Baloldali leszámolási kísérlet - a Klubrádió sérelmi bosszújaként akartak kirúgatni sajtósokat ( - liberális sokk)

 Visszautasítja a Klubrádió elnökének szavait az Országos Bírósági Hivatal. 

A sokk "orvosi meghatározás szerint az az állapot, amikor a vérkeringés hirtelen súlyosan elégtelenné válik, az életfontosságú szervekbe nem jut elég oxigén és kóros anyagcseretermékek szaporodnak fel a szervezetben". Számos formája vezet halálhoz.

 

Arató András, a Klubrádió Zrt. többségi tulajdonosa és igazgatósági elnöke - ahogy az a baloldali liberális politikusoktól már megszokott, megkérdőjelezte a Fővárosi Törvényszék függetlenségét azután, hogy az általa képviselt Klubrádió médiaszolgáltató másodjára is pert vesztett a bíróságon.  Ezúttal most azért, mert hibák voltak a 92,9 MHz frekvencia hasznosítására vonatkozó pályázati ajánlatában, és mert a rádiót működtető vállalat több éve már nem működik törvényesen.

„Amint azt az OBH elnöke már több alkalommal kijelentette, a bírósági ítéletek kritikája nem terjedhet ki a bíróságok függetlenségének kétségbevonására. A bíróságok elfogultságát sugalló, avagy kifejező állításoknak semmilyen ténybeli alapja nincs. Az OBH elnöke erre tekintettel a továbbiakban is visszautasít valamennyi olyan közéleti megnyilvánulást, ami a bíróságok politikai vagy más természetű elfogultságát sugallja. Amennyiben valamely peres fél nem ért egyet a bíróság döntésével, azzal szemben az eljárási törvények szerint jogorvoslati eljárást kezdeményezhet” - ezt reagálta az OrszágosBírósági Hivatal elnöke a pestisracok.hu azon kérdésére, mit gondolnak arról a nyilatkozatról, melyet Arató András, a Klubrádió Zrt. többségi tulajdonosa azután tett, hogy a rádió a héten pert vesztett a Fővárosi Törvényszéken a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa ellen a Budapest FM 92,9 MHz közösségi rádiós pályázatból való kizárása, a pályázat eredménytelenné nyilvánítása kapcsán.

 

Arató a klubradio.hu-nak adott nyilatkozatában „pártszolgálatisággal”  vádolta meg a bíróságot, miután a Klubrádió számára kedvezőtlen módon a Fővárosi Törvényszék azt állapította meg, hogy a Klubrádió pályázata hibás volt, a médiaszolgáltató pályázati ajánlatában önellentmondások voltak egyes műsorok eredeti és megismételt időtartama között, ráadásul a rádiót működtető részvénytársaság törvényességét nem állították helyre a közösségi rádiós pályázat beadásáig.

 A Klubrádió tulajdonosa a héten nem csak a bírósággal került konfrontációba, de mint a 168 Óra megírta, bizonyíthatóan legalább egy újságíró, Ónody-Molnár Dóra kirúgatására hajazó telefonhívást is kezdeményezett Lakner Zoltán, a Jelen című hetilap főszerkesztője felé, aki azonban nem volt hajlandó kirúgni munkatársát.  Az újságírót azért támadta a jelenleg csak az interneten sugárzó rádió többségi tulajdonosa, mert hetente egyszer műsora van a 92,9 MHz frekvenciát ideiglenes, október végéig érvényes médiaszolgáltatás keretében használó Spirit FM-en. Arató lépése megosztotta a klubrádiósokat is, többen úgy vélik, ezzel Arató súlyos hibát követett el, de kiállt az újságíró mellett a - Simicska magárahagyott árváiként aposztrofált - Magyar Hang egyik ismert munkatársa és egy ellenzéki influenszer is.

Bosszúállás: Önhatalmú megtorlás egy elszenvedett sérelem, kár, baj miatt, ami legtöbbször nem áll arányban az elszenvedett sérelemmel, és szándékosan kihagyja a hatósági igazságszolgáltatást. 

Arató András ezután egy nyilvános Facebook-bejegyzésben a témáról elsőként cikkező 168 Óra című lapot kezdte el támadni, amiért beszámolt az ügyről.

  

A Klubrádió médiaszolgáltatási jogosultsága lejártát követően. óta az interneten sugároz. 

 Az NMHH Médiatanácsa azért nem tudta meghosszabbítani tavaly az akkor még csak lejárófélben lévő médiaszolgáltatási jogosultságot, mert a működésük során több szabálytalanságokat követtek el, így pedig a médiatörvény alapján nincs mód a hosszabbításra. 

A Klubrádió ezt is támadta bíróságon, de a Fővárosi Törvényszék ez ügyben is a hatóságnak adott igazat még február elején, mivel a médiatörvény kimondja, hogy már két azonos büntetés esetén sem jár a rádiós licenc hosszabbítása, ráadásul a két büntetés jogosságát a Klubrádió nem támadta bíróságon, így azok jogerőre emelkedtek. A Klubrádió a hosszabbítás elutasításával kapcsolatos törvényszéki döntés ellen is felebezett. 

Bosszú:

1. Szándékos megtorlás, önhatalmú, néha kegyetlen ártó tett bizonyos elszenvedett vagy vélt bűnért, sérelemért, bántalomért, méltatlanságért viszonzásul.

2. Haragos indulat, amely megtorlásra sarkall. Dühös, felzaklatott lelkiállapot, amely a visszavágás jogosságát kelti.

3. Személy ingerlése, a vele való dacolás, (folytonos) bosszantása.

  

A Klubrádió Zrt erőszakosan arrogáns többségi tulajdonosa Arató András nem csak Ónody-Molnár Dóra kirúgatását akarta elérni, hanem egyfajta politikai felhajtómunkát is végzett, aminek nyomán kormányellenes ellenzéki összefogás a szélsőséges DK-tól a korábban nácinak tartott Jobbikig átölelte támadták a kormányt, a Médiahatóságot, és ahogy ismert, a bíróságot és a bírói kart is.

Mindennek következményeként erős befolyásoltsággal olyan hangulatkeltést értek el, mintha az Orbán- kormány a sajtószabadságot veszélyeztetné.

Közben csupán az történt, hogy a Klubrádió a folyamatos jog- és szabálysértések sorozatával a hatóságot próbálta kijátszani, miközben a szerződési feltételeket sem teljesítette.   

Ezek után mégis több liberális ellenzéki politikus jelentette be, hogy nem fogja segíteni, nem megy be, és bojkottálni fogja azt a hozzájuk kapcsolható ATV-t, ahol eddig rendszeresen szapulták a konzervatív kormányt, pusztán azért, mert a bukott Klubrádió sávjának frekvenciáját törvényesen elnyerték.

A legelképesztőbb a történetben mégis csak az, ahogy ez a hazug, arrogáns politikailag elfogult és elkötelezett csapat az egész baloldali, liberális siserahadat képes volt hadrendbe állítani és hamis látszattal azt elérni, hogy a hozzájuk köthető külhoni politikai pártvonulatok is álságos mód fegyvert kovácsoljanak a szabadon választott többségi Fidesz-KDNP kormánnyal szemben. 

*

Megszünik a demokrácia - kitehetik Magyarországot a Demokráciák Közösségéből ( - külföldi lapok)

Van egy szervezet, aminek csak demokratikus berendezkedésű államok lehetnek a tagjai

Na, onnan akarják most kizárni Magyarországot

A Demokráciák Közössége a múlt hónapban megindította az eljárást, hogy Magyarországot zárják ki mind a világ egyik vezető demokratikus szervezetének igazgató tanácsából, de még a tagok sorából is.

Ha ilyen döntés születik, akkor az nemzetközi szinten mondja ki, hogy az ország immár nem demokratikus. A Demokratikus Koalícióba olyan államok tartoznak, amelyek elkötelezték magukat a demokratikus értéket és intézmények mellett. A magyarok egykor beillettek ebbe a sorba, de az Orbán-kormány 2010 óta olyan politikát folytat, amelyet egyre gyakrabban az ország putyinizálódásának neveznek. Azaz Orbán Viktor ellopta az orosz elnök forgatókönyvét. Újraírta az alaptörvényt, hogy kiiktassa a fékeket és ellensúlyokat, szolgálatába állítsa az igazságszolgáltatást, aláássa a sajtót és a vallásszabadságot. Az áprilisi választások szabadok voltak, de nem tisztességesek. A Fidesz a maga javára írta át az idevágó törvényt. Majd a múlt héten Orbán még tovább erősítette hatalmát a helyi választásokon. Az általa meghirdetett „egység” felhatalmazást ad neki, hogy folytassa tekintélyelvű programját - tudósít a Foreign Policy.  Sonni Efron, a Human Rights First nevű civil szervezet egyik vezetője emlékeztet arra, hogy a magyar ellenzék évek óta arról számol be: egyre rosszabb a politikai szabadság állapota az országban. Orbán egyre barátságosabb a neonáci, antiszemita Jobbikkal, valóra váltja annak csaknem minden választási ígéretét. Kormánya támogatja a holokauszt revizionista értelmezését, bagatellizálja a magyar fasizmus, illetve a nácikkal folytatott együttműködés jelentőségét. Szándékait a legvilágosabban a tusványosi beszédben körvonalazta, amikor kijelentette, hogy az „illiberális államban” hisz. Olyan elnyomó rendszereket hozott fel sikeres példaként, mint Oroszország és Kína. E gondolkodásmódnak megfelelően külföldi ügynökként bélyegzett meg liberális civil szervezeteket. Olyan tekintélyes NGO-k vannak jelenleg ellenségeinek listáján, mint a Trasparency International vagy a TASZ. A keleti nyitás részeként új gazdasági szövetséget kötött Putyinnal, eladósítva az országot a következő 30 éve az oroszokkal szemben. Nemrégiben a Gazprom kérésére leállította a földgázt Ukrajnának.  Ezek után Magyarország jelenléte a Demokráciák Közösségében sértés azokkal az államokkal szemben, amelyek legyűrték a kommunizmus, a gyarmatosítás, a polgárháborúk és a diktatúrák örökségét, hogy tagok lehessenek. A szervezetet önmagában leértékeli, ha olyanok kapnak benne helyt, mint Orbán Viktor illiberális állama. Magyarországot egy sor éles, ám hatástalan bírálat érte, ám a miniszterelnök háborítatlanul menetel tovább. Míg az USA és az EU Ukrajnára összpontosított, kezdett úgy olyan kép kikerekedni, hogy Magyarország átcsúszik az ernyő alatt és még jobban erősíti autoriter uralmát. A múlt hónapban azonban megszólalt Obama, valamint Clinton, és ami talán a legjelentősebb: az Egyesült Államok a Demokráciák Közösségéhez fordult, hogy az adjon ki hivatalos jelentést a demokrácia magyarországi helyzetéről. Egyben felkérte a magyar kormányt, hogy az fontolja meg: akar-e igazodni a Közösség értékeihez és intézményeihez. Ez nagyjából annyit jelent, mintha azt kérdezné, hogy Magyarország egyáltalán kíván-e demokrácia lenni a jövőben. Ha az Orbán-kabinet nem hajlandó módosítani álláspontján, akkor valószínűleg más államra cserélik le az igazgató tanácsban. Efron úgy gondolja: a magyar fél inkább maga válik ki a szervezetből még a szavazás előtt, mert nem akar magának újabb kínos diplomáciai kudarcot. Ha eltávolítják a tanácsból és kiválik a szövetségből, annak súlyos jelképes jelentősége lesz: Orbán nem élvezheti a tagság áldásait, amíg megszegi mindazokat a demokratikus normákat, amelyek védelmére Magyarország felesküdött.

 Egy ilyen lépés nyomást gyakorolna az Európai Unióra is, hogy az álljon át keményebb vonalra. Miként kezelne Juncker egy olyan tagállamot, amelyet nyíltan nem demokratikusnak nyilvánítottak? A norvég Európa-miniszter már követeli, hogy az EU tegyen lépéseket. Ezekre a fórumokra Orbán általában követeket meneszt, hogy elmagyarázzák: félreértették, de a bújócska egyre nehezebb számára. Megváltozott az amerikai politika is Magyarországgal szemben, amint az Nuland helyettes államtitkár felszólalása is tanúsítja. És a legfrissebb fejlemény: a csaknem 10, Orbánhoz közelálló hivatalos személyiség és üzletember kitiltása az Egyesült Államokból, ami megint csak azt jelzi, hogy az USA fokozza a nyomást az autoriter taktika megváltoztatására. Efron szerint azonban az EU-nak és a Nato-nak emelnie kell a tétet, ha nem akarja, hogy Magyarország feladja a liberális demokráciát. A nagyobb nyomás láttán Orbánnak ki kell nyilvánítania, milyen állam formálódik Magyarországon. A tusványosi beszéd óta ez sokak szemében már nem kérdéses. Ám ha formálisan kiválik a demokratikus társadalmak sorából – így a Demokráciák Közösségéből, az EU-ból és máshonnan – akkor az újabb lépés lesz olyan irányba, ahonnan mind nehezebb lesz visszatérni.

AP
Magyar hivatalos részről közölték, hogy nem kívánják kivizsgálni azokat a korrupciós vádakat, amelyek alapján több magyart kitiltottak az USÁ-ból, köztük meg nem nevezett kormányzati személyiségeket. Szíjjártó Péter sürgette, hogy az Egyesült Államok terjessze elő bizonyítékait, hozzátéve, hogy a magyar fél a nyíltság és az átláthatóság oldalán áll. A minister egyben reméli, hogy megvitathatja a kérdést Nuland helyettes államtitkárral, amikor a jövő héten Washingtonba megy.

Spiegel
1. Az Egyesült Államok korrupcióval vádolja a magyar kormány több tagját, akiket emiatt egyelőre nem enged be az országba. A kétoldalú viszony már egyébként is feszült és az új fejlemény aligha segíti elő az enyhülést. A tudósítás idézi a budapesti amerikai ügyvivőt, aki szerint nem egészen 10 emberről van szó, de a szám még változhat. Goodfriend szokatlanul világosan fogalmazott: “Vannak itt személyek, egészen pontosan közéleti személyiségek és kormánytagok, akiket az USA nem tekint alkalmasnak arra, hogy beutazzanak”. A két állam kapcsolatai lehűltek azóta, hogy Orbán 2010-ben hivatalba lépett. A politikust nemzetközi szinten a többi közt a civil szervezetekkel szemben alkalmazott bánásmód és a korlátozó médiapolitika miatt bírálják.
2. Magyarországon – Európa kellős közepén - uniformizálták a közszolgálati adókat, most pedig a magánadók vannak soron. Így mutatja be a helyzetet a hetilap, amely azt igyekezett feltárni, mi lett a sokat kritizált magyar médiatörvényből. Jellemző módon mindjárt az első interjúalany, a Duna TV munkatársa, csak úgy vállalkozott a beszélgetésre, ha nem lehet beazonosítani, mert nem szeretné elveszteni az állását. Elmondta, hogy cenzúra nincs, mert már semmi önálló munkát nem végeznek, azt teszik, amit a főnökök előírnak. A saját ötletek nem kívánatosak. Az összeállításban megszólal Mong Attila, aki szerint a reklámadó célja, hogy a független sajtó külföldi tulajdonosai – Ringier, Funke, Bertelsman, stb. – feladják és elhagyják az országot. Közben az RTL esetében a kormány tovább akar menni: meg akarja tiltani, hogy a társaság a hatalommal kötött megállapodás ellenére előfizetési díjat vezethessen be.

A független médiával már jó ideje ilyen és hasonló módszerekkel bánnak el. A 168 óra pl. négy éve nem kap állami hirdetéseket, a magáncégek pedig attól félnek, hogy nem kapnak állami megrendeléseket, ha a lapban reklámoznak. Nem tabu immár az sem, hogy a hatalom beavatkozzon a szerkesztőségek életébe, lásd az Origo történetét. Jelenleg pedig az Index áll nyomás alatt, mert tényfeltáró riportot közölt az állampolgársági törvény körüli visszaélésekről. Nem csoda, hogy a Riporterek határok nélkül, vagy a Freedom House sajtószabadság-ranglistáin Magyarország az utóbbi években erősen lecsúszott. Viviane Reding azt mondja, a sajtószabadság Magyarországon már nem érdemli meg a nevét. Az EU-biztos szerint mindent kiüresítenek: a médiát, az igazságszolgáltatást, a jegybankot, a választójogot. Ez putyinizálódás, az ellentéte mindannak, amit Európa felépített – mutat rá.