Az Állatok Szabadsága állatvédő szervezet aktivistái petíciót kezdeményeztek a kutyák láncon való tartásának betiltásáért.
Pavla Dugovičová, az Állatok Szabadsága (Sloboda zvierat) elnökének tájékoztatása szerint a petíció során több mint ezer aláírást sikerült összegyűjteni. A szervezet szerint a kutyák láncon tartása olyan csökevény, amely nem illik egy fejlett országhoz, illetve amit az Európai Unió több tagállamában törvény tilt.
Az állatvédők szerint a láncnak negatív hatása van a kutya testi és
lelki egészségére, állandó viselkedési zavart eredményezhet, s az állat
agresszív lehet a környezetével szemben. A lánc forró napokon gátolhatja
az ebeket abban, hogy árnyékot keressenek, esőben pedig hogy fedél alá
bújjanak.Az Állatok Szabadsága olyan esetekre is felhívta a figyelmet, amikor a hosszú ideig tartó lánchoz kötés miatt a kutya végtagjai nem mozogtak, elvesztették mobilitásukat.
A szervezet célja megváltoztatni a mezőgazdasági minisztérium
vonatkozó rendeletét, amely jelenleg engedélyezni a kutyák láncon
tartását. Az érdeklődők a petíció részleteit megtalálják a szervezet honlapján, ahol a petíciós ív is elérhető.
Az Állatok Szabadsága egyúttal felkéri a polgárokat, hogy ha valaki a
környezetükben nem megfelelő körülmények között tartja a kutyáját,
akkor értesítsék a szervezet illetékeseit, akik megvizsgálják az esetet, s szükség esetén az állami szerveket is bevonják.
Az állatvédelmi törvény hazánkban is él.
A közterület-felügyelet, a rendőrség köteles eljárni az állatok esetében is.Ócsán azonban úgy tűnik, ezt nem tudják az illetékesek.
A minap az egyik szomszéd a határban három kidobott kiskutyát talált. Bement a rendőrségre jelenteni és segítséget kérni a láthatóan kiszáradás határán álló, védtelen és magukra hagyott jószágok kapcsán. Ott a rendőr azt mondta erre, hogy menjen a közterület-felügyelőkhöz, szóljon azoknak. A közterület-felügyelőket azonban hiába keresi az ember, nem segítenek. Vagy mert önkormányzati szociális feladatot végeznek, postáznak, vagy ebédet szállításnak, vagy mert törvényen kívülinek érzik magukat. Erre nem egy példa volt, amikor bejelentésekre nem reagáltak.
Tavaly többször kellett szólni a parlagfű végett, mégsem intézkedtek, inkább a ÁNTSZ-t majd a NÉHIB-et ajánlották. Más esetben a tulajdonostól rendszeresen kiszökő kutyák bejelentése kapcsán adtak tanácsot intézkedés helyett. De a közterületre kihelyezett állítólagos csigaméreg kapcsán sem tettek semmit, pedig ez ügyben is el kéne járniuk hivatalból, és nem a lakosságra tolni a megoldás terhét.
Ócsa Önkormányzata hónapokig két "sintért" is alkalmazott, amikor duplán fizette a kóbor kutyák befogására szerződött céget, mert párhuzamosan foglalkoztatott kettőt is. Mégsem lett jobb a helyzet, csak a város pénze látja ennek is a kárát.
Az említett esetben sem értesítették a kutyabefogással foglalkozót, és hagyták sorsukra a pusztába kidobott szopós állatokat. Az egyik helyi lakosnak hivatalos segítség nélkül, csupán emberi hozzáállással és összefogással sikerült egy kiskutyát befognia és közös erővel megmenteni. A többi állatról azóta sincs hír, de nagy valószínűséggel el az erdős gazos részen, de ócsai területen kínszenvedése elpusztultak.
Jó lenne végre valami változás a helyi hozzáállásban és a hatalmi viszonyokban, mert Ócsa az a város, ahol az egyesületek, a társulások egyike sem foglalkozik a polgárság valós sorsával, annak alakulásával, a hétköznapi életével, és életkörülményeivel, a helyi társadalom köznapjaival az utcán tapasztalható közélettel.
Ez látható és érezhető a mindennapokban, az állattartásban az emberi hozzáállásban és a mentalitásban, de a hatalmi szervek viszonyulásában is.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése