Amerika mindeddig egyszer sem ismerte el, hogy az Irak elleni háború kirobbantása amolyan "harc az olajért" akció volt.
Mára már ismert, hogy hamis "bizonyítékok" alapján és provokatív cselekedetek egész sorával provokálták ki a beavatkozást. Amerika évekig készült erre a harcra.
Elvégre geopolitikai érdekeltsége fűződött ahhoz, hogy Afganisztán, Irak és Irán után az arab világ nem együttműködő része megnyíljon előtte. Ezzel részben az orosz érdekek visszaszorítása, másrészt annak haditechnikájával szembeni fölény kifejezése és befolyásának kiterjesztése volt a cél. Mindez mögött világuralmi és gazdasági érdekek álltak.
Amerika a jelen kor háborúit már rég nem a szabadság eszméje, vagy a demokrácia meghonosítása, hanem gazdasági szempontok alapján indítja. Ezt elemzik és mérlegeli a költségvetési szakértők.
A Pentagon jelentése szerint naponta 9 millió dollárba kerül az iraki
és szíriai jelenlét, a légicsapások és az összes váratlan kiadás
együttesen - írja a BBC.
A nemzetközi koalíció tavaly augusztusban állt össze a szélsőséges
iszlamisták elleni harcra, miután kiderült, hogy az IÁ komoly amerikai
olajérdekeltségekre is rátette már a kezét, és többre is szeretné - mint
ismeretes, a terrorszervezet legfőképp az olajbevételekből fedezi a
kiadásait, nemrég sikeresen likvidálták a pénzügyi főnököt, de az
olajeladás még csak le sem lassult.
Bebizonyosodott, hogy az USA teljesen feleslegesen áldozta fel 4500 katonáját Irakban, és hiába költött el egészen elképesztő, 1700 milliárd dollárt az ottani háborúra 2003 óta, mert az ország darabjaira esett. 2013 végére Núri al-Máliki kormányzatának sikerült a VII. század óta élő síita–szunnita konfliktust újraéleznie a kisebbségben lévő szunniták alig leplezett diszkriminációjával. A törzsi viszályok és kiegyezések kényes egyensúlyán alapuló szunniták így azután közömbösen figyelték, vagy egyenesen támogatni kezdték a Szíria felől beszivárgó, ISIS nevű (Iraki és Levantei Iszlám Állam (angol betűszóval ISIS) szervezet harcosait. - Index.
Bebizonyosodott, hogy az USA teljesen feleslegesen áldozta fel 4500 katonáját Irakban, és hiába költött el egészen elképesztő, 1700 milliárd dollárt az ottani háborúra 2003 óta, mert az ország darabjaira esett. 2013 végére Núri al-Máliki kormányzatának sikerült a VII. század óta élő síita–szunnita konfliktust újraéleznie a kisebbségben lévő szunniták alig leplezett diszkriminációjával. A törzsi viszályok és kiegyezések kényes egyensúlyán alapuló szunniták így azután közömbösen figyelték, vagy egyenesen támogatni kezdték a Szíria felől beszivárgó, ISIS nevű (Iraki és Levantei Iszlám Állam (angol betűszóval ISIS) szervezet harcosait. - Index.
A napi kilenc millió dollár így annyit jelent, hogy az invázió és a
nemzetközi koalícióba belépés óta pontosan 5,7 milliárd dollár ment el
csak az IÁ elleni harcra. Mindezek ellenére egyáltalán nem tűnik úgy,
mintha az amerikaiak akár csak egy pillanatig is fontolgatnák az iraki és
szíriai inváziót - már csak azért sem, mert az iraki hadsereg jelenleg
kormány-, és amerikahű csapatainak kiképzését éppen ők bonyolították,
amíg az országban erős volt az amerikai jelenlét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése