Látkép

 *

Budapestfelé félúton - az ötösön továbbra is kurvaság van

 

*

Kétdimenziós Ócsa - kisvárosi hangulat ( - látkép a polgármester és a nép szemszögéből)

Hihetetlen, hogy ebben a vészterhes időszakban, amikor emberek vesztik el az állásukat, maradnak munka és megélhetés nélkül, akkor a biztos pénzen otthonülő polgármester lájkvadász kedélyjavítóként dobja be magát a közösségi oldalon, és próbál virágos képet festeni a városról, de áttételesen inkább magáról. 

A kisvárosi polgármester úgy tesz, úgy bánik az itt élőkkel, mintha az ócsaiak javarészt magába fordult olyan autista lenne, aki se nem lát, se nem szól.  

Ócsa a polgármester meglátása szerint

A polgármester valahol ezeknek az embereknek próbál szebb jövőt, jobb leletet, és kilátást festeni.  Az áltatás, a hazugságra emelt dilemma a polgármesteri tehetetlenség kényszeredettségbe fordulása.  Ez az, amikor még mindig nincs mit felmutatni, de ott van pár nemrég ültetett virág.    

Valósidejű városkép a mindennapjainkból

Olyan ez, mint oktondi férjek a megcsalt feleségeiknek szánt egy szál virágos képmutatása.

*

Buksi után szabadon: "úton jövet-menet", avagy így látjuk azt, amit az erre hivatottak nem - szemétség Ócsán

Kedvenc polgármesterünk osztotta meg közösségi oldalán az úton, jövet-menet címen azt a képet, amit Ő lát Ócsából.  

Ennek apropóján a blog is újrakelt és a polgármester által nem látott közterületet, ahol - az önkormányzati beszámolójukból kiderültek szerint, - a fizetett felügyelők sem járnak, ott ebbe a szépségbe botlottunk.

Gaz és szemét egy helyen, és városszerte.  Úgy tűnik a közterület-felügyelők csak a lakosság magasra nőtt fűszálait veszi észre, a városi szemétlerakókat meg nem látja meg.  Ezért lehet ilyen a belterület.

Mértéktelen kosz, vágatlan gaz és hátrahagyott törmelék - mindez a Bolyai menza és a Vasútállomás mellett a központban

Aki nem ismerné fel, annak eláruljuk, hogy ez nem egy városon kívüli külterület, hanem pont egy forgalmas csomópont, ahol napjában több százan megfordulnak a napi munkába menet, vagy egyéb közlekedésük során, illetve éppen a vasúti átszállás alkalmával. A szombati piaci napokon pedig olyan nagy nyüzsgés a város ezen oldalán, hogy a hátrahagyott lócitromtól talán nem látni az éppen itt feltornyosuló betontörmeléket.  (Mi bezzeg észrevesszük és hónapok óta ebbe botlunk.)

Ugyanaz a látlelet némi lócitrommal a városi piac-vasútállomás-menza kiszögelésben - nem elrejtve az itt megfordulók elől

Mindez a nagy szemétszedési akció után maradt hátra, akkor amikor már sokakkal azt akarják elhitetni, hogy Ócsa felvirágoztatásán munkálkodnak. Egyedül a lóürülék friss, köszönhető a lovasaink trágyázási szokásainak.

Minden tévhitben élőnek ezekkel az úton, útszélén felbukkanó "táj"-képekkel csak úgy napjában, keltében szembesülünk. Elvégre nem köthet minden ócsait a munkája a Bajcsyn található hivatalhoz.

 

Út menti elhagyott szemétkupac, közvetlenül a város mentén - ide úgy tűnik nem járnak a szolgálatosok

A polgármester invitálta Föld órája szemétszedése után továbbra is az elszórt és hátrahagyott hulladék domborítja az ócsai tájat. Úgy látszik ez nem tűnik senki szemébe. Mintha errefelé nem fordítanának úgy figyelmet, mint a nőni nem akaró Oxyfára. Pedig erre is járőrözhetnének a kis huszárok, hogy ők is dokumentálhassák (megerősíthessék) azt, amit a blog lát.

Ócsa városüzemeltetésével valami nagyon nincs rendben, hogy ezt is a lakosságra hagyják.

Ez a kupac már nem fért bele, és fel sem a nyergesre ebédig - ezért hagyták ott rohadni az egészet ( - csak erről nem szólnak)

Mint korábban felvetettük, nem hisszük, hogy egy jól működő  közterület-felügyelet és egy szervezett polgárőség esetén ezeknek a szemeteknek ne lenne felelős gazdája.

A városüzemeltetés nem foglalkozik ilyen alantas dolgokkal, de az is lehet, hogy a különböző szolgalatok közt nincs megfelelő kommunikáció és összhang. Olyasmi lehet mint a három majom esetében, amikor az egyik nem lát, a másik nem beszél, a harmadik pedig nem hall.  Látni az eredményt.

 

A felvirágoztatás a hulladék eltávolítással kéne kezdeni - nem elég az ablaknyi kirakat ( - a fénylő almahéj, miközben rothad a belső)

Hiába a tilalom, ha az önkormányzat saját maga engedélyezi a lerakást. A szemétdomb építése ezzel kezdetét vette. A lakosok csak folytatják, az illegális tevékenységet, az egyik zsák vonzza a másikat.
Folt a foltját.

Ez pedig az önkormányzat hozadéka tavalyról - Eu-s MÁV parkoló beruházásról engedményezett lerakás ( -  B2 Trans Kft )

A felvételeket tekintve inkább vélhetjük, hogy  egy nem törődöm, hányaveti és csak a színpadias szereplésre törekedő bábalakulat járhatja a várost, ha Ócsán még mindig előfordulhat, hogy nem sikerült megszabadítani a várost mindettől a szeméttől. 

*

Látkép: Te melyiket választanád a kettő közül - városbeli különbség ( - dönts magad, válassz magadnak)

Te melyiket választanád a két város közül?  Neked melyik testszik? 

Válassz szabadon, dönts önállóan.

*

Érdekességek és különbségek - Dunavarsány versus Ócsa ( - kitekintés vagy inkább látlelet)

Dunavarsány a Közép-Magyarországi régión belül Pest megye Szigetszentmiklósi járásában található. Lakossága 7000 fő.

Ócsa hasonló tájjelleggel a Gyáli járáshoz tartozik. Lakossága meghaladja a 9 ezer főt. (2015. jan. 1.)^[*]

Dunavarsány oly közel és Ócsa oly távol

Mindkét település közel azonos távolságban helyezkedik el a fővárostól.  A két település közt azonban számos különbözőség található.

Ócsa szégyenére Dunavarsány egy dinamikusan fejlődő várossá vált az utóbbi időben, annak ellenére, hogy közel azonos időben vált várossá Ócsával.

Ócsával ellentétesen Varsány nem rendelkezik Árpád-kori múlttal és nem bír felmutatni egyetlen régmúlt emléket, vagy öregkori környezetet. Dunavarsányban nem rendelkezik a premontrei rend által alapított egykori kolostor-bazilikával.  Ócsa viszont igen és számos korabeli műemlék veszi körül mindezt.

Dunavarsány mégis jelentős idegenforgalommal rendelkezik, míg Ócsa az itt található értékek ellenére sem mondhatja ezt el magáról.

Varsány a korábbi Árpád-kori falu a tatárjárás idején elnéptelenedett. A falut és környékét V. István 1270-ben a nyúl-szigeti apácáknak adományozta.

A középkorban gyéren lakott terület Hunyadi János kormányzósága idején Fejér megyéből átkerült Pest-Pilis-Solt vármegyéhez. A törökök kiűzése után I. Lipót császár türingiai svábokat telepített a környékre. Varsány falu a 19. század közepétől lett a taksonyiak birtoka, önállóságát 1946-ban nyerte vissza.

Ellenben Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Nevét 1235-ben említette először oklevél Alza néven. A Szűz Mária tiszteletére emelt premontrei monostora a váradelőhegyi prépostság filiájaként jött létre és 1235-ben már fennállt. A monostor helyén álló bazilika a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke.

Ócsa 1856 körül járási székhely lett.

Az 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be.

Amikor még a bejutásért a kegyekért kérő(d)ztek

Ócsa lakossága ma is többnyire ingázva keresi megélhetéshez szükségest. A helyi gazdálkodók kevés bérmunkást kötnek le. A FÉG elvesztése óta jelentősebb ipari tevékenység, foglalkoztatás nincs a városon belül.

Vasútállomás - érkezés ( - Ócsa)

A közlekedése Dunavarsányhoz hasonlatosan vasúti és közúti buszjáratokkal biztosított. Csakhogy, míg Varsányba aránylag gyorsan és nagy járatsűrűséggel lehet közlekedni, addig ez Ócsára nem mondható. 

Központi vasútállomás Ócsán

A vasúti közlekedés szintje máig nem éri el a Dunavarsányiak által elérhetőt. Sem gyorsaságban sem a járatok gyakoriságában.

A buszközlekedés pedig még rosszabb mutatókkal bír, mert Ócsáról többnyire a lassú körjáratokkal, Alsónémedin át lehet csak a főváros azonos területére eljutni. Ezek a viszonylatok túlzsúfoltak, lassúak és színvonalon aluliak. A menetrend tartása a inkább a buszvezetők rutinjának köszönhető, mintsem a forgalomszervezésnek. Itt is jelentős késések szoktak előfordulni, de még mindig biztosabb az eljutás és az időbeni célba érés, mint a vasút esetében.

Dunavarsány ennél sokkalta biztosabb és kiszámíthatóbb közlekedési háttérrel rendelkezik.

Akin a dolgok múlnak - a polgármester

Ócsa az autópálya közelsége ellenére sem tudja kihasználni adottságait.

Dunavarsányban 2008. június 4-én avatták fel a trianoni békeszerződés évfordulójára készült gyászemlékművet.[*]

Ócsán erre sem emlékmű, sem megemlékezés nem volt egészen az elmúlt évekig.  Ugyancsak ez mondható el a másik Nemzeti Emléknap (Gyásznap) vonatkozásában. Amikor az ország az Aradi vértanúkra emlékezik, Ócsa hivatalosan nem készül erre. Ahogy más városokban szoktak, úgy itt nem emlékeznek. Ócsán csak a hírekből tudni, hogy a nemzeti gyásznap alkalmából félárbocra eresztették a nemzeti zászlót a Kossuth téren. A városon belül ebből semmit nem látni, vagy érezni.  Központi megemlékezések nincsenek. 

Intézők

Dunavarsány az ott élő polgároknak számos lehetőséget kínáló látványosan fejlődő várossá vált.

Az 1990-es évek elejétől zajló közműves beruházások túlnyomó többségét (víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna-hálózat) Dunavarsány koordinálta a kistérségben. Dunavarsány több mint 300 vállalkozással, 200 magánvállalkozással, illetve egy 90 hektáros ipari parkkal rendelkezik, amely a terület fekvése, könnyű megközelíthetõsége miatt kiváló lehetőségeket nyújt a betelepülni kívánó vállalatok számára.

Ócsa ezzel szemben letapadt. A várossá válásának 10. évfordulója alkalmából sem tudott felmutatni semmi érdemre valót. A fejlődés valahol megrekedt a polgármesterválasztásokat követően.

A 10. évfordulón a színpadias tortára várva - Szűcs és Pánczél a sorban, Bukodi a háttérben asszisztál ( - fontoskodók)

Ócsán csupán a kormányzati célkitűzéseknek megfelelő Uniós projektekben vállalnak fel szereplést.

Vasúti átjáró  - Ócsa ( - és ebből kettő van ilyen)

A Tanyafejlesztési pályázatokra évek óta nem jelentkezett a város. A város összefüggő járdahálózattal, megfelelő vízelvezetéssel, utcai csatornahálózattal, megfelelő csapadékelvezetéssel máig nem rendelkezik. 

Az alsópakonyi szociális lakópark-beruházás az ígért nagyarányú fejlődést nem hozta meg. Hiába hazudta ígérte Az első ütem 80 házát is alig tudták feltölteni. A tervezett további ütem nem fog megvalósulni, abba már bele sem kezdtek. A vállalt kerékpárút kiépítése a vasútig nem valósult meg, az alsópakonyi buszforduló sem lett már kiépítve. A buszközlekedés, az összeköttetés sem javult a telep benépesülésével, és az átellenben levő régi településrész sem jutott vezetékes vízhez, csatornához, vagy gázhoz. Szociális épületek, ellátást biztosító üzletek nem létesültek, az egész egy elszigetelt és különálló résszé vált. A városvezetés sem sokat tesz az összeköttetés és az integrálás érdekében.

A városon belül egyre több az eladó ingatlan, amiknek értéke az utóbbi időben jelentősen csökkent. A betelepülés helyett az elszivárgás figyelhető meg. Ócsa nem biztosít már célt és alternatívát más településekkel szemben.

A városon áthaladó főbb utcák és útvonalak sem rendezettek. A vasútállomás környéke lepusztult, csúnya bódévárosra utal a szomszédos piac udvarral és a szombatonkénti zsibvásári körülményekkel.

A városházával szemközti romház az önkormányzat drágán vásárolt tulajdona, ami évek óta céltalan kárhozatra ítélten áll a főutca és a műemlék templomhoz vezető utca szögletében. 

Ócsán ez a város háza

A Városháza is csak egy toldozott-foldozott avult épület, ami messze nem hasonlítható a nálunknál jelentősen kisebb város, Dunavarsányban most átadottal. 

Dunavarsány Városháza

Mindezt Pánczél Károly is visszaigazolhatta, amikor közreműködésével a minap átadták azt. 

Inárcs - új óvoda

De beszélhetne még az Inárcson felavatott óvodáról és környezetéről, mely messze szimpatikusabb a helyi létesítmény szűkre szabott hátterénél.

Ócsa, bizony megfeneklett az utóbbi időben. Nem csak a főépítészét, a jegyzőjét, hanem a vonzerejét, egykori báját, és népességét is veszíteni látszik a város az elmúlt évek polgármestersége alatt.

Ezt immár nem csak mondjuk, hanem láthatjuk is akkor, ha kitekintünk, vagy körülnézünk a hasonló, vagy kisebb kaliberű, de közel sem azonos képet nyújtó városok, vagy települések során. 

*