Mondjuk nem tudom, mikor volt olyan magyar hír utoljára, amiről videót
adott le a bangladeshi híradó, a Bloomberg és a DW, de a jelek szerint
ez most ilyen.
Holott nem új keletű a dolog. Az index születése is egy lázadás, vagy a mostanihoz hasonló történetből fakadt. Akkor senki nem rinyált, és tiltakozott, mert az olyan természetes volt.
Nézzük az időpontot és a tényeket:
Nyilatkozat
1999. május 11-én, kedden az IDG Magyarország Lapkiadó Kft.
ügyvezető igazgatója szerkesztőségi ülésen jelentette be, hogy megválik
Nyírő Andrástól, az Internetto alapítójától, főszerkesztőjétől, és nem
kíván együtt dolgozni egy alapító szerkesztővel, Gerényi Gáborral,
illetve Virág András lapigazgatóval.
1999. május 11. óta nem Internetto többé az Internetto.
Az
Internetto 1995-ben született Nyírő András ötletéből, ő találta ki a
nevet, ő toborozta a csapatot, személyes kapcsolatai és ötletei
lendítették be az első komoly hazai internetes magazint. Az
Internettónak 1999 májusában, a legnépszerubb hazai webes lapként napi
húsz-huszonötezer látogatója van (a Medián auditált adatai szerint).
Cikkeit rendszeresen átveszik a hagyományos sajtótermékek, fórumait
szemlézik, nagyobb akciói eseményszámba mennek. Az Internetto igazi
tömeglap, az elso igazi internetes erő a hazai médiapiacon. 1998-as
adatok szerint piacvezető az internetes reklámok terén, a reklámtorta
csaknem felét birtokolva.
A lap indulásakor, amikor Magyarországon
még alig-alig interneteztek, egyedül az IDG Magyarország Kft. látott
fantáziát abban, hogy támogasson egy ilyen vállalkozást. Az újság
mindvégig igen szűkös büdzsével készült, inkább a munkatársak
lelkesedése tartotta életben. Látogatottsága, befolyása, szerkesztőségi
apparátusa évrol évre nőtt. 1998-ra alaposan megváltozott a helyzet,
Magyarországot is elérte az internetes aranyláz; százmilliós
nagyságrendű beruházások indultak, hogy megszerezzék az új médiapiac
kulcspozícióit. Az Internetto ebben az élesedő versenyhelyzetben is
megtartotta vezető pozícióját, sőt tovább növelte olvasóinak számát.
A
szerkesztőség vezetői azonban már 1998 nyarán fölismerték, hogy az
új-média piac új szabályai és új követelményei között nem elégségesek
azok a feltételek, amiket az IDG biztosított. Az Internettónak hálózati
tömeglappá, átfogó információszolgáltatóvá, úgynevezett portállá kell
válnia.
Ebben a helyzetben szükségesnek láttuk volna egy olyan cég
létrehozását, amelynek menedzsmentje jól ismeri az online piacot, és
megfelelő stratégiát is képes kidolgozni egy Internetto nevű portál
számára.
1998 nyarán a szerkesztőséget több befektetői csoport is
megkereste, hogy az Internettót új konstrukcióban működtethessék: vagy
kivásárolják az IDG-ből vagy vegyesvállalatot alakítsanak, amelyben
tulajdonrészt kaphatnak a szerkesztőségben dolgozók, mindannak a
munkának elismeréseként, amelyet gyakorlatilag ingyen, vagyis bőven a
piaci ár alatt végeztek az Internettóban.
A befektetői érdeklődés
megnövelte a szerkesztőség presztízsét a kiadóvállalaton belül: az IDG
korrekt és versenyképes ellenajánlata megfelelő kereteket látszott
biztosítani a további eredményes munkához. Ehhez képest a vezetőséget
valóságos hidegzuhanyként érte az 1999 januári koncepcióváltás: az
amerikai tulajdonos a lap eladását vagy megszüntetését helyezte
kilátásba. Az új helyzetben az IDG magyarországi menedzsmentje felkérte a
szerkesztőség vezetőségét is, hogy - tekintettel a lap
veszélyeztetettségére - nyújtson segítséget esetleges külső befektető
vagy felvásárló felkutatására. A szerkesztőség képviselői (URL
Consulting) üzleti ajánlatot tettek az IDG Magyarország felé a lap
kiadási jogának megvásárlására. Az ügyvezető igazgató válaszul
szerkesztőségi értekezletet hívott össze, amelyen közölte, hogy az
Internetto név nem eladó, és mindazokkal, akiknek köze van a vásárlási
akcióhoz a továbbiakban nem kíván együtt dolgozni.
A szerkesztőség
teljes gárdája kiállt a főszerkesztő mellett, és kinyilvánította, hogy
nem akar az IDG-nek, a hitelétől megfosztott Internettónak dolgozni.
Őszintén
sajnáljuk, hogy az IDG Magyarország ügyvezető igazgatója olyan
megoldást választott, amely mindkét fél számára a lehető legrosszabb. E
döntés a hazai internetes piac legnagyobb sikertörténetének vet véget,
derékba tör egy nagyszerű karriert.
Álláspontunk szerint az
Internetto névhez fuződő jogok nem az IDG-t, hanem kitalálóját, Nyírő
Andrást illeti meg. Ezen álláspontunknak, ha kell, jogi úton is érvényt
akarunk szerezni. Nem kívánunk elébe vágni a lehetséges jogi eljárás
eredményének, és ezért Index néven új koncepcióval indítunk internetes
magazint.
Az Internetto kulcsfontosságú részeit működtető
szoftverekkel kapcsolatban, amelyeket Kéki Balázs fejlesztett, és
amelyek felhasználói jogait az IDG Magyarország mindeddig nem vásárolta
meg, jogtulajdonosként felajánljuk, hogy a szoftver használatára kössünk
kölcsönösen előnyös szerződést.
A Nyírő-csapat nem adja föl, jövő héttől új weboldalt indít Index néven (index.hu). A valódi Internettót ezentúl ezen a címen találhatják.
1999. május 17.
Most azonban kiemelt figyelmet kapott az Index körüli hiszti. Még Bangladesben is erről szólt egy tudósítás.
Mondjuk nem tudom, mikor volt olyan magyar hír utoljára, amiről videót adott le a bangladeshi híradó, a Bloomberg és a DW, de a jelek szerint ez most ilyen; - számol be steve a közösségi oldalán.
A legócskább ellenzéki belső hatalmi harc áll az Index nevű hazugsággyár szétverése mögött. A kulcsszereplő Gyurcsányné! - áll a Patrióta Európa Mozgalom közösségi bejegyzésében.
Bodolai azt állítja, hogy Dull már egy hónapja tudott az úgynvezett "Gerényi tervről", ami miatt az index az úgynevezett barométerén veszélyes kategóriába sorolta magát.
A barométer átállítása után Bodolai felhívta Dullt, hogy a Gerényi terv nincsen napirenden és meghívta őt és a szerkesztőség vezetőit egy sörözésre. De vasárnap a 24.hu újságírója olyan dolgokat kérdezett Bodolaitól, amit csak Dulltól tudhatott.
Ilyenért mondjuk Németországban szíjon vezetik el a volt vezetőt a rendőrök, én csak az igazgatóságból raktam ki.írta Bodolai.
Bodolai ezután csak titoktartási szerződéssel volt hajlandó beszélni a szerkesztőség vezetőivel, mert mindent elmondtak a 444.hu-nak.
A
több mint 80 Index-alkalmazott felmondása után egyértelmű: Gyurcsányék
visszavették a baloldali propagandalapot az "új baloldaltól". Elsősorban
a Momentumtól. Nem véletlen, hogy a lap vezérigazgatója Horn Gyula
egykori bizalmi embere lett, az igazgatóságba pedig bekerült Gyurcsány
Ferenc egyik ismert támogatója, aki az őszödi beszéd és az azt követő
tiltakozások közben játszott sajátos szerepet.
Közben a hazai ellenállás is akcióba lépett a Facebookon. Hol is máshol, ha nem a közösségi pöcegödör lett ismét az, ahol a hülyék is együttérzésüket fejezhetik ki a társaik iránt. És lássunk csodát, akár a francia trikolór magukra öltése után most az Indexel takaróznak.
És ha megnézzük ezeknek az embereknek a többsége elutasítja a határon kívül élő magyarokat az erdélyi székelyekről a felvidéki, a délvidéki és a kárpátaljaiakat. Mindegyikőjüket összességében, de azért az idegen színeket, mint valami palástot azonnal magukra öltik. Akár többször is egymást váltva, akár a köpönyeget, ahogy éppen fúj, vagy esik.
Szíjjártó Péter csütörtökön a portugál külügyminiszterrel tárgyalt Lisszabonban. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a Reuters újságírója a magyar sajtószabadságról érdeklődött. Szijjártó Péter elegáns, de határozott válasszal tette helyre a külföldi médiamunkást.
Még jó, hogy a a külügyminiszterünk van olyan "tökös", hogy ezeket a hazug állításokat a sajtótájékoztatón elhangzó médialakájok kérdéseire adandó válaszaival helyretegye.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése