Az
Európai Unióba történő migráció olyan méreteket ért el, hogy eljött az
ideje, amikor "a politikusoknak szükséges intézkedéseket kellene
tenniük". A Jyllands-Posten c. dániai lap véleménye tökéletesen tükrözi a
bevándorlókkal kapcsolatos európai helyzetet. És nem csak mennyiségi
mutatók növekedéséről van szó, hanem minőségi változásról is.
A 2014. év legfontosabb eredménye a migráció területén az,
hogy új "kapu" jelent meg azok számára, akik illegálisan kívánnak
bevándorolni az Európai Unióba. Ezt a szerepet most Magyarország játsza.
Megfelelő információt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának regionális
irodája közölte. A nyilvánosságra hozott adatokból kitűnik, hogy a
migrációs hullámok európai térképén éppen Magyarország, többek között
olyan határ menti városai, mint Szeged, lettek "forró pontokká". Főleg
Afganisztán, Szíria, és a balkáni országok lakói próbálnak belépni az
EU-ba ezen az úton. Magyarországra biztonsági meggondolásokból esett a
választás: mediterrán útvonalak életveszélyesek, és Magyarországtól
északra fekvő országokat "szögesdrót kerítéssel zárták el" - írja az AP.
2014-ben a magyar hatóságokhoz harmincötezer menedékkérelem érkezett,
2013-ban pedig 18.900. Méghozzá az elmúlt hónapokban a növekedés
hatalmas méreteket öltött. Ha márciusban 683 kérvényt regisztráltak,
novemberben 9.125-t, decemberben legalább 12.500 kérvény várható.
 |
| A vasfüggöny csak egy árnyékvető volt. A lebontását követően az orvosok voltak az elsők közt, kik a hűvös nyugatra távoztak. Helyüket a románok, a vajdaságiak, az albánok, majd a keletről és az egyre délebről érkezők töltötték ki. Jugoszlávia felbomlása, a délvidéki háború is menekülthullámot sodort át a határokon. |
Hasonló
tendencia figyelhető meg az EU más országaiban is. Ha 2008-ban Dániában
15.000 illegális bevándorló volt, most számukat 33 ezer főre becsülik.
Mette Frederiksen dán igazságügyi miniszter – az Európai Unióban
elfogadott integrációs gyakorlattól eltérően – kijelentette, hogy a
hivatal a határellenőrzésről szóló
Törvénytervezetet
készít. Véleménye szerint csak ez a törvény képes megállítani azon
személyek áradatát, akik részesülni akarnak a jelentős skandináv
szociális juttatásokban.
Nyugtalan a helyzet az Európai
Unió másik szárnyán, Szlovéniában is. Az ország Belügyminisztériuma
szerint évről-évre növekszik a bevándorlók száma, akik a világ minden
tájáról érkeznek ide. A legtöbben Koszovóból, Szíriából, Afganisztánból,
Pakisztánból és Iránból származnak. Jellemző, hogy az elmúlt hónapokban
megnövekedett az Ukrajnából és Nigériából érkezett bevándorlók száma.
Mint láthatjuk, az illegális bevándorlók problémája – és ide tartoznak a
menekültek is – globális jelleget ölt. A jelenségnek van mind
gazdasági, mind társadalmi és politikai dimenziója - mondta az
Oroszország Ma tudósítójának Jurij Krupnov a Demográfiai, Migrációs és Területfejlesztési Intézet Felügyelő Bizottságának elnöke:
Menekültek
és bevándorlók, mint globális jelenség annak a következménye, hogy nem
elégséges szintű a globális fejlődés. Tény, hogy ma az emberiség nem is
tudja, hogyan lehet tisztességes életet biztosítani az embereknek. És ez
a világ minden régiójára vonatkozik, beleértve az úgynevezett fejlett
országokat is.
Azonban a legnagyobb potenciállal
rendelkező migrációs források a konfliktus sújtotta régiókban rejlenek,
olyanokban, mint Ukrajna és Szíria. Az EU hatóságok véleménye szerint e
veszély elleni küzdelem érdekében az EU tagállamok között el lehetne
osztani a menekültek és bevándorlók befogadására szóló kvótákat. De az
EU-ban nem mindenki ért egyet az ilyen megközelítéssel. A cseh kormány
ellenezte a kvóták bevezetését, mert ezek pénzügyi és gazdasági
megterhelést jelentik, és megkérdőjelezhetők politikai szempontból.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése