Ma kevés olyan hiteles ember van, aki úgy emelkedhet szólásra, hogy részt vett az akkori eseményekben -'56

És valóban igaz, hogy 1956 kapcsán ma többségében azok emelkednek szólásra, akiknek fogalmuk sincs az akkori elnyomó rendszerről és még csap a forradalom szele sem csapta meg őket.

Hatvan évvel ezelőtt a magyarok összekapaszkodtak, hogy tudassák országgal, világgal: szabadok és függetlenek akarnak lenni.

Akit gyerekként nem ért hátrány a szülei 56-os eseményekben érintettsége okán, az nem sokat tudhat arról, hogy milyen is volt az élet az elnyomó Kádár-rendszerben.  És ez még csak az utórezgése volt annak, ami az események sodrásában a forradalom alatt történt. 

Ma, 60 év távlatában számos olyan fogadatlan prédikátor bújik ki a demokrácia alól, akik anno Istenítették a nemzetét eláruló, a sajátjait legyilkoltató hataloméhes politikai diktátort; - Kádárt. Azt az embert, aki 1956 népi felkelésének, a magyarok forradalmának vérbefojtása, majd az ezt követő politikai tisztogatások és kivégzések megrendelőjének és végrehajtatójának tekinthetünk. 

Azok, akik a '60-as években, vagy azt követően születtek, már fogalmuk sincs arról, ami az ötvenes években hazánkban zajlott, és eljuttatta az embereket 1956-ig.

Ma is büszkék vagyunk az akkori fiatalok bátorságára, hazaszeretetére.

Ezért az ismeretért egy hiteles ember, egy olyan szavahihető személy visszaemlékezését, papírra vetett sorait idézem, képes valóságot, az akkori érzésvilágot, és mindazt a járulékos dolgokat felidézve szemléltetni, ami az idő tájt történt.

Azért ismételem meg az 2014-ben írtakat, mert még mindig sok az ellentmondás Rákosi gaztettei körül.
Hidd el, egy kegyetlen gyilkos kommunista, Kádárral és utódaival, az új balliberálisokkal együtt!!!!!!!!!!!

  Nándor Bicskei

2014. október 22.  

EMBER ! Fel sem tudod fogni, miféle rendszer ellen lázadt fel a Magyar ifjúság 1956-ban. Rákosinak csak a nevét, esetleg, de tetteit nem ismered. Mi ott voltunk, apáink nagyapáink kirablását, elhurcolását látva láttuk, gyermekként a vérünk része lett a félelem, a gyűlölet a kegyetlen, önző kommunista bolsevik bérencek ellen. Vigyázz, még van utánpótlás, ne kísértsd! Lehet hogy a csillag leverése sokak szerint értelmetlen dolog volt, de én akkor csak azt éreztem, hogy ezzel tudom érzésemet kifejezni, hogy megmutassam hatalmas fájdalmamat, gyűlöletemet. Németországi tartózkodásom idején egy fiatal ember azt kérdezte, mi az oka, hogy nálunk minden kisebb nagyobb ünnepen a himnuszt, vagy a szózatot énekeljük? Azért, mondtam, mert nekünk a himnusz a szabadságot, jelenti. Gondolj bele, mi évtizedekig csak az orosz himnuszt énekelhettük. A himnusz egyenlő, szabadság! LÉGY RÉSEN !

Ma sokan sokfélét mondanak 1956-ról. A ma szónokai igyekszenek átkonvertálni az akkori eseményeket, és a maguk javára fordítani. Ne higgyék el azokat a kiforgatott szólamokat, melyek az akkori helyzetet mai valóság tükrében próbálják feleleveníteni. Az akkori forradalom egy olyan népi felkelés volt, mely alig több mint 10 évvel a világháború után tört ki. Ma, az úgynevezett rendszerváltást követő több, mint kétszeres időmúlás távlatában ez annyira nem mérhető, mint ahogy Nagy Imre újratemetésén elhangzott Orbán beszéd súlya sem.

Ma ötvenhatjára ma inkább nyomra rá a bélyeget a 10 évvel ezelőtti Gyurcsányi vezetés pártpolitikája, az a véresen arrogáns és közel sem demokratikus hatalomgyakorlás, ami a Kádári kardlapozás rossz emlékét és a szemkilövetés valóságát ötvözve nyomatékosította az emberekben, hogy soha többé szocialistákat.

 
Ma ezért az a nagyfokú elutasítottság és ezért a túlhatalomizálás, ami ellen sokan prüszkölnek.
A mostani Fideszt ez teszi egyen uralkodóvá és magabiztossá abban, hogy minden túlkapás, és jogos kritika ellenére magabiztosan a hatalomban marad(hat).

*

Elmélkedések és idézetek 1956 és a választások kapcsán ( - Krassó Györgyre és a ma élőkre emlékezünk)

KÉPZELT PÁRBESZÉD WITTNER MÁRIA ÉS KRASSÓ GYÖRGY KÖZÖTT 2014. OKTÓBER 23-án 

(- Lovas István írása)

(Wittner Mária a valóságban ma Bicske város meghívott díszvendégeként beszél az 1956-os szabadságharcról a Művelődési Házban)

„Megfogadtam, ha élve kikerülök, akkor azokat az embereket, - Erdős, Vásárhelyi, Bauer, Pető, Décsi -, akik részesei és okozói voltak a letartóztatásomnak és megveretésemnek, bármilyen módon, de megölöm.”

/Kiss József: ÁVO-s voltam, ÁVO-sok vertek…ISBN 0 958818479. Fairfield, N.S.W. Ausztrália. 1996. 109. oldal./

„Itt egypárti diktatúra van.” /Naponta többször elhangzó balliberális véleményformálói és betelefonálói zsolozsma a Klubrádió nevű „világhírű” gettórádióban is.

* * *

Azt álmodtam, hogy feltámadt Krassó György, aki régi rabtársával, Wittner Máriával beszélget a Szabadság-téri új tényemlékmű, a német megszállás szoborkompozíciója előtt. (Fiatalabbaknak: Krassó György hat évet töltött az ’56-os forradalom után a börtönben úgy, hogy bátorságával még ott is kitűnt rabtársai közül. Wittner Máriát azért ítélték első fokon halálra, mert részt vett e szabadságharcban, amely ellen a mai Németország ünnepelt hőse, Horn Gyula, Magyarország későbbi, szabadon választott miniszterelnöke emelte fel géppisztolyát.)

Krassó György a Corvin-közben tartott ‘56-os megemlékezésen 1989. október 22-én. ( - Fotó: MTI)
Krassó György János (1932. október 19. – 1991. február 12.), a szocializmus értelmiségének közismert ellenzéki, "bolondos", de radikális figurája, a rendszerváltozás Don Quijotéja. 

Az 1991-ben meghalt Krassó megkérdezi Wittner Máriát, hogy tart-e még az 1990-ben megkezdődött szabadság kora? „Igen”, feleli Wittner, aki két cikluson át a Fidesz országgyűlési képviselője is volt.

Krassó, rámutatva a német megszállást ábrázoló emlékműre, azt kérdezi: „Mik ezek a kövek, képek, óriástükör és feliratok a szobor körül?”
Wittner: A volt SZDSZ holdudvara tiltakozik a megszállás ábrázoló szobor ellen.
Krassó: A rendőrség nem takaríttatja el a hulladékot?
Wittner: Nem.
Krassó: Akkor most kiteszek egy molinót szembe, a szovjet felszabadítást hazudó emlékmű elé azzal a felirattal, hogy „Hétszázezer magyar deportálása felszabadítás? Le a hazugság obeliszkjével!” Vagy az amerikai nagykövetséget körülvevő guantánamói ketrec elé egy olyan feliratot, hogy „Ne hallgassátok le a világot!”
Wittner: Gyuri ne tedd, mert Pintérék itt álló rendőrei azonnal elvisznek. Eleget voltál már rendőrségen korábban is.
Krassó: Az előbb azt mondtad, hogy szabadság van. Pintér kommunista, hogy ennyire védi a szovjet és az amerikai hazugságot?
Wittner: Nem. Ő a Fidesz-kormány belügyminisztere.
Krassó: Nem értem. És ezt az emberek tűrik, hogy csak főkomcsiul – mint Kádár alatt - és SZDSZ-ül lehetett pofázni? Mi van itt, diktatúra?
Wittner: Gyuri, ez bonyolult. Üljünk be kávézni itt a sarkon, a La Plazába és ott elmagyarázok neked mindent. Persze bizalmasan.
Krassó: Jó. Egyébként mi van Bauerrel? Megölte Kiss?
Wittner: Nem, mert Magyarország jogállam. Semmi baja nem lett. Haláláig Eörsi Mátyás ügyvédi irodájának társa volt. Fia egy Demokratikus Koalíció nevű neoliberális pártban politizál. És őt is a mai politikai berendezkedés az egypártrendszerű diktatúrára emlékezteti.
Krassó: Tegnap a tévén láttam, hogy Bánó rákérdezett Osztolykánnál egy majdnem lincselési ügy kapcsán arra, hogy a cigánylélek ilyen-e. A médiahatóság megbünteti majd az ATV-t?
Wittner: Nem fogja.
Krassó: És ha egy jobboldali tévé Magyarország külföldi áztatásakor Heller Ágnestől hasonlóan kérdezne – mutatis mutandis?
Wittner: Akkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság komoly pénzbüntetést szabna ki.
Krassó: Mi van itt, Mari, egypárti diktatúra?
Wittner: Gyuri, menjünk már kávézni! Tiszta Rip Van Winkle lettél: mint neki is, egy kicsit még tájékozódnod kell ahhoz, hogy megértsd, mi történik ma egy olyan hosszú alvás után, mint a tied!
Krassó: Mari, azért már két hete felébredtem. El is repültem külföldre, ahol éppen Fischer Iván Vörös tehén című operáját adták elő arról, hogy a magyarok – így, a magyarok - milyen antiszemiták. Fischer és zenekara a szabad piacról fedezi a működését?
Wittner: Nem, Gyuri, több száz milliót kap ő és zenekara a kormánytól.
Krassó: Én azt hittem, az ilyen operák vagy Kertész Ákos „moslékzabáló magyarjai”, a Klubrádió műsoraiban a magyarok óránként többszöri faji alázása önmagukban és bármely más néphez viszonyítva olyan rasszista, egy egész népet megbélyegző szövegek, ami miatt nemhogy dotálnák fajgyalázókat, ingyen adnak frekvenciákat, de letartóztatnak embereket. Onnan gondoltam ezt, hogy most, a napokban egy amerikait, akiről még nem is tudták, mit fog mondani egy Budapestre tervezett, de betiltott konferencián letartóztattak és kitoloncoltak. Most akkor itt egypárti diktatúra van vagy nincs?
Wittner: Gyurikám, most már tényleg menjünk kávézni!
Krassó: Mondd, Mari, visszatekintve, megérte, hogy ennyit szenvedtünk? Egyik diktatúrából a másikba kerültünk?
Wittner: Ismerlek. Tudom, hogy te sem a haszonelvűség elve alapján döntesz most sem. Ha mindezt akkor már tudtuk volna, ugyanazt tennénk. Éljen a szabadság!
Krassó: Azért, hogy az tényleg éljen, a kávézás után kiteszem a molinókat. Ha ’56-ban nem féltem, most végleg nem fogok!

Deus ex machina, égi hangként: Gyuri, ne tedd! Még előzetesbe tesznek.

 

 Bicskei Nándor
 

Rosszul aludtam, teherautó kegyetlen zümmögését véltem hallani. Ez az érzés 58 éve bennem van, bennem van a rettegés, a félelem attól, hogy vissza jönnek.

Ezt az érzést csak azok érezhetik, akik részesei voltunk a kegyetlen kádári gyilkosok bosszúhadjáratának. Semmi sem kellett szinte ahhoz, hogy valakit Kádár pufajkásai elfogjanak, megkínozzanak, majd felakasszanak. Aki gyerekeket, tizenéveseket is képes akasztani, az miféle elfajzott teremtménye a??? Nem az ördög teremtménye, és előretolt bal keze!
 

Mikor a dübörgő teherautó az adonyi rendőrségre szállított, /ma gyógyszertár/ azt hittem, hogy azért mert élelmet szállítottunk barátaimmal a kórházba, nem járhat büntetés, tévedtem, már az első nap beindult a pofozó gép, a brutális ávosok minden elképzelhető kegyetlenséget elkövettek a forradalmárok ellen. Minden nap délután kettőkor kezdődött a kihallgatás, mi egyszerűen úgy hívtuk, a mozi. Azért mozi, mert a kihallgató teremben egy hosszú padon ültek azok a rendőrök, ávósok akik éppen nem voltak ügyeletes verőlegények, csak nézők akik kuncogva élvezettel nézték ahogy bennünket a társaik vernek, rúgnak.
 

Egy példa a kegyetlenségükről: A szembeni teremből egy összevert véres olyan hatvan év körüli embert húztak ki lábánál fogva, azután ránk csapták az ajtót. Többet nem láttunk, ám elég volt ahhoz, hogy ne reménykedjünk. Hírek szerint csendőrtiszt volt. Hogy él, vagy meghalt, nem tudom, de ez őket nem nagyon érdekelte. Az adonyi verőlegények akciója kb egy hétig tartott, utána láncra verve átkísértek az adonyi börtönbe. Itt már nem vertek, és némi ételt is kaptunk. Pár nap múlva, jött a dübörgő teherautó, megint láncra verve feltaszigáltak a teherautóra, ez éjjel volt, és korom sötét.... 

Napjainkban - Alig több, mint egy hete történt (idézetek):

„A mai választás újabb bizonyíték arra, hogy szükség van kívülről érkező kemény nyomásra, hogy valami változzon.”

„…tévedtél, amikor vasárnap nem mentél el szavazni. Ha azt gondolod, hogy ma Magyarországon diktatúra van, akkor úgy gondolom, minden demokratának az a feladata, hogy azokat támogassa, akik a diktatúrával szemben állnak.”

„…az a hit a diktatúra legszilárdabb támasza, hogy nem lehet változtatni a helyzeten. Nem lehet változtatni, mert nincsen kiút, és hogy nincsen kiút, azt a jelenlegi demokratikus pártok naponta bizonyítják.”

„Magyarországon most különösen példaszerűen megmutatkozik a bal-jobb-földrajz fogalmainak gyengesége.” 

 „Nem tudtunk élni az ingyen szabadsággal! Nem a szabad lelkek önálló és cselekvőképes világát választottuk, hanem a kádári kort idéző gondoskodó állam hamis és hazug vízióját.” 

"Nem kaptunk felhatalmazást a választóktól arra, hogy Ócsa közéletébe bármilyen módon is beleszóljunk. Az ócsaiak a nyugodt munkára és kontroll nélküli testületre szavaztak. A kívülről bekiabálás eddig sem hozott eredményt, attól semmi nem változott."

  

Ezen az emlékektől terhelt és érzelmileg felfokozott napon érdemes elgondolkodni a ma  ismertetett véleményeken és vélekedéseken.

*

Ünnepi megemlékezésre szólít az önkormányzat - október 23.-a ( - forradalmi emlékezés)

 

Ócsa Város Önkormányzata és az Egressy Gábor Szabadidőközpont meghívja a lakosságot az 1956. október 23.-ai  függetlenségi- és elszakadási törekvések majd a forradalom (kitörési kísérlet - szabadságharc)  az idei évfordulója alkalmából tartandó ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSRE 2014. október 23-án 10 órakor, a kisvárosi Szabadság téren. 

A magam részéről korosodó "barátom" egy élő legenda, Nándor Bicskei soraival emlékezem az akkoriakra.

"EMBER ! Fel sem tudod fogni, miféle rendszer ellen lázadt fel a Magyar ifjúság 1956-ban. Rákosinak csak a nevét, - esetleg azt, - de tetteit nem ismered. 

Mi ott voltunk, apáink nagyapáink kirablását, elhurcolását látva láttuk, gyermekként a vérünk része lett a félelem, a gyűlölet a kegyetlen, önző kommunista bolsevik bérencek ellen. Vigyázz, még van utánpótlás, ne kísértsd! Lehet hogy a csillag leverése sokak szerint értelmetlen dolog volt, de én akkor csak azt éreztem, hogy ezzel tudom érzésemet kifejezni, hogy megmutassam hatalmas fájdalmamat, gyűlöletemet"

"Még mindig nagyon kevés hiteles történet jut a fiatalok kezébe, főleg az iskolások azok, akik a legkevesebbet tudnak ötvenhatról. 

Okulásként, hogy mire volt képes az ÁVH: Idézet a Sötét Erők című könyvemből:


Ha vissza tudnám fordítani az idő kerekét,másként cselekedtem volna, más elbírálást helyeztem volna kilátásba. Nem mondom, hogy a lincselést elfogadom, de megértem az indulatukat a sok kínzás után, amit el kellet szenvedniük Rákosi börtöneiben. A kommunista ÁVH-s, nem ember, egy elfajzott kígyó, hátulról támad.
 
Ámbár a forradalom leverése után, amelyikünk megélte a leszámolás minden borzalmát, - bizony a lincselés benne van a pakliban.
 
Ha képesek voltak, egy olyan nagyméltóságú egyházfőt mint Mindszenty bíborost letartóztatni, hamis vádakkal börtönbe vetni, mint egy bűnözőt. Nincs az Istentől való félelem szikrája sem bennük, az ilyen emberek csak emberformájú állatok lehetnek.
 
Mindszenty a huszadik század mártírja, a kegyetlen Istentagadó ateista bolsevik horda mártírja.
 
Amikor tizenkettedik Pius pápától 1946 február huszonkettedikén átvette a bíborosi kinevezést,e szavakkal adta át a bíborosi kalapot: "a harminckettő közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíborszínnel jelzett vértanúságot"
 
Vajon tizenkettedik Pius próféta volt? Honnan tudhatta, hogy Mindszenty bíboros a kegyetlen kommunisták áldozata lesz? Nem tudom, hogy tizenkettedik Pius próféta volt, vagy sem, ám az lehet, hogy sokkal jobban ismerte a kommunistákat,és ebből következtetett, hogy Mindszenty bíborosnak a mártíromság jut osztály részül.
 
Esetleg mindkettő együtt, a próféta, és a nagy gondolkodó megérezte mire lehet számítani egy kommunista diktatúrában. A kommunisták még az alapvető jogokat sem tartották be, nem törődtek a Bíborosok nemzetközi jogállásával, a bíboros ártatlansága sem érdekelte őket. Akkor mit remélhet egy egyszerű halandó?
 
Nem is tudom, mit foglalkoztat engem a lincselés ténye, igen, lehet hogy volt, ám nem számottevő mértékben, igaz, az egy is bűn, ám gondold meg, mit érzett a börtönéből szabadult megkínzott ember?
 
Szerencsére a forradalmárok nem feledkeztek meg a bíborosról, 1956 október 31-én kiszabadították börtönéből. A rétségi honvédség tiszti különítményének parancsnoka Pallavicini őrnagy jelentkezett a bíborosnál, Eminenciád, a mai naptól szabad.!"

*