Azt mondhatják, könnyen beszélünk, mert semmibe nem kerül. Közben meg az igazság az, hogy Önöknek nem kerül mindez semmibe. Ez egy teljes egészében közpénz és támogatástól mentes, tiszta blog. A megjelenő tartalmak a pénztelen valóságon alapulnak.
Olvassák, vagy ne; -egyre megy, a kibicnek semmi sem drága. A blog ingyenes, a tartalom sokat ér, mert ebben az a közvagyon, ami a háztartások többségéből hiányzik. Közéletről, pénzről, politikáról van itt szó.
Ha rámegyünk az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjára (feltéve,
ha még van annyi erőnk ebben a nagy melegben), akkor láthatjuk, hogy
sárgába borult az országtérkép. Ez tudományosan azt jelenti, hogy
mindenhol gatyarohasztó meleg lesz.
De hagyjuk a szócséplést, a szómágiát, a mellébeszélést, a bullshitet,
ami csak időhúzásra jó! Mert ugyebár az ördögnek is van emésztése és nyom valami hülyeségek, hogy ne csak bloggert olvasson, az ember, még akkor se, ha valaki a tényekre kíváncsi.
Alapvetően napos, csapadékmentes időre van kilátás, csupán a déli, kora
délutáni órákban a Dunától keletre lehet több gomolyfelhő. Az ország
középső harmadában kora délutánig egyre csökkenő eséllyel még
kialakulhat záporeső. Mérsékelt marad a légmozgás.
A hőmérséklet csúcsértéke 32 és 36 fok között várható.
Késő estére 21 és 27 fok közé hűl le a levegő.
Az elkövetkező napokban azonban 39-40 fokig is emelkedhet a nappali hőmérséklet.
Január elején az emberek szívesen tekintenek vissza az elmúlt évre, felidézve a legemlékezetesebb pillanatokat. Alsópakony egy olyan emlékezetes változás Ócsa életében, melyre nem lehet nem visszaemlékezni.
Lassan az ország minden lakosa tudja: Ócsa városához tartozó Alsópakony településrészen építették fel a devizahitelesek lakónegyedét, ahol a devizahitel-károsultak elhelyezését képzelték el.
Autonóm, önellátó falukomplexumot vázoltak fel el elsőre, de a korábbi elképzelést feladva csak egy szegregált telep jött létre. Mára ez lett az egészből.
Önellátás és autonómia helyett Ócsa köldökzsinórjára kötve tartják fenn a kinti létet.
Alsópakony ma nem csak közigazgatásilag, hanem minden más szempontból is függ Ócsától és annak önkormányzatától. Az önkormányzati tulajdonú Ócsa Városüzemeltetési Kft-jére testálták Alsópakony összes dolgát. Ezzel járó többletteher és munka okán az ügyvezető bérét a városatyák havi 64 ezer forinttal megemelték annak ellenére, hogy vezetés korábban kijelentette ez a telep egyetlen fillérébe nem fog kerülni Ócsának.
De nem csak itt jelentkeztek költségek. A telepre várható gyermeklétszámot képviselői interpellációra adott korábbi válaszában tagadó polgármester vezette önkormányzati többség, most azért biztosított többletkeretet az óvodának és fizetésemelést a vezető óvónőnek, mert a jelentkező többletterhek itt is több ráfordítást, munkát és pénzt igényel. Elvégre az egyezség is úgy szólt, hogy a megnövekvő gyereklétszámot az állam az óvodabővítési pályázat elősegítésével fogja segíteni.
Ócsa város ennek tudatában fogott neki a bővítésnek, ami jelentős önrészt és tovább ráfordítást igényelt. Ma ebbe a kibővített intézménybe hordják és helyezik el az Alsópakonyba telepített korosztályos gyerekeket is. A csoportbontás és bővítés belső konfliktusokat okozott, amiről a vezetés mélyen hallgat, annak ellenére, hogy a decemberi lakossági fórumon ezt nyílt kérdésként megfogalmazták.
Alsópakony azonban másban is jelen van. Az ottani közműszámlát szintén a városi büdzséből fizetik, még akkor is, ha teszik ezt más által. A telep őrzése szintén pénzbe kerül, ahogy a buszjárat biztosítása is. De Ócsa városából vezették ki a közműveket, aminek járulékos terhei szintén a városban jelentkeznek. A hálózat üzemeltetése, karbantartása szintén a városon belül csapódik le.
A vezetékes ivóvíz biztosítására és kivezetésére való hivatkozással a helyi városvezetés feladta azt a korábbi elképzelését, hogy Alsópakony régi (majori gazdaság) részén élők víz- és közműgondjait saját erőből megoldja. Ezt pár éve azzal indokolták, hogy majd a kormányzati beruházással együtt ez is megoldódik. Azonban ez sem így lett. Ma a devizaadósok szociális lakótelepe mellett élő szintén alsópakonyi (ócsai) lakosok továbbra sem jutnak a helyeiknek biztosított egészséges ivóvízhez, mert az a rész nem lett bekötve a hálózatba és ott továbbra sincs csatorna csatlakozás. Így továbbra sem komfortos az ottani élet. A XXI század ellenére sem nem rendezett az ottani élet, mert míg a városvezetés a kormányra várt nem tett különösebb erőfeszítést a fejlesztés érdekében. Aztán, amikor meg levonult a kormányzati csapat és a építők is csak azt hagyták hátra, ami látszik és amiről beszámoltunk, akkor már késő bánat volt. Alsópakony régi lakossága ismét kimaradt a fejlesztésből, lemaradt a kornak megfelelő normális életvitelről.
Sajnos az Ócsai városvezetés ismét bebizonyította, hogy mennyire fontos számára az a pár család, aki kitesz annyit, mint a milliárdból létesített telepen élők. A vezetőink rosszul sáfárkodtak Alsópkonyt illetően. A város érezhetően nem nyert a kormányzati beruházás által. A régi pakonyon élőknek sem származott ebből előnye. Ma is ott tartanak, ahol korábban.
Ez most 2014 hajnalán számos kérdést vet fel.
T. Képviselők! Szűcs Lajos és Pánczél Károly urak! Városi képviselőink!
Miként lehetséges, hogy Ócsától alig 5-6 kilométerre, Alsópakony településen, a száz méterre egymástól élőket nem csak egy út, hanem (virtuálisan) századok választják el az életminőség terén, pusztán azért, mert a városi elöljárók nem előrelátok, nem következetesek és nem céltudatosak?
Miként lehetséges az, hogy ma egy fideszes vezetésű kisváros nem használja ki a Tanyafejlesztési Program támogatásait és így hagyja nyomorban, elmaradottságban az ottani városrészben élőket?
Miként lehetne hatni ma, 2014-ben a városvezetésre, hogy cselekedjenek, amikor annyi szó és kritika után már a lakossági ösztönzés sem segít?
Kérdem ezt már csak azért is, mert még mindig a településen (Ócsa belterületén) él dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselőnk, de ezzel kapcsolatosan még soha nem hallottunk felszólalni. Miként lehetséges, hogy egy helyi parlamenter ellenére itt valahogy megállt az idő? Miért nem bír akkora odafigyeléssel, vagy előnnyel egy olyan népi közösség egy városrész, egy leszakadt településrész, hogy a segítségre szorulók befogadása mellett annyi hasznot is lásson és élvezzen, miszerint a régóta ott élő helyieket azonos szintre hozzák és egyként kezeljék?
A régóta ott élő alsópakonyi lakosságnak miért nem jár a vezetékes víz- és csatornázottság biztosítása akkor, amikor ez ma minden állampolgárt - mondhatni alanyi jogon - megillet? Miért nem voltak és nincsenek még ma sem erre tekintettel azok az emberek, politikusok és képviselők, akik erre tették fel mindennapjaikat? Akik amikor ide álmodták meg a devizahitelesek megsegítésre alkotott lakónegyedet, és ennek érdekében képesek voltak milliárdokat erre szánni, akkor száz-kétszáz méter többletvezeték már nem fért bele a tervezettekbe, hogy az ott élő "őslakosság" is azonos szinten és lehetőség mellett éljen? Vagy arra senki nem gondolt, hogy a kivitelezéskor rendelkezésre álló gépek, berendezések mellett "egy füst alatt" a régi pakonyon élőket is megsegítsék? Merthogy olcsóbb és jobb környezetet teremt egy beruházás keretében ezt, megvalósítani, mint külön és önálló célzattal?
Miért nem volt képes ennek érdekében kiállni, ha kell lobbizni a városvezetés, amikor annyi engedményt és alárendeltséget tett, s elfogadott a devizadósok telepének biztosítása érdekében? A város lakóinak áldozatvállalása mentén egy elmaradt településrész félzárkóztatása igazán normális és elfogadható követelmény egy országos szintű "minta projekt" kapcsán.
Sajnálom, hogy erre Ócsán jelenlevő politikai erő, és egyetlen itt élő, itt pártoskodó politikusunk sem volt képes.
Más ügyből kifolyólag szeretném még felhívni szíves figyelmét a közvéleménynek és az elmarasztalt politikusoknak, valamint képviselőinknek, hogy a DPMV Zrt-hez tartozó településeknél a vízi-közmű szolgáltató a kormány rezsicsökkentési programjára adott válaszául megszüntette a nyári locsolási kedvezményt, ami által burkolt áremelést hajtott végre, hiszen most arra a vízmennyiségre is csatornadíjat számol fel, amit nem küldünk vissza a rendszerbe és használunk ki, illetve fel erre a célra.
Sajnos a helyi képviselőink és az országgyűlési képviselőnk (Szűcs Lajos vs Pánczél Károly) sem lépnek fel ez ellen, hiszen eddig még egyetlen fórumon, nem ejtették szóba ezt a törekvést. Nevezett parlamenti képviselők viszont szívesen kampányolnak a rezsicsökkentés érdekében és az mentén, miközben ez esetben hátrahagyják kiszolgáltatott helyzetükben a választókat a szolgáltatóval szemben.
A társadalom, Ócsa és a blog várja a megszólítottak szíves válaszát.
Az ivóvizek károsanyag-tartalmának a határértékei uniós szinten
szigorodtak, ezért van szükség az ivóvízminőség-javítási beruházásra. A
fejlesztés tervezett összege 142 240 000 Ft, az Unió és a Magyar
költségvetés támogatásának az összege 128 016 000 Ft, a szükséges önerő
14 242 000 Ft, amit az önkormányzat 100 százalékban a BM Önerő Alap
pályázat során elnyert támogatásból kíván fedezni.
A község ivóvízellátását jelenleg egy mélyfúrású kút biztosítja. A
másik fúrt kútjának még nincs vízjogi létesítési engedélye. Az első
számú kútból kitermelt víz mangán, valamint ammóniatartalma magasabb a
Kormányrendeletben előírt értéknél. A második számú kútban a vas-, és a
mangán-ion koncentráció haladja meg a jogszabályban rögzített
értékeket.
A település kifogástalan minőségű ivóvízzel való ellátása az
önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik, ezért a kútvizek kezelése
– a károsanyag-tartalom határérték alá történő hosszú távú, biztonságos
megoldása – elengedhetetlen.
A szakemberek az előkészítési tervezés során megvizsgálták, hogy a
tatárszentgyörgyi ivóvízrendszert más környékbeli rendszerre
csatlakoztatják, de azok jelentős része nem rendelkezik átadható szabad
kapacitással, csupán távolabbi szolgáltatók, de annak költsége
többszöröse lenne egy települési vízkezelő rendszer megvalósításának.
Újabb vízbázisok létesítése estén pedig valószínűsíthető, hogy a kinyert
vizek a jelenlegihez hasonló összetétellel rendelkeznek, így nem
biztosítanának tisztítás nélküli, károsanyag-határérték alatti ivóvizet.
Ennek okán egyedüli megoldásként egy vízkezelő rendszer létrehozása
biztosíthatna hosszú távú megoldást a tatárszentgyörgyi ivóvízfogyasztók
számára. A vas és mangántalanítás hagyományos, jól bevált technológia
alapján szűrők, illetve különböző kiszolgáló berendezések és műtárgyak
létesítésével, illetve felújításával zajlana.
A beruházást – amely a tervek szerint már az idén elkezdődne – a lehető legkisebb környezeti terheléssel végeznék.
Régi és új telep - Alsópakony (madártávlat)
Ócsa Önkormányzata nem élt ennek a pályázatnak a lehetőségével, még annak tudatában sem, hogy Alsópakonyon kritikán aluli az ivóvíz-szolgáltatás, és nem biztosított a csatornázottság. Alsópakony kútja tisztításra és mélyítésre szorul. Korábban ezt az önkormányzat is kitárgyalta és elfogadta, azzal a szándékkal, hogy javítson az ottani vízminőségen. Ekkor még azt tervezték, hogy leválnak az ottani víztoronyról és megszüntetik a kiszolgáltatottságot. Aztán valamilyen okból meggondolták magukat a képviselők és eldobták a tervet, amivel kiszolgáltatottan magára hagyták a major egykori béres házaiban élőket.
A
város kasszája lyukas, a polgármester szerint egy intézményi kerítés is
likviditási nehézségeket okoz, a városüzemeltetés finanszírozási
gondokkal küzdve hitelre kényszerül, ami mind arra utal, hogy egy
pályázat nélküli, sajáterős beruházás nem ad lehetőséget a városnak a
településrész jelentős gondjainak rendezésére. Ezért különösen
érthetetlen, hogy a város miért engedi el az ebben segítséget nyújtó
(javulást elősegítő) pályázatokat jelentkezés és indulás nélkül, amikor a
kormány is arra ösztönöz, hogy minden lehetséges Eu-s forrást hívjunk
le.
Nem tudni, hogy egy rossz gazdálkodás, vagy egy rossz vezetés a mulasztás okozója.
Az Alsópakonyon élőknek mindenesetre a közművesítésre valószínűleg a választásokig továbbra is várnia kell.