Visszatérő nyílvánosság, vagy köztársaság - ez a mostani műsor a re-public vagy republika lényege ( - mű-sor)

 A re-public a visszatérő közönség, a publicum, mint nyilvánosságot, a hallgatóságot is jelenthetné, de ha a republica (republika) szót vesszük, akkor a köztársaságra való utalást találjuk.

A Republic fellépése, koncertjei mindig is népszerű, közönséget vonzó jelenség. Nincs ez másként Ócsán sem. 

A helyi városvezetése is erre apellált, amikor a Városháza elé szervezte buliját

Paksi Zita a polgármester kiszolgálója és kiszolgáltatója ként is előjött már - visszaszámlálás

 A választási ciklusban a helyi vezetés mindig is operált ezzel a nagy nyilvánosság előtt szerethető, élvezhető és örömet adó bonbonnal, amit a közpénzből finanszírozott magukat népszerűsítő zenés rendezvények jelentenek.  

Így van ez akkor amikor a választások június elejére esnek és így a soha meg nem tartott május 1.-e abból a szempontból válik fontossá, hogy a választásra készülő embereket egy kampányidőszakban zenész rendezvényen hozza össze. Erre szolgált az Irigy Hónaljmirigy (nyolctagú magyar könnyűzenei együttes) meghívása az Egressy Gábor Szabadidő központ által. Ezeket a programokat amúgy mindig is a helyi műv.ház önkormányzati költségvetésből, vagyis közpénzből, (a mi adóforintjainkból) szervezte az által, hogy a fentartó önkormányzat mire és miként biztosít az intézményvezetőnek keretet. Bukodi városvezetése alatt ez kézi vezérléssel, közvetlen beleszólással, a polgármester személyes elvárásai szerint történik, amit Paksi Zita konvertálja át.  Vagyis ő a végrehajtója annak a polgármesteri programnak, amit ilyen esetekben propagandának hívunk. Mert a választási kampány közpénzes zenei fellépései, felléptetései mindig olyan célzattal kerülnek megszervezésre és megrendezésre, hogy azzal a választókat befolyásolják, vagyis a fizető fél által (itt a polgármester vezette önkormányzat) a maga hasznára, az oldalára csábítsa a választót. Mindennek pikantéria az, hogy teszi ezt a közhatalmi szerepet viselő jelölt hivatalának közpénzéből, vagyis a saját választási kampányát áttételesen a választók adóforintjaiból, útpénzéből fizeti.  Ezt nem látja át egy jelentős többség.

Irigy Hónaljmirigy együttese - Ócsán csak feleennyire futotta

Azt a becsapást, amit Bukodi a kulturális programokkal, a zenei rendezvényekkel végez, és Paksi Zita segedelmével véghez visz, az nem más, mint megtévesztés, szemfényvesztés.  

Volt, hogy csak ketten voltak színpadon - ide ez is elég

Az Irigy Hónaljmirigy is van olyan népszerű, hogy tömegeket vonz és mozgat meg. Az amit ebből Ócsa idehozott, egy fele sem igaz zenei produkció volt, amit persze sokan kajáltak, de a műélvezőknek ez nem jelent olyan kulturális, zenei élményt, mint a valós zenei csoportosulás fellépése.  

 Ócsán a "mirigyek" csak fél gőzzel léptek színpadra. A társulat fele nem jött el, azt lehagyták, mert egy "csökkentett", mondhatjuk amolyan fékezett habzású olcsó műsort vett meg. Bukodi és Paksi ezzel is képes volt a parasztvakításra. Az csoport nem csak fél gőzzel, hanem  fél playbackkel lépett fel.  Négyen jöttek a nyolc helyett és a nyolcig meghirdetett műsort fél után befejezték, aztán csak egy 10-15 perces levezetés zajlott és 19:42-kor elhagyták a porondot.  

Tudom, hogy ez is elég volt sokaknak, és örömet is okozott számukra, de azért ebben az is adatik, hogy lenézik, hülyére veszik az embereket, a közönséget és ezzel akar választókat fogni buksi a kutya fajzat.  

Korábbi, a rendszerváltás óta nem volt időket próbál visszaidézni a városvezető a majálissal

Paksi Zita ebben társbűnös közpénzfelhasználó azt elzabáló programszervezőként. Hiába tetszeleg a Republic színpada előtt népszerűsítve magát és gazdáját a mi pénzükből idehozottakkal, ha már eljátszotta a polgármester bizalmát Koltai letiltásának elkotyogásával.  Zita most a bennmaradásért küzd, Bukodival kézen fogva.  

A Koltai ügy kiderülte olyan fiaskó, amit nem fog megemésztetlenül hagyni a polgármester a választások után, ha megtarthatja irányító-, vezető szerepét a város élén.  Paksi Zita napjai így is, úgy is meg vannak számlálva.  Ezen a Republic sem segít. 

Republic nem tehet Paksi és Bukodi háttérben zajló viseltes dolgairól - ők csak zenélni és szórakoztatni jöttek és léptek fel sikerrel

 A lényeg azonban mégis csak az, hogy közpénzen kovácsolt koncertekkel könnyű babérokra törni és embereket megtévesztve a maguk pártjára állítani. 

A remekművet nem az adja, hogy e-rendezvények  ingyenesek, ha nem az hogy mindezt bújtatva a város kasszájából az emberek adta útdíjból, hídpénzből, netán kommunális-adójából fizetődnek, miközben még tapsikolnak is hozzá. Bukodi ekkor érzi csak azt, hogy a póráz lekerült róla.

A művészet azonban  mégis csak az, amikor a polgármester által letiltott Koltai a Paksi által szervezett pedagógusnap előtt megjelenik és szívesen fellép Ócsán közpénzmentesen, ingyen és telt házat képes produkálni úgy, hogy az a városlakóknak egyetlen fillérjébe sem kerül és nem fáj másnak, csak Bukodinak.

Ez lenne az a helyi republika, mint közigazgatáson belüli köztársaság, amit a BÉKE teremt.

A "republika" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben az alábbiak szerint értelmezhető: 

1. Jogi-politikai értelemben: A köztársaság, azaz olyan államforma, amelyben a hatalom a nép választott képviselőire vagy közvetve a népre ruházódik át. A köztársaságban nincs uralkodói cím vagy trónöröklés, hanem az államfőt vagy elnököt általában választják. 

2. Történelmi értelemben: A régi Magyarországon a "republika" kifejezést használták a városi önigazgatást jelölve. A polgármesterrel és a városi tanácstagokkal vezetett városi közösséget nevezték republikánusnak. 

3. Általános értelemben: A "republika" szó használható olyan helyzetekben is, amikor valami független, autonóm, önálló és demokratikus módon működik vagy működhet. Például egy civil szervezet vagy egy vállalat republikánus lehet. Fontos megjegyezni, hogy a "republika" szó eredete latin, és annyit jelent, hogy "közügy".

 *

Május elsejei indulás - majális helyett vagy gyanánt közlekedéstörténeti kiállítás látogatás ( - programajánló)

 Fennállásának 125. évfordulója alkalmából különleges majálisra várja a látogatókat a Közlekedési Múzeum.

 Még nem késő elindulni és egy körsétával beiktatni, a Városligetből az Északi Járműjavítóba költözött Közlekedési Múzeumot, ahol klasszikus, veterán járművek felvonulásával egybekötött zenei programok várják az érdeklődőket. 

Az új időszaki kiállítása is a Dízelcsarnokban látogatható és a jubileum alkalmából mindössze 125 forintos belépőjegyért fedezheti fel mindenki azt a technikai, technológiai csodát, amit a hazai közlekedés, a magyar ipar egykoron megvalósított. 

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 1899. május 1-jén nyílt meg a látogatók előtt, így az intézmény idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. A jubileum alkalmából a múzeum különleges majálisra várja a látogatókat az Északi Járműjavítóba, ahol ingyenes programokat kínálnak kicsiknek és felnőtteknek egyaránt. 

A május 1-jei ünnepi rendezvény a Közlekedési Múzeum útját követi a Városligetből az Északi Járműjavítóba. Több mint 100 veterán és oldtimer jármű indul majd útnak szerda délelőtt 11 órakor a Hősök teréről, majd a Népliget érintésével várhatóan 12:30 körül érkezik az Északi Járműjavító területére (X. ker. Kőbányai út 24–28.) a klasszikusjármű-felvonulás végállomásaként.

Déltől várják a vendégeket az Északi és az Opera Eiffel Műhelyház udvarán, ahol zenei programok, gyermeknek kerékpáros akadálypálya és színes múzeumpedagógiai programok várják a nagyérdeműt. Az esemény háziasszonya Zavaros Eszter opera-énekesnő, televíziós műsorvezető lesz. 

A Közlekedési Múzeum 125 éves fennállása óta eddigi legnagyobb alapterületű kiállítását nyitja meg május 1-jén Kőbányán, az Északi Járműjavítóban.

*

Izgága kisdobos helyett szelídített székházostromló az alelnöki székbe - ilyen ma a pártos Jobbik ( - igazodás)

Vona Gábor úgy preferálta a története, mint egy focista országvezetőhöz illek, amikor egyszerű sportvezetőként a csatárt visszahívta a középpályára és mást küld centerbe.

Valahogy így indokolta az elnök most.

Vona a múlt héten jelentette be, hogy élni fog elnöki vétójogával: a közelgő tisztújító kongresszuson nem engedi, hogy újra alelnökké válasszák Apáti Istvánt, Novák Elődöt és Szávay Istvánt. Rögtön beindult a találgatás a jobbikos mércével mérsékeltnek számító irányzat és a „radikális" szárny küzdelméről, amit a párt hivatalos kommunikációja gőzerővel próbált cáfolni.

A hajógyárin tartja a hétvégén nemzeti majálisát a Jobbik, ahol az első nap felszólalt a párt elnöke, Vona Gábor, és újdonsült alelnökjelöltje, Toroczkai László is. Természetesen a felszólalók egy részénél és a kilátogató szimpatizánsoknál is előkerült a téma, amiről az utóbbi napokban szóltak a jobbikos hírek: Vona Gábor három jelenlegi alelnök következő indulását megvétózza. 

Illetve jelen állás szerint csak Novák Elődét kellhet majd, mert a másik kettő − Szávay, Apáti − bejelentette, hogy tudomásul veszi Vona döntését, és nem indul.

Vona csattanós választ adott  azoknak, akik aggódtak, hogy a vadhajtások nyesegetése közben a Jobbik távolabb kerül a szélsőjobboldaltól. Mindenki nyugodjon le: erről szó sincs. Elvégre a pártelnök a 2006-os tévéostrom idején kétes hírnevet szerzett Toroczkai Lászlót is szívesen látja a Jobbik vezetőségében. 

Vona Gábor most megnevezte, hogy a három mellőzött eddigi alelnök helyett Janiczak Dávid ózdi, Fülöp Erik tiszavasvári és Toroczkai László ásotthalmi polgármestert szeretné a párt vezetőségében tudni. Előbbi kettő nem meglepetés, és Toroczkai László is csak annyiban, hogy korábban ő már nemet mondott Vona felkérésére. Néhány napja Toroczkai még azt bizonygatta, hogy remekül érzi magát a déli határnál lévő Ásotthalmon, nem hiányzik az életéből a „mocskos" pártpolitika: „Nagyon jó helyen vagyok, imádom azt csinálni, amit most csinálok." 

A pártelnök azzal indokolta – az érintetteket váratlanul érő – döntését, hogy a Jobbik szeretne kormányra kerülni, és ehhez olyan csapatra van szüksége, amelyben helyet kapnak a saját településükön már bizonyított polgármesterek. Vona úgy vélte, a közreműködésükkel más rétegek felé is nyitni lehet.

Vona Gábor a párt majálisán többek között a Fideszt, a miniszterelnököt és a jegybankelnököt is bírálta. Kritikával illette Orbán Viktor tanácsadóit is, úgy fogalmazott: "nem az a baj, hogy van egy miniszterelnökünk, aki nem tud mit kezdeni a korrupcióval, hanem az a baj, hogy van egy miniszterelnökünk, aki maga a korrupció".

 

Egyre jobban látszik (például az Index cikkéből) , hogy az alelnökválság nem a jobbközépesedésről szól, hanem Vona hatalmi játszmáiról. 

De hát végül is ez egy párt. 

*

Még ezt is elprivatizálták - Május 1-e a munkavállalók ellopott ünnepe ( - csak a feszt' maradt)

Amikor gimnáziumba jártam a (rendszerváltás után szocializálódott fiatalként), emlékszem, minden évben azon röhögtünk, milyen hülyeség az, hogy a munka ünnepe szabadnap. És senki nem magyarázta el nekünk, hogy a munka ünnepe igazából a munkavállalói jogokról, a munkásmozgalomról és az öntudatos dolgozóról kéne szóljon, csak ellopták.

1989-ig állami ünnep volt, amelyet a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer a saját képére formált, 1990 után pedig senki nem tette azzá, amiről szólnia kéne. Ma már leginkább családi majálisokat tartanak (mint például az MSZP), egy teljesen identitását vesztett ünnepen. Pedig a rendszerváltás utáni kapitalizmusban is lett volna helye a munkavállalók jogairól megemlékezni, és lenne helye most még inkább az Orbán-kormány ötödik évében.

A május elseje munkásmozgalmi ünnep, az ünnepnapot a Második Internacionálé jelölte ki, bátor chicagói munkások sztrájkja után. A chicagóiak a nyolcórás munkaidőért sztrájkoltak 1886-ban, és a háromnapos sztrájknak rendőrségi terror vetett véget: a rendőrség a tüntető munkások közé lövettek, az ezután kitört harcokban pedig négy munkás és hét rendőr vesztette életét.

Akkor a munkásmozgalomnak még olyan dolgokért kellett harcolnia, mint a gyerekmunka eltörlése, a társadalombiztosítás, a nyugdíj, a sztrájkjog, a nyolcórás munka, az éhbér szintű fizetések megemelése, és a szavazati jog vagyoni elemhez való eltörlése. Az elmúlt száz évben számos győzelmet is aratott ez a munkásmozgalom, és az IMF minapi kutatása például kimutatta, ahol erős a szakszervezeti mozgalom, ott jobban élnek az emberek.

Ezekre a vívmányokra, a munkavállalók jogaira emlékezik május elseje, ami nem a munka, hanem a tisztességes munka és a munkás ünnepe. Kivéve Magyarországon, ahol ennek az emlékezetét lényegében eltörölték. Valójában nem tanítják az iskolákban, nem beszél erről a politika, nem fejtik ki a hírekben. Maradt a családi majális.

Pedig dolog ma is lenne. Évről évre egyre több rendellenséget mutat ki az évről évre egyre kevesebb munkajogi ellenőrzés. Évente több százan vesztik az életüket munka közben. A keményen dolgozó emberek egy része ma is szegénységben él Magyarországon, miközben a kormány 2011 óta még a rendszerváltás utáninál is kilátástalanabb helyzetbe hozta a munkavállalókat és mozgalmukat. Ma lényegében lehetetlen a sztrájk, mert a Fidesz sztrájktörvénye kötelezi a szakszervezetet, hogy megállapodjon a sztrájk előtt a munkáltatóval az elégséges szolgáltatásról, ha pedig nincs megállapodás, akkor törvénytelen a sztrájk. Így lényegében megszűnt a sztrájk intézménye, a legerősebb munkavállalói fegyver Magyarországon. De a kormány el akarja törölni a munkakeresési járulékot is, amelyet korábban már három hónapra csökkentett, ami a létbizonytalanságba kergetné a munkáját elvesztő embereket.

Tehát a munkavállalók ünnepén ma is lenne miért szót emelni, és a munka ünnepe talán ma kifejezőbb név erre az ünnepre, mint bármikor, hiszen örül az ember ha van munkája, és olyan huncutságokra, mint a munkavállalói jogok nem fordít figyelmet. Pedig valódi munkavállalói jogok, valódi szakszervezet nélkül csak éhbér, megalázás és kirúgás lesz a munkavállalók sorsa.

 
JámborAndrás - Kettős mérce

*