Mindig voltak fizetett bohócai a királyi udvarnak. Ugyanúgy ahogy diktatúrák során is egységet képeztek a hatalomból kiszorult seggnyalók, így nyitott számukra játszóteret a nagy testvér a munkásőrség keretében. Ez a komcsi-hű gárda volt az, aki a munkások bérén parádézhatott azon idő alatt, míg ők dolgoztak. Aztán ennek is volt egy lejjebb való alfele, az önkéntes rendőr, aki másból sem állt, csak a rendszeres igazoltatásokkal járó baszogatás élvezetéből. Ez volt az igazán perverz.
Igazából semmi és senki nem vész el - csak átalakul ( - ocsu a fészekben) |
Azonban a rendszerváltás során sem veszett el az őshonos komcsi, legfeljebb csak átalakult. A mezsgye és a játszótér maradt, csupán a mögöttes paraván változott.
Mondhatni így, közel azonos alapon jött létre a polgárőrség, csak már nem fegyverezték fel őket úgy, mint akkor, amikor még nagyobb volt az elnyomás. Azonban a központi vezetésből kiszoruló hőscincéreknek, a levitézlett pártállami katonáknak kellet valami gittegylet, ahol lehet még a vörös zászló nyomvonalát frissen tartani. Elvégre itt sem más a cél, mint az éberség fenntartása, ahogy annak rágásával történő nyáladzás a gitt érdekében, nehogy kiszáradjon.
Nos a polgárőrség is ezt a népi motívumot, a régi mozgalmiságot és elveket vitte és ültette át a maga szervezeti egységébe. Nem is csodálkozik már senki azon, hogy ennek az országos mozgalomnak a vezetői között számos bukott komcsi, szovjetre esküdt volt karhatalmista, szocialista BM-s vagy egykori besúgók, lehallgatók és ügynökök kerültek. Mindezek szerint az átvedlett karhatalmi állományból kihulló egyének elfekvője lehetett.
Ha megnézzük az Országos Polgárőr Szövetség vezetését, akkor láthatjuk, hogy olyan egykori, a szocializmusból ránk maradt rendőrök, leszereltetett belügyesek, karhatalmisták, vagy más pártállami díszkatonák, párttagok bukkannak elő, akik képtelenek lemondani a megszokott hatalomvágyukról. Ezeknek a kihalófélben levő őskövületeknek amolyan after parti ez a hóbortos rendjáték.
Túrós András (1944. szeptember 27. –) ny. r. altábornagy, volt országos rendőrfőkapitány, egykori karhatalmista az elnyomó rendszer pártfunkcionáriusaként kezdte és szerezte tapasztalatait az átkosban. A rendszerváltáskor átmentett jó pártkatonaként a Szerencsejáték Zrt. ügyvezető igazgatója, majd 1998-tól 2001-ig a Magyar Posta Zrt., 2002-től pedig a MVM Magyar Villamos Művek Zrt. biztonsági főigazgatója, később meg a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. biztonsági főnöke lehetett. Mindezek a korábban szocialista nagyüzemek fedték és bujtatták az olyan kiemelt elvtársakat, mint amilyen Túros is volt.
1997-ben az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnökévé hozták elő. Azóta is ezt a fedőszervezetet használja érvényesülésre, és hatalmi pozíciójának fenntartására.
Mindezt ők úgy nevezik, hogy az önkéntes bűnmegelőzők országos szervezete. Túrós befolyásos ténykedése alatt
lett a Polgárőrség az ország legnagyobb és legelismertebb, kiemelten
közhasznú civil szervezete, amely a társadalmi elismertség mellett az
állam törvénybe foglalt elismerését is kiérdemelte. Magukat már egyfajta Hungarikumként szimbolizálva.
Mindebben lefedve megtalálhatók az ős szocializmusban edzettek, valamint a rendszerváltás során kivirágzottak egyaránt. Így nem csak a volt komcsi alapon nyugvó egykori pártkatonák, párttitkárok, és rendszerhű elvtársak, de a szocializmus emlőin nevelkedett ifjonc-sült rendszerváltóknak aposztrofált pártos személyek is fellehetők szervezetten. Jó példa erre Markos György, vagy a másik oldalról Szűcs Lajos személye.. De nem kell sokat keresgélni Ócsán sem más olyan ismert név után, aki hasonszőrűként a volt pártállami időkhöz kötött esküje után és ellenére váltott zubbonyt a szövetség hálója alatt, bevárva a kezdeti túlélést, majd a boldogulást.
A polgárőrség a felsőbb szerveződéséből kiindulóan lefele tagolódik, majd a szövetség legalján az egyszerű tagfizető lesz az, aki végül is a tevékenység lefedése céljából, lakossági hivatkozással szolgálatba lép. Ők a tisztán polgárőrök, maguk a szolgálatot adó dolgozók.
Az állam természetesen támogatja ezt a tömörülést. Nem csak azért, mert befogadja közhasznúként, hanem azért is, hogy egyrészt kioltsa a vele szembeni ellenállást, másrészt pedig egységes szerkezetbe foglaltan tartsa kézben a számára esetleg gondot okozókat.
A keretek közé szorított játszótéren belül hagyják a tagokat szórakozni. A homokozó kimondottan jó terep az efféle mókához. Az állam meg fizeti a játszadozást, miközben valós (aktív) rendőri felügyelet alá helyezte az egészet. Így nem csak a móka adott, hanem az egy adott hely is, ahol még a régi rendszer emberei ellehetnek, mint legyengült páciens az elfekvőben.
