Világpolitika: Terrorista és az importált terrorizmus a kor ellensége - különbség és azonosság a ráolvasásban

Szaúd-Arábiában több tucat embert végeztek ki terrorizmus vádjával, köztük egy síita főpapot.A héten ez volt az egyik legnagyobb botrány, míg ki nem derült, hogy mi történt Európában szilveszter éjjelén.

Negyvenhét embert, köztük Nimr al-Nimr neves síita főpapot végeztek ki Szaúd-Arábiában terrorizmus vádjával; az ajatolláh lefejezését azonnal elítélték Irán, s Libanon vallási és politikai vezetői. Teherán szerint Rijád nagy árat fog fizetni érte.

A szaúdi állami televízió adásáról Dubajban készült kép Nimr al-Nimr síita főpapról

A halálos ítéletek végrehajtásáról még az elmúlt szombat reggel adott tájékoztatást a szaúdi belügyminisztérium. A kivégzéseket 12 városban hajtották végre. A tárca szerint a kivégzettek zömének köze volt az al-Kaida terrorszervezet által 2003 és 2006 között Szaúd-Arábiában elkövetett merényletekhez. A 47 kivégzett közül 45-en szaúdiak voltak, illetve lefejeztek egy csádi és egy egyiptomi állampolgárt is.

A belügyi közlemény a kivégzések igazolására idézett egy részletet a koránból, a szaúdi állami tévé pedig felvételeket mutatott be az al-Kaida által elkövetett merényletek következményeiről, illetve megszólaltatta Abulazíz Al al-Sejk szaúdi szunnita nagymuftit, akik helyeselte a kivégzéseket.

Irán, Libanon és Irak politikai és síita vallási vezetői is elítélték szombaton Nimr al-Nimr ajatolláh kivégzését. A rijádi bejelentés után szinte azonnal megszólalt Ahmad Hatami ultrakonzervatív iráni ajatolláh, aki szerint Nimr „ártatlan vére foltot ejtett a szaúdi királyi udvar becsületén„, és halála el fogja tüntetni az uralkodó családot a történelem süllyesztőjében.

Elítélte al-Nimr kivégzését a síita Irán - a szunnita Szaúd-Arábia legfőbb közel-keleti riválisa - külügyminisztériuma is, amely szerint Rijád nagy árat fog fizetni ezért. Azzal vádolták meg Szaúd-Arábiát, hogy támogatja a terroristákat és a szunnita szélsőségeseket, miközben elnyomja és kivégzi bírálóit.

A szaúdi ajatolláh lefejezését „súlyos hibának„ nevezte a libanoni síita legfelsőbb vallási tanács is. A Hezbollah libanoni síita szervezet gyilkosságként bélyegezte meg a szaúdi ajatolláh kivégzését. A közlemény szerint Nimrnek azért kellett meghalnia, mert jogokat követelt  elnyomott népének.

A Nimr al-Nimr síita főpap szaúd-arábiai kivégzése miatt tüntetők szombat este megtámadták a szunnita királyság teheráni nagykövetségét (fotó: Tanjug/ISNA/AP)

Ma a világban a terrorizmus a kulcsszó és a terrorista a fő ellenség. Ma terrorizmus vádjával bárkit meghurcolhatnak, elítélhetnek, vagy ahogy látjuk kivégezhetnek. Még az olyan demokráciák, mint az Egyesült Államok, is felrúghatnak minden korábbi szabályt ennek a veszélyére hivatkozással. Így jött létre Guantánamo, valósultak meg a fogvatartások, vagy a kényszervallatások.

Régmúlt szörnyű álmait, és árnyait sejteti fel ez a jelenség világszerte.

Mondvacsinált ürüggyel bárkiből kulák lehetett az 1950-es években, ha nemkívánatossá vált a kommunisták számára.  Sőt bármiből: amikor nem tudták rábizonyítani egy volt csendőrre, hogy kulák lenne, akkor a tehenét minősítette - első és másodfokon is - annak a bíróság.

Ezt a jelenséget talán még nem feledik a mostani fiatalok Magyarországon sem.

Ez is olyan volt egykoron, mint a mostanság elfogadott terrorizmus elleni fellépés. 

 Ez a "terrorizmus elleni harc" a Közel-Keleten valójában az energiahordozók globális ellenőrzéséért, a petrodollár vezető szerepének az euróval szembeni megtartásáért, a nyugati hatalmak (köztük Izrael) regionális atommonopóliumának a megőrzéséért, az iszlám világ feletti hegemónia megszerzéséért, továbbá az igazi nagy ellenfél, Kína, megfékezéséért folyik. A terrorizmus elleni globális háború megindítására - vagyis az új világrend kialakításának a felgyorsítására - a New York-i Világkereskedelmi Központ, és a Washingtonban lévő Pentagon elleni támadások nyomán került sor. Az első válaszlépés Afganisztán, a második pedig Irak elfoglalása volt.

 

Dr. Drábik János:

"Irány Irán!"

Van-e joga Teheránnak a félelemhez?

Bár a "kulákká nyilvánításnak" elvileg rendeletileg megszabott keretei voltak, mondvacsinált ürüggyel is bárkiből kulák válhatott, amennyiben a rendszer szemében az adott személy valamilyen okból nemkívánatos elemnek tűnt - mondta Tóth Judit agrártörténész, a Pest Megyei Levéltár munkatársa az [origo]-nak. A kulákok elleni harc legsúlyosabb intézkedéseit az 1948-1952 közötti időszakban hozták meg.

A rendszer a kulákok ellen irányuló intézkedések sokaságával próbált példát statuálni, félelmet kelteni.

Most Európa szerte ettől az általunk régről (múltunkból) ismert félelemtől retteg a nép. 

Ezért vannak jelen a köztereken, az utcákon, és a forgalmas csomópontokon fegyveres katonák, ezért halasztanak el bajnoki mérkőzéseket, zárnak le pályaudvarokat, ürítenek ki metrót, és vezettek be korlátozásokat, avagy kényszerintézkedéseket.

Európa népe valljuk be fél, mert beléjük ültették ezt a félelmet. A rettegést a bármikor, bárhol történhet valami érzését. A bizonytalanságot, a rosszízű megfoghatatlanságot, a láthatatlan ellenség képzetét.

A világ más részein is ezt lovagolják meg akkor, amikor valamit el akarnak érni, vagy valakivel szemben fel akarnak lépni a hatóságok. Így volt ez Szaúd-Arábiában is amikor tömegesen végeztek ki embereket.

És így van ez Amerikában, vagy volt a Szovjetunióban is.  Most pedig újfent Európában. Mindez mára globálisan uralkodóvá vált.

Múlt és jelen - egy az egyben

És ez a globálisan terjesztett félelem még egy jó ideig  uralni fogja a világot. 

Ezért ma Európájában is elsődleges jelenség a terror és annak lélektani hatása. Ez a legfőbb ellensége a közösségnek.
Azonban a valós és a képzeletbeli (szellemi) terrorista közti különbséget a mai politika nem tudja, vagy nem akarja elkülöníteni és megkülönböztetni.
Így a félelem, és a rettegés uralja a lelkeket.

Egyesek pedig ezt az állapotot lovagolják meg és tartják fent.  Mert ezáltal képesek uralkodni és hatalmat gyakorolni.

Nem véletlenül.

*