Ismét egy újabb településen állt rendszerbe helyi mentőcsapat - Ócsán mintha semmi sem történne ( - kár érte)

Nem mi kezdeményeztük a helyi tűzoltóság toborzását. Mi magunk nem csak felkarolva támogattuk, hanem kiállva érte máig szorgalmazzuk egy helyi alakulat létrejöttét. Nagy kár, hogy ennyi év után sem képes az önkormányzat és a helyi polgárőrség köteléke arra, hogy egységet képezve megalakítsa az ócsaiak tűzoltóságát.

Ócsán tabu erről szót ejteni.

 

Olyan, mintha hírzárlat lenne az ügyben. Bukodi polgármester és Horváth almester egy-húron pendülve hallgat a több mint két évvel ezelőtti toborzásról, valamint az ezt követő eseményekről.  Arról, hogy miként, és milyen elképzelések menték álltak elő az ötlettel, majd helyezték azt a polgárőrvezető Boros ügykezelésébe. Aztán együtt nem beszélnek arról, hogy miért nem indult meg a tanfolyam-, a képzés szervezése, a támogatók- és az eszközök összegyűjtése, beszerzése, valamint a megalakulás bejegyeztetése. Érdekes ez a parasztvakító cselekvés, ami csupán az előzetes hírverésre törekszék, érdemi cselekvés, és mögöttes teljesítmény nélkül. Aztán csak az eltusolás, a hallgatás marad az egészből. Így állunk most Ócsán a Bukodi-Boros szövetkezte egységes polgárőrségi tűzoltósággal.  

Természetesen nincs ez rendjén így, mert nem mindenhol játszhatják el az emberek bizalmát egy toborzással. Vannak még helyek az országban, ahol képesek arra, amire itt nincs alkalmas ember. Boros Tibor mintha csak a napi szolgálat összeállításával bajlódna, és nem jut más lehetősége, a polgárőrjárat megszervezése mellett, mint a rendezvénybiztosítás és Facebookolás. Erre utal az elmúlt 27 hónap távlata, aminek során nem sikerült elérni azt, amit mások messze túlléptek.  Legutóbbi tűzoltással kapcsolatos munkássága abban a felvételben mutatkozik, amit maga osztott meg velünk az említett közösségi oldalán. A felvétel gyakorlatilag önmaga és az ez ügyben végzett munka paródiája. Valójában nincs mit hozzátenni, a kép magáért beszél.

Blogunkon ezzel szemben november elején már írtuk, hogy 60 önkéntes végzett tűzoltói tanfolyamot és tett alapvizsgát Hevesben.
Most azonban egy tolnai vizsgáról szeretnénk példaként szót ejteni.

A Tolna megyei Gyönk egy olyan kisváros, ahol a rendelkezésre álló kétezres lélekszámú lakosság berkeiben is sikerült maguk közt találni olyan alkalmas személyt és hozzá társakat, akik képesek volta többre vinni, mint a kilencezer főt számláló Ócsán. 

November 26.-án, - szombaton - tartották a gyönki települési mentőcsoport rendszerbeállító és minősítő gyakorlatát a dombóváriak ismétlő gyakorlatával együtt.

Megfelelő elő- és felkészítő munka után,  reggel a gyönki művelődési házban vette kezdetét a rendszerbeállító gyakorlat az elméleti ismeretfelújító képzéssel. 

A létrejövő gyönki mentőcsoport tagjai először egészségügyi szűrésen vettek részt, aminek keretében kötelezőn azt is ellenőrizték, hogy nem állnak-e alkoholos befolyásoltság alatt. A vizsgálatokat követően munkavédelmi oktatásban részesültek, annak érdekében, hogy tisztában legyenek a biztonsági intézkedésekkel, amit a munkájuk közben  rájuk leselkedő esetleges veszélyek során azt nélkülözhetetlenül alkalmazni is tudják. 

Az elméleti felkészítés után gyakorlati feladatokon keresztül a képességeknek megfelelő, a terepen végrehajtott elhárítási, mentési, kutatási feladatok kellett végrehajtaniuk a szolgáltra jelentkezett csoporttagoknak. 

Mivel papíron és elméletben mindent rendben találtak, kezdetét vehette a feladatok végrehajtása. 

Az egyébként teljesen életszerű feltételezés szerint a település központjához közel található gondozási központ mögötti löszfal tetején található fák veszélyesen megdőltek, ezért el kell onnan távolítani azokat. A munka nem veszélytelen, ezért a munkavédelmi szabályok betartására kiemelt figyelmet kell fordítani, ami rendben meg is történt, ám minden erőfeszítés és biztosítás ellenére a munkát végző személy lezuhant a partfal tetejéről. Megmentésére a mentőcsoport tagjai siettek, akik miután rögzítették a törött végtagját, egy hordágyra rögzítették, és dugólétra, valamint kötél segítségével kiemelték a szerencsétlenül járt munkást, majd átadták a mentőszolgálatnak.

A dombóvári települési mentőcsoport is részt vett a mai feladatokban, nekik ez volt az ismétlő gyakorlatuk, melyre kétévente kerül sor, célja a mentőszervezet mentési képességei szakmai követelményének ismétlése gyakorlati feladatok végrehajtásával.

A feladatok szakszerű végrehajtását egy háromfős bizottság értékelte, melynek vezetője Szabó Jenő tű. ezredes, a Dombóvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője volt.

A gyakorlat célja a mentőszervezet műszaki mentési képességeinek kialakítása, a természeti katasztrófák és ipari balesetek következtében kialakuló veszélyhelyzetek elhárítására való felkészülés. 

a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által a mentésbe bevonható hazai önkéntes mentőszervezetek részére kiadott irányelvek teljesítésével a Gyönki Települési Mentőcsoport megszerezte a nemzeti minősítést. Ez összességében azt jelenti, hogy szombattól Gyönknek is van saját települési mentőcsoportja.

Ócsa lakosságának ki tudja mennyit kell még várnia egy ilyen, vagy ehhez hasonló rendszerbeállító vizsgára? Talán egy új vezetés során erre is nyílik lehetőség.  

Ócsán nagy szükség van egy itt állomásozó, helyből bevethető katasztrófavédelmi (tűzoltó-mentő) egységre. 

Forrás: Katasztrófavédelem 

*

Valóban ez a vég - vagy inkább a felemelkedés kezdete (- Alsópakony máig a teljesítetlen ígéretek földje maradt)

Alsópakony településrésszel sokan sokszor foglalkoznak. Csak éppen azok nem, akiknek ez lenne a dolga. Ők viszont mintha keveset is törődnének a "kint" élőkkel. Pedig a jelenlegi városvezetés a nagy lehetőségek tárházának látta annak idején a beruházást. A legnagyobb városi fejlődést és fejlesztést látta benne. Aztán ez is elmaradt, mert még a szerződésben vállalt kerékpárút sem épült ki. Sokan csalódtak ebben az ígérgetős hozzáállásban, majd a projekt leállításában. Összességében egy elszigetelt, nem önálló, és nem önfenntartó mesterségesen kialakított lakónegyed jött  létre a pusztában.  

 

Mintha a sikosságmentesítés itt is elmaradt volna - gondolom az elszámolásban majd szerepel

Nem véletlenül adta a legfrissebb anyagának az alábbi címet (24.hu) az alábbi sajtóbeszámolónak.

„Innen már csak felfelé lehet menni” – megnéztük a devizahitelesek lakóparkját Ócsán

Az ócsai szociális lakópark 2 és fél milliárd forintból épült fel, irreálisan drágán. A lakók ugyanakkor elégedettek. Bár a gáz nincs bevezetve, és nyáron elviselhetetlen a meleg, télen viszont jól kifűtik a fatüzeléses kandallók a házakat. 

A Népszabadság szeptember végén megkongatta a vészharangot, hogy az ócsai lakópark elkezdett kiürülni, de a helyzet közelről nézve nem olyan vészes. Elmentünk megnézni pár hónappal később, felgyorsult-e a folyamat, vagy a többség megmaradt és a telep kihasznált-e. Olyasmit találtunk, amitől még a mord Orbán Viktor is elmosolyodik:

A lakópark magától Ócsától messze fekszik, az M5-ös mellett. 80 ház van itt, kettő kivételével mindenhol laknak – tudta meg a 24.hu a helyszínen. A házakba a gáz nincs bevezetve. Fa és széntüzelésű kandallókkal fűtenek. A villanyáramot kártyával tudják használni, előrefizetéssel. A víz nagyon drága, korábban a Népszabadság azt írta, 350 forint literje. De mostanában fúrt kerti kutakat a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., hogy a vízdíjon is spórolhassanak a lakók, mondta egy hölgy a 24.hu-nak. Ők zöldséget és gyümölcsöt fog termeszteni tavasszal.

Egy másik család Budapest X. kerületéből költözött be a lakóparkba 2013 júliusában. Az ingatlanukat elárverezték, de még így is tetemes összeggel tartoznak a banknak, amit valószínűleg életük végéig törleszthetnek. Nekik ez volt az utolsó megoldás, két hónapig úgy volt, hogy utcára kerülnek, és a gyermekeiket is elvehetik tőlük, mondta egy hölgy lapunknak.

Nem érzem magam rosszul a lakóparkban. Nekem nem volt minőségi problémám a házzal, mondta az egyik bérlő.

Egy másik család Ócsán lakott albérletben, miután kilakoltatták őket. A férfi szerint ahhoz képest a lakópark sokkal jobb. Rendezett, tiszta, működő házakba költöztek be. Talán a buszközlekedés lehetne jobb, mondta. Mások szerint a házakban nyáron szinte elviselhetetlen meleg van, télen viszont jól kifűti a kandalló a szobákat. A hangulatról azt mondták, az itt élők jobban megértik egymást, hiszen ugyanolyan rossz helyzetben vannak, ami egy kicsit még össze is kovácsolja őket.

 

Zárványban élnek

Mint megtudtuk, a lakók fele kiskorú, de a legközelebbi iskola, óvoda, bölcsőde Ócsán van, ahova szinte lehetetlen tömegközlekedéssel eljutni. Reggel és este megy egy járat, napközben semmi.

Egy másik bérlő egyenesen a kamerába mondja, hogy borzalmas a buszközlekedés. "Szarul"  járnak.

 

(A polgármester szerint ez nem így van. Ő elégedett a járatokkal. Más lehetőség azonban nem nagyon van a szolgáltatások eléréséhez, a városba jutásra.)

Többen mondták, a lakópark óriási hátránya, hogy falusi skanzenként, amolyan zárványként nem kapcsolódik a környezetéhez. A közelben nincsenek boltok, posta, vagy iskolák, és nincs tömegközlekedés sem. A lakóparkosok – vagy ahogy a helyiek nevezik őket, a „szegényháziak” – biciklivel vagy autóval járnak, ha valamit el kell intézni. Munkalehetőség a környéken egyáltalán nincs, a lakók főként Budapestre és Ócsára ingáznak alkalmi munkákért.

A lakóknak bérleti díjat kell fizetniük a házak után. Az 50 négyzetméteres házak havi bérleti díja 16 800 forint, a 60 négyzetmétereseké 19 500, a 70 négyzetmétereseké 21 100 forint. Munkabérükből – ha van munkájuk – az Eszközkezelő automatikusan levonja a banki tartozás, illetve a bérleti díj összegét, ráadásul folyamatosan ellenőrzik a jövedelmi viszonyaikat, jogosultak-e a lakásra még szociális alapon. Sokaknak hó végére alig marad valamijük. Amúgy a lakókat pályázaton választották ki, több körön keresztül, tudtuk meg. Az első pályázatra 600 család jelentkezett, de alig felelt meg valaki a követelményeknek. A másodikon csak 23-an próbálkoztak, végül úgy sikerül feltölteni a parkot, hogy folyamatosan hirdetnek pályázatot.

A negyed építését 2011 nyarán jelentette be a kormány, 2012-es átadást ígérve. Végül a beruházást 2013-ban valósították meg, többszöri csúszás után. Eredetileg 500 házat terveztek, de csak 80 épült fel. A második ütemhez már hozzá se fogtak. Az építkezésen amúgy kirendelt közmunkások is részt vettek.

A projekt hivatalosan két és fél milliárd forintból valósult meg 2013-ban. Ahhoz képest, hogy ezek könnyűszerkezetes házak, a telep nem összközműves, és nincs közlekedési kapcsolata sem, irreálisan drágán épült meg . Abból a négyzetméterárból, amiből a 40-70 négyzetméteres házak épültek, akkor kétszáz négyzetméteresnél is nagyobb, összközműves házakat lehetett venni Ócsán – írta az Index.

  

Kaufmann Balázs, Molnár Zoltán

*

Teletömik pénzzel az államtitkárok városait - Ócsa ebben is rosszabbul teljesít ( - jól jönne pár titkár)

A Hír24 szerint  "Megéri olyan városban lakni, ami államférfit adott Magyarországnak.  
Kivéve akkor, ha L. Simon Lászlóról van szó."

Már hivatalosan sem Ócsát képviseli - más körzeté

Ócsának sajnos csak egy kedves Szűcs Lajos jutott, aki megérdemel minden dicséretet, hiszen egyedüli táltosként tört előre a politikai ranglétrán. Azonban minden törekvés és siker ellenére az országgyűlés jegyzősége után "csupán" miniszteri biztosságig vitte.

Ócsa fejlődéséhez azonban ez mind kevés.  Láthatóan nem ugrott meg a városba áramló pénzfolyam, és nem lett jobb a lét. A város számára Szűcs Lajos nem hozta el azt a sikert, ami másutt nélküle is adott.

Lássuk, hát kik és miként lehettek sikeresek. Csak úgy pártosan.

Vele jól járt a település

A Blikk megint nyomozott egyet, most a miniszterek után azt nézték meg, az Orbán-kormány államtitkárainak városai mennyi fejlesztési pénzt kapnak. Tasó László közlekedéspolitikai államtitkár volt a legnagyobb király, lakóhelyét, Nyíradonyt szórta tele pénzzel. De a kollégáival ellentétben ő legalább uniós pályázatokból. Nyíradony ötmilliárd forintnyi eu-s fejlesztési pénzt kapott, ez azt jelenti, hogy minden nyíradonyire fejenként 700 ezer forint jutott.

Gazdaságilag  jól teljesített

Tállai András gazdasági államtitkár Mezőkövesdet talicskázta tele. A város NB II-es csapatának stadionjára eredetileg 400 millió forintot adott volna az állam, aztán addig tologatták felfele a költségvetési tartalékból, hogy végül 1,5 milliárd forint lett belőle. A helyi fürdő 800 millió forintnyi uniós pénzt kapott, de turisztikai fejlesztésekre is jutott az államtól 1,6 milliárd. Egy mezőkövesdire 577 ezer forintot osztottak. Pápa sem járt rosszul Kontrát Károllyal. A városban tízmilliárd forintnyi fejlesztés volt.

Kevésbé lett sikeres

Nem teljesített viszont annyira jól L. Simon László, pedig ő folyton a velencei-tavi fejlesztésekkel kampányol. Gárdony és környékén mégis egyetlen nagyobb beruházás volt csak, akkor is azt az utat újították fel, ami az államtitkár borászatához vezet.

Viszonyításul ismét Ócsára tekintve azt tapasztaljuk, hogy hiába állt be hatalmas fejlődés Szűcs Lajos pártos pályafutásában, ez az általa lakott városon nem látszik meg.  Ide valahogy nem dől a pénz. Itt nem észrevehető a fejlődés. Legalábbis nem a pártpolitikus személye nyomán, és úgy, ahogy azt a hivatkozott források állítják. Pedig Szűcs úr is államférfi, kormánypolitikus, de sajnos nem államtitkár.

Ócsa nem sokat profitált a többszörös elnökből

A bulvár sajtó szerint a pénzmozgás beindításához azonban ez a szint kell, hiszen minden felhozott példa az államtitkári  poszton levő személyek lakóhelyét említi, mint fejlődési gócokat.

Ócsa nem egy ilyen hely. Nem váltunk gócponttá. Az elmúlt évek során a város hiába adott megyei elnököt, országgyűlési képviselőt, valamint számos más posztra elnököt, a helyi közéletben és a társadalmi életben nem látható viszont az a fejlődés, mely más hivatkozott helyeken a sorolt titkárok nyomán tapasztalható.

Négy éve, 2011. augusztus 15.-én még nagy fejlődést ígértek a városvezetők. A városi honlapon közlemény jelent meg, kérve a lakosság támogatását.

Bukodi Károly: ''Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk.''

Sajnálatos, hogy azóta sem léptünk sokkal előrébb. A beígért fejlődés jórészt nem teljesült. A tervbe vett kerékpárút nem épült meg, az önkormányzat által megvásárolt irodaépület a város közepén máig romokban áll, miközben a pályázható pénzek is inkább más helyekre kerülnek és hasznosulnak.
De erről is írtunk már.

Ócsa pedig többre érdemes.

*

Lakók csak szórványosan, busz helyett rébusz - hol marad a fejlődés ( - Alsópakony - Ócsa)

  Alsópakony eddig is televolt rébusszal, az önkormányzat meg nemigen propagálja az eseményeket.  A városvezetés úgy tűnik ki sem látszik a cselekvésből, miközben egy magábazárkózó elsőáldozó ábrázatát ölti magára hétköznapokban.

A vágatlan gaztól sem az árok, sem a járda nem látszik - Székesi utca

Igaz, sürgés-forgásnak, kapkodásnak semmi jele. A város, mintha kómában lenne. Ócsán gondosságnak, gazdának nyoma nincs a közterületeken. Az árkokat felveri a gaz, a városüzemeltetés pedig az önkormányzati többletjuttatás ellenére sem képes úgy ellátni a feladatát, hogy mind a szemét, mind pedig a parlag és a gaz ne üsse fel a fejét. A város főbb közlekedési helyein hol a szemét, púposodik a tájba, hol pedig az elburjánzott, vagy éppen kiégett aljnövényzet.

Eközben Alsópakony sem akar ébredezni Csipkerózsika álmából.

Eddig  csupán 24 család költözött be a 80 lakásos szociális pagonyba.  Ez alig több, mint a fele a várandós házaknak. Ezért kerül további költségbe az őrzés. Nem sikerül a telepet feltölteni és benépesíteni, hogy legalább azért ne kelljen áldozni, hogy a megépítettet szét ne hordják. Nem is tudom mivel és mire számítottak a városháziak, amikor ebbe így pőrén belementek.

De semmi baj, mert állítólag szeptemberig még 16 család fog érkezni – tájékoztatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos központjának kommunikációs vezetője tegnap az MTI–t.

Romhányi Tamás közölte: az eddig lezajlott pályázatok eredményeképpen szeptemberig 40 család költözik a lakóparkba, a többi épületre év végéig folyamatosan pályázhatnak az érdeklődők. A költözködést, a beilleszkedést a szeretetszolgálat szociális munkásai segítik, akik mindennap jelen vannak a lakóparkban. 

A lakásukat már birtokba vevők között hét regisztrált munkanélküli volt, hármukat sikerült elhelyezni, többen különféle képzésekre járnak, így jó eséllyel ők is hamarosan munkába állhatnak.

Addig ha jól sejtem támogatásból élnek. Hogy ezt ki fizeti, azt azonban titkolják a felek. Nagy a gyanú, hogy Ócsa terhére vannak. Munkát ugyanis nem ad a város.  A meglévő városi munkahelyek nem hirdetnek felvételt. Az átve(r)tt FÉG sem vette vissza korábbi dolgozói jelentős részét.A közepes üzemből kis foglalkoztató lett. Hiába volt az akkori ígéret, semmi nem valósult meg. Ez sem különbözik abból, amit Alsópakony kapcsán közreadtak. Lassan valaki(k) szavahihetősége elvész.

A kommunikációs vezető Romhányi hozzáfűzte: a munkába járást az önkormányzat által bérelt busz segíti, szerdánként ügyintéző-, szombatonként bevásárlójárat is közlekedik.

Ez annyit tesz, hogy "munkába járáshoz"  biztosít a város egy járatot Alsópakonyból 5:10 órás indulással a vasútállomásra, és vissza 17:20-kor.  Ez munkaszüneti nap nem közlekedik.

Alsópakonyról ügyet szerdán lehet intézni, ehhez az "ügyintéző" járat 10:00-kor indul Alsópakonyról a Városházára és onnan vissza 12:00-kor. 

A szombati "bevásárló" járat 8:00-kor indul Alsópakonyról a Vasútállomásra, és elmegy a Sparig is. Vissza pedig 10:00-kor indul a Katolikus templomtól (ugyanaz a Spar megálló) aztán a vasútállomás és Alsópakony.
 
Ezzel az önkormányzat megtette a magáét. Szombat bevásárlás, vagy mise, aztán marad az elszigetelődés.  Utazásonként 90 forint a vonaljegy. Kerékpár út és normális elérhetőség helyett csak ennyire telt.  Hatalmas fejlődés, óriási lehetőség. Nem véletlen a taxis falugazda látványos furikázásai a városban.

Hogy a buszjáratot önállóan maga Alsópakony gazdálkodja ki, vagy Ócsa többsége fizeti, nem tudni, bár ha hinni lehet a városvezetésnek, akkor ez az itt élőknek egy filléribe nem kerül.  Én mindenesetre fenntartással élek. Gondolom az állam erre célzottan nem utal, ahogy másra sem igazán.

A már ott élő családoknál az átlagos gyermekszám négy, az előzetes számítások alapján a lakópark teljes benépesülése után több mint kétszáz gyermek lakik majd ott. A szeretetszolgálat már most is kiemelt figyelmet fordít a kicsikre, rendszeresek a kézműves-foglalkozások, az ügyességi versenyek, a gyerekek igényeihez igazodó spontán délutáni programok – ismertette.

Szeptemberben előreláthatólag 90 lakóparki gyermek fogja megkezdeni vagy folytatni tanulmányait Ócsán – tudatta Romhányi Tamás. 

Ilyenkor eszembe jut Bukodi Károly képviselőtestületi felhördülése, mikor Inczeffy Szabolcs interpellációjára adott válaszában kérdőre vonta a képviselőt, hogy honnan  gondolja, mire alapozza ezt a felvetést.

A pofátlanság azonban a polgármester visszakérdezésben rejlik, miszerint:

„nem tudom, ezen információt honnan vette a képviselő úr”.

 

Bukodi Károly kifinomult válasza egyébként ez volt:

A "mi" polgármesterünk - Romhányi előtt

Azt a felvetést, hogy „a beköltöző családok többnyire sok gyermekesek” nem tudom mire alapozza a Képviselő úr. Az 1.) és 2.) ponthoz csatolt anyagban az „együtt költöző” kifejezés található. Ez a kifejezés nem kimondottan a sok gyermekesekre utal, hanem együtt költöző generációkat is feltételez.  Azon felvetését pedig, hogy ezek a családok hátrányos helyzetűek lesznek, végképpen nem tudom ezen információt honnét vette a Képviselő úr.

Erre itt van Romhányi Tamás és nyom egy virtuális sallert a mi polgármesterünknek azáltal, hogy 90 gyerekről beszél. Egy mondatával úgy lenyomja Bukodit, hogy elég innen összeszednie magát és feltápászkodnia, s majd elmagyaráznia azt az arroganciát, amit a saját képviselőtársa iránt mondatba öltve kifejtett; - hogy honnan veszi.

Ilyenkor soha nem tudom eldönteni, hogy ezt direkt csinálja, vagy valóban ennyire nincs fogalma a dolgok iránt - a mi polgármesterünknek; - netán tájékozatlan, vagy egyszerűen érthetetlen, esetleg szimplán rosszindulatú, gonosz és ellenséges?

Bukodi Károly annak a kiválasztó bizottságnak a tagja, aki  átnézi a pályázók anyagait és a jelentkezők közül többedmagával kiválasztja a nyerteseket. Bukodi Károly részese a folyamatnak és jól tudja, hogy az első körben kiválasztottak közül 47 gyermek már biztosan családjában maradhat és itt talál otthonra az ócsai külső lakótelepen. Általa került kiválasztásra ugyanis az első 20 család, mely már beköltözött.

Arról is tudnia kell, hogy a második fordulóban hányan érkeznek, és arról is, hogy szeptemberig  mennyien fognak. Aztán a Romhányi által említett 90 gyerekre sem az a válasz, hogy mire alapozza ezt, hanem a tudomásulvétel, hogy a már ott élő családoknál az átlagos gyerekszám a négy fő. Hát nem emlékszik a pályázati anyagokra aminek elbírálásában részt vett? És ezzel a többlettel a birtokában nekiförmed a képviselőjének, mert kérdez! A bérlők közül hetes fő regisztrál munkanélküli; - megkérdezhetem, hogy ezek segélyezése, családi támogatása, netán munkával ellátása Ócsa városának mennyibe vagy egy fillérjébe se nem kerül? Vagy rám is az a sors vár, ami a képviselővel történt? Rám förmed - hogyan gondolom?

Ezek eddig sem voltak titkos adatok, csak nem tájékoztatták megfelelően Ócsán az embereket, ezért nem világos. Ezért kérdezett a képviselő. De ha a képviselőnek adott polgármesteri választ nézzük, akkor is látható az a megvezetés, amit folyamatosan áraszt és amit tagad a mester. A tájékozatlanság nem a lakosok bűne. És ha már milliók kerülnek elszámolásra az önkormányzati újság kapcsán, akkor arra is telhetnék, hogy a képviselők és az itt élők is kellően jól tájékozottak, ismeretekben gazdagok legyenek. Mert a mostani információszegénységet nem pótolja, de nem is válthatja a pofátlanság vagy az arrogancia. 

Kérdés, hogy akkor most egyszerűen feledékeny, vagy szándékosan megtévesztő a polgármester, amikor úgy viselkedik, mint a kisdedóvóban, és úgy nyilatkozik, ahogy írva vagyon?  

Ez a megfejtendő feladvány, a mai rébusz.

HVG nyomán

*