Kora-este sógornőm telefonált, hogy nem tudnék-e átugorni, mert az öcskös nincs jól és a gyerekekre kéne figyelni, mert nekik az ügyeletre kell majd menniük.
Természetesen átugortam. Kiderült, hogy a tesónak gyökérkezelése volt és most bedurrant a foga, de annyira, hogy a fájdalomtól már rosszul volt. A Cataflam nem használt. Később a Flector sem sokat ért.
Közben hívták az orvost, de mivel már túl voltak a rendelési időn és más pedig nem fogadta, mert már késő volt, ezért az ügyeletet tanácsolták.
Hívták a Szentkirályit, ahol közölték, hogy fél kilenc előtt nem kezdik, ezért nem is mentünk előbb. Addig pedig egy Aflamin nyújthat némi áthidaló segítséget.
A kapun belépve a portaszolgálat előtt már álltak, ami után mi érdeklődtünk, hogy hol kell jelentkezni.
- - Ott van papír, töltsék ki és aztán az első ajtónál jobbra – mondta az ember.
Úgy is volt. Aztán az elmondottak szerint az első ajtót keresve, egy váróhoz jutottunk, ahol vagy tizenöten már várakoztak. Vegyes kép fogadott. Volt, aki egyedül, mások ketten, gondolom kísérővel, ahogy mi is. A gyerektől az idősebb felnőttekig szinte minden generáció képviseltette magát. Bőrszínben is színes volt a várólista. Kínait nem láttam. Volt viszont egy akár Mexikónak is titulálható csinos feketehajú csinos lány, egy vékony csöves farmerben levő arab kinézetű sráccal, az ajkára letolt maszkban ült és várakozott. Vele szemben egy jó kötésű cigány srác egy azonos származású vézna lánnyal, aki inkább már túl volt a lányos korszakán. Ők is a telefonjukat nyomkodták szájmaszkban. Mások közt egy idős szintén cigány férfi ült a padon a váróterem ajtajánál, kissé mellette pedig egy nő és egy fiatalabb hölgy egymás mellett. Láthatóan együtt voltak ők ketten, míg a férfi egyedül. Neki nem volt a kezében mobil, csak ült és várt. Nem láttam nála azt a kitöltött papírt, amire a portás felhívta figyelmünket, miszerint azzal várakozzunk.
Egyszer csak nyílt az ajtó és név szerint szólítottak valakit, aki előlépett és bement.
Ebből gondoltam, hogy itt valószínűleg időnként kijön a nővér és beszedi az általunk jelentkezési lapokat a szükséges iratokkal. Ahogy ilyenkor lenni szokott, mindenki felnézett egy pillanatra. Találkozott a tekintetünk.
Ekkor az elméletem mentén gondolván rákérdeztem: „Elnézést, de a papírokat időnként beszedik, és úgy hívják be az embereket?”
- - Igen, kijön a nővér, beszedi aztán szolit.
Megköszöntem, és tovább vártunk, gondolván, hogy itt leszünk vagy éjfélig.
21:10 körül egyszer csak azt hallani az idős portástól, hogy fennhangon rászól valakire, hogy „vegye fel a maszkját”, majd azt, hogy „menjen ki”. Egyre jöttek az emberek, miközben az épület más részein a takarítószemélyzet dolgozott. Mindenkin arcvédő volt. A bejárat előtt is kint volt több figyelmeztetés a maszk viselésére. De amúgy is köztudott, hogy az idei járványügyi helyzet ezen szakaszában a távolságtartás és az orr, meg a száj eltakarása kötelező nem csak a hivatalokban a rendelőkben, hanem a közintézményekben is. Sőt a kórházakban sem véletlenül van látogatási tilalom. A portás is maszkban kommunikált.
Felszólítására azonnal jött a válasz több hangszínen és formátumban. „Jól van, mit kajabál?” „Nem tudtuk." "Nem lehet normálisan szólni.”
- - Tudták maguk jól! Ki is van írva, és mindenki viseli.
- - Ne kiabáljon velünk! Csak azért me’ cigányok vagyunk!?!
Na, normális embert ilyenkor önti el a szar. Eddig ugyanis csak a hangoskodás és a több ember egymás szavába vágása volt az, ami oda vonzotta a figyelmet. De a bűvös szó kapcsán, mely szerint „azért me’ cigányok vagyunk” más sokak zsebében nyíló bicskákat vizionál. Mert a lényeg ebben az önmaguk privilégiumának tartott rasszista visszaélés az, ami leginkább provokálja a dolgozó embert.
Ennek a csetepaténak a lezajlása után láthattuk csak meg, hogy egy középkorú pocakos, sánta cigány ember négy kísérővel jött, ami amúgy sem teljesen szokványos, és másutt nem is járja, hogy az orvosi rendelőbe így menjenek be többedmagukkal egy ellátásra szorulóval.
Ócsán még egymagában sem engedik be az orvosra szorulókat, legyen az beteg, vagy gyógyszerért sort álló. 35 fok melegben, szeles időben, esőverte napokon és az őszi hidegben fázósan ugyanúgy csendben és fájdalmukban fásultan, vagy magukba merülten. Egy sem vitatja a szabályokat, senki nem kötözködik, vagy szól azért, hogy miért kell a közterületen az orvosra várni, hogy miért nem engedik be, ha már amúgy is kötelezőn viseli a szájmaszkot.
Itt azonban négy kísérővel, az előírásokat messze figyelmen kívül hagyva és áthágva, a kötelező maszk nélkül csoportosan jöttek egy foghúzásra. „Mer’ cigányok vagyunk” felkiáltással.
Kit érdekel, ha nem hívjátok fel rá és magatokra is a fegyelmet!
Miért hiszi bárki, hogy egy középkorú emberhez ebben a járványos időben, de amúgy is, négy kísérő szükségeltetik az éjszakai ügyelet igénybevételéhez? Ebből egy „beteg” és négy telefont nyomkodó arcátlan fajankó. Mi szükség erre, és a provokatív belépő viselkedésre, meg a magukra figyelemkeltő „cigányok vagyunk” szószolásra?
Igen baszd meg. És úgy is viselkedtek, nem pedig úgy, ahogy azok a tisztességes társaitok, akik akár milyen faji származásúak vagy egymaguk, vagy a párjuk egyetlen kísérőjeként csendben és normálisan, emberhez méltóan arctakaró maszkot viselve várják az orvosi ellátást.
Ezek ötűk, azonban nem. Itt az egy fogfájóshoz kell legalább három-négy hőbörgő, akik csak azért is megmutatják, hogy ők cigányok. Ők különbek, rájuk nem vonatkozik a normalitás. Ők elmennek az ajtói és azon túl is maszk meg minden nélkül, mert ők, ahogy maguk is hangoztatják: cigányok.
Igen, azok vagytok. És direkt azért nem veszitek fel a kötelezőt, csak a modortalanságot mert, ahogy mondtátok, „cigányok” vagytok. Direkt így és ezzel visszaélve provokáltok. Legyen az adott esetben egy nyugdíjas portás, orvosi intézmény, vagy csak a társadalmi együttélés követelményrendszere, nektek tök mindegy, mert egyre megy: „me’ mi cigányok vagyunk”. Igen így az általatok használt többesben. Úgy ahogy egy ember mellé négyen kelletek és így már öten áltok szemben az ártatlan portással, aki csak a követelményrendszert próbálja betartatni. Azért, mert nincs egy kádárista rendőrpár, vagy egy korabeli csendőr, aki helyre tenné ezeket a provokátorokat.
Mert ezek ölik ki az idős portást, a munkavállalót és a normalitást. Mert ezek a kedvezményezett cigányok azok, akik származási alapon, vagyis erre hivatkozva azt tesznek, amit akarnak, mert merjen is nekik valaki szólni, abból máris rasszista, kisebbségellenes, cigánygyűlölő, náci, majd homofób és minden más lesz, csak tisztességes nem, holott éppen az a cigány szította fel saját faji nézetei és hitvallása alapján a hangulatot, aki most a másikra kiállt.
*
