Újabb adókedvezmények léptek életbe január elsejétől, ami az ellenzéket is érinti - így a geciző ellenlábasokat is

Több megbetegedés is bekerült a vonatkozó kormányrendelet által meghatározott súlyos fogyatékosságok körébe.  Január elsejétől  endometriózisban, a mellrákban, a méhnyakrákban vagy a petefészekrákban szenvedők is jogosultak a minimálbér 5 százalékát érintő kedvezményes adójóváírásra. 

Ezzel több százezer nőt érintő adókedvezményt vezettek be január elsejétől, de a négy legsúlyosabb női betegségen kívül két férfiaknál előforduló rákos megbetegedés is a listára került. 

A személyi jövedelemadó-bevallások 40-es paragrafusa a tartósan betegek adókedvezményéről szól. 

Azok akik endometriózisban, méhnyakrákban, petefészekrákban vagy mellrákban szenvednek, már igényelhetik ez a fajta kedvezményt.

 

 „Nemcsak, hogy a fizikai megpróbáltatások járnak költségvonzattal, hanem akár a lelki tényezők is. Ezt feldolgozni, gondolok itt pszichológusra, szexuálterapeutára a nőiség elvesztése folyamán egyéb más lelki tényező is előjöhet, tehát ennek van költségvonzata.  Az adókedvezmény 2019 január egytől a minimálbér 5 százaléka, ami havonta 7450 forint” – mondta Sallai Krisztina, a Mályvavirág Alapítvány kuratóriumi tagja.

A betegségek tartós életminőség romlással járhatnak. Méhnyakrák vagy petefészekrák esetében akár a méh teljes egészét el kell távolítani, de endometriózis esetében több szerv összenövése miatt is komoly beavatkozások lehetnek szükségesek és gyakran meddőség is kialakulhat.

 

„Az endometriózis egy jóindulatú betegség a többivel szemben, de azt is szokták mondani, hogy rosszindulatúként működik, hiszen egy súlyos endometriózis esetén akár veseeltávolításra, béleltávolításra, hólyageltávolításra is szükség lehet” – mondta Salamon Adrienn, a Női Egészségért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Nagyon sokszor élethosszig tartó kezelésekre van szükségük ezeknek a nőknek. Az összes betegségnél fontos az életmódváltás, ennek költségeit, illetve különböző gyógyszerek és segítő eszközök beszerzését is segíti az adókedvezmény.

„A mellráknál például rendszeres kiadást jelent a speciális melltartó, aztán a speciális melltartóba helyezhető szilikon protézis, a speciális fürdőruha. Ugye a mellrákosoknál például nagyon javasolt mozgásforma az úszás, ami ehhez szükséges az is egy különleges fürdőruha” – nyilatkozta Baródi Edit, a Mellrák Ellen Egyesület programkoordinátora.

A támogatást öt női szervezet összefogásával érte el a Női Liga. A kormányrendelet melléklete a négy legsűrűbb női betegségen kívül még a két leggyakoribb tartós és súlyos férfibetegséggel, a prosztatarákkal és a hererákkal is kiegészült.

„Összesen a nők közül 220 ezer érintett és a férfiak közül olyan 6 ezer fő. De azt is tudni kell, például, hogy férfiak közül vannak mellrákban érintettek is. Ezt nagyon sokan nem tudják és ezért is tartom én nagyon fontosnak, hogy felhívjuk a szűrővizsgálatok jelentőségére a figyelmet, mert az gondolom, hogy nagyon sok minden megelőzhető lenne, hogyha elvinnénk a családtagjainkat szűrővizsgálatokra” – mondta Sevcsik M. Anna, a Babagenetika Egyesület elnöke.

A magyar lakosság kevesebb, mint egyötöde mondhatja el magáról, hogy az elmúlt 2 évben elment valamilyen szűrővizsgálatra. Az Európai Unió tagországaiban évi 1,3 millió ember halálát okozza valamilyen daganatos megbetegedés. Itthon 32 ezren halnak meg évente rákban, ezzel Magyarország vezeti a rákstatisztikát.  

