Amerikával és az Eu-val a NATO beavatkozóként csatlakozik az ukránokhoz és támadja az oroszokat - világégés

  Az Európai Parlament felkérte a tagállamokat, járuljanak hozzá, hogy Ukrajna támadhasson
orosz területeket!

Gyakorlatilag ezzel beléptetik az Eu-t és tagállamait az oroszokkal szembeni háborúba. Ez már nem az ukránok megsegítéséről és területvédő háborújáról szól, hanem nyíltan az orosz fél megtámadásáról. 

Ez világégéshez vezethet

 Nukleáris világháborúhoz vezethet az Európai Parlament állásfoglalása - reagált az orosz házelnök. Az EP ugyanis elfogadta, hogy nyugati fegyverekkel mérhessenek csapásokat orosz területeken és egyúttal ennek elfogadására biztatják az uniós tagállamokat is.

Arról, hogy az Eu, a NATO és Amerika sem volt képes, vagy akarta az Ukrajnában élő más ajkú nemzeti kisebbség jogait rendezni. A Donyeck medence 2014-ben kikiáltott függetlensége tárgyában sem jártak el megfelelően annak érdekében, hogy az oroszok ne kerüljenek konfliktusba az ott fellépő és a függetlenedést letörni szándékozó ukránokkal.

2014 szeptemberében Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői a fehéroroszországi Minszkben ültek le tárgyalni. A megállapodás kidolgozását az úgynevezett normandiai formátumban Ukrajna és Oroszország mellett résztvevő Franciaország és Németország vezetőinek közvetítésével dolgozták ki. A megállapodást státuszuk elismerése nélkül aláírták a szeparatista Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság vezetői. Ez a megállapodás az azonnali tűzszünet végrehajtását tűzte ki célul, továbbá tartalmazta többek között a hadifoglyok szabadon bocsátását és a Donbász egyes területeinek önkormányzatiság biztosítását. A megállapodás ellenére nem értek véget a harcok.

 A függetlenségükért harcolók Oroszországtól kértek segítséget a velük szemben fellépő ukránok okán. Oroszország nem is avatkozott be, bár szerette volna a konfliktust letudni. Végül a felkéréshez és az ott élő oroszok okán több módon is támogatták a függetlenségi harcukat vívókat, például pénzügyileg, hadászatilag, koronavírus-vakcinákkal, valamint több mint 800 ezer orosz útlevél kiadásával az állampolgárok számára. Mindazonáltal: azt mindig is tagadták, hogy arra készülnének, hogy megszállják Ukrajnát.

A Guardian cikke szerint a 2014 óta tartó időszakban ukrán becslések szerint több mint 15 ezer ember halt meg harcokban az érintett területeken.

Addig folytak a harcok, míg Oroszország kénytelen volt lépni és kijelentette azt, hogy a Donyec-medencét nem tekinti Ukrajna részének, ez pedig megnyitotta az utat ahhoz, hogy Moszkvában arról döntsenek, hogy bevonulnak ezekre a területekre, arra hivatkozva, hogy szövetségeseiket védik az ukrán megszállóktól.

Ebben az esetben a függetlenségért küzdők a bevonuló seregektől kérnének segítséget a még ukrán ellenőrzés alatt álló területek megszerzésére – ez pedig a gyakorlatban is azt jelentené, hogy nyílt katonai konfrontációba keveredik Oroszország és Ukrajna.

 Gyakorlatilag ezzel kezdődött az oroszok különleges hadművelete, mely ma már világháborús következményekkel fenyeget. Ennek legutóbbi jele az Eu Parlamentjének fellépése.

A második egyezményt Minszkben 2015. február 12-én írták alá. Tartalma az előzőhöz hasonló, de valamivel részletesebb. A megállapodás aláírását követően csitultak, de nem teljesen értek véget a harcok. Más intézkedésekkel kapcsolatban is viták maradtak. Például az ukrán parlament elfogadott törvényeket a Donbász speciális státuszáról és bizonyos fokú önkormányzatiságáról, és a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban többéves késéssel 2018-ban önkormányzati választásokat tartottak, a szakadár népköztársaságok és Oroszország képviselői elégtelennek minősítették az önkormányzatiságot. Abban sem volt egyetértés, hogy kik az érintett felek: Ukrajna nem a „szakadárokat”, hanem az őket támogató Oroszországot tekintette tárgyalópartnernek, ugyanakkor Oroszország igyekezett tagadni az érintettségét (ahogy az és csak közvetítőnek beállítani magát. Ezzel együtt, többnyire egyetértés volt abban, hogy a konfliktus jövőbeni megoldásának alapja csak az
egyezmény lehet.

Az Oroszország és Ukrajna között 2022 elején fokozódó feszültségek közepette Oroszország 2022. február 21-én hivatalosan is elismerte a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságot. Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap kijelentette, hogy a minszki megállapodások „már nem léteznek”, és Ukrajnát okolta azok összeomlásáért. Oroszország ezután 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát.

Az Európai Parlament most azt kérte az uniós tagállamoktól: tegyék lehetővé, hogy Ukrajna a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa legitim katonai célpontok támadására Oroszországban. 

Megismételték azon álláspontjukat, hogy valamennyi uniós országnak és NATO-szövetségesnek közösen és egyénileg is vállalnia kell, hogy évente legalább a GDP-jük 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.

Ezzel gyakorlatilag Európa és a NATO az ukránok által, az ottani élőerővel (lakosság felhasználásával) támadja Oroszországot úgy, hogy ebbe a cselekménybe kötelezi a tagállamait is. Vagyis hazánk sem úszhatja meg a háborút, mert ránk sózzák annak a kötelezvényét. Ez esetben országunk is célpontként jöhet számításba. Nem beszélve arról, hogy déli szomszédunk Románia jelentős amerikai csapásmérő erőknek ad otthont, ahol nem csak légi bázisok, hanem más csapaterők is telepítésre kerültek.

Ugyancsak ez értendő Lengyelországra, ami azzal jár, hogy egy orosz válaszcsapás, netán nukleáris támadás esetén Magyarországot is érheti az atomhatás.

Mindez a NATO alapelveivel, mely szerint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete - fegyveres védelmi szövetség ; Székhely, Brüsszel, Belgium – nyíltan Oroszországgal szemben kezd harci tevékenységet az ukrán területen az ottani népesség aktivitásával és kihasználásával.

 Teszi mindezt Amerika geopolitikai és gazdasági érdekei mentén a fegyverkezésből származó profitorientáltság érdekében.

Amerika eddig is finanszírozta Ukrajna háborúját és egyre több fegyverszállítmányt küldött, hol hitelezve, hol pedig segély formájában. Így egyre másabb fegyverekkel látta el Zelenszkij seregét.

Közben Zelenszkij mandátuma lejárt. Választásokat nem írt ki, így a legitimitása megszűnt, és egyfajta háborús diktátorként van jelen helyi közéletben és a politikában. Amerikával az élen a NATO és nyugat-európai szövetségese ezt támogatják, miközben az ukránon azovi hadteste egy közismerten nácibarát alakulat, ami állami támogatásban, elismerésben részesül Ukrajnában.

A liberális szemléletben szenvedő térség Amerika és szövetségesei mindezt elnézik, sőt - mondhatni - támogatják. Ukrajna elkövetett bűneiért nincs is felelősségre vonás, de még csak lábjegyzett sem. (Más országokat Amerika – szövetségeseivel - hasonló legitimitási gondok okán, vagy éppenséggel diktátornak kiáltással szabotáltak, netán lerohantak.)  

Mint ismeretes, az Azov Zászlóalj az Ukrán Tengerparti Nemzeti Gárda jobboldali, szélsőséges és neonáci egysége, habár 2014-ben az ezred szóvivője azt mondta, hogy az egységnek „csak” körülbelül 10–20%-a neonáci. Mindenesetre hajtókájukon a második SS-páncéloshadosztály szimbólumát viselik, amelyet ők úgy magyaráznak, hogy a szimbólum a „nemzeti eszmét” jelenti.

 

 Az Azov zászlóalj ukrán szélsőjobboldali önkéntesekből jött létre 2014-ben, de a tagjai tagadják, hogy neonácik lennének. Az ukrán vezetés pedig azt mondja, hogy azóta az alakulatot már integrálták a nemzeti Gárdába. A háború kezdete óta ők védték Mariupolt, az Azovstal acélgyár bunkereiben tartották magukat az orosz megszállókkal szemben. Egy 2016-os ENSZ-jelentés azzal vádolta az Azovot, hogy a kelet-ukrajnai civilek elleni fosztogatásokkal hozzájárultak a lakosság elűzéséhez. 

A külügyminisztérium szóvivője most a BBC-nek azt mondta, az átvilágítási folyamat során „nem találtak bizonyítékot arra, hogy a brigád súlyosan megsértette volna az emberi jogokat”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig azt mondta, hogy az USA „még a neonácikkal is hajlandó flörtölni” Oroszország elnyomása érdekében. 

Az Egyesült Államok feloldotta az ukrán Azov zászlóaljnak nyújtott fegyverszállításokra és kiképzésre vonatkozó tilalmát, amit korábban az egység szélsőjobboldali kötődései miatt hoztak meg.  

Ezek után: Biden engedélyezte, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel támadja Oroszország bizonyos részeit.

 Amerika nyomán Európa közösségét arra ösztökélik, - ahogy volt ez az iraki háborúban is, - hogy beszálljon ebbe a krízisbe. És lássunk értelmetlen (érthetetlen) csodát, Európa politikai vezetése, az Eu Amerikának elkötelezett vezetői nyomán belép ebbe a proxy csatába.

Európa a kontinensen túli NATO tagtársaival szemben úgy sodródik háborúba, hogy azok távoli területei sértetlenek maradnak, míg az Eurázsia nyugati államai kerülnek és válnak (célponttá) célzott területté. Ezzel az Európára lőcsölt (proxy)háborúval Amerika, és óceánon túli társai, valamint területei mondhatni kimaradnak a harci cselekményekből, míg Európa földrajzi területe és lakossága maga is áldozatává esik ennek a kilátástalan háborúnak.

 A helyzet komolyságát jelzi, hogy Vlagyimir Putyin elnök elrendelte az orosz hadsereg létszámának 1,5 millióra történő növelését, hogy a világ második legnagyobb katonai erejévé váljon Kína után.

Az orosz elnök az ukrajnai offenzíva kezdete óta már harmadszor rendelte el az állomány bővítését. Moszkva tervei szerint nem lesz szükség mozgósításra, de a szakértők már egyáltalán nem olyan biztosak ebben.

Putyin legutóbb tavaly decemberben növelte meg a hadsereg létszámát, akkor nagyjából 2,2 millió főre, amiből 1,33 milliót tett ki az aktív állomány.

Erre most 2 millió 389 ezer 130 főre növeli a hadserege létszámát Oroszország egy friss rendelet értelmében, melyet Vlagyimir Putyin elnök már alá is írt. Így a bevethető, aktív állomány létszáma nagyjából 1,5 millió főre fog emelkedni 2024 decemberétől, a hivatalos indoklás szerint azért, mert fenyegetések érik az Ukrajnában folytatott „különleges katonai műveletet" (vagyis háborút), és a NATO is egyre agresszívabban terjeszkedik. Az oroszok az őket érő fenyegetésekre utalással Ukrajna Kurszk megyei offenzívájára utalhat az orosz kommunikáció.

Azt azonban Amerika és csatlósként viselkedő Eu és a NATO sem gondolhatja komolyan, hogy az orosz minden részlehajlás nélkül nyugton benyeli és a feltüzelt Ukrajnán át elnézi, vagy elviseli netán következmények nélkül hagyja érdekeinek sérelmét.

*

Mindennapos áramkimaradások Ócsán - az önkormányzat illetékese továbbra sem hajlandó eljárni

Tegnap is és ma is kisebb -nagyobb, mondhatni pillanatnyi ármakimaradások sújtották Ócsát. 

Egyesek lassan már tudomást sem vesznek erről, mint gondozatlan házban az elszaporodott poloskáról. Természetesen lehet ezzel együtt élni, csak éppen nem normális körülmények között.

Ócsán a legtöbb kimaradást nem az időjárás és nem a természet okozza

Olyan ez, mint a 142-s vasútvonal a 40-s lassítójelzéssel, és a századhoz illő 2-300 km/órás sebességgel haladó gyorsvonat.  

Igaza lehet annak, aki mindezt a panaszt felhánytorgatja a szennyes Facebook-n, de azért Ő maga sem a betárcsázós netet használja akkor, amikor megelégszik a petróleumszagú áramtalansággal. 

Szóval a képmutatás és az egyéni hovatartozás sokszor inkább meghatározó, mint a normalitás.

Azonban nagyon fontos, hogy a lakosság jelezze a pillanatnyi áramkimaradásokat. Ez volt tegnap is, de sokan nem érzékelték, vagy éppenséggel összetévesztették azzal a jelzett áramszünettel, ami egy-egy utcát, vagy más területet érintet. Nálunk az a baj, hogy a FI-relé egyes ármakimaradások és hirtelen visszaállások során "hivatásszerűen" leold ami által a lakás áram nélkül marad. 

Ez egyrészt védelem, másrészt a hűtő leolvadásával, a rendszerek leállásával jár, ami télen akár a keringtetőszivattyú leállásával túlmelegedést és akár kazánrobbanást is okozhat, más esetben pedig olvadást, romlást jelent. 

A gond, hogy a lakás, a ház így nem biztonságos ami okán nem lehet hosszabb távra elhagyni. Gondoljunk bele, egy hosszú hétvégén történik ez és akkor ha más nem is, de a hűtő kiolvad 2-3 nap alatt és tönkremegy minden ami benne van. Amennyiben terráriumod van, akkor az állat is elpusztulhat, vagy a halak is mehetnek a levesbe. 

Ócsán messze sokkal több és gyakoribb az ármakimaradás, mint az országos átlag, vagy akár másutt

Mindez nem normális, és nem elfogadható jelenség. Különösen nem az, hogy Ócsán már napi szinten jelentkezik a probléma, mert napjában többször is képes kimaradni az áram, amit nem csak mi, de a gépek, berendezések sem tolerálnak. Ezért tartom egyrészt fontosnak a bejegyzést, a visszajelzést és a reagálást, másrészt a dokumentálás végett és azért, hogy minél többeket megmozgasson a dolog, hogy végre legyen valaki aki mindezt felvállalva szóváteszi, netán eljár annak érdekében, hogy a város más településekhez hasonlatosan biztonságos és folyamatos áramellátásban részesüljön. Ez messze több, mint egyesek egyéni érdeke, vagy személyes bánata, mivel a közösség érdekképviselete az önkormányzatiságban adott. Ezért annak a testületnek és a mögöttes hivatalnak a kötelessége az itt élők érdekképviselete és az ebben való eljárás. Az önkormányzatiság nem csak az adókiszabásban, a beszedésben, vagy az utak állapotában, hanem az ellátásban is jelen van, érintet és érdekképviselője a választóinak. Legalábbis normális helyen és épkézláb vezetéssel, mögöttes lakossági összefogással. 

Ócsán úgy tűnik mindez hiányzik a hálózatból. 

* 

Lőtér a város szélén - Szűcs Lajos szarik rá ( - civil kezdeményezéssel lakossági fórumot szerveznek)

 A történet nem új keletű, de legalább annyira botrányos, mint az inárcsi napelempark és a Bukodi adta önkormányzati hozzájárulás, amivel a lakosság érdekeit messze figyelmen kívül hagyva engedélyezik egy idegen vállalkozás számára, hogy a lakosság elől elvegye, megcsonkítsa a megszokott életteret.

Történik mindez napjainkban Alsópakony határában, ami bizony kihat Ócsa további életére is. 

Mindez nem lehet közömbös a helyiek számára, mert egy 45,5 hektáros lőtérről van szó, aminek zaja a környezetet fogja befolyásolni.  

Ócsa alsópakonyi részén is emberek élnek, akiket nem lehet lesajnálni. A térségben továbbá több olyan terület található, amire negatív hatással bír a lőtérből fakadó lövöldözés, mint durrogás hangja. Több lótartással foglalkozó gazda, kerül nehéz helyzetbe ebből fakadóan. 

Ezen túl az Állatorvostudományi Egyetem közeli része is kárvallott érintett az ügyben. Az aggodalmakat az ottani lovak jelentik. Az egyetem képviselője, Dr. Illés Géza Márton elmondta, hogy az állatorvosi egyetem továbbra is határozottan ellenzi jelenlegi formájában a beruházást. Erre két okuk van: egyrészről, mert az egyetemhez beteg lovak érkeznek, így az állatállomány nem állandó, nincs esélyük megszokni a szomszédos lövések hangját. Másrészről pedig bizonyos beavatkozásnál bódított állapotban vannak a lovak, ha kicsit megugrik az állat, újra kell végezni a vizsgálatot.

A történet kissé csavaros: jelenleg a lakosok, az önkormányzat és a leendő lőtérrel szomszédos Állatorvostudományi Egyetem is ellenzi, hogy a lőtér megépüljön.  

A befektető, a Hungarorange Kft. szerint a hirtelen jött ellenzés azonban csak „politikai okokból” lehet, mert az önkormányzat korábban határozottan támogatta a dolgot. Januárban Üllőn lakossági fórumot tartottak a városban, ahol kirajzolódott, hogy forrnak az indulatok a lőtér ügyében. A beruházó nem érti, miért támogatta korábban őt az önkormányzat, a lakosság pedig azt nem, miért kéne ide lőtér.

Ez annyira jellemző, mert ugyanez játszódott le Ócsán is a amikor Bukodi Károly polgármester és jegyzője hasonló mód eljárva játszotta ki a lakosságot az inárcsi vállalkozó távvezetékének megépítése trágyában.

Az ST Lövész Sportegyesület elnöke 2020-ban tájékoztatta Üllő polgármesterét, Kissné Szabó Katalint, az önkormányzat városgazdálkodási bizottsága elé pedig 2021 augusztusában került a lőtér terve.Az Üllői Lövészközpont a tanulmányterv szerint ekkorra megkapta a támogatást a Duna-Ipoly Nemzeti Parktól, ők úgy látták, a lőtér nem jelent táj- és természetvédelmi veszélyt. A dokumentum szerint Üllő polgármestere is „elviekben támogatta a szántó és erdő besorolású ingatlanokon a sportlőtér megvalósítását”.

A tanulmányterv azt is megígérte, hogy a leendő lőteret egy négy méter széles és két méter magas zajvédelmi domb fogja körbevenni. Mint az Index írja, a kormányhivatal 2022 októberében megállapította, hogy nem szükséges a lőtér ügyében környezeti hatásvizsgálat. Ezt a kormányhivatali döntést támadta meg 2022-ben a szomszédos állatorvosi egyetem. Az egyetem az azóta is zajló perben a kormányhivatal határozatának megsemmisítését kérte. Az állatorvosi egyetem már ekkor is jelezte aggályait, miszerint náluk állatgyógyászati tevékenységek zajlanak, ezt pedig jelentősen megzavarná, ha a kijelölt területen, tőlük egy kilométerre egy lőtér lenne.

Ráadásul a helyi építési szabályzat (HÉSZ) sem engedte volna, hogy ilyen volumenű építmény kerüljön a kijelölt pusztára.  

„A vadak ideszoktak, bejár az őzike is. Úgy költöztünk ide, hogy egy nyugodt lakóövezetben fogunk élni, de kilométerekről elhallatszódik hozzánk az is, ha gázágyúznak” – mondják a lakók, akik szerint több szempontból is aggályos egy 500 férőhelyes lőtér felhúzása a város Ócsa felőli oldalára. „Arról nem is beszélve, hogy sok a lovarda, kutyapanzió, kutyaiskola a környezetében, ezeknek mind vége lesz.”

Nagyné Prém Szilvia, az Üllő Te Vagy civil szervezet képviselője: szerinte is kevés az információ a lakosság felé.

A Hungarorange Kft csak 2021 februárjában alakult. A januári lakossági fórumra meghívták a Hungarorange ügyvezető elnökét Sáránszki Pétert, illetve Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselőt is.  Továbbá Dr. Bacskó Leventet, az ST Lövész Sportegyesület jogi képviselőjét, aki a polgármester mellett foglaltak helyet. 

 

„Én is izgatottan várom Sáránszki Péter urat, hogy mutassa be számunkra ezt a tervezetet” – összegezte Üllő polgármestere a pénteki lakossági fórum megnyitását. Kissné arról beszélt, hogy az önkormányzat nem járult hozzá a beruházáshoz, mert meg kellett volna változtatni hozzá a HÉSZ-t, ezt ők viszont nem akarták: a kormány határozata azonban mindezt átírta.

Kiemelte, hogy őket eddig egy bizottsági ülésre sem hívták. Viszont az egyeztetést Üllővel szerinte nem most kezdték, „látom, hogy miért csak most lett probléma a fejlesztés, de én nem vagyok politikus” – mondta, jelezve, hogy a beruházó szerint pusztán politikai okok állhatnak a lőtért ért kritikák mögött. Ezután kronologikusan elmondta, hogy 2020-ban kezdték el az egyeztetéseket a nemzeti parkkal, a Honvédelmi Minisztériummal és az önkormányzattal. Bár a lakosság részéről elhangzott a kérdés, Sáránszki arra nem tért ki, hogy kezdték el a tárgyalásokat a cég létezése előtt: arról viszont beszélt, hogy 2020 szeptemberében még a polgármester és a Fidesz-KDNP-s alpolgármester is támogatta az ötletet: „külön megjegyezték, hogy mennyire jó a helyválasztás” - mondta Sáránszki, amire a jelenlévők nevetni kezdtek.

 Sáránszki szerint 2020-ban a polgármester elvi támogatásáról biztosította a céget. Egy évvel később bemutatták terveiket a polgármesternek, Szűcs Lajosnak és többek között az állatorvosi egyetemnek is. Az egyetem 2022-ben jelezte aggályait a helyszínválasztás miatt. Sáránszki azonban azt mondta, két másik területet is néztek, azok viszont nem voltak alkalmasak számukra. Az ügyvezető azt is kiemelte, hogy 2021 és 2023 között „senki nem nyilvánított negatív véleményt a fejlesztéssel kapcsolatban”.

Szűcs Lajos nem a lakossági érdeket képviseli. Az üllőiek kételkednek Szűcs Lajosban.  Szűcs Lajos amúgy sem jó az ázsiója és Ócsán sem népszerű, politikai munkássága sokak számára kudarcok sorozata.  Megbukott a megyei közgyűlés elnökeként, aztán a tenisz szövetség éléről is távoznia kellett, de még ócsai választási körzetét is át kellett cserélnie a politikai túlélés érdekében, de már ott is kezdik unni az álságossága és megbízhatatlansága okán.  Sokan nem is érték, hogy a kormánypárti Fidesz mit akar még vele és miért nem ejtik már. 

A januári lakossági fórumon az is kirajzolódott, hogy politika ide vagy oda, pártállástól függetlenül egy lakos sem akarja, hogy lőtér jöjjön a városba.  Szűcs Lajos semmit nem tett ez esetben az általa képviselt lakossági érdekek érvényesítése céljából.  Sőt a lovak és az állatorvosi egyetem sem foglalkoztatja a  fideszes politikust. Ő ugyanúgy a vállalkozás mellett volt, ahogy tette ezt Ócsán a FÉG átjátszása során,a mikor Felcsúti Zsolt mellé állt. A lakossági és a munkavállalói érdekek akkortájt is háttérbe szorultak nála. 

Az állatorvosi egyetem korábban jelezte a befektetőnek azt is, hogy többek között a honvédségi lovasközpont lóállományát is megzavarná a lőtér. Erre Sáránszki azt mondta, hogy  honvédség jelezte neki, ezzel nem lesz baj, a lovakat elviszik Szilvásváradra.  Az egyetemnek azonban nincs hova menekülnie, ahogy az alsópakonyiaknak és az ottani lovaknak sem. 

„Mi nem jelentünk veszélyt az állatokra, és ezt az állatok is hamar megtanulják” – érvelt Sáránszki amellett, hogy a helyi vadállatok majd szerinte meg fogják szokni a lövések zaját. „Üllő városa olyan szintre emelkedik ezzel a fejlesztéssel majd a sport tekintetében, ami nemcsak Közép-Európában egyedülálló, hanem világszinten is” – mondta Sáránszki, amire a lakosok egy része a „de nem kérjük” bekiabálással zárta rövidre a bemutatót.

 Ócsa és az itteniek ismét háttérbe szorulnak. 

Üllőnek „nincs szüksége erre a beruházásra”. Nem értették a lakosok többek között azt, hogy ez miért jó a városnak, vagy hogy hogyan nem ellentmondás, hogy gázágyúzással tartják távol a vadakat, de most mégis azt mondják, hogy a lövéseket „majd megszokják” az állatok. Többen azért aggódtak, hogy nem gondoltak arra sem, hogy jelentősen csökkenni fog az ingatlanok értéke, szinte „lehetetlen lesz elköltözni a lőtér közeléből”.

Sáránszki korábban azzal is érvelt a lőtér mellett, hogy annak négy kilométeres környezetében nem lakik senki, de később a mikrofonhoz állt egy üllői tanyán élő férfi is, aki jelezte, hogy sem az önkormányzat, sem a beruházó nem kereste meg őt. „Nem igaz, hogy négy kilométeren belül nincs senki, én például belül vagyok.”

Az illetékes vadásztársaság hivatásos vadásza,-  aki önmagát fideszesnek aposztrofálva magát, -  azt mondta: érzi, hogy a fideszeseket a beruházó vezette meg. Kiemelte, hogy a területen 30 éve fokozottan védett kerecsensólyom-fészek is van, ráadásul szerinte a széljárás miatt nemcsak Üllőt, hanem Felsőpakonyt és Ócsát is érinteni fogja a lövések hangja. Megjegyezte azt is, hogy „ez a lőtér olyan, mint a migránsok, behozzák ide, aztán soha nem lehet majd kirakni”.

A férfi a balesetek kockázatának megerősítésére még egy anekdotát is elmesélt a jelenlévő Szűcs Lajosról, aki egyszer pont az érintett úton balesetezett egy őzzel. Mint a történetből kiderült, Szűcs az ütközés után egyébként úgy összegezte a történteket, hogy „nagyon szerencse, hogy ő vezette az autót, nem a felesége, vagy egy asszony”.

A feltett kérdésekre így nem is nagyon érkeztek válaszok az üllőiek számára. Szűcs Lajos annyit mondott, hogy egyelőre előzetes tájékoztatás zajlik, de szerinte „csak akkor és úgy lehet egy ilyen beruházást megépíteni, ha az önkormányzat és a lakosság is mellé áll, és minden szabályt betartanak”. A lakossági fórum viszont másfél óra után látszólag hirtelen gyorsasággal szakadt félbe.

Az ügy komolyságát és Ócsára nehezedő súlyát mi sem fejezi ki jobban, minthogy hasonlatos körülmények között sikerült megvalósítani már olyan lakossági tiltakozással szemben álló elképzeléseket, mint a városunkon átvezetett magasfeszültségű távvezeték, vagy az erdőkivágással járó inárcsi naperőmű.  Mindegyik Ócsa kárára szolgált. 

A mostani lőtérrel sem járna jobban városunk. A várost 14 éve uraló fideszes vezetés nem tett semmit és még csak arra sem vette a fáradtságot, hogy erről tájékoztassa az esetleges érintetteket. 

A térségi tévé, a Fidesz és Szűcs Lajos mellett elkötelezett Kortye-féle Willams tévé a lakosságot évek óta borzló eseményt nem követi nyomon, azt a híradásaiban nem említi, ahogy a mostani fejleményekről sem ad számot.

Ócsán csak a helyi Barátságos Élhető Kisváros Egyesület (BÉKE) volt az egyedüli, aki felvette ezt a foglalkozni kötelező események sorába az itt élők érintettsége okán. 

Tájékoztatásuk szerint, a területen civil, rendészeti és katonai jellegű lövészeteket és sporteseményeket terveznek megvalósítani, ami azt jelenti, hogy napi szinten 6000-15000 lövésszámig, különböző típusú és kaliberű fegyvereket használnak majd. Ez jelentős hanghatással jár és rendkívül megnehezíti a nyugodt pihenést. Ha a beruházás megvalósul az nagyságrendileg olyan lesz, mintha az ember egy folyamatosan zajló háborús területen próbálna meg élni. Lássuk be ez lehetetlen!

Arra kérjük önöket, és erre most egyetlen alkalommal van lehetőség, hogy jöjjenek el és tájékozódjanak arról, hogy önök mit tehetnek ez ellen.

 

Ezért Alsópakony területén a Tölgyfa és Kőrisfa utcák találkozásánál lévő játszótéren nyílt lakossági fórumra hívják a városlakókat. 

 

 

Teljes mértékig igaz, hogy ez leginkább az Alsópakonyon élő embereket érinti, de arra kérem Önöket, ne fordítsák el a fejüket, ne legyenek közömbösek az ügy iránt, mert csak akkor érhetünk el célt, ha összefogunk és közösen tiltakozunk a lövészközpont megépítése ellen.

 

Az eseményre meghívást kapott Tóth Péter, Üllő megválasztott polgármestere és több olyan személy is, akik közvetlenül érintettek a kivitelezés hatásait tekintve.

 

A lakossági fórum ideje: 2024.09.15. 15:30

 

Helye: Alsópakony, Tölgyfa és Kőrisfa utcák találkozásánál lévő játszótér.

 Forrás: Telex, BÉKE

*

Kiss Tibor köszöntése

 Magam is találkoztam vele a piacon. Biccentettünk egymás felé és tova mentünk. 

Aztán jött a paralimpia és nekem fogalmam sem volt, hogy indul, a felkészülési időszakában van, avagy éppen hogyan áll.   

Aztán ahogy a Momentum is igyekezett eltörölni a hazai rendezéssel a sport szeretetteljes kapcsolatát, valahogy úgy nem foglalkoztatott engemet sem az olimpia, különösen a perverz és transzvesztita megnyitó ábrázolásával. 

Azonban voltak és vannak mások, akiket mindez nem távolít el.

Kiss Tibor sem adja fel. 

Nem ismerem életútját, csak annyit tudok amit kiállásával, eredményességével a híradásokból lehet ismerni. Budapesti születésű. 46 éves. Sajnálatos, de fontos, hogy kétszeres lábszár-amputált és aktívan sportol. 

Normál esetben nem szoktuk embertársunk fogyatékosságot felhozni. Kiss Tibor és sporttevékenysége, a paralimpián való kvótaszerzése, indulása azonban mindezt megkerülhetetlenné teszi. Sőt adott esetben ezzel és emberi tartásával, kitartásával, mentális és fizikai erejével kerül elénk. A paralimpia pontosan erről szól egyben erre fókuszálva emeli a figyelem középpontjába az életerős, sportszerűen küzdő embereket. Kiss Tibor ilyen.

2024 májusában 9. lett a szegedi para KL2-s kajak-kenu  világbajnokságon, amivel kvótát szerzett nem csak magának, hanem egy újabbat hazánknak is.  Ezzel maga is feliratkozott a Párizsiba utazó küldöttség tagjainak sorába. 

Tudva levő a fogyatékossport-mozgalom legnagyobb olimpiai sporteseményét idén 2024. augusztus 28. és szeptember 8. között rendezték meg a francia fővárosban.

Kiss Tibor nem csak úgy egyszerűen bekerült. Nem így indult. 

Megdolgozott érte.  

Korábban ülőröplabdázott, amiben szintén kimagasló szereplés nyújtott csapatban, amikor megnyerték a B-divíziós Európa bajnokságot.   Aztán sportágat váltott és kajakozni kezdett.  Két éve vesz részt és versenyez rendszeresen a nemzetközi parakajak mezőnyben. 

Így a kvótaszerzésével jutott ki Párizsba az olimpiára a magyar csapat tagjaként. 

Kiss Tibor a Merkapt-Mekler László Sport Egyesület (Dunavarsány) tagjaként érte el mostani sikerét.

Az egyesület közösségi oldalára szeptember 9.-n jelentette meg gratulációját.

Ócsai ismerősei, baráti köre, és a település részközönsége lepte meg Tibort egy (el)titkolt, de számára rendezett partival. Ezzel kifejezve a törzsközönség és a "gyüttmentek" együttérzését. Mindez csütörtökön történt.  Aznap már a közösségi oldalon is fent volt a képes beszámoló. 

Aztán végül a polgármester is reagált 13-n a saját oldalára kihelyezettekkel, amiben az látható, hogy személyes hangvitelű oklevet ad át Kiss Tibor részére megbecsülése jeléül;  - a maga módján.

Igazából Ócsa városa örül és az itt élőket tölti el büszkeséggel, hogy Kiss Tibor ezt a helyett választotta otthonául, hogy innen járt edzésre és jutott el Párizsig.

 Tibor Ócsa büszkesége vagy.  Sok ilyen egyéni és közösségi átélésre, sikerre, hasonló kitartással, küzdeni akarással, hittel bíró emberre lenne még szüksége Ócsának, hogy levethesse magáról azt a béklyót ami letargiában tartja. 

Köszönet és további sok sikert, boldogságot a jövőt illetően. Maradj a példaképünk. 

*

Pénz és hatalom - süllyedőben Ócsán ( - önkormányzati közpénz és közhatalom némi jellemhibával)

 Mondhatni nagy port kavart Ócsán, hogy a távozó műv.házvezetője a város ünnepi rendezvényének esti fő számaként a nem rég szabadult, tolvajláson kapott Manuel hívta meg.

Fellépőként Manuelnek is meg volt a maga közönsége és még a fukszos világjáróként ismert Ágika is üdvözölte a kétes hírnévre szert tevő rappert.

Ismert közösségi bejegyzéseiben mindig is kaserolta a szabadidőközpont rendezvényeit, és ezek során úgy tűnik,   mintha maga lenne a toló ember, aki a szekeret mozgatja.  Valójában az egész nem más, mit egy slejm-képző.

A lényeg, hogy a városban éppen ezen mulatságos időkben került fel több lopásos cselekmény, ami igencsak borzolta a kedélyeket.  Volt akinek a baromfit lopták ki az udvarából másnak a drága kerékpárját vitték el a forgalmasnak mondható vasútállomás bekamerázott parkolójából.

Mindez felborzolta a lakosság kedélyét és táborokra szakította a kommentelőket.

Volt, aki a 60 ezres menhelyi pénzt eltulajdonító, de szabadult Manuel oldalán érvelt, mondván fiatal megbocsátható, és hogy a közönsége őrjöngve csápol neki.

Másoknak azonban tele a szákja az ilyenekkel, amikor a munkáját teszik tönkre a tolvajok, vagy éppenséggel a drágán megdolgozott bicaját tulajdonítják el.  

A közönség a szennyes Facebookon bele is kezdett a káromlásba. Volt aki leírta, hogy Ócsán nem szabad drága kerékpárt lerakni még lelakatolva sem az állomásra, mert azt valóban elviszik.

Mások szerint a telepített kamerák semmit nem érnek, mert nem segítik a lakosságot, soha nem látnak rajta semmit, talán nem is működnek, vagy nem veszik komolyan a működtetésüket.

Ugyanakkor ebbe rengeteg pénzt fektetett a város, de ezek szerint érdemtelenül, ami szintúgy fáj a normális felfogással biróknak, mint az ellopott érték.

Ezeknyomán jött elő, a városvezetés és az, hogy az önkormányzat a testülettel a hátában, valamint a kisboltos vállalkozások és az anyukás szülők oldalán megjelenő, velük pózoló polgármester valójában mit tesz, mire költi a közvagyont.

Erre jött, hogy a város a polgármesterhez kötődő Paksi Zitának vagy 1,5 milliót kíván adni a felmondása mellé. Mire is?

Mert ugyebár erre mindig van pénz. A tolvajok leleplezése meg nem foglalkoztatja az illetékest. 

A térfigyelő kamerák üzemeltetése, adatainak tárolása és a lakosság biztonságérzete nem ér meg annyit, mint - tősgyökeres szólással kezelt gyüttment, - aki itt hagyja a várost.   

Miért nem a polgármester fizeti ki az adózott járandóságából a Zitát, ha már annyira sajnálja a távozását?  Vagy mondjuk Laci, és miért nem a bizottság tagjai dobják össze számára azt a nem kevés pénzt?  

A felelősség minden egyes ember számára egyéni

De az ezt megszavazó képviselők is megtehetnék a tiszteletdíjukból és akkor nem terhelnék vele a lakosságot.

Ezektől majd még az is kitelik, hogy a legközelebbi önkormányzati ülésen a bukott polgármesternek is adnak némi bánatpénzt a közösség kárára, mert a közvagyon kollektív dézsmálása  soha nem okoz(ott)  gondot. 

Kíváncsian várom, hogy a süllyedő hajót elhagyó (kis)városi főépítész után mikor derül ki, hogy bizony maga is részesült a közpénzes (f)osztogatásból.

Lássuk be: ott, ahol a tolvaj ekkora becsben áll, - mégha esetleg némi zenei aláfestést, és túlzott hangerőt kap, - akkor mit várhatunk azoktól, akik mindezt rendezik.

*

Ma sem úszta meg Ócsa áramkimaradás nélkül - a várost 14 éve vezető polgármestert ez nem foglalkoztatja

 Ember! - ha a Bukodi irányította Ócsára jössz, számolj az áramkimaradásokkal. 

Ócsa fideszes városvezetése a biztosított képviselői támogatás ellenére sem volt képes végére járni a lakosságot visszatérőn sújtó áramkimaradásoknak.  Az idén már odáig fajult a dolog, hogy az ellátás biztonsága lett oda, és az egyik helyi egyesület kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult a jelenség felszámolása érdekében. 

A petíció nyomán a tévé is (nem a Kortye-féle Williams, mert az nem foglalkozott ezzel a problémával) meglátogatta a várost, de Bukodi Károly szokásához híven elzárkózott a megszólalástól. 

Az országos tévécsatorna helyett a saját polgármesteri Facebook oldalán (amiről több kritikus hangvételű lakost letiltott) próbált magyarázatot adni. "Polgármesteri napló" címen futtatott bejelentkezései során maga is belekavarodott az oknyomozó magyarázkodásaiba.

Egyszer azt állította, hogy a belógó faágak okozzák a problémát. Aztán azt vetítette, hogy ott minden rendben. 

Más alkalommal egy vállalkozásra mutogatva próbálta kimagyarázni a hibajelenség okát. Aztán ezzel is besült, mondván ott is rendezett a dolog.

Ezek-után azzal jött, hogy elavult a hálózat. Nagyszerű!

 Mindezt 14 évnyi semmittevést követően azzal nyugtázta, hogy amint lesz érdemi információja, akkor majd újra jelentkezik.  Azóta sem jött elő az elképzeléseivel, vagy a megoldással. Közben a szolgáltatáskimaradás ad-hoc jelleggel károsítja az itt lakók készülékeit.

Bukodi hivatali idejében nem talált lehetőséget arra, hogy eljárjon az általa képviselt város érdekében a probléma felszámolása tárgyában.

Érdekes hozzáállást mutat mindez a Fidesz adta városvezetéstől, látva és tapasztalva azt, hogy a szomszédos településen erdőkivágásokkal létesített napelempark átvezetésének engedélyeztetési eljárásában milyen aktívan és alárendelten vett részt úgy, hogy közben a helyi emberek tiltakozást mellőzve a vezeték áthúzásának elvi engedélyezést a jegyzőjével kiadatta. 

Bukodi regnáló polgármesterként ezzel bebizonyította, hogy a lakossági érdekek számára nem annyira jelentősek, hogy azokat figyelembe vegye. A pártérdekeltségűnek tartott feszültséget átengedte, miközben a lakossági áramszolgáltatást nem volt képes stabilizálni. Hivatalában polgármesterként eljárva nem volt képes normális érdekképviseletre, és nem is adta jelét annak, hogy ez ügyben tett volna olyan hathatós lépést, ami mindezt csökkenteni. Igazából egyetlen intézkedése nem ismert annak, hogy a visszatérő, akár a napi, vagy a heti többszöri áramkimaradás elhárítása, felszámolása, csökkentése, netán megszüntetése érdekében tett volna.    

Így az egész várost lehúzó áramkimaradások nem, hogy maradtak, hanem egyre gyakrabbá váltak.  

 Több mint egy éve szinte mindennaposak Ócsán az áramszünetek. Több helybeli arról panaszkodott az RTL Híradónak, hogy ennek az otthoni műszaki cikkek látják a kárát. A leköszönő polgármester a közösségi oldalán posztolt arról márciusban, hogy a fák ágai és egy helyi vállalkozás hibás vezetékrendszere okozza a hibát.

 Történik mindez a XXI században, akkor, amikor a polgármesteri fociba milliókat tesz a városi  költségvetés, amikor a képviselői határozattal milliókat osztanak szét egymást közt, vagy a felmondást benyújtó házvezetőnek szintúgy milliós jutalmat adnak, mert Icsó László és társai szerint  nehogy már csak úgy elmenjen, mint a lakossági áram. 

Ja hogy az ellátás garanciája nem biztosított, és hogy erre a polgármester sem javaslatot, sem pénzt nem irányzott elő, azzal egyik bizottság sem foglalkozott, és nem is terjesztett be egyetlen előirányzatot sem.

A pénzosztás, a közös jutalmazás, a laptopok osztogatása mindig is előrébb való volt, mint a lakossági ellátás.  Erre nem volt haveri vállalkozás, mint az elcseszett útfelújításokra, vagy a légkondicionálóra. (És most nem soroljuk tovább.)

Szégyen, de úgy tűnik ezt a problémát is az új városvetésre tolja a távozni ítéltetett polgármester és lojális testülete. 

*