Kutya egy Nőnap Ócsán - Paksi Zita buksi kutyája az önkormányzati újság címlapján ( - hölgyválasz)

Paksi Zita szerkesztette közpénzes Ócsai Kisbíró márciusi, Nőnapi címlapjaként a szokványos virág helyett egy police sapkás tacskó képével köszöntette a hölgyeket.  

 Nem tartom szerencsésnek, de jó pofának sem, Bukodi Károly felelős kiadó lapjának címlapos üzenetét. Véleményem szerint a nők ezen a napot többet érdemelnek egy rendőrsapkás (PicÚr) kutya képénél. 

Persze lehet, hogy velem van a baj, és a fideszribancozó munkásőr polgárőr Nőnapi üdvözletéhez próbált felzárkózni, azaz méltó társ lenni Paksi Zita. 

 Nagy lehet a baj, ha már a polgármester sajtósa is nő létére egy kutyával azonosítja a Nőnapot. Ez esetben mégis csak lehet népi valóság alapja a nagyra becsült polgárőr nőkre vonatkozó jegyzésének. 

*

Hiába reklámozza az ócska Kisbíró - megjelent a kormányrendelet: mindenféle tűzijáték tilos szilveszterkor

A szilveszterkor is érvényes esti kijárási tilalom betartatása és a csoportosulások elkerülése érdekében megtiltják a szilveszterkor használatos pirotechnikai termékek árusítását és felhasználását.

 

A Magyar Közlönyben is megjelent kormányrendelet szerint az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek december 28-án 18 óra és január 1-jén hat óra között tartó időszak tartama alatt sem használhatók fel. A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék tekintetében meghatározott tevékenységek sem hatósági engedély nélkül, sem a hatóság által kiadott engedély birtokában nem végezhetőek. 

A mostani rendelet tehát kiterjed minden fajta tűzijátékra, amelyeket korábban az év végi időszakokban lehetett árulni és használni. A petárda árusítása máskor is tilos. 

Akár 150 ezer forinttal büntethető szabálysértést követ el az is, aki a szilveszterkor használatos pirotechnikai termékek forgalmazására, felhasználására, birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi - írja a kormany.hu.

 *

Ócsa polgármestere sem sajnálja elkölteni a közpénzt, ha az neki kedves - éppen csak a közre nem fordít eleget

Nem csak Nagy Gábor Tamás, az I. kerület fideszes polgármestere nem sajnálta a pénzt a kényelmére, amikor hivatali autót is vásároltatott magának az önkormányzattal.

Figyelemre méltó ahogy a polgármester töltőre helyezi az önkormányzat által személyes használatra vásárolt elektromos autót - Ócsán bezzeg még környezetszennyezőt használnak a fizetett politikusok

Ahogy a Magyar Nemzet értesült, az I. kerület fideszes vezetőnek 2014-ben egy Nissan Leaf típusú elektromos autót szerzett be a Budavári Önkormányzat, egy évvel később pedig egy hibrid meghajtású Lexust is vásároltak neki személyes használatra.

Ócsán Bukodi Károly polgármester is valahogy ezt a luxus próbálta elérni, amikor a vagyonnyilatkozatában fel nem lelhető, illetve nem szereplő Renault kombit a kisváros költségvetéséből cserélte le az új Opel Astra Sports Tourer típusra. Igaz, ez sem került a vagyonnyilatkozatába, mert ennek minden költségét a lakossági büdzséből fizeti a város.

Horváth Tamás alpolgármester és a közpénzből cserélt laptop

A polgármesteri luxushoz társulnak azok a laptopok és számítástechnikai eszközök is, amiket a munkavégzésre hivatkozással cseréltek le a ciklus elején. Korábban a blogunk is beszámolt arról a jólétről, aminek apropóján a maguk által használt laptopokat a  Kecskés Zsolthoz kapcsolható Computerfutár Kft-vel értékeltették fel, aminek után vagy harmincezerért meg is vették azokat. Az így kiüresedő eszközök cseréjére ugyancsak ezen cégen keresztül vagy 3,5 milliót költöttek akkor. 

Bukodi új autó vásárlásának volt aki nem is akarta elhinni a hírt, mondván, hogy azt biztos a városi polgárőrség, vagy a létesítendő tűzoltóságnak szánták. Azonban ez nem így zajlott. Az éves költségvetésbe már eleve beillesztették  a polgármester személyes használatába szánt autót. Ezzel eleve 6 milliót vettek el az emberektől. Ennek során több beígért fejlesztés, városképi arculatrendezés, út és járdaépítés elmaradt a városban.

A polgármesterség után ki tudja mit fog kezdeni magával - és vagyonkájával (- számunkra csak a kiüresedett város és az adósság marad)

Elvégre az I. világháborús emlékmű és környezete sem újult meg, az ma is ugyanolyan rendezetlen, mint a beígértek előtt volt. Pedig a polgármester még 2014-ben milliós felújításról beszélt.

Németh György nélkül ennyi sem lenne

Előadta, hogy a nyertes pályázattal, amely 5 millió Ft értékű felújítást tenne lehetővé szeretnénk helyreállítani magát a szobrot és a talapzatot is, hogy méltóképpen megemlékezhessünk az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról. A teljes körű restaurálás során 90 fokkal elfordítanánk az emlékművet, hogy ne az útra, hanem a mellette lévő kis térre nézzen. Továbbá rendeznénk a közvetlen környezetet füvesítéssel, térkőburkolattal és padok kihelyezésével.  

Ebből sem valósult meg semmi. 

I. világháborús emlékmű - rendezetlen környezet Ócsán

Önkormányzati járdaépítés - ennyi..

Aztán az önkormányzati járdaépítési program is szinte csak a lakossággal történő darabos építtetésekbe fulladt, és nem hozott olyan eredményt, ami által Ócsa hézagos járdázottsága javult volna. Ócsán a két jelentős forgalmat lebonyolító vasúti átjáró kinézete ma is olyan, mint a községi, tanácsi időkben volt. Bukodi két ciklusos regnálása és korábbi alpolgármesterségének ideje sem volt elég számára a kritikus állapot megszüntetésére.

Inkább a volt Tsz-Iroda megvételére fordított annyit amennyiből az egyik átjáró teljes felújítása és kiépítése kijött volna. Ez akkortájt vagy 27 millió körül kóstált. Ma az átjáró szintén azt a leromlott állapotot mutatja, amit a bevásárolt irodaépület. Az ár-érték és csereszabatosság itt sem számít, ha a közvagyon elköltéséről van szó. 

Bukodi-Horváth alkotta városvezetés erre a romhalmazra költött több mint negyedszáz-milliót - biztonságos vasút átjáró helyett

Bukodiék valahogy mégis csak a téeszesek roskatag és semmire sem jó egykori irodaépületének a megvételében láttak, vagy találtak üzletet. Persze arról, hogy aktuális értékbecslés, állapotfelmérés nélkül mi célból  vették meg egy korábban bemondott ingatlanos ár alapján, azt még nem mesélték el a lakosságnak. Ahogy azt sem, hogy azóta mennyit veszített az árából az elhanyagolt és magára hagyott csúfság.

Korszerűtlen lepusztult, járdázatlan átkelő Ócsán, Bukodi polgármester második ciklusának vége felé is ezt látványt nyújtja - szégyen reá és a városra, a választókra tekintve

De a jóból ez sem elég, hiszen a Nefelejcs Óvoda hőszigetelése és tetőfelújítására sem volt jó az erre biztosított pályázati lehetőség, amiről a blogunk is beszámolt. A külső hőszigetelést igaz elvégezte volna az egyik cég, és a tetőcserére is lehetett volna pályázni, de inkább választották a másik utat. Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy a hőszigetelés után álltak neki a tetőnek hitelből, holott a város még az előzőleg felvetteket sem heverte ki. 

Ócsa másik vasúti átjárója, ahova sem járda, sem kerékpárút nem vezet - ez egyik rendbetétele kitelt volna a Tsz-Iroda vételi árából

De mit is várhatunk egy olyan településvezetőtől, aminek megyei vezetője úgy ment el a télből az Azori-szigetek melegebb éghajlatára, hogy közben a Pest megyei iskolák sora fűtetlenül maradt a kifizetetlen számlák okán. 

Szűcs Lajos "társas utazása" ellenére semmit nem veszített a párton belüli vezetői tisztségeiből - sőt...

Persze Szűcs Lajos mindezek alatt egy Lexusban ülve járta a választókörzetét, így Ócsát is ez időtájt. Ezt követően került csak át Gyál, Vecsés, Üllő, Ecser adta új körzetébe aminek után vette birtokba azt a Toyota Avensist, aminek márkatársa Gyál korábbi alpolgármestere személyes használatába került. 

Szűcs Lajos (egykori) Lexusa Ócsán a házánál - soha nem volt a nevén az autó (- Szűcs Lajos (Fidesz) tavaly júniusi bevallásban nem szerepelt, hogy 2010-ben vett egy Toyota Avensist)

Azóta Szűcs Lajos a 7-s számú választási körzet képviselője, és a szintén Toyotás Pánczél Károly az ócsai körzet országgyűlési képviselője lett. Pánczél Károly a váltást (cserét) követően potom pénzért vettem meg a 10 milliós lízingelt autót. Persze Szűcs Lajos sem ragadt le a Toyota Avensis társaságában. Azóta már egy hozzá jobban illő, drágább és strapásabb luxus terepjáróként aposztrofált csodával jár.

Nem csak a védernyőben hasonlatosak a helycserés politikusok - a pártban  és az országágülési képviselőségben is közösködnek ( - no meg a “Toyota Avensis SED Sol Platinum Edition”)

Gondolhatjuk, hogy Bukodi sem fog leragadni a személyes használatba kapott új autónál. Ciklusának végéhez közeledve kiszámítható mód az Opel Astra Sports Tourer maradványértéken valahogy a családnál marad majd.

Aztán azt már senki se firtassa, hogy a Bukodinak vett 5 millió feletti autó vásárlása, vagy vételi szerződése miért nem lelhető fel az önkormányzat hivatalos honlapján. Elvégre a Magyar Nemzet szerint a Lexus vásárlásnak nincs nyoma az I. kerület önkormányzat weblapján ott, ahol egyébként csak nyolc-tíz évvel ezelőtt kötött szerződéseket lehet megtalálni. 

Ócsa lakosságának csak ilyen kocsi jár

Tehát Ócsa fideszes vezetése sem sokkal különbözik az azonos pártból származó politikai vezetéstől. Itt is képesek önkormányzati ingatlan testületi határozat nélkül külön egyezség alapján használatba adni és környezetszennyezésre "hasznosítani", majd a lebukást követően a nyomokat  suttyomban eltüntetni.

 

Ócsa lakosságának másik járandósága - legalábbis, ami a kocsit illeti (- ez jár nekik)

Felelőse itt sincs a károkozásnak, ahogy az ország politikai térképén és annak  nagy részén is ezt tapasztalható.  Ahogy a Kormány, úgy az önkormányzat(ok) sem sajnálja(k) a közpénzt a helyi jólét biztosítására. Csupán a köznép, az egyszerű emberek és a lakosság nem részesül ebből. 

Így van ez Ócsán is. 

MNO, a 24.hu valamint Kisbíró nyomán

*

Megjelent a drága Ócsai Kisbíró idei első száma - de minek, jelentéktelen, semmitmondó ( - Paksi Zita munkája)

Hétvégére bedobták az Ócsai Kisbíró új, Paksi Zita által szerkesztett januári számát.

Akár ki is dobhatták volna. Ennyire silány, szánalmasan gyenge és tartalmatlan lapszámot az elmúlt évek forráshiányos hónapjaiban sem voltak képesek produkálni. A több milliós költségvetésből előállított önkormányzati újság havi lapszámának az árát inkább az utak kátyúzására fordíthatta volna a polgármester, mintsem erre a semmitmondó programfüzetre.

Valójában semmi hír, frissesség, érdekesség, vagy olyan önkormányzati nem került a lapba, amiből az emberek valós képet, tájékoztatást kapnának a város életéről, az önkormányzat munkájáról, netán a mindennapjainkat körülvevő valós problémákról. A lakosok szinte semmit nem tudnak meg arról, hogy napjában mi történik a városban. Még havi összefoglaló formájában sem. A polgármesteri "interjúk", az ülések beszámolói semmitmondóak, alapjában véve inkább titkolódzó formát öltenek,  mintsem tájékoztatást adnának. A Bukodi-Horváth adta városvezetés elmúlt évei katasztrofális viszonyai csúcsosodnak ki az idei első lapszámban. hablatyolás és egy lesilányult programfüzet az egész, mely pusztán Paksi Zita szabadidős (ocsamuvhaz) tevékenységének beindulását propagálja.

Ócsa város ingyenes blogjának egyetlen bejegyzésében több tartalom, információ híradás lakozik, mint havonta megközelítőleg félmillióba kerülő kisvárosi lapba.

Az önkormányzat elmúlt évi és mondhatni eddigi munkája a mélypontra süllyedt. Ebben a mélységben leledzik az utóbbi évek egyik legjelentősebb (ha nem legnagyobb és legbotrányosabb környezetszennyezése) amit valahogy a városvezetés hozott össze. Ugyancsak ebbe a mélységben lakozik az önkormányzatiságunk, ahonnan úgy kerülhetnek ki hivatali adatok, hivatalos levelek, pénzek, hogy arról sem a lakosság nagy részét sem pedig a hatóságokat senki sem tájékoztatja. Olyan visszaélések, korrupciógyanús történések zajlanak a mélyben, amelyek azelőtt soha nem voltak jellemzőek. A városi polgárőrség elmúlt évei egy mélyrepülés volt. Boros Tibor nevéhez köthető számos személyes probléma, jogsértés került felszínre, aminek feltárása a környezetszennyezési ügyhöz hasonlatosan még várat magára. Az viszont saját beszámolóiból ismert, hogy a helyi polgárőrség létszáma egyharmadára csökkent, és az ismert húzóemberek távozásával mondhatni felhígult. Az elnökválasztás belharcai ugyanúgy megtépázta és felszakította az egyesületi egységet, ahogy az Egressy Gábor Szabadidőközpont vezetésének váltása is a helyi kulturális életet. 

Ma ott tartunk, hogy mind a polgárőseget, a kulturális életet és az önkormányzatiságot is szinte újra kell építeni és szervezni, mert az elmúlt közel 6 év munkássága nagy erőfeszítések árán, de sikerrel zúzta szét.

Ócsa ma rosszabbul áll, mint két választási ciklussal ezelőtt. 

 

Ócsa úgy kezdett bele az ide ide évbe, hogy az év végi rombolást görgeti tovább. Újjáépítésre gyors fejlődésre továbbra sincs semmi jel. A város hitelállománya, deficitje a végsőkig feszített. 

Ennyire szarul - mint ahogy ezt az Ócsai Kisbíró tartalmatlansága is kimutatja, - soha nem kezdtünk évet Ócsán. Kétségtelen,hogy mindezek mögött Ócsa vezető tisztségviselőinek, és az ócsai önkormányzati képviselők egyéni felelőssége rejtőzik.  

A kommunikáció jelentőségét még Horváth Tamás befolyásolása alatt fedezte fel a polgármester, amikor a helyi újságot kivették a Kulturális Bizottság keze-ügyéből.  

Egy kapcsolat vége - ismételten változás állt be az önkormányzati kommunikációban ( - Kisbíró és a mögöttes)

 

 Már csak az a kérdés, hogy mit kapunk a pénzünkért. Ezért sem mindegy, hogy ki szerkeszti avagy adjusztálja a lapot.  Az Ócsai Kisbíró az önkormányzati kommunikáció jelentős eszköze, a helyi ember hírforrása.  Elvileg innen értesülhet(ne) a városi élet, az önkormányzati, és az őt érintő események sokaságáról. Elméletileg ezért is készül az önök, mint helyi adófizetők pénzéből, önöknek.

A gyakorlat azonban egy kicsit mindig mást mutat.  Az önkormányzat újságját évek óta azt Oktatási, kulturális és sport Bizottság megkerülésével egyfajta személyi befolyással vezérelten irányítottan szerkesztik. Erre utalt a korábban megbízott "hivatásos" szerkesztők váltása a helyben foglalkoztatott belső munkatársra.  

Erről 2013-ban ezt lehetett olvasni: "Mint köztudott, az Ócsai Kisbíró szerkesztése, kiadása és kezelése kikerült a képviselő-testület és azon belül a Kulturális Bizottság fennhatósága alól, annak ellenére, hogy erről nem határoztak. Pontosan azért, mert Bukodi Jánosné bizottsági elnök ebbéli hatáskörét évek óta nem gyakorolja, azt felhatalmazás nélkül átengedte Horváth Tamásnak, aki így szinte egymaga uralva, kézi vezérlésre állította az önkormányzati lapot. Innentől az illetékes Kulturális Bizottságnak és annak behódolt elnökének semminemű ráhatása nincs az "önkormányzati" újságra. Bukodiné még azt is eltűrte, hogy a saját képviselőinek írásait kizárják a megjelenésből. A mostani arculatváltás és a szerkesztői csere is ezzel a nemtörődöm némasággal zajlott.  Bár meg kell jegyezni, hogy így volt ez korábban is, amikor a Bukodi-Horváth tandem hatalomra tört. Akkor Németh Györgyöt távolították el a laptól, és cserélték be a drága Fülöp Krisztinára és Moldován Ágnesre." 

Ez még 2010 végére és a 2011-es ismételt lapindításra vonatkozott.   

Sokan már ennek sem örültek, bár szakmai kézbe került az újság. Krisztina és Ágnes illőn be is mutatkozott, és változást hozott a lap stílusába Eleinte meg is jelentek olyan írások, amik eddig és ezt követően sem kaptak aztán helyet. Gondoljunk itt a Halászyban történt balhéra, mely azóta is kísérti Ócsa vezetését.

Aztán 2012. novemberében már nem ők vitték a lapot. Erről ennyi volt a hír:  "Kedves Olvasó! Változások szele fújt mostanában az Ócsai Kisbíró házatáján, új külsőt, új szerkesztőt, új témákat kapott az újság. Bízom benne, hogy tetszik Önöknek a megújult novemberi szám, kedvüket lelik a helyi hírek olvasásában, az ócsai programok színes bemutatásában. Ha észrevételük, javaslatuk van, ne habozzanak, várom leveleiket, ötleteiket a szerkesztőség postaládájába! Örömteli olvasást kívánok! Üdvözlettel, Kertészné Molnár Anna, szerkesztő"

(Kertészné,) Molnár Anna, csendes, visszahúzódó személyisége egy bizonyos ékkövet jelentett az apró városka önkormányzati életében. A lehetőségekhez képest kerülte a nagy nyílvánosságot. Ennek ellenére, igyekezett belevetni magát a hivatali munkába és bizonyítani rátermettségét. A mögöttes tartalommal nem is volt gond. Csupán a Kecskemét típusú nagyvároshoz szokott személyisége nem tudott megfelelőn akklimatizálódni Ócsa vidékies életviteléhez. Elfogadta a felettesi elvárásokat, és ennek megfelelően cselekedett. Mondhatni tette a dolgát. Szerkesztette az újságot, riportólt a polgármesterrel és megtöltötte a lapot. Egészen mostanáig.
 

Azóta is változik a önkormányzati lap háttere, stílusa, kommunikációja. Vesztünkre.

Paksi Zita ebben az egész folyamatban nem csak egy kommunkiációs munkatárs, aki ugródeszkának tekinti a mostani megbízatást, hanem maga a végrehajtó. Az aki nem híreket, hanem propagandát közöl. Meghatározó ember az újság, a tartalom, és így megjeleníthető információk terén. Ha nem számol be egyes eseményekről, akkor azt is hihetik, hogy azok nem léteznek. Pedig a valóság ennél több. Igenis súlyos gondok vannak Ócsán, amiről a vezetés fizetsége nyomán Zita sem számol be. Most persze neki is jól jön az új állás kínálta pénz és lehetőség. Idővel azonban maga is ugyanúgy le fog lelépni, mint elődje, vagy ahogy a polgárőség mostanság bedőlt, s távozó elnöke.

Valahol persze mindenki folytatja, és az élet is megy tovább, de hogy ezzel Ócsa hova süllyed, azt csak a környék felemelkedő és ránk letekintő polgársága látja át igazán. Itt a gödörben minden egysíkú és megszokott. A közöny és az önkormányzati kommunikáció párban jár. 

Kérdés viszont, hogy mi lesz a várossal, az itt élő emberekkel?

Az ócsai ember pedig egyre inkább fél közösségi megnyilvánulást tenni, és már Facebookozni sem mer felszabadultan, mert vagy a polgármester, vagy egy polgárőr, esetleg valami köztes megbízott képes felkeresni és számonkérni a megjelentett véleménye kapcsán. Nem egy tisztességes embert volt kénytelen elviselni a zaklatást, vagy visszavonni az általa szóvá tetteket. Már nem csak az a két ismert helyi lakos tette szóvá a kommentjei után bekövetkezett figyelmeztetést, hanem más személyek is visszajelezték ezt az ÁVH időkre emlékeztető jelenséget. Lassan a politikai megrendelés vagy feljelentés bíróságra kerülő koncepciós perek is egyre inkább megjelennek illetve visszatérnek. Ócsa sem ártatlan ebben. Bukodi városvezetése is tett már pár lépést e-felé, és kezdeményezett úgy eljárásokat, hogy arról nem számolt be. A háttérben fizetett ügyvédek meg ugyanúgy kiszolgálják jó pénzért a hatalmat, ahogy sokan mások is megélnek ebből.

 

Ma egy olyan virtuális világot élünk, ahol az arculat helyett a smink számít és nem a valóság a lényeg, hanem a megjelenített maszk, amit a kommunikáció vetít felénk. 

Az Ócsai Kisbíró és a Paksi Zita adta új szerkesztés mindezt biztosítja és tárja elénk. 

Valós problémák nélkül, tájidegen, életszerütlen vetület, álságosan beltartalom, mellébeszélés. 

Erre van most szükség, hogy ne a valós dolgokkal, a helyi problémákkal foglalkozzunk. 

Ezért erre van, és lesz pénz amíg a mostani vezetés kezében a hatalom. 

*

Egy kapcsolat vége - ismételten változás állt be az önkormányzati kommunikációban ( - Kisbíró és a mögöttes)

Ócsa közéletének szerves része az önkormányzat és annak többségi kapcsolódása a hazai pártpolitikába valamint a helybéli emberek életébe. Mindennek a munkásságnak a megjelenítése a helyiek előtt az önkormányzati újság képében tükröződik. Ezért sem közömbös az ócsai polgár számára, hogy a pénzért mit kap, hiszen az Ócsai Kisbíró a költségvetésben évente 4-5 milliós tehertétel a számunkra.

Már csak az a kérdés, hogy mit kapunk a pénzünkért. Ezért sem mindegy, hogy ki szerkeszti avagy adjusztálja a lapot.  Az Ócsai Kisbíró az önkormányzati kommunikáció jelentős eszköze, a helyi ember hírforrása.  Elvileg innen értesülhet(ne) a városi élet, az önkormányzati, és az őt érintő események sokaságáról. Elméletileg ezért is készül az önök, mint helyi adófizetők pénzéből, önöknek. 

A gyakorlat azonban egy kicsit mindig mást mutat.  Az önkormányzat újságját évek óta azt Oktatási, kulturális és sport Bizottság megkerülésével egyfajta személyi befolyással vezérelten irányítottan szerkesztik. Erre utalt a korábban megbízott "hivatásos" szerkesztők váltása a helyben foglalkoztatott belső munkatársra.  

Erről 2013-ban ezt lehetett olvasni: "Mint köztudott, az Ócsai Kisbíró szerkesztése, kiadása és kezelése kikerült a képviselő-testület és azon belül a Kulturális Bizottság fennhatósága alól, annak ellenére, hogy erről nem határoztak. Pontosan azért, mert Bukodi Jánosné bizottsági elnök ebbéli hatáskörét évek óta nem gyakorolja, azt felhatalmazás nélkül átengedte Horváth Tamásnak, aki így szinte egymaga uralva, kézi vezérlésre állította az önkormányzati lapot. Innentől az illetékes Kulturális Bizottságnak és annak behódolt elnökének semminemű ráhatása nincs az "önkormányzati" újságra. Bukodiné még azt is eltűrte, hogy a saját képviselőinek írásait kizárják a megjelenésből. A mostani arculatváltás és a szerkesztői csere is ezzel a nemtörődöm némasággal zajlott.  Bár meg kell jegyezni, hogy így volt ez korábban is, amikor a Bukodi-Horváth tandem hatalomra tört. Akkor Németh Györgyöt távolították el a laptól, és cserélték be a drága Fülöp Krisztinára és Moldován Ágnesre." 

Ez még 2010 végére és a 2011-es ismételt lapindításra vonatkozott.  

Sokan már ennek sem örültek, bár szakmai kézbe került az újság. Krisztina és Ágnes illőn be is mutatkozott, és változást hozott a lap stílusába Eleinte meg is jelentek olyan írások, amik eddig és ezt követően sem kaptak aztán helyet. Gondoljunk itt a Halászyban történt balhéra, mely azóta is kísérti Ócsa vezetését.

Aztán 2012. novemberében már nem ők vitték a lapot. Erről ennyi volt a hír:  "Kedves Olvasó! Változások szele fújt mostanában az Ócsai Kisbíró házatáján, új külsőt, új szerkesztőt, új témákat kapott az újság. Bízom benne, hogy tetszik Önöknek a megújult novemberi szám, kedvüket lelik a helyi hírek olvasásában, az ócsai programok színes bemutatásában. Ha észrevételük, javaslatuk van, ne habozzanak, várom leveleiket, ötleteiket a szerkesztőség postaládájába! Örömteli olvasást kívánok! Üdvözlettel, Kertészné Molnár Anna, szerkesztő"

(Kertészné,) Molnár Anna, csendes, visszahúzódó személyisége egy bizonyos ékkövet jelentett az apró városka önkormányzati életében. A lehetőségekhez képest kerülte a nagy nyílvánosságot. Ennek ellenére, igyekezett belevetni magát a hivatali munkába és bizonyítani rátermettségét. A mögöttes tartalommal nem is volt gond. Csupán a Kecskemét típusú nagyvároshoz szokott személyisége nem tudott megfelelőn akklimatizálódni Ócsa vidékies életviteléhez. Elfogadta a felettesi elvárásokat, és ennek megfelelően cselekedett. Mondhatni tette a dolgát. Szerkesztette az újságot, riportolt a polgármesterrel és megtöltötte a lapot. Egészen mostanáig.

Bukodi polgármester oldalán, - a kép jobb szélén - itt még Molnár Anna látható - együtt vitték a rendezvényt

Most négy év múltán ismét váltás történt. A februári lapszámot már az új munkatárs, Paksi Zita állította össze. Legalábbis szerkesztőként az Ő neve szerepel az impresszumban. 

Itt is Molnár Anna szavait (tolmácsolását) hallgatják - nem szerette a közszereplést és ha fotózták

(Kertészné,) Molnár Anna, ahogy jött, ugyanúgy távozott. A semmiből érkezett, és most oda is távozott. Ez elmúlt évek során felépült kapcsolat megtört, a lendület alábbhagyott, elkopott. Anna életébe Ócsa biztos, hogy nem múlik el nyomtalanul. Mi is emlékezni fogunk törékenységére, kedves és vonzó személyiségére. Tudjuk, hogy az utóbbi időben már semmi nem az volt, aminek látszott. Éreztük a zavart a működésben. A bizonytalanságot, és menni, vagy maradni tétovaságát. A kommunikációváltást. Aztán a meghirdetett kommunikációs állás, a lap szerkesztésének számlás bejelentése, majd a vissza az egész melódiája, mint egy színjáték része. Aztán csak a távolléteket, ez elmaradást tapasztaltuk. Buzáné Icsó Zsuzsanna egyik levelében felszólamlásában arról számolt be, hogy az újság szerkesztőjeként Molnár Anna már a testületi ülésen sem vett részt. Aztán az év végi lakossági fórumon sem jelent meg a polgármester mellett, akár hivatalból,  mint az önkormányzat munkatársa, vagy mint szerkesztő. Pedig Ő bizalmas állásban volt. Ő volt az, aki megkahatta azt a "titkos" listát, aminek után a régi jegyző feljelentést tett ismeretlen személy vonatkozásában hivatali visszaélés gyanújával. Molnár Anna, a képviselők és a mögöttes személyek kihallgatásáig azonban már jutott az ügy. A listán szereplő vállalkozások és személyek elengedett tartozásai után sem ment senki. Szóval a bizalom, és a közvetlenség adott volt. Emlékszünk még a testvérvárosok találkozójának levezetésén tettekre, a szolgálatra. A tolmácsolásra és a kommunikációra. Talán - ha jól emlékszem, - ez volt az utolsó közös nyilvános fellépés. Aztán már minden úgy elmúlt. Csupán az elmaradt skóciai út (Dalgety Bay) repülőjegyárainak kapcsán merült fel személye, mint az önkormányzati csapattal kiutazó tolmács. Az út azonban oda lett, a kifizetett repjegyek árával (ha jól emlékszünk: 1,2-1,5 millió) együtt. Fájó érzések, és emlékek kavarognak az emberben. Most kárbavész az egész eddigi itt lét. Az eddigi kommunikációnak, a kapcsolatnak vége. Hiába is volt minden. Igyekvés, törekvés, munka - oda az egész. Az újságot is már más név alatt szerkesztik. Molnár Anna neve már a városi honlapról is lekerült. Csak az emléke, és az általa kiadottak, a megörökítettek maradnak ránk. Isten áldja Anna!

Ócsán pedig semmi nem változik. A város is marad ugyanaz a porfészek, ami volt akkor is, amikor idejött. Csak mi, emberek változtunk meg egy kicsit. Nem csak korban, hanem gondolkodásban, hozzáállásban és viselkedésben. A város és a környezet mit sem változott. Legfeljebb romosabb és nehezebb lett. Ahogy a lelkünk is.  

Jó utat Anna - képek: Internet

A részben általa intézett koripálya azonban még itt van.

Ezen a városvezető utoljára még rendez egy bulit búcsúzóul, hogy mindez a dolog jóérzéssel maradjon meg az emlékezetünkben. 

Én sem fogom másként emlékezni rá.

*

Pár(szó)beszéd - szerinted átértelmezik, vagy csupán jól megfizetetik a személyi titkárt ( - közvetlen munkatárs)

"Szerinted kiszervezik, vagy csak átszervezik a polgármester egyik legközelebbi munkatársát" - teszi fel a kérdést a vasútállomás ivójában az egyik talponálló bennfentes.

Pár(t)beszéd - városvezetés egymás közt

A jól értesült törzsgyökeres szavaiban némi irónia, vagy irigység bujkál, amikor az Ócsai Kisbíró szerkesztőjét, az önkormányzat kommunikációs munkatársát és a polgármester személyi titkárát a legközelebbi munkatárásnak titulálva kérdezett rá a számára érthetetlen, vagy netán furcsa eseményre. 

Egységben az erő, egy kézben a vezetés

Mint ismert, Kertészné Molnár Anna (azóta már csak Molnár Anna névhasználattal ismert, de a lap hasábjain és úgy általában változatlanul férjezett nevén szerepel, ahogy az impresszumban és a polgármesteri hivatkozásban is) Ócsa Város Önkormányzatának adatvédelmi felelőse. Emellett amolyan személyi titkárrá vált a polgármester közvetlen kezelésében és irányításával az elmúlt évek során. Már nem csak a vezetés holdudvarában, hanem az első számú városvezető közvetlen foglalkoztatásában végzi teendőit, azaz munkáját. Korábban még ennek keretében állította össze és havi ciklusban szerkesztette az önkormányzat több milliós költségvetésből előállított lapját, az Ócsai Kisbírót.  Akkoriban mintha csak ezért vették volna állományba. Ez úgy 2012 táján történt. Aztán valahogy sikeres lett. Pedig ma sem változott ebbéli feladata, még akkor sem ha ezzel együtt hozzátartozik a hirdetésfelvétel is. Talán csak a személyi-titkári jelleg és a közvetlen kapcsolat az, ami változott. Lehet, hogy pont a polgármester volt az, aki szélesítette, vagy tágította feladatait és bővítette hatáskörét. Úgy tudni, közvetlen maga alá vonta. Ma mások szerint is közvetlen és személyes jelleggel látja el a mesterséggel járó titkársági feladatokat. Ezért is nevezik személyi titkárnak és a polgármester közvetlen munkatárásnak, személyi titkárának Molnár Annát. Azt az önkormányzati lapszerkesztőt, akinek ezzel sokkalta többrétűvé váltak a jelen és jövőbeli feladatai.

 Pályázat és együttműködés

Mostanság a helyi Novella pályázat nyertes műveinek megjelenés előtti lektorálásában is szerephez jutott az OPKE együttműködésében. Tehát nem véletlen, hogy a meghatározott fizetési keretet túllépve valami pluszt kíván adni, és juttatni a Polgármester. Ezt pedig csak egy áthidaló, köztes megoldással lehet a számára biztosítani.  Erre nyújtott be javaslatot Bukodi Károly a legutóbbi testületi ülésen.

A polgármester előadása szerint Molnár Anna "munkaköréből adódóan a lapszerkesztésen túl ellátja Ócsa Város hivatalos honlapjának kezelésével, szerkesztésével, Hivatalt érintő külső és belső kommunikációval, valamint a polgármester személyi titkársági feladataival kapcsolatos feladatokat".

Ezért a polgármester előterjesztése alapján az eddigi munkája mellett Kertészné Molnár Anna 2015. augusztus 1. napját követően az Ócsai Kisbíró c. önkormányzati havilap, továbbá Ócsa Város Önkormányzat hivatalos honlapjának szerkesztését határozatlan időre szóló megbízási jogviszony keretében látná el. Ezért a továbbiakban megbízási díjat fizetnének, aminek mértéke havi 130.000 Ft+ÁFA. 

Bukodi Károly: "Kertészné Molnár Anna 2015. augusztus 1. napját követően az Ócsai Kisbíró c. önkormányzati havilap, továbbá Ócsa Város Önkormányzat hivatalos honlapjának szerkesztését határozatlan időre szóló megbízási jogviszony keretében látná el. A megbízási díj mértéke havi 130.000 Ft+ÁFA."

A polgármester arra kérte a képviselőket, hogy ezt a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek, hogy Anna sorsa is jobb legyen.  

A talponálló előtt hallható felvetésre, hogy "Szerinted kiszervezik, vagy csak átszervezik a polgármester egyik legközelebbi munkatársát", az ott ívó cimbora hallható válasza szerint inkább "csak a munkáját honorálja meg a főnök ezzel a betámogatással" - vagyis a külön juttatás (adásával) biztosításával. 

Az ismertetett párbeszéd alapján leszűrhető vélekedés, ha ez önmagában még nem egyértelmű közvélemény, de azért mindenképpen az utca emberének szavai. Hogy mindezt mennyire követi a józan megfontolást, ki tudja. Bár ahogy a jogszabályokat vélni ismerem, Ócsán sem italozhatnak közterületen a polgárok. Ebből következtetve feltehetőleg józan volt a vasút melletti talponállónál szót váltó pár ember. Ha meg valóban így volt, akkor mindez a józan megítélésük szerinti vélemény.  Akár hogy is zajlott a párbeszéd, ez legalább szabad volt. 

Amúgy meg költségvetési kérdés az egész, tehát mondhatni azt is, hogy közügy. 

Mindenesetre érdekes meghallani az utca emberét.   

*