Kimondták az igazat, megsértődött Somos András - Ö és a napi gyűlölködése továbbra is árad az ATV-n ( - gáz)

Volt kényszerem, az elmúlt időben a rosszabbnál rosszabb adók sora közt az ATV  műsorába is betekinteni.   

Nem is értem, hogy ennek a csatornának a nézői még hogy bírják ezt napjában harakiri nélkül.  Mert hogy annyi keserű pirulát, amit itt beadnak nekik, nem igen tudja elviselni egy normális észjárású ember. Amit az ATV műsorai és műsorvezetői sugároznak, az maga a himnuszi balsors, mely a magyarságot sújtja. Annyi rossz érzést, negatív meglátást és elkeseredettséget, amit ez az eszement  csatorna közvetít majd, hogy nem öngyilkossághoz vagy legalábbis depresszióhoz vezethet. Annyira csak a rossz érzést, a gyűlölettel teljes hangulatkeltés táplálja a nézőbe, hogy az már szinte elviselhetetlen.  

Nem csodálkozhatunk azon, hogy Albert Györgyi is milyen mély depresszióba került, amit a
a Nő helye című ATV-n adott műsora sem tudott feloldani.  Ahogy azon sem, hogy az általunk annyira nem kedvelt Alinda sem tudta abszolválni azt a mételyt, amit ez a csatorna okád magából. 

Somos András napi lapszemléje és az általa vezetett Fórum során tett megnyilatkozásai olyan bicskanyitogató hangulatot ébresztenek, amivel egyetlen ívóba sem ildomos előállni, mert ettől még Rejtő Jenő sokat megélt Piszkos Fred-jénél is elszállna a józanság.  
     

„– Uram! A késemért jöttem!” – Ezzel a szállóigévé vált sorral kezdődik Rejtő Jenő legismertebb és legnépszerűbb regénye – és ezzel kezdődik a jólelkű kikötői vagány, Fülig Jimmy nagy kalandja, melynek során előbb éjjel hajófűtő, nappal hajópincér lesz egy különös, „kisértetjárta” luxushajón, majd néhány emlékezetes napig a távoli Boldogság Szigetek uralkodóját helyettesíti. Ezalatt az ifjú St. Antonio, az igazi herceg, szerencsésen megtalálja a szingapúri alvilágot, ahol a többszörös személycserék okozta „félreértésektől” csak újonnan felfedezett kemény ökle és Piszkos Fred „szeretete” menti meg az életét.

Somos a köztévés menesztése (kirúgása) után vált ilyen lelki sérült ellenzéki gyűlölködővé, mert addig eléggé a Fidesz seggéhez csatoltan loholt a leeső cafrangok, mint lehetőségek után.  A köztévés karrierjének megvonása olyan ellenérzést váltott ki nála, mely éppen kapóra jött a gyűlöletvezérelt tévézést űző magáncsatorna számára. 

Somos Dési János kirúgása után belülről castingolt az ATV új műsorvezetőjeként az Újságíróklubba. Mint ismert, Désit azután küldték el, hogy ceremóniamesterként engedély nélkül részt vett a Demokratikus Koalíció október 23-ai rendezvényén.

A 2011-s új műsorvezető, Somos András tavaly őszig az MTV Az Este című műsorának riportere volt. Köztévés kirúgása után az ATV hírműsorához került, majd októbertől a csatornán újonnan indult Ez a 7 című riportmagazin műsorvezetője lett. Az Újságíróklub hétfői adását már ő vezette (a videó itt nézhető meg).
Egyelőre nem tudni, hogy Gréczy Zsolt elküldése után mikor folytatódhat a két adást megélt, gyurcsányista talkshow, a Demokraták.

Somost azonban semmi sem mentheti fel a mostani jogos kritikával szemben, még akkor sem, ha ez érzékenyen érinti.  A demokrácia lényege éppen a vélemény és a szólásszabadság, amit Somos már a saját vonatkozásában kevésbé kedvel annyira, hogy azt magára nézve is elfogadja. 

Nemrégiben Apáti Bence hívta fel a figyelmet arra a kártékony, uszító hangnemre, amelyet az ATV egyik munkatársa, nevezetesen Somos András engedett meg magának (Nem megyek többet az ATV-be, Magyar Idők, november 13.). Az ATV Fórum című betelefonálós műsoráról van szó, ahol történetesen fent nevezett Somos András is folytatja áldásos tevékenységét, és ahonnan nem csupán alkalmanként, hanem folyamatosan árad az interaktív gyűlölködés a vonal mindkét végéről.

Ugyancsak ez jelenik meg és folytatódik a Facebookon is.    Somos András itt is adja magát.

Köszöni a kritikát, de nem bírja  elviselni.

Somos az őt kritizálótól azt követeli, hogy törölje a hozzászólását, vagy őt törli.  Somos egyszeri beszólást nem visel el, miközben Ő napjában ennél sokkal súlyosabb kritikát fogalmaz másokkal szemben.

Érdekes ezt  megtapasztalni egy olyan kritikustól, mint a nagy megmondó Somos Andris.

Persze nem mindenki ért egyet Somossal és köreivel. Ennek egyre több jelét látni.  Már nem csak a jobboldali Orbánt kedvelők, hanem a másként gondolkodók is unják és visszautasítják azt a cinikus gyűlölködést, amit az ATV és a Somos András is közvetít. 

*

Megszünik a demokrácia - kitehetik Magyarországot a Demokráciák Közösségéből ( - külföldi lapok)

Van egy szervezet, aminek csak demokratikus berendezkedésű államok lehetnek a tagjai

Na, onnan akarják most kizárni Magyarországot

A Demokráciák Közössége a múlt hónapban megindította az eljárást, hogy Magyarországot zárják ki mind a világ egyik vezető demokratikus szervezetének igazgató tanácsából, de még a tagok sorából is.

Ha ilyen döntés születik, akkor az nemzetközi szinten mondja ki, hogy az ország immár nem demokratikus. A Demokratikus Koalícióba olyan államok tartoznak, amelyek elkötelezték magukat a demokratikus értéket és intézmények mellett. A magyarok egykor beillettek ebbe a sorba, de az Orbán-kormány 2010 óta olyan politikát folytat, amelyet egyre gyakrabban az ország putyinizálódásának neveznek. Azaz Orbán Viktor ellopta az orosz elnök forgatókönyvét. Újraírta az alaptörvényt, hogy kiiktassa a fékeket és ellensúlyokat, szolgálatába állítsa az igazságszolgáltatást, aláássa a sajtót és a vallásszabadságot. Az áprilisi választások szabadok voltak, de nem tisztességesek. A Fidesz a maga javára írta át az idevágó törvényt. Majd a múlt héten Orbán még tovább erősítette hatalmát a helyi választásokon. Az általa meghirdetett „egység” felhatalmazást ad neki, hogy folytassa tekintélyelvű programját - tudósít a Foreign Policy.  Sonni Efron, a Human Rights First nevű civil szervezet egyik vezetője emlékeztet arra, hogy a magyar ellenzék évek óta arról számol be: egyre rosszabb a politikai szabadság állapota az országban. Orbán egyre barátságosabb a neonáci, antiszemita Jobbikkal, valóra váltja annak csaknem minden választási ígéretét. Kormánya támogatja a holokauszt revizionista értelmezését, bagatellizálja a magyar fasizmus, illetve a nácikkal folytatott együttműködés jelentőségét. Szándékait a legvilágosabban a tusványosi beszédben körvonalazta, amikor kijelentette, hogy az „illiberális államban” hisz. Olyan elnyomó rendszereket hozott fel sikeres példaként, mint Oroszország és Kína. E gondolkodásmódnak megfelelően külföldi ügynökként bélyegzett meg liberális civil szervezeteket. Olyan tekintélyes NGO-k vannak jelenleg ellenségeinek listáján, mint a Trasparency International vagy a TASZ. A keleti nyitás részeként új gazdasági szövetséget kötött Putyinnal, eladósítva az országot a következő 30 éve az oroszokkal szemben. Nemrégiben a Gazprom kérésére leállította a földgázt Ukrajnának.  Ezek után Magyarország jelenléte a Demokráciák Közösségében sértés azokkal az államokkal szemben, amelyek legyűrték a kommunizmus, a gyarmatosítás, a polgárháborúk és a diktatúrák örökségét, hogy tagok lehessenek. A szervezetet önmagában leértékeli, ha olyanok kapnak benne helyt, mint Orbán Viktor illiberális állama. Magyarországot egy sor éles, ám hatástalan bírálat érte, ám a miniszterelnök háborítatlanul menetel tovább. Míg az USA és az EU Ukrajnára összpontosított, kezdett úgy olyan kép kikerekedni, hogy Magyarország átcsúszik az ernyő alatt és még jobban erősíti autoriter uralmát. A múlt hónapban azonban megszólalt Obama, valamint Clinton, és ami talán a legjelentősebb: az Egyesült Államok a Demokráciák Közösségéhez fordult, hogy az adjon ki hivatalos jelentést a demokrácia magyarországi helyzetéről. Egyben felkérte a magyar kormányt, hogy az fontolja meg: akar-e igazodni a Közösség értékeihez és intézményeihez. Ez nagyjából annyit jelent, mintha azt kérdezné, hogy Magyarország egyáltalán kíván-e demokrácia lenni a jövőben. Ha az Orbán-kabinet nem hajlandó módosítani álláspontján, akkor valószínűleg más államra cserélik le az igazgató tanácsban. Efron úgy gondolja: a magyar fél inkább maga válik ki a szervezetből még a szavazás előtt, mert nem akar magának újabb kínos diplomáciai kudarcot. Ha eltávolítják a tanácsból és kiválik a szövetségből, annak súlyos jelképes jelentősége lesz: Orbán nem élvezheti a tagság áldásait, amíg megszegi mindazokat a demokratikus normákat, amelyek védelmére Magyarország felesküdött.

 Egy ilyen lépés nyomást gyakorolna az Európai Unióra is, hogy az álljon át keményebb vonalra. Miként kezelne Juncker egy olyan tagállamot, amelyet nyíltan nem demokratikusnak nyilvánítottak? A norvég Európa-miniszter már követeli, hogy az EU tegyen lépéseket. Ezekre a fórumokra Orbán általában követeket meneszt, hogy elmagyarázzák: félreértették, de a bújócska egyre nehezebb számára. Megváltozott az amerikai politika is Magyarországgal szemben, amint az Nuland helyettes államtitkár felszólalása is tanúsítja. És a legfrissebb fejlemény: a csaknem 10, Orbánhoz közelálló hivatalos személyiség és üzletember kitiltása az Egyesült Államokból, ami megint csak azt jelzi, hogy az USA fokozza a nyomást az autoriter taktika megváltoztatására. Efron szerint azonban az EU-nak és a Nato-nak emelnie kell a tétet, ha nem akarja, hogy Magyarország feladja a liberális demokráciát. A nagyobb nyomás láttán Orbánnak ki kell nyilvánítania, milyen állam formálódik Magyarországon. A tusványosi beszéd óta ez sokak szemében már nem kérdéses. Ám ha formálisan kiválik a demokratikus társadalmak sorából – így a Demokráciák Közösségéből, az EU-ból és máshonnan – akkor az újabb lépés lesz olyan irányba, ahonnan mind nehezebb lesz visszatérni.

AP
Magyar hivatalos részről közölték, hogy nem kívánják kivizsgálni azokat a korrupciós vádakat, amelyek alapján több magyart kitiltottak az USÁ-ból, köztük meg nem nevezett kormányzati személyiségeket. Szíjjártó Péter sürgette, hogy az Egyesült Államok terjessze elő bizonyítékait, hozzátéve, hogy a magyar fél a nyíltság és az átláthatóság oldalán áll. A minister egyben reméli, hogy megvitathatja a kérdést Nuland helyettes államtitkárral, amikor a jövő héten Washingtonba megy.

Spiegel
1. Az Egyesült Államok korrupcióval vádolja a magyar kormány több tagját, akiket emiatt egyelőre nem enged be az országba. A kétoldalú viszony már egyébként is feszült és az új fejlemény aligha segíti elő az enyhülést. A tudósítás idézi a budapesti amerikai ügyvivőt, aki szerint nem egészen 10 emberről van szó, de a szám még változhat. Goodfriend szokatlanul világosan fogalmazott: “Vannak itt személyek, egészen pontosan közéleti személyiségek és kormánytagok, akiket az USA nem tekint alkalmasnak arra, hogy beutazzanak”. A két állam kapcsolatai lehűltek azóta, hogy Orbán 2010-ben hivatalba lépett. A politikust nemzetközi szinten a többi közt a civil szervezetekkel szemben alkalmazott bánásmód és a korlátozó médiapolitika miatt bírálják.
2. Magyarországon – Európa kellős közepén - uniformizálták a közszolgálati adókat, most pedig a magánadók vannak soron. Így mutatja be a helyzetet a hetilap, amely azt igyekezett feltárni, mi lett a sokat kritizált magyar médiatörvényből. Jellemző módon mindjárt az első interjúalany, a Duna TV munkatársa, csak úgy vállalkozott a beszélgetésre, ha nem lehet beazonosítani, mert nem szeretné elveszteni az állását. Elmondta, hogy cenzúra nincs, mert már semmi önálló munkát nem végeznek, azt teszik, amit a főnökök előírnak. A saját ötletek nem kívánatosak. Az összeállításban megszólal Mong Attila, aki szerint a reklámadó célja, hogy a független sajtó külföldi tulajdonosai – Ringier, Funke, Bertelsman, stb. – feladják és elhagyják az országot. Közben az RTL esetében a kormány tovább akar menni: meg akarja tiltani, hogy a társaság a hatalommal kötött megállapodás ellenére előfizetési díjat vezethessen be.

A független médiával már jó ideje ilyen és hasonló módszerekkel bánnak el. A 168 óra pl. négy éve nem kap állami hirdetéseket, a magáncégek pedig attól félnek, hogy nem kapnak állami megrendeléseket, ha a lapban reklámoznak. Nem tabu immár az sem, hogy a hatalom beavatkozzon a szerkesztőségek életébe, lásd az Origo történetét. Jelenleg pedig az Index áll nyomás alatt, mert tényfeltáró riportot közölt az állampolgársági törvény körüli visszaélésekről. Nem csoda, hogy a Riporterek határok nélkül, vagy a Freedom House sajtószabadság-ranglistáin Magyarország az utóbbi években erősen lecsúszott. Viviane Reding azt mondja, a sajtószabadság Magyarországon már nem érdemli meg a nevét. Az EU-biztos szerint mindent kiüresítenek: a médiát, az igazságszolgáltatást, a jegybankot, a választójogot. Ez putyinizálódás, az ellentéte mindannak, amit Európa felépített – mutat rá.