Forrás: www.hirtv.hu 

*

Milliárdokkal támogatják a középiskolások nyelvtanulását - ha nem szóltak volna ( - itt a lehetőség)

Nyelvtanulással a boldogulásért címmel hirdet 3,3 milliárd forint keretösszegű, a középiskolások tanórán kívüli nyelvtanulását segítő pályázatot írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – jelentette be Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár.

A program keretében a középiskolások az iskolában vehetnek részt külön nyelvórákon, amelyeket az iskola nyelvtanárai, illetve felsőoktatási intézmények nyelvszakos hallgatói tartanak nekik.

A pályázaton felsőoktatási intézmények vagy az általuk vezetett konzorciumok vehetnek részt, az elnyerhető támogatás összege 330 milliótól 410 millió forintig terjed, így várhatóan 8-10 pályázatot tudnak majd támogatni. A program megvalósítására minimum 30, maximum 36 hónap áll rendelkezésre – mondta az államtitkár.

A pályázat keretében emellett a tanárok és a diákok is részt vehetnek külföldi csereprogramokon, tanulmányi kirándulásokon, emellett lehetőség van alternatív nyelvtanulási formák kidolgozására, szünidei nyelvi programok szervezésére, e-learning tananyag kidolgozására is.

Pályázni augusztus 14-től - első körben - augusztus 30-ig lehet, a kiírás megtalálható a palyazat.gov.hu oldalon.

*

Teletömik pénzzel az államtitkárok városait - Ócsa ebben is rosszabbul teljesít ( - jól jönne pár titkár)

A Hír24 szerint  "Megéri olyan városban lakni, ami államférfit adott Magyarországnak.  
Kivéve akkor, ha L. Simon Lászlóról van szó."

Már hivatalosan sem Ócsát képviseli - más körzeté

Ócsának sajnos csak egy kedves Szűcs Lajos jutott, aki megérdemel minden dicséretet, hiszen egyedüli táltosként tört előre a politikai ranglétrán. Azonban minden törekvés és siker ellenére az országgyűlés jegyzősége után "csupán" miniszteri biztosságig vitte.

Ócsa fejlődéséhez azonban ez mind kevés.  Láthatóan nem ugrott meg a városba áramló pénzfolyam, és nem lett jobb a lét. A város számára Szűcs Lajos nem hozta el azt a sikert, ami másutt nélküle is adott.

Lássuk, hát kik és miként lehettek sikeresek. Csak úgy pártosan.

Vele jól járt a település

A Blikk megint nyomozott egyet, most a miniszterek után azt nézték meg, az Orbán-kormány államtitkárainak városai mennyi fejlesztési pénzt kapnak. Tasó László közlekedéspolitikai államtitkár volt a legnagyobb király, lakóhelyét, Nyíradonyt szórta tele pénzzel. De a kollégáival ellentétben ő legalább uniós pályázatokból. Nyíradony ötmilliárd forintnyi eu-s fejlesztési pénzt kapott, ez azt jelenti, hogy minden nyíradonyire fejenként 700 ezer forint jutott.

Gazdaságilag  jól teljesített

Tállai András gazdasági államtitkár Mezőkövesdet talicskázta tele. A város NB II-es csapatának stadionjára eredetileg 400 millió forintot adott volna az állam, aztán addig tologatták felfele a költségvetési tartalékból, hogy végül 1,5 milliárd forint lett belőle. A helyi fürdő 800 millió forintnyi uniós pénzt kapott, de turisztikai fejlesztésekre is jutott az államtól 1,6 milliárd. Egy mezőkövesdire 577 ezer forintot osztottak. Pápa sem járt rosszul Kontrát Károllyal. A városban tízmilliárd forintnyi fejlesztés volt.