Mindeközben persze a szövetség is fejlődik a korral és alkalmazkodik az éltetést biztosító elvárásokhoz. Mindezt önkifejező mód próbálják kifejezni, amiért cserébe a kormány vállveregetésben részesíti őket. Ezen teátrális alkalmakkor jutalomfalatokat osztanak, amit az erre éhezők örömmel és büszkeséggel fogadnak. Mert így kerek az egész.
Már nem elég ateistának lenni - vallásossá kell válni (- szektásodás) |
Hogy most miért is foglalkozunk ezzel, annak nincs más oka, mint maga az a hírverés, amit az OPSZ helyi intendánsa több csatornából oszt.
Az állam köztudottan pénzügyileg finanszírozza a szervezetet. Hol erre, hol arra biztosít pénzt a szövetségnek. Erre a szövetség tagja különböző célprogramokat szerveznek, hogy hasznosan visszaigazolják a felhasználást. Így volt ez a nyáron is amikor az OPSZ Gyenesdiásra szervezte ifjúsági táborát. Volt már ilyen, sőt Ócsán sem ismeretlen azok törzstagok személye akik túlkorosként is ifjú polgárőrként tündökölhettek és nyaralhattak az állami kvótából. Mindezt ők persze kiképzésnek, vagy továbbképzésnek nevezik. Persze aki volt, vagy emlékszik KISZ-tagsággal járó ifjúsági táborozások agi-prop tevékenységeire, azok közül bizony sokan vesztették el a szüzességüket ezen rövid idő alatt. Nos, valahol ezt a mondhatni hagyományőrzést eleveníti fel az ifjú polgárőr összejövetelek képzése. Természetesen nem leutánozva, hanem a korhoz igazítva a tematikát.
Itt is van hivatalos célzat: "olyan „előképzést” kapjanak, amivel a nagykorúság elérése után már képzett polgárőrként erősíthetik a civil szervezetet".
Túrós egyik alelnöke Horváth Róbert azonban az idei rendezvényre az önvédelmi edzéseken és a
szakmai felkészítésen kívül más típusú programmal is készült.
Ifjú polgárőr a rutinpályán - továbbra is teker |
Horváth az egyik alapítója az Országos Polgárőr Ifjúsági Tábornak /OPIT/, s a
Polgárőrségről szóló Törvény 2015. nyarán történt változását követően az
Ifjú Polgárőrök Tagozatának elnöke lett. Feladata: minél nagyobb
számban beszervezni a 14-18 éves fiatalokat a polgárőr egyesületek
kötelékébe. (Erre Ócsán is toboroztak és szerveztek tagokat.)
Horváth azonban nemcsak a polgárőrségben tölt be magas
pozíciókat, hanem az esszénus rendben is. Az alig néhány éve létrehozott
egyesület tagjai vele együtt tartották a vallási szertartást a
fiataloknak.
Hitvallásuk
szerint az esszénusok Atlantiszról származtatják a rituálét, „ahol az
emberek még együtt éltek az angyalokkal, és a Mennyei Atyával”. A
szertartás során a csoport tagjai többek között az angyalokat, a
földanyát és a mennyei atyát idézik, és közben kézrátételes
gyógyítószeánszokat rendeznek.
A résztvevő gyerekek szülei levélében kértek magyarázatot a
polgárőrségtől, hogy miként kerülhetett bele az ezoterikus vallási
csoport szertartása a programba, hiszen előre nem hirdették meg, és
senki sem kért szülői beleegyezést hozzá.
Információink szerint a reklamáló levelek a Belügyminisztériumhoz is
eljutottak, ezért az OPSZ felügyelőbizottsága belső vitát indított az
ügyben. Ott azonban már arról szavaztatta meg a polgárőrség vezetőit,
hogy miként vélekednek arról, ha az ifjúsági táborban istentiszteletet
tartanak.
Horváth Róbert végül elismerte ugyan, hogy egyfajta istentiszteletet is tartottak, de azt állította, hogy a szülők tudtával és
beleegyezésével zajlott a szertartást. Azonban a Túrós vezette OPSZ nevezett alelnöke további
kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni.
Ilyenkor minden felmerül a kérdés, hogy a polgárőrség valójában milyen képződmény akkor, amikor azt látni, hogy körülötte és belső szerveződésében sem olyan makulátlan és tisztán polgárbarát, mint azt amúgy a megnevezésében is hirdetni szeretné.
Tibor & Tibor át-, és visszavették az őrség feletti uralmat - egyben a kasszát |
Ócsán is felmerült már többször a faluszövetségi átalakulást követően, hogy a városi polgárőr-egyesület ténykedése mennyire ismert, átlátható és tényleges. Vagyis a látszólagosság és a valóság miként jön össze azon körökben, ahol a közpénzek és adományok a tagság valamint a lovasság szalmaágyában találkozik?
Tibor szerint is van ocsu a testületben - vajon Ócsán mikor került majd felszínre |
A korábbi években sok port kavaró ügyekről lehetett olvasni, de aztán ez az elnökváltással lecsitult. Most azonban ezzel a vallási metódussal és az újabb helyi váltással ismét előtérbe került a múlt.
Jogos tehát a felvetés miszerint kit és kiket rejt magában valójában a polgárőség?
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése