Az új év első napjához számos népszokás, hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a egyrészt különösségek, mágikusságot tulajdonítottak, aminek lefolyásából következtettek az egész évre. 

Népszokás, babona, feltételezés, vagy hit szerint az, amit újév napján (január 1.) cselekszünk, majd azt végezzük, tesszük egész évben. Így az új év első napjaihoz időjárásjóslások, az állattartással kapcsolatos szokások, szerencsejóslatok, tilalmak, és különböző egészségvarázsló eljárások kapcsolódnak. Korábban a gyerekek és felnőttek járták a falvakat, és köszöntőket mondtak minden háznál.

Ilyen, vagy hasonló versikéket szavaltak:

Adjon az isten bort, búzát, barackot,
Szőrös farkú malacot,
Üvegünkbe feneket, hogy mulassunk eleget.
Szekerünkbe kereket, hogy mehessünk eleget,
Boldog új esztendőt kívánunk a házbeli családnak!

Bor, búza, békesség szálljon házatokra
Az új esztendőbe, minden jószágtokra.
Adjon Isten áldást táplálkozástokra,
Virrasszon fel az úr a holnapi napra!
Tiszta szívből szeretetből ezt kívánjuk!

Újév napján kopogtatok.
Magas ajtón, kis ablakon.
Pár szó után odatérek
Adjon Isten a családnak
Aprajának, a nagyjának Boldog új évet! 

 

A vidéken élő parasztemberek, főleg a II. világháború idejéig azt tartották természetesnek, ha életük a megszokott, több száz év alatt kialakult mederben folyt, attól eltérni nem volt ildomos, sőt meg is szólták vagy kiközösítették azt, aki megpróbált abból kitörni. Akár bolondnak is nézték volna, ha például valaki egyszerre csak más stílusú ruhát kezdett volna hordani vagy mást főzött volna egyes napokon, ünnepeken, mint amit a falu többi ötszáz háziasszonya. Ez az erős kötöttség ugyanakkor egyfajta védelmet biztosított,  automatikusan meghatározta az élet kereteit, nem kellett gondolkodni azon, ki mit vegyen fel, mit süssön, hogyan fogadja a vendéget, lefogyjon-e vagy abbahagyja a pipázást, netán elkezdjen sportolni vagy inkább utazzon, mint vegyen még egy darab földet. A válaszok mindenre készen voltak: szinte elképzelhetetlen volt, hogy valaki a világlátást válassza a vagyongyarapítás helyett. 

  Régi beidegződés, mondhatnám, ősi maradvány a gondolkozásunkban, hogy bizonyos számoknak, fordulópontoknak, jeles napoknak különös jelentőséget tulajdonítunk az életünkben. Ilyen a születésnapunk, és ilyen az Újév is: mind a kettő hordozza magában a régi lezárásának, valami új kezdetének a lehetőségét. Szeretnénk megváltoztatni mindazt, amivel elégedetlenek vagyunk. 

Jó néhány évtizeddel ezelőtt az emberek millióinak Magyarországon eszükbe sem jutott, hogy újévi fogadalmat tegyenek és ezzel megváltoztassák az életüket, akárcsak kisebb - jó vagy rossz - szokásokat illetően is. 

Bár az év utolsó napjához sok babona és  népszokás fűződött, ezek inkább a jóslás körébe tartoztak, a fogadkozások, fogadalmak főleg a polgári, liberálisabb társadalomra voltak jellemzők, ott, ahol lehetett választani egyes életstílusok és hétköznapi szokások között.

 

Talán sokunk családjában kipróbálták már, - s talán sokan az idén is megteszik, - hogy ólomból jósólak, vagy segítséget kérőn, netán erőt merítve a személyes újrakezdéshez valami ősi babonához, (vallási) néphagyományhoz, szokáshoz nyúljanak vissza és abból merítenek azért, hogy az újév a "tiszta lappal" való kezdés dátuma legyen. Az indulásából, a természet örök megújulásából fakadóan néznek ki jelenéseket, vagy jelenségeket. 

Az ünnepi szokások mellett azonban tilalmak is kötődtek az ünnephez. A Gyimes-völgyi magyarok a trágyát sem vitték ki az istállóból e napon. Általában munkatilalom volt, mint a legtöbb jeles napon. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb.

 

Azért ne legyenek illúzióink: senkit nem érdekel annyira a sorsunk, egészségünk, mint saját magunkat. 

Senkinek nem áll annyira az érdekében, hogy szép, hosszú, tartalmas, egészséges életet éljünk, mint nekünk. Ha valami akadályozza ezt, rossz szokásaink, életvitelünk betegségre vezet, bizony, azt magunknak köszönhetjük, de mi magunk tudunk tenni is ellene. Miért is ne lehetne egyszer egy csendes, erre szánt félórában ilyen szempontból végiggondolni, mit lenne jó megjavítani magunk körül, mivel vagyunk elégedetlenek? 

A leggyakrabban a külsőnkkel illetve bizonyos rossz szokásainkkal kapcsolatban szeretnénk változást. Azonban sokan már munkahelyi, anyagi, vagy tárgyi, máskor meg személyi változásokat ihletően ábrándoznak, vagy gondolkodnak akár e napon, és a jövőt illetően.

Ezért is mondják, hogy legyen szerencsés az új év, és legyen szerencséd ez évben. Mindez a jókívánság a gondolatbeli és az életbeli, sorsunkat érintő változások számunkra kedvező fordulatára, jó kívánságra utaló kifejezés. Ezért is kívánunk minden évben sikerekben gazdag, boldog új esztendőt.

Blogunk társulata sem kíván mást Ócsa lakosságának, mint könnyebb életet, jobb megélhetést, szebb és nyugodtabb környezetet, jobb irányú változást, boldogságot az előttünk álló évben. Ehhez adjon hátteret, lehetőséget, egészséget a jó Isten a családnak, a hozzátartozóknak, valamint minden olvasónknak!

BÚÉK!

*