Kevésbé lett sikeres

Nem teljesített viszont annyira jól L. Simon László, pedig ő folyton a velencei-tavi fejlesztésekkel kampányol. Gárdony és környékén mégis egyetlen nagyobb beruházás volt csak, akkor is azt az utat újították fel, ami az államtitkár borászatához vezet.

Viszonyításul ismét Ócsára tekintve azt tapasztaljuk, hogy hiába állt be hatalmas fejlődés Szűcs Lajos pártos pályafutásában, ez az általa lakott városon nem látszik meg.  Ide valahogy nem dől a pénz. Itt nem észrevehető a fejlődés. Legalábbis nem a pártpolitikus személye nyomán, és úgy, ahogy azt a hivatkozott források állítják. Pedig Szűcs úr is államférfi, kormánypolitikus, de sajnos nem államtitkár.

Ócsa nem sokat profitált a többszörös elnökből

A bulvár sajtó szerint a pénzmozgás beindításához azonban ez a szint kell, hiszen minden felhozott példa az államtitkári  poszton levő személyek lakóhelyét említi, mint fejlődési gócokat.

Ócsa nem egy ilyen hely. Nem váltunk gócponttá. Az elmúlt évek során a város hiába adott megyei elnököt, országgyűlési képviselőt, valamint számos más posztra elnököt, a helyi közéletben és a társadalmi életben nem látható viszont az a fejlődés, mely más hivatkozott helyeken a sorolt titkárok nyomán tapasztalható.

Négy éve, 2011. augusztus 15.-én még nagy fejlődést ígértek a városvezetők. A városi honlapon közlemény jelent meg, kérve a lakosság támogatását.

Bukodi Károly: ''Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk.''

Sajnálatos, hogy azóta sem léptünk sokkal előrébb. A beígért fejlődés jórészt nem teljesült. A tervbe vett kerékpárút nem épült meg, az önkormányzat által megvásárolt irodaépület a város közepén máig romokban áll, miközben a pályázható pénzek is inkább más helyekre kerülnek és hasznosulnak.
De erről is írtunk már.

Ócsa pedig többre érdemes.

*

Augusztus 20.-a Szent István király és a keresztény magyar állam ünnepe - nemzeti ünnepnap ( - állami)

Magyarország állami ünnepe 

 

Augusztus 20-a államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. Ez a nap az egyik legrégebbi magyar ünnep, Szent István király és a keresztény magyar államalapítás napja, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása alatt I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király augusztus 15-én ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. 

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami egyenértékű volt a szentté avatásával. 

 

A történelem folyamán többször is bekerült a nemzeti ünnepek közé, de volt olyan korszak, amikor az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható.

A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek – március 15. augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nevezte ki a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.

Augusztus 20-án az új kenyeret is ünnepeljük. Magyarország minden táján a helyi pékek nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyeret sütnek, azt ünnepélyes keretek közt megszentelik, majd szétosztják az emberek közt. Azonban ezzel kapcsolatban szélsőségesek a nézetek. Egyesek szerint az új kenyér ünnepét 1949-ben szovjet mintára, mesterségesen kreálták, míg mások azt vallják, e nappal kapcsolatban Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899.évi rendeletéhez kell visszanyúlni, melyben a földesúr és az aratók közti „patriarchális jó viszony”helyreállítása volt a cél. Vannak, akik az ünnep eredetét az Apostolok oszlása néven ismert középkori liturgikus ünnephez (július 15.) kötik, amikor az aratás befejeztével ünnepi körmenetet tartottak, majd az új kenyeret bevitték a templomba és megszentelték.

Nehéz megmondani, hogy valójában mi is az új kenyér ünnepe és mikor is van egyáltalán, az viszont tény, hogy augusztus 20-a, a keresztény magyar állam legnagyobb ünnepe, ünnepeljünk hát méltóképpen.

*