A magyar holokauszt, aminek nincs emlékéve
A XX. század legfényesebb temetésében volt része Josip Broz
Titó kommunista vezetőnek, aki délvidéki magyarok tízezreinek kínhaláláért
felelős.
Ahogy a múltban, úgy jelenben is folyamatos tömeggyilkosság
áldozata a magyar nemzet, hiszen a nyugati kapitalista társadalom pénzemberei,
befészkelték magukat pártok és kormányok mögé. Rajtuk kívül nem születhetnek
vezetők és nem alakulhatnak pártok. A pénz és a regisztrált létünk által
folyamatos ellenőrzés alatt tartanak minket. És ha nem az általuk
meghatározott, minimális anyagi létet nyújtó utat járjuk, akkor addig
éheztetnek, amíg megtörik a test, és feladja az ész az eszmét. Ha pedig valaki
egy olyan eszme élére áll, amit a háttérhatalom által vezetett pártok -
keresztényi vagy más tiszta eszmék mögé bújtatott, de számunkra meg nem értett
-, törvényre hívnak, akkor azt a mélyen titkolt rákos daganatokat és egyéb
betegségeket okozó sugárzás vagy éppen injekció által teszik el láb alól.
Holokauszt ez is, amiről nem tudunk. Talán majd 100 év múlva!
De térjünk most vissza a múltra, és szakadjon meg picit a
szívünk, mert az néha jó, hogy holnap újra talpra tudjunk állni.
Harmincnégy éve egész Jugoszláviát letaglózta, amikor 1980.
május 4-én meghalt az ország első számú vezetője, Josip Broz Tito. Vasárnap
volt, az állami televízió épp a Hajduk Split és az FK Red Star meccsét
közvetítette, amikor a 41. percben leállították a mérkőzést és a hangosbemondón
közölték a hírt. A tömeg és a játékosok is zokogásban törtek ki – írja a
MyBalkán blog.
Mindenki kedvence
Utolsó útjára saját luxusvonata, az úgynevezett Kék Vonat
szállította Ljubljanából Jugoszlávián keresztül Belgrádba. Az állomásokon, ahol
a vonat elhaladt, gyászoló tömegek búcsúztak vezetőjüktől a zuhogó esőben.
Temetése hatalmas politikai és médiaesemény volt: soha korábban nem vett részt egyszerre
ennyi magas rangú politikus, államfő gyászszertartáson. Összesen 127 ország 209
delegációja jelent meg Perutól Szudánon át Venezueláig. A temetésen 4 király,
31 államelnök, 22 miniszterelnök, 47 külügyminiszter és ismert személyiség vett
részt. Magyarországot Kádár János pártfőtitkár képviselte. A belgrádi
Képviselőházban felállított ravatala előtt százezrek rótták le kegyeletüket.
A Balkánon ma is úgy vélik, "Titót mindenki
szerette". Országába egységet és jólétet hozott, külpolitikájában elhidegült
a Szovjetuniótól és az el nem kötelezettség volt az irányadó, amiért
Jugoszláviát a második Svájcnak is nevezték. Előszeretettel fogadták a nyugati
országokban is, találkozott John F. Kennedyvel és Jimmy Carterrel, közben
rendszeresen közös kongresszusokon vett részt Fidel Castroval is – sorolja a
MyBalkán.
Mészárlás Újvidéken és a vérbosszú
Josip Broz Titót ennek ellenére nem lehet feddhetetlenséggel
vádolni. Ha közvetlen parancsot nem is adott rá, partizánjai mindenképpen az ő
tudtával gyilkoltak meg több tízezer bácskai magyart a második világháború
végóráiban. A történet viszont 1941 áprilisában kezdődik, amikor a Magyar
Királyság ismét birtokba vette a Trianonban elszakított déli területek egy
részét. Komoly partizánháború kezdődött, amely év végére már-már a magyar
közigazgatás működését veszélyeztette. Ezért rendelték el januárban a hírhedtté
vált razziát, amely a végletekig elfajult. A magyar hatóságok két hét alatt
több mint háromezer, többségében szerb civilt gyilkoltak meg.
Alig telt el két év az értelmetlen újvidéki mészárlás után,
megkezdődött a bosszú. 1944 októberében a délvidéket a Vörös Hadsereg és a
nyomában érkező, Tito vezette Népfelszabadító Hadsereg foglalta el. A
kommunista pártvezetés pedig a kollektív bűnösség elve alapján a sváb és a
magyar lakosságot kiáltotta ki legfőbb ellenségnek. Borzasztó öldöklés
kezdődött 1944-45 telén: Tito partizánjai lakóhelyükön vagy gyűjtőtáborokban
magyarok és németek tömegeit kínozták és gyilkolták meg.
Elképesztő kegyetlenség
Az úgynevezett délvidéki mészárlásnak a becslések szerint
mintegy 40 ezer magyar esett áldozatul. Egyszerre volt ez etnikai tisztogatás,
bosszú az újvidéki gyilkosságokért és a gyűlölet, a kegyetlenség tobzódása.
Volt, hogy tíz-tizenöt embert acélhuzallal egymáshoz, majd gyűrű alakban egy
szénakazal köré kötöztek és a szénát meggyújtották. Élve nyúztak és sütöttek
meg embereket, a papok hátából kereszt alakban nyúzták le a bőrt, nemi
szervüket tépték és taposták.
Fogóval tépték a körmöket, szó szerint megpatkolták az
áldozatot, vagy kettéfűrészelték, és kedvelt módszer volt a karóba húzás is.
Arra is volt példa, hogy egy egész családot kötöztek egymás mellé, és lassan
csúsztatták őket a fűrészgép fogai közé. A felnőtt férfiak mellett nők,
gyerekek, csecsemők és aggastyánok is tömegesen estek áldozatul – a tragikus
eseményekről Cseres Tibor: Vérbosszú
Bácskában című könyve az interneten is olvasható.
Magyarellenesség / Bencze Attila: Pólus Online
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése