Eljárás indult a polgármester ellen - hatósági jogkört gyakorolnak, de ettől még nem önmaguk a törvény(esség)

Sajnos sokan esnek csábításnak a hatalmi pozíciók gyakorlása során és képzelik önmaguk személyét egyeneságon a hatóságnak. Pedig a hatósági jogkör gyakorlása nem is olyan egyszerű ahogy sokan a hatalom birtokában elképzelik.

A Fideszen belül és a párt polgármesteri közt is ért már ezért többeket kritika.  Volt kifogás Papcsák Ferenc Zugló egykori polgármesterének dolgaival, de nem ismeretlen Bukodi Károly, Ócsa polgármesterének néhány öntörvényű eljárása sem. Most azonban Páva Zsolt esett át a hatalomági ló túloldalára. 

Ez is egyfajta visszaélés - hova lett a polgármesteri tisztesség ( - ráadásul az ismert ügyben valaki hazudik)

Az RTL Híradó múlt vasárnap számolt be arról, hogy Páva Zsolt szolgálati autóját vezetve megkülönböztető jelzést használt. Az önkormányzat szerint erre a rendőrség adott engedélyt. 

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakjogász szerint, ilyet nem adhatott a rendőrség. Páva Zsolt közleményben azt írta, ha hibázott, tudomásul veszi az eljárás eredményét.

Mint ismert, a megkülönböztető jelzések használatának külön szabályai vannak.  Nem lehet csak úgy kidobni, vagy feldobni a kék fényt az autóra, mint ahogy egyesek hiszik.  A rendőrség által használt járművek kék fény használatát is rögzíteni szükséges.  Kivagyiságból,  vagy egyéb más sürgős teendőből nem lehet csak úgy használni.  Bár rendőrségi körökben ismert, hogy egyesek képesek a saját járműveiket is kék villogóval felszerelni, de erről nem szívesen nyilatkoznak.  Nincs ezzel másként Dabas sem. Ott is inkább hallgatnak az ismert belső esetekről. 

Budapesten azonban volt hogy nem is magán tulajdonú, hanem a rendőrség állományába tartozó autó, - ami jogszerűen van felszerelve a megkülönböztető jelzéssel - használta jogsértő mód egyéni célzattal a kék fényt. Nem egy esetben azért, mert pont pizzázni siettek a hivatásosok, máskor meg csupán azért, meg tiltott helyen kívántak megfordulni az úton, vagy éppen várakozni.

Számos visszaélés lehetséges. A kék fénnyel (és hangjelzéssel) használt megkülönböztetés azonban soha nem lehet magáncélzatú és önhatalmú. Az előfordulási gyakorisága nem ismert, azonban mégis létezik.

A gond többnyire akkor áll be, ha olyan közismert személy, vagy politikus kerül képbe, - mint például most Páva Zsolt, - aki visszaél a törvénnyel. Ilyenkor, ahogy az adott esetben is, eljárást indít a rendőrség. Azonban ettől valami nagy földindulás nem várható. Eddig az összes ilyen ügybe keveredett mind megúszta komolyabb büntetés nélkül. Páva Zsolt ugyanúgy sem fog ettől a kardjába dőlni, ahogy az ismert politikusok egyike sem a túlkapások során. 

*

Szélesítik a rendőrség és a közterület-felügyelet együttműködését - ki mire használható, és mire nem

Ócsán is vittek már ebédet, postát, adtak portaszolgálatot, vagy iskolai felügyeletet a belső választáshoz, de volt, hogy ők nyitottak ajtót az önkormányzat hivatalában is. Sokszor tűnt úgy, mintha a kis jegyző személyi titkárai, vagy testőrei lennének, annyira maga köré vonta őket. De az is előfordult, hogy a szolgálatosként rendőrségi idézést kézbesítettek címre a rendőrrel.

Nem egy esetben ismert lakossági panaszok során derültek csak ki bizonyos túlkapások. legutóbb is egy hivatali hatalommal visszaélés gyanúját keltő esetre világított rá a média.

Furcsa és étethetetlen helyzetek alakulnak ki a közterületfelügyelők munkavégzése során, amit talán jobb most egy közös értekezéssel tisztázni, mint később a személyi felelősöket megkeresni.

Ezért is fontos a civil és a belső kontroll.

A visszaéléseket azonban nehéz bizonyítani.

Az esetleges visszaélések bizonyíthatósága azért nehéz, mert a közterület-felügyelő által írt jegyzőkönyvben foglaltakat nehéz érdemben vitatni, a legjobban felhasználható a több független tanú, vagy esetleg videó-felvétel - húzta alá dr. Vizi András.

(A D.A.S. JogSzerviz szakértője aláhúzta: kötelező egyenruhában ellátni a feladatát, és a rendőrhöz hasonlóan magát igazolvánnyal igazolni eljárása előtt.)

A minap járta be a hír, és a rögzített képi anyag a sajtót, miszerint négy közterületis értelmetlenül, arányt tévesztve erőszakoskodik egy állampolgárral.

Ez az eset ismét felkorbácsolta az indulatokat - a lakosság nagyrészt rossz véleményt alkot a felügyelőkről

"Kisebbfajta tömeg jön össze, leginkább a rendészeket küldik el az anyjukba, azt kifogásolják, hogy úgy viselkednek, mintha rendőrök lennének, pedig nincs is joguk így szorongatni valakit. A férfi is azt kiabálja, miért szorongatják a kezét, senkit nem bántott." - Írja is az Index.

(A felügyelők és a rendőrök jogai között annyi a különbség, hogy a rendőrök általános eljárási joggal rendelkeznek, míg a közterület-felügyelők csak a törvényben nevesített esetekben intézkedhetnek.) - Origo.

Az óriási felháborodást követően vizsgálat indult a közszolgálatosokkal szemben. Erről már a Hír24 számol be.

Ez "egy intő példa arra, mi történik, ha megfelelő szabályozás nélkül bíznak meg rendfenntartó feladatokkal nem megfelelően kiképzett, iskolázatlan embereket, akik úgy érzik, büntetlenül megtehetnek bármit." - olvasható a portálon.

A mostani falhoznyomásos eseten túl korábban is előfordult utcai földreteperés és más, hasonló nyalánkság a szakszolgálat részéről.  A normális emberek, a hétköznapi járókelők akkor is kiakadtak a közteresek akcióján.

A városi közterek rendben tartásával foglalkozó, „rendőrnek látszó kormányzati verőlegények”, akiket mindenki utál.

Nem, nem Magyarországon járunk.

Nem véletlenül a  világ leggyűlöltebb rendészei, a közteresek.

Ugyanakkor ez a szolgálat működhetne jól is.  Erre azonban még várni kell.

Számos területtel lehetne szélesíteni a rendőrség és a közterület-felügyelet együttműködését, például a 14 éven aluliak alkoholfogyasztásának ellenőrzésével - mondta a belügyminiszter Budapesten, a Duna-palotában, ahol megalakult a Megyei Jogú Városok Szövetségének közterület-felügyelőket összefogó kollégiuma.

 

Pintér Sándor arról beszélt: azt tapasztalják, hogy az éjszakai szórakozóhelyeken 14 év alatti fiatalok is megjelennek, és sok esetben alkoholt is fogyasztanak. Mint mondta, a tanácskozás után várja a javaslatokat, hogyan tudnának részt venni a közterület-felügyelők ennek ellenőrzésében.

A belügyminiszter a piacok rendjének fenntartásban is látna további együttműködési lehetőségeket a közterület-felügyelettel. Ennek nyomán várhatóan élhetőbbek lesznek a városok - tette hozzá.

A belügyminiszter elmondta: a rendőrség már most is szorosan együttműködik a közterület-felügyelőkkel, 173 önkormányzattal van az Országos Rendőr-főkapitányságnak közvetlen szerződése, és ez alapján tavaly 148 ezer közös intézkedést hajtottak végre. Hozzátette: a közterület-felügyelők kiváló munkát végeznek, 114 panasz érkezett a munkájukkal kapcsolatban tavaly, és ebből mindössze 9 volt megalapozott.

A miniszter szólt arról is, hogy 2016 januárjától egységessé akarják tenni a közterület-felügyelők megjelenését, és kérte a testület támogatását ehhez. Pintér Sándor azt is kérte, a testület tegyen javaslatot a közterület-felügyelők képzésének szabályaira, formájára.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere, az MJVSZ elnöke arról beszélt, azért döntöttek úgy, hogy a közterület-felügyelők önálló tanácskozási fórumot kapjanak a szövetségen belül, hogy megfogalmazhassák a megoldandó kérdéseket és előkészíthessék javaslataikat. Elmondta: a nagyvárosokban 634 közterület-felügyelő dolgozik, és csaknem 3 milliárd forintot költenek a közterület-felügyeletek működtetésére.

Kósa Lajos (Fidesz-KDNP), az MJVSZ tiszteletbeli elnöke, az Országgyűlés rendészeti bizottságának elnöke a tanácskozáson arról beszélt, hogy a közterület-felügyeletre vonatkozó szabályokat már kialakították, néhány részletkérdést kell már csak szabályozni.

Derecskén volt egy szakközépiskola, ahol mező-, hal- és vadőröket, valamint közterület-felügyelőket is képeztek, de ez kikerült az OKJ-s keretek közül - idézte fel. A politikus kérte a Belügyminisztérium segítségét, hogy az iskolát beilleszthessék az új szakképzési rendszerbe.

Rendezetlen kérdésnek nevezte, hogy a közterület-felügyelők helyszíni bírságait nem minden esetben fizetik be az államkincstárba. Kósa Lajos indokoltnak tartja azt is, hogy rögzítve legyen, milyen feladattal lehet megbízni a közterület-felügyelőket és mivel nem, példaként említette a vásárszervezést vagy a portaszolgálatot.

Az ülésen Pintér Sándor belügyminiszter és Szita Károly aláírta a közterület-felügyelői kollégium alapító okiratát.

Pintér Sándor a rendezvény előtt újságíróknak arra a kérdésre, mennyire indokolt közbiztonsági szempontból a dohányboltok fóliázása, azt mondta, nem közbiztonsági szempontból fóliázták le a dohányboltokat. Ha megnézzük, hogy hány le nem fóliázott üzlethelyiségben történt rablás, életellenes cselekmény, akkor egyértelmű, hogy a fóliázás se nem segíti elő, se nem hátráltatja mindezt - mondta a miniszter.

 Jogi Fórum / MTI

*

Állítólag a rendszerbe van kódolva - az emberek szemethunynak a túlkapások felett ( - Népszabadság)

Amíg a „rend” érdekében az emberek szemet hunynak a rendőri túlkapások felett, sőt, olykor pártolják is a törvénytelen erőszakot, a hatalom pedig a politikai propaganda eszközeként kezeli a közbiztonság ügyét, bármikor megismétlődhet, ami Izsákon történt – mondta a Népszabadságnak nyilatkozva Finszter Géza kriminológus.

De hol volt a Népszabadság és a kriminológus a Gyurcsány kormányzat alatt, avagy az úr 2006. évében amikor a rendőri erőszak Budapest utcáin söpört végig. Akkor amikor emberekre lőttek, békés és békétlen embereket demonstrálókat vertek össze, vagy éppen teljesen ártatlanok csontjait, törték, bőrét szaggatták és vérben áztatták a közteret? 

 

Nemrégiben a Kecskeméti Törvényszék első fokon életfogytig, illetve 20 évig tartó fegyházbüntetésre ítélte azt a két rendőrt, aki a vád szerint 2013. április 8-án az izsáki rendőrőrsön agyonverte Bara Józsefet, akit a halála előtt két órával egy motoros láncfűrész ellopásáért állítottak elő. A két rendőr azzal védekezett, hogy csak a gyanúsított ellenállását akarták megtörni.

A Gyurcsány Ferenc vezette kormány a "vasprefektussal" pedig a Fideszt és annak népét, és egyúttal a demokráciát törte meg.  

Mégsem ítélték el, és nem kaszálták el sem a bíróságon a közéletben az akkori politika és a társadalom vezető tisztségviselőit.  Még a szemkilövő is szabadlábon van.

Igazából Ő sem különb, mint az Izsáki "kolléga". 

Finszter Géza kriminológus, a Magyar Tudományos Akadémia nagydoktora, aki évek óta sürgeti a rendőrség szervezeti és szemléleti megújítását, a Népszabadság kérdésére közölte: „Ami Izsákon történt, a rendszerbe van kódolva, és majdhogynem bármikor megismétlődhet."  Mint mondta, a rendőrség az állami erőszak-monopólium birtokosa, ami már önmagában is kockázatot jelent, mivel a monopolhelyzet az élet minden területén visszaélésre csábít. Ez nem magyar sajátosság. Különböző mértékben a világ minden rendőrsége küzd a problémával. Az amerikai városi rendőrségek botrányairól szinte naponta számol be az ottani sajtó.

Ez azonban nem mentesít egyetlen egy szolgálatost sem a felelősség alól. 

Finszter szerint a helyzet azokban az országokban rosszabb, amelyekben a társadalom a „rend" érdekében kész bizonyos mértékig szemet hunyni a rendőri erőszak felett, sőt, az emberek vagyonuk és testi épségük védelmében igénylik is, hogy a rendőrök, ha kell, kicsit hágják át a törvényeket.

Ócsán is nagy port kavart, amikor a helyi rendvédelem részét képező polgárőrségi tag képes volt a saját állatának trágyáját hátrahagyva azt a lakosság fogyasztására megosztásban ajánlani a Facebookon. Erre még társbeli partnereket is találva a primitívségen asszociálódott rétegben.  

A helyi vezetés azonban nem határolódott el a nyilatkozóktól, sőt inkább az izsáki emberhez hasonlatosan estek neki a másként vélekedőknek. Igaz, az ismert polgárőr közösségi oldaláról eltüntették a kompromittáló megnyilvánulást, de a szolgálatból már nem bocsátották el. Mindez a kriminológus Népszabadságban közzétett vélekedését igazolja vissza. 

Az elvárások, illetve a sikertelenség beláthatatlan következményeitől való félelem megkönnyíthetik a szabályok áthágását – mondja Finszter.

A szakember úgy véli, a kérdés az, hogy egy társadalom, szűkebben-tágabban értelmezett közösség hogyan értékeli a hatóságok tevékenységét. Hogy miként viszonyul a rendhez és az egyéni szabadságjogok érvényesüléséhez. Ahol nem fogadják el, hogy a rend megteremtése vagy fenntartása érdekében az emberi méltóság minden további nélkül megsérthető, hogy a cél érdekében embereket meg lehet alázni, egyáltalán, a legkisebb törvénysértést sem tolerálják, ott kevesebb a túlkapás.

Magyarországon gyakran tapasztalni, hogy kimondva-kimondatlanul a közösségi érdek elsőbbségére hivatkozva sértik meg az egyes emberek emberi méltóságát.

Mintha az nem alapvető jog, hanem a közösség adománya lenne. Nem egy szomorú, tragédiába torkolló eset bizonyítja, hová vezethet az, amikor egy közösség maga akarja eldönteni, kit milyen jogok illetnek meg, kivel szemben mennyit engedhet meg magának - például a rendőrség, vagy a polgárőrség a sikeres bűnüldözés érdekében. Ezért nem adhat felmentést magának a rendőrség, de az egyes rendőr a kis túlkapások alól sem – állítja Finszter.

 

Rámutatott arra is, hogy a magyar rendőrség még ma is a szovjet modell szerint épül fel. Országosan, minden szervezetében centralizált, katonai hierarchiában működik, amelyben elvárás az alárendeltekkel szemben a parancsok iránti feltétlen engedelmesség. Ebben a viszonyrendszerben könnyen adódhatnak olyan helyzetek, amelyekben a kis rendőrnek választania kell: a törvényre vagy a parancsnokára hallgat-e. Ilyenkor nem a törvény, hanem a félelem irányítja. 

Talán ez tükröződik vissza a 2006-os események, az Izsákon történtek, vagy a Facebookra felkerült ócsai esetek kapcsán is. 

A  túlkapásokkal szemben nincs tökéletes védelem. A belső ellenőrzés és a jó kiképzés csökkentheti a visszaélések számát és kockázatát. Célszerű lenne ugyanakkor, ha a döntéshozók is tudomásul vennék: a közbiztonság nem a politikai marketing eszköze, hanem egy társadalmi termék, amelynek az előállításában megvan a politika, a rendőrszakma és a társadalom más szervezeteinek, közösségeinek is a felelőssége.

F.Gy.A (Népszabadság) nyomán

*

A nyilvános rendőri erőszak csak a jéghegy csúcsa - másutt is van gond Európában ( - társadalmi probléma)

A rendőrök által elkövetett visszaélések súlyos fenyegetést jelentenek a jogállamiságra - állapítja meg keddi blogbejegyzésében Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

 

Muiznieks szerint a rendőrök túl sokszor alkalmaznak túlzott erőszakot, bántalmaznak fogva tartottakat, vesznek célba kisebbséghez tartozókat, ami aláássa az államba vetett bizalmat.

Az ombudsman az aktuális ukrán helyzetet emeli ki, amellyel kapcsolatban megállapítja, hogy a rendőrök szisztematikusan fejre és mellkasra céloztak, ami "teljesen szükségtelen és aránytalan". Muiznieks kiemeli a 2013-as isztambuli eseményeket, a Gezi park körüli tiltakozásokat is.

A biztos szerint ugyanakkor a nyilvános, látható rendőri erőszak csak a jéghegy csúcsa. Az Európa Tanács kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megakadályozásáért felelős bizottsága megállapította, hogy a fogva tartottak esetenként halálos kimenetelű bántalmazása Európa több országában tetten érhető.

Külön kiemeli ezek közül, hogy rendkívül problémásnak tartja a biztos a spanyol rendőrség gyakorlatát, amely szerint a fogva tartottakat teljesen elvágják a külvilágtól, senkivel sem vehetik fel a kapcsolatot, ami az emberi jogok súlyos megsértéséhez vezet.

Súlyos visszaélésnek tartja Muiznieks azt is, ha a rendőrök kisebbségek tagjait szemelik ki maguknak. Ezzel kapcsolatban a görög hatóságok romákkal és bevándorlókkal szemben tanúsított viselkedését tartja elítélendőnek, de a francia rendőrökkel kapcsolatban is említi az "intézményesített rasszizmus" problémáját.

A megoldás a lett politikus szerint az, ha az érintett országok megakadályozzák, hogy a visszaéléseket elkövető rendőrök megússzák büntetlenül, ha az áldozatoknak igazságot szolgáltatnak.

"A lehető legfontosabb, hogy minden rendőri visszaélésre vonatkozó panaszt hatékonyan ki kell vizsgálni, a felelősöket azonosítani kell és meg kell büntetni" - írja Nils Muiznieks, aki szerint a felelősökre példás, elrettentő erejű büntetést kell kiszabni. Sajnálattal jegyzi meg a biztos, hogy sok esetben ezek a vizsgálatok nem hatékonyak, mert a rendőrök összezárnak, nem megfelelően vizsgálják ki a kollégáikkal szemben felhozott vádakat, védik azokat, akik ugyanazt az egyenruhát viselik. Éppen ezért az ombudsman független hatóságok létrehozását sürgeti a rendőri visszaélések felderítésére. A felelősök büntetlenségét, az elkövetett bűncselekmények megbüntetését Muiznieks szerint a legfelső politikai vezetésnek is következetesen hangsúlyoznia kell. 

"A rendőri visszaélés régóta ismert probléma, de nem orvosolhatatlan" - írja a lett politikus, aki szerint az Európa Tanács tagországainak világos, a nemzetközi mércékkel összhangban lévő szabályokat kellene alkotniuk a tömegoszlató eszközök és fegyverek alkalmazására, a rohamrendőröknek jól látható és rövid, megjegyezhető azonosítószámot kellene viselniük, és már a toborzás kiválasztás alkalmával ki kellene szűrni azokat, akik korábban visszaélést követtek el, vagy rasszista megnyilvánulásaik voltak.

Ma.hu

*

Rendőrök feljelentették a halottat - földön húzták az utcai zenészt - és az anyádnak rázd a fejed ( - így a rendőr)

Magyarországon nem ismeretlen a rendőri túlkapás.  A magyar rendőrség Gergényi óta nem találja a helyét és indentitást a hazai társadalomban. Ebben a politika, a szellemiség, a műveltség és az elvárások is közrejátszanak. A rendőrség ma egy frusztrál emberekből álló olyan szervezet, ahol a belső hierarchia és különböző belső feszültségek, a megélhetési kényszer és a pénzügyi válság is begyűrűzik, ami néha  az állományi tagság egyes alakjainak egyéni pszichológiájában eltorzulásként tőr elő.

Bőrkabátok - rendőrségi

Ismert az erőszakos, hatalmával visszaélő rendőr fogalma. Köztudott bizonyos erőfitogtatás, mint megfélemlítés egyik eszköze az összekacsintás, meg a korrupció jelenléte is a rendőrség sorain belül. Igen, a rendőrség máig nem találja a helyét, és elhúzódó válságát éli.  A rendőrrel szembeni lakossági elvárás jelentős igényeket támaszt, aminek sok esetben az állomány nem képes megfelelni.

 

Az állam és  felső hatalom is elvárásokat támaszt a testülettel szemben, aminek béklyójától a rendőr is megzavarodhat.  Ebben a helyzetben a szolgálatparancsnokok és a szolgálatvezetők, de a járőrök sem mindig találják helyüket illetve a megfelelő fellépést.

Sokszor a politikai, máskor a helyi érdekek, vagy a polgármesterek, a rendezvényszervezők képesek a rendőri erőket befolyásolni, vagy a szálakat mozgatni. Nem egy esetben ilyen-olyan elvárásoknak megfelelően lépik túl hatáskörüket, vagy szegik meg a szolgálati rendet.  Ezek számos esetben rendőri túlkapásokat, majd visszamenőleges magyarázkodásokat okoznak. A legtöbb esetben ilyenkor valótlanságokba és a mögöttes törvény védőernyője alá kényszerülnek a rendőrség részéről. Ezek a történések azonban rendre rossz szájízt és negatív megítélést hagynak maguk után, még akkor is, ha az egyéni szabályszegőt a rendőrség testületileg kimenti a társadalmi, vagy éppen a törvényi elítélés alól. A kimentések azonban általánosságban, azaz általánosítás formájában hagyják maguk után billogot a rendőrség egészén. 

Hogy a felvezetést a szolgálatos és  a polgár is megértse, pár ismert történet vázlatába kell betekinteni.

A 2006. évi rendőri attak után  a rendőrség elvetemült tagjait nem vonták felelősségre. A nép ellen hangolt brutális beavatkozások a felszín alatt lappangó emberi frusztrációk és a pszichológiai, félkészületi hiányosságokat is bemutatták. A rendőrök azonosítójának eltüntetése, a megkérdőjelezhetetlen eljárások, a rendőri hazugságok, a sorozatos letartoztatások és pellengére állítások olyan mérhetetlen és elfogadhatatlan képet alkotott a szervről, amelyet máig nem bírt kivetkőzni. A sokszor jogtalanul előállítottakat is olyan méltatlanul kezelték, ahogy a bűnözőkkel szemben sem lehet fellépni. A rádió udvarára betereltek levetkőztetése, összezárása és fizikai kényszerítése nem egy európai ország rendfenntartóira jellemző eljárás.  A szórakozóhelyekről való kiterelés, a sorozatos utcai gumibotozás az akit érek ütök alkalmazása, nem egy ártatlan ember jogsértő bántalmazásába fájt. A rendőrségi hazugságuk, az egyenruhás bűnözők mentegetése és állományon belül tartása akkora bomlasztó erővel bír, amit már egy ép társadalom nem képes elviselni. De a rendőrség sem válik ezzel normálisan működő szervezetté. Nem véletlen, hogy a mai napig találkozunk rendőri túlkapásokkal, visszaélésszerű cselekményekkel és felbukkannak kirívó esetekkel. Ezek mind olyan érthetetlenségek, amit a rendőrség nem tud megmagyarázni a társadalom emberének.

 

 

Izsáki-ügy: a rendőrség elismerte a kártérítés jogalapját

Elismerte a kártérítés jogalapját a rendőrség az izsáki ügyben - erősítette meg az MTI-nek kedd este a blikk.hu információját a Bara család jogi képviselője.

A brutális körzeti rendőrök összeverték a bevitt gyanúsítottat, aki ebbe a volt pofátlan belehalni. Az agyonvert embert az eljáró rendőrök a halála után feljelentették, próbálva menteni magukat a rendészeti eljárástól. (Tipikus eset, hogy az addig fölényes, visszaélőn eljáró rendőr, menekül a felelősségre vonás alól. és képes alantas eszközöket is bevetni az eljárás alóli kibúvás érdekében.)

Magyar György az MTI-nek azt mondta: a rendőrség végül elismerte a munkáltatói felelősségét az ügyben, az álláspontok közeledtek egymáshoz. Hozzátette: a rendőrség nem tartja a valóságtól elrugaszkodottnak a kért összeget, de egy alacsonyabb összegre tett javaslatot, ebben még nem egyeztek meg. A pontos összegről a jogi képviselő nem beszélt. (Ezeket a kárttérítéseket a törvénytisztelő állampolgárok adójából fizetik, miközben a rendőrség pénzügyi hiányosságainak forrását is a békés lakosság köreiből szedik össze.)
   

Rendőr rabláncon - súlyos bűncselekmények elkövetői

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság nyolc napon belül, a jövő hétre ígért végleges választ - mondta Magyar György.
   
Az MTI az ügyben kereste az Országos Rendőr-főkapitányságot is, ott későbbre ígértek tájékoztatást.
   
A Kecskeméti Járásbíróság augusztusban hosszabbította meg október 11-ig annak a két, azóta leszerelt rendőrnek az előzetes letartóztatását, akik a gyanú szerint áprilisban az izsáki rendőrőrsön annyira megvertek egy kisebb súlyú bűncselekmény miatt előállított román állampolgárságú férfit, hogy az belehalt sérüléseibe.

Az eset a kényszervallatás és halált okozó testi sértés gyanúja miatt diplomáciai és politikai bonyodalmakat okozott, ezért hazánk magyarázkodásra szorult.

 

Brutálisan hurcolták el az utcazenészeket a rendőrök Szombathelyen

 

A Savaria Karneválon a Borok utcájában zenélő emberek nem fizettek helypénz, ezért hiába nem csináltak semmit, kéttucatnyi rendőr lerohanta őket. Volt, akit gumibottal vertek, és volt, akit végighúztak a földön. Négy-öt fiatalt vittek el, a Nyugat szerint mindegyikre vagy öt rendőr jutott. A fesztivál azt reagálta, hogy sajnálattal vették tudomásul az ügyet, de a rendőrség dönti el, mint kell csinálni.

 

A Savaria Karnevál látogatói között évek óta megszokott már, hogy az utcán járva lépten-nyomon mutatványosokba, dobosokba, tűzfújókba botlanak a napnak bármelyik szakában. Rögtönzött tűzfújó-bemutatókat, kardot csörtetve vonuló légiósokat, dobosokat vagy régi puskákat elsütő hagyományőrzőket is szívesen nézik az emberek.

Idén szombat éjjel is hasonló, "instant" kongadob-koncert kerekedett a Borok utcájában. Az járókelők táncra perdültek, pillanatok alatt sok tucatnyi ember vette körül a dobosokat és kapcsolódott be a produkcióba. Ez látszik videónk első részében.

Ám állítólag egyszer csak valaki felszólította a dobosokat, hogy azonnal hagyják abba amit csinálnak, mert nincs engedélyük, úgyhogy nem is játszhatnak itt. Természetesen először senki nem vette komolyan a dolgot, és a nézők, táncolók is csitították az embert, hiszen úgy gondolta mindenki, hogy ez a karnevál a szórakozásról és arról szól, hogy mindenki jól érezze magát, ráadásul a környéken sokfelé szólt még zene.

A dolgot akkor kezdte mindenki komolyan venni, amikor vagy kéttucatnyi rendőr és biztonsági őr jelent meg a helyszínen, akik benyomultak a tömegbe, kiemelték a zenélőket és a videóban jól látható módon vetettek véget a bulinak. A földön végighúzott lány és a segítségére siető, gumibottal agyba-főbe vert, majd megbilincselt emberek látványát senki nem felejti el.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem@nyugat.hu

 

Rendőrt kellett hívni a rendőrre, mert olyan brutálisan igazoltatott, majd megvert egy motorost – sok tanú előtt

 Sz. Ottó rosszallóan ingatta a fejét, mert egy rendőr vezetés közben telefonált, mire a rendőr utolérte és igazoltatta. Mikor Sz. már az iratait adta, a rendőr rátámadt és megbilincselte, majd a gumibottal elkezdte kicsavarni a kezét. Ezután rálökte a motorháztetőre, és közben azt kiabálta, hogy anyádnak rázd a fejed, te köcsög. Mindezt egy közeli étterem teraszáról sokan látták.

Rövidnadrágban motorozott hazafelé Sz. Ottó Sopronban szombat este a robogójával. Az előtte haladó rendőrautó sofőrje az ablakon kihajolva telefonált, mikor a piros lámpánál egymás mellé értek, Sz. rosszallóan átnézett a rendőrautóba és ingatta a fejét, magában azt gondolva,  „bezzeg a rendőröknek szabad, amit nekünk nem”.  Ezután mindketten továbbhaladtak.

Anyádnak rázd a fejed, mondta a rendőr

Sz. kissé arrébb megállt a motorjával, nem sokkal később pedig megérkezett a rendőr is, aki a forgalommal szembe hajtott be az utcába, és a gumibotját a kezében tartva szállt ki az autóból. „Igazolja magát!” – mondta a rendőr. Sz. elkezdte elővenni az iratait, amikor nekitámadt, és megpróbálta kicsavarni a kezét. Ez a rendőrnek nem sikerült, közben Sz. folyamatosan kérdezgette, hogy mi az oka az igazoltatásnak és a támadásnak.

Mindezt többen is látták, mert a közeli étteremnél, ami előtt az események zajlottak, „csurig volt a terasz”.

 

Megtörlek, te köcsög

„Miután a rendőr megbilincselt, azt mondta, hogy menjek oda a kocsihoz. Itt nekidöntött a kocsinak, és betette a gumibotot a hátrabilincselt kezeim közé, majd elkezdte kitörni a kezemet” – mondta Sz., aki csitítani próbálta a rendőrt, de ezen ő csak még jobban felhúzta magát, és Sz.-t „minden mocskos szemét trógernek” nevezte.

Ki kellett hívni a rendőrséget az intézkedő rendőrre Sopronban, mert átlépte a jogait igen erősen és erőszakosan bánt el egy motorossal. Szerencsére egy étterem előtt történt az eset és sok a szemtanú.

Viperás - rendőr?

Az étteremben ülők ekkor felhívták az őrsöt, és a rendőr is beszólt a rádióján, hogy erősítést kér, mert szerinte előállítás közben ellenállásba ütközött.

Ezután a rendőr a motorháztetőre lökte Sz.-t, aki ezt saját erős testalkatával magyarázta. Amíg álló helyzetben volt, a rendőr nem tudott neki elég nagy fájdalmat okozni. Sz. még mindig kérdezgette a rendőrt, hogy mi szükség van erre, mire azt a választ kapta, hogy „a tonfával az ellenszegülésedet megtöröm, te köcsög, anyádnak rázd a fejed.” Az étteremben tartózkodók megpróbáltak segíteni, mikor a rendőr rájuk ordított, hogy ne akadályozzák az intézkedést.

 

Temperamentumos kolléga

Nem sokkal ezután további rendőrök érkeztek, ekkor lett vége a tortúrának. A kiérkező rendőrök beültették Sz.-t az autójukba, és bevitték a rendőrségre, ahol Sz. szerint már udvariasan viselkedtek vele. Elmondták, hogy ennek a kollégának nem ez volt az első ilyen ügye, egy másik rendőr pedig azt mondta, a kolléga „temperamentumos”. Az Sz.-nek sérülést okozó rendőrt is behozták a rendőrségre, itt Sz. kérte, hogy ne hagyják vele kettesben, mert ha a rendőr „elkezd okoskodni”, Sz biztosan nekimegy, akkor pedig ő lesz az agresszor.

Mikor Sz-t már elvitték a helyszínről, az étteremnél maradók hallották, ahogy a többi rendőr kérdőre vonta a támadó kollégájukat, hogy miért tette ezt. A vendégek annyit hallottak, hogy a rendőrök számonkérő hangon kérdezik, hogy „ezért csináltad ezt?”

Sz. szerint a rendőrök többnyire korrektül álltak az ügyhöz, de például a kérése ellenére nem szondáztatták meg a támadó rendőrt, és kérték, hogy ne ez alapján általánosítson a rendőrséggel kapcsolatban.

 

Fennáll a bűncselekmény gyanúja

Sz. ezután a soproni rendőrségen tett panaszt, melyet egyébként itt önök is elolvashatnak. Az előzetes vizsgálat eredménye szerint „fennáll a bűncselekmény elkövetésének gyanúja”, ilyenkor a rendőrségnek át kell adnia az ügyet a helyi nyomozóügyészségnek. A rendőrség azt mondta, hogy átadták az ügyet az ügyészeknek, az ügyészségen viszont elmondták, hogy náluk még nincs nyoma a dokumentumoknak, egy „köztes állapotban” van az eljárás, ha elrendelik a nyomozást, arról tájékoztatni fogják az Indexet.

A rendőrség azt mondta, hogy az Sz.-t állítása szerint bántalmazó rendőr továbbra is dolgozik. Sz. ráadásul a kapitányságról azt hallotta, hogy a rendőrt már ismerik is az ügyészségen, mert korábban volt már bántalmazásos ügye.

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője szerint egy ilyen ügyben a rendőrről több ponton is bebizonyosodhat, hogy bűncselekményt követett el. Ha tényleg csak bosszúból igazoltatta Sz.-t, akkor az hivatali helyzettel való visszaélés, ami három év szabadságvesztéssel is büntethető. Ez azért van, mert hiába igaz, hogy bárkit lehet igazoltatni, ezt a jogát a rendőr mégsem használhatja ilyen retorzióra, vagyis visszaélésszerűen. Egyébként igazoltatás előtt a rendőrnek be kell mutatkoznia, de a tapasztalat az, hogy ez nagyon ritkán történik meg.

A testi kényszer és a bilincselés külön probléma. Ha valóban semmilyen ellenállást nem tanúsított a panaszos, vagy a támadás vagy az ellenszegülés megtöréséhez – ha volt ilyen – szükségtelen volt bármelyik, az ismét bűncselekmény. Ezért helyesen tette a rendőrség, hogy az ügyet átadta az ügyészségnek.

Ha bántalmazás is történt, akkor az egy újabb vádpont. Sz. ráadásul azt írja, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, ezzel már a rendőr könnyebb testi sértést követett el. A sima hivatali visszaélésért a rendőr valószínűleg csak felfüggesztett börtönbüntetést kapna, vagy akár csak pénzbüntetést. Ha viszont a bántalmazás és a testi sértés is bebizonyosodik, azért akár letöltendő börtönbüntetés is járhat, bár jócskán van olyanra is példa, hogy korábban a bántalmazó rendőr állományban maradhatott . A rendőrt csak akkor kötelező felmenteni a visszaélés miatt, ha letöltendő szabadságvesztésre ítélték, egyébként egy 2012-es szabálymódosítás óta állományban is maradhat.

Ha Ön is látta az esetet, írjon nekünk a tema@mail.index.hu címre!

A miniszter szigorúan büntetne

Navracsics Tibor szerint a lehető legsúlyosabban kell büntetni a rendőrségen belüli jogsértéseket.

A tárcavezető hangsúlyozta: a hasonló bűncselekményeket azért kell a legsúlyosabban megtorolni, mert egy olyan szervezet körében követhették el, amelytől a biztonságot és nem annak fenyegetését várják. Navracsics Tibor megjegyezte: a belügyminiszter, valamint az országos rendőrfőkapitány is a lehető leghatározottabban kezeli az ügyet az első pillanattól kezdődően.

A lehető legsúlyosabb büntetést kell kiszabni a rendőrség szervezetén belül elkövetett jogsértésekben a közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint. 

 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról

Konmkluzió:  Figyeljünk egymásra, hogy ne válhassunk mások áldozatává, hogy kiállhassunk a jogainkért és a jogszolgáltatásért, az igazságért. 

*