellenére sem volt képes az elmúlt évek során a helyi tűzoltóság létrejönni.

Talán a felek maguk sem akarták ezt annyira, mint a focit, amit Bukodi űz, Boros meg véd a csapatával.

(Hírforrás/foto: PMKI Dabas HTP)

 *

Halálos baleset Ócsánál - máig nincs riasztható helyi egység a városban ( - újabb emberáldozatot követelő eset)

Ismét meghalt egy ember, mert nem érkezett hozzá időben segítség. Bár lehetne Ócsán is tűzoltóság, de a megalakulást blokkolták. A segítségnyújtás elmaradásának, a helyi tűzoltóság létre nem jöttének hátteréről az ebben érintett felek nem beszélnek. Ócsán az önkormányzat sem kíván tenni ez ügyben semmit. Kérdés, hogy ki a felelős?

Pest Megyei Rendőr-főkapitányság

Eddig tisztázatlan körülmények között fának ütközött és kigyulladt egy személyautó 2017. március 20-án 22 óra 20 perckor az 52104-es út 2300-as méterszelvényében, Ócsa külterületén.

A baleset következtében egy személy életét vesztette.  A helyszínelést a rendőrök teljes útlezárás mellett kezdték meg, a forgalmat Alsónémedinél az 5-ös főútra terelik.

 

Egy ember meghalt, amikor autója fának ütközött és kigyulladt a Pest megyei Ócsát és Felsőbabádot összekötő úton hétfőn késő este - közölte a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

- A másik városból kiérkező tűzoltók már nem tudták megakadályozni, hogy a személygépkocsi teljes terjedelmében kiégjen. A járműben, a lángok megfékezését követően, egy elszenesedett holttestet találtak.A katasztrófavédelem vizsgálja az eset körülményeit - mondta Csámpai Attila a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

(Miután a dabasi hivatásos tűzoltók eloltották a lángokat, egy holttestet találtak a roncsban.)

Beluzsárné Belicza Andrea, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője azt közölte, hogy a rendőrség teljes útzár mellett vizsgálja a baleset körülményeit. Ennek befejezéséig a forgalmat elterelik.

Miután a dabasi hivatásos tűzoltók eloltották a lángokat, egy holttestet találtak a roncsban - képi felvétel:  BM OKF médiaszerver/PMKI Dabas HTP

Befejezték a helyszínelést Ócsa külterületén

Pest Megyei Rendőr-főkapitányság

2017. március 21. 2:29

Az 52104-es úton zavartalanul halad a forgalom.

Ahogy arról korábban hírt adtunk, fának ütközött és kigyulladt egy személyautó 2017. március 20-án 22 óra 20 perckor az 52104-es út 2300-as méterszelvényében, Ócsa külterületén.

A baleset következtében egy személy életét vesztette.  A helyszínelést a rendőrök befejezték, az érintett útszakaszon a forgalom ismét zavartalanul haladhat.

Bennégett a sofőr - írja a Dabasrégió - (fotó: © MTI - Mihádák Zoltán)

A városi polgárőrség az egészre úgy tekint, mint azok, akik megtették azt, amit lehet. A toborzás ismeretében és azt követően a tűzoltóság megalakításának elmaradása azonban mégiscsak a megnevezettet terheli, hiszen az eltusolással a tájékoztatások elmaradásával mindezt csak leplezi.

A járműben egy elszenesedett holttestet találtak - hvg

A helyi tűzoltóság létrejöttét ma is viták, személyi-, vezetési problémák, és ehhez kapcsolódó ellenkezések gátolják. Ócsán a foci is előrébb való és évről-évre több pénzt kap, mint az a kezdeményezés aminek toborzását az önkormányzat hirdette meg. Erre ugyanis egyetlen fillért nem szántak a kezdeményező felek.

 Pénz nélkül a toborzást vállaló lelkesedése is alább hagyott. A jelentkezők névsora fiókba került. Az egész önkéntes kezdeményezés, és maga a mozgalom, is kárt szenvedett ezzel.

A több mint két éve közzétett felhívás óta semmit nem jelentettek meg a helyi önkéntes tűzoltóság állásáról. Minden jel arra utal, hogy a kezdeményezés és a toborzást követő események a vállalásban megnevezett Boros Tibor keze ügyében hunytak ki. 

Aztán az akkori jelentkezők közül sokan már nem is vállalnák az elkötelezettséget a nevezett személy okán ugyanúgy, ahogy a polgárőri feladatokból is többen kiszálltak már. A várost illetően csak a belső feszültség maradt.

Sajnálatos, hogy ez is tipikusan Ócsára, a helyi pártpolitikára és az itteni vezetésre vezethető vissza.
Új tűnik az emberáldozatok, a tűzesetek még nem mozgatják meg eléggé a közvéleményt ahhoz, hogy érdemleges változás történjen a városban.

*

Önkéntesek is segédkeztek az oltásban ma, az Alsópakony és Üllő közötti földterületen - Ócsától nem messze

Míg az Ócsán toborzott önkéntesek a helyi tűzoltóegység megalakulásra várnak, addig Boros Tibor, arról számolt be, hogy a pénzhiány akadályozza az egység létrejöttét. Azonban a tűzesetek nem a személyi és pénzügyi morgástélben, hanem a valós életkörülmények közt lobban lángra.

  Augusztus 8. a magyar tűzoltók gyásznapja. 

Ezen a napon a szolgálatteljesítés közben hősi halált halt tűzoltók emléke előtt tisztelgünk.

Riasztás - indulnak a tűzoltók (- nem így Ócsán)

Ma kora délután Ócsa-Alsópakony és Üllőt összekötő út melletti területen egy 1800 négyzetméteres széntároló kapott lángra. A tűz keletkezési helyére helyi önkéntesek, mezőgazdasági munkások siettek megfojtani a tűzet. Felsőpakonyról és a  környékről is érkeztek riasztott tűzoltók, de a monori, a dabasi és budapesti egységeket is vonultak a tűzhöz. Az oltás során az épületet áramtalanították, majd három vízsugárral megkezdték a lángok fojtását. A tűzoltók munkáját önkéntesek és mezőgazdasági munkagépekkel a környéken dolgozó munkások is segítették, amikor körbetárcsázták az épületet, hogy megakadályozták a tűz továbbterjedését. 

Nem csak a széna égett le- füstbe ment az ócsai toborzás

Sajnálatos, hogy míg egyre csak körülettünk csapkodnak a lángok, addig az Ócsán összetoborzottak tétlenségre vannak ítélve, mert egy átgondolatlan vezetés a meghirdetett kezdeményezéssel bepalizta az egész várost.  A jelentkezőktől kezdve az ezt támogató, várományos lakosságig, mert elhitették az emberekkel, hogy Boros Tibor zászlaja alatt valóban lesz Ócsának helyi tűzoltó egylete.  

Két év távlatában kijelenthetjük, hogy mindez a nemes gondolat elhamvadt a kezdeményezők fogságába ejtetten. 

Boros Tibor a helyi önkéntesek toborzásával megbízott a blog olvasói rovatában a hozzászólások közt ismerte el a kudarcot egy elkeseredett bejegyzésben.

 " ... Adjon inkább 15 millió Forintot és 50 főt, hogy a szolgálatot el lehessen indítani! A képzést és szolgálatszervezést megoldom. Kell még kb. 15 fő, akinek "C"-kategóriás jogosítványa van. ..."

Tibor Boros 2016. augusztus 8.  9:30

Sajnos a toborzással kapott megbízás nem csak a szolgálatszervezésről szólt. Beosztásokat készíteni más, mint egységet létrehozni, beegyeztetni alakulattá szervezni és bevethetővé tenni a jelentkezők sorát. A hirdetményben az nem szerepelt, hogy a toborzott önkénteseket majd csak statisztikai adatként magukra hagyják, s pofára ejtik ezzel az átgondolatlan meghívással, a szervezetlenséggel és a mögöttes felelőtlenség által.

Mi sem igazolja ezt vissza jobban, mint a környéken fellobbanó lángok oltása során a helyiek hiánya, valamint, hogy  a 2014 augusztusában meghirdetett toborzást máig nem vonták vissza.

(Boros úr máig várja a jelentkezőket, annak ellenére, hogy nem képes tűzoltásba kezdve aktivizálni és csatasorba állítani őket. -
Talán le kéne vonni a konklúziót.)

*

A világ jobb lenne George W. Bush nélkül - a világ ma békésebb lenne Amerika mondva-kreált háborúi nélkül

2001. szeptember 11-én, az USA szívét érte támadás a New-York-ban található Világkereskedelmi Központ (angolul World Trade Center, WTC) lángba borítása által.

Ez legalább olyan mérvű cselekedett volt, mint a Reichstag felgyújtása.

A történelemből ismert cselekményt, a Reichstag leégését kihasználva az egy hónappal korábban kancellárrá kinevezett Adolf Hitler kíméletlen politikai hadjáratot indított a kommunisták ellen, megsemmisítette mandátumaikat, és kizárva őket a választásokról is. Később a bíróság felmentette őket, viszont Hitler képes volt a katasztrófát saját pozíciójának megerősítésére, riválisai megsemmisítésére felhasználni. A történettudomány máig nem jutott konszenzusra abban a kérdésben, hogy a parlament felgyújtása kinek a megbízásából történt.  Ez annyira igaz, hogy még 1980-ban is csak annyit sikerült elérni, hogy jogtalan a Reichstag felgyújtása miatt Marius van Lubbe ellen 1933-ban hozott halálos ítélet, és azt sikerült semmissé tenni - a körülményeket megfelelően tisztázni azonban máig nem sikerült.

Amerika történelmében a WTC ikertornyainak lerombolása legalább annyira szimbolikus és emblematikus, mint a német parlament épületének felégetése.

Mindkettő következménye egy zsarnoki hatalom világuralmi törekvéseinek térnyerése és a világrend harcos megváltoztatása lett.

De ne szaladjuk át az eseményeken.

2001 őszének derűs délelőttjén egy Boeing 767-es repülőgép csapódott a New-York-i World Trade Center (WTC) 110 emeletes ikertornyainak déli szárnyába. Az United Airlines járat UA 175  számú gépe a déli toronyba a 77 - 85 emeletnél csapódott. Ezt követte úgy félóra múlva az American Airlines 11-es járatának AA 11 sz. repülőgépe amely  az északi toronyba szállt, a 93 - 99 emelet magasságában. A gépeket állítólagos iszlám terroristák kerítették hatalmukba és vezették a tornyoknak, elpusztítva önmagukat, a gépen utazókat és a tornyokban tartózkodók jelentős részét. Az becsapódások elsődlegesen megrongálták mindkét épület felső szerkezetét, majd a gépek üzemanyaga (kerozin) belobbanva súlyos tüzeket okozott.

Ez akkor is háborús ok ("casus belli") lett volna, ha a dolog ennyiben marad, azaz a tornyok felső szintjei megrongálódnak és kiégnek, ahogy az acélbeton épületek ilyenkor szoktak.

A probléma az adott esetben az volt, hogy a válaszcsapást kire kell, ill. lehet mérni. Az egyik válaszcsapás Irakot érte, amelynek a merénylethez bizonyítható köze nem volt és sem atom, sem vegyi fegyverekkel nem rendelkezett, amint ez többévi háborúskodás és milliónyi ember halála után kiderült. A másik csapás Afganisztánt érte, amelynek hegyei között, az afgán hatóságok által elérhetetlen helyen egy szaúd-arábiai milliomos Oszama Bin Laden bujkált és a merénylet megszervezésével és végrehajtásával volt gyanúsítható. 

A szaúdi Oszama Bin Laden - Szaúd-Arábiát még sem kezdték ki az amerikaiak ( - ők szövetségesek)

A fenti egyszerű "casus belli" azonban nem volt elég. Amerikának ezen felül még egy "big businessre" is szüksége volt ahhoz, hogy Afganisztán és Irak megtámadásán túl lerombolja a világ huszadik századi rendjét is, Amerika korlátlan világ diktatúráját állítva a helyébe.

A tornyok ugyanis összedőltek, helyesebben porrá, füstté, hamuvá lettek, de olyan módon, ami teljességgel kizárja annak a feltételezésnek a lehetőségét, hogy a "túlrombolás" (valóságos "owerkill") tettesei is az iszlám terroristák lettek, lehettek volna.

A megdöbbentő az egészben az, hogy az amerikai vezetők nagyon is jól tudták, hogy a turpisságok előbb - utóbb lelepleződhetnek, de ez valahogy nem érdekelte őket.

A téma sokszorosan lerágott csont. Mégis azért kezdtem el szopogatni, mert a "magyar" küldöttség, a többi gyalázatosok után baktatva, kivonult az ENSZ közgyűlési terméből, amikor az iráni elnök Ahmadinejad azt merte mondani, hogy a WTC tornyok felrobbantása háborús provokáció volt az USA részéről, hogy háborút indíthasson (mint a Lusitatnia elsüllyesztetése után a központi hatalmak, majd Pearl Harbor lebombáztatása után a tengelyhatalmak ellen) és hogy ennek az új háborúnak több mint egymillióan estek áldozatul. Látni, láttatni kell, kikkel fújunk egy követ.

Gyakorlatilag a fél világot sikerült belerángatni ezzel egy olyan háborús helyzetbe, aminek nyomán és következményeként a Európáját terrortámadások és háborús menekültek, megélhetési migránsok tömege fenyegeti. 

A fenyegetés valóságáról több nyugat-európai terrorcselekmény és számos ártatlan civil véráldozata, vétlen halála tanúskodik. 

Amerika a saját politikai- és gazdasági érdekeit a harci cselekményei által sikerült Európára is ráerőltetnie azzal, hogy az öreg kontinens közösségét, az uniót sikerült behúzni és hadszíntérre vinni.  Ezzel gyakorlatilag Európát is háborús övezetté tették. 

Amerika titkosszolgálati jelentésekre alapozva azt állította (és bizonygatta), hogy Irak olyan tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, melyek bevetésre készek. Szaddam Husszein pedig egy világuralomra törekvő diktatúra központi személyisége, vagyis megtestesítője és feje. 

Az Angliában 2002 szeptemberében közzétett hírszerzési dosszié központi eleme – amely az iraki tömegpusztító fegyverek 45 perces bevetési készültségéről szólt – úgy került bele az anyagba, hogy a kormány tudta: az értesülés nem helytálló. 

Ezt már az angol közszolgálati hírcsatorna, a BBC is előhozta. Ezután még kimosták Tony Blair, akkori miniszterelnököt a felelősség alól, egy vizsgálati jelentéssel. Ez volt az a Hutton-jelentés amely szerint az értesülés megbízható forrásból eredt, és az a hírszerzési bizottság jóváhagyásával került bele a dossziéba. 

Mégis nyíltan kritizálta a Brian Hutton lordbíró vezetésével készült, a BBC-t súlyosan elmarasztaló jelentés több pontját Greg Dyke, a közcsatorna önként lemondott vezérigazgatója, egyben főszerkesztője. 

Ugyanis több ponton hibásnak tartották a Hutton-jelentést. Ezért állt ki Greg Dyke, a BBC lemondott vezérigazgató-főszerkesztője. Bár a közvélemény inkább a közszolgálati csatornának hisz, sem a BBC, sem a kormány megítélésnek nem tett jót a Kelly-ügy. 

2002 második felében a brit (Munkáspárt, illetve Tony Blair által fémjelzett) kormány a fején átbucskázva is igyekszik meggyőzni Albion törvényhozását (és – nem utolsósorban – közvéleményét), hogy Irak (élén a sátáni Szaddám Huszeinnel) tömegpusztító fegyverek birtokában van, amelyeket nem fog habozni bevetni, ha úgy hozza a sors. 

A brit kormány folyamatosan azt sulykolja a hazai (s ezen keresztül a nemzetközi) közvéleménybe, hogy az első öbölháború, na meg a végnélküli ellenőrzések nem érték el céljukat, s a bagdadi diktátor egyetlen életcélja a nemzetközi közösség terrorizálása azokkal a csúnya-csúnya, távolról sem gentlemanlike fegyverekkel.

2002 szeptemberében egy alapos(nak tűnő) elemzést hoznak nyilvánosságra, melynek egyik alaptézise, hogy Irak birtokában olyan borzasztó (biológiai és vegyi) eszközök vannak, amelyek alkalmazásához (azaz élesben történő bevetéséhez) 45 perc előkészület tökéletesen elegendő. A második értékelő jelentés szerint (amelyet 2003 februárjában tárnak a nagyérdemű elé) Irak rendületlenül folytatja tudományos kutatásait a vegyi és más, nem konvencionális fegyverek tekintetében.

David Chirtofer Kelly

Ennek a második jelentésnek az egyik összeállítója (a bulvárhírektől magát meglehetősen távol tartó BBC szerint) egy bizonyos doktor David Christopher Kelly, aki már a kilencvenes években letette névjegyét a biológiai fegyverek felkutatása témakörben, amikor is a szovjeteket igyekezett minél kellemetlenebb helyzetbe hozni a témán belül. Kelly doktor (a kiváló eredménnyel megszerzett mikrobiológiai doktorátust követően) a civil szférában dolgozott (például az oxfordi Víruskutató Intézetben) mindaddig, amíg a brit Védelmi Minisztérium és a Külügy nem kezdte alkalmazni, először külső, majd belső (olvasd: főállású) szakértőként. Hozzáértését (amit az ENSz is elismert azzal, hogy az iraki helyzetet ellenőrző különleges bizottsága tagjának választotta) főleg az első Öböl-háborúban vették igénybe.

Röviden: David C. Kelly a nevét (és tekintélyét) adja ahhoz az (első körben bizalmas, de a brit sajtó által megszellőztetett) tudományos véleményhez, mely szerint Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak, amelyek bevetése (akár a Nyugat és szövetségesei, főleg Izrael ellen) bármelyik pillanatban bekövetkezhet, számtalan áldozatot követelve.

Ezen (kategorikusnak tűnő) szakvélemény birtokában az Egyesült Államok (karöltve leghűségesebb szövetségesével, az Egyesült Királysággal) 2003. március huszadikán megtámadja Irakot és kezdetét veszi a – második – Öböl-háború.

Közben Tony Blair brit miniszterelnök egyik közeli munkatársa által írt elektronikus levél szerint az Irak elleni háború jogosságát alátámasztani hivatott brit kormánydosszié nem tartalmazott bizonyítékot arra, hogy Bagdad fenyegetést jelentett a környező államokra vagy a nyugatra nézve. Az e-mailt, amelyet Jonathan Powell, a brit kormányfő kabinetfőnöke küldött a hírszerzés egyik magas rangú munkatársának, hétfőn hozták nyilvánosságra Londonban David Kelly, a brit védelmi minisztérium szakértője halálának okait vizsgáló független bizottság meghallgatásán. 

Alastair Cambell

Kellynek azért van egy kis lelkiismeretfurdalása is, hiszen jól összeszövetkezik egy Andrew Gillian nevű BBC-újságíróval, akinek megsúgja, hogy a tanulmány jó része kamu, és hogy az azóta is sokat emlegetett, 45 perces bevetési határidőt Alastair Campbell (Tony Blair kommunikációs főtanácsadója) találta ki, hogy a közvéleményre hozza a frászt, lélektanilag felkészítve a briteket a háborúra.

2003. júliusának közepén doktor Kellyt beidézik a brit törvényhozás külügyi, illetve hírszerzési bizottságai elé, ahol kínos magyarázkodásra kényszerül: ő nem úgy gondolta, nem azt akarta mondani, nem is ő volt, és egyáltalán: hagyják őt békében, mert különben olyat találna mondani, amit később maga is meg fog bánni… Mellesleg (mintegy bónuszként) ráadásul elismeri, hogy (tanácsadóként) jelentős szerepe volt a brit hírszerzés Rockingham fedőnevű műveletében, melynek során a britek (természetesen a jenkikkel karöltve, pénzt és energiát nem kímélve) már a nyolcvanas évektől kezdve mindent megtettek annak érdekében, hogy Szaddám rendszerét belülről, majd kívülről aláássák.

Július 17-én doktor Kelly dúlva-fúlva távozik a meghallgatásról, mindenféle fenyegetést mormolva az orra alatt. A parlamenti bizottság szigorú kérdezői előtt személyazonosságát (húzódozva bár) a brit Védelmi Minisztérium és a Külügy is megerősíti: igen, a szóbanforgó tanulmány (társ)szerzője David C. Kelly doktor.

Egy napra rá (2003. július 18.-án délelőtt) az Oxfordshire-i otthonától mintegy három kilométerre, a környező erdőben megtalálják David Kelly holttestét; a szakvélemény szerint öngyilkos lett. Utólag kiderült, hogy 17-én délután fél négykor búcsúzik el feleségétől és indult sétálni, ahogyan azt évek óta tette; viszonylag nyugodt és kiegyensúlyozott volt, s a vacsorát (ugyancsak szokása szerint) este hétre kérte.

Doktor Nicholas Hunt végezte az elsődleges boncolást; ennek megállapításai szerint Kelly doktor szervezetében jelentős mennyiségű Coproxamol nevű fájdalomcsillapító volt, ráadásul bal csuklóján az erek fel voltak vágva. A halottkémi következtetés egyértelmű és villámgyors: öngyilkosság. Ezt a megállapítást később (2004 januárjában) egy másodfokú vizsgálat is megerősíti, melynek vezetője Lord Hutton, a Korona egyik főbírája.

Azt, hogy az orosz, az amerikai vagy az izraeli titkosszolgálatok szemrebbenés nélkül képesek bárkit eltenni láb alól, aki terveik útjába áll – minden konteós tudja. Azt viszont, hogy a sokkal gentlemanebb reputációnak örvendő brit szervízesek sem hezitálnak, ha valaki Őfelsége aktuális kormánya elképzeléseinek útjába áll – a 007-es ügynök történetei ellenére – nehezen tudjuk feldolgozni, noha dr. David Kelly története meglehetősen egyértelmű érveket sorakoztat fel a borzongás mellett.  

Amerika legújabb háborújába mindez belefért. 

Tony Blair tízéves kormányzás után a Buckingham-palotában II. Erzsébet királynő elé járulva benyújtotta lemondását miniszterelnöki tisztségéről.  

A miniszterelnök azért mondott le, mert tízéves kormányzásának végéhez közeledve már nem élvezte sem pártja, sem a társadalom bizalmát. Tony Blair azonban láthatóan élvezte a hatalmat, a külföldi utakat, a világ legbefolyásosabb vezetőivel való találkozóit, a hangos véleménynyilvánításba torkolló parlamenti vitáit, és élvezte médiaszerepléseit. Nem véletlen, hogy lemondási szándékának 2006 nyarán történt bejelentése előtt még utalt arra: nem kizárt, hogy harmadik kormányzati ciklusát is kitölti, s újabb, negyedik választási csatáját is megvívja. Mind a belső, mind a külső nyomás azonban arra kényszerítette, hogy tízéves miniszterelnökség után távozzon posztjáról.

A brit lakosság kevésbé érezhette meg a Labour Párton belüli viaskodást, a brit külpolitika új irányvonalát azonban annál inkább. George W. Bush amerikai elnökké megválasztását, illetve az Egyesült Államok ellen elkövetett 2001-es terrormerényleteket követően a hagyományosan szoros amerikai–brit kapcsolatból még szorosabb kötelék alakult ki. Más szóval London feladta önálló külpolitikáját, amely lényegében Washington törekvéseibe olvadt bele. Az Egyesült Államok magával rántotta Nagy-Britanniát az úgynevezett terrorellenes háborúba, amely többek között – a mai napig érthetetlen módon – Szaddám Huszein iraki elnök megbuktatását tűzte ki célul. Azonkívül, hogy az iraki megszállás – amiért XVI. Benedek pápa is megrótta Blairt – megkeserítette az irakiak életét, és a háborúban rengeteg brit katona is életét vesztette, Tony Blair legsúlyosabb bűne talán az volt, hogy a megszállás indokairól nyilvánvalóan hazudott, és erre a hazugságra politikát épített. 

Tony Blair  Britanniát és vele Európát vitte háborúba - így váltunk harctérré

Tony Blair legnagyobb bűne, hogy úgy csatlakozott  George W. Bush háborús elképzelései mellé, és vitte idegen földre hadseregét, hogy annak semmiféle jogos megalapozottsága, nemzeti védelme nem volt. Bűne, hogy ezzel a csatlakozással nem csak Angliát, hanem Európát is hadba sorakoztatta, ami által olyan méretű pusztítást végeztek egy számunkra idegen csattatéren, aminek szinte semmi értelme nem volt. Ezért emberek ezreit feláldozni, egy olyan megbocsáthatatlan bűn, mint ami a Harmadik Birodalommal szemben máig fennáll. 

Szaddám Huszein

A képviselők szerint Blairt a háború előtt másfél hónappal a hírszerzési és felderítési tevékenységet összehangoló, a kormány égisze alatt működő egyesített hírszerzési bizottság (JIC) figyelmeztette: a Szaddám Huszein vezette iraki rezsim összeomlása azzal a veszéllyel járhat, hogy vegyi vagy biológiai fegyveralapanyag jut az al-Kaida terrorhálózathoz, az éppen két éve történt Egyesült Államok elleni terrortámadások feltételezett elkövetőjéhez.

A JIC szerint a háború előtt nem voltak olyan hírszerzési értesülések, hogy Irak ilyen fegyver-alapanyagokat adna át az al-Kaidának. A testület ugyanakkor úgy tartotta, hogy a nyugati érdekekre az al-Kaida és társult szervezetei jelentik messze a legnagyobb veszélyt, és ezt a veszélyt csak erősítheti az Irak elleni katonai fellépés - áll a hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottság most közzétett jelentésében. 

Tony Blair sem különb egy idegen megszállónál, vagy más országok diktátorainál

Összesen hét évbe telt, amíg a Sir John Chilcot által fémjelzett vizsgálóbizottság közzétette jelentését a briteknek az iraki háborúban betöltött szerepéről. Chilcotot még 2009. június 15-én nevezte ki Gordon Brown akkori kormányfő a testület élére. A bizottság élesen bírálta a jelentésben Tony Blairt, aki az Irakkal szembeni 2003-as beavatkozás idején brit kormányfő volt.

Szaddam Husszein kivégzése

„A katonai beavatkozáson kívül akkor más megoldás is adódott volna” – jelentette ki Chilcot a jelentés közzétételekor. Ennek ellenére Blair ígéretet tett arra, hogy bármiben támogatja és követi George W. Bush akkori amerikai elnököt, s „ezt meg is tette” – állapította meg a jelentés készítője. A politikai döntés még azelőtt született a beavatkozásról, hogy „Szaddám Huszein rezsimjének lefegyverzésére vonatkozó összes lehetőséget kiaknázták volna”.

A testület szerint az előzetes figyelmeztetések ellenére alulbecsülték az invázió következményeit. Nem készítették elő kellőképpen a Szaddám Huszein bukását követő időszakot Irakban – hangzik a testület bírálata. Chilcot nyilatkozatát az iraki háborúban elhunyt 179 iraki katona hozzátartozói előtt olvasta fel.

A dokumentum szerint elsősorban Tony Blair döntése volt az iraki beavatkozás. A brit miniszterelnök már néhány héttel a 2001. szeptember 11-i, Egyesült Államokkal szembeni terrortámadások után meg volt győződve arról, hogy meg kell dönteni Szaddám Huszein rezsimjét. 

Mások is így látják

Decemberben azt közölte George W. Bush elnökkel, hogy „okos stratégiát” kell kidolgozni a bagdadi hatalomváltásra. Blairt akkor az amerikai elnök „pincsijének” is nevezték, mert kritika nélkül követte az Európában egyébként igen népszerűtlen Busht.

George W. Bush volt elnök - akinek elnöksége alatt indított az Egyesült Államok 2003-ban hadműveletet Irak ellen - közvetlenül nem foglalt állást a Chilcot-jelentés tartalmával kapcsolatban, elhárította az újságírók megkereséseit, szerdán este azonban szóvivője nyilatkozatot adott ki.

"A hírszerzés kudarcai és más tévedések ellenére, amelyeket már elismertünk, Bush elnök változatlanul úgy gondolja: a világ jobb lett annak köszönhetően, hogy Szaddám Huszein nincs hatalmon" - fogalmazott közleményében Freddy Ford, Bush szóvivője.

Az amerikai vélekedéssel ellentmondva sokan gondolják úgy, hogy a világ jobb lett volna annak köszönhetően, ha George W. Bush nincs hatalmon.

*